Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-18 / 41. szám

Szoros együttműködéssel megsokszorozhatok a tudományos-műszaki forradalom eredményei A szocialista országok tudományos akadémiáinak vezetőivel találkozott Leonyid Brezsnyev Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára csütörtökön a Kremlben találkozott a szocialista orszá­gok tudományos akadémiáinak vezetőivel. A találkozón a Ma­gyar Tudományos Akadémiát dr. Szentágothai János megbí­zott elnök képviselte. Anatoli} Alekszandrov, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke beszámolt a szocialista országokban működő tudomá­nyos akadémiák vezetőinek első találkozásáról, a tudományos kutató intézetek együttműködésének erősödéséről, a szocialista közösséghez tartozó országok tudósai együttes munkájának fő irányairól. Mély köszönetét fejezte ki az SZKP Központi Bi­zottságának és személy szerint Leonyid Iljics Brezsnyevnek a szovjet tudománynak szentelt állandó figyelemért, a róla való gondoskodásért A találkozón felszólalt Leonyid Brezs­nyev is. A jelenlevők nevében, akik nagy figyelemmel és tapssal fogadták a felszólalást, Angel Balevszki, a Bolgár Tu­dományos Akadémia elnöke mondott köszönetét Leonyid Brezsnyevnek rendkívül tartalmas beszédéért. A találkozás végén Leonyid Brezsnyev meleg üdvözletét küldte a testvéri országok vezetőinek, valamint a szocialista országok tudósai­nak és nagy sikereket kívánt azoknak a feladatoknak a telje­sítéséhez, amelyeket a kommunista és munkáspártok kong­resszusai állítottak eléjük. A társadalom életében egyre növekszik a tudomány szerepe Leonyid Brezsnyev felszóla­lásában meleg szavakkal üd­vözölte a ^résztvevőiket és kö­szönetét mondott az akadé­miai elnökök értekezletének munkájáról kapott tájékozta­tásért. — Pártunk központi bizott­sága, politikai bizottsága sok­ra értékeli a szovjet tudósok és más szocialista országok tudásai közötti, szépen fejlő­dő, gyümölcsöző kapcsolato­kat. Amikor magyarországi tartózkodásom idején alkal­mam volt a Vörös Csepel kollektívájával találkozni, ar­ról beszélgettünk, hogy ami­kor a szocialista országok együttműködéséről van szó, akkor az erőknek nem egy­szerű összeadása, hanem megszorzása megy végbe. Tel­jes mértékben vonatkozik ez a tudományos kapcsolatokra is. E téren különösen fontos az olyan lehető legátfogóbb, legszorosabb együttműködés, amely lehetővé teszi a tudo­mány óriási lehetőségeinek, a tudományos-műszaki forrada­lom eredményeinek, a szocia­lista és a kommunista építés érdekében való racionális ki­aknázását — mondotta Leo­nyid Brezsnyev, A kormányon levő kommu­nista és munkáspártok leg­utóbbi kongresszusai — muta­tott rá Brezsnyev — nagy je­lentőségű feladatok megoldá­sát tűzték napirendre. Ma minden szocialista ország a termelés hatékonyságának fo­kozására, a termékek minősé­gének javítására összpontosít­ja figyelmet Ez önmagában meghatározza a tudomány nö­vekvő szerepét a társadalom életében, a V. I. Lenin által megjelölt történelmi feladatok teljesítésében. Leonyid Brezsnyev a to­vábbiakban hangsúlyozta, hogy az SZKP Központi Bizottsága lankadatlan figyelmet szentel a szovjet tudomány fejleszté­sének. A Szovjetunió első­rendű figyelmet szentel az alaptudományok fejlesztésé­nek, az alkalmazott kutatá­sokkal való szerves egyesítésé­nek, a tudományos felfedezé­sek népgazdasági bevezetése meggyorsításának. Országunk óriási tudomá­nyos potenciállal rendelke­zik. A tudományra fordított kiadások egyx’e nőnek. Nekem azonban úgy tűnik, hogy ezen a téren a kiadások szó nem egészen pontos kifejezés, mert amikor igazi tudósok munká­járól, tudományos vagy nép- gazdasági szempontról, nagy fontosságú problémák kutatá­sáról van szó, az állam és a társadalom minden kiadott rubelért, forintért vagy koro­náért rendkívül jelentős nye­reséghez jut — állapította meg Leonyid Brezsnyev, majd hozzáfűzte: Természetesen helytelén lenne csupán anyagi mutatók alapján értékelni a tudo­mányt. A tudomány nem kis szerepet tölt be a tudomá­nyos, vagyis a marxista—leni­nista világnézet kialakításá­ban, megvannak a maga fon­tos ideológiai vonatkozásai. Megelégedésünkre szolgál, hogy az önök tájékoztatóján megvitatták a társadalomtu­dományok szférájában való együttműködés elmélyítésének kérdéseit is. Mindenkor gondolni kell ar­ra, hogy a tudományos mód­szerek alkalmazása kötelező követelmény a népgazdaság irányításának, az állam irá­nyításának helyes megoldásá­hoz, sőt a bel- és külpolitika irányvonalainak helyes kidol­gozásához is — mutatott rá Leonyid Brezsnyev, majd megnevezett több olyan prob­lémát, amelyet a KGST , kere­tein belüli kölcsönös kapcso­latok elmélyítése vet fel. Az új felfedezések az egész emberiség érdekeit szolgálják Hangsúlyozva azt a szere­pet, amely a szocialista orszá­gok tudósaira hárul az embe­riség előtt álló globális prob­lémák megoldásában, Leonyid Brezsnyev a környezetvédel­met és az energiaproblémák megoldását említette meg, va­lamint az emberiség megsza­badítását a legveszélyesebb betegségektől. Mindez persze — hangsúlyozta — meghatá­rozza a szocialista országok tudósainak aktív és tevékeny részvételét a béke megszilár­dításáért, a nukleáris háború veszélyének felszámolásáért, a nemzetközi együttműködés Tavaszi előkészületek fejlesztéséért vívott harcban. Feltétlen megelégedést kelt az a tény, hogy a szocialista or­szágok tudósai hatékonyan tá­mogatják a szocialista közös­séghez tartozó országok bé­keszerető külpolitikáját, szí­vósan küzdenek azért, hogy az egész világ tudósai egyesít­sék erőfeszítéseiket a világon élő összes népek szilárd, bé­kés jövője érdekében. Leonyid Brezsnyev végeze­tül nagy alkotói sikereket kí­vánt a tudósoknak munkájuk­hoz és kifejezte azt a meggyő­ződését, hogy a szocialista or­szágokban működő tudomá­nyos akadémiák együttműkö­dése olyan új tudományos felfedezéseket eredményez majd, amelyek a béke és a szocializmus érdekeit, az egész emberiség érdekeit fog­ják szolgálni. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A7. MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM 41. SZÁM Ara 80 fillér 1977. FEBRUÁR 18., PÉNTEK Haderő csökkentési tárgyalás A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről az osztrák fő­városban folyó értekezlet csütörtöki plenáris ülésén Jlri Meisner nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője szólalt fel. Fel­szólalásában kiemelte, hogy a bécsi értekezleten képviselt szocialista országok legutóbbi előterjesztésükben kifejezésre juttatták kompromisszumra való hajlandóságukat, de a NATO-országok részéről mind ez ideig nem történt hasonló lépés. Kádár János fogadta a CSKP KB titkárát Josef Havlin elutazott Budapestről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására február 15 —17. között látogatást tett ha­zánkban Josef Havlin, Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának tit­kára. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a látogatás során fo­gadta Josef Haviint. A CSKP Központi Bizottsá­Párt- és állami vezetők látogatásai Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának' tagja, a Minisztertanács elnöke csü­törtökön kétnapos látogatást tett Baranya megyében. A mi­niszterelnök megtekintette a Mecseki Ércbányászati Válla­lat ércdúsítóját, délután pedig részt vett a vállalat egyik üze­mében tartott pártnapon és az időszerű politikai, gazdasá­gi kérdéseikről tájékoztatta a dolgozókat. A csütörtöki program befe­jezéseként Lázár György a pé­csi Nemzeti Színházban meg­tekintette Illyés Gyula: Dániel az övéi között című színda­rabját Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatásit tett Szol­nok megyében. Jászberényben megtekintette a Hűtőgépgyá­rat, majd találkozott és esz­mecserét folytatott a vállalati szocialista brigádok vezetői­vel és tagjaival. A Központi Bizottság tit­kára Szolnok megyei tartóz­kodásának második napján, tegnap Zagyvarókasra utazott, s ellátogatott a Béke Termelő­szövetkezetbe. Törökszent- miklóson, a Finommechanikai Vállalat gyárának megtekinté­sével zárult a kétnapos láto­gatás. ★ Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra csütörtökön látogatást tett Hajdú-Bihar megyében. Deb­recenben megtekintette az Al­földi Nyomdát) tájékozódott az üzem munkájáról. Délután a Központi Bizottság titkára a Kossuth Lajos Tudomány­egyetem aulájában rendezett aktívaülésen előadást tartott az agitáctós és propaganda­munka időszerű kérdéseiről. Győri Imre Hajdú-Bihar megyei látogatása debreceni városnézéssel fejeződött be. gának titkára megbeszélése­ket folytatott Óvári Miklóssal, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával, Aczél Györggyel, a Politikai Bi­zottság tagjával, a Miniszter­tanács elnökhelyettesével és a Központi Bizottság több ve­zető munkatársával. Látoga­tást tett Komárom megyében, s megbeszélést folytatott a me­gyei pártbizottság vezetőivel. Az elvtársi légkörben és a kölcsönös egyetértés jegyében lefolyt tárgyalások során a két párt képviselői áttekin­tették a Magyar Népköztársa­ságban és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságban folyó szocialista építőmunka ered­ményeit, különös tekintettel a két párt kulturális, tudomá­nyos és oktatásügyi téren szer­zett tapasztalataira. Megelége­déssel állapították meg, hogy eredményesen fejlődik az MSZMP és a CSKP, s a két ország népeinek sokoldalú együttműködése és testvéri ba­rátsága. Kifejezték eltökélt­ségüket, hogy a marxizmus— leninizimus elvei alapján, a proletár Internacionalizmus szellemében tovább erősítik kapcsolataikat a szocializmus, a béke és a társadalmi hala­dás ügyének javára. Josef Havlin csütörtökön el­utazott Budapestről. A Feri­hegyi' repülőtéren Óvári Mik­lós, a Politikai Bizottság tag­ja búcsúztatta. Jelen volt dr. Václav Moravec, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Korszerű gyÉlmányszerkezet - magalapozóit jövő Nemzetközi kooperáció részese a bugyi telefongyár A Telefongyár nagyarányú rekonstrukciós programja, nem hagyja érintetlenül a vál­lalat bugyi gyáregységének termelőmunkáját sem. Nem újdonság ez az üzemben dol­gozóknak. Az évek során meg­tanulták, hogy a rohamosan fejlődő technika a termékek állandó korszerűsítését köve­teli meg. Példa erre az 1970­A Kiskun Tsz-ben — mint az országban már oly sok h< yen, egész évben folyamatos a gépjavítás. A gépműhely dolgozóiból kerül ki nyáron a kcmbájnosok, illetve az eró- gépvezciők egy része, ezért érdekükben áll a gépek meg­bízható javítása. A termelőszövetkezetnek 6 E—512-es NDK- kcmbájnja, egy szovjet cs 3 silókombájnja van, 40 erőgépe és 5 db Lajta—32 ve tógépe. Ezek nagyobb részét most ké­szítik elő a tavaszi cs nyári munkákra Kiskunlacházán. HALÁSZTELEK, SZIMFI Á szerszámgépek szülőotthonában A Szerszámgépipari Művek halásztelki fejlesztő intézeté­ben a korszerű, számjegyve­zérlésű szerszámgépek újabb típusait tervezik, gyártják. Az ötödik ötéves tervidőszakban 177 millió, az idén 52 millió^ forintot fordítanak fejlesztésre. Mire költik ezt az összeget? A vevők igényeinek megfe­lelően, teljesen új megmunká­ló berendezéscsaládot fejlesz­tenek ki az idén. Eddig egye­di megmunkálógépeket gyár­ben az ötéves tervben kiala­kítják az első integrált gyár­tórendszert. Ebben négy meg­munkálóberendezés munkáját egy számítógép hangolja ösz- sze. Az első ilyen gyártórend­szer várhatóan 1980-tól ter­mel folyamatosan. Ugyancsak idei feladat, az NSZK-beli Linder-cégtől vásá­rolt licenc honosítása, h<5gy 1979-ben megkezdődhessék a korszerű golyósorsógyártás. A szerszámgépeknek e fontos mozgóalkatrészébő tottak, amelyek .30—50 műve­let elvégzésére voltak alkal­masak. Az intézet új konstrukció­ja a legkorszerűbb ele­mekből épül föl, tehát hosszú időn . keresztül alapját képezheti a géprend­szer különböző változatainak, j Az alapgép már elkészült, az idén a függőleges elrendezé­sű és a revolverfei es válto­zatot fejlesztik ki, 1981-ig p diig további hét kiegészítő tí­pusváltozatot szerkesztenek. A KGM, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság és a SZIM szerződése alapján eb­tőkésex­portra is jut majd. A jelenlegi ötéves tervid szakban dinamikusan növeli termelését a SZIMFI. Megkezdik a maguk fej­lesztette gépek sorozat- gyártását. Míg az előző ötéves terv utol­só esztendejében — 1975-ben — 13 millió forint értékű fém- megmunkáló szerszámgép ké­szült az intézetben, az 1980- ban gyártandó gépek értéke el­éri majd a 32 millió forintot. A teljes term“’*"-’ érték öt év alatt 68 százalékkal nő. Cz. V. es év, amikor a telefongyár­tás a gyáregységben meg­szűnt, és elkezdték az átvitel- technilzai berendezések készí­tését. Most ilyen alapvető vál­toztatásra nem kerül sor, ez­úttal a termékcsoportok köre szűkül, egyöntetűbb lesz. Tavaly óta itt készülnek — svéd licenc alapján — az NBK -típusú automatikus hír­közlő- és biztosítóberendezé­sek. Ezeket telepítik a gázve­zetékek mellé, a szovjet gáz­program megkezdésével sok­szorosára nőtt az igény irán­tuk. A hasonló célú, ám még összetettebb feladatokat ellátó közép- és végberendezések (KGST-n belüli profilgazdája a Telefongyár), és itt készül- rek bizonyos táp- és fiókegy­ségek. Ezek tehát a szőkébb termékszerkezet első gyárt­mányai. — Berendezéseink élettar­tama 30—50 év — mondfa Csibráki Ferenc, a gyáregy­ség vezetője —, és ezért ter­mészetesen mindenki a kor­szerűbbet vásárolja. A ver­senyképesség elengedhetetlen feltétele az állandó fejlesz­tés, korszerűsítés, öt éve táp­egységeink még televíziós ké­szülék nagyságúak voltak, ma már harmad akkorák. Egy másfél év múlva az ún. vég­állomások is harmadukra csökkennek. Termékeink ke­resettségére különben nem oanaszkodhatunk, az igények kielégítésének a kapacitás szab határt. A szocialista or­szágokon kívül a fejlődő or­szágok is partnerei a vállalat­nak. A gyáregység feladata lesz még a műanyag alkatrészek gyártása, az egész vállalat ré­szére. Itt épül fel a Telefon­gyár több mint 7 ezer négy­zetméter alapterületű ra. Mindez 100—150 millió fo­rintba kerülő beruházást tesz szükségessé, a közeljövőben. A változások ellenére a gyár­egységben nem csökkent a ter­melőmunka intenzitása. Ezt bi­zonyítja, hogy 1976-ban tervü­ket 9 százalékkal túlteljesítet­ték. Ez elsősorban az üzem- és munkaszervezési intézkedések eredménye volt. A hasonló technológiával dolgozó egy­ségeket egy helyre telepítet­ték, az irányítás ezáltal egy­szerűbb és hatékonyabb lett. A csoportos teljesítménybé­rezésről több üzemben áttér­tek az ösztönzőbb egyéni bé­rezésre, ez növelte a dolgo­zók munkakedvét is. A gyáregység idei termelé­si terve 300 millió forint, mintegy 8 százalékkal maga­sabb a tavalyi teljesítésnél, s a termelési érték 1980-ig 35 —40 százalékkal növekszik. A változás tehát elsősorban azt jelenti, hogy a tömegal­katrészek termeléséről át­allnak a kis darabszámú, egye­di berendezések gyártására. Az új. a nagyobb szakértelmet igénylő technika fogadására az embereknek is fel kell készül­niük. Tavaly a dolgozók 30 százaléka vett részt valami­lyen szakmunkás-, technikus­vagy termelésirányító képző tanfolyamon. H. S. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemu­tatkozó-látogatáson fogadta Guillermo Temistocles Contit, az Argentin Köztársaság rend­kívüli és meghatalmazott raktá-í nagykövetét.

Next

/
Thumbnails
Contents