Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-19 / 42. szám

k-fflrtav 1977. FEBRUAR 19., SZOMBAT SZALJUT—5 Kutatómunka és műszaki kísérletek Tizedik napja dolgozik Vik­tor Gorbatko és Jurij Glazkov a Szaljut—5 tudományos or- bitális állomáson a kutatások és a műszaki kísérletek sokré­tű programját teljesítve. Infravörös teleszkóp-színkép- mérő segítségével kísérletsoro­zatot végeztek a föld felső lég­köre átlátszóságának meghatá­rozására, azzal a céllal, hogy tanulmányozhassák a benne végbemenő elementáris folya­matokat. Befejezték a cseppfolyósított anyagok — dibenzil (éter) és tolan kristályosodása és diffú­ziója sajátosságainak tanul­mányozását a súlytalanság ál­lapotában. A telemetrikus információ adatainak és az űrhajó sze­mélyzetének jelentései alap­ján az űrhajósok egészsége és közérzete jó. A fedélzeti rend­szerek előírásszerűén működ­nek. A Szál jut—5 folytatja útját. Befejezték tanácskozásukat a szocialista országok tudományos akadémiáinak elnökei A tudósok együttműködése további elmélyítésének kérdé­seit vitatták meg a szocialista országok tudományos akadé­miáinak elnökei pénteken Moszkvában véget ért talál­kozójukon. A szocialista országok tudó­sait fogadta Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára. Hang­súlyozta : a tudomány terüle­tén különösen fontos a legszé­lesebb körű, legszorosabb együttműködés, amely lehető­vé teszi a tudomány hatalmas lehetőségeinek ésszerű fel- használását, a tudományos- műsizaki forradalom újabb vívmányainak kivívását a szo­cialista és kommunista építés érdekeiben. Az akadémiai elnökök talál­kozójáról kiadott hivatalos közlemény szerint a tanács­kozás résztvevői megkülön­böztetett figyelmet szenteltek a tudományos kutatások haté­konyságának növelésével ösz­saefüggő kérdéseknek, melyek megoldására, s az akadémiák közös munkájának összehan­golására paritásos alapon ko­ordinációs bizottságot hoztak létre. A Spanyol KP legális működéséről a legfelső bíróság dönt Santiago Carrillo: miért támogatjuk a kormányt? Madridban csütörtökön este bejelentették, hogy legalizálják a következő hét politikai pár­tot: a megújított Spanyol Szó­Amerikai beavatkozási kísérlet visszautasítása Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete Arthur Hartman külügyi államtitkárnál Anatolij Dobrinyin, a Szov- | mély es szabadságjogainak jetunió washingtoni, nagykő- csorbítására, a bűnözés foko- vete február 17-én felkereste zódására stb. Világosan látni Brüsszel és Havanna BRÜSSZELBEN befejező­dött a tárgyalások első fordu­lóba a Szovjetunió és az EGK miniszteri tanácsának elnök­sége között egy halászati egyezmény megkötéséről. A szovjet küldöttséget a tárgya­lásokon A. A. Islkov halászati miniszter, az EGK miniszteri küldöttségét David Owen an­gol államminiszter vezette. A tárgyalásokon, részt vett Finn- Olav Gundelaoh, az EGK bi­zottságának alelnöke. A pénteken, kiadott közös közlemény szerint a tárgyalá­sok során széles körű egyet­értés alakult ki a megállapo­dás legfőbb elvi kérdéseiben. A küldöttségek egyetértettek abban, hogy a soron követke­ző lépés a keretmegállaipodás kidolgozása. A második for­dulót ismét Brüsszelben tart­ják. A tárgyalások február 28-án kezdődnek. E MEGBESZÉLÉSEKRE azt követően került sor, hogy az EGK január elsejétől létre­hozta úgynevezett közös ten­gert gazdasági övezetét: 200 tengert mérföldes sávban kü­lön megállapodásokhoz, meg­egyezésekhez köti más orszá­gok számára a halászat foly­tatását. A Közös Piac ideig­lenes kvótákat állapított meg egyes országok halászba jói számára, külön engedélyt kí­ván kibocsátani a hajóknak. Mint ismeretes, más álla­mok hasonló intézkedéseit követően a Szovjetunió is be­jelentette, hogy tengeri gaz­dasági övezetét 200 mérföldre terjeszti ki. Szovjet részről az­óta már kölcsönös halászati egyezményt kötöttek Norvé­giával, Kanadával és az Egye­sült Államokkal, míg az Eu­rópai Gazdasági Közösség az Egyesült Államokkal. MINDKÉT FÉLNEK az az álláspontja, hogy a halászat kérdéseit az ENSZ nemzet­közi tengerjogi konferenciá­jának kell véglegesen és át­fogóan rendeznie. A Szovjet­unió kész elfogadni a konfe­rencia illetékes bizottsága ál­tal kidolgozott általános egyez­ménytervezetet és ugyanak­kor hajlandó minden ország­gal megfelelő megállapodást kötni. Rendkívüli fontosságú­nak tartják a minden érde­kelt fél szempontjait figye­lembe vevő nemzetközi egyez­mények kialakítását és készek e téren együttműködni a Kö­zös Piac tagállamaival is, amelyekkel egyébként koráb­ban már különböző nemzet- kört testületekben megfelelő kooperációt alakítottak ki a halászat kérdéseiről. A tengerek halállományá­nak megőrzése, a készletek ésszerű kihasználása számos ország érdekében áll, s a meg­állapodásoknál ezt figyelembe kell vermi. Éppen ezért a Szov­jetunió kész csökkenteni a fo­gás mennyiségét, feltéve, ha a készleteket az érintettek ér­dekeit figyelembe véve, ész­szerűen használják ki. VILÁGSZERTE nagy feltű­nést keltett a brüsszeli tár­gyalások megindulása, hisz ez volt az első alkalom, hogy ilyen magas szintű szovjet hi­vatalos küldöttség tárgyaljon az Európai Gazdasági Közös­séggel Ezzel kapcsolatban A. A. Iskov szovjet halgazdasági miniszter hangsúlyozta: a je­lenlegi tárgyalássorozat nem módosítja kormányának az EGK-vaí kapcsolatos állásfog­lalását. A szovjet kormány kívánatosnak tartja, hogy a Helsinkiben elfogadott záró­okmány szellemében megfele­lően az EGK és a KGST kö­zött- normális gazdasági kap­csolatok jöjjenek létre. Figyelemre méltó, hogy, úgy látszik, a tengerjogi kér­dések, ezen belül a halászati felségjog kérdése az, amely az egymással egyébként kapcso­latot nem tartó felek közt kap­csolatfelvételt teremt: Nem ok nélkül hívjuk fel erre a figyelmet, hisz a brüsz- szeli tárgyalások kezdetének napján, szerdáin, a New York Timesben a Kubában járt ame­rikai demokrata párti képvi­selő, Jonathan Bingham — aki az elmúlt napokban Ha­vannában járt. s Fidel Cast­ro kubai kormányfővel is tár­gyalt — így nyilatkozott: ku­bai részről lehetőséget látnak tárgyalásra a Carter-kor- mánnyal a halászati felségjo­gok kérdéséről, annak ellenié­re, hogy a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok fel­vételére csak akkor kerülhet sor, ha az Egyesült Államok feloldja a Kubával szemben 1961-ben elrendelt kereske­delmi tilalmat. A. B. T. Arthur Hartman külügyi ál­lamtitkárt és felhívta figyel­mét az amerikai fél egyes olyan nyilatkozataira és csele­kedeteire, amelyek nem egyez­tethetők össze a szovjet—ame­rikai kapcsolatok pozitív fej­lesztésének céljaival A nagy­követ hangsúlyozta: a szovjet fél erélyesen visszautasítja az olyan kísérleteket, hogy az emberi jogok védelmének ki­agyalt ürügyével beavatkozza­nak bel ügyeibe, olyan kérdé­sekbe, amelyek az államok belső hatáskörébe tartoznak. A szovjet félnek sok mon­danivalója lenne, méghozzá az alapvető emberi jogoknak az Egyesült Államokban való biz­tosításával kapcsolatos tényle­ges helyzet alapján, tekintet­tel a milliók munkanélkülisé­gére, a faji megkülönböztetés­re, a nők nem egyenjogú hely­zetére, az állampolgárok szé­keli azonban, hogy az olyan kísérletek, amelyek célja a másik félre erőszakolni saját nézeteiket, az ilyesfajta kérdé­seket belevinni az államköd kapcsolatokba, csupán bonyo­lítanák és megnehezítenék az olyan problémák megoldását, amelyek valóban a két ország együttes cselekvésének és együttműködésének tárgyéi képezhetik és kell is, hogy ké­pezzék. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok között a békés egymás mellett élés és a konstruktív együttműködés gyümölcsözően csak akkor fejlődhet mindkét nép javá­ra, ha ezek a kapcsolatok a szuverenitás és a bél ügyekbe való be nem avatkozás elvei­nek tiszteletben tartására épülnék, ahogyan aizt az alap­vető szovjet—amerikai doku­mentumok rögzítették. Nicolae Ceausescu a Helsinki-ellenes kampányról Bukarestben csütörtökön, a társadalmi ellenőrök első or­szágos tanácskozása megnyitó­jának napján beszédet mon­dott Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt főtit­kára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, a Szocia­lista Egységfront Országos Tanácsának elnöke. Beszédének első részében Ceausescu méltatta a társa­dalmi ellenőrzés jelentőségét, a román népgazdaság fejlesztő­ben az elmúlt évben elért eredményeket, s rámutatott a becsületes munkán kívüli ha­szonszerzés veszélyes és ká­ros voltára. A továbbiakban Nicolae Ceausescu rámutatott, hogy az utóbbi időben bizonyos kö­rök megkísérlik elferdíteni Helsinki szellemét, egyolda­lúan magyarázzák az ott elfo­gadott dokumentumot, és fi­gyelmen kívül hagyják az euró­pai biztonság olyan lényeges kérdéseit, mint a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a fegyverkezési verseny csök­kentése, a kulturális kapcso­latok erősítése. Az említett kö­rök kampányokat szerveznek és arra törekednek, hogy elte­reljék a népek figyelmét Euró­pa és a világ legfontosabb problémáiról. Több nyugati or­szágban újfasiszta körök akti­vizálódnak. Románia híve az országok közötti együttműködésnek — függetlenül azok társadalmi rendszerétől —, de senkinek, semmilyen formában nem en­gedi meg, hogy belügyeibe be­avatkozzék — jelentette ki az RKP főtitkára. Ceausescu saj­nálattal állapította meg, hogy még most is vannak olyan po­litikusok, sőt kormányok, ame­lyek rádióállomásokat bocsáta­nak a hazaárulók rendelkezé­sére, hogy azok a helsinki do­kumentumok szelleme, az európai béke és együttműkö­dés ellen tevékenykedjenek. cialista Munkáspárt, a Spanyol Szocialista Néppárt, a Spanyol Szociáldemokrata Párt, a Li­berális Párt, a Demokratikus Baloldal, a Demokratikus Nép­párt és a Proverista Párt. Nem adták meg a törvé' nyes működési engedélyt a nem demokratikusnak tekin­tett pártoknak, köztük a Spa­nyol Kommunista Pártnak — közölték félhivatalos forrásból. Folyamodványuk ügyében a végső döntést a legfelső bíró­ság mondja majd ki. ★ A jelenleg végbemenő poli­tikai változások folyamatának megzavarása, a kormány és az ellenzék között a választások kai kapcsolatos megállapodás meghiúsítása — így jellemezte Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára a szélsőjobboldal stratégiájának legfőbb célkitűzéseit. A spa­nyol kommunista vezető M. Ikonovich-nak, a PAP lengyel hírügynökség madridi tudósi­tójának adott nyilatkozatot a párt vezetőségének Madrid központjában levő ideiglenes irodájában. A szélsőjobboldal arra tö­rekszik — mutatott rá Carrillo —, hogv létrehozza egy jobb­oldali katonai államcsíny fel­tételeit. A baloldali erők stratégiájá­nak hatékonyságáról a gya­korlatban csak az elkövetke­zendő időszakban lehet majd meggyőződni. Azon a vélemé­nyen vagyok — mondotta —, hogy a baloldali erők straté­giájának fő célkitűzése, a vá­lasztások megtartása a lehető legteljesebb szabadság viszo­nyai közepette. Ez a válasz arra is, hogy miért támogatjuk a kormányt, jóllehet, az még rendkívül tá­vol van a mi álláspontunktól. Azért támogatjuk a kabinetet, hogy a szélsőjobboldali terror felszámolását célzó intézkedé­sekre ösztönözzük. A miniszterelnök és a de­mokratikus ellenzék közötti tárgyalásokról szólva, Carrillo a következőket mondotta: a megbeszélések még nem jártak konkrét eredménnyel, nem vívtuk ki a szabadságot min­den párt, az amnesztiát vala­mennyi politikai fogoly szá­mára, nem tudjuk, tanulmá­nyozza-e a kormány a válasz­tásokkal kapcsolatos követelé­seinket. Pusztán az a tény azonban, hogy a kormány beleegyezett a megbeszélések megtartásába, elősegíti, hogy elhatárolódjék egymástól egyik oldalon a kor­mány és a monarchia, a másik oldalon a jobboldali új-francó- isták és a szélsőjobboldal. A tárgyalások nem oldottak meg minden problémát, de bizo­nyos haladást jelentenek — hangsúlyozta a Spanyol Kom­munista Párt főtitkára. A Finn Kommunista Pórt KB plénuma Helsinkiben pénteken meg­kezdte munkáját a Finn Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának plénuma. Az üléser megvitatják a kommunistái feladatait az ország állami függetlenségének 60. évfordu­lójának megünneplésével kap­csolatosan. A résztvevők átte­kintik az ország politikai hely­zetét is. A beszámolót Aarne Saarinen, a Finn Kommunista Párt elnöke tartotta. Ljubljana Sztane Dolanc Jugoszlávia gazdasági helyzetéről A JKSZ és a Szlovén KSZ vezető képviselői Ljubljaná­ban tartott megbeszélésükön értékelték a párt, mindenek­előtt a Szlovén KSZ tevékeny­ségét a X. pártkongresszuson elfogadott határozatok teljes! tésében és meghatározták ; legfontosabb teendőket a jö\ évben esedékes XI. pártkong­resszus előkészítésében. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Sztane Dolanc, a JKSZ KB elnökség végrehajtó bizottságának a titkára. Be­szédében hangsúlyozta, hogy az ország jelenlegi rendkívül nehéz gazdasági helyzetéber, minden erőt egyesíteni kell a gazdasági feladatok megoldá­sára. A továbbiakban elmon­dotta, hogy ezzel összefüggés­ben a JKSZ KB elnöksége kü­lön levélben fordul a kommu­nistákhoz. A levél szövegét rövidesen ismertetik. A VB titkára hangoztatta, hogy mindössze egy hónappal az új év kezdete után az árak, a beruházások és az infláció növekedése elérte az egész évre engedélyezett szintet. A munka termelékenysége csök­ken, a gyáripari kapacitások­nak csak 65—70 százaléka ke­rül igénybevételre, a veszte­ség pedig elérte az 50 milliárd dinárt. Mindez arra utal, hogy a társadalmi tervezés még nem eléggé hatékony. A KSZ-nek ilyen körülmények között ha­tározottan szembe kell száll­nia mindazzal, ami megboly­gatja a társadalmi önigazgatási viszonyok fejlesztésének folya­matai. Sztane Dolanc beszéde befe­jező részében hangsúlyozta, hogy-a komunistákra hárul az megtisztelő feladat, hogy a JKSZ XI. kongresszusáig min­den erejüket latba vetve vál­toztassanak a jelenlegi kedve­zőtlen helyzeten. LIBANON déli részében újabb harcok folytak. Jobbol­dali fegyveresek pénteken el­foglaltak egy dél-libanoni pa­lesztin települést. tak a Szovjetuniónak a Kínai Népköztársaság iránt tanúsí­tott elvi és kotíetkezetes ál­láspontjára. A Szovjetunióban sohasem tartották és tartják Kínét egyes számú vagy ket­tes számú, vagy bármilyen más számú ellenségnek. A Szovjetuniónak mind Kí­nához, mind pedig az összes többi országhoz fűződő kap­csolatát egyetlen megközelíté­si mód szabályozza, amelynek lényegét Leonyid Brezsnyev tulai beszédében így fejezte ki: országunk sohasem lép az agresszió útjára, sohsem ránt kardot más népekre. A legilletékesebb helyről ismertetett szovjet állásponl világos cáfolat mindazok szá­mára, akik Moszkva álnok­ságáról beszélnek Kínához fűződő kapcsolataiban, és azoknak is, akik szüntelenül azt hajtogatják, hogy a har­madik világháború elkerülhe­tetlen, s ez a két szuperhata­lom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok összecsapá­sával fog kezdődni A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közötti fe­szültség felszámolása, e két ország más államokhoz fűző­dő kapcsolatainak normális fejlődése lehetővé tenné, hogy nagy lépést tegyenek a lesze­relés, s azoknak a biztosíté­koknak a kidolgozása terén, amelyek minden állam, külö­nösen az ázsiai államok biz­tonságát szavatolnák. Az ese­mények ilyen alakulása ösz­tönözné az országok gazdasági aktivitását, megszabadítaná őket a mértéken felüli kato­nai kiadásoktól Ez lehetővé tenné az árucsereforgalom Je­lentős növelését, a környezet védelmére tett nemzetközi erőfeszítések, a tudományos és kulturális csere fokozását Századunk az óriási fejlő­dés távlatait nyitja meg az emberiség előtt. Ez a század teremtette meg azokat az esz­közöket is, amelyek képesek a föld elpusztítására, A helyes választás nagymértékben attól függ, hogy mennyire rende­zettek, kölcsönösen előnyösek és egyenjogúak az államok és államcsoportok közötti kap­csolatok. Ebből vitathatatlanul az következik, hogy az erő al­kalmazásán alapuló politikai kombinációk felett eljárt az idő. A békés egymás mellett élés nem taktikai szünet, ha­nem az új világrend építése, amelyért minden egyes ember teljes mértékben felelős. Így az Egyesült Államokban, a Kínai Népköztársaságban és a Szovjetunióban élők Is. Konrad Szmirnov, az APN politikai saemleírója nők által kiadott parancsa je­lentette kínai területek ame­rikai megszállásának kezde­tét, mégsem lehet megfeled­kezni arról, hogy a Szovjet­unió követelte a Kínai Nép- köztársaság elleni fegyveres intervenció haladéktalan be­szüntetését. Közismert, hogy a Szovjet­unió fellépett az Egyesült Ál­lamok és Kína közötti konst­ruktív párbeszéd érdekében, s üdvözölte egyebek között a később Varsóban megkezdő­dött amerikai—kínai tárgya­lásokat. Moszkva úgy vélte, hogy a kínai—amerikai tár­gyalások, amelyeken hozzá­látták a két állam közötti problémák békés megoldásá­nak kereséséhez, pozitív té­nyező nemcsak a két fél, ha­nem az ázsiai és csendes­óceáni országok, az egész vi­lág számára is. A kínai ENSZ-kéoviselet helyreállításához nyúitott tá­mogatás. va’amint a Szovjet­unió egyéb diplomáciai akciói amelyek elősegítették a fiatal kínai néni állam nem-wtkn-i kan-cnlnt-dnak kia’ln’-f+í-át ragyogó bizonyítékul szóig ál­egész világ meghódítását, a Kínába való behatolást célzó tervek készítésével vádolják a Szovjetuniót. Megpróbálják elhinteni a közvéleményben azt a gondo­latot, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közöt­ti feszültség a nemzetközi élet állandó tényezője, és az lesz a jövőben Is, bár semmilyen ob­jektív tény sem támasztja alá az ilyen prognózist. A Szovjetunió és Kína kö­zötti feszültség mesterséges jelenség. amelyért távolról sem a szovjet fél a hibás, Ha ezt a feszültséget kölcsönös jó akarattal bármely pillanat­ban felszámolnák, akkor azok a problémák, amelyek a Kínai Népköztársaság és, mondjuk, az Egyesült Államok kapcso­lataiban fennállnak, rendkí­vül hosszú lejáratúak lenné­nek, és lehetetlen lenne fel­számolni azokat a két állam külpolitikai stratégiájának fe­lülvizsgálása nélkül. Bár ma Nyugaton szándé­kosan hallgatnak arról, hogy az Egyesült Államok hadi­tengerészetének Truman el* A Szovjetunió és Kína köl­csönös kapcsolatai olyan jelle­gűek, hogy az egész emberiség életére éreztetik hatásúkat. A Kínai Népköztársaságban él a föld lakosságának egyne­gyede. Ha a szovjet—kínai kapcsolatokban pozitív válto­zások mennének végibe, nyom­ban kihatnának a nemzetközi kapcsolatokra, új ösztönzést adnának az enyhülésnek, meg­szüntetnék a feszültség egyik súlyos gócát, és elősegítenék a bizalom és a kölcsönös meg­értés légkörének kialakulását. Éppen ezért minden olyan próbálkozás, amely válótlan híresztelések vagy tudomá­nyos színezetű prognózisok felhasználásával bizalmatlan­ságot szít, azoknak a tevé­kenysége, akik az enyhülés­be vetett bizalom megingatá­sán fáradoznak sikertelenül. Nem véletlen, hogy a szovjet —kínai kapcsolatok néhány nyugati megfigyelőjének ki­jelentései az enyhülésellenes- ség ismert jegyeií tartalmaz­zák. Ezek a megnyilatkozások árnyat vetnek a szovjet poli­tikára, agresszivitással, az A szovjet—kínai kapcsolatokról

Next

/
Thumbnails
Contents