Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-17 / 40. szám
7 1977. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK k/CMiiV * AG-körkép a termelési rendszerekről Gazdálkodók ipám - a határban, istállókban Pest megyében: 17 ezer 500 hektár A mezőgazdasági termelésszervezés fejlettebb formáiként léptek sorompóba a hatvanas évek elejétől az iparszerű termelési rendszerek. Céljuk: egybeötvözni a biológiai, kémiai, műszaki és szervezési kutatások nagyüzemi keretek között hasznosítható eredményeit. Talán e témakörben hangzott el a legtöbb fölszólalás az állami gazdaságok igazgatóinak keddi országos tanácskozásán, amelyről lapunk is hírt adott. Baromfi, tojás, kukorica Milyen múltra tekinthetnek vissza ezek a rendszerek? Az iparszerű mezei gazdálkodás felé az első lépést az állattenyésztők tették, kidolgozva a baromfihús- és tojástermelés, később a sertés- hústermelés nagyüzemi technológiáját. A szervezési tapasztalatokat fölhasználva utóbb a növénytermesztésben is megalakult az első rendszer, mégpedig a Bábolnai Állami Gazdaság — ma kombinát — által összefogott kukoricatermesztő vállalkozás. Az újabb rendszergazdák a bajai, a szekszárdi állami gazdaságok és a nádudvari Vörös Csillag Tsz szintén a kukorica iparszerű termesztésének alapját egyengették. Egy-egy rendszergazda — idegen kifejezéssel gesztorgazdaság — gondoskodik a termesztési folyamat teljes megszervezéséről, a talajvizsgálatról, a gépek beszerzéséről, a vetőmagról, szaporítóanyagról, az alkatrészellátásról, esetenként a terményértékesítésről, szervizhálózatot tart fenn, s szakemberei ellenőrzik a javasolt technológia betartását. A szántóföldi növénytermelési rendszerek a legutóbbi ötéves terv időszakában hatalmasat fejlődtek: míg 1971-ben mindössze az ország szántóterületépeik egy százalékán gazdálkodtak, 1975-ben 835 000 hektáron, azaz a szántók egyötödén. Ekkor már 18 szántóföldi növénytermesztési rendszert tartottak nyilván, s ezekhez 133 állami gazdaság és 822 termelőszövetkezet csatlakozott. A búza gazdája: Gödöllő Az iparszerű termelés úttörői az állami gazdaságok voltak. Ezekben vizsgálták először, hogy bizonyos költségráfordítással melyik termelési megoldás nyújtja a legkedvezőbb eredményt, avagy megfordítva a tételt, a kitűzött termésátlagot miként lehet a legkisebb költségráfordítással elérni. — Milyen eredményeket mutathattak föl e téren a Pest megyei állami gazdaságok — a kérdéssel dr. Monostori Ernőhöz, az Állami Gazdaságok Országos Központja Pest— Nógrád megyei főosztályának helyettes vezetőjéhez fordultunk. — Tavaly a tizenegy Pest megyei állami gazdaság ösz- szesen 46 ezer hektáros szántóterületének csaknem 38 százalékán, azaz 17 500 hektáron tó, hogy különösen az első időkben a rendszerekhez csatlakozó gazdaságok dinamikusan növelték a termésátlagokat, eredményeik fölülmúlták más gazdaságokét. Az utóbbi időkben csökkentek a termésátlagok. Miért? A szakember véleménye: — Mert a rendszeren kívüli gazdaságok gyors ütemben átvették a rendszerek által ajánlott és a társgazdaságokban alkalmazott korszerű eljárásokat. Egy másik ok: a rendszerek tangazdaságai olyan területekre is kiterjesztették egyes növénykultúrák termesztését, amelyeknek termőhelyi adottságai elmaradnak a kívánalmaktól. Így lehet, hogy a magas műszaki színvonalon termelő állami gazdaságokban csupán egészen kis termésátlag-különbségek alakultak ki, 1975-ben a rendszertagok 72,7 mázsa kudaság csatlakozott. Ezek 37 ezer tenyészkocát tartanak, s évente mintegy 600 ezer hízósertést küldenek a feldolgozó- üzemekbe. A HUNGÁ—HYB hibrid sertés előállításában a genetikai program kidolgozásában s a gyakorlati tenyésztői munka feltételeinek megteremtésében a herceghalmi gazdaság együttműködött az Állattenyésztési Kutató Intézettel. A főosrztályvezető-helyettes elismerően szólt a Százhalombattai Temperáltvizű Halszaporító Gazdaság tevékenységéről, a TEHAG, a bikáid halte- hyésztési rendszer bázisgazda- ságaikénit az országos tógazdasági h a l’i vadék -szükségl et 35 százalékát elégítette ki. Nemcsak gépbeszerzési lehetőség A termelési rendszerek alkalmazásának Pest megyei állami gazdasági tapasztal akoricát termeltek hektáronként, a kívülállók 72,3 mázsát. Tavaly az eltérés 2,1 mázsa volt a rendszerek javára, igaz, a kedvezőtlen időjárás miatt alaposan visszaestek a hozamok. Gyiimölcsöskertek, termőtájak A Pest megyed állami gazdaságok azontúl, hogy csatlakoztak a meglévő termelési rendszerekhez, törekedtek arra is, hogy a mezőgazdaság egy-egy ágazatában élenjáró szerepet töltsenek be, példa rá a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdasága által alapított — s az imént említett — búza- és borsótermesztési rendszer, amely iránt országszerte nagy érdeklődés mutatkozott. Két esztendeje 14 ezer hektárt műveltek a gödöllőiek, útmutatása szerint, az idén 'már 36 ezer hektár a terület, 38 tangazdaságban. A Kertészeti Egyetem soroksári tangazdasága az egyik legnehezebben gépesíthető zöldségnövény, a vöröshagyma termelésének rendszerét dolgozta ki, melyhez máris csatlakozott a felsőba- bádi, a kiskunsági, továbbá a hőgyészi állami gazdaság. Jelezte belépési szándékát a Szikrai Állami Gazdaság és a ráckevei Aranykalász Tsz. A három alapító Pest megyei gazdaság együttműködik a hagyma tárolásában, földolgozásában és értékesítésében is. Részt vállal a tennivalókból a Konzervipari Tröszt, a ZÖLDÉRT, és a Pest megyei MÉK Vállalat. Az ötödik ötéves terv a gyümölcstermesztés fejlesztését az egyik legfontosabb feladatául adja gazdaságainknak. E cél érdekében a Törökbálinti Állami Gazdaság a csonthéjas gyümölcsök termesztésére kíván rendszert alapítani, szakemberei kidől eozták az őszibarack, a szilva, a kajszi, a meggy és a cseresznye új termesztési módszereit. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba eljuttatott engedélyezési kérelem tartalmazza a leendő rendszer terveit. mely szerint a budai járásban — a Százhalombatta környéki, a Tök—Páty—Buda- jenő vidéki és a Biatorbágy tait így foglalta össze dr. Monostori Erntő: — A termelési rendszeréknek jelentős szerepük volt és van a nagyüzemi gazdaságok szervezettségének megszilárdításában, az üzem- és a munkaszervezés javításában, a gazdálkodási rend és az agrotechnikai fegyelem erősítésében. Mégis, túlzásnak tartom azt a felfogást, mely szerint a mezőgazdaság iparosodásának egyetlen útját a rendszerek kínálják. Ugyanakkor elfogadhatatlan az a nézet is, mely a termelési rendszereket nem egy hatékony termelésszervezési formának tekinti, hanem a gépbeszerzés könnyebb lehetőségének. Az a körülmény, hogy egyes rendszeren kívüli gazdaságok nem sokban maradnak el, sőt, esetenként magasabb termésátlagokat érnek el, mint a rendszerbeliek, a műszaki fejlesztés gyorsítására kell, hogy ösztökélje a rendszergazdákat. A gazdaságokat pedig arra, hogy tartsák be a technológiai utasításokat, fordítsanak nagyobb gondot a talajművelésre, a jó minőségű vetőmag előállítására és beszerzésére, a vegyszeres gyomirtásra, a növényvédelemre. Apor Zoltán Ember és munkaerő A vitának, amelyet a Magyar Televízió tavaly decemberben indított, s amelyet tizenkilenc megyénk napilapjai több mint egy hónapiig gombolyított (s amely február 19-én a televízió kerekasztal beszélgetésének témája lesz), visszatérő refrénje volt, hogy honnan vegyük, ami nincs. Vagyis: növekvő gazdasági és társadalmi feladatainak megvalósításához honnan biztosítsuk a megfelelő számú és képzettségű munkaerőt? A több száz újságcikk, riport és nyilatkozat közül különös érdeklődéssel olvastam egy pártmunkás hozzászólását, amelynek az a lényege, hogy az egyik gazdasági vezetőt átküldték a megye másik gyárába: nézzen csak körül, hogy ott miért jobb a mukahelyi légkör, mint a saját portáján. A szomszédolás után a „küldött” köntörfalazás nélkül elmondta: „Szó, ami szó, ott job. ban hallgatnak minden munkás, minden vezető véleményére, ott jobban gazdának érzik magukat az emberek, mint mi- náhmk. És az is igaz, hogy olt valamivel kevesebb a kereset, de mégis kisebb a vándorlás, mint itt. Valahogy jobban értenek az emberek nyelvén, egy kicsit mindenki jobban töri a fejét a közös gondok megoldásán ...” Meghatározó: a vezetés és a beosztottak kapcsolata Hangsúlyozom: nagyon tetszik ez az őszinte nyilatkozat, mert feleletet ad rá, hogy mit várnak az emberek a vezetőiktől, s mire kell ügyelniük azoknak, akik a vezetés tudományát — igen a tudományát, ne féljünk ettől a megfogalmazástól — hasznosan az emberek gondolkodásának, érzéseinek felhasználásával, és nem mellőzésével, kívánják alkalmazni. A vezetés elsősorban emberi kapcsolat, hiszen mindenfajta vezetés emberrel — a televízió és a megyei lapok szóban forgó vitájánál maradva, munkáerővel — függ össze. Emberrel, munkaerővel, aki irányít, s emberekkel, munkaerőkkel, akiknek a feladatot végre kell hajtaniuk. Bizonyítani sem kell, hogy ebben milyen nagy szerepet játszik a munkát irányító vezetők és beosztottak közötti kapcsolat milyensége. Eigy kicsit a poHiányzik az átképzés szervezeti kerete Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága az orvosi rehabU náci óról alkalmazta a különböző rendszerek technológiáját. A bábolnai Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer keretében gazdaságaink 6760 hektáron termesztenek kukoricát és 481 hektáron cukorrépát. A szekszárdi KSZE-rendszer keretében 2270 hektáron terem kukorica és 1750 hektáron búza. A Gödöllői Állami Tangazdaság borsó- és búza- termesztési rendszeréhez a megyebeli állami gazdaságok 3736 hektár búzát, 1355 hektár fajtaborsót és 600 hektár zöldborsót termő területtel csatlakoztak. Burgonyát, szóját és komlót is termel valamely rendszer keretében egy-egy gazdaságunk. A főosztályvezető-helyettes elmondta, hogy a kukorica vetésterületének 91 százalékán, a cukorrépatermő-terütat 41. a búzaterület 31. s a fajtabor- só-vetésterület 68 százalékán termesztenek a rendszerek irányításával. Megállapítha•Budaörs—Törökbálint határában húzódó — termőtáj megteremtését javasolják. Halivadék Százhalombattáról Mint említettük, a termelési rendszerek bölcsőjét az állattenyésztők ringatták. Az 1970-es évek elejére Pest megyében is megteremtették az állattartó rendszerek föltételeit az állami gazdaságok. S hogy milyen fejlődést mutattak azóta? — A gödöllői tangazdaság a bábolnai Tetra baromfi- tartási rendszerrel, a Ceglédi Állami Gazdaság a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola KA —HYB sertéstenyésztő vállalkozásával áll kapcsolatban. Előzetes elismerést kapott a minisztériumtól a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság HUNGÁ—HYB sertéstenyésztési rendszere, melyhez tavaly az év végéig 72 nagyüzemi gazDeregán Gábor, az MTI tudósítója jelenti: Napjainkban a korszerű egészségügyi ellátást és beteggondozást a technikai haladás mellett a rehabilitáció előtérbe kerülése is jellemzi. Erről tanúskodik, hogy az Egészségügyi Minisziébium 1975-ben létrehozta az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetet, amely a mozgásszervi betegek rehabilitációja mellett az országos hálózatot is szervezi. Az egykori Fodor gyógyintézet helyén létesült intézetben tartotta szerdán ülését dr. Pesta László elnökletével az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A tanácskozáson részt vett Inokai János, az országgyűlés alelnöke, dr. Medve László egészségügyi miniszterhelyettes. Dr. Borsay János, az intézet igazgató-főorvosa elmondotta: a gyógyítómunkának az az igazi mércéje, hogy miképpen képes a beteg környezetébe ismételten beleilleszkedni. A teljes körű rehabilitáció azonban korántsem csupán orvosi feladat, fontos szerepe van a későbbiekben az úgynevezett foglalkozási, pedagógiai és szociális törődésnek. Az eddiginél nagyobb figyelmet igényel az úgynevezett foglalkozási rehabilitáció. Ma az üzemek jelentős része felelősséggel törődik csökkent munkaképességű dolgozóival, többnyire azonban egyszerűbb, szakképzettségüktől távoleső munkakörben foglalkoztatják őket. Hiányzik a differenciált, az egyén és a közösség számára is hasznosabb munkakörökre való átképzés szervezeti kerete. Kevés az úgynevezett foglalkozási rehabilitációs szakember, A vitában felszólalt Nincs János, dr. Tóth János, dr. Déváid József, Inokai János, dr. Kaposvári Júlia, dr. Kiss Anna, Pályi Sándorné és Rózsa József képviselő. A tanácskozás dr. Pesta László zárszavával fejeződött be. Szakértők az igazságszolgáltatásban Törvényességi vizsgálat a büntetésvégrehajtásról Nemcsak vádat képviselnek a büntetőbíróságok előtt az ügyészek — jóllehet, leginkább ezt a szerepkörüket ismeri a közvélemény —, hanem a törvényesség, a jogszabályok betartása és betartatása végett ellátják a nyomozás, a büntetésvégrehajtás törvényessége fölötti felügyeletet, még polgári peres eljárásban is részt vesznek, és általános törvényességi felügyeletet gyakorolnak. A folyamatban lévő ügyészségi vizsgálatokról kért tájékoztatást az MTI munkatársa a Legfőbb Ügyészségen, öt nagyobb vizsgálatot időVándoroltok, kiállítások Több növényvédő szert kapnak a Pest megyei kistermelők A terméshozamokat mindinkább befolyásolják a korszerű növényvédő szerek, amelyeknek felhasználása világszerte nő. A hazai termelők számára az Agrotröszt idén 7,4 milliárd forint értékű növényvédő szert szerez be, termelői, illetve, importbeszerzési áron 400 millió forinttal többet a tavalyinál. A beszerzésben nő a hazai ipar részesedése, a készlet 57 százalékát az itthoni üzemek állítják elő. A kisgazdaságok több növényvédő szert kapnak, 15—20 százalékkal növekedhet a fel- használás, s mintegy 100 készítményből választhatnak. A kistermelők számára előnyös, hogy kitűnő minőségű szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztési növényvédő készítményekből vásárolhatnak. Az Agrotröszt bővíti a ván- dorbolt-hálózatot. A kiskertek ellátásának egyik fontos feltétele ugyanis az elárusítóhelyek számának növelése. A nagyobb termelési, üdülőhelyi, és kiránduló központokban, vagy a heti piacokon előre jelzett időben mind többször jelennek majd meg az Agroker vállalatok árukkal, és egyúttal szaktanácsokat is adnak a növényvédő szerek felhasználásához. Pest megyében — import beszerzési áron számolva — mintegy 600 millió forint értékű növényvédő szert hozott forgalomba tavaly az AGROKER. Az idén ehhez képest 3—4 százalékos emelkedés várható. Gyomirtó szerekből már most csaknem 20 százalékkal több áll a rendelkezésére. Az év folyamán az AGROTRÖSZT korszerűsíti a kis kiszerelésű növényvédő szerek csomagolását, ami sok eddigi bosszúságnak elejét veszi. Megyénkben már tavaly is több mozgóboltot üzemeltettek közös kezdeményezésre az ÁFESZ-ek és az Agroker, s több vásárlással egybekötött kiállítást rendeztek. Az idén továbbfejlesztik ezt az akciót, s a tervek szerint mintegy 20 kiállítást rendeznek a járási székhelyeken és nagyobb községekben. zítettek az esztendő első felére. Már folyamatban van a büntetőjogi szakterületen annak elemzése, hogy — lezárult ügyek tapasztalataiból kiolvashatóan — az igazságügyi szakértők igénybevételére a hatóságok részéről minden esetben az előírásoknak megfelelően kerülje sor. Úgyszintén elkezdődött már több megyei (valamint a fővárosban működő) főügyészség és járási, illetve kerületi szintű ügyészség bevonásával — az az általános felügyeleti vizsgálat, amelynek országos témája van: Mindenben megfelel-e a törvényesség előírásainak a tartási, életjáradéki és öröklési szerződések jóváhagyásával kapcsolatos hatósági munka. Több főügyészség bevonásával rövidesen megkezdődik annak vizsgálata: pontosan betartják-e a szabadságvesztés-büntetés végrehajtására vonatkozó jogszabályi előírásokat, különösképpen a büntetésvégrehajtási fokozatokra (fegyház, szigorított börtön, börtön, fogház) vonatkozó rendelkezéseket. Valamennyi főügyészség részt vesz abban a küszöbön- álló vizsgál atban, amelynek során a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányítása alá tartozó állami termelők i mező- és erdőgazdasági üzemekben ellenőrzik a dolgozó nőik és a fiatalkorúak érdek- védelmét biztosító munkajogi rendelkezések alkalmazását, e két dolgozói kör munkajogi védelmének törvényességét a gyakorlatban. Polgári jogi területen megvizsgálják a társadalmi tulajdonban okozott károk megté- ríttetésével kapcsolatos büntetőbírósági gyakorlatot, valamint azt, hogy a polgári peres útra utasított kárigények rendezése is megfelelőképpen történik-e. lentkezik, akkor is, ha igazgatói szerv, gyár vagy akár termelőszövetkezet, hivatal vezetői és beosztottai közötti viszonyról van szó. Ezért lehet országos kérdés, politikai kérdés a vezetés kulturáltabbá — ha úgy tetszik emberibbé — tétele minden területen, ahogy erről az MSZMP XI. kongresz- szusának határozata is szók A jobb munkahelyi környezetben kamatozik Mi lehet az előrelépés módja? Elsősorban a helyes vezetőképzés. Jelenleg sokfajta céllal sok vezetőt képeznek nálunk különféle iskolákban és tanfolyamokon. Ennek eredményeként sikerült eljutnunk odáig — s ez ömagában is igen nagy eredmény —, hogy a különböző posztokra kerülő emberek szaktudása, világnézeti állásfoglalása ma sokkal jobb, mint korábban bármikor volt. De a szaktudás, a politikai elkötelezettség önmagában még nem vezetni tudás is, s ennek visszásságait gyakran érezzük. Éppen ez a helyzet teszi fontossá, hogy vegyük számba mindazokat a lehetőségeket, amelyekkel a legfontosabbra: az emberi kapcsolatok ápolásának tudományára is rávezethetjük mindazokat a tisztségviselőket, akik elhivatottak a gondjaikra bízott ki- sebb-nagyobb kollektívák irányítására. Értéke szerint kell foglalkozni ezzel, mert minden energia, amelyet ilyen célokra fordítunk, sokszorosan visszatérül az emberek munkájában, nemcsak a szó szakmai, hanem emberi értelmében is. S noha mindez sokfajta áttételen kamatozik a munkaerőgondok megoldásában, de minden bizonnyal kamatozik az emberek jobb munkahelyi környezetében, amely fundamentuma volt és a jövőben is fundamentuma lesz a törzsgárda gyarapodásának. KŐSZEGI FRIGYES, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa litika nyelvére lefordítva a szót, és szabadon idézve Kádár Jánosnak egy angyalföldi választói nagygyűlésen elmondott véleményét, az emberek egyetértenek a párt politikájával, azzal a közszellemmel, ami az országban általában jellemzi az életet, s ezért az ország jól érzi magát. Az azonban, hogy az egyes emberek külön-külön jónak vagy rossznak érzik a helyzetüket, sokban függ a gyárigazgatótól, a tsz-elnöktől, a hivatali vezetőtől, a brigádvezetőtől, a művezetőtől vagy akár — fegyveres testületeknél — a rajparancsnoktól. Ezért a munkaerőhelyzettel összefüggésben is nagy gondot kell fordítani arra. hogy vezetőink rendelkezzenek a vezetéshez szükséges képességekkel, s azokkal jól is tudjanak élni. Hogy e tekintetben sok még a tennivalónk, azt a vitázó cikkek, riportok, nyilatkozatok garmadája tanúsítja. Egymásra utáltán a munkafolyamatokban Többször szóba került a vita során, hogy milyen sok formában, s milyen differenciáltan és árnyaltan jelentkezik naponta a vezetők és beosztottak jó vagy rossz kapcsolata. Bárhol dolgozunk is, egymásra vagyunk utalva, egymás kezére dolgozunk. Mai helyzetünkben — gazdasági erőforrásaink feltárásában, munkánk hatékonyságának növelésében, gondjaink megoldásában — minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a kiegyensúlyozott kapcsolat igénye, mert abban, hogy az egymás közötti kapcsolatok milyenek, plasztikusan kifejeződhetnek a közösségi akarat értékei, a szocializmus társadalmának emberi értékei, a munka minőségének értékei — helyesen vagy torzított formában. Még pontosabban fogalmazva: a vezető és a beosztott kapcsolata éppen a fejlett szocialista társadalom építésének sajátosságai miatt az emberek jó részének a szemében óhatatlanul az állam és az ember kapcsolataként je-
