Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-17 / 40. szám
Á 1977. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK %Múm> Ipari újdonság — vizsgázott a robot A magyar iparban egyedülálló újdonságot mutattak be szerdán Egerben, a Finomsze- relvénygyárban: elkészült a Fér—7,5 Pneuman elnevezésű programozó ipari manipulátor prototípusa — amelyet szakmai körökben ipari robot néven emlegetnek — népes zsűri előtt, az automatizálás fejlesztésében legilletékesebb vállalatok vezetői, jelenlétében vizsgázott: asztali fúrógép és más termelőberendezés műveleteit irányítva mutatkozott be. A szakemberek végül is úgy döntöttek, hogy az Egerben kifejlesztett és elkészített ipari robot további gyártásra alkalmas és jól szolgálja a termelőgépek automatizálásának fokozását. Az egri Finomszerelvénygyárban tíz évvel ezelőtt kezdték meg — a svéd Mechman céggel kooperálva — a korszerű pneumatikus elemek gyártását, amelyeket eddig egyirányú mozgási műveletekre alkalmaztak. A most bemutatott ipari manipulátor ugyancsak pneumatikus elemekből épült be, de az automatizálás magasiskoláját tanúsítja, mivel több irányú mozgásra alkalmas: vízszintes, függőleges irányú műveletekre képes, utasításokat ad, anyagot áthelyez, szükség szerint várakozik és konkrét termelési folyamatokat végez. Elsősorban prések, fröccsöntőgépek, gépsorok, pótlólagos automatizálására, úgyszintén a szerelési műveletek automatizálására alkalmazhatók. A benne elhelyezett logikai vezérlőberendezés segítségével 33 különböző mozgási műveletre képes az egri robot. A programozható manipulátor alkalmazása különösen előnyös a veszélyes és egészségre ártalmas munkahelyeken az emberi munka részarányának csökkentésére, a monoton emberi munka kiküszöbölésére. Még az idén további berendezéseket gyártanak Egerben, jövőre pedig megkezdik az ipari robot sorozatgyártását máris jelentkező külföldi és hazai igények kielégítésére. A szakelőadóban Szaktanácsadás kertbarátoknak A Hazafias Népfront budapesti bizottsága mellett működő budapesti kertbarátok társadalmi szövetsége 1977. február 21-én 17-től 19 óráig szaktanácsadása délutánt szervez. Ez alkalommal Varga Ferenc, az Óbuda Tsz elnöke és Koronczi Imréné, a Csepeli Duna Tsz elnökhelyettese a tavaszi palánta-nevelésről és palántabeszerzésröl Kiss János, a Fővárosi Növényvédő Állomás igazgatója, a növény- védelemről feltett kérdésekre fog válaszolni. A tanácsadás helye Budapest VI., Népköztársaság útja 125. Kérdéseket a 420—513 telefonszámon is fel lehet tenni. Értesítjük t. ügyfeleinket, hogy A ,MV" űöngyölegelláté Vállalat Központiának (Budapest VII., Baross tér 19.) KÖZPONT! TELEFONSZÁMA MÁRC3US 1-TŐL MEGVÁLTOZIK. ÚJ HÍVÓSZÁMUNK: 217-675: Szívesen tanulnak a diákok Tökölön, az új nyolctantermes iskolában. Képünkön két nyolcadik osztály lányai a biológia szakelőadóban tevékenykednek, amíg a fiúk tornáznak. Nagy Iván felvétele Ha a szándék is hiányzik... Kiemelt település - közepes ellátás Megismételt szabálytalanságok Szigetszentmiklóson, Józsa Gáborné tanács vb-titkár szobájában adtunk egymásnak találkozót a napokban Gazdag István kereskedelmi előadóval és Kakuk Károly társadalmi ellenőrrel, hogy rövid beszélgetés után személyes tapasztalatokat gyújtsunk az ellátás színvonaláról, az eladásra kínált áruk minőségéről, általában a kereskedelmi munkáról. A tanácstitkár elmondta, hogy a mintegy 17 ezer lakosú nagyközség ellátására a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek 11 élelmiszerüzletet, 3 húsboltot, 2 pékszaküzletet, 4 zöldség-, 3 iparcikk- és 1 ruházati szaküzletet, 8 vendéglőt és 15 büfét (ebből 13-at a Csepel Autógyár területén) tartanak nyitva. Ezenkívül 18 magánkereskedő árusítja termékeit. — A látszat szerint sok üzletünk van, s ezek képesek lennének ellátni a települést — mondja a vb-titkár. — CsakA kényszervágások megelőzése — állatorvostudományi kísérletek Mágnes a gyomorban — Kosárban a le nyelt szögek Évente sok ezer szarvas- marha kerül azért vágóhídra, mert táplálékukkal, a szénával szögeket, drótokat nyelnek le, amelyek átfúrják a bendő és a recés közötti falat, súlyos betegségeket okozva az állatnak. Ilyenkor a szarvasmarhát vagy bendőmetszéssel megoperálják, vagy kényszervágásra viszik. Az Állatorvostudományi Egyetem felméréséből kitűnt, hogy a kényszervágott marhák 12,5 százaléka, vagyis minden nyolcadik állat recése átfúródott. A világ számos országában terveznek vagy már alkalmaznak olyan módszereket, amelyekkel. jelentősen csökkenthetik a kényszervágott állatok számát. Néhány országban például mágnessel szondázzák az állatot, ilyenkor a szarvasmarha bendőjében 8—10 órán át mágnest tartanak, amely magához vonzza a vastárgyakat. Ezzel a módszerrel azonban csak a közvetlenül előzőleg lenyelt idegen tárgyaktól szabadíthatják meg az állatot. Több országban megelőző módszereket is alkalmaznak, eredményesen. Nálunk az Állatorvos tudományi Egyetemen fejlesztették Rablás — forgatókönyv szerint Néhány héttel ezelőtt a fővárosi Bartók Mozi környékén egy fiatalember szólította meg R. Árpád italmérőt. Cigarettát kért, ezután beszélgetni kezdett. R. Árpád beteges hajlamú férfi, megtetszett neki a fiatalember. Budaörsre ment vele, ahol folytatták az italozást. Az italmérő még Budaörs felé menet ajánlatot tett a fiúnak, 200 forintot ígért neki. A budaörsi Muskátli eszpresszóban az italmérőnek szemet szúrt, hogy újdonsült ismerőse sokszor kereste föl a mellékhelyiséget, s ilyenkor a szomszéd asztalnál ülő bordó kabátos férfivel beszélgetett. R. Árpádnak olyan érzése támadt, mintha ő lenne a beszédtéma. De amikor asztaltársa újabb ötlettel állt elő — hogy menjenek a lakására —, eloszlott minden kételye. Kiérve az utcára, isimét feltűnt a bordó kabátos. Odalépett R. Árpádhoz, és felszólította: adjál manit! Eleinte az italmérő nagyon is húzódozott a gondolattól, de a bordó kabátos ökölcsapásai meggyőzték őt, 70 forint erejéig. Az italmérő már menekült volna, de a támadó keveselte a pénzt. Elgáncsolta R. Árpádot, aki elejtette a táskáját, amelyben 1100 forint lapult. Amint azt a rendőrségi vizsgálat megállapította, az események egy jól megszervezett forgatókönyv szerint zajlót* tak le. Tóth Krupa László 20 éves budaörsi segédmunkás — a bordó kabátos — még a Muskátliban megbeszélte barátjával, Mizely Karpovics Miklós 22 éves budaörsi foglalkozás nélkülivel a rablótámadást. A két többszörösen büntetett előéletű fiatalembernek kapóra jött az ismeretség R. Árpáddal. Kihasználva barátkozó természetét, kifosztották. A két fiatalember előzetes letartóztatásban várja a felelősségre vonást. A budai járási rendőrkapitányság rablás alapos gyanúja miatt nyomozást indított ellenük. K. P. A FŐVÁROSI HÁZTARTÁSI ÉS ILLATSZERBOLT KISKERESKEDELMI VALLALAT FELVESZ képesítőt! eladókat, nyugdíjas dolgozókat eladónak, segédmunkásnak és egyéb, fizikai munkákra. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán: Budapest V., Ferenczy István u. 20-22. Telefon: 173-232. ki az úgynevezett marhamágnest. A 15 mm átmérőjű, 6—7 cm hosszú dugószerű mágnes- rudat bordázott műanyag kosárba helyezik, s ezt lenyeletik a szarvasmarhával. A mágnes 2,5—3 kilopond erőt tud kifejteni, magához vonzza és beszippantja a műanyagkosárba a szögeket, drótokat, s amíg azok el nem korrodálnak, vagy amíg az állat vágóhídra nem kerül, ott maradnak. A tapasztalatok szerint ez az eljárás bizonyult a leghatásosabb megelőző módszernek. A mágnesek gyártását a közelmúltban kezdték meg az Öntödei Vállalatnál. Mivel előállításuk még igen költséges, itthon elsősorban csak a tenyészállatoknál alkalmazzák, kísérleti jelleggel, s a mágnesek nagyrészét a tőkés piacra szállítják. A tervek szerint a gazdaságosabb és tömeges gyártás megteremtésével a marhamágnesek használata rövid időn belül elterjed majd a hazai mezőgazdaságban is. hogy többségük korszerűtlen, vagy oly kicsiny, hogy háromnál több vevő be sem tud menni. Egyetlen jól fölszerelt ÁBC-nk van a lakótelepen. — Munkás-, azaz kiemelt település a mienk, s ezt végre tudomásul kellene vennie a szállító vállalatoknak is — veszi át a szót Kakuk Károly, aki egyébként az autógyár járműgyáregységében művezető. — Mert a korszerűtlen bolthálózat gyenge ellátással párosul. Eladják a sarat is Állítása sajnos igaznak bizonyult. Az első üzlet, ahová betértünk a MÉK 42-es boltja. A rozoga, kopott árutárolókon alig lehet megkülönböztetni a vastag sárréteggel borított burgonyát és céklát, utóbbi apró szemű. Ez is baj, de még a kisebbik, ismerve a Pest megyei MÉK tárolási lehetőségeit, a sáros gumókat sem kifogásolnám, ha a burgonyára, céklára tapadó sár súlyával nem károsítanák meg a vásárlókat. Azt már annál inkább, hogy rothad a tárolókban az áru. A vöröshagymafejek kihajtottak, egyetlen egészséges, kemény gumót sem talál a népi ellenőr. Figyelmezteti a bolt vezetőjét, hogy az előző vizsgálat alkalmával már szóvá tették; ki kell szedni a romlott darabokat, az egészségesek közül. Tíz-tizenkét penésztől szőrösödő céklát, s maroknyi sárgarépát válogat ki néhány pillanat alatt. Még gyakorlott kereskedőket is figyelmeztetni kell, mégpedig ismételten, hogy a romlott áru az egészségeset is megfertőzi. Az pedig még szomorúbb, hogy az áru nem itt az üzletben indul romlásnak, hanem már így érkezik. A MÉK 41-es üzleténél fordult elő, hogy a teherautóról ököl- nyi, megsárgult káposztafejeket raktak le. A kereskedelmi előadó és a társadalmi ellenőr éppen arra járt, s megkérdezték az üzlet vezetőjét, miért veszi át a silány káposztát. Az csak vállat vont, s azt mondta, ha nincs más, ezt is elviszik. A 42-es űriét vezetője — mikor a sárgarépa minőségét kifogásoltuk — azt mondta: — 4,40-ért még a nyulaknak is elviszik. Árjelzés nélkül Igaz, nem valószínű, hogy az összkomfortos lakótelepi lakásokban, valaki nyulat tart, s egyébként is a répa árában levő állami dotációt nem a nyúltenyésztőknek, hanem a fogyasztóknak adják. Kakuk Károly és Gazdag István hetente egy alkalommal indul ellenőrző körútra, melynek során 5—6 üzletet látogatnak meg. A tapasztalatokat bejegyzik a bolt ellenőrző könyvébe. Ilyen bejegyzés előzte meg a Nyugat-Pest megyei Élelmi szer-kiskereskedelmi Vállalat 171-es üzletének vezetője ellen indított szabálysértési eljárást is. A zöldárura ismételten nem tette ki az árjelzést, ráadásul 6 kilogramm kávét nem vett leltárba az áremelés előtt. Az autógyár bejáratánál a Csepel Vendéglátó Vállalat 3509-es büféjében az ellenőrök a hűtőszekrényeket vizsgálják meg legalaposabban. Itt ugyanis — néhány hónappal ezelőtt — előre elkészített fa- sírtot találtak olyan nagy mennyiségben, amelyet nem lehetett egy-két napon belül eladni. Most mindent rendben találnak, mindössze egy tálcá- nyi fasírozottal bélelt zsemle várakozik fogyasztóra. — Az üzletekben szerzett tapasztalatok általában azonosak az egész községben. Például valamennyi élelmiszerüzletben találtunk lejárt szavatossági idejű csokoládé mikulásokat. Ezeket természetesen kivonattuk a forgalomból. — mondja Kakuk Károly. Kenyér a szomszédból — A település ellátásáról sokkal több tapasztalatuk van (már hivatalból is), mint a vásárlóknak, aki igyekszik a szükséges cikkeket lakásához legközelebb beszerelni. Mi a véleményük, milyen Sziget- szenmiklós ellátása? — A közepesnél talán egy árnyalattal rosszabb: a szokásos időszaki hiánycikkek körét most bővíti, hogy a kenyérgyár rekonstrukciója miatt Dunaharasztiból és Tökölről kapunk kenyeret, és sajnos nem olyan összetételben, mint szeretnénk. Kilós például nincs. Márciusra újra süt a ka- nyérüzem, s akkor megszűnik ez a gondunk. De olyan bosszantó apróság is hiányzik, mint a forintos csokoládé. Az egész faluban nem talál egyetlen olcsóbb szeletet. A zöldség- és gyümölcsfélékből gyenge az ellátás, de sokat segítene, illetve javítana a helyzeten, ha mint a MÉK 43-as üzletében, a falu közepén, csak az egészséges árut öntenék a tárolókba. Egyébként az élelmiszer-ellátás megfelelő. Cz. V. A művészet egyidős a gondolkodó, az érző emberrel, aki olykor anyagra, máskor anyagba mintázza képzeletét. Sokan fiatalként választják a művészet többnyire rögös útját, mások idős korukig magukban hordozzák az alkotás vágyát. — Előbb vagy utóbb mégis magára talál az ember — mondja Bodrogi Sándor nagykátai lószőr- fonó. — Jómagam tizenhatezer hurkot is megcsinálok egy nyaklánc elkészítésekor. Óvatosan tartja tenyerén a már kész nyakláncot, amelynek végén hálóhoz hasonló lószőrgömb belsejében kékesen csillogó dísz függ. Finomak ezek az alkotások. Amikor az ember tenyerén tartja őket, úgy érzi: szinte súlytalanok. — Jó szem kell ehhez, meg szeretet — teszi hozzá kisvártatva —, de főképpen türelem... A lovat már akkor ismerték a vándorló magyaALOSZORFONO Nyaklánc, tizenhatezer hurokból rok, amikor meghódították a Kárpátmedencét. Az embereknek szükséglete volt a művészet, csontokba öntötte képzeletét, csontokból faragta ki gondolatát, bőrkészítményei gazdag díszítése dicséretére válna ma is egy-egy művésznek ... Emberek, ellentétek. Bodrogi Sándor hatvanöt éves. Gyermekkorától dolgozott. Évtizedekig villanyszerelő volt. A művészetre leginkább nyugdíjba kerülése után jutott ideje. — Újszilváson születtem. Apám és anyám uradalmi cselédek voltak. Akkor még Jegesnek hívták szülőfalumat. A Keg- lovich gróf uradalmán dolgoztam cselédként, de amikor édesanyámék Nagy- kátára költöztek, velük jöttünk mi is testvéreimmel. Röviden gondolkozik, ezernyi ráncba fut a szemesarka. A szoba falához lép és egy faragott botot akaszt le. — A lószőrfonást 1975 óta csinálom. Azelőtt faragtam ... Meghívtak az ifjú népművészek tokaji táborába. Azt mondták akkor: foglalkozzak inkább a lószőr- fonással, mert az egyedi, ilyet senki sem csinál. Azóta kutatok, keresek, de nem találkoztam még valóban senkivel, aki a lószőrt választotta volna anyagául. A fal mellett álló kopott íróasztal fiókjából levélköteget húz elő. — Láthatja, másokat is érdekelnek munkáim — fűzi tovább a szavakat. — Ez például egy katona levele. Azt írja, hogy a napokban szerel le, és szeretne felkeresni. Meg aka1' próbálkozni ezzel a mesterséggel. A másik levélben pedig egyik ismerősöm tudatja velem, hogy a Nemzeti Múzeumba»' vékony drótszálakbó' szőtt ékszerekre bukkant ... Bodrogi Sándor lószőrből készült láncai, függői keresettek. Ezt bizonyítja a sok meghívás, amelyet az ország különböző tájairól kar Érően a napokba" állították ki műve: Püsoökladányban, de megtekintették már alkotásait a nyíregyháziak, a debreceniek, tiszafürediek, a sárospatakiak. Nemrég a nasvká- tai — újonnan megalakított folklórklubba hívták, hogy beszéljen munkájáról, mutassa be művészetét. Virág Ferenc
