Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-20 / 43. szám
19T7. FEBRUAR 20., VASÄRNAP <Mithin „Nem veszekedni, termelni akarnak" Kérdőjelek a dunakeszi házgyárban Szikrázik a vas, apró lyukakat éget a védőkesztyűbe, esetleg a bőrbe, ha valaki nem vigyáz eléggé. A 43-as Állami Építőipari Vállalat dunakeszi házgyárának 4-es üzemében vágják a vashuzalokat, a szálakat létrákká, hálókká he- gesztik össze. Ha a betonból kimarad a vaszerkeszet, az egész panel szétesik. Ilyen összetartó erő az ember életében a biztonság, a munka és a munka értelmének tudata. Ha ezek kimaradnak, a 'gyár élete hullhat darabokra. Hullámhegyek és völgyek A gyár munkájából vett hasonlat a gyár életét is hűen jellemzi. A dunakeszi házgyárban 1973-ban 4 ezer 399 lakás készült, 1975-ben 3 ezer 375, 1976-ra a terv 3 ezer 900 darab volt, a végeredmény 3 ezer 485. Nem tervezési hiba miatt, egyszerűen nem kellett a panel?! Nézzük most a termelés folyamatosságát. Tavaly az első háromnegyed évben elkészült 2 ezer 300 lakás, a 7—8 ezer* panel befogadására alkalmas tárolótéren ugyanakkor 17—18 ezer elem halmozódott. Nem volt elég — szakkifejezéssel élve — fogadószint az építkezéseknél, nem volt mire fölépíteni a házakat, nem volt hova szállítani a készterméket. Ebben az időszakban a három műszakos üzemelésről áttértek a két műszakosra, a harmadik műszakban dolgozókat ennek megfelelően szétosztották. Több emberre kevesebb munka és természetesen kevesebb pénz jutott. A fizetések 200—300—400 forinttal csökkenték. Azután jött a fordulópont. Hirtelen kellett a panel. A gyár szeptemberben szabad utat kapott a termelésben és a bérekben. Az év utolsó három hónapjában több mint ezer lakást készítettek él, százharminc dolgozóval kevesebben, mint a „normális” létszám. Az emberek tizenháromór áztak, jöttek a raktárból, a gondokságról segíteni, a honvédség is küldött kiskatonákat Jönnek-mennek az emberek A művezető aprócska szobájában vagy tízen szorongunk. A vasasüzem Ifjúság szocialista brigádjának néhány tagjával beszélgetünk. Valamikor a gyár egyik legjobb brigádjaként emlegették őket. A bemutatkozásnál a kézfogás elől kitérnek, a por és korom vastagon ragad a kezükön. Éppen most tették le a lantot, — Nincs jól ez most sehogyan sem — kezdi ifj. Kovács László hegesztő. — Hol lelassul az ütem, hol meg túl feszített. Nagyon nehéz az átállás. Döntsék el már végre, kall-e panel vagy sem. Aztán meg azt sem értik az emberek, hogy ha a lazított munkáért is megkapják a pénzüket, akkor a feszített tempóért miért ugyanannyit kapnak? — Most 20-an végezzük el 33 ember munkáját — szól közbe id. Kovács László. a brigád vezetője. Varga Gyula 1969 óta, kezdéstől dolgozik a gyárban: — 1970 közül bezzeg nem kellett noszogatni az embereket. Ment minden, mint a karikacsapás. Biztosnak tudtuk a következő napot is, jó volt a munkafegyelem, más volt a közösségi élet — Legalább mondanák meg az embernek, hogy mi a baj. Hiszen tudjuk, hogy visszatartották a termelést, a vak is láthatta — jegyzi meg Gál Jánosné. — Meg van itt még egyéb is. Sokat számítana, ha lakáshoz segítenék a legjobban rászoruló dolgozókat Tavaly rebesgettek ugyan valami munkáslakás-akciót Dunakeszin, de azóta sem hallottunk semmit erről. Lehoczki Ferenc idomhajlító: — Egy évbe' telik a hulladékanyag vagy a kiselejtezett fürdőszoba, kád, mosdókagyló megvételének engedélyezése. Ifj Kovács László példával is szolgál: — 1976 januárjában kérvényeztem kiselejtezett fürdőszoba-berendezést. Decemberben jött meg az engedély, októberi átvételi határidővel. Ki érti ezt?) (A gyártásvezetőtől tudtam meg; vezérigazgatói utasítás alapján zárolták a vállalatnál a kedvezményes szerelvényeladást tavaly decemberig. A gyárban kihirdették ezt az intézkedést.) — Brigádmozgalom? — kérdésemre kérdéssel válaszolnak. — Ilyen körülmények között ugyan hol alakulna ki jó kollektíva? Jönnek-mennek az emberek, mindenkit a maga gondja bánt. Legyen szervezett munka, és akkor jó lesz a brigádélet is. — Most van munka — ösz- szegzi Illés István csoportvezető. — De a tárolótéren megint halmozódnak az elemek. Latolgatjuk, figyeljük, vajon mikor jön el az az idő, amikor kezdődik a veszekedés a tároló munkásokkal. Ök nem tudják átvenni az anyagot, mi pedig termelni akarunk. Akárhogy is, megoldjuk... Ezt a kérdés- és gondolat- halmazt cipelem magammal az irodára. Máté Ferenc gyártásvezetőnek természetesen nem tudok sok újat mondani. — 1972. január 2-án 560 fi- zaikai dolgozó volt az állományi létszám. 1976. december 31-én pedig 372 plusz 20 kis- katona. A termelés-visszaesés nem rajtunk múlott és nem is a vállalaton, iparági probléma ez. Az építkezéseknél csúszik a terület előkészítése, késnek a mélyépítők... És mindenkinek megvan a maga érve az igaza mellett. Az emberekkel megbeszéltük a nehézségeket nem egyszer és kétszer. De hát a szavak csak szavak maradnak. És ha nincs pénz, nincs nyereség, éppen a legjobb szakmunkások mennek el, akik tudják, hogy máshol is meg tudnak élni. — Az idei tervünk nagyon feszített, 4400 lakás. Emellett ígéretet is kaptunk rá, hogy elszállítják a kész elemeket, lesz fogadószint — A tárolótérben ... — Igen, a tárolótérben megint halmozódnak az elemeit, február 7-én 13 700 darab panel volt megint raktáron. Leállni azonban nem állhatunk le, a tárolási lehetőséget valahol, bármilyen módon megteremtjük. Egyrészt, ha tervünket teljesíteni akarjuk, folyamatosan kell termelnünk. De ami még fontosabb, még egy a tavalyihoz hasonló év és a munkafegyelem végleg le- züllik. Tudom, hogy most elkeseredett a hangulat, de a folyamatos termelés megindulásával biztos vagyok benne, megváltozik a helyzet. Példa erre, amit októbertől decemberig véghezvittek a dolgozók. Több mint ezer panel elkészítése emellett a létszám mellett komoly erőkifejtést igényelt. Viszont ezt sem lehet huzamosabb ideig csinálni. Most még bírjuk az iramot, de márciusban már legalább 100 emberrel több kell. A napokban az egyik villanyszerelőnk meg sem hallotta, amikor szóltam hozzá olyan fáradt volt a 16 órázástól. A dolgozók persze egyelőre örülnek a több pénznek, de... szóval normalizálni kell a helyzetet a munkaerő terén is. Standállás pedig az idén akárhogyan is, de nem lesz. ★ Még egyszer végigsétálok a négyes üzemen. A vaskötegek- ből Varga Gyula húzza, vágja a szálakat. Hegeszt ik a létrákat és hálókat, amott, a következő részlegben formába teszik ezeket és öntik rá a betont. A csarnok másik végén pedig már csempézik a kész fürdőszobákat. Hámor Sylvia Évi 1 millió elektromotor Az Ikladi Ipari Műszergyár, az IMI, nagy gondot fordít termékeinek állandó korszerűsítésére és új gyártmányok bevezetésére. A vállalat évente több mint egymillió elektromotort és elektromos készüléket gyárt. Ezek megtervezésekor alapvető szempont, hogy a hazai szabványoknak cs a nemzetközi előírásoknak megfeleljenek. Eredményes munkájuknak köszönhető, hogy egyre növekszik a gyár exportja. Emlékezés dr. Weil Emilre Szombaton a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi sírkertjében koszorúzási ünnepséget tartottak dr. Weil Emilnek, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 80. évfordulója alkalmából. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Orbán László, az MSZMP KB tagja, az Országos Közművelődési Tanács elnöke és Kor- nidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője koszorú zta meg a forradalmár orvos sírját Útban a vetőmag A mezőgazdásági termelők idén növelik a zöldségterüle- tet. Ehhez a Vetőmagtenmel- tető és Értékesítő Vállalat elegendő szaporítóanyagot biztosít. A mezőgazdasági nagyüzemek igénye idén mintegy 80 ezer mázsa zöldségvetőmag, ez a mennyiség 10 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. A vetőmagszállítmányok jó részét már útnak indították a gazdaságokba. Számos nagyüzem a diszpozíciót vette át, ennek alapján tetszés szerinti időben szállíthatja el a raktárakból a szaporítóanyagot Tervek és lehetőségek Megoldás a gyárkapukon belül A Televízió Indította a sorozatot, társul híva a megyei lapokat: vitassuk meg együtt a A tejipar brigádjainak vállalásai A tejipar szocialista brigádvezetőinek X. országos tanácskozását szombaton tartották meg Szegeden, a Tisza Szálló nagytermében. Ott volt és felszólalt dr. Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, dr. Simka Istvánnak, a Tejipari Vállalatok Trösztje vezérigazgatójának beszámolója alapján vitatták meg eredményeiket, s a következő évek feladatait. A felszólalások alapján a részvevők megfogalmazták a tejipar szocialista brigádjainak együttes vállalását, amely szerint csatlakoznak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére indított országos munkaversenyhez. Célul tűzték ki a tejfelvásárlási terveik túlteljesítését, az együttműködő vállalatok brigádjaival a kapcsolatok szorosabbra fűzését, a tejtermékek választékának, bővítését, minőségének javítását. Végül öt küldöttet választottak a szocialista brigádvezetők országos értekezletére. Eredményekről és gondokról- őszintén Több Pest megyei felszólaló a vitákban Négy ágazat — a kulturális, a közlekedés- és postaügyi, a tanácsi, valamint a Magyar Nemzeti Bank — fiataljai tartották meg tegnap ifjúsági parlamentjüket, ma pedig a kereskedelemben dolgozók tanácskoznak életükről, munkájukról. A véleménynyilvánítások gyakran nem mentesek az ifjú hevülettől, a fiatalok hozzászólásait azonban a felelősségtudat és a tenni- akarás hatja át. Az MSZMP Budapesti Bizottságának Oktatási Igazgatóságán tartották meg a kulturális ágazat első ifjúsági parlamentjét, amelyen Pozsgay Imre kulturális miniszter mondott vitaindítót. Hangsúlyozta, hogy az eddiginél céltudatosabban kell törődni a fiatalok munkahelyi beilleszkedésének segítésével, politikai és ideológiai nevelésével. Az 1976-os ifjúsági parlamentek munkáját összegezve, rámutatott: a képzőművészek tanácskozásán hangsúlyos kérdésként vetődött fel a fiatalok lakás- és műteremgondja. Beszámolt arról is, hogy a pályakezdő fiataloknak a tudománypolitikai bizottság hozzájárulásával évente tíz — két évre szőlő — tudományos továbbképzési ösztöndíjat nyújtanak. A vitába bekapcsolódott a hat Pest megyei küldött, Székely Annamária, a toki, Gáli Mária, a monori művelődési ház előadója. Csinos Antalné, a dabasi járási, Csadó Jánosné, a verőcemarosi klubkönyvtár vezetője, Radnai Mária, a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának adminisztrátora és Sze- melka Mária, a Pest megyei Moziüzem Vállalat propagandistája is. ★ Dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke beszélt a tanácsok ifjúságpolitikai tevékenységéről ágazatának ifjúsági parlamentjén az Országház Vadász-termében. Mint mondotta: amíg 1971-ben a helyi tanácstagok 13,9 százaléka volt huszonhatéves, addig az 1973-as választások óta, 15,2 százalékra emelkedett a harminc éven aluliak aránya. A tavalyi parlamenten gyakori téma volt — mint hangsúlyozta — a fiatalok lakáshelyzete. A lakások elosztásának elveit szabályozó tanácsi rendeletek azonban úgy intézkednek, hogy a kiutalt otthonok 40—50 százalékát fiatal házasoknak kell adni. Dr. Dimeth Judit, a Pest megyei Tanács ifjúságpolitikai titkára a megyei ifjúságpolitikai munkáról, a fiatal tanácsi dolgozók gondjairól beszélt. Felszólalt Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője is. ★ Az Építők Székházában tartották parlamentjüket a közlekedés- és hírközlés ágazatában dolgozó fiatalok. Dr. Ab- rahám Kálmán közlekedés- és postaügyi minisztériumi államtitkár tartott referátumot. Elmondta : az elmúlt évelőben növekedett a továbbtanuló fiatalok száma, akik munkájuk mellett vállalják az ismeret- szerzés fáradalmait. Az ágazat 130 ezer 30 éven aluli dolgozójának 20 százaléka tanul a különféle iskolákban. A tanácskozáson 9 fiatal képviselte Pest megyét, Huszák János, az M7-es autópálya főmérnökségének üzemeltetési főelőadója az elnökségben foglalt helyet. A vitában felszólalt Schanda Sándor, a Volán 20-as számú Vállalatának KISZ-tit- kára is, aki a pályakezdés nehézségeit elemezte. ★ Tegnap tartották a Magyar Nemzeti Bank fiataljainak parlamentjét is, amelyen dr. Cser- nók Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese értékelte az elmúlt két évben elért eredményeket, s beszélt az elkövetkező időszak tennivalóiról. Jelen volt dr. Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Pest megyét Radványi Agnes, a Pest megyei igazgatóság és Söreg Józsefné, a ceglédi fiók küldötte képviselte. Ma megkezdődik a kereskedelemben dolgozó fiatalok ifjúsági parlamentje. Pest megyéből tizennégy küldött vesz részt a tanácskozáson. Az ifjúsági parlamentet szekcióülések vezetik be, amelyek munkáját plenáris ülésen összegzik a részvevők. Bálint Ibolya, lapunk belpolitikai rovatvezetője szólt. S a tegnap látott kerekasztalbe- szélgetés is felhívta a figyelmet: közkinccsé kell tenni az ésszerű javaslatokat, a bevált módszereket. A megoldás azonban a gazdasági vezetőkre vár. Most a munkaerőről volt szó, de lehetne ilyen vitasorozatot indítani a minőség javításáról, az export-fejlesztés lehetőségeiről, a szállításról, a népgazdaság szinte valameny- nyi területéről. Megérné. Forintban mérni a leírtakat, az elhangzottak értékét, természetesen nem lehet. Van mégis mérhető eredménye ennek a műsornak. A megjelent írások, a Televízióban elhangzott vélemények azt tanúsítják, hogy a munkaerő itt van, csak meg kell találni az optimális, vagy azt megközelítő foglalkoztatást. És ez volt a záróműsor legfőbb mondanivalója is. A vitában részt vevő dr. Lenyó Lászlónak, a FORTE igazgatójának véleménye szerint mindezért a legtöbbet a vállalatok vezetői tehetik, s a váci gyár közössége tanúságát adta már eddig is, hogy a központi intézkedések egyedül nem üdvözítőik, csak ha helyi cselekvéssel párosulnak. Bár az előbbiek sem nélkülözhetők, különösen akkor, ha azokban a valóság sokoldalú ismerete tükröződik. B. L. Belvízkárok Cegléden 1 áédk a7i Í!k-1 ?í/\ t Jelentős károkat okozott a belvíz Cegléd város belterületén is. A város különböző részein február 17-ig tizennégy lakóház dőlt össze, és 25 lakost kellett kitelepiteni. A kárt szenvedett családokat egyelőre középületekbe és szükség- lakásokba költöztették át. A városi tanács műszaki osztálya további nyolc veszélyeztetett épületet figyel, ugyanis várható, hogy további lakóházak rongálódnak meg. népgazdaság munkaerőhelyze- | tét. December 23-án volt a nyitóműsor. Megkérdeztek gyári munkásokat, vezető szakembereket, interjúra kérték a Munkaügyi Minisztérium I államtitkárát. Vártuk: só és bors lesz a műsor, s azon írások fűszere, melyek megkísérlik feltárni az ellentmondásokat, a tényleges és vélt munkaerőhiány okait, s a megoldás lehetőségeit. Nem csalódtunk. Erről győzött meg bennünket a tegnap délutáni televízióadás is, mely összegezte a december 23-i műsort követően a megyei lapokban, így a Pest megyei Hírlap 23 cikkében is kibontakozott eszmecserét. A megyei sajtófórumok — közöttük lapunk gazdaság- politikai cikkírói, a Pest megyei vállalatok szakemberei — csaknem egyöntetűen fogalmazták meg a leglényegesebbet: a munkaerőhiány okozta gondokat elsősorban jó szervezéssel, belső vállalati intézkedésekkel, a hozzájuk párosuló központi szabályozók segítségével kell és lehet megoldani. A megjelent több száz írást sommázta a Televízió tegnapi vitazáró műsora, s ha voltak is vitatható vélemények, csak az eszmecsere zárult le e harminc perc végeztével, nyitva hagyva a megoldás útját, melynek egyikéről, a PEMU termelékenységnövelő, munkaerőt
