Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-17 / 40. szám

7 1977. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK k/CMiiV * AG-körkép a termelési rendszerekről Gazdálkodók ipám - a határban, istállókban Pest megyében: 17 ezer 500 hektár A mezőgazdasági termelés­szervezés fejlettebb formái­ként léptek sorompóba a hatva­nas évek elejétől az iparszerű termelési rendszerek. Céljuk: egybeötvözni a biológiai, ké­miai, műszaki és szervezési kutatások nagyüzemi keretek között hasznosítható eredmé­nyeit. Talán e témakörben hang­zott el a legtöbb fölszólalás az állami gazdaságok igazgatói­nak keddi országos tanácsko­zásán, amelyről lapunk is hírt adott. Baromfi, tojás, kukorica Milyen múltra tekinthet­nek vissza ezek a rendszerek? Az iparszerű mezei gazdál­kodás felé az első lépést az állattenyésztők tették, kidol­gozva a baromfihús- és to­jástermelés, később a sertés- hústermelés nagyüzemi tech­nológiáját. A szervezési ta­pasztalatokat fölhasználva utóbb a növénytermesztés­ben is megalakult az első rendszer, mégpedig a Bábol­nai Állami Gazdaság — ma kombinát — által összefogott kukoricatermesztő vállalko­zás. Az újabb rendszergazdák a bajai, a szekszárdi állami gazdaságok és a nádudvari Vörös Csillag Tsz szintén a kukorica iparszerű termeszté­sének alapját egyengették. Egy-egy rendszergazda — idegen kifejezéssel gesztor­gazdaság — gondoskodik a termesztési folyamat teljes megszervezéséről, a talajvizs­gálatról, a gépek beszerzésé­ről, a vetőmagról, szaporító­anyagról, az alkatrészellátás­ról, esetenként a terményérté­kesítésről, szervizhálózatot tart fenn, s szakemberei el­lenőrzik a javasolt technoló­gia betartását. A szántóföldi növényter­melési rendszerek a legutób­bi ötéves terv időszakában hatalmasat fejlődtek: míg 1971-ben mindössze az ország szántóterületépeik egy száza­lékán gazdálkodtak, 1975-ben 835 000 hektáron, azaz a szán­tók egyötödén. Ekkor már 18 szántóföldi növénytermeszté­si rendszert tartottak nyilván, s ezekhez 133 állami gazdaság és 822 termelőszövetkezet csat­lakozott. A búza gazdája: Gödöllő Az iparszerű termelés úttö­rői az állami gazdaságok vol­tak. Ezekben vizsgálták elő­ször, hogy bizonyos költségrá­fordítással melyik termelési megoldás nyújtja a legkedve­zőbb eredményt, avagy meg­fordítva a tételt, a kitűzött termésátlagot miként lehet a legkisebb költségráfordítással elérni. — Milyen eredményeket mu­tathattak föl e téren a Pest megyei állami gazdaságok — a kérdéssel dr. Monostori Er­nőhöz, az Állami Gazdaságok Országos Központja Pest— Nógrád megyei főosztályának helyettes vezetőjéhez fordul­tunk. — Tavaly a tizenegy Pest megyei állami gazdaság ösz- szesen 46 ezer hektáros szán­tóterületének csaknem 38 szá­zalékán, azaz 17 500 hektáron tó, hogy különösen az első időkben a rendszerekhez csat­lakozó gazdaságok dinamiku­san növelték a termésátlago­kat, eredményeik fölülmúlták más gazdaságokét. Az utóbbi időkben csökkentek a termés­átlagok. Miért? A szakember véleménye: — Mert a rendszeren kívüli gazdaságok gyors ütemben át­vették a rendszerek által aján­lott és a társgazdaságokban alkalmazott korszerű eljárá­sokat. Egy másik ok: a rend­szerek tangazdaságai olyan területekre is kiterjesztették egyes növénykultúrák ter­mesztését, amelyeknek ter­mőhelyi adottságai elmarad­nak a kívánalmaktól. Így le­het, hogy a magas műszaki színvonalon termelő állami gazdaságokban csupán egé­szen kis termésátlag-különb­ségek alakultak ki, 1975-ben a rendszertagok 72,7 mázsa ku­daság csatlakozott. Ezek 37 ezer tenyészkocát tartanak, s évente mintegy 600 ezer hízó­sertést küldenek a feldolgozó- üzemekbe. A HUNGÁ—HYB hibrid sertés előállításában a genetikai program kidolgozá­sában s a gyakorlati tenyész­tői munka feltételeinek meg­teremtésében a herceghalmi gazdaság együttműködött az Állattenyésztési Kutató Inté­zettel. A főosrztályvezető-helyettes elismerően szólt a Százhalom­battai Temperáltvizű Halsza­porító Gazdaság tevékenységé­ről, a TEHAG, a bikáid halte- hyésztési rendszer bázisgazda- ságaikénit az országos tógazda­sági h a l’i vadék -szükségl et 35 százalékát elégítette ki. Nemcsak gépbeszerzési lehetőség A termelési rendszerek al­kalmazásának Pest megyei állami gazdasági tapasztal a­koricát termeltek hektáron­ként, a kívülállók 72,3 má­zsát. Tavaly az eltérés 2,1 mázsa volt a rendszerek ja­vára, igaz, a kedvezőtlen idő­járás miatt alaposan vissza­estek a hozamok. Gyiimölcsöskertek, termőtájak A Pest megyed állami gaz­daságok azontúl, hogy csat­lakoztak a meglévő termelési rendszerekhez, törekedtek arra is, hogy a mezőgazdaság egy-egy ágazatában élenjáró szerepet töltsenek be, példa rá a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem Tangazdasága által alapított — s az imént említett — búza- és borsóter­mesztési rendszer, amely iránt országszerte nagy érdeklődés mutatkozott. Két esztendeje 14 ezer hektárt műveltek a gödöllőiek, útmutatása sze­rint, az idén 'már 36 ezer hek­tár a terület, 38 tangazdaság­ban. A Kertészeti Egyetem soroksári tangazdasága az egyik legnehezebben gépesít­hető zöldségnövény, a vörös­hagyma termelésének rend­szerét dolgozta ki, melyhez máris csatlakozott a felsőba- bádi, a kiskunsági, továbbá a hőgyészi állami gazdaság. Je­lezte belépési szándékát a Szikrai Állami Gazdaság és a ráckevei Aranykalász Tsz. A három alapító Pest megyei gazdaság együttműködik a hagyma tárolásában, földol­gozásában és értékesítésében is. Részt vállal a tennivalók­ból a Konzervipari Tröszt, a ZÖLDÉRT, és a Pest megyei MÉK Vállalat. Az ötödik öt­éves terv a gyümölcstermesz­tés fejlesztését az egyik leg­fontosabb feladatául adja gaz­daságainknak. E cél érdeké­ben a Törökbálinti Állami Gazdaság a csonthéjas gyü­mölcsök termesztésére kíván rendszert alapítani, szakem­berei kidől eozták az ősziba­rack, a szilva, a kajszi, a meggy és a cseresznye új ter­mesztési módszereit. A Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba eljuttatott en­gedélyezési kérelem tartal­mazza a leendő rendszer ter­veit. mely szerint a budai já­rásban — a Százhalombatta környéki, a Tök—Páty—Buda- jenő vidéki és a Biatorbágy tait így foglalta össze dr. Mo­nostori Erntő: — A termelési rendszerék­nek jelentős szerepük volt és van a nagyüzemi gazdaságok szervezettségének megszilárdí­tásában, az üzem- és a mun­kaszervezés javításában, a gazdálkodási rend és az agro­technikai fegyelem erősítésé­ben. Mégis, túlzásnak tartom azt a felfogást, mely szerint a mezőgazdaság iparosodásának egyetlen útját a rendszerek kínálják. Ugyanakkor elfo­gadhatatlan az a nézet is, mely a termelési rendszere­ket nem egy hatékony ter­melésszervezési formának te­kinti, hanem a gépbeszerzés könnyebb lehetőségének. Az a körülmény, hogy egyes rendszeren kívüli gazdaságok nem sokban maradnak el, sőt, esetenként magasabb termés­átlagokat érnek el, mint a rendszerbeliek, a műszaki fej­lesztés gyorsítására kell, hogy ösztökélje a rendszergazdákat. A gazdaságokat pedig arra, hogy tartsák be a technológiai utasításokat, fordítsanak na­gyobb gondot a talajművelés­re, a jó minőségű vetőmag előállítására és beszerzésére, a vegyszeres gyomirtásra, a nö­vényvédelemre. Apor Zoltán Ember és munkaerő A vitának, amelyet a Magyar Televízió tavaly decemberben indított, s amelyet tizenkilenc megyénk napilapjai több mint egy hónapiig gombolyított (s amely február 19-én a televí­zió kerekasztal beszélgetésének témája lesz), visszatérő refrénje volt, hogy honnan vegyük, ami nincs. Vagyis: növekvő gazda­sági és társadalmi feladatainak megvalósításához honnan biz­tosítsuk a megfelelő számú és képzettségű munkaerőt? A több száz újságcikk, riport és nyilatkozat közül különös ér­deklődéssel olvastam egy pártmunkás hozzászólását, amelynek az a lényege, hogy az egyik gazdasági vezetőt át­küldték a megye másik gyá­rába: nézzen csak körül, hogy ott miért jobb a mukahelyi légkör, mint a saját portáján. A szomszédolás után a „kül­dött” köntörfalazás nélkül el­mondta: „Szó, ami szó, ott job. ban hallgatnak minden mun­kás, minden vezető véleményé­re, ott jobban gazdának érzik magukat az emberek, mint mi- náhmk. És az is igaz, hogy olt valamivel kevesebb a kereset, de mégis kisebb a vándorlás, mint itt. Valahogy jobban ér­tenek az emberek nyelvén, egy kicsit mindenki jobban töri a fejét a közös gondok megoldá­sán ...” Meghatározó: a vezetés és a beosztottak kapcsolata Hangsúlyozom: nagyon tet­szik ez az őszinte nyilatkozat, mert feleletet ad rá, hogy mit várnak az emberek a vezetőik­től, s mire kell ügyelniük azok­nak, akik a vezetés tudomá­nyát — igen a tudományát, ne féljünk ettől a megfogalmazás­tól — hasznosan az emberek gondolkodásának, érzéseinek felhasználásával, és nem mellő­zésével, kívánják alkalmazni. A vezetés elsősorban embe­ri kapcsolat, hiszen mindenfaj­ta vezetés emberrel — a tele­vízió és a megyei lapok szó­ban forgó vitájánál maradva, munkáerővel — függ össze. Emberrel, munkaerővel, aki irányít, s emberekkel, munka­erőkkel, akiknek a feladatot végre kell hajtaniuk. Bizonyí­tani sem kell, hogy ebben mi­lyen nagy szerepet játszik a munkát irányító vezetők és beosztottak közötti kapcsolat milyensége. Eigy kicsit a po­Hiányzik az átképzés szervezeti kerete Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága az orvosi rehabU náci óról alkalmazta a különböző rend­szerek technológiáját. A bá­bolnai Iparszerű Kukorica­termesztési Rendszer kereté­ben gazdaságaink 6760 hek­táron termesztenek kukoricát és 481 hektáron cukorrépát. A szekszárdi KSZE-rendszer keretében 2270 hektáron te­rem kukorica és 1750 hektá­ron búza. A Gödöllői Állami Tangazdaság borsó- és búza- termesztési rendszeréhez a megyebeli állami gazdaságok 3736 hektár búzát, 1355 hektár fajtaborsót és 600 hektár zöld­borsót termő területtel csatla­koztak. Burgonyát, szóját és komlót is termel valamely rendszer keretében egy-egy gazdaságunk. A főosztályvezető-helyettes elmondta, hogy a kukorica ve­tésterületének 91 százalékán, a cukorrépatermő-terütat 41. a búzaterület 31. s a fajtabor- só-vetésterület 68 százalékán termesztenek a rendszerek irányításával. Megállapítha­•Budaörs—Törökbálint hatá­rában húzódó — termőtáj megteremtését javasolják. Halivadék Százhalombattáról Mint említettük, a termelé­si rendszerek bölcsőjét az ál­lattenyésztők ringatták. Az 1970-es évek elejére Pest me­gyében is megteremtették az állattartó rendszerek föltéte­leit az állami gazdaságok. S hogy milyen fejlődést mutat­tak azóta? — A gödöllői tangazdaság a bábolnai Tetra baromfi- tartási rendszerrel, a Ceglédi Állami Gazdaság a Kaposvá­ri Mezőgazdasági Főiskola KA —HYB sertéstenyésztő vállal­kozásával áll kapcsolatban. Előzetes elismerést kapott a minisztériumtól a Herceghal­mi Kísérleti Gazdaság HUN­GÁ—HYB sertéstenyésztési rendszere, melyhez tavaly az év végéig 72 nagyüzemi gaz­Deregán Gábor, az MTI tu­dósítója jelenti: Napjainkban a korszerű egészségügyi ellátást és be­teggondozást a technikai ha­ladás mellett a rehabilitáció előtérbe kerülése is jellemzi. Erről tanúskodik, hogy az Egészségügyi Minisziébium 1975-ben létrehozta az Orszá­gos Orvosi Rehabilitációs In­tézetet, amely a mozgásszervi betegek rehabilitációja mel­lett az országos hálózatot is szervezi. Az egykori Fodor gyógyintézet helyén létesült intézetben tartotta szerdán ülését dr. Pesta László elnök­letével az országgyűlés szociá­lis és egészségügyi bizottsága. A tanácskozáson részt vett Inokai János, az országgyűlés alelnöke, dr. Medve László egészségügyi miniszterhelyet­tes. Dr. Borsay János, az intézet igazgató-főorvosa elmondotta: a gyógyítómunkának az az igazi mércéje, hogy miképpen képes a beteg környezetébe ismételten beleilleszkedni. A teljes körű rehabilitáció azon­ban korántsem csupán orvosi feladat, fontos szerepe van a későbbiekben az úgynevezett foglalkozási, pedagógiai és szociális törődésnek. Az eddiginél nagyobb fi­gyelmet igényel az úgyneve­zett foglalkozási rehabilitáció. Ma az üzemek jelentős része felelősséggel törődik csökkent munkaképességű dolgozóival, többnyire azonban egysze­rűbb, szakképzettségüktől tá­voleső munkakörben foglal­koztatják őket. Hiányzik a differenciált, az egyén és a közösség számára is haszno­sabb munkakörökre való át­képzés szervezeti kerete. Ke­vés az úgynevezett foglalkozá­si rehabilitációs szakember, A vitában felszólalt Nincs János, dr. Tóth János, dr. Dé­váid József, Inokai János, dr. Kaposvári Júlia, dr. Kiss An­na, Pályi Sándorné és Rózsa József képviselő. A tanácskozás dr. Pesta Lász­ló zárszavával fejeződött be. Szakértők az igazságszolgáltatásban Törvényességi vizsgálat a büntetésvégrehajtásról Nemcsak vádat képviselnek a büntetőbíróságok előtt az ügyészek — jóllehet, legin­kább ezt a szerepkörüket is­meri a közvélemény —, ha­nem a törvényesség, a jog­szabályok betartása és betar­tatása végett ellátják a nyo­mozás, a büntetésvégrehajtás törvényessége fölötti felügye­letet, még polgári peres el­járásban is részt vesznek, és általános törvényességi fel­ügyeletet gyakorolnak. A fo­lyamatban lévő ügyészségi vizsgálatokról kért tájékozta­tást az MTI munkatársa a Legfőbb Ügyészségen, öt nagyobb vizsgálatot idő­Vándoroltok, kiállítások Több növényvédő szert kapnak a Pest megyei kistermelők A terméshozamokat mindin­kább befolyásolják a korsze­rű növényvédő szerek, ame­lyeknek felhasználása világ­szerte nő. A hazai termelők számára az Agrotröszt idén 7,4 milliárd forint értékű növény­védő szert szerez be, termelői, illetve, importbeszerzési áron 400 millió forinttal többet a tavalyinál. A beszerzésben nő a hazai ipar részesedése, a készlet 57 százalékát az ittho­ni üzemek állítják elő. A kisgazdaságok több nö­vényvédő szert kapnak, 15—20 százalékkal növekedhet a fel- használás, s mintegy 100 ké­szítményből választhatnak. A kistermelők számára előnyös, hogy kitűnő minőségű szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesz­tési növényvédő készítmények­ből vásárolhatnak. Az Agrotröszt bővíti a ván- dorbolt-hálózatot. A kiskertek ellátásának egyik fontos felté­tele ugyanis az elárusítóhelyek számának növelése. A nagyobb termelési, üdülőhelyi, és kirán­duló központokban, vagy a he­ti piacokon előre jelzett idő­ben mind többször jelennek majd meg az Agroker vállala­tok árukkal, és egyúttal szak­tanácsokat is adnak a növény­védő szerek felhasználásához. Pest megyében — import beszerzési áron számolva — mintegy 600 millió forint érté­kű növényvédő szert hozott forgalomba tavaly az AGRO­KER. Az idén ehhez képest 3—4 százalékos emelkedés várható. Gyomirtó szerekből már most csaknem 20 száza­lékkal több áll a rendelkezésére. Az év folya­mán az AGROTRÖSZT kor­szerűsíti a kis kiszerelésű nö­vényvédő szerek csomagolását, ami sok eddigi bosszúságnak elejét veszi. Megyénkben már tavaly is több mozgóboltot üzemeltettek közös kezdeményezésre az ÁFESZ-ek és az Agroker, s több vásárlással egybekötött kiállítást rendeztek. Az idén továbbfejlesztik ezt az akciót, s a tervek szerint mintegy 20 kiállítást rendeznek a járási székhelyeken és nagyobb köz­ségekben. zítettek az esztendő első felé­re. Már folyamatban van a büntetőjogi szakterületen an­nak elemzése, hogy — lezárult ügyek tapasztalataiból kiol­vashatóan — az igazságügyi szakértők igénybevételére a hatóságok részéről minden esetben az előírásoknak meg­felelően kerülje sor. Úgyszintén elkezdődött már több megyei (valamint a fővá­rosban működő) főügyészség és járási, illetve kerületi szin­tű ügyészség bevonásával — az az általános felügyeleti vizsgálat, amelynek országos témája van: Mindenben meg­felel-e a törvényesség előírá­sainak a tartási, életjáradéki és öröklési szerződések jóvá­hagyásával kapcsolatos ható­sági munka. Több főügyészség bevoná­sával rövidesen megkezdődik annak vizsgálata: pontosan betartják-e a szabadságvesz­tés-büntetés végrehajtására vonatkozó jogszabályi előírá­sokat, különösképpen a bünte­tésvégrehajtási fokozatokra (fegyház, szigorított börtön, börtön, fogház) vonatkozó ren­delkezéseket. Valamennyi főügyészség részt vesz abban a küszöbön- álló vizsgál atban, amelynek során a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányítása alá tartozó állami termelők i mező- és erdőgazdasági üze­mekben ellenőrzik a dolgozó nőik és a fiatalkorúak érdek- védelmét biztosító munkajogi rendelkezések alkalmazását, e két dolgozói kör munkajogi védelmének törvényességét a gyakorlatban. Polgári jogi területen meg­vizsgálják a társadalmi tulaj­donban okozott károk megté- ríttetésével kapcsolatos bünte­tőbírósági gyakorlatot, vala­mint azt, hogy a polgári peres útra utasított kárigények ren­dezése is megfelelőképpen tör­ténik-e. lentkezik, akkor is, ha igazga­tói szerv, gyár vagy akár ter­melőszövetkezet, hivatal veze­tői és beosztottai közötti vi­szonyról van szó. Ezért lehet országos kérdés, politikai kér­dés a vezetés kulturáltabbá — ha úgy tetszik emberibbé — tétele minden területen, ahogy erről az MSZMP XI. kongresz- szusának határozata is szók A jobb munkahelyi környezetben kamatozik Mi lehet az előrelépés mód­ja? Elsősorban a helyes veze­tőképzés. Jelenleg sokfajta cél­lal sok vezetőt képeznek ná­lunk különféle iskolákban és tanfolyamokon. Ennek eredmé­nyeként sikerült eljutnunk odáig — s ez ömagában is igen nagy eredmény —, hogy a különböző posztokra kerülő emberek szaktudása, világné­zeti állásfoglalása ma sokkal jobb, mint korábban bármikor volt. De a szaktudás, a poli­tikai elkötelezettség önmagá­ban még nem vezetni tudás is, s ennek visszásságait gyakran érezzük. Éppen ez a helyzet teszi fontossá, hogy vegyük számba mindazokat a lehetősé­geket, amelyekkel a legfonto­sabbra: az emberi kapcsolatok ápolásának tudományára is rávezethetjük mindazokat a tisztségviselőket, akik elhiva­tottak a gondjaikra bízott ki- sebb-nagyobb kollektívák irá­nyítására. Értéke szerint kell foglalkoz­ni ezzel, mert minden energia, amelyet ilyen célokra fordí­tunk, sokszorosan visszatérül az emberek munkájában, nem­csak a szó szakmai, hanem emberi értelmében is. S noha mindez sokfajta áttételen ka­matozik a munkaerőgondok megoldásában, de minden bi­zonnyal kamatozik az embe­rek jobb munkahelyi környe­zetében, amely fundamentuma volt és a jövőben is fundamen­tuma lesz a törzsgárda gyara­podásának. KŐSZEGI FRIGYES, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa litika nyelvére lefordítva a szót, és szabadon idézve Kádár Jánosnak egy angyalföldi vá­lasztói nagygyűlésen elmondott véleményét, az emberek egyet­értenek a párt politikájával, azzal a közszellemmel, ami az országban általában jellemzi az életet, s ezért az ország jól érzi magát. Az azonban, hogy az egyes emberek külön-külön jónak vagy rossznak érzik a helyzetüket, sokban függ a gyárigazgatótól, a tsz-elnöktől, a hivatali vezetőtől, a brigád­vezetőtől, a művezetőtől vagy akár — fegyveres testületeknél — a rajparancsnoktól. Ezért a munkaerőhelyzettel összefüg­gésben is nagy gondot kell fordítani arra. hogy vezetőink rendelkezzenek a vezetéshez szükséges képességekkel, s azokkal jól is tudjanak élni. Hogy e tekintetben sok még a tennivalónk, azt a vitázó cik­kek, riportok, nyilatkozatok garmadája tanúsítja. Egymásra utáltán a munkafolyamatokban Többször szóba került a vi­ta során, hogy milyen sok for­mában, s milyen differenciál­tan és árnyaltan jelentkezik naponta a vezetők és beosztot­tak jó vagy rossz kapcsolata. Bárhol dolgozunk is, egymás­ra vagyunk utalva, egymás ke­zére dolgozunk. Mai helyze­tünkben — gazdasági erőforrá­saink feltárásában, munkánk hatékonyságának növelésében, gondjaink megoldásában — minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a kiegyensúlyo­zott kapcsolat igénye, mert abban, hogy az egymás közötti kapcsolatok milyenek, plaszti­kusan kifejeződhetnek a közös­ségi akarat értékei, a szocializ­mus társadalmának emberi ér­tékei, a munka minőségének értékei — helyesen vagy torzí­tott formában. Még pontosab­ban fogalmazva: a vezető és a beosztott kapcsolata éppen a fejlett szocialista társadalom építésének sajátosságai miatt az emberek jó részének a sze­mében óhatatlanul az állam és az ember kapcsolataként je-

Next

/
Thumbnails
Contents