Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-10 / 58. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK!-----------------------------------------------------------------------------:--------------------------------------------------- WL AZ MSZMP, PEST MEGYÉT BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 58. SZÄM Ára ISO fillér 1977. MÁRCIUS 10., CSÜTÖRTÖK r Elieiistily H iba lenne azt hinni, hegy az új gyár át­adása hosszú időre megoldja az építőanyag­ellátás e legfontosabb terü­letének egyre érezhetőbbé váló nehézségeit. Mégis, szakmai körökben sem rit­ka az a vélemény, hogy to­vábbi gyár építésére egy ideig nincs szükség. Az előbbi két mondatot éppen tizenöt esztendeje írtuk le a Pest megyei Hírlap ha­sábjain, a második ótéves terv legnagyobb létesítmé­nyeinek egyikéről, a Dunai Cement- és Mészműről A másfél évtized java része úgy telt el, hogy — mivel valóban nem kezdték el új cementgyárak építését — mind nagyobb mennyiség­ben kellett a nélkülözhe­tetlen szürke port külföl­dön megvásárolni. A mély­pont ilyen értelemben 1971-ben következett be: az 1,5 millió tonnás im­porttal csak 2,7 millió ton­nás hazai termelést tud­tunk társítani. A legutóbbi két esztendő» hozott lényeges változáso­kat. A Cement- és Mész­művek gyárai 1975-ben 3,8, 1976-ban 4,3 millió tonna cementet állítottak elő, ta­valy a termelés növekedé­se 14,3 százalékot tett ki. A beremendi és a hejőcsa- bai üzem. fokozódó áruki- bocsátása. a váci gyár re­konstrukciós jellegű bőví­tése most már kamatozik, s bár a beruházásoknál sok és sokféle nehézség volt ta­pasztalható, a cement- és mészipar túljutott a legne­hezebben. Amiben lénye­ges erőként működtek köz­re a vállalati cselekedetek — így például a szervezési intézkedések —, ám sem­mivel sem kisebb hatással a szemléleti változások is, amik nyomán ez az ipar­terület megkaphatta valódi súlyát. A cement ugyanis a legfontosabb nemzetközi termelési-felhasználási mérceanyagok közé tarto­zik, s éppen ezért keltett feltűnést a hetvenes évek elején, hogy hazánk a leg­nagyobb cement impor tálók egyike volt. T avaly majdnem a fe­lére csökkent az 1971. évi cementbe­hozatalhoz hasonlítva, a külföldről vásárolt szürke por. A megelőző esztendő­höz, 1975-höz viszonyítva is tetemes, 23 százalékos az apadás, de rögtön hozzá­tesszük: ez nemcsak a ha­zai termelés emelkedésé­nek tudható be, hanem a beruházási tevékenység le­lassulásának is. Az azon­ban bizonyos — s ezt nem­csak a nagyvállalat vezetői látják így, hanem a mi­nisztérium illetékesei szin­tén —, hogy a korábbiak­nál kiegyensúlyozottabb az ellátás. A gyárak árukibo­csátása egyenletesebb, mint négy-öt esztendeje, sőt, egyre sűrűbben az okoz gondot, hogy a megter­melt cementet lassan szál­lítják el. Ami némelyekben már megint azt a képzetet kelti, hogy sok a cement. Márpedig, ha sok, minek különösebben szorgalmazni további gyárak építését?! / Szó sincs arról, hogy sok a cement. A tavalyi 762, ezer tonnás behozatal elég­gé meggyőzően tanúskodik erről. A baj ott van, hogy a termelés, szállítás, fel­használás hármasát nem sikerült zavartalanul ösz- szekapcsolni, lassan bővül­nek az ömlesztett cement­szállítás technikai alapjai, s még inkább csigatem­póban növekednek a meg­felelő tárolóterek. Az ötö­dik ötéves tervben a Ce­ment- és Mészművek újabb gyára kezdi el a termelést — a bélapátfalvi —, s a szakemberek számításai szerint 1980-ban a termék- mennyiség 1,2 millió ton­nával lesz nagyobb az 1976. évinél, azaz eléri az 5,5 millió tonnát. A fel- használást viszont — arra a tapasztalati tényre ala­pozva, hogy az évenkénti gyarapodás itt 300—500 ezer tonna —, szerényen becsülve is, hatmillió ton­nában jelölik meg a szak­mabeliek 1980-ra, azaz im­portra még mindig szükség lesz. S ez nem baj, sőt, bi­zonyos értelemben elke­rülhetetlen, mert többféle cementfajtát idehaza nem állítanak elő, azaz megvá­sárlásuk természetes. K evésbé természetes, sőt, elfogadhatatlan, hogy a hazai termelés és az import józan ará­nyainak kialakulását nem követi a felhasználás ész­szerűsége. A Cement-, és Mészművek vezetői, az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium illetéke­sei egyaránt joggal állít­ják, hogy a szükségesnél és a lehetségesnél lassabban terjednek a korszerű be- tonk^szítési és felhaszná­lási technológiák. A hazai és a nemzetközi szakiroda- lom jó néhány olyan eljá­rást tart számon, amik se­gítségével kevesebb cement felhasználásával azonos minőségű — sőt, a laikus­nak meglepően hangzik, de igaz: jpbb, nagyobb szi­lárdságú — beton készíthe­tő. Ezek az eljárások ugyah ismertek, de alig alkalma­zottak, amiben a kényel­mességnek éppúgy része van, mint a technikai esz­közök elavultságának, a cement viszonylag olcsó árának. Nagy szükség lenne pe­dig erre az ellensúlyra, a felhasználás célszerűségét és a termelés, behozatal ésszerű arányait egyeztető szemléletre. Sajnos, maka­csul tartja magát az a fel­fogás — s mint vizsgálatok bizonyították, nemcsak a magánépítkezők körében, hanem a nagy állami vál­lalatoknál, a tervezőknél is —, hogy minél több ce­ment kerül a betonba, az annál szilárdabbá válik. A fölös felhasználást te­tézik a szállítási, tárolási veszteségek, azaz miközben növekszik a termelés, csök­ken az import, változatla­nul folytatódik a pazarló felhasználás. Az építőipari árak folya­matos emelkedése vissza­vezethető indokolt mozza­natokra — így például az értékesebb anyagok, szerel­vények alkalmazására —, de arra is, hogy kevés a be­csülete mindannak, amivel az építők, a szerelők dol­goznak A két legfőbb épí­tőanyag a kő és a cement. Ha sikerülne az ellensúlyt mérlegre helyezni, kide­rülne: a fokozott figyelem forintmilliókkal kamatozna. Mészáros Ottó Nagyobb teljesítmény Űj nagy teljesítményű kötő­gépeket vásárolt a Váci Kö­töttárugyár. A csehszlovák gyártmányú Jacquard okból az idén eddig hatot állítottak Üzembe. Nagy Iván felvétele Kádár János és Lázár György fogadta a csehszlovák külügyminisztert Bohuslav Chnoupek elutazott hazánkból Látogatásáról közleményt adtak ki lav Chnoupek magyarországi látogatása alkalmából szerdán baráti találkozót rendezett a csehszlovák nagykövetségen. Részt vett a baráti találkozón Púja Frigyes, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter, Varga István, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes ve­zetője, s a politikai, a gazda­sági, a kulturális élet több más, vezető személyisége is. A csehszlovák külügymi­niszter tegnap a késő esti órákban elutazott Budapestről. Bohuslav Chnoupek ma­gyarországi látogatásáról köz­leményt hoztak nyilvánosság­ra, melyet a 2. oldalon ismer­tetünk. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a Központi Bizottság székházában fogadta Bohuslav Chnoupeket, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül­ügyminiszterét. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak szer­dán hivatalában fogadta a csehszlovák külügyminisztert. A szívélyes, baráti találko­zókon jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, Barity Mik­lós, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete, valamint dr. Václav Moravec, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete. Dr. Václav Moravec, Bohus­Hazaérkezett Brüsszelből az MSZMP küldöttsége Szerdán elutazott Brüsszel­ből az MSZMP küldöttsége, amely Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével két napon át tár­gyalásokat folytatott a Belga Kommunista Párt küldöttségé­vel, melyet Louis van Geyt, a Belga Kommunista Párt elnöke vezetett. Búcsúztatásukra a za- wentemi nemzetközi repülőté­ren megjelent Vince József, a Magyar Népköztársaság bel­giumi nagykövete. (A megbe­szélésekről közleményt hoztak nyilvánosságra, melyet a 2. ol­dalon ismertetünk.) Gyenes András és kísérete szerdán hazaérkezett Brüsszel­ből. Jól teleltek a gabonák Vetéshez készülnek a Pest megyei gazdaságok Elcsendesedtek a fagyos, metsző szelek, visszatért a ta­vasz, s visszatértek a földekre az emberek és a gépek. Ha ilyen kellemes, langyos ma­rad az idő, egy-két héten be­lül mindenütt megkezdődnek a tavaszi munkák a határban. Sajnos, sok helyen még min­dig gondot okoz a belvíz. Igaz, hogy a langyos szél so­kat segített, most már gyorsan apadnak e nem kívánatos ta­vaszi alkalmi folyók és tavak. A múlt hét végén még 3721 hektár termőföld állt víz alatt Pest megyében. Ebből 272 hektár volt a vetés, 751 a szántó, 2546 a rét-legelő, s 152 az erdő, illetve a más me­zőgazdasági hasznosítású terü­let. Ha az őszi vetésekhez vi­szony! tjük, nem nagy terület ez a most már alig 200 hek­tár, mert az ősszel 65 650 hek­táron vetettek búzát, 10 330- on rozsot, 189-en triticálét, és 7165-ön árpát a közös gazda­ságok Pest megyében. Jól teleltek, szépek az őszi gabonák, s az elárasztott kalászosak jó részét is meg lehet menteni egy kis gondossággal. Most már a belvíz elleni védekezés végjénél tartunk, s ez módot ad arra, hogy levonjuk a meg­felelő tanulságokat. Egyértel­műen tisztázni kell; mi a me­zőgazdasági üzemek, s mi a vízügyi igazgatóságok feladata, A VK helyett KO Új inűszertípusok a gödöllői árammérőgyárból A tavalyi, sikerekben bővel­kedő év után a tőkésexport további növelését tartják most a legfontosabb feladatnak Gö­döllőn a Ganz Műszerművek Árammérőgyárában. Az 1976- os év eredményeit mi sem jel­lemezhetné jobban, mint az, hogy az üzem termelése az előző évihez képest 19 száza­lékkal nőtt, 21 százalékkal ’ több termékük talált külföldi 1 gazdára és ezen belül is 33 százalékkal sikerült növelniük a tőkésországokba irányuló exportot. Az árammérőgyár — amely a Kohó- és Gépipari Minisz­térium által a termelés üte­mességének vizsgálatára kije­lölt üzem — jól kezdte az évet. Januárban a lehető legideá­lisabb körülmények között kezdődhetett meg az üzemek­ben a munka. Minden rend­ben is lett volna, csupán feb­ruár folyamán volt kisebb le­maradás. A munka lassulásá­nak oka a .Pécs melletti Vajsz- lón felépült IV-es számú gyár­egységük volt. Ide telepítették át ugyanis a hőre keményedő műanyagok gyártását, ám a gyáregység döcögősen kezdte az évet, s késve szállította a KO-típusú kapcsolóórák sze­reléséhez szükséges alkatré­szeket. Emiatt február folya­mán mintegy 4 millió forint­nyi bevételtől esett el a gödöl­lői gyár. Kitűnően alakultak ezzel szemben a vállalat export- lehetőségei. Idén már 5,2 mil­lió dollár értékben szállítanak tőkésországokba termékeikből, s ez a szám majdnem 20 szá­zalékkal magasabb az előző évinél. Indonézia, Marokkó, Tunisz, Líbia, Algéria, Olasz­ország, Belgium és Törökor­szág mellé új megrendelő Is csatlako­zott: Jugoszlávia. Déli szomszédaink főként kap­csolóórákat vásárolnának, méghozzá nem is kis tételben. Az első negyedévre 12 ezer darabra adtak fel megrende­lést. így nem túlzás azt állíta­ni, hogy az árammérőgyár első negyedévi kapcsolóóra-terme­lésének több mint 80 százalé­ka exportra készül. A szocialista országok ér­deklődése főként a fogyasztás- mérők iránt növekszik. Szá­mukra az idén 1 millió rubel értékben szállít a gödöllői gyár. A Szovjetunió és Romá­nia főként speciális fogyasz­tásmérőket vár, az NDK a DHM-típusú mérőcsaládból rendelt, Albánia pedig kap­csolóórákat vásárolna. Üj partner a szocialista országok között Kuba, amellyel idén ke­rültek először üzleti kapcso­latba. A távoli ország számá­ra idén még csak néhány ezer fogyasztásmérő készül Gödöl­lőn, de a jövő évi üzletkötések már elérhetik a több tízezres nagyságrendet is, hiszen a kubai piac ma szinte korlátlan lehetőségeket je­lent. Továbbra is biztatóan ala­kulnak a gyár kapcsolatai a lengyel autóiparral. Gödöllőn készülnek az alkatrészei és a Ganz Közlekedési Műszergyár­ban szerelik össze a gyorsan közkedveltté vált kis P 126-os kocsik műszerfalait. Novák János, a vállalat termelési fő­nöke elmondotta, hogy idén 110 ezer P 126-os műszerfal­hoz készítenek alkatrészeket. Több új termékkel is jelent­kezik az árammérőgyár. A KO-típusú kapcsolóórák újabb változatai készülnek már az üzemekben, s a tervek szerint jövőre abbahagyják a régi, VK enevezésű típus gyártását. Novák János elmondta azt is, hogy marokkói és indonéz üzletfeleik számára két feszültségen is működ­tethető fogyasztásmérők sorozatgyár­tását kezdik meg a közeli jö­vőben. A két ország egyes te­rületein még a 127 voltos fe­szültség használatos, de nincs messze az idő, amikor minde­nütt 220 voltra állítják át a hálózatot. Így valójában két — más-más feszültségű — fo­gyasztásmérőt kapnak a meg­rendelők. Az új termék soro­zatgyártása az első negyedév végén kezdődik. B. P. hiszen' az idén ebből adódott a legtöbb félreértés. Az őszi esők és a betakarítás elhúzódása miatt több helyen kint maradt a földeken a ku- koricaszár, s tavaszra tolódott az őszi mélyszántás is. A gaz­daságok nagy erővel kezdték el ezt a munkát, sőt a magasabb fekvésű, ho- ] mokos talajokon be is fe­jezték. A mélyfakvósű, kötött talajú részeken még várat magára a szántás, mert a felázott földön elsüllyednének a nehéz erőgé­pek. A traktorokat és az eké­ket mindenütt kijavították, startra készen állnak a vető­gépek a hamarosan kezdődő borsóvetéshez. Csávázzák a ta­karmánykeverékele vetőmag­ját, előkészítik a talajt a 3—4 ezer hektár lucematelepítés- hez. Befejeződött a kalászosok fejtrágyázása, metszik a védő­fasorokat, gyümölcsfákat és szőlőket. Megyeszerte szedik az átte­lelő salátát és spenótot, mely­nek nagy része a fővárosi üz­letekbe kerül. Készülnek a hollandi ágyak, növényházak, egyre több fólia feszül a vas- és műanyagvázakon. Mit vetnek a megyében az idei tavaszon. Az őszieken kí­vül 70 ezer hektáron kerül földbe a kukorica, 4500 hek­táron a tavaszi árpa, 600-on a zab. A tavalyinál nagyobb te­rületen, 3720 hektáron vetnek cukorrépát, 3817 hektáron napraforgót, 1204-en olajlent, 7170-en burgonyát, és 528-an dohányt a megye közös gazda­ságai. T. Á. L. Aczél György látogatása a Honvédelmi Minisztériumban Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese szerdán látogatást tett a Hon­védelmi Minisztériumban, ahol Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter és a minisztérium más vezetői fo­gadták. A vendéget Czinege Lajos tájékoztatta a magyar néphad­sereg helyzetéről, feladatairól. A látogatás alkalmából Aczél György aktívaértekezleten ta­lálkozott a Honvédelmi Mi­nisztérium vezető beosztású tisztjeivel, és tájékoztatást adott időszerű ideológiai, poli­tikai kérdésekről. KOZ Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutat­kozó látogatáson fogadta Nel­son Hernandezt, a Venezuelai Köztársaság rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét. Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban üdvözölte M. Kadhafi ezredest, líbiai állam­főt a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam kongresszusa leg­felsőbb titkárságának fő­titkárává történt megvá­lasztása alkalmából. Púja Frigyes külügyminiszter lí­biai kollégáját, dr. Ali Abdus- salam Treikit üdvözölte táv­iratban külügyminiszterré tör­tént megválasztása alkalmából. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke szerdán fogadta Liu Tie-Seng rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Kínai Népköztársaság új ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és dr. Házi Ven­cel külügyminiszterhelyettes. Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter szerdán Moszkvában tárgyalást folyta­tott Nyikolaj Sz. Patolicsev szovjet külkereskedelmi mi­niszterrel a két ország kétolda­lú kereskedelmi kapcsolatai­nak helyzetéről, és az együtt­működés további fejlesztésének lehetőségéről.

Next

/
Thumbnails
Contents