Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-10 / 58. szám

~zMkm 1977. MÁRCIUS 10., CSÜTÖRTÖK Belgium Feloszlatták a parlamentet Választások: április 17-én Eeo Tindcmans belga minisz­terelnök szerdán délelőtt rövid nyilatkozatban közölte, hogy királyi rendelettel feloszlatták az ország törvényhozásának két házát. Az új választásokat április 17-re tűzték ki. Államcsínynek és alkot­mányellenes lépésnek minősíti a belga ellenzéki pártok közös nyilatkozata a parlament fel­oszlatását. A szerdán délelőtt hozott rendelet, amely felosz­latja a törvényhozás két házát és április 17-re írja ki az új választásokat, technikailag le­hetővé tette, hogy a közép­jobboldali koalíciós kormány, amely a múlt hét vége óta ki­sebbségben van a parlament­ben, a választásokig hatalmon maradjon és a parlament el­lenőrzése nélkül hozhasson döntéseket. Mivel a törvény- hozás feloszlatása azonnali hatályú, a miniszterelnöknek már a délutánra tervezett ülé­sen sem kellett beszámolnia a politikai helyzetről és elkerül­te a bizalmi szavazást, amely feltétlenül a kormány bukásá­val járt volna. Folytatódik a mentés és romeltakarítás A magyar és a szovjet Vöröskereszt gyorssegélyei A romániai földrengésnek már 1357halálos áldozata van A Magyar Vöröskereszt a földrengés sújtotta Román Szocialista Köztársaság kárt szenvedett lakosságának a megsegítésére gyorssegélyt in­dít útnak, amely gyógyszerek­ből, kötszerekből és sátrakból áll, kifejezésre juttatva a ma­gyar lakosság együttérzését és segítőkészségét. A Szovjet Vöröskereszt to­vábbi segítséget nyújt a föld­rengés sújtotta romániai kör­zetek lakosságának. Valerij Baltyijszkij, a Szov­jet Vöröskereszt végrehajtó bizottságának elnöke a TASZSZ hírügynökség tudósí­tójának beszámolt arról, hogy a Román Vöröskereszt Társa­ság címére újabb szállítmányt indítanak útnak. Az AERO­FLOT légitársaság repülőgépe március 10-én száll le Buka­restben, fedélzetén nagy mennyiségű antibiotikummal, szulfanilamid'készítmények- kel, fájdalomcsillapító szerek­kel, vérpótló folyadékokkal és kötszerekkel. A Román Szocialista Köz­társaságban március 4-én tör­tént súlyos földrengés híre mély együttérzést váltott ki a Szózsonglőrködés Washingtonban befejeződtek James Carter amerikai elnök és Jichak Rabin izraeli mi­niszterelnök tárgyalásai. Poli­tikai megfigyelők szerint — miként Szergej Bulancev, a TASZSZ kommentátora írja — a megvitatott kérdéseket ille­tően Rabin az amerikai fél részéről jóval nagyobb támo­gatásban részesült, mint ami­lyent korábban várt. Az Egye­sült Államok elnökének szá­jából először hangzott el az a kijelentés, hogy a közel- keleti rendezésnek Izrael szá­mára védhető határo­kat kell biztosítani. Jól is­mert, hogy Tal-Aviv éppen ennek ürügyén — a Bizton­sági Tanács határozatait meg­sértve — utasítja el a meg­szállt területekről való kivonu­lást. JAMES CARTER a védhető határokról az izraeli kor­mányfő látogatásának első napján tett említést. Ezt a ki­fejezést, amely Izrael számára általában kedvezőbbnek tűnik, mint a Biztonsági Tanács 242- es számú határozatában em­lített biztonságos és elismert határok kifejezés, 1972 óta először használta amerikai el­nök. Ám a Fehér Ház és az ame­rikai külügyminisztérium azon nyomban sietett tompítani Carter kijelentésének jelentő­ségét. Vance külügyminiszter hangoztatta: Álláspontunk vál­tozatlan, amikor védhető ha­tárokról beszélünk. E kifeje­zésnek nincs semmiféle föld­rajzi jelentősége, s nem ösz- szeegyeztethetetlen a BT 242- es számú határozatát támoga­tó álláspontunkkal. RABIN izraeli kormányfő ennek ellenére sietett kijelen­teni, hogy nagy örömmel hal­lotta Carter szavait. Megje­gyezte, hogy országa védhető ha.jrai semmiképpen sem es­nek egybe az 1967-es háború előtti határokkal. Arról be­szélt, hogy Izrael védhető ha­tárainak fogalma többfélekép­pen értelmezhető. Véleménye szerint még jogi alapja is van annak, ha Izrael az 1967- ben elfoglalt területek bizo­nyos részeit igényli: a szom­szédos arab országokkal 1948- ban kötött fegyverszüneti egyezmény ugyanis csak ideig­lenes demarkációs vonalként szabta meg az 1967 előtti ha­tárokat. Ám Rabin arra nem emlékeztetett, hogy az arab országok az Izrael által a 40- es évek végén tőlük elfoglalt területek egy részét visszakö­vetelték: ezért tekintették ideiglenesnek az akkori ha­tárt. AZ ARAB ORSZÁGOK — nem csodálható — élesen rea­gáltak a szózsonglőrködésre, és Washingtonban akkreditált nagyköveteik azzal a kérés­sel fordultak az amerikai kül- ügyminisztorhez: sürgősen fo­gadja őket, s világítsa meg: mit is jelent az USA elnöké­nek az izraeli miniszterelnök fogadásakor tett kijelentése. Az arab nagykövetek szeret­nék megtudni, hogy ennek az új megfogalmazásnak van-e olyan politikai jelentősége, amelyből Izrael tőkét ková­csolhat? Ha figyelembe vesszük, hogy Rabin volt az első olyan kö­zel-keleti kormányfő, akit Car­ter Washingtonban fogadott, mindenképpen kétségeket kelthet kijelentése a többi kö­zel-keleti országban, elsősor­ban Egyiptomban, Szaúd-Ará- biában és Jordániában, mely országoknak államfője a kö­zeljövőben szintén az USA-ba látogat. De Asszad Szíriái el­nök is, kivel a tervek szerint Carter májusban Londonban találkozik, csak gyanakvással fogadhatja az ilyen magas­szintű szózsonglőrködést. S NO LÁM! Az USA elnöke szerdai sajtóértekezletén már azt ámította, hogy bár a jövő­beni rendezésnél a földrajzi határoknak nem kell szükség­szerűen egybeesniük Izrael vé­delmi vonalaival, de vázlato­san kifejtett, ellentmondásos tervei szerint Izrael javára kisebb mértékben módosítanák az 1967 előtti határokat... Alacs B. Tamás szovjet emberekben — mon­dotta Baltyijszkij. A Szovjet Vöröskereszt végrehajtó bi­zottsága azonnal intézkedett a bajbajutottak ingyenes meg­segítésére. A Szovjet Vöröskereszt az 1975-ös romániai árvizek ide­jén ugyancsak jelentős térítés- mentes segítséget nyújtott a román népnek. A legutóbbi hivatalos vesz­teséglista szerint a természeti katasztrófának Romániában 1357 halálos áldozata van. Több mint tízezren sebesültek meg. Az anyagi kár 6 milliárd lei. Szombat hajnal óta szakadat­lanul több száz ezer katona, rendőr és önkéntes vesz részt a mentési munkálatokban, s a romok eltakarításában. A sajtó, a rádió és a tv több alkalommal is felhívta a la­kosság figyelmét, hogy egy esetleges járvány megelőzése érdekében lehetőleg friss éte­leket fogyasszanak, a vizet forralva, majd lehűtve igyák és igyekezzenek környezetüket tisztán tartani. Bukarestben a lakosság élel­miszer-ellátása továbbra is biztosított. Megfeszített erővel dolgoznak a fűtő- és gázszol­gáltatás helyreállításán is. Szerdától bizonyos időszakon­ként újra biztosítani tudják a meleg vizet, a gázt és a laká­sok fűtését. Gyenge földlökéseket észlel­tek kedden este Jugoszlávia több városában — így Belg- rádban és Kragujevácon. A rengések epicentruma Kragu- jevác körzetében volt. A föld­mozgás erőssége itt a Mercalli skála szerint 6,5 fok volt. A rengések anyagi kárt nem okoztak. Hazánkban is regiszt­rálták a keddi jugoszláviai földrengést. A szakemberek vizsgálják, hogy a keddi föld­rengésnek van-e valamilyen köze a néhány nappal ezelőtti súlyos romániai földrengéshez. (A földrengésekről szóló tu­dományos cikkünk a 8. olda­lon.) Az együttműködés öt dokumentuma Befejeződött az első afro-arab csúcsértekezlet Kairóban szerdán délben ért véget az első afro-arab csúcs- értekezlet. Hatvan afrikai és arab or­szág küldöttségvezetői szerdán délelőtt zárt ülésen véglegesen jóváhagyták, majd nyilvános ülésen aláírták az arab világ és Afrika együttműködésének legfontosabb elveit és módo­zatait meghatározó öt doku­mentumot. A kairói deklarációt és az akcióprogramot az 1976. áprili­sában Dakarban tartott afro­arab miniszteri konferencián dolgozták ki. E két dokumen­tum megerősíti az afrikai és az arab népek szolidaritását, azt az akaratát, hogy uj gaz­dasági világrend megteremté­sén munkálkodnak. Az akció- program ismételten leszögezi, hogy a kairói csúcstalálkozón részt vett hatvan ország az el nem kötelezett országok moz­galmához tartozik. A másik három dokumentu­mot a szerdán véget ért csúcs- találkozó előtt Kairóban tar­tott miniszteri konferencia dol­gozta ki. Ezek közüt a politi­kai nyilatkozat megerősíti: az afrikai és az arab országok teljes mértékben támogatják a felszabadulásukért küzdő né­pek harcát. A gazdasági és pénzügyi együttműködésről szóló nyilat­kozat kimondja, hogy növelni kell az Afrika fejlesztéséhez hozzájáruló pénzügyi szervek anyagi eszközeit. Az afrikai és az arab orszá­gok együttműködésének meg­szervezésével foglalkozó doku­mentum arról intézkedik, hogy paritásos alapon 24 tagú állan­dó bizottságot alapítanak. Közvetlenül a konferencia bezárása után Habib Satti tu­néziai külügyminiszter, a kon­ferencia szóvivője tájékoztatta az újságírókat a tanácskozás­ról. A konferencia idején — mondotta a tunéziai külügy­miniszter — egyetlen alka­lommal sem jutott felszínre ellentét az afrikai és az arab államcsoport között, ugyan­akkor nézeteltérések mutat­koztak az arab országok és az afrikai államok csoportjain belül. A csúcskonferencia lég­körét ennek ellenére testvéri­nek nevezte. A konferencia gazdasági vonatkozásairól a szóvivő el­mondotta, hogy a magas jö­vedelmű arab államok — ösz- szesen másfél milliárd dollárt adnak Afrika fejlesztésére. A szóvivő elmondta még, hogy az arab olaj államok a magán­tőke mozgási lehetőségének fokozott biztosítását kívánják az afrikai országoktól. A Belga Kommunista Párt meghívására 1977. március 7 —9-e között látogatást tett Brüsszelben Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának titkára. Gyenes András és kísérete megbeszélést folytatott Louis van Geyt pártelnökkel, Jean Terf alelnökkel, valamint Jan Debrouwere, Albert de Co- ninck. Augustin Duchateau politikai bizottsági tagokkal. Kölcsönösen méltatták az európai kommunista és mun­káspártok berlini értekezlete eredményeinek és közös do­kumentumának jelentőségét az európai békéért, biztonsá­gért és együttműködésért ví­vott együttes harcban. Az MSZMP és a BKP inter­Teljes nézetazonosság Közlemény Bohuslav Chnoupek látogatásáról Bohuslav Chnoupek csehszlo­vák külügyminiszter hivatalos baráti magyarországi látogatá­sáról kiadott közlemény sze­rint, vendégünk Púja Frigyes­sel áttekintette országaik kap­csolatainak fejlődését és véle­ménycserét folytattak az idő­szerű nemzetközi kérdésekről. Sokoldalú együttműködé­sünk a marxizmus—leninizmus és a szocialista internaciona­lizmus elvei alapján az élet minden területén eredménye­sen fejlődik — állapították meg, s hangsúlyozták, hogy a kapcsolatok bővítésében ki­emelkedő jelentőségűek Kádár Jánosnak, ,az MSZMP KB első titkárának és Gustáv Húsúk­nak, a CSKP KB főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökének rendszeres találkozói. A külügyminiszterek megelé­gedéssel állapították meg, hogy tervszerűen és dinamikusan fejlődnek a kölcsönösen elő­nyös gazdasági kapcsolatok a két ország között. Méltatták a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. és XXV. kongresszusán elfo­gadott, illetve továbbfej­lesztett békeprogram tör­ténelmi jelentőségét. Han­goztatták annak fontossá­gát, hogy a helsinki záróok­mányban rögzített rendelkezé­seket valamennyi aláíró állam maradéktalanul megvalósítsa, mind a kétoldalú kapcsolatok­ban, mind a sokoldalú együtt­működésben. Az európai álla­mok és népek érdeke megkí­vánja, hogy az idén sorra ke­rülő belgrádi találkozó a hel­sinki záróokmány megvalósítá­sáról szóló konstruktív eszme­cserének a fóruma legyen, és az az enyhülési folyamat e'. mélyítését, a biztonság és a együttműködés erősítését szol­gálja. A felek egyetértettek at ENSZ-közgyűlés leszereléssé, foglalkozó rendkívüli üléssza­kának összehívásával. Kijelen­tették, hogy a közép-európa haderőcsökkentésről folyó bő esi tárgyalások sikere a rész. vevő államok egyenlő bizton­ságának elve alapján hozzájá­rulna az európai béke és biz­tonság további megszilárdítá­sához. A külügyminiszterek elítél­ték a tőkésországok reakciós köreinek az enyhülési folya­mat megállítására, a fegyver­kezési hajsza fokozására és a államok közötti, bizalmatlan­ság szítására irányuló mester­kedéseit. Kifejezték szilárd el­határozásukat, hogy a helsinki záróokmány szellemével és be­tűjével összhangban visszauta­sítják az országaik belügyeibe való beavatkozás minden kí­sérletét. A megbeszélések szívélyes, baráti légkörben, a teljes né­zetazonosság jegyében zajlot­tak le. Bohuslav Chnoupek hi­vatalos baráti látogatásra hív­ta meg Púja Frigyest, aki a meghívást köszönettel elfogad­ta. A minap megtudtuk: tavaly hat és fél mil­lió tonna kőolajat, több mint egy- milldárd köbméter földgázt, vala­mint négy és fél milliárd kilowatt­óra villamos energiát vásárolt az or­szág a KGST-piacon. Nem nehéz eb­ből arra következtetni, hogy 1976- ban, csakúgy, mint évtizedek óta minden évben, a szocialista partne­reinkkel lebonyolított áruforgalom révén gondoskodtunk a gazdálkodá­sunkhoz nélkülözhetetlen energia- hordozókról. A Külkereskedelmi Minisztérium­ban adott tájékoztatásból az is ki­derült, hogy a fogyasztási iparcikkek legnagyobb szállítói is a KGST-or- szágok, behozatalunk 67 százaléka tőlük származik. Így került a hazai utakra 83 ezer személygépkocsi, üz­leteinkbe 52 ezer háztartási hűtő­gép, 47 ezer televízió. Nem kevésbé fontos számunkra, hogy szállítóink hatalmas felvevő­piacot is alkotnak. Sőt, nagy meg­rendeléseikkel sok esetben egész iparágak gazdaságos termelését se­gítik. Érthető tehát, hogy kivitelünk ezekbe az országokba tavaly 14,2 százalékkal haladta meg az előző évit, s 43 százaléka gépipari termé­kekből állt. Csupán az időszerűség ösztönzött ar­ra, hogy éppen a legutóbbi évről adott tájékoztató számait, tényeit idézzem. Mert bármely esztendő hasonlókép­pen tanúskodnék amellett, hogy ha­zánk számára a szocialista partne­rekkel kialakított gazdasági együtt­működés létfontosságú nemzeti ér­dek. A nemzetközi munkamegosztás olyan lehetőségeit tárja elénk, ame­lyek kihasználásával viszonylag kis gazdasági potenciálunk és szűk bel­ső felvevőpiacunk ellenére is lépést tudunk tartani az intenzív fejlődés, a tudományos-technikai haladás, a KEST-együttmüködés Erőt és iencfülefet ad világpiaci verseny követelményei­vel. Ez nem csupán Magyarország ese­tében van így! A többi KGST-or­szág is érdekelt a közös munkában, az integráció felé mutató fejleszté­sében. Ezt a szocialista országokban a múlt egy-két évben lezajlott párt- kongresszusok vitathatatlanul bizo­nyították. Az SZKP XXV. kong­resszusa — bár a Szovjetunió már egymagában egy integrált gazdaság­gal rendelkezik — a többi között rá­mutatott a szocialista országok gaz­dasági együttműködéséből szárma­zó kölcsönös előnyökre, amelyekre a szovjet népgazdaság is épít. Érthető, hogy a szocialista külpo­litika — amelynek politikai, kato­nai és egyéb vonatkozásait előző cikkeinkben vizsgáltuk — elsőrendű fontosságot tulajdonít a gazdasági összefogás elmélyítésének. A gazdasági diplomáciának ™ee* az alapvető céljai? A stabilitás és a dinamizmus. Az együttes erőfe­szítések ugyanis a stabilitás három elemét teremtik meg az együttmű­ködők számára. Először: biztosítják a belső gazdaságfejlesztési elképze­lések nemzetközi hátterét. Másod­szor: hozzájárulnak a népgazdasá­gok belső egyensúlyának fenntartá­sához. Harmadszor: növelik a KGST- országok biztonságát a tőkés világ­piacon, hiszen együtt nagyobb súly- lyal tudnak szembeszállni a kedve­zőtlen hatásokkal. A dinamizmus legközvetlenebb bizonyítéka a KGST-országok gyors gazdasági növekedése. A Föld ötö­dét és lakosságának tizedét képvise­lő KGST-országok az ötvenes évek elején a világon megtermelt nemze­ti jövedelemnek mindössze 18 szá­zalékát adták, ma pedig több mint egyharmadát! Ebben az összehason­lításban gyorsabban fejlődnek, mint a világátlag és mint a fejlett tőkés­országok. A külgazdasági politika a már em­lített gazdaságfejlesztési és attól el­választhatatlan társadalompolitikai célok mellett szem előtt tartja azt is, milyen követelmények adódnak a két világrendszer közötti gazdasági versenyből. A tapasztalatokból ar­ra a következtetésre jutott, hogy a gazdasági verseny kulcsterületét al­kotó technikai-technológiai ver­senyben csak széles körű nemzetkö­zi összefogás, az intenzív gazdasá­gi együttműködés útján lehet helyt­állni. Mindez arra ösztönzi a szocialista országokat, hogy szüntelenül újabb és újabb elemekkel gazdagítsák kap­csolataikat. A fejlődés íve rendkívül lenyűgöző: a kezdeti egyszerű áru­cserétől eljutott a közös KGST-vál- lalatokig, a termelés szakosításáig és a kooperációig. Ha ennek az ívnek minden szakaszát külön is meg akar­juk világítani, akkor fényszórónkat a tosszú távú együttműködési cél­programokra kell irányítanunk, amelyek a KGST egész közössége számára alapvető feladatok megol­dását irányozzák elő. Célprogram készült a nyersanyag-, fűtőanyag- és energiaszükségletek kielégítésére, a gépipar fejlesztésére, a közlekedés korszerűsítésére stb. A lényeg te­hát, hogy a célprogramok az intéz­kedések egész összehangolt rendsze­rét alkotják a legfontosabb közös feladatok tervszerű megoldása cél­jából. A gazdasági diplomácia természe­tesen szerves része a szocialista or­szágok nemzetközi politikájának. Ennek megfelelően a proletár inter­nacionalizmus elvére épül, s jól szolgálja a békés egymás mellett élés elvének érvényesítését is. Ez utóbbi pl. azt jelenti, hogy nem szo­cialista országok is részt vehetnek a KGST munkájában. Finnország, Irak és Mexikó már együttműködé­si megállapodást kötött a KGST-vel, de a hírek szerint Argentína, Ko­lumbia, Jemen, Irán, Laosz, sőt, a fejlett tőkésországok közül Svédor­szág is érdeklődik az együttműkö­dés lehetőségei iránt. A több mint 350 millió lakost számláló kilenc európai, ázsiai és latin-amerikai or­szág piaca érthető módon nagy vonzerő, de a kapcsolatok keresésé­nek fő indoka minden bizonnyal a KGST-ben folyó munka eredmé­nyességében rejlik — állapította meg Faggyejev, a KGST titkára. feltétlen híve és következetes megvalósítója a szo­cialista országok közötti mindenol­dalú, s ezen belül gazdasági össze­fogásnak. Szem előtt tartia pártunk XI. kongresszusának megáll?oltását, amelyet Kádár János íev öntött sza­vakba: A KGST keretében megva­lósuló envüttmükndés valamennyi tagországban növeli a szocialista éní- tőmunka lendületét, és semmi más­sal nem pótolható sonítsén számunk­ra. a Magyar Népköztársaság szá­mára. Pálos Tamás A magyar külpolitika t nacionalista kötelességének te- i kinti, hogy a berlini közös ál­lásfoglalások szellemében cse­lekvőén hozzájáruljon az eny­hülési folyamat erősítéséhez. Szükségesnek tartják, hogy a j politikai enyhülést katonai té­ren is haladás kísérje. ! Megállapították, hogy a ked- \ vező nemzetközi légkört mér- | gezik az antikommunista, a I szocialista országok ellen irá- : nyúló burzsoá propaganda- kampányok, melyeket mind­két párt elutasít. Az MSZMP és a BKP nagy fontosságot tulajdonít a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom pártjai közötti internacionalista szolidaritás­nak a szocializmusért — más. demokratikus erőkkel együtt — folytatott közös harcban. \ berlini közös állásfoglalások szellemében Az MSZMP éj a belga testvérpárt képviselőinek megbeszélései

Next

/
Thumbnails
Contents