Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-27 / 49. szám

1977. FEBRUAR 27., VASÁRNAP T estvérországok testvér járásai Vendégségben Érsekújváron — Vácról Nincs még egy hónapja, hogy Pest megye váci járása és az országhatár túlsó felén fekvő szomszédos érsekújvári (Nőve Zamky) járás pártbi­zottságai és tömegszervezetei együttműködési szerződést kö­töttek. Az akkor papírra ve­tett tervek megvalósítása már elkezdődött. Mindkét terület üzemei, szövetkezetei felmé­rik, mi az, amit a szomszéd­tól érdemes megtanulni. Köl­csönös látogatásokra, tapaszta­latcserékre készülnek az ifjú­sági szervezetekkel egyetem­ben. Nyáron csereüdülést szer­veznek a nálunk lakó szlovák és az érsekújvári járás magyar anyanyelvű úttörői számára. Egy hideg februárra emlékezve E baráti kapcsolatok jegyé­ben hívták meg péntekre egy­napos látogatásra Érsekújvár­ra a váci járás küldöttségét, melyet Barát Endre, a pártbi­zottság első titkára vezetett, tagjai voltak: Komáromi Já­nos a megyei és Peszeki Sán­dor a járási pártbizottság párt- és tömegszervezeti osz­tályának vezetői, valamint Krima János, a járási hivatal elnöke és Furák János, a Vác és Vidéke ÁFÉSZ elnöke. Fellobogózott községeken át vezetett a vendégek útja a já­rási székhelyig, Csehszlovákia' szerte a hét végén ünnepelték a februári győzelem 29. évfor­dulóját. Az érsekújvári pártbi­zottságon Albert Cuba vezető titkár fogadta a magyar kül­döttséget, majd a szakszerve­zetek kultúrházába kísérte őket, ahol a Csehszlovák Kom­munista Párt a reakció ellen aratót 1948-as győzelme alkal­mából rendeztek megemléke­zést. Julius Filler, a pártbi­zottság titkára nyitotta meg az ünnepséget, s köszöntötte a magyar vendégeket, akiknek sorából Barát Endre, Komáro­mi János és Krima János az elnökségben foglalt helyet. Szlovák és magyar nyelvű sza­valatok után Albert Cuba em­lékezett meg az 1948-as hideg februárról, amikor a kommu­nista párt vezette tömegek meghiúsították a reakció el­lenforradalmi kísérletét. A ve­zető titkár ezután a szocialis­ta építés történetéről, járásuk fejlődéséről, s a reakció ellen- támadásairól szólt. Mint mondta — a cseh és szlovák nép munkájával, gazdasági si­kereivel tesz hitet a párt és szocializmus ügye mellett. Összekötő kapocs Ezután Barát Endre tolmá­csolta a mintegy ötszáz fős hallgatóságnak a váci járás la­kóinak üdvözletét, majd arról Őszintén: eredményekről és gondokról ÖT ÁGAZAT IFJÚSÁGI PARLAMENTJE Ezen a hétvégén befejeződnek az ágazati ifjúsági parlamentek. A magyar ifjúság valamennyi rétegének küldöttei beszámoltak életükről, munkájukról, beszéltek gondjaikról és problémáikról. A vitákat az őszinteség, a szókimondás jellemezte, s a felelősség a társadalmi kérdések iránt. Tegnap a pedagógusok, valamint az egészségügy, az igazságügy, az ügyészség és a sport terüle­tén dolgozó ifjú küldöttel* tanácskoztak. A zánkai úttörővárosban szombaton kezdődött a fiatal pedagógusok első országos parlamentje, amelyen részt vett dr. Csendes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezető-helyettese és Nagy Imre munkaügyi mi­niszterhelyettes. Dr. Polinszky Károly oktatási miniszter vita­indító előadásában részletesen elemezte az oktatásügy fejlő­dését. A miniszter be­szélt a képesítés nélküli peda­gógusok ideiglenes foglalkoz­tatásának szükségességéről is. Ezután vita következett, amelybe bekapcsolódtak a Pest megyei küldöttek is: Sára Zsuzsanna túrái képesítés­nélküli tanítónő, Horváth Éva szigetszentmártoni óvónő, Czermann Erzsébet tabitótfa- lui tanítónő, Nemoda István tököli tanár, Muzer Erzsébet, a váci Komócsin kollégium igaz­gatóhelyettese és Kovács Györgyné, a gödöllői szak­munkásképző intézet tanára. A mai záró plenáris ülés leve­zető elnöke Kürthy György, a ceglédi Kossuth gimnázium igazgatóhelyettese lesz, aki a vitát is összefoglalja, ★ Tegnap az Országos Köz­egészségügyi Intézet díszter­mében tartották az egészség­ügy területén dolgozó fiatalok parlamentjét. A tanácskozá­son dr. Zsögön Evd egészség- ügyi államtitkár tájékoztatta a résztvevőiket a tárca ifjúságpo­litikai munkájáról. Hangsú­lyozta, hogy az egészségügyi dolgozók mintegy egyharmada fiatal. Így, hát a korszerű I egészségügyi ellátás megváló- ] sítása jelentős részben függ az | ő munkájuktól is. A vitában az egyik központi téma a munkaerőhelyzet volt. A hozzászólók elmondták, hogy mind nehezebb szakkép­zett nővért, ápolónőt alkal­mazni a kórházakban, kliniká­kon, ami a betegellátás egészét érintő gond. Problémát jelent a gyógyszerész szakma elnőie­sedése, mert nehéz helyzetbe kerülnek azok, akik a gyer­mekgondozási segélyen levő­ket helyettesítik. Ugyanezt a témát tette szóvá Guth Gábor- né halásztelki gyógyszerész is. s javasolta a gyógyszertári asszisztensképzés főiskolai rangra emelését. Pest megyét öt fiatal képviselte a tanács­kozáson. Felszólalt dr. Nagy Sándor. a KISZ KB titkára és dr. Csehák Judit, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének titkára is. ★ Az igazságügy területén dolgozó fiatalok ifjúsági par­lamentjén dr. Markója Imre igazságügyi államtitkár, a minisztérium ifjúsági bizott­ságának elnöke adott számot az ifjúságpoliüikiai feladatok ágazati végrehajtásáról. A tanácskozást — minit mon­dotta — harminchat helyi fórum előzte meg, s ezeken három és fél ezer ifjú jogász és szakember mondott véle­ményt. ’ A megnyitó után szekciók­ban vitatkoztak a fiatalok, amelyeknek munkájában részt vett Kuháriné dr. Modor Má­ria közjegyző, a Pest me­gyei Bíróság dolgozója, dr. Hortoványi András, a váci járásibíróság elnökhelyettese és dr. Horváth György váci ügyvéd. A napirendre ke­rült témák között szerepel­tek a jogászutánpctlás gond­jai, amelyeknek megoldásá­ban sokat segíthet az egyete­mi képzés kiszélesítése. A Legfőbb Ügyészség dol­gozói is megtartották tegnap ifjúsági parlamentjüket. A beszámolót dr. Szijjártó Ká­roly legfőbb ügyész tartotta, aki beszélt a tárca ifjúságpo- litilkiai munkájáról, a fiatalok növekvő felelősségéről, szak­mai tudásuk gyarapításának fontosságáról. Pest megyét a tanácskozáson három fiatal — Kőhalmi Péter monori já­rási ügyész, Méhi Józsefné dr. Tóth Hajnalka, a gödöllői városi és járási ügyészség fo­galmazója és Monostori Má­ria, a Pest megyei Főügyész­ség ügyviteli alkalmazottja képviselte. ★ Tegnap, a Közalkalmazottak Szakszervezetének tanácster­mében rendezték a testneve­lés és a sport területén dol­gozó fiatalok országos ága­zati parlamentjét. Jelen volt és felszólalt Fejti György, a KISZ KB titkára, valamint Méreg Tiindar, az MSZMP KB munkatársa és Kiss Lász­ló, az ÁIB osztályvezetője. Dr. Beckl Sándor államtit­kár. az OTSH elnöke vitain­dítójában részletesen foglal­kozott az Edzett Ifjúságért tö- megsport-roozsalommial. ele­mezte a fiatalok szakmai, oo- litikai fejlődésének, erkölcsi és anvagi megbecsülésének helyzetét. szólt, hogy a két járás közötti testvéri kapcsolatok jó példá­ját jelentik az internacionaliz musnak. Összekötő kapocsként szolgál a szomszédság, a ha­sonló gazdasági körülmények s az a tény, hogy a váci járás több községében élnek szlo­vák, az érsekújvári járásban meg magyar anyanyelvűek. A lenini nemzetiségi politika szellemében mindkét ország­ban azon munkálkodnak, hogy a nemzetiségek kapjanak meg minden lehetőséget anya­nyelvűk, kultúrájuk ápolására. Barát Endre szavait hosszan tartó tapssal fogadta a hallga­tóság. Az ünnepség befejezéseként a mi munkásőrségünknek megfelelő polgárőrség tagjai­nak nyújtottak át kitüntetése­ket, majd ünnepi műsor kö­vetkezett, melyben többek kö­zött környékbeli magyar tán­cokat és dalokat is láthattunk. Kombinát -* IS munkással A küldöttség délutáni prog­ramjának nem kedvezett az esősre fordult időjárás, mely — mint a vendéglátók el­mondták —, eddig is nagy ká­rokat okozott Szlovákiában. A megáradt Ipoly és Garam me­zőgazdasági területeken pusz­tít. házakat fenyeget, néhol már az utakkal áll egy szin­ten. A szakadó eső miatt te­hát nem kerülhetett sor a ter­vezett határjárásra, de Szlová­kia egyik legkorszerűbb fel­dolgozó üzemében, a köbölkúti borkombinátban mégis a me­zőgazdaságról esett a legtöbb szó. Jaroslav Podhradsky, az üzem ieazgatója mutatta be a korszerű pincegazdaságot, ahol mindössze 18 ember dolgozik, mégis évente 6 millió liter bort dolgoznak fel. Bűnt ahogy a magyar vendégek maguk is meggyőződhettek róla, legjobb boraik a magyar debrőivel, muskotálvossal is vetekednek. Stefan Barta. a pártbizottság mezőgazdasági titkára ehhez azt is hozzátette, hogy az utób­bi években sok feldolgozó üze­met építettek a járásban, mert így szállítási költséget taka­rítanak meg. s ezen a környé­ken még nincs akkora hiány munkáskezekben, mint másutt. fsazdsiségi egyiittműködcü Kötetlen beszélgetés során dolgozták ki az érsekújvári és váci járá3 vezetői az együtt­működés legközelebbi tenni­valóit. Rövid időn belül ma­gyar mezőgazdasági szakem­berek utaznak Szlovákiába, hogy megismerkedjenek a fej­lett agrotechnikával, az ott ho­nos termelési rendszerekkel. A váci Szőnyi Tibor Kórház ve­zetői az érsekújvári járási kór­ház építéséhez adják át ta­pasztalataikat. Jól alakul a konkrét gazdasági, kereskedel­mi kapcsolat is. A váci ÁFÉSZ például már az idén több szál­lítmány sört kap az érsekúj­vári parnerekkel kötött szer­ződés alapján, s valószínűleg sor kerül a váci és az érsek­újvári szövetkezeti áruházak kölcsönös termékbemutatójá­ra is. Cs. A. Kollektív döntés - egységes cselekvés Napjainkban egyre több szó esik a lenini munkastílus párton belüli fejlesztéséről és al­kalmazásáról a gyakorlati pártmunkában. Mérhető érdemi eredményei is vannak, a párt­szervezetek gyakorlati munkájában. A párt­tagság teljes egyetértésével találkozott a párt- és társadalmi rendezvények munkaidőn kívü­li megtartása, ami nem csökkentette az aktivi­tást. A tagsági könyvek tavaly lezajlott cseré­je folyamán, a párttagsággal folytatott őszinte eszmecsere hatására erősödött a megye párt- szervezeteiben az őszinte kritikai hangvétel, fejlődött az önbírálat. Erősödött a párttagság cselekvési egysége, nőtt kötelezettségtudata. Mindezek részei a kommunista munkának, amely a párton belüli követelményekkel együtt fejlődik. A lenini munkastílusnak igen fontos jegye a kollektivitás. Ez azt jelenti, hogy a párt szervei kollektív döntésekkel vezetnek, de eh­hez a párttagság kollektív cselekedete, aktivi­tása is szükséges. A kollektív bölcsesség alap­ján születnek határozatok, de utána valameny- nyi oda tartozó párttag egyénenként, ugyan­akkor a kollektívával együtt, vállvetve képvi­seli a döntést, természetesen úgy, hogy aktí­van részt vesz a megvalósításban. A kollektív vezetés, döntéshozatal — a demokratikus centralizmus elvei alapján — nemcsak a fel­sőbb pártszerveknél, hanem az alapszerveze­tekben is elengedhetetlen. Az alapszervezet vezetősége, az irányító pártbizottságok határozatai, útmutatásai alap­ján, javaslattal, előterjesztéssel él a pártalap- szervezet taggyűlése, a párttagság előtt. Szer­vezeti szabályzatunk értelmében: Az alap­szervezet legfőbb szerve a taggyűlés, amelyet legalább két havonta össze kell hívni. A tag­gyűlés az a fórum, amely módot ad — más­részt kötelezi is — a párttagságot, hogy részt vegyen a politika alakításában, formálásában. A pártalapszervezet joga és kötelessége mű­ködési területén a párt politikájának érvé­nyesítése, a munka átfogó ellenőrzése, szemé­lyi káderkérdésekben jogkörének gyakorlása, az állami, gazdasági vezetők beszámoltatása. A megye pártszervezetének döntő többsége él is ezzel a jogával és a gyakorlatban helye­sen alkalmazza. Meghatározója a helyi pártélet eredményes­ségének, tartalmának a pártalapszervezet tag­gyűlésének megfelelő előkészítése, a párttag­ság előzetes tájékoztatása a taggyűlés elé ke­rülő témákról, javaslatokról a pártcsoportbi- zalmiak útján. Hiszen a pártalapszervezet taggyűlése, meghatározó szerepet tölt be az adott működési területen a párthatározatok valóraváltásában és ezáltal a párt vezető sze­repe helyi érvényesítésében. A pártalapszer- vezetek tekintélyét alapozza meg, ahol a párt- taggyűlések érdemben, tartalmában tárgyal­nak meg napirendeket, ahol betöltik a határo­zatalkotó, határozathozó, döntéseket alakító fórum szerepét. A párttaggyűlésnsk kell döntenie — a fel" sőbb pártszervek által előírt kötelező napiren­deken túl —, arról, hogy mit tárgyaljon meg az alapszervezet taggyűlése egy adott félév fo­lyamán. A párttaggyűlést éppen az alapszerve­zet tagságának kell a kommunisták vitafóru­mává tennie. A párttag gyűléseket a határozat- hozatalon túl ellenőrző fórumnak is fel kell használni. A párttagság a taggyűlésen érvé­nyesítheti jogait és egy adott előterjesztés ese­tén megjelöli a felelősöket és azt is, hogy a té­mára a taggyűlésen, mikor térnek vissza. Ak­kor teszik ezt helyesen, ha minden egyes párt­tag. az alapszervezeti határozat meghozója­ként egyben részt is vállal a megvalósításból. E téren még sok a tennivaló, mert aránylag ritkán élnek az egyes párttagok jogaikkal. Így például azzal, hogy személyesen is javasolhat­ják a taggyűlésnek olyan napirend megtárgya­lását, amely saját helyi gondjaik — gazdasági, szociális, vagy egyéb területen — rendezését segítené elő. Ig611 fontos szerepük van a párttaggyűlé­seknek a tagság tájékoztatásában, a tagság ne­velésében, a pártbizottság eszmei, politikai és cselekvési egységének fejlesztésében. Egész év helyi politikai, gazdasági munkájának eredményességét befolyásolhatja az alapszer­Befejezés előtt £11 Örbotlyánban az ország legnagyobb teljesítményű tégla­gyárának építése. A próbagyártás során már több; mint egymillió téglát égettek, jó minőségben. Hatvanmillió tégla vezet taggyűlésén jóváhagyott program, fel­adatterv. Napjainkban felelősségteljes és megterhelő munka hárul a pártalapszervezetekre. A ja­nuár-február havi párttaggyűléseken előter­jesztették az első félévi munkaterveket. A termelő jellegű alapszervezetek cselekvési programokat fogadtak el és ismertették a Központi Bizottság tavaly októberi, a párttag­ság eszmei, politikai állapotáról szóló határo­zatát. Májusban, majd a pártalapszervezetek taggyűlése sajátos helyzetét figyelembe véve, elemezve határozza meg teendőit a párthatá­rozat végrehajtásában. Ezt a munkát úgy kel­lett megszervezni az alapszervezetekben, hogy közben kerültek sorra az éves beszámoló tag­gyűlések, amelyeken megyeszerte nagy fele­lősséggel elemezték a párttagság tavalyi mun­káját. Nyugodt politikai légkör, pártszerűség, a tag­ság megnövekedett felelősségérzete, nyílt és őszinte véleménynyilvánítás jellemezte ezeket a taggyűléseket. A beszámolók reálisan értékel­ték az éves munkát és helyesen határozták meg a további feladatokat. A korábbi beszá­moló taggyűlésektől eltérően ezek annyiban voltak gazdagabbak, hogy érdemben foglal­kozták az egyéni beszélgetéseken felvetett ész­revételek, javaslatok megvalósításával, az alapszervezeti munka színvonalának további javításával. Ez megmutatkozott, főleg a párt­megbízatások egyenletesebb elosztásában, a pártcsoportok aktívabb munkájában és az alapszervezeti vezetőségek reszortfelelőseinek nagyobb felelősségében. A beszámolók súlyá­nak megfelelően értékelték a pártélet kérdé­seit, elemzően foglalkoztak a tagfelvételi, a káder- és személyzeti munka eredményeivel, és problémáival, a párttagság aktivitásával és az alapszervezet fegyelmi helyzetével. Fejlődésre utal, hogy a beszámolók több­sége részletesen kitért az eszmei, politikai rae- velőmunká értékelésére, és a propagandamun­kára vonatkozó határozat alapszervezeti szin­tű feladataira. Többségében reálisan értékel­ték a tömegszervezetek pártirányításának ta­pasztalatait, különösen a községekben kapott nagyobb hangsúlyt a KISZ pártirányításának erősítése, az ifjúsági szervezet munkájának fokozottabb segítése és ellenőrzése. Valameny- nyi beszámolóban megemlékeztek a munkás­őrség fennállásának 20. évfordulójáról, méltat­ták a munkásőrök elismerésre méltó tevé­kenységét. A párttaggyűlések a megyei pártbizottság által jóváhagyott cselekvési programmal össz­hangban, zömében konkrét, a helyi feladatok eredményes megvalósítását szolgáló cselek­vési programokat fogadtak el. Kiemelkedően körültekintő politikai munkával készültek a taggyűlésekre, a Csepel Autógyárban, Vácott a DCM-ben, Százhalombattán a Dunai Hőerő­mű Vállalatnál és a Dunai Kőolajipari Válla­latnál, a Mechanikai Művekben és a Diósdi Csapágygyárban. A politikai munka eredményességét húzza alá, hogy a megye mezőgazdasági üzemeinek pártszervezetei, a zöldségtermelés és az állat­tenyésztés fejlesztését szolgáló feladatokat fo­galmaztak meg a vezetők és a párttagság szá­mára a taggyűléseken. Az elfogadott cselek­vési programok jelentős többsége mértéktar­tó, reális és teljesíthető. A párttagságnak is szerepe van abban, hogy ezek az elképzelések megvalósuljanak. Ehhez azonban az szüksé­ges, hogy a párttagság is igényelje a vezető­ségtől, hogy a feladatok időarányos teljesítésé­ről év közben is adjon tájékoztatást taggyű­lésen. De a vezetőség is forduljon a párttag­sághoz, ha gondja van, tegyen javaslatot, igényelje a kommunisták segítségét. Legyen az eddiginél is élőbb, elevenebb a kölcsönös kap­csolat. Ez fontos feltétele a cselekvési egység erősítésének. A pártalapszervezetek vezetőségei jelenleg érthetően sok gonddal küzdenek. A párttag­ság a tagkönyvcsere során számtalan javasla­tot tett, a jobb és eredményesebb politikai és gazdasági munka érdekében. Az irányító pártbizottságok megtárgyalták a tagkönyvcse- re-beszélgetések politikai tapasztalatait és meghatározták tennivalóikat. Ennek végre­hajtásában nagy szerep vár az alapszervezetek vezetőségeire. Szem előtt kell tartani az irá­nyító pártbizottságoknak azt az állásfoglalását, miszerint egyetlen javaslat, észrevétel sem maradhat intézkedés, illetve válasz nélkül; s ez utóbbiak legyenek megalapozottak, az ezt megfogalmazó párttag számára is elfogadha­tók. Kíséreljék figyelemmel a vezetőségek a felsőbb irányító pártszervek intézkedését igénylő javaslatok sorsát is. Természetesen számos olyan észrevétel, javaslat is elhang­zót, amely belátható időn belül, vagy egyál­talán nem valósítható meg. Természetesen ezekre is reagálni kell, megfelelő indokolással. Taggyűlésen összegezték az egyéni be­szélgetések tapasztalatait az alapszervezetek. Szervezeti szabályzatunk értelmében a párt­tagoknak azon a fórumon kell választ adni, ahol javaslata, észrevétele elhangzott. Tehát az alapszervezeti vezetőségek gondos elemzés és az érdemi intézkedések után az alapszervezet legmagasabb fórumán, a taggyűlésen számol­janak be a javaslatok megvalósításáért tett lépésekről. Az. alapszervezetek vezetőségei a párttagság véleményére mindenkor támasz­kodva növelhetik a taggyűlés szerepét a párt- politika helyi megvalósításában. A taggyűlés akkor felel meg hivatásának, ha a legfonto­sabb kérdésekben határoz, ha a döntésben a tagság véleménye ölt testet, s az nem marad papíron, hanem meg is valósul. ARATÓ ANDRÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents