Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-17 / 40. szám

ABONYI KRÓNIKA Együttműködnek a helyi üzemekkel Társadalmi ügy a sportmozgalom Bővült, erősödött a tömegsport Az abonyi Tsz Sportkör a napokban tartotta meg köz­gyűlését, melyen részt vett Barna József, a PTSH elnöke, Magyar László, a járási test- nevelési és sporthivatal elnö­ke, Szűcs László tanácselnök, Tarkó Sándor, a nagyközségi pártbizottság titkára, valamint a sportkör egykori tagja, Var­ga István válogatott kézilab­dázó. Az elnökség munkáját ta­valy a tervszerűség jelle­mezte, üléseiken a szakosztályok mű­ködése mellett a tömegsport helyzetéről is tárgyaltak. Meg­beszéléseikre meghívták a sportolókat. A munkaterv sze­rint feladatot kaptak az elnök­ségi tagok. A jövőben, mint megállapították, nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a szak­osztályok belső életének, gond­jainak megismerésére, gyak­rabban kell látogatni és segí­teni ezek megoldásában őket. Jól érvényesült a helyi ta­nács irányító munkája a sport­kör működésében. A tanács sportalbizottsága ülésein két­szer tárgyaltak Abony minősé­gi és tömegsportjáról. Más fórumokon is sok szó esett a település sportéletéről. Sokat segített a sportkör elnökségé­nek munkájában az OTSH ta­valy ősszel megtartott ellen­őrzése, amelyen a sportkör ve­zető, irányító munkáját, a szakosztályoknál folyó szak­mai munkát, a sportkör teljes dokumentációs anyagát, a mi­nőségi sport helyzetét, a tele­pülés tömegsportját, létesítmé­nyeit és felszerelését vizsgál­ták. Mindezt jónak és eredmé­nyesnek minősítették. Kedve­zőnek találta a felső hatóság a sportpályaépítésben és a tö­megsportban elért eredménye­ket is. A minőségi sportról sem volt rosszabb vélemé­nyük. Ezt ebben az évben már 70 ezer forinttal támogatják. A Nyitott pálya mozga­lomban elért országos első helyezésért a sportkör ju­talmat kapott. Javultak az abonyi Tsz Sportkör kapcsolatai. Jól együttműködnek a termelőszö­vetkezetekkel, a konzervtelep- pel, a vasipari és építőipari szövetkezettel, a téglagyárral, az általános iskolákkal. A me­zőgazdasági és ipari üzemek elsősorban anyagi segítséget nyújtanak, az iskolák pedig, amellett, hogy a sportolók utánpótlását nevelik, tornater­meiket és sportpályáikat nyit­va tartják a sportkör szakosz­tályai, az üzemek dolgozói és a tömegsport előtt. E sokrétű kölcsönösség és eredményes­ség azt igazolja, hogy társa­dalmi ügy a sportmozgalom Abonyban. A sportkör öt szakosztályt működtetett a múlt évben. Az asztalitenisz-szakosztálynak tavaly egy másodosztályú, négy harmadosztályú és két ifjúsági bronzjelvényes, mi­nősített sportolója volt. A szakosztály a sportkör munka­tervében meghatározott fel­adatokat teljesítette. NB Il-es csapata a bajnokságban máso­dik lett, az utánpótlás csapat pedig veretlenül nyerte a me­gyei bajnokságot. A serdülő, kiválasztó országos versenyen a csapat hatodik helyen vég­zett. Juhász Erika az országos úttörő-olimpián bronzérmet nyert. Ezenkívül több, rangos, országos versenyen vettek részt az abonyi asztalitenisze­zők. A birkózó-szakosztálynál a szakmai munka jó, a sportolók szorgalmasak, fegyelmezettek. Sikerült növelni a jelvényes ifjúsági sportolók számát. A múlt évben egy versenyző szerzett arany, három ezüst és egy bronzjelvényt. Retkes József a serdülő magyar baj­nokságon bronzérmes lett, Grósz Károly az úttörő-olim­pián második helyezést ért el. A versenyzők összesen hatvan versenyen vettek részt, ezeken 90 első, 54 második és 53 har­madik helyezést szereztek. A szakosztály három ifjúsági és két serdülő korú sportolója tagja volt a megyei válogatott­nak. A kézilabdázók a területi bajnokságon ezüstérmesek let­tek. A sportkör vezetői bíznak abban, hogy a fiatal, lelkes gárda ebben az évben képes lesz arra, hogy o megyei baj­nokságra eljusson. A szakosz­tály sportolói eredményesen szerepeltek ünnepi tornákon, spartakiádversenyeken. A szakosztály egyik legfontosabb feladata lesz ebben az évben, hogy az utánpótlásról gondos­kodjon. Sajnos, a labdarúgók számára nem sok babér ter­mett tavaly. A felnőtt csapat a 2—3. helyre szorult. Legfőbb feladatuk a szakosztályvezetés színvonalának javítása és a szakmai és nevelő munka ki­hangsúlyozása lesz. Az úszó- szakosztály szakmai munkája az adottságokat figyelembe véve kielégítő. A megye hét úszószakosztálya között o har­madik. Pillanatnyilag minősí­tett és rangsorolt sportolójuk nincsen, de az utánpótlás jó. A tömegsportmozgalom tovább bővült. A kispályás labdarú­gás, a különféle villámtornák és spartakiádversenyek mel­lett nagy tömegeket mozgósí­tott a Népsport által meghir­detett Nyitott pálya akció. A KISZ tömegsport-verse­nyein sokan részt vettek és a színvonal is nőtt. Az elhangzott értékeléssel kapcsolatban sokan kifejtet­ték véleményüket, majd a leg­eredményesebben dolgozó sportvezetőknek és sportolók­nak érmet és tárgyjutalmat adtak át az abonyi tanácsko­záson. Gy. F. A MALÉV ajándéka Könyvtárat kapnak a gyerekek A MALÉV újságja, a Légi- közlekedés tavaly a novembe­ri számában cikket közölt Egy brigád, két könyv címmel. Az írás arról tudósított, hogy a MALÉV technológiai osztá­lyán a dokumentációs rész­leg dolgozóinak Doku-brigád- ja elhatározta, hogy könyve­ket ajándékoz egy vidéki isko­lának. Választásuk a ceglédi járásra esett és tervüket a já­rási hivatal művelődésügyi osztályának tudomására hoz­ták. Levelükre a járási hivatal osztályvezetője, Jakab Béla válaszolt. Megírta a szocialista brigádnak, hogy Salgóbányán úttörőtábort létesített az abo­nyi nagyközségi tanács és ez nemcsak a helybeli úttörők előtt áll nyitva. A hátrányos helyzetű gyerekek szamára nyaranta 10 napos olvasótá­bort is szerveznek Salgóbá­nyán. Az olvasótáborba könyv kell. Szeretnének egv állandó könyvtárt kialakítani. Jó len- ; ne, ha ajándékul szánt köny­veikkel ezt a kezdeményezést támogatnák. A MALÉV Doku-brigádjától már megérkezett a válaszle­vél. őszintén örülnek, hiszen elsősorban ők is azt szeret­ték volna, ha a könyvek olyan gyerekek kezébe kerülnének majd, akiknek erre nagy szük­ségük van, és örömüket lelik az olvasásban. Az a tervük, hogy aiándékukat a nyári szünidő kezdetére el is szál­lítják a salgóbányai úttörőtá­borba. Vasárnap Hangverseny a tornacsarnokban , Úttörő- és zeneiskolai zenekarok találkozója Vasárnap Gödöllőn tartot­ták meg a Pest megyei zene­iskolai és úttörő-zenekarok ta­lálkozójának első részét, ame­lyen részt vett az abonyi Bi­hari Jámos Állami Zeneiskola úttörő-fúvószenekara is, Sze­keres László vezényletével. Február 20-án, vasárnap, Abonyban a vonós és a népi­hangszeres zenekarok fellép­tére kerül sor, délelőtt 10 órai kezdettel, a Somogyi Imre Ál­talános Iskola tornacsarno­kában, ceglédi, nagykőrösi, gödöllői, váci, dunakeszi, sza- dai szereplőkkel. A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM 40. SZÁM 1977. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK Balatoni vakáció Ezer fiatal üdülhet A vb előtt: a táborrend Messze még a nyár, a városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén mégis a ba- latonszárszói úttörőtáborral foglalkozott A korábban moz­galmi szervek kezelésében le­vő nyári üdülőhely tavaly jú­niusban a városi tanács fenn­hatósága alá került, ám moz­galmi és üdültetési feladatai továbbra is a KISZ- és az út­törőszövetség hatáskörében maradtak. 1976-ban a járásból 456, a városból 381 gyerek élvez­hette a balatoni táborozás örömeit. A végrehajtó bizottság most testületi ülésen hagyta jóvá — a múlt év tapasztalatait figye­lembe véve — az úttörőtábor ügyrendjét A Balaton-partnak ez a ré­sze a jövőben is a kisdobosok, úttörők és KISZ-tagok üdülé­sére szolgál és helyet ad a gyermek- és ifjúsági vezető- képzésnek. Az üzemeltető a városi tanács művelődési osz­tálya és az alsófokú oktatási intézmények gondnoksága. A szervezeti élet irányítá­sáról a városi és a járási úttörőelnökség és a két KlSZ-blzottság gondosko­dik. A táborozókat az úttörőcsapa­tok, illetve a KlSZ-bizottsá- gok szervezik. A személyzet élén a táborvezető áll. Helyet­tese látja el az élelmezésveze­tő tisztét. A gondnokon kívül — a beszerzőt és a takarító­nőt, a konyhán dolgozókait is beleszámítva — nyolctagú a technikai személyzet. A programok szervezésére és lebonyolítására lesz gondja a kultúrfelelősnek, a sportfe­lelős egyben úszómester is. Állandó orvosi felügyeletről gondoskodnak, és hét nevelő lesz a gyerekekkel, valamint ugyanennyi ifivezető. A városi és a járási út­törőelnökség 3—3, a váro­si és a járási KlSZ-bizott- ság I—1 turnust szervez, mindegyik tíznapos lesz. Esze­rint június 18-tól augusztus 31-ig vidám élet lesz a bala- tonszárszói vízparton. Egy-egy alkalommal összesen 135 gyermek elhelyezésére nyílik lehetőség A gyermekönkormányzat megvalósulását szolgálja a tábori tanács megalakítása, melynek tagjait majd a tábor­gyűlésen választják. Feladata lesz a programok szervezése, a gyerekek javaslatainak ösz- szegyűjtése, kéréseik továbbí­tása, érdemben vesz részt a táborvezetőség tanácskozásain. A városi tanács gondosko­dik a biztonságos működtetés feltételeiről. A továbbiakban gondolni fognak a tábor fej­lesztésének lehetőségeire, hi­szen az a cél, hogy minden gyerek számára kellemesen teljenek a balatoni vakáció napjai. (t.) Kórházép'itő kisiparosok A kistarcsai, megyei kórház építkezéséhez társadalmi mun­kára a ceglédi kisiparosok és a járásbeliek is jelentkeznek. Kőművesek, ácsok, lakatosok vállalták ezt, a novemberi, vá­lasztmányi értekezletet köve­tően. Február elején több mint negyvenen mentek el, hogy a kórház építésénél segítkezze- nek. Az év folyamán több al­kalommal indul majd ilyen csoport. Ha társadalmi munkáról van szó, a kisiparosok Cegléden sem tétlenek. Ily módon vál­lalták el a szűcstelepi és a Szép utcai óvoda festését, dol­goztak tavaly az ifjúsági KRESZ-park kivitelezésén, a ceglédberceli iskolánál és ta­nácsnál, a nyársapáti tanács- házán, a csemöi óvodánál, a jászkarajenői iskola építkezé­sénél. Korszerűsítik a vasúti pályát Folytatódik májusban a vas­úti pálya rekonstrukciója Ceg­léd és Abony között. A korsze­rűsítés idején egy vágánypá­ron közlekedhetnek csak a szerelvények és ez a forgalom­ban zavart okoz. Az átépítés után helyreáll a rend és a vasúti pálya alkalmas lesz ar­ra, hogy a szerelvények akár 120 kilométeres óránkénti se­bességgel közlekedhessenek rajta. Tanyáról a faluba Lakás, a tanács segítségével — A tavaly év végénk volt eddig a legszebb — újságolja a családfő. A törteli Nagy Jánosék új lakásban ünnepelhettek, falu­si házban köszönthették az új esztendőt. Hét gyermek A Dózsa György úti házban jókor reggel kezdi a munkát Nagyné, s gyakran éjfél felé jár az óramutató, mikorára A Május 1. Ruhagyárban Hat százalék termelésnövekedés Hangsúlyt kap a második műszak A Május 1. Ruhagyár ceg­lédi gyárában erre az évre hatszázalékos termelésnöveke­dést irányoztak elő. Ennek je­lentős részét műszaki intézke­désekkel, a többit pedig nor­makarbantartással érik el. Szervezettebb munkával csök­kentik az időveszteséget, és ezt segíti a munkafegyelem további erősítése is. Géppark­jukat dísztűző és síkragasztó géppel bővítik, ezek hozzájá­rulnak a modellek szép kivite­lezéséhez. Az idei termelést nehezíti, hogy ebben a gyárban, ahol eddig szövettel foglalkoztak, most ballon anyagból is gyár­tanak kabátokat. Januárban 17 ezer darabot kellett meg­varrniuk. Az év második felé­ben a ceglédi gyárban is, vár­hatóan bevezetik a műszak- pótlékokat. Ilyen eddig nem volt a konfekcióiparban. Elő­reláthatólag 15 százalékos lesz és ösztönző hatása kihat mind a létszám stabilitására, mind a termelékenységre. Első és harmadik helyezés Ceglédi szakmunkástanulók sikerei Dunakeszin a 20i.es Gárdo­nyi Géza Szakmunkásképző Intézetben öt szakma tanulói számára rendezték meg a szakma kiváló tanulója ver­senyt. A megye 13 szakmun­kásképző intézetéből 60-an ve­télkedtek azért, hogy tovább jussanak az országos döntőbe. A ceglédi versenyzők közül a bútorasztalos szakmában Soltész János első (képünkön), Félix Sándor harmadik helye­zést szerzett. A villanyszerelők versenyében Túri László a harmadik lett. A vasúti jármű­szerelő szakmunkástanulók kö­zül Sallai Imre is bejutott az országos döntőbe negyedik he­lyezettként. Valamennyi to­vábbjutó a 203-as ceglédi szak­munkásképző intézet tanulója. nyugtot hagy a tenni-venni- valónak. — Napom nem múlik el mo­sás, vasalás nélkül — ül le mellém, kezét törölgetve a há­ziasszony. — Hét gyerek. Ab­ból három iskolás. Egyikük előkészítőre jár, a többiek ná­luk apróbbak. Néha úgy ér­zem, szökni készül a lábam. Olyankor azt teszem: pár pil­lanatig gyönyörködöm a csöpp­ségekben, becézem egy kicsit őket. így nyerek erőt a még rám váró munkához. Mosakodás után, lefekvés előtt a gyerekek. — A maci­val együtt mi is nagyon sze­retjük a mesét — vágnak egy­más szavába. A negyedik osztályos Ági, aki a legtaiipraesettebb a test­vérek között, bemutatja a töb­bieket. — Jancsi egy évvel idősebb nálam, Jóska másodikos, Laj­csi hatéves, a piros melegítő­ben Joli, ő két év múlva megy iskolába, Erzsi már al­szik. Zolinak nemrég ünnepel­tük az első születésnapját. Tv a fenyőfa alatt Egyszerű bútordarabok, de látszik, hogy gondos kezek állították a helyükre. — Azt becsüljük meg, amink van, amire futja — vezet körbe Nagyné a lakásban. — "fiz évig laktunk tanyán. Tá­vol az emberektől, villany nélkül. Hittük is, nem is, ami­kor értesültünk róla, hogy a Pest megyei Tanács az utol­| só forintig megtéríti leendő házunk költségeit. Nem új. de a régihez képest palota ez. — December elején költöz­tünk. Karácsonyunk ünnepé­lyességét emelte a televízió, melyet az előző napokban vá­sároltunk. Korábbi tulajdono­sa maga hozta el a készüléket új otthonunkba. S a.mi igazán nagy meglepetés volt: egy cso­magnyi ruhaféle is volt a tv dobozában. Két szoba, konyha. Álmodni se igen volt időnk ekkora kényelemről. Most, az épület tulajdonosaiként azt fontol­gatjuk, miként tudnánk — nem nagy átalaikítássál —még egv szobát nyerni. Egészsége­sebb lenne. A munka reményében Az egyik szobában kard függ a falon. Sok más tárgy- gyal együtt a családfő, Nagy János készítette, akárcsak az óriás öngyújtót, amelyiknek félliteresnél nagyobb a hasa, a díszes fogasokat, virágtartót, olvasólámpát. A tv-állvány is az ő munkája. — Kedvtelésből foglalatos­kodik a fémekkel, vagy a szak­mája? — Kitanultam és megszeret­tem a kovácsmesterséget. Saj­nos, a körülmények úgy hoz­ták, hogy szakítanom kellett az üllővel, kalapáccsal. Hogy a családnak jusson elegendő, pénzesebb szakmákkal pró­bálkoztam. Traktorosként, se­gédmunkásként dolgoztam.. Utoljára darukezelő voltam, Szolnokon. Közben gerincsor­vadásom annyira elhatalma­sodott, hogy egy éve már rokkantnak számítok. Beszél­tem a tanács vezetőivel. Nem tudok munka nélkül élni. Megígérték, nyithatok itthon egy kis műhelyt. Az apróbb javítások mellett élhetnék szenvedélyemnek is, a művé­szi kovácsolásnak. A tv-maci alig ringatózott álomba, Nagyéknál is követik példáját a gyerekek. Ez alka­lommal Jóska az ügyeletes. Jó éjszakát kívánva huppan a meleg takaró alá. Győri Mária Szombaton Magyarnótaest Alkalom pontszerzésre Szombaton, február 19-én magyamótaest lesz a ceglédi Kossuth Művelődési Központ­ban. Az esemény egyben pont­szerző alkalom a szocialista brigádok városi vetélkedőjé­nek előkészületeihez. A műsor este fél nyolc órakor kezdődik a nagyteremben, Mészáros Ti­vadar és zenekara közreműkö­désével. Szolnoki Gyula konfe­rál. fellép Németh Marika, Ta- labér Erzsébet, Bodza Klára, Solti Károly, Hollay Bertalan és Molnár Júlia. HAT ÉVTIZED Gyéiüán'os lakodalo.Ti Együtt, jóban, rosszban Ritka, meghatóan kedves ünnepség volt Cegléden, a vá­rosi tanács házasságkötő ter­mében. Hatvanadik házassági évfordulóját, vagyis gyémánt- lakodalmát ünnepelte Molnár Ferenc nyugdíjas vasutas és felesége, Détári Julianna. A házaspár három gyermeket nevelt fel. Legidősebb fiuk, aki szintén a vasútnál dolgo­zik, hamarosan nyugdíjas lesz. Középső fiuk a KÖZGÉP 2. ceglédi gyárának brigádveze­tője. a legkisebb pedig rend­őrtiszt. A népes családba több unoka és már egy kis déduno­ka is tartozik.

Next

/
Thumbnails
Contents