Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-20 / 43. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEÍ TANÁCS LÁPJA XXI. ÉVFOLYAM 43., SZÄM Ára 1 forint 1977. FEBRUÄR 20., VASÁRNAP Naponta líravonta nyolcszáz forin- -*•-* tot hagy ott Vác minden lakosa az élelmiszer- boltokban. Persze, ezen kívül vásárolnak a piacon is a váciak — s nem keveset, bizonyítja, hogy egyetlen esztendő alatt ezer mázsa baromfi kél él, burgonyából több, mint háromezer mázsa —, s az megállapíthatatlan, mennyi élelmiszer kerül más módon, például a fővárosban dolgozók útján a városba. Tény, hogy a bolti élelmiszerek napi forgalma 900 ezer forint, s az összesített pénztömeg egy esztendő alatt meghaladja a 320 milliót. A szakemberek azt mondják, a fogyasztó két iparterület működési zavarait venné azonnal észre. Az egyik a villamosenergiaipar, a másik az élelmiszeripar. Valóban, utóbbinál maradva, nincs olyan nap, hogy valamilyen módon ne találkoznánk az élelmiszer- ipar sokféle alkotóelemének árujával. A kenyér, a tej, a húskészítmény, az édesség, seregnyi más úgy kerül az asztalunkra, hogy ezt megelőzően emberek, berendezések sorát foglalkoztatta. A megyében több, mint 12 ezer ember dolgozik az élelmiszeriparban, húsipari szakmunkástól a cukrászig. Meghaladja az ötezret a forgalomban levő élelmiszerek száma, s kétségtelen, ezt napról napra zavartalanul előteremteni, a fogyasztóknak kínálni, nem köny- nyű dolog. Különösen nem könnyű úgy, hogy hosszú éveken át a& élelmiszeripar fejlesztése — a tartósítóipart kivéve — alig valamit jutott előbbre, s nem szándékok, tervek, hanem a befektethető pénzek híján. Ez volt az az iparterület, ahová csak cseppent a fejlesztési forint, olyasfajta ködös elgondolásból kiindulva, hogy az élelmiszer egyszerű áru, nem kell nagy feneket keríteni az előállításának. Egyszerű technika, technológia ... 'T'ényleg egyszerű ez a technika és technológia, ameddig abból áll, hogy öt pék süt egy kis falu népének, s két hentes kínálja portékáját a maga üzletében. Amikor azonban tömegessé válik az árukibocsátás, amikor egyetlen sütőipari vállalat — az Észak- Pest megyei — négy járást, a vácit, a szentendreit, a gödöllőit és a monorit, lát el, amikor a tej azért sava- nyodik meg, s megy össze a háziasszony nagy bosszúságára, mert valahol megszakadt a hűtőlánc, akkor az élelmiszeripar technikai, technológiai alapjai elsődleges tényezővé lépnek elő. Újabban fontos vonása a megyén belül az élelmiszer- ipari tevékenységnek, hogy részt kémek abból a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek — a tsz-ek például nyolc pékséget tartanak fenn —, a terhek súlyát azonban az ál'lami élelmiszeripar viseli. Ha a sokszoros összefügésekből kiszakítva szemléljük az élelmiszeripari beruházásokat, akkor látszatra elégedettek lehetünk. Nagy rekonstrukció valósult meg a PestNógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat ceglédi gyárában, s folytatódik is ez a munka, egyebek között kétezer vagonos hűtőházzal bővítve a termelési, tárolási lehetőségeket. A rekonstrukció nyo- mán az ország legnagyobb tartósítóipari egysége lett a Nagykőrösi Konzervgyár, Vácott 110 miliő forintot meghaladó költséggel új tejüzemet állítottak munkába, kenyérgyárak épültek s így tovább. A korábbiakhoz mérten valóban tetemes a haladás, csakhogy nagy hiba lenne elfeledkezni a népességgyarapodás gyors lépteiről — öt esztendő alatt, 1971 és 1976 között 61 ezer fővel növekedett Pest megye lakossága, ami több, mint például Eger teljes népessége, s annyi, ahányan Békéscsabán élnek —, az igények megváltozásáról, a saját célra történő árutermelés csökkenéséről. A z ilyen, nyomós ténye- zők fényében vizsgálva a haladást, iramát már korántsem tarthatjuk teljesen megnyugtatónak. Ami pedig az összehangoltságot, a szervezettséget illeti, még kevesebb az okunk az elégedett mosolyra. Mert jó, hogy felépültek a kenyérgyárak — s az ötödik ötéves tervben Százhalombattának is lesz ilyen üzeme —, de a gyatra szállítóeszközök sűrűn teszik kétségessé az áru időbeni eljuttatását az üzletekbe. Akadozik a tejellátás, különösen az üdülőterületeken, örökösen viszatérő gond a húskészítmények ügyé, főként a kisebb településeken. Utaltunk csupán a gondokra, s még e villanásnyi fény is mutatja, sok van belőlük. Helyes, hogy most már törvény rendelkezik az élelmiszerek előállításáról, minőségéről, forgalmazásáról — fokozatos végrehajtása januárban kezdődött meg —, de súlyos hiba lenne úgy vélekedni, hogy majd ez a törvény megold mindent. Sok dolgot rendbe tehet, de az élelmiszer- ipari tevékenységnek úgy kell felépülnie, hogy valóban naponta, s ami a fő, zavartalanul találkozhassék a fogyasztói igényekkel, s ez bizony még hiányzik. A háziasszony, a háztartás abban a pillanatban kiszolgáltatottá válik, amikor az üzletben hiába keresi a megszokott árut s mást kell választania helyette. A bontott, csomagolt csirkét nem helyettesíti a halfilé, a gombakonzer- vet a tarhonya, a burgonyaszirmot a készétel. Azt persze túlzás megkívánni, hogy a több, mint ötezerféle élelmiszer mindig és mindenütt megtalálható legyen. A vásárló, aki előtt naponta vizsgázik az élelmiszeripar — s nem kevésbé az élelmiszer-kereskedelem —, távol áll ettől a maximalizmustól. Csupán termékek bizonyos körénél az állandóságot, a kellő mennyiséget, minőséget óhajtja. Ami jogos óhaj. S mert az, az érintettek számára teljesítendő kötelesség. Mészáros Ottó Borbándi János Vietnamba utazott Borbándi Jánosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a magyar—vietnami, gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság társelnökének vezetésével szombaton reggel delegáció utazott a Vietnami Szocialista Köztársaságba az együttműködési bizottság VI. ülésszakára. Onnan a küldöttség a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságba utazik a magyar—laoszi együttműködési bizottság alakuló ülésére. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, és dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Ott volt Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. MESZÖV-mérleg a közgyűlésen Ellátás, szolgáltatás, szervezés magasabb színvonalon Pest megyében Mivel gyarapodtak, mivel gyarapították a lakosságot az elmúlt esztendő során Pest megye fogyasztási szövetkezetei, hogyan zárták az 1976-os évet a lakásszövetkezetek és a takarékszövetkezetek? S mit terveznek 1977-re? Erről számolt be Tuza Sándorné dr., a Pest megyei MÉSZÖV elnöke a megyebeli fogyasztási szövetkezetek szombati küldöttközgyűlésén, amelyet a MEZÖGÉPTRÖSZT budaörsi székhazának kultúrtermében rendeztek. A tanácskozáson 29 ÁFÉSZ,' 122 ezer 500 tagját, 22 takarékszövetkezet 133 ezer 800, a 65 lakásszövetkezet 6 ezer 200 tagját 119 küldött képviselte, s jelen voltak a MÉSZÖV tisztségviselői is. A vendégeket, köztük Lakatos Tibort, a megyei tanács elnökhelyettesét, Molnár Istvánt, a Pest megyei pártbizottság osztályvezető-helyettesét, Osztás Jánost, a budai járási pártbizottság titkárát, Lippai Józsefet, a KPVDSZ megyei szervezetének titkárát, Dinnyés Józsefet, a SZÖVOSZ főosztályvezetőjét és Lányi Pált, a Pest megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjét Magyaróvári Pál, a MÉSZÖV elnökhelyettese, a gödöllői ÁFÉSZ elnöke- köszöntötte. Dinamikus fejlődés minden ágazatban A küldöttek jó előre kézhez kapták az írásos beszámolót, amely az eredményeket ösz- szegzi és a feladatokat tartalmazza. A beszámolóból kitűnik, hogy a megye fogyasztási szövetkezetei imponáló fejlődésről adhatnak számot: az előző évhez képest hét százalékkal növelték kiskereskedelmi forgalmukat, 10,2 százalékkal a vendéglátóipari forgalmat. Beszédes számok: tavaly a lakosság 2 milliárd 376 millió forint értékű élelmiszert, 621 millió forint értékű ruházatot vásárolt a szövetkezeti boltokban, a különböző iparcikkekből pedig 2 milliárd 428 millió forint értékű árut értékesítettek az ÁFÉSZ-üzletek. Említésre méltó az AFÉSZ- ek bolthálózatának fejlődése. Tavaly a megyében hét ABC- áruházat, négy kisebb ABC- böltöt, továbbá 22 élelmiszer- boltot, 10 ipafcikküzletet építettek, hat felvásárlótelepet nyitottak és számos éttermet, vendéglőt korszerűsítettek. Szóbeli kiegészítésében Tuza Sándorné dr. megemlítette, hogy az ÁFÉSZ-ek a különböző hűtő- és vendéglátóipari gépek vásárlására, s a rakodás gépesítésére 10 millió forintot meghaladó összeget költöttek. A fogyasztási szövetkezetek fontos tennivalói közé tartozik a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének támogatása, az ellátás és a felvásárlás megszervezése. Tavaly 140 boltjukban értékesítettek műtrágyát, növényvédőszert, takarmányt. A kisállatenyésztők 60 ezer tonna takarmányt vásároltak az ÁFÉSZ-üzletekben, tLbb mint másfél millió napos- és előnevelt baromfi talált gazdára a megyében. A kertészkedők 120 vagon vetőburgonyát, 1 millió 400 ezer palántát, továbbá számottevő mennyiségű gyümölcsfa és szőlőoltványt szereztek be az ÁFÉSZ-ektől, amelyek a kistermelést különböző szolgáltatásokkal is igyekeznek előmozdítani. A kertészeti szakcsoportokat például talajművelő kisgépekkel, kerti traktorral látják el, permetezőgépet kölcsönöznek. A kisgazdaságok fejlődésének, korszerűsödésének alapja, a termelési kedv feltétele, hogy a fogyasztási szövetkezetek — a tsz-ek és az állami gazdaságok közreműködésével —, gondoskodjanak minden termék és termény felvásárlásáról — ezt hozzászólásában Lakatos Tibor megyei tanácselnök-helyettes is hangsúlyozta. Az ÁFÉSZ-ek tavaly 259 millió forint értékű árut vásároltak a kistermelőktől, egyes árucikkek, így a nyúl, a méz, a tojás 90—100 százalékára szerződést kötöttek. Míg három esztendeje a felvásárolt burgonya, zöldség és gyümölcs 11 százalékára kötöttek csupán szerződést, tavaly e termények felére.^ A szövetség megállapítása szerint kiemelkedően fejlődött a fogyasztási szövetkezetek szolgáltató tevékenysége. Több ÁFÉSZ kötött együttműködési megállapodást a háztartási, műszaki cikkek javítására, új textiltisztító-felvevőhelyek nyíltak, nőtt a kölcsönző egységek iparcikk-készlete. A beszámolóban és a szóbeli előterjesztésben érthetően több szó esik az idei tennivalókról, azokról a feladatokról, amelyek megoldása alapos ne- kigyürkőzést kíván valameny- nyi fogyasztási szövetkezetben, hiszen a mércét magasra állították. A kereskedelmi tervek szerint az élelmiszerforgalom 10,6, a ruházati cikkek forgalma 5,8 százalékkal nőtt az idén. 7,1 százalékkal több iparcikket értékesítenek. Az alapvető cél az ellátás színvonalának további javítása. Nagyobb árukészlettel s választékkal kell várni a vásárlókat. Gondoskodni kell arról, hogy egyre kevesebb legyen az úgynevezett időszakos hiánycikk. Külön fejezet a beszámolóban, külön téma a tanácskozáson a takarékszövetkezetek működése. A MÉSZÖV összesítése szerint a megye taká- rékszövetkezetei 877 millió forintos betétállománnyal zárták az elmúlt esztendőt, s az idén ez az összeg várhatóan eléri majd az egymilliárd forintot. A szövetkezetek által folyósított kölcsön összege meghaladta a 318 millió forintot, ebből 55 millió forinttal a mezőgazdasági kisárutermelést támogatták. Ez utóbbi célra az idén 70 millió forintot szánnak, ennyi termelési hitelt vehet föl a lakosság. A lakásszövetkezetek munkájáról szólva a MÉSZÖV elnöke bejelentette, hogy Pest megyében az idén az ötezredik szövetkezeti lakásba is beköltözhetnek a tulajdonosok. Tavaly egyébként 614 lakást adtak át, az építőszövetkezetek. Az építtetők és a tanácsi érté- kesítésű lakások tulajdonosainak jelentős hányada alapította azokat a lakásfenntartó szövetkezeteket, amelyek a megye számos helyiségében tevékenyen működnek. Csupán címszavakban sorolhatjuk fal, mely témák részletesebb taglalására nem térhetünk ki a tudósítás keretében. Szó esett a tanácskozáson arról, hogy egyre több munkás- és ifjúsági szekció alakult a fogyasztási ’szövetkezetekben, részt vállalnak az ÁFÉSZ-ek a települések közművelődési programjából. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztésére feladattervet dolgozott ki a MÉSZÖV, melyben a gyümölcs, a szőlő és a zöldség új termőtájait rajzolták meg a térképen. A tanácskozás kiemelt témája volt a szövetkezeti vagyonvédelem helyzete, a gazdálkodási fegyelemről vázolt helyzetkép megvitatása, a belső ellenőrzés. Új tisztségviselőket választottak A MÉSZÖV felügyelő bizottságának elnöke Rasman István munkájuk tapasztalatairól számolt be, majd javasolta a küldöttközgyűlésnek, fogadja el a szövetség idei költségvetését. A küldöttek ezt megszavazták és új tisztségviselőket is választottak: Nagy Gábort, az ÁFÉSZ- titkárság vezetőjét, a szentHárom újabb gyáregység Százhalombattán, az 1962 óta folyamatosan épülő Dunai Kőolajipari Vállalatnál az elmúlt évben három új termelő gyáregységet adtak át rendeltetésének, s ezzel a technológiai üzemek száma 22-re emelkedet. Az idén már telj es kapacitással termel az aromás-extraháló-or- toxilol, az 1,5 millió tonna évi kapacitású atmoszférikus, valamint maleinsavanhidridüzem. endrei ÁFÉSZ küldöttét, a MÉSZÖV elnökhelyetteséül, Mahőlányi Pált, a szentendrei Teátrum Lakásszövetkezet elnökét az elnökség tagjává. Bejelentették a tanácskozáson, hogy a fogyasztási szövetkezetek 380, és a takarékszövetkezetek 20 brigádját a szövetség által kidolgozott mun- kaverseny-program feladatainak megoldására mozgósították. Eddig a brigádok fele érdemelte ki a szocialista címet, s jogos a remény, hogy az idén még nagyobb lesz a szocialista brigádok aránya. E munkahelyi közösségek közül egyre több csatlakozik a csepeli fölhíváshoz, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére meghirdetett versenyhez. A közgyűlés küldöttei az együttes ülést követően szekciónként vitatták meg a három ágazat, a fogyasztási, a takarék- és a lakásszövetkezetek ügyes-bajos dolgait, jövendőjét és a tennivalókat. A. Z. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter szombaton hivatalos baráti látogatásra a Vietnami Szocialista Köztársaságba és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságiba utazott. Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia megbízott elnöke, Márta Ferenc, az MTA főtitkára és Láng István főtitkárhelyettes, akik a szocialista országok tudományos akadémiái vezetőinek értekezletén vettek részt, szombaton hazaérkeztek Moszkvából. A föld erdőállományának tanulmányozása a Szaljut—5-ről Folytatódik a tudományos kutatómunka a Szaljut—5 orbitálls tudományos űrállomáson. Folytatódnak a kézi színképelemző készülékkel eddig is folytatott megfigyelések. Az űrhajósok az utóbbi napokban elsősorban földünk erdőállományát tanulmányoz- tatták a készülékkel. Míg az őrjáratot tartó repülőgépről napjában legfeljebb egyszer deríthető fel egy adott terület, a műholdak, a keringési gyakoriságtól függően ezt többször is megtehetik. A színképelemző készülékkel készített fényképek megbízható támpontot adnak a tűzveszélyről, az erdőállomány pusztító természeti és egyéb okokról, a talaj és levegő nedvességtartalmáról. Az űrben dolgozó műszerek már most is rendszeresen tájékoztatják megfigyeléseikről az irkutszki, krasznojarszki, novoszibirszki és habarovszki erdővédelmi állomások munkatársait.
