Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-09 / 57. szám

Társadalmi bíróság és társadalmi ellenőrök A közelmúltban választot­ták meg a Dunai Cement- és Mészműben az összbizalmi ér­tekezleten a háromtagú tár­sadalmi bíróságot, amelynek Németh Lajos belső ellenőr az elnöke, a bírósági tagok pedig Alpári Mihály a kőbányából, valamint Ferencz Kálmán ter­melésirányító. Februárban hat dolgozót ke­reskedelmi társadalmi ellen­őrnek választottak meg. Üzemi állatorvosok Tavaly tizenhárommal nőtt Pest megyében az üzemi állat­orvosok száma. Az állattartó termelőszövetkezetek 40 száza­léka alkalmaz állatorvost. Az idén várhatóan tovább növek­szik ez az arány. / JEGYZET fv'iozaikistarozás? ?/ orábban gyakran találkoz- tunk Vác főbb útvonalain is úgynevezett mozaiktataro­zással: nem újították fel az épület teljes külső homlokza­tát, hanem csak az üzletajtó, kirakat környékét, esetleg egy- egy lakóház bizonyos felületét. Később a Váci Városi Ta­nács műszaki és közlekedési osztálya határozatot hozott, amely szerint a városban tilos a tatarozásnak ez formája, csak a teljes falfelület festhe­tő, meszelhető, ugyanarra a A régi 10. számú népbolt helyén, mint már megírtuk, mintaboltot nyit a Váci Kö­töttárugyár. Á belső átalakítá­si munkákkal egyidejűleg kül­ső tatarozást is végeznek, erre következtethetünk a saroképü­letet körülölelő gyékényfelü­letből. Leverték a régi falat is, azonban csak a földszinti sza­kaszon, az emeleti rész mesze­lése régi, kopott, piszkos marad. A z említett tanácsi rendelet máig sem vesztette érvé­nyét. Egyik fő útvonalunkon nem lehetne érvényt szerezni megtartásának ? (— pr —) VAC I NAPLÓ XXI. ÉVFOLYAM, 57. SZÄM 1977. MÁRCIUS 9., SZERDA Hatékony abban, magasabb színvonalon (befejező rész) Pártszervezetek - a gazdasági tervek teljesítéséért (A városi pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya a közel­múltban értékelte a pártszervezetek cselekvési programjait. A városi pártbizottság titkára írásának első részében az Egyesült Izzó, a Gumigyár, a Hajógyár, a DCM és a kommu­nális üzem cselekvési programjairól mondott véleményt.) i A várost is gyarapítja A könnyűipari vállalatok közül talán a Kötöttárugyár kommunistái fogadták el a legalaposabb cselekvési prog­ramot. A vállalat feladatai je­lentősek, s végrehajtásukból a pártszervezetek is alaposan ki­veszik a részüket. A termelési terv 8 százalékkal magasabb, mint tavaly, az árbevétel — az előirányzat szerint — el­éri a 950 millió forintot. Külön foglalkozik a prog­ram az export növelésének le­hetőségeivel, sizámba veszi a minoséoiavítás, a hatékonyabb termelés, az anyag- és ener­giatakarékosság lehetőségeit. A szocialista munkaverseny továbbfejlesztése érdekében, külön vállalási irányelveket dolgoznak ki a brigádoknak. Kevés számú beruházásaik egyike nemcsak a gyárat, ha­nem a várost is gyarapítja, hiszen bemutatótermet nyitnak meg a Széchenyi utcában. A vállalat az idén 23 száza­lékkal több terméket ad el a tőkés piacokon, mint tavaly. A Finomfonó és Cérnázó kommunistái cselekvési prog­ramjuk középpontjába a mi­nőség javítását és a tavalyi hiányok pótlását állították. Rendszeresen vizsgálják majd a munkaidő- és a gépkihasz­nálás hatásfokát, a túlóra-fel­használást, a teljesítménybé­rezés szélesebb körű bevezeté­sének lehetőségeit. Külön fog­lalkoznak az újítási kedv fo­kozásával. A Fonógyár idei termelési terve 5 százalékkal magasabb a tavalyinál. Teljesítéséhez el­Tájékoztató a földhasználatról Felvilágosítás: szerdán és pénteken A napokban, miután meg­jelent a nagyüzemileg nem hasznosítható földek tartós használatba adásáról szóló rendelet, többen fölkeresték a tanács illetékes osztályait, ér­deklődve annak helyi kihatá­sáról. A városi tanács termelés­ellátásfelügyeleti osztályától mi is kértünk tájékoztatást. Azokat a földeket, melyeket nagyüzemileg nem lehet hasz­nálni mezőgazdasági célokra, legkevesebb ötven évre hasz­nálatba adják. Ha épületet is emelnek rá, a bérlemény ide­je meghosszabbodik. Az át­adott terület bére nem halad­hatja meg a föld forgalmi ér­tékének ötven százalékát. A tartós földhasználat örököl­hető, az öröklési jog illeték- mentes. Egyébként a jelenlegi évre továbbra is érvényben marad a földek haszonbérbe adása, melyre a tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztályán le­het szerződést kötni; ezekért a földekért haszonbérleti dí­jat kell fizetni. Ideiglenesen adómentes a használatba vételtől számított öt évig az a föld, melyet hasz­nálója nem művelt földként vett bérbe. Részletesebb felvilágosítást a városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztályának mezőgazdasági előadója ad az érdeklődőknek szerdán és pénteken, nyolctól tizenöt óráig. A tárgyalóteremből AAarfcecolckat ítélt el a bíróság Kissé kapatos férfi tért be egy este a főtéri Révkapu Ét­terembe. Vacsorát rendelt, hozzá néhány deci bort, majd elővette felesége fényképeit. Szomorú volt, az asszony el­hagyta. Evett, ivott, majd bú- songó nótát húzatott el a ze­nésszel, végül fizetett és el­ment. A szomszédos asztal körül ülő társaság két tagja, Laka­tos János és Erdélyi András, akik fizetéskor látták, hogy a magányos vendégnél sok pénz van, az akkor már határozot­tan részeg férfi után indultak. A Széchenyi utcában, a? ál­lomás felé ballagó embert Er­délyi megütötte, majd elvette tárcáját, és az abban talált 2 ezer 400 forintot elosztotta La­katossal. A sértett, ittassága ellenére, felfogta az eseményeket, s megváltoztatta útirányát, az állomás helyett, a rendőrségre ment. A rendőrség néhány nap múlva előállította a támadó­kat, akik a nyomozás során beismerő vallomást tettek, de a bírósági tárgyaláson a leg­határozottabban tagadták a bűncselekmény elkövetését. Azt erősítgették, hogy a tár­cát találták. A bíróság a tárgyaláson elő­adott új történetnek nem adott hitelt,\ s a visszaeső La­katos Jánost 3 év 6 hónap fegyházban, Erdélyi Andrást 2 év börtönben letöltendő sza­badságvesztésre ítélte, továb­bá elrendelte Lakatos János szigorított“ örizetbevételét. B. E. sősorban kiegyensúlyozott, fo­lyamatos munkára van szük­ség, ezért a pártszervezet min­den negyedévben beszámoltat­ja a gazdasági vezetőket, hi­szen a folyamatos anyagellá­tás megszervezése, a munka- feltételek biztosítása az ő fel­adatuk. A hatékonyság fokozása ér­dekében munkaerő-átcsopor­tosításokat hajtanak végre, fi­gyelmesebb munkával növelik az első osztályú termékek ará­nyát. Kevesebb túlórával A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat váci 7. számú gyára 7,3 százalékkal termel az idén nagyobb értéket, mint tavaly, s a termékek jelentős része fontos exportcikk. Figyelemre­méltó, hogy tervét a túlórák 5 százalékos csökkentésével akarja teljesíteni — szerve­zettebb munkával. Figyelmet fordít a program arra is, hogy az új termelő­berendezések a lehető legrö­videbb időn belül munkába álljanak. Az újítási mozgalom propágálása érdekében újítási hónapot szerveznek. A Bélésárugyár idei legfon­tosabb feladata a szövődéi re­konstrukció, melyhez a cse­lekvési program jelentős szer­vezési segítséget ad. A gyár­ban elhatározták azt is, hogy pontos munkával, rendszeres ellenőrzéssel elérik: termékeik 86 százaléka első osztályú lesz. A Húsipari Vállalat szintén azok közé a vállalatok közé tartozik, melyekben a cselek­vési program a hatékonyabb termeléshez ad segítséget. Többféle feladatot is ered­ményesen old meg a Duna- menti Regionális Vízmű köz­ponti pártszervezetének prog­ramja, hiszen a teljes válla­latra vonatkozó gazdasági és politikai tennivalókat veszi számba, foglalkozik a káder- és személyzeti munka kérdé­seivel, a munkaerő- és bér­gazdálkodási feladatokkal, ajánlásokat fogalmazott meg a KISZ-szervezetnek, a társa­dalmi szervezeteknek és a szakszervezetnek. A túlnyomórészt szolgálta­tást ellátó vállalat az idén magasabb színvonalon kíván­ja végrehajtani feladatait, s ez azért is jelentős, mert a változásnak majd valameny- nyien közvetlen hatását érez­zük. Jó légkörben További 12, elsősorban szol­gáltatásokkal foglalkozó vál­lalati, illetve szövetkezeti pártszervezet cselekvési prog­ramját értékelte gazdaságpo­litikai osztályunk. Például a váci ÁFÉSZ kommunistái se­gítik, hogy a szövetkezet az idén pótolja a tavalyi hiányo­kat, s kezdeményezői annak, hogy saját érőből korszerűsít­se egy-egy egységüket. Mint a rövid értékelésből is kitűnik, bár a cselekvési prog­ramok között akadtak kevés­bé sikerültek, körültekintőek, túlnyomó többségük jól szol­gálja az idei és az ötéves gaz­dasági terv megvalósítását. Elsősorban, természetesen, a kommunista munkások és gaz­dasági vezetők példamutatásá­val és azzal, hogy a terveket részleteire bontva ismertetik meg az érdekeltekkel, a dol­gozókkal, azonban a pártszer­vezetek megvizsgálták azt is, hogy milyen módszerekkel, a termelésellenőrzés milyen for­máival lehet még jobb ered­ményeket elérni? Minden terv — kimondva vagy kimondat­lanul — ügyel arra is, hogy a munkahelyi légkör ne gát­ja, hanem ellenkezőleg, fő biztosítéka legyen a feladatok végrehajtásának. A városi pártbizottság és a gazdaságpolitikai osztály, per­sze, nemcsak most, a tervké­szítés alkalmával, hanem év közben is figyelemmel kíséri a cselekvési programok sorsát, a bennük meghatározott ten­nivalók végrehaitását. Pálmai László, a városi pártbizottság titkára Új kezdeményezés A kismamaklub Életrehívói és patronálói: a Pest megyei Tanács VB egész­ségügyi osztályának egész­ségnevelési csoportja, a váro­si tanács egészségügyi osztá­lya, a Magyar Vöröskereszt és a TIT helyi szervezete, a Ma­dách Imre Munkás- és Ifjú­sági Művelődési Központ. Neve: Kismamaklub. Céljai: hasznos tanácsok adása a gyermeknevelés­hez, egyben kikapcsolódási, szórakozási lehetőség adása a kismamáknak; elbeszélgetnek a klubfoglalkozásokon a gyer­mek helyes napirendre szok­tatásáról, a divatos és körül­tekintő gyermeköltöztetésről, a korszerű gyermektáplálás­ról, a játék és a mese fontos­ságáról; megtanulnak a rész­vevők bábozni, gyermekda­lokat énekelni; a klubfoglal­kozások idején a gyermekek­kel szakképzett védőnők ját­szanak, sétálnak. Helye: az új, Lenin úti mű­velődési központ. Az első foglalkozást április hetedikén, délelőtt 10-től 12 óráig tartják meg, a követ­kezőket április 28-án, május 19-én, június 9-én és június 30-án. Az első összejövetelre száz kismamát hívott meg a ren­dezőség. (P) Elismerés a könyvterjesztőnek A Szövetkezeti Könyvter­jesztő Vállalat az idei nemzet­közi nőnap alkalmából, több éves eredményes munkájának elismeréseként, jutalomban ré­szesítette Lörincz Jánosnál, a Dunakeszi Konzervgyár üzemi könyv tér j esztő j ét. — Hat utcai telefonkészüléket szerel fel az év második felé­ben Vácott az Észak-Pest me­gyei Távközlési Üzem. A nyil­vános telefonállomásokat a Földvári téri és a deákvári la­kótelepen, továbbá a kórház és a posta épülete előtt helyezik üzembe. CSAK FIUKNAK Csecsemőápolási tanfolyam Második éve vesznek részt fiúk a Lőwy Sándor Gépipari Szakközépiskolában, a Vöröskereszt szervezésében, csecsemő­ápolási tanfolyamon. Szorgalmukat bizonyítja, hogy kiválóan szerepelnek a versenyeken, s még az érettségi előtt álló negye­dikesek is kitartóan járnak a foglalkozásokra. Képünkön: Szabó Miklósné, a Géza király téri egészségügyi szakközépiskola szak­oktatója a pelenkázás és a csecsemők szakszerű öltöztetésének fortélyaiba avatja be a fiúkat. Csemy Péter felvétele Edzett ifjúságért Asztalitenisz Az Edzett ifjúságért moz­galom keretén belül Vácott, a mezőgazdasági szakközépis­Ismét hatóit az egység ereje Kommunista szombat - a centenárium jegyében A vasasszakszervezet helyt krónikája kólában került megrendezés­re az asztalitenisz-verseny. Eredmények Férfi egyéni: 1. Mitku Ti­bor (Sallai laktanya), 2. Vig Albert (Szob), 3. Marinovszki Árpád (Forte), 3. Dobra Fe­renc (Vámosmikola). Női egyéni: 1. Hegyi Béiá- né (Dunakeszi Hűtő), 2. Kó- már Ágota (Vámosmikola), 3. Fülöp Katalin (Vámosmikola), 3. Szőke Zsuzsanna (Siketné­ma Intézet). Férfi páros: X. Márton Gy. —Marinovszki Á. . (Löwy— Forte), 2. Mitku T.—Vig A. (Sallai—Szob). 3. Dobra F.— Kómar T. ÍVámosmikola), 3. Hegyi B.—Papp P. (Dunake­szi Hűtő). Női páros: 1. Komár Á.— Fülöp K. (Vámosmikola), 2 Hegyi B.-ná—Bogár Á. (Duna­keszi Hűtő). 3. Strausz K — Szőke Zs. (Szokolya—Siketné­ma I.). Vegyes páros: 1. Hegyi B.— Hegyi B.-né (Dunakeszi Hű­tő), 2. Komár T.—Komár Á (Vámosmikola), 3. Pauliscsólc I...—Strausz K. (Szokolya). 3. Papn P.—Bogár Á. (Dunake­szi Hűtő). Kézilabda terenikispa A járási női kézilabda te­remkupa mérkőzéseit a váci Lőwy Sándor Gépipari Szak- közáoisko'a tornatermében bo­nyolították le. A végeredmény a következő volt: 1. Váci kórház, 2. Ikladi Va­sas. 3. Fóti Vasutas, 4. FORTE serdülő, 5. Váeduka, 6. Szód, 7. Nagymaros, 8. FORTE-Sződ vegyes. szetbarát körébe csoportosuló dolgozóival találkozhattak. A harmincas évek gazdasági válsága több fővárosi üzem felszámolását eredményezte. Sokan vidékre kerültek, szá­mosán a Váci Vasöntödébe is. A Magyar Állami Gépgyár, a Lipiák-gyár munkásai ma­gukkal hozták a budapesti mozgalmi szellemet, s 1943- ban, az egyesített vasasszak­szervezet 40. évfordulóján, vá­rosunkban szintén újjáválasz­tották a szakszervezet vezető­ségét. Négy gyár csatlakozása — A felszabadulás új lehe­tőséget teremtett Vácott is a szervezett munkásságnak. Forradalmi erővé vált a régi mondás: Vasas, ne hagyd ma­gad! Részt vettek a vasas­dolgozók a helyi pártszervezet megalakításában, segítették a munka megkezdését. A 100 évforduló idején ismét hatott az egység ereje: a Híradás- technika, az Egyesült Izzó, az MHD Váci Gyára, valamint a KÁÉV 7. gyára dolgozói csat­lakoztak a csepeliek munka- verseny-felhívásához, s a cen­tenárium jegyében készülnek a március 12-i, váci kommu­nista szombatra. Papp Rezső már szervezett munkásokkal. A szervezeti életben élenjárt a Vasöntő Szakegylet, abból került ki a vasasszakszervezet helyi elnöke is, a 41 éves Teszár Károly vasöntő. A Vá­ci Vasöntöde szakszervezeti munkásaihoz csatlakoztak 1920-ban a Hirmann István Ipartelep dolgozói is. A terror ellenére — Az első világháború éveiben megerősödött vasipari munkásság szervezeti erejével felsorakozott a Tanácsköztár­saság zászlója alatt, s első volt. aki fegyvert ragadott a proletárdiktatúra védelmében. A Tanácsköztársaság elbuká­sa után, a fehérterror ellené­re, rendezni tudta sorait, biz­tosította a szervezeti élet ki­bontakozását. A Horthy-rend- őrség, az akkori Görög rend­őrfogalmazó vezetésével, raj­taütésszerűen elkobozta a vasasszakszervezet váci könyvtárát, pénztárát, vezetőit letartóztatta, s később, szaba- donbocsátásuk után is megfi­gyelés alatt tartotta őket. — A két háború között em­lékezetesek voltak a környék­beli Magyarkúton rendezett kirándulások, melyeken a he­lyi szervezet dolgozói a Ma­gyar Állami Gépgyár termé­A sajtó megírta: a vasas­szakszervezet központi bizott­sága megalakította az orszá­gos centenáriumi bizottságot, amely arra hivatott, hogy elő­készítse a szakszervezet meg­alakulása 100. évfordulójának programját. Az évforduló kapcsán be­szélgettünk Vogel Gyulával, a KÁÉV. 7. számó Váci Gyára igazgatójával, aki egykori él­ményei alapján felidézte a va-< sasszakszervezet váci króniká­jának sok érdekes epizódját. Lehetőségekhez jutottak — A század eleji kezdemé­nyezés, a tizenegy vasipari szakszervezet egységes szövet­ségbe tömörülése vidéken is éreztette hatását. Vácott a vasipari munkások szintén szakszervezeti egyesületeket hoztak létre, melyekben kul­turális, politikai és sportolási lehetőségekhez jutottak, s megismerkedtek a szervezeti élet jelentőségével. Városunk vasipari üzemeiben mind job­ban erősödött a munkások szervezettsége. — Az 1894-ben alapított Horganyhengerműben, vala­mint az 1900-as évek elején létrejött Vasöntöde és Radiá- lorgyárban is találkozhattunk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents