Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-09 / 57. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI J APÁS ÉS CEGLÉD VÁROS P fe SZÉPE XXI. ÉVFOLYAM, 57. SZÄM 1977. MÁRCIUS 9., SZERDA Burgonya, száz hektáron Jól teleitek a vetések - Megfőttek a dinnyések A termelőszövetkezetek iro­dákban, gépműhelyekben ké­szülnek a tavaszra. Amint az időjárás engedi, nyomban megkezdődnek a munkák. Most dolgoznak az előkészüle­teken az albertirsai Szabad­ság Termelőszövetkezetben is. A termelés irányítására, a munka szervezésére vonatkozó újdonság: az eddigi üzemegy- ségi rendszerről áttérnek az ágazati rendszerre. Ez fejlettebb eljárás, átte­kinthetőbb a könyvelés, egyértelműbb a felelősség vállalása. Á termelőszövetkezetben vég­bemenő szakosodás is ezt kí­vánja. Megvásárolják a gazdálko­dáshoz szükséges műtrágyá­kat, növényvédőszereket. Ér­keznek az iparszerű termelési rendszerhez tartozó új gépek. A Szabadság Termelőszövetke­zet az idén száz hektáron ter­mel burgonyát, a Solanum ter­melési rendszer tagjaként. A gépek többségét már leszállí­tották, még a betakarító esz­közök hiányoznak. A közis­mert Desire vetőgumót a hó­nap első felében megkapják, 37 vagonnyit várnak ebből és két másik fajtából. A vetések jól teleltek, ígé­retes képet mutat a határ, an­nál inkább, mivel a szövetke­zet földjei dombos, partos ré­szeken fekszenek, ahol nem okoz gondot a belvíz. A gyümölcsösben elvégez­ték a tél végi első perme­tezést. A határban folytat­ják a műtrágyázást, most kerül sorra a burgonya majdani parcellája. Megjöttek már a horti és a csányi diny- nyések, készítik szállásukat, a palántákat maguk nevelik. Nehezíti a munkájukat, hogy úgynevezett kertészüveget nem lehet kapni. Dinnyét, zöldpaprikát és sárgarépát összesen 105 hektáron termelnek az idén, és ezekből a növényekből je­lentős bevételre számítanak. Az őszről maradt még szán- tanivaló, a csapadékos időjá­rás miatt akkor félbe kellett hagyni a munkát. Most mi­előbb folytatni szeretnék a szántást. Amint rá tud menni a földekre, megjelenik az IFA műtrágyaszóró is. A gépműhelyben dolgozó szerelők, traktorosok kihasz­nálták a téli hónapokat, fel­újították, kijavították az erő- és munkagépeket. Azon van nak, hogy fennakadás és ké­sedelem nélkül dolgozhassa- hak nap mint nap. (t.) Falugyűlés Törteién Pedagóguslákások épülnek, új kutakat fúrnak ELSOSQK BEIRATASA Iskolai körzethatárok Cegléden ezekben a napok­ban lehet beíratni a körzet­határok szerint kijelölt általá­nos iskolákba azokat a gyere­keket, akik szeptembertől első osztályosok lesznek. A körzet­határokat, amelyet az aláb­biakban ismertetünk, a városi tanács vb-határozatban álla­pította meg. A Földváry iskolához tarto­zik á Szabadság tér déli és keleti oldala, a Puskin, Szol­Más a szelem, mint a küllem A Szolnoki út és a Sas utca sarkán reklámtáblák csalogat­ják a ceglédi és a vidékről ér­kező lakosokat az Aranypatkó vendéglőbe. Az. Aranypatkó névelődje a Berda-kocsma volt, tehát azonos vendéglátó­ipari egységről van szó, és so­kan még ma is így ismerik. Évekkel ezelőtt azzal a céllal hozták létre, hogy helyet biz­tosítsanak baráti és családi összejöveteleknek. Cegléden nem túl sok a szórakozási le­hetőség, tehát mindenki — de különösen a környék lakói — örömmel vették birtokukba ezt a barátságos, ízlésesen beren­dezett, minden vendég számá­ra felüdülést, kikapcsolódást biztosító, vendégcsalogató he­lyet, mely méltó volt Berda József költő emlékéhez. Az évek múlásával megvál­tozott az elnevezése: kocsmá­ból vendéglő lett. Lehet, hogy a kocsma szó kissé közönséges az első hallásra, lehet, hogy a vendéglő elnevezés hangzato­sabb. Lényeges volna, a tarta­lom és forma egysége, de ez jelenleg, sajnos, nem tapasz­talható. Az egyik hét végén betértünk az Aranypatkóba, hogy körülnézzünk. Az utóbbi időben ugyanis meglepő ese­mények színhelye volt ez a vendéglő. Mértéktelen italozás, hangoskodás és verekedés zaj­lott itt. Az egyik ügy a bíró­ságon fejeződött be. Kíván­csiak voltunk: helytálló-e a környék lakóinak állítása, mely szerint a vendéglő már nem tölti be hivatását. Saj­nos, a személyes tapasztalatok ezt igazolták. A falakon ugyan még olvashatók Berda szép költeményei, de a szellem, me­lyet hirdet, már nincs jelen. Durva, modortalan beszéd, az italtól szédelgő emberek, és a levegőben furcsa feszültség vibrál. Jó érzésű vendégek nem szívesen töltik ilyen kö­rülmények között szabad esté­jüket. Ideje, hogy változtassanak ezen az áldatlan állapoton. Ezt kívánja a környék lakóinak nyugalma is. E kérdésben a legilletékesebbek a vendég­látóipari vállalat vezetői. Vár­juk intézkedésüket. F. I. noki, Szarka, Alszegi, Kép, Géza, Dobó, Akasztó, Szüret utcák felezővonala, valamint a Kossuth tér keleti oldala, a Körösi út, Déli út és Csutak Kálmán utca felező vonala ál­tal határolt terület. A Várlconyi iskolához tarto­zik a Külső Kátai út, Malomtó szél, Virág, Széchenyi és Rá­kóczi út felező vonala által határolt terület, melyet a szolnoki vasútvonal zár. A Mészáros iskola körzete: Délen a Pesti, Rákóczi, Kisfa­ludy, Sas, Szolnoki, Szarka, Alszegi, Kép, Géza, Dobó, Akasztó és Szüret utca felező vonala; Északon a Külső Ká­tai út. Malomtó szél, Virág utca, Széchenyi és Rákóczi út felező vonala és a szolnoki vasútvonal által határolt vá­rosrész. A Táncsics iskolához tarto­zik a Pesti út, a Kossuth tér nyugati oldala, a Körösi, Déli, Csutak Kálmán utcák felező vonala, a Rákóczi, Kisfaludy, Sas, Szolnoki és Puskin utca felező vonala által határolt terület. A kis települések fóruma, a falugyűlés iránt, esztendőről esztendőre nagy az érdeklő­dés Törteién. A legutóbbin, melyet a napokban tartottak, részt vett Győré Sándor or­szággyűlési képviselő, az El­nöki Tanács tagja, Borbély Mária, a járási pártbizottság munkatársa, és Babinszki Ká­roly, a járási hivatal elnöke. Fodor Imre tanácselnök be­számolójában először a köz­ponti óvoda bővítésével fog­lalkozott (25 hellyel növelték befogadóképességét), kiemel­ve az ott mutatott példás ösz- szefogást. A Dózsa Tsz építői 35 ezer forint értékű munkát végeztek, az anyagot a tanács adta. Két termelőszövetkeze­ti szocialista brigád 26 ezer forinttal segített, a Nagykőrö­si Konzervgyár előkészítő te­lepének dolgozói és a KIOSZ- tagcsoport 20—20 ezer forint­tal járult hozzá a vállalkozás­hoz. A szülők is jelesre vizs­gáztak segítőkészségből. A pedagóguslakások építé­séhez ígért megyei hozzájáru­lás az év végén megérkezett. Ásó, csákány, munkában, kő­művesek vették birtokba a megszűnt vasútállomás mel­letti telket: őszre három szak­tanár foglalhatja el helyét az új lakásokban. Terv szerint haladt a járda­építés. A Lenin út páros ol­dalát, 640 méter hosszúságban kockalapokkal burkolták. Az utcabeliek, a Wesselényi, Zrí­nyi, Zalka Máté és Kinizsi úti lakók 27 ezer forintos se­gítséggel csatlakoztak a jár­daépítéshez. Szombatjukat, vasárnapjukat feláldozva a szülők az iskolában is szor­goskodtak, betonjárdával kö­tötték össze a központi épüle­teket. A községbeliek 850 ezer forint értékű társadalmi mun­kát végeztek, melyből egy la­kosra százhatván forint jut. A villamosítási program­ban tavaly a Fűzfa, Árpád és Arad út szerepelt, idén a Do­bó Katalin úton folytatódik a hálózat korszerűsítése. Sikerült megvalósítani azt a célkitűzést is, hogy a közös­ségek támogassák a sokcsalá­dosokat. A csemetekerti laká­sokat a tanács költségén fel­újították. Kedves ajándékot kaptak, akik kultúrált környezetben szeretnek szórakozni: decem­berben fogadta első vendégeit a Gyöngyszem presszó. Szep­tembertől működik a község új tejbegyűjtője. A Kocséri úti tejközpont a környék egyik legkorszerűbb ilyen létesít­ménye. A művelődési otthon és a tanács 700 ezer forintnyi Gyűjtők napja Eboltás Cegléden Mint már közöltük, meg­kezdődött Cegléden az ebek veszettség elleni kötelező vé­dőoltása, amelyre minden — 3 hónaposnál idősebb — ebet el kell vinni pórázon, szájko­sárral ellátva. A veszettség rendkívül veszélyes járvány, emberre és állatra egyaránt. Ezért mn szükség a megelő­zésére. Március 10-én, csütörtökön délelőtt 8—11 óráig a VIII.. a IX., a XI., valamint a XII. kerületben lakók számára a gyepmestert el epen tartanak csoportos ebolítiáist. Déli 12 órától 16 óráig a XI. és XIV. kerületbelieket várják a Ma­gyar—Szovjet Barátság Ter- ■ melőszövetkezet Budai úti kerületében. Március 11-én 12 —16 óráig oltás lesz a XIII. kerület, keeskésesárdai Bor­sos-tanyában. Március 12-én, 8—11 óráig az érdekelteket a XII. kerületi, Körösi úti Ker- nács-tanyáíba várják. Már­cius 14-én. hétfőn, délelőtt 8 —10 óráig veszettsée elleni Védőoltást adnak, a XIII. ke­rületi Homokpusztán, 11—13 óráig, a Lenin Termelőszö­vetkezetiben. Március 16-án 8 —10 óráig, a Kossuth Tsz XIII. kerületi Büirgeház-dű- lőjében, 13—15 óráig a XIV. kerületieket várják a Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz I. kerületébe, 15—17 óráig tart az eboiltás a XIV. ke­rületi cifirakerti állami gaz­dasági központiban. Március 17-én, 8—11 óráig a XI. ke­rületben, az ugyeri Czárák- dűlőben lesz eboiltás. A felsqrolt helyeken meg nem jelentek számára pótol­tásra adnak alkalmat már­cius 26-án, szombaton 8—10 óráig, a Kozma Sándor utcai lakótelepnél, március 28-án, 8 —10 óráig a vásártéren, már­cius 30-án 8—10 óráig az Akasztósz'élen és 14—16 óráig a Pesti úti benzinkútnál. Ebadóügyben félfogadást tart a városi tanács pénzügyi osztálya kedden és pénteken 8—12 óráig, a 35. számú szo­bában. Az oltásra a tulajdo­nosaknak magukkal kell vin­ni a múlt évi adóívet és a be­fizetési csekkszelvényt, bemu­tatásra. összeggel megoldotta a kultúr- ház központi fűtését. A falu szélén lévő pályát, a sportkör irányításával, bekerítették, és a játékosokat ezentúl hideg­meleg vizes zuhanyozó várja. Az 1977-ben megvalósítan­dó feladatok között két járda építése szerepel, a Gerje-csa- tornán betonhidat emelnek. Belvízrendezésre 2,3 milliót kalkuláltak. Az új községi má­zsaházat még a tavasszal sze­retnék átadni, a nyár folya­mán hús- és zöldségbolt nyí­lik. Üj kút fúrását tervezik, s megkezdik az ÁBC-áruház alapozását. Ez utóbbi kivitele­zését a Ceglédi Járási Építő­ipari Szövetkezet vállalta. A hozzászólók sorát Kocsis János, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke nyitotta meg. Kérte a lakossá­got, minél többen kapcsolód­janak a zöldség-gyümölcs programhoz. Aláhúzta: ah­hoz, hogy ezt teljesíteni le­hessen, szükség van minden megművelhető földterület hasznosítására. Szorgalmazta: kössék be a villanyt az Új osz­tály dűlői üzletbe, s állítsa­nak fel tanyai segélykérő te­lefonokat. Elmondta még, hogy a hulladékot ezentúl szerve­zetten viszik el a faluból, az arra kijelölt napokon utcáról utcára halad a szemétszállító autó. Mari József az energiataka­rékosságra figyelmeztetett, Ká­dár József és dr. Nyújtó Éva az ivóvízgondok or’vos1ását kérte. Gy. M. Olvasónk levele Kossutb-relikviák nyomában Ceglédre utaztam, hogy az ottani Kossuth-kiállítást meg­tekintsem. A vonatablakból kipillantva örvendetes fejlődésnek voltam tanúja. Megindult a tavaszi épíkezés, a falvak lakóházai kicserélődnek, az öregeket le­bontják és újakat építenek. Másutt az épülethez tágas ve­randa kerül. Láttam szép me­zőgazdasági gépeket és szállí­tóberendezéseket, melyeket már a , tavaszi munkához ké­szítettek elő. Elgondolkoztató, hogy a ta­lajvízgyűjtő helyeket sok he­lyen betemetik, kérdés, hogy ezzel nem okoznak-e kán7 Miképpen gondolják a talaj­víz levezetését, ha sem csa­tornázás, sem homok- vagy sóderbánya nincs? Hamarosan megérkezett a vonat Cegléd közelébe. Beér­tünk az állomásra. A vonat közepe táján utaztam, és ami­kor kiértem a pályaudvarról, a helyi autóbusz félig üresen elrobogott, mint mondani szokás, „falképnél hagyott” nemcsak engem, hanem aho­gyan megszámoltam, még nyolc utast. Érdeklődtem, hogy mikor jön a következő. Minthogy 20—25 perccel ké­sőbbre jelezték az újabb autó­busz indulását, inkább begya­logoltunk a városba. Kellemes volt az idő, szép látnivalók­kal. Az öreg Cegléd megfia­talodik. A vasúttól a városba már korszerű, új úton járnak a gépkocsik, de a közművesí­tés miatt — ideiglenesen — nagy a felfordulás. Hát így születik meg a korszerű vá­ros az öreg házak helyén. Ezek miatt azonban aligha bánkódik valaki, lebontását nagyon is természetesének tartják, a város fejlődésének ezt a szakaszát. A múzeumban megtekintet­tem a Kossuth-kiállítást. Ez is élettel teli. „Hozzád jövök el derék magyar nép, elárult hazám reménye, vára, oszlopa’’ — mondta itt egykor Kossuth Lajos. Ezt a ceglédiek nem feledték el, ma is a múzeum falát díszíti a mondat. Két márványtábla is látható a bejárati folyosón, az egyiket a centenárium emlékére (1848—1948) Cegléd város la­kossága állította, a másikat pedig 1877—1977-es dátummal nem régen avatták, a turini százas küldöttség emlékére készítették. Ennek részlete­sebb magyarázatát megtalál­tam Máté Bertalan történész- régész által írt Cegléd 1848— 1948 című kis múzeumi füze­tében. A kiállítás április 31-ig megtekinthető. A múzeumban látható egy régi „eredeti” cipészműhely. Annyira valóságos itt minden, hogy még a cipész ülőkéje is csirizes, mert a mester a ra­gasztáskor a kezére rakódott csirizmaradékot a suszterszék­re kente. A múzeumban lá­tottak figyelmeztetnek a szak­ma becsületére. Mindenkép­pen tanulságos kiállítás, ér­demes volt felkeresnem. Kővári József budapesti nyugdíjas Előadás és ankét - nevelőknek Dr. Voksán József, a Peda­gógus Szakszervezet főtitkára március 10-én, csütörtökön délután három órai kezdettel Cegléden, a Mészáros Lőrinc általános iskolában tart elő­adást a városbeli pedagógu­soknak a szakszervezet szere­péről, a nevelők élet- és mun­kakörülményeiről, az új isko­lai tantervvel összefüggő kér­désekről. Szőke Andor, a Pedagógusok Lapja főszer­kesztője az általa szerkesztett újságot mutatja be és beszél­getés keretében ad választ a lap olvasói által feltett kérdé­sekre. HETEN A VIDÉKI DONTON Kupát nyertek az eszialiteniszezők A MABÉOSZ ceglédi csoportjának több mint kétszáz tagja van. Vasárnaponként tartanak foglalkozást a Kossuth Művelő­dési Központban, ahol csereberélnek, átveszik az újdonságokat és eszmecserét folytatnak szakismeretből. Apáti-Tóth Sándor felvétele A Ceglédi VSE asztaliteni­szezői legutóbb Győrött álltak asztalhoz, és — különösen a felnőttek — eredményesen sze­repeltek. Az Elektromos Ku­páért egyéni I. és II. osztályú versenyt írtak ki, amely a Vas­utas szép sikerével végződött, a pontverseny megnyerésével a vándordíját egy évig a CVSE védi. I. osztályban: 1. Kovács László, míg Bodrogi és Karsai a legjobb nyolc közé jutott. Kovács remek teljesítménnyel valamennyi ellenfelét legyőz­te. méltán végzett az első he­lyen. Karsai éppen tőle, Bodro­gi a pécsi Szitától kapott ki. I. osztályú párosban: Karsai, Péterrel (Kaposvár) az olda­lán ez évben már másodszor szorult le a dobogó legfelsőbb fokáról, a döntőben 3:2 ará­nyú vereséget szenvedtek el. Bodrogi—Kovács a legjobb nyolc, KudeEch—Szokolai (Ki­lián FSE), a legjobb 16 között volt. II. osztályú egyéniben 3. Bodrogi, II. osztályú párosban a Bodrogi—Halasi (DELÉP) páros a legjobb nyolc közé ke­rült be. A Kelet-vidéki ifjúsági, ser­dülő és újonc egyéni bainoksá- got Miskolcon Rendezték meg. A legjobban Kottlár és Mala játszott, de rajtuk kívül még öten, a következő eredmények­kel jutottak be az országos i döntőbe: Ifjúsági egyéniben Kottlár a nyolc. Mala a tizenhat között volt. Kalmárnak a 128 induló között csak a legjobb 64-ig si­kerűit eljutnia, ő ezüstjelvé­nyesként jutott tovább. Serdü­lő egyéniben Gyura és Bíró a 32 közé került be. Üjonc egyé­niben Mester a legjobb 16, Szűcs a 32 közé jutott be. Ifjú­sági párosban 8 között volt Ma­la—Kottlár, 16 között Kalmár —Magonyi (Békéscsaba), Papp —Kiss, a 32 között Bíró—Túri és Gyura—Kovács A. Serdü­lő párosban a Gyura—Bíró pá­ros a legjobb 16, a Mester— Túri pár a 32 között esett ki. A ceglédi fiatalok lejátszot­ták második mérkőzésüket is a Budapest ifjúsági I/A baj­nokságában. A fiúk ezt az akadályt is győzelemmel vet­ték: CVSE—Bp. Postás II. ifi 7:3. Győztek: Kottlár (3), Kamár (2), Mala (1) és a Kottlár— Mala páros. U. L.

Next

/
Thumbnails
Contents