Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-24 / 46. szám

Korszerűsítik a közvilágítást A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói Nagykörösön, a Ceglédi út közel egy kilométeres szakaszán a kisfeszültségű szabad vezetéket földkábelre cserélik. Ezzel egyidőben a közvilágítást is korszerűsítik. Köte László és Zsikla Sándor az elektromos elosztószekrényt köti be. Ifi. Fekete József felvétele Újabb garázsok - szövetkezéssel Nagykőrösön évről évre sza­porodik a gépkocsik száma, az autósok klubjának városunk­ban csaknem ötszáz tagja van. Sokuk kocsijának nincs ga­rázsa, ezért Szegedi János több autótulajdonossal még 1972- ben elhatározta, hogy garázs- szövetkezetet alakítanak. A terv megvalósult, a Vági István lakótelepen, a Gyopár utcában telket kaptak. Az igénylők 10—10 ezer forint be­fizetésével és saját munkával, 1976 végéig 90 garázst építet­tek. Akik az építésnél 250 órát dolgoztak, azoknak egy ga­rázs, a befizetéssel együtt, 20 ezer forintjukba kérült. A garázsszövetkezet vasár­nap tartotta mérlegzáró köz­gyűlését, melyen Szegedi Já­nos elnök számolt be a szö­vetkezet tavalyi tevékenységé­ről és gazdálkodásáról. pallai József, a szövetkezén gazdasági felelőse, a mérleg adatait ismertette, mely sze­rint a szövetkezetnek tavaly 1 millió 420 ezer forint bevétele és egymillió 162 ezer forint kiadása volt, s az idei eszten­dőre 1 millió 355 ezer forint bevételt és 1 millió 207 ezer forint kiadást irányoztak elő. Hóvirdgbdl A Toldi Miklós Élelmiszer­ipari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet végzős diákjai szalagavató Hóvirág­bált rendeznek március 5-én, szombaton 7 órai kezdettel, az iskola zsibongójában. Ipari újdonság — vizsgázott a robot A magyar iparban egyedül­álló újdonságot mutattak be szerdán Egerben, a Finomsze- relvénygyárban: elkészült a Fér—7,5 Pneuman elnevezésű programozó ipari manipulátor prototípusa — amelyet szak­mai körökben ipari robot né­ven emlegetnek — népes zsű­ri előtt, az automatizálás fej­lesztésében legilletékesebb vál­lalatok vezetői jelenlétében vizsgázott: asztali fúrógép és más termelőberendezés műve­leteit irányítva mutatkozott be. A szakemberek végül is úgy döntöttek, hogy az Egerben ki­fejlesztett és elkészített ipari robot további gyártására al­kalmas és jól szolgálja a ter­melőgépek automatizálásának fokozását. Az egri Finomszerlevény- gyárban tíz évvel ezelőtt kezd­ték meg — a svéd Mecman céggel kooperálva — a korsze­rű pneumatikus elemek gyár­tását, amelyeket eddig egyirá­nyú mozgási műveletekre al­kalmaztak. A most bemuta­tott ipari manipulátor ugyan­csak pneumatikus elemekből épült be, az automatizálás ma­gasiskoláját tanúsítja, mivel több irányú műveletekre ké­pes, utasításokat ad, anyagot áthelyez, szükség szerint vára­kozik és konkrét termelési fo­lyamatokat végez. Elsősorban prések, fröccsöntőgépek, gép­sorok, pótlólagos automatizá­lására, úgyszintén a szerelési műveletek automatizálására al­kalmazhatók. A benne elhelye­zett logikai védőberendezés se­gítségével 33 különböző mozgá­si műveletre képes az egri ro­bot. A programozható manipulá­tor alkalmazása különösen elő­nyös a veszélyes és egészségre ártalmas munkahelyeken az emberi munka részarányának csökkentésére, a monoton em­beri munka kiküszöbölésére. Még az idén további beren­dezéseket gyártanak Egerben, jövőre pedig megkezdik az ipa­ri robot sorozatgyártását máris jelentkező külföldi és hazai igények kielégítésére. Bőséges választék facsemetékből Újabb szállítmány várható A szép tavaszias napokon, egyre többen keresik fel a Pe­tőfi úton a borbási faiskola lerakatát, s tavaszi ültetésre gyümölcsfa-csemetéket vásá­rolnak. Pesti Dénesné, a lerakat ve­zetője elmondotta, a tavaszi vásárlás jól indul. Házi- és zártkertekbe nagy számban veszik a kisfákat. A különböző gyümölcsfa-csemetékből főleg egyéves oltványok kaphatók. A telepre, március elején újabb szállítmány érkezik. Ma: Tanácsülés Ma délután 3 órakor, az Arany János Művelődési Köz­pont emeleti nagytermében ülést tart Nagykőrös város ta­nácsa. A testület tagjai a város idei fejlesztési tervét vitatják meg. Felvétel a gimnázium levelező tagozatára Az Arany János Gimnázium felvételt hirdet levelező tago­zatára az 1977/78-as tanévre. Az első osztályba azok a dol­gozók jelentkezhetnek, akik sikeresen elvégezték az általá­nos iskola nyolc osztályát, a második, harmadik és negye­dik osztályba pedig azok, akik­nek a gimnázium első, máso­dik, illetőleg a harmadik osz­tályáról öt évnél nem régebbi bizonyitványuk van. Azok a dolgozók, akiknek hagyomá­nyos szakmi' mkás-bizonyítvá- nyuk van, sikeres különbözeti vizsga után a második vagy a harmadik osztályban folytat­hatják tanulmányaikat asze­rint, hQgy az elsős, vagy az el­sős és a másodikos gimnáziumi anyagból tesznek-e különböze­ti vizsgát. Akik emelt szintű (B-taigoza- tú) szafcmun-ká’S-bizonyítvány- nyal rendelkeznek, ugyancsak sikeres különbözeti vizsga után folytathatják tanulmá­nyaikat a második vagy a har­madik osztályban, attól füg­gően, hogy az elsős történelem, biológiai és földrajz, vagy az elsős és a másodikos történe­lem, biológia és földrajz tár­gyakból tesznek-e különbözeti vizsgát. Jelentkezési lapok az iskolá­ban kaphatók. A jelentkezés határideje 1977. szeptember 1., a gimnázium valamennyi osz­tályába. A szakmunkás-bizo­nyítvánnyal rendelkezők 1977. július 31-ig jelentkezhetnek az említett különbözeti vizsgákra, melyeket augusztus utolsó he­tében kell letenniük. A jelent­kezési lapokhoz csatolni kell az általános iskolai és az utol­só iskolai végzettségüket iga­zoló bizonyítványt, vagy a szakmunkás-bizonyítványt. TELI ESTEK SZALAGAVATÓN Százhúsz diáknak tűzték fel A? Arany János Gimnázium pestről kölcsönöztük a báli és Óvónőképző Szakközépisko- | ruhákat a lányoknak, a fiúk- la szalagavatóját a Toldi Mik- : nak pedig a frakkot, lós Élelmiszeripari Szakközép- j A keringő után mindenki iskola zsibongójában tartották | táncra perdült, valamennyien szombaton. A terem zsúfolá- | jól érezték magukat, sig megtelt. Ott voltak á bú­csúzó negyedikesek, mintegy 120-an, a tanárok, a szalag­tűző harmadikosok. Gazdag volt a műsor: elő­ször a gimnázium kamarakó­rusa énekelt, majd Bánhegyesi Irén búcsúzott a negyedike­sektől. A végzősök nevében Pintér Zsolt köszönt el az al­ma materben maradóktól. Nagy Gábor harmadikos diák, Karinthy Frigyes Röhög az osztály című írását olvasta fel, majd az ünnepély tetőpontja következett: a szalagok feltű­zése. A műsor befejezéseként újból a kamarakórus énekelt, ezután modern zene töltötte be a termet. Hét órakor kez­dődött a gimnazisták nyitótán­ca. Stefankovics Ilona, a nyitó­tánc egyik szervezője mondta: — Már az ősszel elhatároz­tuk, hogy szalagavató bálun­kon fellépünk. A bécsi keringő dallamára az iskola klubiában tartottuk a próbákat. Buda­NAGYKŐRÖSI JL ” líradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1977. FEBRUÄR 24., CSÜTÖRTÖK Minden tartalékot felhasználnak Hatékonyabb munkaszervezési módszerek a 21-es Volán műszaki telepén A munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos új tanácsrendelet hatására valamennyi üzemünk­ben nagyobb figyelmet fordíta­nak a meglévő lehetőségek minél jobb kihasználására, a munka hatékonyságának nö­velésére. Még azok a vállala­tok is erre törekednek, melyek a rendelet értelmében kedvező helyzetben vannak, s elvileg volna lehetőségük a létszám növelésére. A gyakorlat azon­ban már bebizonyította, hogy ezt a lehetőséget munka­erőtartalékok hiján aligha lehet majd kihasználni. Különösen azok az üzemek vannak a teljes foglalkoztatott­ság miatt nehéz helyzetben, melyek tevékenysége létszám­igényes, s a gépesítés, automa­tizálás — a munka jellege miatt — csak bizonyos korlá- i tok között hívható segítségül. ’ — Ez a helyzet jellemzi a karbantartó üzemeket — mond­ja Túri György, a 21-es Volán vállalat műszaki üzemegységé­nek igazgatója. Nem véletlen hát, hogy már a tanácsrendelet megjelenése előtt igen nagy energiát fordítottunk lehetősé­geink felmérésére. E nagyon következetesen végigvitt vizs­gálat eredményeként igen pon­tosan meg tudtuk határozni azokat a feladatokat, melyek megoldásával V. ötéves tervün­ket teljesíteni tudjuk. A vizs­gálat során, a lehetőségek sze­rint, igyekeztünk tudományos módszereket is alkalmazni a gyakorlati tapasztalatok összeg­zésén kívül. — Milyen eredményeket ho­zott ez a vizsgálat? — A következtetések végre­hajtásából származó gazdasá­gi eredményekről még korai lenne beszélni, hiszen ezek a tervek, elképzelések csak sza­kaszosan hajthatók végre. Az első lépéseket mindenesetre megtettük, s az elmúlt másfél hónap tapasztalatai kedvezőek. Új ügyrendet készítettünk, s ennek megfelelően január 1- től már tevékenykedik is disz­pécser csoportunk, melynek feladata a munkák közvetlen szétosztása és összehangolása. Átszerveztük az üzemegység irányítási rendszerét is. Ennek lényege az, hogy nagyon pon­tosan meghatároztuk a vezetők tevékenységét. Nem egyszerű munkaköri leírásról van szó, mert jegyzékszerűén felsoroltuk azokat a munkafolyamato­kat, eseményeket, melyek irányításában a vezetőnek döntési kötelezettsége van. Sőt, azt is meghatároztuk, hogy a vezetőknek milyen döntéselő­készítési kötelezettsége van másokkal szemben. — A munkaerő tartalék hiá­nyán kívül mi indokolta, hogy az első gyakorlati lépéseket éppen a munka és üzemszer­vezés területén tették meg? A hatékonyság beruházással, gé­pesítéssel is növelhető. — Ez kétségtelen, s terveink között ilyen jellegű változta­tások is szerepelnek, ám ezek a lehetőségek, csakúgy, mint a létszámnövelés, viszonylag kor­látozottak. A szervezés az egyetlen terület, melyen aka­dályok nélkül haladhatunk előre. Legfeljebb az okozhat gondot, hogy nem ismerjük elég alaposan saját tevékenységün­ket. E probléma leküzdésére készítettük el az említett vizs­gálatot. — Milyen kérdéseket tettek fel önmaguknak a vizsgálat kezdetén? — A munkafolyamatok elemzése volt a célunk. Ezek­kel az elemzésekkel kapcsolat­ban egyetlen értelmes kérdést lehet feltenni: milyen feltéte­lekre van szükség ahhoz, hogy a folyamat végrehajtása a le­hető legkedvezőbb legyen? Egyszerűbben szólva úgyneve­zett optimum-számítást végez­tünk. Ezt az indokolta, hogy gépeink, járműveink változó munkahelyeken dolgoznak. A nagykőrösi műszaki üzemegy­ségnek, mely a rakodógépek és részben a gépkocsik nagyobb javítását végzi, ezeket a mun­kahelyeket kell kiszolgálnia, mégpedig gazdaságosan. Éppen ezért nem létesíthetünk vala­mennyi munkahelyen szerelő, karbantartó üzemet, hiszen eh­hez nagyon sok emberre és mű­helycsarnokra lenne szükség. Kiszámítottuk, hogy például egy 15 gépkocsit üzemeltető te­lephely esetében csak akkor érdemes valamiféle mozdítható műhelyt építeni, ha a telep Nagykőröstől 164 kilométernél messzebb van. Közelebbi mun­kahelyekről gazdaságosabb idehozni javításra a gépet. Na­gyon fontos kérdés volt te­hát az, hogy hol, milyen tevékenység feltételeit teremtsük meg, s mennyire központosítsuk a nagyobb javítási mun­kákat? Beigazolódott, hogy a közpon­tosításnak nagyon sok előnye van. Ebben szerepet játszik Nagykőrös kedvező földrajzi helyzete is. — Léptek-e már előbbre a meglevő eszközök jobb kihasz­nálásában? — A korábban említett szer­vezési változtatások is ezt szol­gálták. A technológiai alapte­rület, a gépek és munkaesz­közök, a folyamatos munkael­látás, és természetesen az adott létszám összhangját kellett megteremteni. Hiába van sok emberünk, ha nincs mivel, vagy éppen nincs hol dolgozni. Ha a négy tényező közül vala­melyiket megváltoztatjuk nem biztos, hogy előbbre léptünk, mert a többi tényező gátolja az eredményes változást. Fel­mértük, hogy jelenleg hol van­nak üzemegységünk tevékeny­ségében ilyen gátló tényezők. E vizsgálat eredményeként ha­tároztuk el, hogy korszerű gépjárműmosót, fényezöműhelyt és telje­sen műszerezett diagnosz- táló, azaz hibakereső pá­lyát építünk. E változtatásokkal igen sok élőmunkát takaríthatunk meg. Ugyanakkor jelentősen növel­hetjük kapacitásunkat. Mind­ennek természetesen csak ak­kor van értelme, ha a dolgozók szaktudása megfelelő, s folya­matosan el vannak látva mun­kával. Vigyázni kell, nehogy a megnövekedett technikai lehe­tőség mellett éppen a munka- szervezés okozzon gondot. — Milyen gazdasági ered­mény elérésével biztatnak a vizsgálat adatai? — Ebben az ötéves tervben évi 6 százalékos termelésfel­futásra számíthatunk. Ez azt jelenti, hogy a tervidőszak vé­gére jelenlegi tartalékainkat teljesen kihasználjuk. Farkas Mit látunk ma a moziban? A fekete gyémántok I—H. Színes magyar film. Kísérőmű­sor: Etruszk művészet. Előadás kezdete: 6 órakor. KISKÖRZETI MOZI A LENCSÉSI ISKOLÁBAN A sólyom nyomában. NDK- film. Előadás kezdte: 6 órakor. SPORT Teremkézilabda kupamérkőzések A csonthéjas és bogyós gyümölcsök termesztéséről A népszerű sorozat újabb előadását rendezték meg a mi­nap az Arany János Művelő­dési Központban. Ez ailikalom- mal Hau Károly, a városi ta­nács termelés- és ellátásfel- ügyeleti osztályának vezetője méltatta a mezőgazdasági könyvhónap jelentőségét, s fel­hívta a jelenlévő érdeklődők figyelmét a most kapható ker­tészeti és gazdasági szakköny­vekre. Szavai után Boldizsár Endre, az állami gazdaság fő­kertésze beszélt a csonthéjas és bogyós gyümölcsök ter­mesztéséről, növényvédelmé­ről. Elmondta például, hogy ha­zánkban több mint másfél mil­lió család foglalkozik gyü­mölcs- és zöldségtermesztés­sel'. A meggy 74, a cseresznye 61, a barack 50 és a szamóca 43 százalékát kistermelők ter­mesztik. Hasznos tanácsokat adott az előadó a különféle csonthéjas és bogyós gyümöl­csök ültetésére, metszésére, permetezésére. Közölte, hogy a barackfák gutaüté$ének megakadályozására eredmé­nyesnek ígérkező kísérletek folynak. A továbbiakban ar­ról beszélt, hogy a barackfá­kat tanácsos rügyfakadáskor metszeni, s hangsúlyozta: mi­vel sok őszibarackfa elörege­dett, ajánlatos újakat telepíte­ni. Hétközben egy, vasárnap pe­dig öt mérkőzést játszottak a Toldi-sportcsarnokban, a te­remkézilabda Toldi Kupa mér­kőzéssorozat keretében. Férfiak Nk. Toldi DSK—Ceglédi KÖZGÉP ifi 28—21 (11—11). Az igen küzdelmes mérkőzésen sokáig szoros volt az ered­ményállás. Az utolsó tíz perc­ben biztosították bravúros győ­zelmüket a toldisok a múlt évi egyesületi megyei ifibajnok ellen. Góldobók: Kiss M. (11), Bánrévi (5), Császár (4), Cson­tos és Hamaiat (3—3), Konrád (2). Lajosmizsei KSE—Nk. TRA­KTS 30—22 (14—7). A Bács- Kiskun megyei bajnokságban szereplő, képzettebb ellenféllel szemben jól tartották magukat a trafósok. Gd.: Horváth J. (8). Szigetvári (5), Matuska és Ré- dai (4—4), Tóth (1). Üllői KSK—Tiszakécskei VEGYÉPSZER 24—21 (10—10). A jelenlegi sorrend: 1. Lajos- mizse 8;.2. Üllő 6; 3. Nk. Tol­di 6; 4. Tiszakécske 2; 5 Ceg­lédi KÖZGÉP ifi 1; 6. Nk. TRAK IS 1 ponttal. Nők Nk. Toldi DSK II.—Kecske­méti TE Hl. 14—10 (7—4). Mindkét csapat sok hibával játszott, de a körösi győzelem megérdemelt. Gd.: Sáfár (5), Apró (3), Szilágyi, Novák és 1 Ádám (2—2). Kecskeméti TE I. —Nk. Tol­di DSK U. 18—4 (12—3). A jó­val tapasztaltabb NB Il-es ven­dégek biztosan nyertek. Gd.: Sáfár (3), Ádám (1). Nk. Toldi DSK I.—Nk. Gim­názium 33—1 (17—1). Az igen jó erőben lévő, remekül játszó I toldisok nagy fölénnyel győz­tek. Gd.: Bató (12), Csizmazia (7), Uíicska (6), Rakeczki (5), Németh (3), illetve Patyi (1). Hétközben játszották Kecs­keméten: KTE I—KTE III 24—1. A nők csoportjában: 1. KTE I. 10; 2. Nk. Toldi I. 4; 3. KTE II. 4; 4. Nk. Gimnázium 4; 5. Nk. Toldi II. 2; 6. KTE III. 0 I pont. ★ Hétközben a Toldi-sportcsar­nokban barátságos kézilabda­mérkőzést játszottak. A Nk. Toldi DSK fiúk 2, a lányok 1 harmadot játszottak, a Kecs­keméti Béke téri általános iskola jóképességű serdülő fiai ellen. Nk. Toldi DSK—Nk. TRAKISZ férfimérkőzés is volt. A játék gyakorlása volt a lényeg, az eredményeket nem számolták. E sportág híreihez tartozik még, hogy Varsányi Gábor ve­zeti a Kinizsi férfi ifjúsági ké- zilabdásainak edzéseit. s. z. CSÜTÖRTÖKI SPORTMŰSOR Kézilabda Toldi-sportcsarnok, 15 óra: Nk. Toldi DSK I.—Nk. Toldi DSK II. női Toldi teremkupa mérkőzés.

Next

/
Thumbnails
Contents