Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-17 / 40. szám
4 Men» v _______ v^ figfqp 1977. FEBRUAR 17., CSÜTÖRTÖK A tápiószelei kiállítás előtt HETI FILMJEGYZET Fekete gyémántok Haumann Péter (Kaulmann), Sunyovszky Szilvia (Evila) és Páger Antal (Bondavári herceg) a Fekete gyémántok egyik jelenetében Tassy Klára és Eigel István műtermében Tavaszváró igyekezettel indultunk a Zugíigetbe, de mire odaértünk, a februári vasárnapon, hidegen vágott a szél. Bent, a műteremben, sértetlen nyár fogadott, egy tekintélyes művészházaspár kedvessége és képek, gobelinok sokasága. Mot ív umgy ű j tés Nagymaroson és Zsámbékon Tápiószelér&l indult Tassy Klára és Eigel István festői pályája a felszabadulás történelmi pillanatában, 1945-ben. A Blaskovich-kúriában festettek akkor önmaguk és a műfaj jegyeseként az ország új korszakának első művész- telepén. Azóta Nagymaroson és Zsámbékon gyűjtöttek motívumokat, és más forrásokból is gazdagodva művészetük Európába érkezett. Jelképesen, de valóságosan is. Eigel István művei Athénba, Varsóba. Bukarestbe, Párizsba, Bor- deaux-ba, Essenbe, Grazba, Moszkvába, Szófiába vitték el képzőművészetünk jó hírét és korszerű feLkészültségát, Men- tonban közös Tassy—Eigel- kiállítás nyílt 1974-ben. Ez olyan sikeres volt, hogy Tassy Klára gobelinjét megvásárolták a városi galéria számára. Most London, Velence, Bern után Eigel István és Tassy Klára visszaérkezik Tápiósze- lére az év tavaszán, nyarán rendezett kiállításukon. A műterem-látogatás tapasztalatai azt jelzik, hogy meglepetés készül a műtárgyak teljességét és minőségét illetően. Az alkotások eszméje Eigel István az elmúlt évtizedekben a táblaképek mellett elsősorban a mozaik műfajában jeleskedett, melyet a budaipesti, debreceni, székes- fehérvári alkotások is igazolnak. Konzekvens maradt eredeti eszményeihez, s mindennél fontosabbnak tartja nemcsak az emberábrázolást, hanem azt, hogy a festmények eszméje, programja legyen. Minden absztrakcióit szükséges elágazásnak, kirándulásnak, a realizmus gyarapításának, de nem lényegnek érez. Művészetének központi vona- lata felismerhetővé teszi a szem és a gondolat számára a festészettel megnevezett és bővített valóságot. Nem elégszik meg a kép zenei ritmusával, az irodalom mondanivaló képi kifejtésére törekszik. Magától kérdezi a tisztázandó problémát; mire való a festészet? Rejtvény legyen vagy gyönyörködtetés, látvány vagy asszociáció, töredék vagy teljesség, szemnek, szívnek öröme, vagy intuíciók barlangrendszere? Eigel István a maga számára célként tűzte ki, hogy a kép közvetítő legyen, lehessen az eszme és az ember között. Ezt a saját maga által önmagának kijelölt festői programot maradéktalanul és következetesen megvalósította úgy, hogy fejlődésének minden állomása szépséget épített a holnapnak. Legfőbb képi törvénye a világosság, mely árnyalatokon alapszik. Aktjait függőleges térbe helyezi, virágai a vízszintes színsávokiban gyulladnak fel olyan intenzitással, hogy az már majdnem élet. Zsámbéki vallomásaiban is él a rom. Ez a szemlélet, ez a megvalósítás Eigel István öntörvénye, melynek kizárólagos birtokosa. Minden műve nyitott, valamit elkezd benne, fontos eszmét, látványban rejtőző gondolatot, melynek nem feltétlen képi befejezésére törekszik, azt a szemlélőre bízza. Ebben a termő áramlásban válunk Eigel művészetének alkotótársaivá. Óceánpartja, artistacsaládja, Neszebár városképe, bányászai, karneválja, halászai. Nyugati pályaudvara. lépcsője, gyára, soromoóia. vitorlásai, lovai, évszakokat, hónapokat értelmező festményei, tervei jelzik téma- és formagazdaeságáit. Tassy Klárával közösen fogalmazott közös ars poeticájában ezt írja Eigel István: Viharok elöl futottunk festőállványunkkal és viharokat kerestünk festőállványunk számára. Közös a sorsunk; akik festjük a képeket és akik nézik azokat. Viharzás és szelídség Tassy Klára sirályokkal, virágokkal, fákkal társalog művészetében. Rudnay Gyula és Bernáth Aurél tanítványaként 1947-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán, 1961- től foglalkozik gobelinnal. 1966-ban Megsejtett Hidrogén című gobelin ja szerepelt a velencei biennálén. Sűrített látvány szerepel táblaképein Nagymaros. Cefálu. Menton. Calabria tűzfalairól. Szicília hegyek közé ékelődő fehér házairól. Gobelinjaiban nemcsak megsejti, hanem megfejti a hidrogént, azaz korunk embeA Szabad Föld szerkesztősége 1972-ben a tanyai iskolások megsegítésére felhívást tett közzé: aki teheti, járuljon hozzá kollégiumaink, könyvtárainak gyarapításához. Rövidesen a Hazafias Népfront és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa is bekapcsolódott az akcióba. így csakhamar több ezer forint érkezett a megjelölt csekkszámlára, szövetkezetek, vállalatok, szocialista brigádok, sőt magánosok is hozzájárultak e nagyszerű kezdeményezéshez. Az első felhívás óta 68 tanyai kollégium kapott értékes könyvgyűjteményt társadalmi segítséggel. Legutóbb tegnap délután Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában — mint beszámoltunk róla — orosz népművészeti kiállítás nyílt. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza közös rendezésében a zagorsz- ki múzeum népművészeti anyagából láthatnak ízelítőt a látogatók. Zagorszk régóta az orosz művészet egyik leghíresebb központja. A város neve nem ismeretlen a régi orosz építészet iránt érdeklődőknek. A zagorszki kolostor egyike volt a Moszkvát védő erődkolostorok láncolatában a legerősebbeknek. Szerepe Esztergoméhoz hasonlítható leginkább. 1920-ban itt hozták létre a híre® Zagorszki Történelmi-Művészeti Múzeumot, amelynek gyűjteményei között jelentős a népművészeti anyag is. A mostani kiállítás a XIX. század végén és a XX. század elején készült alkotásokat mutat be. A népművészek a természetben megtalálható alapanyagokat használták: fát, követ, agyagot, fémet, csontot. A díszítő elemek is legtöbbször rét. Furcsa alakzat ez, virág- fejekikel, színes tollazattal hosszabbított homo sapiens, törvények tudója, törvények megfejtője. Sirályainak repülése felveszi a dombos táj ritmusát és a hegyek is a madarak szárnyalásához igazodnak módosult formával. Ilyen érzékeny, ilyen alapos Tassy Klára minden művészi problémája, s ennek, festői megoldása. Viharzás és szelídség tömörül a gazdag tónusrendbe, mely tavaszt, virágok hatalmát, magányt és az abból felszikrázó feloldást rögzíti a mélyen átélt és küzdve kialakított forma perfekt és hiánytalan képi rendszerében. Ilyen mélységre bukkantam Eigel István és Tassy Klára zugligeti műtermében, ahonnan a kincsek hamarosan Tá- piószelére érkeznek, pontosabban visszaérkeznek a Zugligetből és Európából. Losonci Miklós adtak át könyveket a tanyai kisdiákoknak: ezúttal a nagykőrösi tanyai kollégiumba hoztak 50 ezer forint értékű könyvet A nagyszerű ajándékot Eck Gyula, a Szabad Föld főszerkesztője adta át Tóth Máriának, a diákotthon igazgatójának. A kis ünnepségen részt vett S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és Németi László, a TOT osztályvezetője is. A most átadott másfél ezer kötettel együtt a kollégium könyvtárának állománya meghaladja a kétezret gazdag választékot kínálva szépirodalmi és ismeretterjesztő könyvekből a diákotthon lakóinak. K. A. a természetből ellesett motívumok: fák, állatok, csillagok, virágok. Az óriási orosz erdők közepén az egyetlen — bár nagy mennyiségben előforduló — anyag a fa volt. Ezért a mindennapi tárgyak többségét a könnyen alakítható fából készítették. A fafaragás, a tárgyak festése, lakkozása, díszítése jelentős népművészeti ág lett A fatárgyak legszebbjei a guzsalyok. Harminchárom guzsalykészítő központ működött a XIX. sz. végén a Szovjetunióban. A kiállításon látható faragott, festett guzsalyok mintái, a guzsalyszárak és guzsalytalpak faragott díszei a legrégibb hagyományokat őrzik. A natúr fán élesen rajzolódnak ki a csipkeszerű mintázatok, elborítva a gúzs aly előlapját A mértanias minták biztos szerkesztési készségről tanúskodnak. A guzsalyok gazdag érzelmek kifejezői is voltak, hiszen legények készítették azokat a fonólányoknak. A festett és lakkal bevont étkészletek és egyéb használati tárgyak, nyírfaháncsból készült kosár, faragott ivókészlet mellett a Előadás a Politikai Akadémián A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján szerdán, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában Szántó György, az MSZMP Politikai Főiskola tanszékvezetője előadást tartott a tőkés világ válságának gazdaságipolitikai vonásai címmel. Az előadáson, amelyet Pálos Tamás, a KB osztályvezető-helyettese nyitott meg, vezető propagandisták, valamint ideológiai gazdasági és politikai életünk képviselői vettek részt Az előadás anyagát a Kossuth Könyvkiadó megjelenteti. Bolgár politikai könyvek kiállítása A Bolgár Kommunista Párt politikai kiadójának termékeiből és visszaemlékezésekből, tanulmánykötetekből, válogatott beszédek gyűjteményéből is nyílt kiállítás szerdán a budapesti Bolgár Kulturális Központban. Mint dr. Sztojan Radev, a központ igazgatója elmondotta, az eseményre abból az alkalomból került sor, hogy Budapesten a Kossuth Könyvkiadó megjelenítette a Bolgár Kommunista Párt története magyar nyelvű kiadását Rapai Gyula, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója méltatta a magyar—bolgár könyvkiadás eredményeit Miien Sztanev, a Bolgár Kommunista Párt politikai kiadójának képviseletében elmondta, hogy Bulgáriában is keresettek a magyar politikai könyvek. A közelmúltban többek között kiadták Liptai Ervinnek, a Magyar Tanácsköztársaságról írt munkáját, válogatás készül Kádár János beszédeiből, tervezik a Magyar Szocialista Munkáspárt rövid történetének kiadását, közzéteszik Dobi István visz- szaemlékezését és Illés Béla Honfoglalás című regényét is. fajátékoknak örülhetnek a fiatalabb látogatók. Zagorszk városa a játékkészítés egyik legrégibb központja. A néphagyomány szerint már a XIV. századtól kezdve csináltak itt játékokat. A városban gyermekjátékokkal foglalkozó kutató intézet és képzőművészeti gyár is van. Itt készül a 9 egymásbarakha- tó bábuból álló matrjoska, a gyerekek és turisták kedvence. A másik matrjoska 27 darabból áll. Megismerjük az ún. fehér játékot: a festetten, natúr hársfából készülő mozgatható fabábukat. Az agyagfigurák és csontfaragások mellett néhány szép ruhát is látunk. A szövetből készült kockás szoknyát férjes asszonyok viselik. A szép esküvői ruha alapanyaga len. Az orosz len mindig híres volt. Már a középkorban együtt emlegették az orosz prémekkel és faárukkal. Az orosz népviseletek kedvelt színösszetétele a fehér vászon alapra varrt vagy beleszőtt piros csíkok ellentéte. A ruhákat kiegészítő kabátka, övzsinór, gyöngyös főkötők szín- és mintakincse szinte kimeríthetetlen. A szép tárgyak az orosz művészet nemes hagyományait őrzik,, s az orosz népművészek tehetségéről, jó ízléséről tanúskodnak. A kiállítást március 10-ig láthatják az érdeklődők. Bánpataki Vilma Jókai Mór óriási életműve kifogyhatatlan anyagot kínál a filmrendezőknek. Aki kedveli a kalandos — romantikus történeteket, a feketéin, vagy fehéren megfogalmazott hősöket, a nagy érzelmeket, az mindemkor szívesen fordul a Nagy Mesélő könyveihez. A forgatókönyv-írónak és a rendezőnek Jókaival látszólag könnyű dolga van: csak át kell tenni filmre mindazt, ami Pgy-egy közkedvelt regényében benne van, újra ei kell mesélni a mesét Ám rendszerint éppen ebben az újramesélésben szoktak fiaskót vallani a JóJcoi-filmek. Mert mihelyst a tényleges megfilmesítésre kerül a sor, azonnal kiderül: a regények elmesélhető anyaga — a sztori — még egy kétrészes filmben is csak erős kurtításokkal fér el, a felvonuló rengeteg szereplőből is el kell hagyni jó néhányat, s abból, ami Jókai egyik legerősebb oldala, a leírásokból sem mindig lehet látványt csinálni. A gond tehát elsősorban az: mi maradjon, és miért, s mennyi maradjon, és miért, mindabból. ami egy több kötetes Jó- fcai-regényben benne van. Világos, hogy a teljes hűség lehetetlen. De akkor milyen szempontok vezessék a forgatókönyv íróját, vagy íróit? Pusztán az újramesél és szándéka vajon elég-e? Vagy lehet másképp is közeledni a Jókai-regényekhez? Nem kétséges: a legjobb regények cselekménye önmagában is elég fordulatos, szereplői külön-külön és együtt eléggé sokfélék, változatosak, kapcsolataik elég konfliktust hordoznak ahhoz, hogy kitölt- senek egy filmet. Csakhogy ma már közhelynek. számít, hogy a legromantikusab bnak tűnő Jókai-mese mögött is a regény megírásának kora, s e kor valósága húzódik mpg, néha jobban, néha kevésbé elrejtve a fordulatos, pazar bőséggel ontott mese, a felszár- nyaló fantázia mögé. Iroda- lomtudósok kimutatták, melyik regényének mi volt a reális alapja, melyik híres hősét kiről (vagy. kikről) mintázta Jókai. Kapcsolata korának valóságával tehát ma már más színezetet is adhat a regények filmre — vagy akár színpadra — történő átdolgozásának, mint a színes, kalandos, fordulatos mese színeit. Ez a más színezet igen erősen van jelen az 1869—70-ben írt, s először folytatásokban közölt Fekete gyémántokban. A történet első pillantásra csak arról szól, hogy egy félelem és gáncs nélküli lovag, egy tökéletes ember, Berend Iván, aki tudósnak, mérnöknek, jellemnek, szerelmesnek egyaránt felülmúlhatatlan, miként vívja ki a maga igazát a kis bányáját megfojtással fenyegető hatalmas főnemesek és pénzarisztokraták fondorlataival szemben. Berend. az egyik legtipikusabb Jókai- hős. azonban sokkal több serdülő leányszívekiet megdobogtató szívkirálvnál. Pontosan tudjuk, a korszak, melv ismert alakjairól mintázta őt Jókai, mint ahogyan azt is tudiiiír. miféle — egészen a császári udvarig elgvűrűző — vesztegetési botrányok és panamák szolgáltak mintául a regénybeli Bondavári-konzor- eium zavaros bankmanővereihez. és. hogv ki volt az a kalandor pénzember, akit a regényben Kaulmann Féltnek hívnák. Tömören és röviden: Jókai a Fekete gyémántok színes és fordulatos meséjében valójában a korai — pontosabban: az európai viszonyokhoz képest megkésett — magyar kapitalizmus kialakulása körüli, néhol kíméletlen, néhol embertelen manővereket írta meg; a hazai töke- és iparfejlesztés küzdelmét a külföldi — főleg osztrák — tőkével. (Csak emlékeztetőül: jó harminc évvel később Reymont, a lengyel kapitalizmus korai szakaszának problémáit boncolgatja Az ígéret földje című regényében — melyből Wajda készített remek filmet, és ez most is látható mozijainkban.) Hogy a Fekete gyémántokban Jókai romantikus antikapitalista vonásokat is felmutat, vagy hogy naív-pat- riarchális — és általa ideálisnak tartott — viszonyt teremt Berend Iván és munkásai között —, ezek arra mutatnak, hogy Jókai a maga eszközeivel megpróbálta megindokolni, miért a Berend Ivánokkal, s nem a Sámuel apátokkal és Kaulmann Félixek- kel rokonszenvezik. Ha ma a Fekete gyémántokból film készül, nagyonis indokolt, hogy a regénynek ezeket a — mondjuk így —társadalmibb rétegeit is beépítsék az alkotásba. Az előbb említett Reymont-regény film- változatában Wajda habozás nélkül megragadta ezt a lehetőséget, s a film így vált sokkal többé, mint egy jól elmesélt regény újramesélése. Sajnos, Várkonyi Zoltán és Er- dődy János forgatókönyve nem aknázta ki a Fekete gyémántokban rejlő hasonló lehetőségeket, s így a film jószerivel nem lett több, minta regény sztorijának (erősen megkurtított, sok szereplőt és helyszínt elhagyó, a csaknem három őrá időtartam dacára is nagyon kivonatosnak tűnő) újramesélése. Vitázni tulajdonképpen mégsem azzal kell, amit látunk — hiszen Várkonyi, aki már a negyedik Jókai-regényt filmesíti meg, kifogástalan rutinnal és szakmai biztonsággal rendezte ezt a színes, látványos, mozgalmas filmet, s egyes jelenetektől nem tagadhatjuk meg az elismerést, hiszen feszültek, érdekesek —, hanem azzal, amit nem látunk. Azzal a kihagyott lehetőséggel, hogy Jókai szembetűnő társadalmi mondanivalóját a mai néző számára újrafogalmazva mondja el a film, elszegényedett ez a nagy költséggel, látványos külsőségek között forgatott mű. A történetnek csak a váza maradt meg, s azt, ami éltetné, a valóságot, a hitelességet, nem sikerült megteremteni. Ez ugyanis nem az a fajta hitelesség, amely eredeti kastélybelsőkben, pest —budai, vagy bécsi utcák gondosan megőrzött múlt századi képeiben, vagy a korhű jelmezekben testesül meg. A gondolatok hitelessége, vagy; maguk a mélyebb gondolatok hiányoznak, vagy nem eléggé meggyőzőek a filmben. S nem meggyőzőek a színészi alakítások sem. Plasztikus jellemek helyett inkább csak több-kevésbé pontos il- ! lusztrációkat kapunk, s ezek az amúgy is' eléggé egysíkú j Jókai-hősöket még tovább ! szimplifikálják. Alakítások i helyett így inkább csak rokonszenves. vagy kevésbé rokonszenves színészegyéniségeket látunk. Takács István Ajánűékkönyvtár a nagykőrösi tanyai kollégiumnak A zagorszki erődkolostor emlékei • Anyagok és motívumok a természetből • Ősi népművészet és mai munkák
