Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-20 / 43. szám

19T7. FEBRUAR 20., VASÄRNAP <Mithin „Nem veszekedni, termelni akarnak" Kérdőjelek a dunakeszi házgyárban Szikrázik a vas, apró lyu­kakat éget a védőkesztyűbe, esetleg a bőrbe, ha valaki nem vigyáz eléggé. A 43-as Állami Építőipari Vállalat dunakeszi házgyárának 4-es üzemében vágják a vashuzalokat, a szá­lakat létrákká, hálókká he- gesztik össze. Ha a betonból kimarad a vaszerkeszet, az egész panel szétesik. Ilyen összetartó erő az ember életé­ben a biztonság, a munka és a munka értelmének tudata. Ha ezek kimaradnak, a 'gyár éle­te hullhat darabokra. Hullámhegyek és völgyek A gyár munkájából vett ha­sonlat a gyár életét is hűen jellemzi. A dunakeszi ház­gyárban 1973-ban 4 ezer 399 lakás készült, 1975-ben 3 ezer 375, 1976-ra a terv 3 ezer 900 darab volt, a végeredmény 3 ezer 485. Nem tervezési hiba miatt, egyszerűen nem kellett a panel?! Nézzük most a termelés fo­lyamatosságát. Tavaly az első háromnegyed évben elkészült 2 ezer 300 lakás, a 7—8 ezer* panel befogadására alkalmas tárolótéren ugyanakkor 17—18 ezer elem halmozódott. Nem volt elég — szakkifejezéssel élve — fogadószint az építke­zéseknél, nem volt mire föl­építeni a házakat, nem volt hova szállítani a késztermé­ket. Ebben az időszakban a három műszakos üzemelésről áttértek a két műszakosra, a harmadik műszakban dolgozó­kat ennek megfelelően szét­osztották. Több emberre ke­vesebb munka és természete­sen kevesebb pénz jutott. A fizetések 200—300—400 forint­tal csökkenték. Azután jött a fordulópont. Hirtelen kellett a panel. A gyár szeptemberben szabad utat kapott a termelésben és a bérekben. Az év utolsó három hónapjában több mint ezer la­kást készítettek él, százhar­minc dolgozóval kevesebben, mint a „normális” létszám. Az emberek tizenháromór áztak, jöttek a raktárból, a gondok­ságról segíteni, a honvédség is küldött kiskatonákat Jönnek-mennek az emberek A művezető aprócska szo­bájában vagy tízen szoron­gunk. A vasasüzem Ifjúság szocialista brigádjának né­hány tagjával beszélgetünk. Valamikor a gyár egyik leg­jobb brigádjaként emleget­ték őket. A bemutatkozásnál a kézfogás elől kitérnek, a por és korom vastagon ragad a kezükön. Éppen most tették le a lantot, — Nincs jól ez most seho­gyan sem — kezdi ifj. Kovács László hegesztő. — Hol lelas­sul az ütem, hol meg túl feszí­tett. Nagyon nehéz az átállás. Döntsék el már végre, kall-e panel vagy sem. Aztán meg azt sem értik az emberek, hogy ha a lazított munkáért is megkapják a pénzüket, ak­kor a feszített tempóért miért ugyanannyit kapnak? — Most 20-an végezzük el 33 ember munkáját — szól közbe id. Kovács László. a brigád vezetője. Varga Gyula 1969 óta, kez­déstől dolgozik a gyárban: — 1970 közül bezzeg nem kellett noszogatni az embere­ket. Ment minden, mint a ka­rikacsapás. Biztosnak tudtuk a következő napot is, jó volt a munkafegyelem, más volt a közösségi élet — Legalább mondanák meg az embernek, hogy mi a baj. Hiszen tudjuk, hogy vissza­tartották a termelést, a vak is láthatta — jegyzi meg Gál Jánosné. — Meg van itt még egyéb is. Sokat számítana, ha lakáshoz segítenék a legjob­ban rászoruló dolgozókat Ta­valy rebesgettek ugyan vala­mi munkáslakás-akciót Duna­keszin, de azóta sem hallot­tunk semmit erről. Lehoczki Ferenc idomhajlí­tó: — Egy évbe' telik a hulla­dékanyag vagy a kiselejtezett fürdőszoba, kád, mosdókagyló megvételének engedélyezése. Ifj Kovács László példával is szolgál: — 1976 januárjában kérvé­nyeztem kiselejtezett fürdő­szoba-berendezést. December­ben jött meg az engedély, ok­tóberi átvételi határidővel. Ki érti ezt?) (A gyártásvezetőtől tudtam meg; vezérigazgatói utasítás alapján zárolták a vállalatnál a kedvezményes szerelvény­eladást tavaly decemberig. A gyárban kihirdették ezt az in­tézkedést.) — Brigádmozgalom? — kér­désemre kérdéssel válaszol­nak. — Ilyen körülmények között ugyan hol alakulna ki jó kollektíva? Jönnek-mennek az emberek, mindenkit a ma­ga gondja bánt. Legyen szer­vezett munka, és akkor jó lesz a brigádélet is. — Most van munka — ösz- szegzi Illés István csoportve­zető. — De a tárolótéren me­gint halmozódnak az elemek. Latolgatjuk, figyeljük, vajon mikor jön el az az idő, ami­kor kezdődik a veszekedés a tároló munkásokkal. Ök nem tudják átvenni az anyagot, mi pedig termelni akarunk. Akárhogy is, megoldjuk... Ezt a kérdés- és gondolat- halmazt cipelem magammal az irodára. Máté Ferenc gyár­tásvezetőnek természetesen nem tudok sok újat mondani. — 1972. január 2-án 560 fi- zaikai dolgozó volt az állomá­nyi létszám. 1976. december 31-én pedig 372 plusz 20 kis- katona. A termelés-visszaesés nem rajtunk múlott és nem is a vállalaton, iparági prob­léma ez. Az építkezéseknél csúszik a terület előkészítése, késnek a mélyépítők... És mindenkinek megvan a maga érve az igaza mellett. Az em­berekkel megbeszéltük a ne­hézségeket nem egyszer és kétszer. De hát a szavak csak szavak maradnak. És ha nincs pénz, nincs nyereség, ép­pen a legjobb szakmunkások mennek el, akik tudják, hogy máshol is meg tudnak élni. — Az idei tervünk nagyon feszített, 4400 lakás. Emellett ígéretet is kaptunk rá, hogy elszállítják a kész elemeket, lesz fogadószint — A tárolótérben ... — Igen, a tárolótérben megint halmozódnak az ele­meit, február 7-én 13 700 da­rab panel volt megint raktá­ron. Leállni azonban nem áll­hatunk le, a tárolási lehetősé­get valahol, bármilyen módon megteremtjük. Egyrészt, ha tervünket teljesíteni akarjuk, folyamatosan kell termelnünk. De ami még fontosabb, még egy a tavalyihoz hasonló év és a munkafegyelem végleg le- züllik. Tudom, hogy most el­keseredett a hangulat, de a folyamatos termelés megindu­lásával biztos vagyok benne, megváltozik a helyzet. Példa erre, amit októbertől decem­berig véghezvittek a dolgozók. Több mint ezer panel elkészí­tése emellett a létszám mel­lett komoly erőkifejtést igé­nyelt. Viszont ezt sem lehet huzamosabb ideig csinálni. Most még bírjuk az iramot, de márciusban már legalább 100 emberrel több kell. A napok­ban az egyik villanyszerelőnk meg sem hallotta, amikor szóltam hozzá olyan fáradt volt a 16 órázástól. A dolgozók persze egyelőre örülnek a több pénznek, de... szóval normalizálni kell a helyzetet a munkaerő terén is. Standállás pedig az idén akár­hogyan is, de nem lesz. ★ Még egyszer végigsétálok a négyes üzemen. A vaskötegek- ből Varga Gyula húzza, vágja a szálakat. Hegeszt ik a létrá­kat és hálókat, amott, a kö­vetkező részlegben formába teszik ezeket és öntik rá a betont. A csarnok másik vé­gén pedig már csempézik a kész fürdőszobákat. Hámor Sylvia Évi 1 millió elektromotor Az Ikladi Ipari Műszergyár, az IMI, nagy gondot fordít termékeinek állandó korszerűsítésére és új gyártmányok be­vezetésére. A vállalat évente több mint egymillió elektromo­tort és elektromos készüléket gyárt. Ezek megtervezésekor alapvető szempont, hogy a hazai szabványoknak cs a nemzet­közi előírásoknak megfeleljenek. Eredményes munkájuknak köszönhető, hogy egyre növekszik a gyár exportja. Emlékezés dr. Weil Emilre Szombaton a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi sír­kertjében koszorúzási ünnep­séget tartottak dr. Weil Emil­nek, a magyar munkásmozga­lom kiemelkedő személyisége születésének 80. évfordu­lója alkalmából. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Orbán László, az MSZMP KB tagja, az Országos Közműve­lődési Tanács elnöke és Kor- nidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője koszorú zta meg a forradalmár orvos sír­ját Útban a vetőmag A mezőgazdásági termelők idén növelik a zöldségterüle- tet. Ehhez a Vetőmagtenmel- tető és Értékesítő Vállalat elegendő szaporítóanyagot biz­tosít. A mezőgazdasági nagy­üzemek igénye idén mintegy 80 ezer mázsa zöldségvető­mag, ez a mennyiség 10 szá­zalékkal haladja meg az el­múlt évit. A vetőmagszállítmányok jó részét már útnak indították a gazdaságokba. Számos nagy­üzem a diszpozíciót vette át, ennek alapján tetszés szerinti időben szállíthatja el a rak­tárakból a szaporítóanyagot Tervek és lehetőségek Megoldás a gyárkapukon belül A Televízió Indította a soro­zatot, társul híva a megyei la­pokat: vitassuk meg együtt a A tejipar brigádjainak vállalásai A tejipar szocialista brigád­vezetőinek X. országos tanács­kozását szombaton tartották meg Szegeden, a Tisza Szálló nagytermében. Ott volt és fel­szólalt dr. Kovács Imre mező­gazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, dr. Simka Istvánnak, a Tejipari Vállala­tok Trösztje vezérigazgatójá­nak beszámolója alapján vi­tatták meg eredményeiket, s a következő évek feladatait. A felszólalások alapján a részvevők megfogalmazták a tejipar szocialista brigádjainak együttes vállalását, amely sze­rint csatlakoznak a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére indí­tott országos munkaverseny­hez. Célul tűzték ki a tejfelvá­sárlási terveik túlteljesítését, az együttműködő vállalatok brigádjaival a kapcsolatok szo­rosabbra fűzését, a tejtermé­kek választékának, bővítését, minőségének javítását. Végül öt küldöttet választot­tak a szocialista brigádvezetők országos értekezletére. Eredményekről és gondokról- őszintén Több Pest megyei felszólaló a vitákban Négy ágazat — a kulturális, a közlekedés- és postaügyi, a ta­nácsi, valamint a Magyar Nemzeti Bank — fiataljai tartották meg tegnap ifjúsági parlamentjüket, ma pedig a kereskedelem­ben dolgozók tanácskoznak életükről, munkájukról. A véle­ménynyilvánítások gyakran nem mentesek az ifjú hevülettől, a fiatalok hozzászólásait azonban a felelősségtudat és a tenni- akarás hatja át. Az MSZMP Budapesti Bi­zottságának Oktatási Igazgató­ságán tartották meg a kulturá­lis ágazat első ifjúsági parla­mentjét, amelyen Pozsgay Im­re kulturális miniszter mon­dott vitaindítót. Hangsúlyozta, hogy az eddiginél céltudato­sabban kell törődni a fiatalok munkahelyi beilleszkedésének segítésével, politikai és ideoló­giai nevelésével. Az 1976-os if­júsági parlamentek munkáját összegezve, rámutatott: a kép­zőművészek tanácskozásán hangsúlyos kérdésként vető­dött fel a fiatalok lakás- és műteremgondja. Beszámolt ar­ról is, hogy a pályakezdő fiata­loknak a tudománypolitikai bizottság hozzájárulásával évente tíz — két évre szőlő — tudományos továbbképzési ösztöndíjat nyújtanak. A vitába bekapcsolódott a hat Pest megyei küldött, Szé­kely Annamária, a toki, Gáli Mária, a monori művelődési ház előadója. Csinos Antalné, a dabasi járási, Csadó Jánosné, a verőcemarosi klubkönyvtár vezetője, Radnai Mária, a Pest megyei Múzeumok Igazgatósá­gának adminisztrátora és Sze- melka Mária, a Pest megyei Moziüzem Vállalat propagan­distája is. ★ Dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke beszélt a ta­nácsok ifjúságpolitikai tevé­kenységéről ágazatának ifjúsá­gi parlamentjén az Országház Vadász-termében. Mint mon­dotta: amíg 1971-ben a helyi tanácstagok 13,9 százaléka volt huszonhatéves, addig az 1973-as választások óta, 15,2 százalékra emelkedett a harminc éven aluliak aránya. A tavalyi par­lamenten gyakori téma volt — mint hangsúlyozta — a fia­talok lakáshelyzete. A lakások elosztásának elveit szabályozó tanácsi rendeletek azonban úgy intézkednek, hogy a kiutalt otthonok 40—50 százalékát fia­tal házasoknak kell adni. Dr. Dimeth Judit, a Pest megyei Tanács ifjúságpolitikai titkára a megyei ifjúságpoliti­kai munkáról, a fiatal tanácsi dolgozók gondjairól beszélt. Felszólalt Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője is. ★ Az Építők Székházában tar­tották parlamentjüket a közle­kedés- és hírközlés ágazatá­ban dolgozó fiatalok. Dr. Ab- rahám Kálmán közlekedés- és postaügyi minisztériumi állam­titkár tartott referátumot. El­mondta : az elmúlt évelőben nö­vekedett a továbbtanuló fiata­lok száma, akik munkájuk mellett vállalják az ismeret- szerzés fáradalmait. Az ágazat 130 ezer 30 éven aluli dolgozó­jának 20 százaléka tanul a kü­lönféle iskolákban. A tanácskozáson 9 fiatal kép­viselte Pest megyét, Huszák János, az M7-es autópálya fő­mérnökségének üzemeltetési főelőadója az elnökségben fog­lalt helyet. A vitában felszólalt Schanda Sándor, a Volán 20-as számú Vállalatának KISZ-tit- kára is, aki a pályakezdés ne­hézségeit elemezte. ★ Tegnap tartották a Magyar Nemzeti Bank fiataljainak par­lamentjét is, amelyen dr. Cser- nók Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese értékelte az elmúlt két évben elért ered­ményeket, s beszélt az elkövet­kező időszak tennivalóiról. Je­len volt dr. Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Pest megyét Radványi Agnes, a Pest megyei igazgatóság és Söreg Józsefné, a ceglédi fiók küldötte képviselte. Ma megkezdődik a kereske­delemben dolgozó fiatalok if­júsági parlamentje. Pest me­gyéből tizennégy küldött vesz részt a tanácskozáson. Az ifjú­sági parlamentet szekcióülések vezetik be, amelyek munkáját plenáris ülésen összegzik a részvevők. Bálint Ibolya, lapunk belpoli­tikai rovatvezetője szólt. S a tegnap látott kerekasztalbe- szélgetés is felhívta a figyel­met: közkinccsé kell tenni az ésszerű javaslatokat, a bevált módszereket. A megoldás azon­ban a gazdasági vezetőkre vár. Most a munkaerőről volt szó, de lehetne ilyen vitasoro­zatot indítani a minőség javí­tásáról, az export-fejlesztés le­hetőségeiről, a szállításról, a népgazdaság szinte valameny- nyi területéről. Megérné. Fo­rintban mérni a leírtakat, az elhangzottak értékét, természe­tesen nem lehet. Van mégis mérhető eredménye ennek a műsornak. A megjelent írások, a Televízióban elhangzott vé­lemények azt tanúsítják, hogy a munkaerő itt van, csak meg kell találni az optimális, vagy azt megközelítő foglalkoztatást. És ez volt a záróműsor legfőbb mondanivalója is. A vitában részt vevő dr. Lenyó Lászlónak, a FORTE igazgatójának véle­ménye szerint mindezért a legtöbbet a vállalatok vezetői tehetik, s a váci gyár közössé­ge tanúságát adta már eddig is, hogy a központi intézkedé­sek egyedül nem üdvözítőik, csak ha helyi cselekvéssel pá­rosulnak. Bár az előbbiek sem nélkülözhetők, különösen ak­kor, ha azokban a valóság sok­oldalú ismerete tükröződik. B. L. Belvízkárok Cegléden 1 áédk a7i Í!k-1 ?í/\ t Jelentős károkat okozott a belvíz Cegléd város belterüle­tén is. A város különböző ré­szein február 17-ig tizennégy lakóház dőlt össze, és 25 la­kost kellett kitelepiteni. A kárt szenvedett családokat egyelő­re középületekbe és szükség- lakásokba költöztették át. A városi tanács műszaki osztálya további nyolc veszélyeztetett épületet figyel, ugyanis vár­ható, hogy további lakóházak rongálódnak meg. népgazdaság munkaerőhelyze- | tét. December 23-án volt a nyitóműsor. Megkérdeztek gyári munkásokat, vezető szakembereket, interjúra kér­ték a Munkaügyi Minisztérium I államtitkárát. Vártuk: só és bors lesz a műsor, s azon írá­sok fűszere, melyek megkísér­lik feltárni az ellentmondáso­kat, a tényleges és vélt mun­kaerőhiány okait, s a megoldás lehetőségeit. Nem csalódtunk. Erről győzött meg bennün­ket a tegnap délutáni televí­zióadás is, mely összegezte a december 23-i műsort köve­tően a megyei lapokban, így a Pest megyei Hírlap 23 cik­kében is kibontakozott eszme­cserét. A megyei sajtófórumok — közöttük lapunk gazdaság- politikai cikkírói, a Pest me­gyei vállalatok szakemberei — csaknem egyöntetűen fogal­mazták meg a leglényegeseb­bet: a munkaerőhiány okozta gondokat elsősorban jó szerve­zéssel, belső vállalati intézke­désekkel, a hozzájuk párosuló központi szabályozók segítsé­gével kell és lehet megoldani. A megjelent több száz írást sommázta a Televízió tegnapi vitazáró műsora, s ha voltak is vitatható vélemények, csak az eszmecsere zárult le e har­minc perc végeztével, nyitva hagyva a megoldás útját, mely­nek egyikéről, a PEMU terme­lékenységnövelő, munkaerőt

Next

/
Thumbnails
Contents