Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-13 / 61. szám

1977. MÁRCIUS 13., VASÁRNAP Megkezdődött a Palesztinái Nemzeti Tanács kairói ülésszaka Szombaton Kairóban, az Arab Liga székhazában meg­kezdte munkáját a Palesztinái Nemzeti Tanács — a palesztin ellenállási mozgalom legfel­sőbb vezető szerve — 13. ülés­szaka. Az ülésszakot Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára nyitotta meg. Kijelentette: az arab népek a jövőben is sok­oldalú segítséget és támoga­tást nyújtanak a Palesztinái arab népnek nemzeti jogaiért vívott harcához, így például támogatják az önálló állam megteremtésére irányuló erő­feszítéseit. Riad aláhúzta: az arab népek folytatják harcu­kat a közel-keleti probléma békés, politikai rendezése ér­dekében. A rendezés alapja csakis az izraeli csapatok tel­jes kivonása lehet az összei megszállt arab területről. Riad után Khaled Al-Fa- hum, a Palesztinái Nemzeti Tanács elnöke szólalt fel. Alá­húzta, hogy a palesztinai arab nép az imperializmus, a cio­nizmus és a reakció minden­nemű mesterkedése ellenére is folytatni fogja harcát tör­vényes nemzeti jogaiért. A Palesztinai Nemzeti Ta­nács ülésén Anvar Szadat el­nök, a vendéglátó ország ál­lamfője, beszédében arról be­szélt, hogy napjainkban az araboknak és a palesztinok­nak fokozott kihívással kell szembenézniük. Izrael eluta­sítja a békét — mondotta az elnök — expanziós politikáját folytatva állandósítani akar­ja hódításait. Szadat elnök — anélkül, hogy konkrétan szólt volna az amerikai politi­káról — közvetve reagált Carter elnök legutóbbi nyilat­kozatára, amelyben az elnö'k Izrael védhető határairól szó­lott. Elfogadhatatlan — mon­dotta Szadat —, hogy az ag- resszor határozza meg a béke feltételeit és élvezze hódításá­nak gyümölcseit. Szadat el­nök szerint az egyiptomi had­sereg állandó riadókészült­ségben áll, minden eshetőség­re készen. Az elnök megismé­telte korábbi kijelentését, hogy Egyiptom a megszállt területek egyetlen négyzet­centiméteréről sem mond le. A palesztin mozgalom — fej­tegette Szadat — maga hatá­rozza meg irányvonalát, cél­jait, politikáját és senki sem gyakorolhat nyomást rá. Az előzetes értesülések sze­rint a szólásra jelentkezők nagy száma miatt a nemzeti tanács ülésszaka legalább egy hétig tart. Spanyolország a politikai amnesztiát A spanyol kormány Suarez miniszterelnök vezetésével pénteken tartott ülésén úgy határozott, hogy kiterjeszti a politikai foglyoknak a múlt évben adott részleges amnesz­tiát. A döntés értelmében ezúttal sem részesülnek amnesztiában azok, akik véres bűncselekmé­nyek közvetlen részesei voltak. Ez utóbbiak esetében egyénen­ként vizsgálják meg a bünte­tés csökkentésének lehetősé­gét. Ismeretes, hogy a politikai foglyoknak biztosítandó teljes amnesztia hosszú ideje a bal­oldali, demokratikus erők egyik fő követelése. A kor­mány mostani engedménye részben ennek, valamint külö­nösen a Baszk-földön ismét ki­éleződött helyzetnek tudható be. Kárfelmérés a földrengés sújtotta Romániában A Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaságban nem voltak áldozatai a természeti csapásnak Egy héttel a földrengés után Románia lakossága figyelmé­nek középpontjában a termé­szeti csapás okozta károk mi­előbbi felszámolása, a romok gyors eltakarítása áll. De las­san a termelőimunfca is vissza­tér megszokott medrébe. A földrengés áldozatairól és az anyagi károk nagyságáról jelenleg még nem is lehet pontos kimutatást adni. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Politi­kai Végrehajtó Bizottsága pénteki ülésén határozatot ho­r Allcmcsínykísérlet Chilében? A Pinochet vezette chilei ka­tonai junta szombaton elren­delte az összes politikai pártok feloszlatását. A döntést megelő­zően közölték: a tevékenysé­gükben eddig is erősen korlá­tozott polgári pártok egyes ve­zetőinek irányításával állam­csínyt készítettek" elő a kato­nai vezetés ellen. A Pinochet-rezsim a döntés nyilvánosságra hozatalakor el­sősorban a Kereszténydemok­rata Párt vezetését vádolta a puccskísérlettel. A kormány­zat főtitkára, Bejares Gonzalez tábornok ugyanakkor azt is közölte az újságírókkal, hogy a juntaellenes szervezkedés két vezéralakja a Keresztény­demokrata Párt elnöke, Andres Zaldivar, valamint a párt aöel- nöke, egykori szenátor, Tomas Reyes voltak. Egyelőre nem tudni, hogy a két politikussal szemben alkalmaztak-e meg­torló intézkedést. Miként a Reuter írja, az ösz- sze eskü véssél vádolt Zaldivart Chilében Eduardo Frei volt köztársasági elnök legbensőbb , híveként tartják számon. A 1 junta — sajátos módon — azzal próbálta a pártok feloszlatását kimondó rendeletét indokolni, hogy ezek — mármint a most megszületett jobboldali és bur- zsoá pártok — a legkitűnőbb talajul szolgáltak a kommunis­ta és marxista ideológia be- I szivárgására. zott arról, hogy valamennyi gazdasági ágazatban meg kell szervezni a földrengés okozta károk pontos felmérését. Szombaton tovább folytató­dott a földrengés-károsultak megsegítésére szolgáló péntek reggel beindított betétszám- la-akoió. Az ország külön­böző területeiről magánsze­mélyek, brigádok, üzemek százai jelentik be, hogy ki- sebb-nagyobb összegekkel já­rulnak hozzá a földrengéská­rosultak megsegítéséhez. A kommunista párt politikai végrehajtó bizottságának tag­jai és póttagjai úgy határoz­tak, hogy egyhavi fizetésüket ajánlják fel a károsultak meg­segítésére. Külön segélyakció­kat kezdeményeztek a színhá­zak és sportegyesületek is. Pénteken délután és szom­baton délelőtt is egyre több külföldi kormány, szervezet és vállalat ajánlott fel különbö­ző segélyeket a romániai föld­rengés károsultjainak. G. I. Jeremej, a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársa­ság első miniszterelnök-he­lyettese sajtónyilatkozatában közölte, hogy Kisinyovban nem voltak halálos áldozatai a március 5-i földrengésnek. A SZOVJET KORMÁNY meghívására Ihsan Sabri Cag- layangil török külügyminiszter március 13-án hivatalos láto­gatásra a Szovjetunióba ér­kezik. Hindusztáni urnák fói.tözbon a világsajtó la­tolgatja a küszöbönálló — a most következő szerdától va­sárnapig tartó indiai választá­sok esélyeit — az elmúlt hé­ten a hindusztáni szubkonti­nens másik országában, Pa­kisztánban már urnák elé já­rultak a választópolgárok. Győzött a Zulfikar Ali Bhutto által vezetett Néppárt, amely az elmúlt években bebizonyí­totta, hogy reális vezetője az országnak: progresszív progra­mot valósít meg. Államosított tíz alapvető iparágat, állami ellenőrzés alá vonta a banko­kat és biztosítótársaságokat. Bhutto kormánya gazdaság- fejlesztési programjában első- ' sorban gondot fordít az állami szektorra, amely már nagy mértékben megerősödött. A parasztok kedvezően fogadták az 1977-es földreformot, mely­nek alapján korlátozzák a földbirtokokat, a fölösleges és parlagon heverő állami föl­deket pedig felosztják a nincstelenek és a kisparasztok között. Pakisztán idén — tör­ténelmében először — saját erejéből el tudja látni a la­kosságot búzával. Az ország külpolitikai kap­csolatait az egymás belü'gyei- be való be nem avatkozás (ide értendő India is), a területi in­tegritás és szuverenitás elvei­nek tiszteletben tartásával alakítja ki. Eredményesen fej­lődnek kapcsolatai a Szovjet­unióval. Az ellenzék nem tudott a dolgozó nép érdekeit figye­lembe vevő konstruktív társa­dalmi-gazdasági átalakítási programot meghirdetni. De­magóg jelszavakat ismételget­ve azt a szándékát hangsú­lyozta, hogy az iparban szeret­né visszaállítani az államo­sítás előtti helyzetet, a fő fi­gyelmet a gazdaság magán- szektorának fejlesztésére for­dítaná és a nyugati hatalmak­ra orientált külpolitikát foly­tatna. Természetesen a jobboldali ellenzék alulmaradt a válasz­tásokon, s most övön aluli próbálkozásokat tesz felborít­va az ország rendjét, vádolva Bhutto kormányát, hogy meg­hamisította a választások ered­ményét. A Néppárt azonban olyan fölénnyel győzött, hogy ezt kétségbe vonni képtelen­ség. A szubkontinens nagyobb, lényegesen nagyobb országá­ban, Indiában szintén kiélezett helyzetben kerül sor a jövő héten a parlamenti választá­sokra. Itt a pakisztáni 30 mil­lióval szemben 320 millió em­ber járul az urnák elé. Világ- politikailag döntő jelentőségű, hogy itt is győzött a reálpoli­tika. E héten megválasztják a Lók Sabha, az indiai parla­ment képviselőházát. Ezt nem sokkal később két újabb vá­lasztás követ. Először a nem­rég elhunyt köztársasági el­nök helyére választanak új ál­lamfőt. Ez a választás közve­tett: a hatalmas ország egyes államaiban lévő helyi parla­mentek, valamint a központi .parlament megbízottjai dönte­nek arról, ki lesz az állam köz- jogilag első embere. Ezt kö­vetően az egyes államok helyi parlamentjeinek képviselőit választják meg. Természete­sen e hármas erőpróba közül a legfontosabb a mostani, a Lók Sabha-választás. Indira Gandhi miniszterel­nök-asszony kül- és belpoliti­kai programja progresszív, ha­ladó. Vele szemben állnak a különböző színezetű jobbolda­li csoportosulások alkotta Dzsanata Párt. Miként Indi­ra Gandhi Bangaloréban egy választási gyűlésen kijelentet­te: a jobboldali ellenzék tuda­tosan megfélemlíti a népet, rágalmaz, sérteget és hamis vádakat emel a Nemzeti Kongresszus politikusaival szemben. Az Indiai Nemzeti Kong­A hét kérdései és képei Vádlottak padján az imperializmus Túszakció az USA-ban — Concorde-diiemma Washington szenzációja a héten nem Rabin izraeli és Callaghan brit kormányfő lá­togatása volt, hanem az a lát­ványos túszszedési akció, amelynek során még a város­háza is a terroristák kezére került. , KIK A FEKETE MUZULMA­NOK KÖZÜL KIVÁLT HA­NAFITÁK, A WASHINGTONI TÜSZSZEDÖ TERRORISTÁK? Maroknyi néger mohamedán csoport a hét közepén hatal­mába kerítette Washingtonban a városházát, egy zsidó szer­vezet központját, valamint a mohamedán ’mecsetet, összesen 134 túszt ejtettek, akiket az­után két napon át azzal ré­misztgettek, hogy fejüket ve­szik, ha az amerikai hatósá­gok nem teljesítik az ő köve­teléseiket. A 60-as évek köze­pén vált ismeretessé a Fekete Muzulmánok szektája Ameri­kában. A nagy négermegmoz­dulások idején is ők voltak a ! legszélsőségesebbek, a leghajt­hatatlanabbak. Néhány ameri­kai néger nagyság is csatlako­zott hozzájuk: mindenekelőtt Cassius Clay. A mostani terrorista csoport ! számára a Fekete Muzulmá­nok is túlságosan békésnek tűntek, ők harciasabbaknak akartak mutatkozni. Látvá- | nyos túszszedő akciójuk révén I elérték, hogy lekerült az ame- i rikai mozik műsoráról egy | történelmi kalandfilm, amely- | ben Mohammedről, a profétá- i ról is szó esett... Más követe- ] léseik már kielégítetlenek ma- j radtak: nem kaphatták kezeik j közé azokat, akik 1973-ban Abdul Khaalisznak, a terroris­ta csoport vezetőjének a fele­ságét és gyerixfekeit lemészá- [ rolták, s akik életfogytiglani | büntetésüket töltik amerikai i fegyházakban — így a terro- ( risták nem tudtak súlyosabb i kimenetelű önbíráskodást gya­korolni fölöttük. Irán, Pakisztán és Egyiptom washingtoni nagykövetei bír­ták jobb belátásra a terroris­tákat. Persze, addig az ameri­kai sajtó, rádió és tévé kellő­képp kihasználta a színesbőrű terroristák tettének a közvéle­ményre gyakorolt érthetően kedvezőtlen hatását. MILYEN MAGATARTÁST TANÚSÍT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK AZ EMBERI JO­GOK ÜGYEBEN? __________ Fe bruár 7-től a most eltelt hét végéig ülésezett Genfben az ENSZ 32 tagú bizottsága, amely az emberi jogokon esett sérelmeket vizsgálja. A nyu­gati polgári sajtó vajmi ke­véssé foglalkozott a bizottság munkájával. Miért? Azért, mert a bizottság sorra-rendre a nyugati országokat vagy az azok által támogatott közel- keleti, dél-afrikai és latin- amerikai kormányokat ma­rasztalta el! Chilében a fasisz­ta junta tiporja lábbal az em­beri szabadságjogokat, Preto­riában és Salisburyben a- dél­afrikai és a rhodesiai fajüldö­ző kormányok — nos, mind­egyik mögött ott áll az USA! Az az Amerika, amely pedig mostanában oly szép szavakat talál az emberi jogok bajnoka­ként való fellépéshez — ak­kor, amikor a szocialista or­szágok egyike-másika elleni vádakat fabrikálja ... Nos, a genfi bizottság ki­vétel nélkül elutasította az Egyesült Államoknak és szö­vetségeseinek, így Izraelnek a próbálkozásait a szocialista or­szágok elleni vádaskodásra, viszont minden alkalommal megbélyegezte az imperialista országok gyakorlatát az embe­ri jogok megsértésében. Egy jellemző incidens is tör­tént Genfben: az amerikai de­legátus helyettese — hirtelen őszinteségi rohamában — saj­nálkozását fejezte ki amiatt, hogy a CIA hozzájárult a chi­lei fasiszta puccs kirobbantá­sához. Másnap Washingtonban megkapta a magáét: mind a Fehér Ház, mind a State De­partment visszautasította saját képviselőjének állításait. MIÉRT HALASZTOTTÁK EL Három napot töltött Bukarest­ben, a földrengéskor összeomlott étterem romjai alatt a 35 éves Floarea Iordache pincérnő. A DÖNTÉST A CONCORDE NEW YORK-I LE- ÉS FEL­SZÁLLÁSÁNAK ENGEDÉ­LYEZÉSÉBEN? A kairói afro—arab csúcstalálkozó dokumentumainak aláírása. Baloldalt elöl: Jasszer Arafat. resszus — mint a miniszterel­nök-asszony hangsúlyozta — szövetségre lép mindazokkal, akik hisznek politikájában és programjában. Ez a szövetség biztosítja, hogy az országban megvalósuljanak a haladó tár­sadalmi-gazdasági reformok. Mint ismeretes — mutatott rá a legutóbb a TASZSZ tu­dósítója is — az Indiai Nem­zeti Kongresszus párt, amely a függetlenség kikiáltásától hatalmon van Indiában, az utóbbi évek meggyőző ered­ményeinek tudatában áll a nép elé: megerősítette a gaz­dasági függetlenséget, amely­nek bázisa az állami szektor, számos társadalmi-gazdasági reformot valósított meg, a nép érdekében. India nemzet­közi tekintélyének és befolyá­sának növekedése annak ered­ménye, hogy Indira Gandhi kormánya következetesen foly­tatta a béke, az el nem köte­lezettség politikáját, az im­perializmus és a gyarmati rendszer ellen vívott harc irányvonalát. A demokratikus és hala­dó erők egységének erősítésé­re és a reakció cselszövései­nek határozott visszaverésére szólította fel az Indiai Kom­munista Párt Országos Taná­csának főtitkára, Radzsesvara Raó, az ország népét a válasz­tási csatában tartott nagygyű­léseken. A Dzsanata Párt jobboldali koalíciója veszélyezteti az or­szág demokratikus rendjét. Az ellenzék programja zavarkel­tésre irányul — hangsúlyoz­ta a főtitkár. — A reakció ve­zérei most képmutatóan a de­mokrácia védelméről papol­nak. Nem is olyan régen azon­ban még a választót! törvény­hozó testületek felszámolását sürgették. Radzsesvara Raó emlékeztetett arra, hogy amikor Indiában a bankok államosítása és a feu­dális arisztokrácia kiváltságai­nak megszüntetése került na­pirendre, Moradzsi Deszai, a Dzsanata Párt mostani vezető­je, milyen élesen szembeszállt a haladó intézkedésekkel. Ez a párt ma is nyíltan fellép az állami szektor ellén, holott an­nak döntő szerepe van az or­szág gazdasági fejlődésében. S nem utolsósorban az ellenzé­ki koalíció az indiai—szovjet kapcsolatok megszakítását is követeli. A két program előrevetíti a választások várható eredmé­nyét. Aligha kétséges, hogy Indira Gandhi és vele a Kongresszus Párt megnyeri a választásokat. A legszélesebb indiai tömegek szemében to­vábbra is ő az egyetlen általá­nosan ismert és becsült poli­tikai vezető. Személyével és az általa képviselt politikával szemben továbbra sincs nem­zeti méretű alternatíva. Alacs B. Tamás A Concorde nevű angol- francia óriásgép sorsa Ameri­ka kezébe van letéve, ponto­sabban New .York állam kor­mányzójának kezébe. Ö jogo­sult dönteni arról, hogy a ha­talmas utasszállító gép le- és felszállhat-e New York repü­lőterein? Március 10-e volt a határozathozatal határideje. A döntést elhalasztották ... A forma szerinti ok Cal­laghan brit kormányfő hivata­los látogatása. (Csak melléke­sen jegyezzük meg, hogy a brit miniszterelnök egy Concorde fedélzetén tette meg az utat Washingtonig. Az utazás ilyen megszervezése inkább figyel­meztetésnek, mint kihívásnak számít, az amerikai főváros repülőterén ugyanis már eddig is megvolt a Concorde leszál­lási engedélye.) A miniszterelnök tárgyalá­sai során nyílt az utolsó lehe­tőség arra, hogy kedvező dön­tés szülessen. Mintegy annak jelzésére is, hogy a híres ame­rikai—angol különleges szö­vetségi viszony, amit annak idején még a demokrata párti Roosevelt elnök kötött Chur­chill brit miniszterelnökkel, is­mét érvényesül az USA és Nagy-Britannia között. A franciáknak már keve­sebb módjuk volt a New York-i (valójában azért wa­shingtoni) döntést befolyásol­ni. Giscard d’Estaing köztár­sasági elnök ugyan a telefon után nyúlt és beszélt Jimmy Cártérré!, de az nem sok haj­landóságot mutatott arra, hogy a franciáknak egy szóra elég­tételt adjon. Sőt, utána úgy nyilatkozott, hogy ha egyálta­lán megtiltják a Concorde- nak a fel és- leszállást, akkor az csakis környezetvédelmi okokból történik, nem valami franciaellenesség következté­ben, nem is azért, mert félnek a francia konkurenciától. Vi­szont Hugh Carey, New York állam kormányzója változatla­nul azt mondta, hogy a Con­corde túl zajos és túl füstös ... A Concorde-ra a francia ál­lam és az Air France légitár­saság ráfizet. Ha New York repülőtere nem nyílik meg előtte, a Concorde-program csődbe kerül. Jobert volt fran­cia külügyminiszter szerint, ha az amerikaiak megtagadják a Concorde-tól a New York-i lé­gikikötő használatát, Francia- országnak végleg ki kell vo­nulnia a NATO-ból. Pálfy József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents