Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-24 / 46. szám
MOHOMIDEB ■' Á PEST MEGYEI H i R L A P K Ü L Ö Nf K I A PÁS A XIX. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1977. FEBRUÁR 24., CSÜTÖRTÖK Járásunk és a közművelődés Jelentős eredmények — gondokkal Mire használják fel a rendelkezésre álló pénzt ? Közművelődés. Ha ezt a szót halljuk, eszünkbe jut a sok-sok művelődési ház, melyeknek ablakai esténként sokáig világosak, eszünkbe jutnak a TIT-előadások, az előadóestek. Vajon mit mutat a közművelődési térkép járásunkban? Javultak-e a körülmények? Elégedettek lehetünk-e a jelenlegi helyzettel? A kérdésre a válaszokat Járvás Ferenc járási művelődési felügyelőtől kapjuk. Csarnok a savanyítóüzemnek Tavaly nyáron kezdték el építeni s már novemberben részlegesen használatba vették a vecsési Ferihegy Tsz savanyítóüzemének új csarnokát. A teljes munkát idén májasban fejezik be. A csarnok végleges elkészültével, egyszerre 200 vagon fejeskáposztát tudnak majd savanyítani. Ifi. Fekete József felvétele Bővül az ecseri vízműhálózat — Járásunkban jelenleg tizenkét művelődési ház és három klubkönyvtár működik. A tárgyi, személyi feltételek az előző három évben jelentősen fejlődtek: 1975-ben új művelődési ház kezdte meg működését Ecseren, felújításra került sor Mendén, Vecsésen, Üllőn, Pilisen, Péteriben és Úriban. Ennek ellenére, művelődési otthonaink nagy része korszerűtlen, helyiséggon- dokikal küzd. Művelődési központ járásunkban nincs. A monori művelődési ház a járási művelődési központ feladatait jelenleg ellátni nem tudja. — Javultak a személyi feltételek is? — A legnagyobb eredmény, hogy a művelődési otthonok vezetői közül 14 már függetlenített. Sajnos, igen nagy a fluktuáció, bár 1976-ban már valamelyest csökkent. A képzettségi szintet azon- bon feltétlenül emelnünk kell, hiszen csak három szakképzett és két főiskolai végzettségű vezetővel rendelkezünk. — Járásunk az utóbbi években mindig el tudott érni jelentős művészeti eredményeket is. — Ügy érzem, a folyamatosság 1976-ban sem szakadt meg. Kiemelkedőnek tartom a vecsési vegyes kórus aranykoszorús, a monori József Attila irodalmi színpad bronzkoszorús minősítését Figyelmet érdemlő eseménye volt művészeti életünknek a vecsésiek NDK-beii vendégszereplése, a karl-marx-stadti kórus vecsési fogadása, a , maglód! pávakor sikeres részvétele az 1976-os gyetvai nemzetközi folklórfesztiválon. Sajnos, akdnak olyan csoportjaink is, melyekben jelentős színvonalesés következett be. — Közművelődésünkben fontos szerepet töltenek be a szakkörök, klubok. Lát-e javulást munkájukban? — Feltétlenül. Az ifjúsági kluboknak nemcsak a száma nőtt meg, de működési feltételeik is kedvezőbbek és munkájuk is sokat javult. Kiváló címet érdemelte ki a mendei, a gyomról Bogdán Flórián és a gyömrői Rákóczi Ifjúsági Klub. Ez utóbbi az aranykoszorút is elnyerte. Mindenképpen az ifjúsági klubok szakmai vezetésének erősítésére törekszünk. Hasznos kezdeményezésnek tartom az 1976-os járási klubvezetőképzést. — Az előző években jelentős kulturális sorozatműsorok gazdáivá váltak egyes községek. — Igen, A Gyömrői kulturális napok, a Vecsési ősz, az első ízben megrendezett Monori munkásművelődési hetek rendezvényei nagy szolgálatot tettek a kulturális élet fejlesztésében. Különösen a monori munkásművedődési hetek jelentősek, az üzemekbe, gyárakba vitt műsorok révén. — Milyen szerepet vállalt járásunk a Dél-Pest megyei közművelődési megállapodás végrehajtási ban? — Tavaly mi hoztuk létre az első Dél-Pest megyei székhelyű művésztelepet, Felsőfar- kasdon, mi rendeztük meg a Dél-Pest megyei művészeti ankétot Gyömrőn, a művésztelepi kiállítással egybekötve, valamint a társ járásokkal együttműködve, a Dél-Pest megyei ifjúmunkás olvasótábort. Meghirdettük a Dél- Pest megyei névadó műsor- pályázatot. Ügy érzem, a megállapodás ránk vonatkozó feladatot teljesítettük. — Végül egy lényeges kérdés: észlelhető-e javulás a művelődési házak közös fenntartásában? — Igen. de nem kellő mértékben. Néhány termelőegységünkben, az üllői Üj Tavasz Traben a Monorvidéki ÁFÉSZ-nál, a Vetőmag- termeltető és Értékesítő Vállalat monori' központjában, a gyömrői TÖVÁL- nál és a vecsési Ferro- elektrika Ipari Szövetkezetben a közművelődés közügy, másutt kevésbé. Érdekességként említem meg, hogy az 1976. évi munkahelyi köz- művelődés felmérésekor, az ipari üzemek kulturális alapja évi 616 ezer forint volt, s abból a kulturális programok költségeinek fedezésére tervezett összeg mindössze 179 ezer forint. Sajnos, a kulturális alap felhasználásában a gyakorlat igen sokféle, és esetenként nem a legjobb. Feltétlenül változásra van szükség, és a változtatás elsősorban a községi tanácsok feladata. Az egészséget csak akkor tudjuk igazán becsülni, ha elveszítjük. — Reggel még én is olyan voltam, mint a többi ember. Fütyörészve rohantam végig a megszokott utamon, és amikor az egyik ház elé értem, mint derült égből a villámcsapás, ért az ütés. Egy állványpadló esett a fejemre. Sziréna, mámoros zuhanás a semmibe, fehér köpenyes arcok, érthetetlen, misztikusnak tűnő suttogások, égető kínok, lábadozás, és szörnyű rádöbbeniés: rokkant maradt, az egyik lába teljesen, a másik félig béna. Nehéz időszak — Naponta látolgattam, mi értelme 'maradt az életemnek, egyáltalán érdemes-e így tovább élnem?... Ami azelőtt olyan nagyszerű volt, most nincsen — mondja Csupasz József vecsési. Halmy-telepi otthonában, és asztalra könyöklő kezére támasztott fejjel néz a messzeségbe, ami azonban nekünk csak a közeli falakig ér. Szavai nagyon szomorúak, és mégsincs az arcán bánat, amit látunk rajta, az inkább beletörődés. A tekintetét követjük, mely a vitrinhez vezet, s megdöbbenünk, pedig tudtuk, Csupasz József igen tehetséges csontfaragó: a vitrinben szebbnél szebb alkotások. — ök azok, igen. így megszemélyesítve. akik értelmet adtak nyomorulttá vált életemnek. Napokig ültem, csak Megnyugtató viszont, hogy a községi tanácsok sokat foglalkoznak intézményeink tartalmi tevékenységével és működési feltételeinek javításával. Szalontai Attila Vitafórum Holnap, február 25-én, délután 6 órakor, a gyömrői Petőfi Sándor Művelődési Házban Schél Gyula újságíró Amerika és Nyugat-Európa a választások után címmel tart tájékoztatót, a Rólad van szó című politikai vitafórum keretében pedig dr. Hálák László pszichológus a szocialista életforma sajátosságait elemzi. A nap kulturális programja MOZIK Gomba: Huszárkisasszony. Monor: A négy testőr. Űri: Szépek és bolondok. Vecsés: Péntek 13. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyömrőn, 16 órától: zenetanfolyam, 18-tól: Kína fejlődése és belső helyzete, Kína helye a > világpolitikában címmel, P. Szabó József újságíró előadása. Maglódon, 14-től: a kézimunkaszakkör foglalkozása (a 2. számú iskolában), 18-tól: kertészeti előadás, előadó Somlai János agrármérnök. Mendén, 17- től 19-ig: a gyermek pávakör próbája. ültem letargikusan. A rádió, a televízió, de még a könyv is inkább untatott, ahelyett, hogy lekötötte volna tehetetlenül vergődő gondolataimat. A mamám egy ízben levest főzött, jókora velős csontokból. Mi lenne, ha beléjük faragnám bánatomat, jött az ötlet, csak úgy, bár nem egészen magától, mert később rájöttem, valahol már hallottam róla, hogy a csont faragható. Elsőként egy olyan nyírfát faragtam, amelynek törzsét kettéhasította a vihar. Az én vagyok. Azután dombormű hamutartók és virágvázák következtek. A csont formájához alkalmazkodó és mégis valósághű, ágaskodó, . ficánkoló paripák. Eget kémlelő paraszt figurája, nyújtózkodó, overallos munkáslány és háziasszony, mosógép mellett. Tolltartók) papírvágó kések, remekmívű nyelekkel. Miniatűr alakok, állatfigurák. Női nyakba való láncok, amelyeknek szemei ragasztás és forrasztás nélkül illeszkednek egymásba. Egyetlen csontból faragta őket. A karperecek egyiptomi ásatások során feltárt ékszerekre emlékeztetnek. A döntés Nézzük, csodáljuk őket, és hallgatjuk készítőjüket. Elkeseredett harc az életért és az annak elvesztését már-már valósággá érlelő gondolatokkal. Gyötrelmes vádaskodás, marcangoló bánat és ébren átvergődött éjszakák, mind-mind benne vannak ezekben az alA monori járásban, Vecsés után másodikként, Ecseren épült meg a községi vízműhálózat. A csaknem 15 kilométernyi hosszúságú, a község egészét behálózó vezetékrendszert, az 53 közkúttal, s a meghatározott távolságokban elhelyezett tűzcsapokkal együtt, 1972-ben avatták fel, adták át rendeltetésének. Az ecseri lakások túlnyomó többségét bekötötték a hálózatba. Fővárosi vizet kap Ecser, s az eddigi évek különösebb üzemzavar nélkül múltak el. A nyári hónapokban 350, télen 200 köbméter körüli víz- mennyiséget fogyaszt, használ fel naponta a község lakossága. Az ecseri vízműtársulat, amely 1969-ben alakult meg, a napokban, küldöttközgyűlésen értékelte a múlt esztendő mérlegét s vette számba az idei feladatokat. Lojkovits József, a vízmű- társulat elnöke, egyebek között elmondotta, hogy még ebben az évben jelentős hálózatbővítésére kerül sor: a közelmúltban parcellázott, értékekotásokban, mint az ifjúság az öregek emlékezetében. — Holnap — szólal meg hosszabb hallgatás után —.elviszik őket. Mind eladtam egy műkereskedőnek. Két nap múlva dolgozni megyek. A Finommechanikai Ipari Szövetkezetben kaptam állást. A régi szakmában dolgozom majd, elektroműszerész vagyok. Villanymérőket szerelek össze. Már meg is vettem a Hikomat Trabantot, amely- lyel bejárok. Amikor arról faggatjuk, hogy nem sajnálja-e a faragást abbahagyni, ezt feleli: — Nem vagyok én művész, a kényszer vitt rá, mint a kagylót, amelybe porszem jutott. s kínjában igazgyöngyöt termelt. A vitrinre néz, és úgy folytatja: — Űjra megtaláltam az élet igaz értelmét, újra boldog vagyok, hogy munkatársaim között dolgozhatok, hogy kiléphetek az otthon zárt falai közül. Nem, nem veszek többé faragókést a kezembe. Két utitárs A Bajcsy-Zsilinszky úton most, az idő jobbra fordultával, mindennap elhalad egy világosszürke Trabant. Vezetője, Csupasz József, menetközben is mosolyogva üdvözli ismerőseit, bizonyítva, hogy lelkivilága újra egészséges, hogy elkeseredése felett az él- niakarás győzedelmeskedett, pedig állandó útitársa is van a hátsó ülésen. Két mankó. Kovács György sített területen, valamint az Ecser—Rákoskert KPM-útvo- nal mentén, mintegy két és fél kilométernyi hosszúságú vízvezeték épül. A jó hírt nyilvánvaló örömmel fogadja az a száz-százhúsz telek-, illetve háztulajdonos, aki a hálózatbővítés jóvoltából ivóvízhez jut. Az építéshez szükséges tervdokumentációt, valamint a költségvetési tervezetet a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat többszörösen kitüntetett, aranykoszorús Vásárhelyi Pál szocialista brigádja készítette el, társadalmi munkában. A szocialista brigád vezetője, Papp Kálmán, további segítségként felajánlotta: az építési munkák műszaki ellenőri teendőit is szívesen vállalják, természetesen szintén társadalmi munkában. A szocialista brigád részéről megnyilvánuló önzetlen segítségért jegyzőAz alig néhány héttel ezelőtt élénk okkersárgáira festett sülysápi aluljáró falain felháborítóan csúnyán mutatnak a lábnyomok. Rejtély, vajon miért a falon s miért nem a földön járnak az ismeretlen útitársak? A vasútállomás várótermeinek betört ablakait nem győzi üvegeztetni az állomás főnöksége. Gyakran a hulladékgyűjtőket borítja fel valaki, a szemetet a szél a vízlefolyóba fújja, az eldugul, s egy-egy kiadós esőzés alkalmával a felduzzadt víz miatt használhatatlanná válik az aluljáró. Bosszankodunk, amikor vízben gázolva közelítjük meg a peront, bosszankodunk, hogy az aluljáróban miért nincs utastájékoztató hangszóró? Pedig volt. Sajnos, a felszerelése napján elvitte valaki. Néhány évvel ezelőtt a monori Kossuth iskola leánycsapata hozta el a pálmát, most a fiúk nyerték el a megyei bajnoki címet: a Vácott megrendezett döntőn minden mérkőzést győztesként fejeztek be, s megérdemelten léphettek a dobogó legfelső fokára. A bajnokcsapat tagjai: Földest Zoltán és Burján Tibor (csapatkapitányok), Deákfalvi Ernő, Szönyi Sándor, Sző- nyi Ferenc, Monori Sándor, Gönczi Zsolt. Benkő Gyula Rigó Péter, Boross László és Gajdos Tamás. Testnevelő: Lukácsi Györgyné. Az. iskola leánycsapata szintén résztvevője volt a megyei döntőnek, s a negyedik helyezést érte el, könyvben mondott köszönetét az ecseri vízműtársulat. Maga a hálózat bővítése — kevés híján — egymillió forintba kerül, közös beruházásként épül: az ecseri vízműtársulat, a községi tanács, illetve a PVCSV adja, egyenlő arányban a szükséges pénzösszeget. Az építést a hálózat fenntartója, üzemeltetője, a PVCSV szakemberei végzik majd, akiknek korábbi munkájával is igen elégedettek voltak az ecsc- riek. Előnyös megállapodás jött létre a vállalat és a községi tanács között: a PVCSV, megnövekedett üzemelő feladatai ellátása céljából, megkapja az épület udvarán levő régi tűzoltó szertárat, amiért saját költségén, Ecser egy kijelölt helyén, új tűzoltószertárat épít. J. L Bosszankodunk a betört ablakok miatt, amiért hideg, huzatos az amúgy is alig fűtött váróterem. Bosszankodunk, felháborodunk a szépre festett falakon éktelenkedő lábnyomok, az idétlen feliratok láttán. Felháborítanak mindenkit a vasútállomási randalírozók, akik tettüket általában nem szemünk láttára követik el. Nevüket nem ismerve, aligha tévedünk,, mint annyian, utasok ők is. Amiben különböznek a többségtől, hogy jópofa- ságból, dicstelen vagányság- ból tesznek kárt közös értékeinkben. A vonatra várakozás perceit persze, el kell töltenünk valahogy. De semmiképpen sem úgy, mint a sülysápi falonjá- rók s társaik teszik. (jandó) TOLLASLABDA — JÁRÁSI DÖNTÖ Monoron, a Kossuth iskolában rendezte meg az általános iskolai sportbizottság az. úttörők idei tollaslabda járási csapatbajnokságát. A végeredmény. LÁNYOK: 1. Pilis (Prepeli- cza Erzsébet—Erős Anikó), 2. Vecsés, 2. sz. Iskola (Katona Gyöngyi—Bozó Erzsébet), 3. Monor, Kossuth (Szabó Mária —Bokros Magda). FIÚK: 1. Pilis (Halgas Károly—Nagy János), 2. Vecsés, 1. sz. iskola (Sarkadi Nándor—Ragó Ferenc), 3. Monor, Kossuth (Földest Zoltán—Burján Tibor). A kettős győzelmet aratott pilisi 1. számú Általános Iskola csapatának testnevelője Jánosa István. A pilisiek vesznek részt a megyei olimpiai döntőben. (—sk—) Győzött az életkedv Csontba faragott érzések r a • Újra a régi szakmában JEGYZET Lábnyomok a falon Úttörő-olimpia Kosárlabda — megyei bajnokság
