Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-19 / 42. szám
1977. FEBRUÁR 19., SZOMBAT Keí»» w K/wmssi A törvényességért mindenki felelős Társadalmi érdek és jogpolitika Beszélgetés dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyésszel Eredményes összefogás Pest megyében a közúti közlekedés biztonságáért Elismerés a társadalmi munkásoknak Mit jelent a gyakorlatban a törvényesség, társadalompolitikai és ezen belül jogpolitikai céljaink megvalósítása, milyen időszerű feladatokat ró a jo- gászságra? Ezekről a kérdésekről beszélgetett dr. Szíjártó Károllyal, a Magyar Népköz- társaság legfőbb ügyészével dr. Tóth Ferenc, az MTI igazságügyi tudósítója: & Hogyan jellemezhető hazánkban a szocialista törvényesség? — A szocialista törvényesség legfőbb feltétele az, hogy a jogrendszerben, az igazság- szolgáltató, a jogalkotó és a jogalkalmazó tevékenységben, az eljárás során és a végrehajtásban feltétlenül be kell tartani az anyagi és eljárási jogszabályokat, a jog eszközeivel kell segíteni a jogok és a kötelezettségek érvényesülését, valamint a jog megsértéséért való felelősséget. A szocialista törvényesség lényegéhez tartozik az úgynevezett kontradiktórius (vád-védelmi rendszerű) eljárás, a bírói eljárás nyilvánossága, az ártatlanság védelme, a védelemhez való jog, a fellebbezés, a perújítás, a törvényességi óvás stb. A Magyar Népköztársaság — mint minden szocialista ország — valamennyi jó szándékú, törvénytisztelő állampolgár számára biztonságot teremt, ami elsősorban a gazdasági, a politikai, a kulturális életben jelentkezik, s ehhez kapcsolódik a jogbiztonság követelménye. A jogbiztonság olyan jogszabályokat, igazságszolgáltatást és olyan jogalkalmazói döntéseket igényel, amelyek erősítik az állampolgárok és az állami szervek kapcsolatában a köles." nős bizalmat, az állampolgárok egymás közti viszonyában maradéktalanul érvényesülnek a jogszabályok rendelkezései. • Mi a lényege, jelentősége az ügyészi tevékenységnek tíz állata eletBen?: "i ja qjboq s — Az ügyészi tevékenység •— ugyanúgy, mint a bírói, rendőri munka — elválaszthatatlan a széles körű, komplex állami munkától. A bevezetőben említett ügyészségi feladatok teljesítésének eredményeként az ügyészi szervezet olyan általánosított tapasztalatokat bocsát rendelkezésre az államálet minden szintjén, amelyek hathatósan segítik a központi állami akarat végrehajtását, a jogalkalmazási gyakorlat törvényességének biztosítását és a különböző területeken, szinteken folyó ellenőrzést. Az ügyészség a törvények és egyéb alkotmányos jogszabályok érvényesülésének biztosítására irányuló tevékenységét más szervek mellett, speciális jogkörben és sajátos eszközök segítségével végzi, ugyanis az állami, gazdasági és társadalmi szervek maguk is felelősek a törvényesség biztosításáért. Az állampolgároknak is alapvető kötelességük a jogszabályi rendelkezések betartása, illetve betartásának elősegítése. A törvényesség megtartása és a törvénysértések megelőzése érdekében az ügyészség — mondhatni — koordinációs tevékenységet is végez. • Jelenleg körülbelül 20 ezer. re tehető az aktív jogászok száma. Milyen feladataik vannak — kell, hogy legyenek — a törvényesség megszilárdításában? — Fontos szerepük van a jogászoknak már a jogalkalmazást megelőzően is a jogalkotásban, illetőleg mindkettővel összefüggésben a törvényesség biztosításában. Ami a jogalkotásban jelentkező feladatokat illeti, elegendő, ha csak arra utalok, hogy jó és időtálló jogszabályokat kell előkészíteni, és törekedni kell arra, hogy az egyes területeken a joganyag ne legyen áttekinthetetlen, a jogszabályokat ne kelljen gyakran módosítani, és azok legyenek köz- érthetőek, ugyanakkor ne keletkezzen jogilag szabályozatlan terület. Fokozni kell a jogszabályalkotás demokratizmusát. A jogszabályalkotás során az eddiginél még nagyobb figyelmet kell fordítani az állampolgárok és a társadalmi szervek észrevételeire, javaslataira. Az is igaz viszont, hogy nemegyszer közömbösség, részvétlenség, esetenként az érdeklődés teljes hiánya nyilvánul meg — még egyes jogi munkát végzők részéről is — a jogszabályok tervezeteinek vitára bocsátása esetén. — A szocialista törvényesség érvényesülésének államunk a jövőben is következetesen érvényt szerez: mindenkitől egyaránt megköveteli az egész nép érdekeit kifejező törvények megtartását és védi a törvényeink szerint élő állampolgárok biztonságát. Alkotmányunk is világosan kifejezi, hogy a törvényesség megtartásáért — mint már említettem — minden állami szerv felelős a saját munkaterületén. A törvényességnek — amint arra az MSZMP XI. kongresszusa is nyomatékkai felhívta a figyelmet — mindkét értelemben csorbítatlannak kell lennie: elengedhetetlen, hogy a törvényt, a törvényességet a hatóságok, a gazdásági szervek is és az állampolgárok is minden körülmények között tiszteljék és tartsák meg. Ebből a szempontból a jogászoknak különösen nagy a felelősségük a jogalkalmazásban. Gondolok itt elsősorban a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek összhangjának megfelelő biztosítására. • Az új jogszabályok és a jogalkalmazás legmagasabb bírói fórumának iránymutató döntései megfelelően érvenye- sülnek-e a gyakorlatban? — A kérdésre feltétlenül igennel kell válaszolnom. Bár éppen az új jogszabályok kezdeti alkalmazása során találkozunk egyes esetekben a legtöbb problémával, ami a rendelkezések újszerűségével függ össze. A Legfelsőbb Bíróság iránymutató állásfoglalásai, döntései sokszor ezeket a nehézségeket segítik áthidalni. • A vállalatok, tsz-ek, valamint az államigazgatás jogászai hogyan járulhatnak hozzá a * ' gázdálkodás eredményességéhez, illetőleg az állampolgári közérzet javításához? — A vállalati jogászok — a gazdaságpolitikai célokkal ösz- szefüggésben — az utóbbi években egyre színvonalasabban oldották meg szakmai feladataikat. Mindinkább megad! ják a jogi segítséget a gazdasági és egyéb döntésekhez, a határozatoknak jogi szempontból helyes előkészítéséhez Erősödött a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos szervező és a károsítást megelőző tevékenységük, javult a vállalatok jogi képviseletének hatékonysága és általában a szocialista törvényesség szolgálata. A vállalati jogtanácsosok azáltal, hogy a gazdasági és a munkaügyi viták eldöntése a bíróságok hatáskörébe került, fontos részeseivé váltak az igazságszolgáltatásnak. Tevékenységükkel elősegíteni, de gátolni is tudják az igazságszolgáltatás gyorsítását, egyszerűsítését és ésszerűsítését. E tekintetben különösen a bíróságok elé kerülő ügyek alapos előkészítésére hívom fel a figyelmet, meg arra, hogy időben terjesszék elő a vállalati jogászok a szükséges okirati és egyéb bizonyítékokat. — A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben dolgozó jogászok munkája egyik biztosítéka annak, hogy hatékony legyen a tsz-ek önkormányzati szerveinek tevékenysége, erősödjék a szövetkezetek törvényes és alanszabályszerű működése. Javítani kell a szövetkezeti jogászok munkáiét a tagsági viták, a szerződéses kapcsolatokból eredő jogviták, a szövetkezeti tulaidonban keletkező károk megelőzése, az üzemi balesetek következményeinek lelkiismeretes elintézése terén. — A tanácsoknak az állami szervezetben elfoglalt helyéből és feladataiból következik, hogy nyomós társadalmi érdek fűződik működésük törvényességéhez. Intézkedéseikkel az életviszonyok általános alakításába jelentősen beavatkoznak, a hatósági ügyintézés során pedig fontos vagyoni és személyi kérdésekben döntenek. Ilyen módon a hatósági ösvintézés f rvénvessége köz- ve+!pniil hefolyásolia az államod sári közérzetet, az állampolgárok és a hatósági jogkört gyakorló állami szervek közötti kapcsolatot. A tapasztalatok azt is igazolják, hogy a tanácsi-államigazgatási jogászok az államélet igen fontos, szinte kulcsfontosságú területén felelősségteljesen és jól helytállva dolgoznak. O Ki-ki a saját munkaterületén mit tehet a törvényesség erősítéséért? — A szocialista törvényességért való felelősséget kell mindenekelőtt erősíteni. Ez a felelősség megnyilvánulhat olyan egyszerű reagálásokban, hogy egyetlen munkahelyen se hunyjanak szemet még a kis szabálytalanságok fölött sem, mindenki védje-óvja a társadalmi tulajdont — ez egyébként állampolgári kötelessége is —, aminek nem a károkozás utáni felelősségre- vonás az egyedüli üdvözítő módszere, sokkal inkább az ilyen cselekmények megelőzése, elkövetésének lehetetlenné tétele (például az ellenőrzés szigorításával). Természetesen ugyanez az elv — a fellépés szükségessége — vonatkozik mindenféle jogszabálysértésre. S ami sohasem maradhat el: jogsértések megelőzésére irányuló határozott és következetes törekvés mindenki részéről, ha kell a legszélesebb körű, összehangolt (állami, gazdasági, társadalmi, egyéni, vezetői) intézkedések útján is. Helyenként és egyeseknél bizonyos szemléletváltoztatásra, a közösségi gondolkodás erősítésére is szükség van. Ezért a jogászok konkrét szakmai munkájukon túl legyenek a szocialista törvényesség érdekében a közvélemény aktív formálói is, felvilágosító munkával, jogpropagandával segítsék a törvényességi feladatok megoldását — mondta az interjút zárva dr. Szíjártó Károly. Tegnap délelőtt a Pest megyei Rendőr-főkapitányság nagytermében ülésezett a Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. Az ülésen részt vett Nagy Imre, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese, valamint dr. Major Miklós megyei főügyész. Dr. Honti János rendőr vezérőrnagy, megyei főkapitány, a Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöke összegezte a tanács tavalyi munkájának tapasztalatait. Mint mondta: a mozgalom széles körű propagandatevékenységet fejtett ki, különösen a gyermekek és az idős emberek balesetmentes közlekedéséért. A legtöbb veszélynek kitett két korosztály képviselőinek rendszeres előadásokat, filmvetítéseket tartottak. így például a Látni és látszani című akció hatására egymás után alakultak meg Pest megyében a közlekedési rajok. Jelenleg több mint 1300 piros nyakkendős pajtás tevékenykedik a forgalom irányításában. Közülük a legiobbak tavaly nyáron jutalomtáborozáson vettek részt, Zánkán. Az általános iskolásokon kívül szakmunkástanulókat is mozgósított a Közlekedésbiztonsági Tanács. Bizonyítják ezt a KRESZ elméleti és ügyességi vetélkedők, amelyeket a Pest megyei közlekedésbiztonsági társadalmi segítők az MHSZ- szel közösen rendeztek. A beszámolóból megtudtuk, hogy tavaly nemcsak a legfiatalabb korosztály került a közlekedési propaganda középpontjába. Az Idősek hete a közlekedésben című rendezvénysorozat keretében a szakemberek mintegy 150 szociális otthonban, nyugdíjasklubban tartottak filmvetítéssel egybekötött előadást. Hasonló eredményekkel büszkélkedhet a hagyományosan meghirdetett Vezess baleset nélkül pályázat is. Tavaly Pest megyében csaknem két és félezer gépkocsivezető vett részt a vetélkedésben. Dr. Honti János vezérőrnagy azt is elmondta a tanácskozáson, hogy a mozgalom sikerét híven fejezi ki a tény: immár 7—8 ezer társadalmi segítő fáradozik a közlekedésbiztonság javításáért. A beszámoló után Tóth Gyula rendőr alezredes, a Pest megyei KBT ügyvezető elnöke ismertette a Közlekedés- biztonsági Tanács idei tervét. Bár — az elmúlt évekhez ké- képest — tíz százalékkal nőtt a forgalom a megye közútjain, a baleseti statisztika mégis kedvezően alakult 1976-ban. Míg két évvel korábban 1644 szerencsétlenség történt, addig tavaly kevesebb, 1584 fordult elő. Ennek ellenére emelkedett a halálos kimenetelű tragédiák száma, amelyek az ittas vezetésre, az agresz- szív közlekedési magatartásra vezethetők vissza. A megyei KBT ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy éppen ezért a Közlekedésbiztonsági Tanács 1977. évi tervében még fokozottabb szerep jut a KRESZ népszerűsítésének. A tavaly megrendezett három jól sikerült közlekedési fórum után ez évben hasonlókat szerveznek Pest megye nagy- vállalatainál, intézményeinél. A megyei KBT — mint azt a tanácskozáson hallottuk — továbbra sem feledkezik el a legkisebbekről és az idős emberekről. Várhatóan még több általános iskolában szerveznek közlekedési rajokat, s a legeredményesebben dolgozó pajtások idén nyáron eljutnak az Országos Közbiztonsági Tanács szaktáborába. Lelkes, önzetlen támogatók A beszámolók után többen mondották el felszólalásukban saját tapasztalataikat. Köztük Németh Veronika, a Vöröskereszt Pest megyei titkára arról beszélt, hogy a Közlekedésbiztonsági Tanács eredményes munkája nemcsak azok számára hasznos, akik járművet vezetnek. A baleset- mentes közlekedés elősegítése minden ember testi épségének védelméért fontos. Balog László, a kiskunlacháizi általános iskola igazgatója a közlekedési rajok szerepéről, a gyerekek lelkesedéséről szólt. Említette azt is, hogy a községben ' társadalmi munkával Orvos és forradalmár Ünnepi ülésen emlékezett születésének 80. évfordulóján — Weil Emilre, a forradalmár orvosra pénteken az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, a szakszervezet székhazának Weil-termében tartott emlékülésen részt vett Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a politikai főiskola rektora, dr. Orbán László, az Országos Közművelődési Tanács elnöke, dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter és Duschek Lajosné, a SZOT titkára. Ott voltak Weil Emil egykori harcostársai, munkatársai, barátai. Jelen volt Mario Merino, a Közalkalmazott és Rokonszakmák Dolgozói Szakszervezeti Nemzetközi Szövetségének titkára. Dr. Fűzi Istvánnak, a szakszervezet főtitkárának megnyitója után dr. Simonovits István egyetemi tanár, az egyetem Weil Emil által alapított egészségügyi-szervezési tanszékének vezetője mondott emlékbeszédet. A beszédet követően Weil Emilnek a székházban lévő emléktáblájánál, a központi vezetőség nevében dr. Babies Antal akadémikus, díszeinek, ar. Darabos Pál elnök és Sárii Rózsi al- einök helyezett el koszorút. Ma 80 éve született dr. Weil Emil, akinek életét, egyéni sorsát e két hivatás egyként meghatározta. Amikor 1936 januárjában letartóztatták, és mint a Kommunisták Magyarországi Pártja apparátusának vezetőjét bíróság elé állították, Töreky tanácselnök kérdésére bátran vállalta kommunista voltát, s mint mondotta, nem tud elképzelni jó orvost, aki szíve szerint ne szeretne változtatni ezen a társadalmi renden. Én a gyökeres változás hive vagyok, mert mit érünk mi orvosok azzal, ha hónapokig tartó küzdelemmel talpra állítunk egy tüdőbeteget, és utána vissza kell küldenünk a nyomorba, a tömeglakásokba, ahol tovább fertőzi családját, gyermekeit, testvéreit? Már elismert orvos — röntgenológus, amikor megtalálja az utat a munkásmozgalomhoz. Ö is, mint annyi más forradalmár, tevékenységét a Magyarországi Szociáldemokrata Pártban kezdte, majd a párt orvoscsoportjának lett egyik alapító és aktív tagja. Járta a peremkerületek munkásotthonait, s az adott lehetőségek között — felvilágosítással — népszerű eiőa-dásokkal, orvosi tanácsokkal küzdött a népbetegségek ellen. Tevékenysége során rövidesen kapcsolatba került a Kommunisták Magyarországi Pártjával. A CSCpcli gyári kórház röntgenfőorvosaként 1932 és 1936 között szerzett tapasztalatai csak megerősítették abban a hitében, hogy jó úton jár. Nehéz körülmények között dolgozott a kórházban (a rendelőben a gyár és környékének munkássága gyakran megfordult, mintegy napi 300—400 beteg), de nagy körültekintéssel és lelkiismeretességgel. Megerősödött benne a felismerés, hogy a munkásosztály megfelelő egészségügyi ellátását is csak a társadalmi rend megváltoztatásával lehet megvalósítani. Ezekben az években vonták be a KMP legfelső vezetésébe, s 1934 végétől letartóztatásáig, 1936 januárjáig a KMP apparátusának vezetője volt. Weil Emil csaknem kilenc évet töltött börtönben. Ez idő alatt? megjárta az ország leg- hírhedteibb büntetőintézményeit. A legtöbb időt a Margit körúti fegyházban töltötte. A börtönökben vele együtt raboskodók mindig emlékezni fognak rá, mert alig volt olyan fogoly, akinek közvetlenül vagy közvetve ne segített volna. Emlékeznek rá külföldön azok a volt rabtársak is, akik a II. világháború idején Ungvárról, Újvidékről, Szlovákiából a Margit-körúti fegyházban sínylődtek. De emlékeznek rá az akkori fogolykatonák is, akik kisebb-nagyobb vétségért büntetésüket töltötték a fegyházban. Erről tanúskodik egy Angliából érkezett, a Népszabadság hasábjain 1972. április 6-án közölt levél. Írója 1942 nyarán találkozott Weil Emillel. A brutális hangok után meglepett az orvos közvetlen hangja... Mindig kedves, udvarias volt, és felettébb úriember módjára viselkedett ... Később megtudtam az egyik házimunkástól, hogy kommunista, azért van itt. Attól függetlenül, hogy 22 éves voltam, mit tudtam én a kommunizmusról. Csak rosszat. Az én szememben is vörös posztó volt ez az elv. Később ... sokszor beszéltem Weil Emillel ... Az utolsó előtti napon újra elmentem az orvosi szobába és elbúcsúztam Weil Emiltől.- Melegen ráztunk kezet, és amikor megtudta, hogy visszautazom a csapattestemhez, csak annyit mondott: — Igyekezzen életben maradni. Sok szerencsét. Huszonnégy éve élek távol hazámtól. Nem vagyok kommunista, és mégis, ma is meghajtok Weil Emil emberi értékei előtt, gyakran eszembe jut gyógyító keze, humánus szava. Soha nem felejtem őt. Az 1944 őszén kialakult politikai helyzet következtében október 4-én szabadlábra helyezték. Azonnal illegalitásba ment. Budapesten és a főváros környékén bujkált. A Ielszabadulás után rögtön munkához kezdett a fővárosban. Nagy szerepe volt a Magyar Orvosok Szabad Szakszervezetének megalakításában, majd később az Orvosok és egészségügyi dolgozók közös szakszervezetének megszervezésében. Fontos szerepet vállalt az orvosi szaksajtó megindításában. Éveken át fáradhatatlanul dolgozott a szocialista egészségügy megteremtésén. Munkásága elismeréséül az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat. Életének utolsó éveiben megszervezte az Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Szervezési Tanszékét, melynek haláláig professzora volt. Súlyos betegsége ellenére számos tudományos cikket és tanulmányt írt. 1954-ben szívinfarktusban halt meg. Dr. Petrák Katalin közlekedési parkot építettek. Simon József főhadnagy, a budai járási rendőrkapitányság közlekedési alosztály vezetője felszólalásában alátámasztotta a közlekedési parkokról alkotott véleményt. Egyben vázolta, hogy a budai járásban üzemek, szövetkezetek szocialista brigádjainak közreműködésével egyre több ilyen park születik. A hozzászólások után a tanácskozó testület egyhangúlag jóváhagyta a Pest megyei KBT tavaly végzett munkájáról elhangzott beszámolót, valamint a szervezet idei tervét. Az ülés utolsó napirendjeként dr. Honti János rendőr vezérőrnagy tizenhárom lelkes társadalmi segítőnek adott át jutalmat. Jutalomban részesültek: Balog László, a kiskunlacházi általános iskola igazgatója, Beliér György, a Volán 1. számú Vállalat ceglédi üzemegységének vezetője, Bihari József, a zsámbéki Medence „Lenin” MGTSZ szállításvezetője, Bujdosó István, a nagykőrösi általános iskola tanára, Enyedi Márton r. alezredes, a budai járási KBT volt elnöke, Fülöp Jánosné dabasi általános iskolai tanár. Gál Ferenc, a váci járási MHSZ titkára, Hajmást Béla, az ATI Pest megyei oktatási csoportvezetője, Lelkes Béla, a monori általános iskola igazgatója, Pintér Balázs, a MEZŐGÉP Tröszt monori gyáregységének pénzügyi főosztályvezetője, Pintér Béla, a tápi ószelei általános iskola igazgatóhelyettese, dr. Süpek Zoltán, a gödöllői járási hivatal elnöke, valamint Schült István honvéd alezredes. K. P. Gazdasági munka és a szakszervezet Pénteken ülést tartott a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. Az ülésen részt vett Pullai Árpád közlekedési- és postaügyi miniszter. A központi vezetőség Mátyási Árpádnak, a szakszervezet titkárának beszámolója alapján értékelte a szakszervezethez tartozó közlekedési ágazat múlt évi tevékenységét, s megvitatta, hogyan segítheti a szakszervezet maximálisan a szállítás idei feladatainak végrehajtását. A központi vezetőség végül személyi kérdésekkel foglalkozott. A szakszervezet vezető testületé a múlt évben elhunyt Maróti Károly helyett a szak- szervezet elnökévé választotta F. Szabó Istvánt. Nyugdíjba vonulása miatt fölmentette a szakszervezet titkári tisztsége alól Mátyási Árpádot — akit egyben megválasztott a szak- szervezet alelnökévé — és a szakszervezet titkárává választotta Arató Árpádot. Széles körű propaganda, vállalati fórumok
