Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-16 / 39. szám
Tanácselnökök tapasztalatcseréje Tanulhatnak egymástól A PEST MEGYEI HÍ ÍR LÁP KÜ LÖN KI ADÁSA IV. ÉVFOLYAM 39. SZÁM 1977. FEBRUAR 16., SZERDA Az utolsó Zárszámadó a Szilas mentén Az elmúlt napokban sokszor tűntek fel Pécel utcáin érdeklődő idegenek. Nézegették a parkokat, vizsgálgatták a kemény burkolatú utakat, be-benéztek egy-egy üzletbe. A falu lakói azt hihették volna; ellenőrök. Bizonyos értelemben azok is voltak. Ellenőrizhették, hol tart ma Pécel, s összehasonlíthatták, otthoni állapotaikkal. Pest megyei községek tanácselnökeinek tartottak továbbképzést a községben. Az ismerkedő sétákon Tóth István, a házigazda tanácselnök kalauzolta a vendégeket. Elmondta, miképpen sikerült széles körű összefogással, temérdek társadalmi munkával, alig két év alatt felépíteni egy 75 személyes óvodát, hogyan vált Pécel az ország egyik legjobban közművesített községévé, s épült minimális anyagi ráfordítással szennyvízcsatorna, út, járda. A Pest megyei állattenyésztési felügyelőség előadássorozatot indít a megye városaiban és községeiben, így a gödöllői járásban is. A téli esték című rendezvényeken az állattenyésztési felügyelet, a MÉSZÖV, az állatforgalmazás, és az agrártudományi egyetem szakemberei tájékoztatják az érdeklődőket a háztáji és kisegítő gazdaságban folyó állattartás idei lehetőségeiről, a támogatások mértékéről, s egyéb, a gazdálkodókat érdeklő kérdésekről. A háztáji szerepe Mezőgazdasági termelésünkben a nagyüzemek mellett számottevő a kisgazdaságokból származó termékek metny- nyisége. Az V. ötéves népgazdasági terv az élelmiszer-termelés jelentős mértékű növekedését írja elő, s e feladat megvalósításához a szocialista nagyüzemeken kívül a háztáji, a kisegítő és az egyéb kisgazdaságokra is komoly feladat hárul. Minisztertanácsi határozat Is rendelkezik az egyéni gazdálkodók támogatásáról. A többi között előírja, hogy az állami gazdaságok szerződés alapján segítsék a háztáji és a kisegítő gazdaságban folyó termelő- és értékesítő munkát. A mezőgazdasági szövetkezetek működési területükön támogassák a háztáji gazdaságokat, s ezzel megegyező módon segítsék elő mezőgazdasági szakcsoportok szervezését, s az állami és szövetkezeti felvásárlószervezeték több évre szóló szerződésben nyújtsanak értékesítési garanciát a termelést és az értékesítést szervező, lebonyolító helyi szervezeteknek. Segítség a tenyésztésben Az előadók tájékoztatják a hallgatókat, a kisgazdaságok mezőgazdasági termelésben elfoglalt helyéről, a fejlődés tendenciáiról, a termelés és az értékesítés szervezéséről. Szó esik a szarvasmarhatartásról, a tejtermelésről. Akistermelők tulajdonában lévő állomány hagyományos, vegyes hasznosítású magyartarka. A mesterséges megtermékenyítés általánossá válásával sokat javult az apaállatok minősége. A tejellátó területeken — így Pest megyében is — egyelőre korlátozott mértékben megindul az intenzív tejtermelő Holstein-Friz fajtákkal való keresztezés. Pest megyei felmérés alapján a háztáji és kisegítő gazdaságok tejtermelésének jövedelemkalkulációja azt mutatja, hogy 2933 literes évi tej- hozammal tehénenként 5216 forintot jövedelmez a tartás. A sertéstenyésztésben szakosodás tapasztalható, elkülönülnek a kocatartó, malacnevelő és -hizlaló kistermelők. A magasabb termelésre képes fajták térhódítása ebben az ágazatban is fölveti a A tapasztalatcserére érkezettek nem titkolták csodálkozásukat. Egyesek a főváros közelségének tudták be a nagyobb arányú fejlődést. Pedig nem így van. A megye anyagi lehetőségei korlátozottak, s a főváros sem sok segítséget ad, pedig a lakosság több mint fele Budapesten dolgozik. A szép eredmények mögött kitartó munka, alapos szervezés, s a támogatások okos felhasználása húzódik meg. A továbbképzésen alkalom nyílt arra, hogy a községek vezetői jó kapcsolatokat alakítsanak ki egymással. A pé- celi tanácselnök is több meghívást kapott; látogasson el Taksonyba, Galgamácsára. A tapasztalatcsere gyümölcsöző, másutt is van mutogatnivaló, számos új, jobb módszert lehet megismerni. tartási körülmények és a takarmányozás korszierűsítésé- nek szükségességét. Állami támogatás, kedvezmények Felvilágosítást kapnak a téli estékre érkezők, a háztáji és kisegítő gazdaságok takarmányellátásáról, a gépesítés lehetőségeiről, a különféle eszközök kezeléséről is. 1977. január elsejével új támogatási rendelkezések léptek életbe. Ezekről, a különböző felvásárlási akciókról, a mezőgazdasági árutermelési kölesönről, a felvásárlási és szerződéses alapárakról, a jövedelem- adózásról, az adókedvezményről is részletes tájékoztatóval és magyarázattal szolgálnak az előadók. Beszélnek az állatbiztosításról, az állategészségügyi és -forgalmazási engedélyről. Az előadássorozat hétfőn kezdődött Veresegyházon — kedvező tapasztalatokkal. / soron következő előadások: február 16, Vácszentlászló, művelődési ház; 17-én Galga- mácsa, művelődési ház; 18-án Túra, művelődési ház és Dány, művelődési ház; 21-én Gödöllő, művelődési ház; 22-én Kerepes, Szilasmenti Tsz irodaháza; 25-én Váckisújfalu, művelődési ház; 28-án Pécel, művelődési ház: március 2-án Veresegyház, művelődési ház; 3-án Valkó, művelődési ház; 7-én Túra, művelődési ház; 9- én Aszód, művelődési ház. A kerepesi és a márciusban megtartandó veresegyházi, valkói és túrái előadást a MÉSZÖV kiküldöttje tartja, s ezeken a nyúltenyésztés kérdéseiről lesz szó. Az előadások minden alkalommal este hat órakor kezdődnek. Utolsó zárszámadó közgyűlését tartotta a Szilasmenti Termelőszövetkezet. Ismeretes, januárban Mátyásföldön volt a csömöri Haladás, a XVI. kerületi Aranykalász és a kerepesi Szilasmenti Tsz közös közgyűlése, ahol kimondták a három gazdaság egyesülését és megválasztották az új vezetőséget, elfogadták, a módosított alapszabályzatot. A szilasmentiek mostani zárszámadójára sokan eljöttek a gazdaság dolgozói közül. A szövetkezet vezetőin kívül megjelent Kovács Istvánná országgyűlési képviselő, dr. Sü- pek Zoltán, a járási hivatal elnöke, Nyíry Tibor, a járási pártbizottság propaganda és művelődési osztályának vezetője, Pécsi Istvánná, Kerepes község párttikára. Sárossy János elnök adott számot a tavalyi év gazdasági eredményeiről. Mozgalmas, sok eseménnyel teli esztendő volt az elmúlt — mondotta. — A kedvezőtlen időjárásnak, a késői kitavaszodásnak, a nyári aszálynak itt is megvoltak a következményei. Ennek dacára 1975-höz viszonyítva, amikor 152 millió volt a „kerítésen” belül előállított, tehát ipari jellegű tevékenységből származó termelési érték, 1976-ban 185 millióra emelkedett. Az új technológia, a gépesítés nagyban segítette a termelést. Javultak a szociális körülmények és a munkahelyi légkör. Sajnos, azt is meg kell mondani, nem minden munkahelyi vezető használta ki a dolgozók kezdeményező készségét. Je- lentős eredmények születtek a kutatási munka révén. A termelés fejlesztéséhez, a kísérletekhez a Herbária minden évben megbízatást ad. Céljuk, hangoztatta az előadó, további korszerű gépek vásárlása és munkába állítása, a kistarcsai műhely korszerűsítése. Fejlesztik a gödöllői és a kistarcsai szarvasmarhatelepet. Gödöllőn üzembe helyezték az új borjúnevelőt. A juh tartás gazdaságos volt tavaly. Törzsállományuk 634, a szaporulat 1081 volt. Első ízben adtak ki anyakocákat háztáji gazdaságokba; háromszáz- nyolcvanöt sertésre szerződtek. Az időjárás okozta nehézségek ellenére is nagyon szép eredmények születtek a gazdaságban. . Erősödött a közös tulajdon, javult a dolgozók életszínvonala. Az elnöki beszámoló után többen kértek szót. Volt, aki bírálta a jelentést — mondván — csak a szépről beszélt. Javaslat hangzott el lakásépítési alap létrehozására, a juhtenyésztés fokozására. Dr. Süpek Zoltán elismeréssel szólott a végzett munkáról, a dolgozók helytállásáról. A szövetkezetben a feladatokkal együtt a felelősségvállalás is nőtt. A szakembereknek a dolgozók észrevételeit hasznosítva kell meghatározni a további lépéseket, a kudarcból is okulni kell. Ezután került sor a bizottságok jelentésére. Szánti Ferenc, az ellenőrző bizottság elnöke beszámolóját saját élményeivel színesítette. A levezető elnök ekkor felhívta a figyelmét, hogy ragaszkodjon a bizottság által leírt jelentéshez. Kínos másodpercek következtek, mert Szánti Ferenc a papírokat az elnökségi asztalra helyezte, majd elhagyta a termet. A jelentéstételt Marino László, az ellenőrző bizottság tagja folytatta. A bizottság beAsszonyok Verseg szélén, a rétre néző domboldalon áll egy múlt században épült klasszicista stílusú földszintes ház. A 30-as évekig az építtető Majthényi család birtokolta, majd tőlük a VJalkó család vásárolta meg. A felszabadulás után sokféle célra szolgált, de annyira még sohasem volt kihasználva, mint ma. A Barátság Termelő- szövetkezet önálló gumiüzeme működik falai között 1970 novembere óta. Tavaly, jócskán meghaladva az előirányzott termelési értéket, 12 millió forintot teljesítettek. Egész évben Belépve, enyhén kellemetlen égett gumiszag csapja meg az orrom, de megkönnyebbülök, hiszen rosszabbra számitottam. Gépek berregnek, nem túl hangosan, normális hangerővel is meg lehet érteni a másik szavát. Asszonyok szorgos- kodnak a gépek mellett, kezük fürgén jár, magabiztosan nyúlnak a kézelőgombokhoz, a forró vasakhoz, melyekben célszerű formát nyernek a gumi tömbök. Most Lajtos Jó- zsefné brigádja a soros. — Egész évben dolgoznak? —r Igen, üzemünk nem idényjellegű. Két műszakba járunk. Az egyik héten reggel hattól délután kettőig, a következőn kettőtől este tízig. De vannak időszakok, amikor egy-egy termék olyan sürgős, hogy három műszakban folyik a termelés. Jelenleg is így dolgozunk, éppen az én brigádomból hárman éjszakások, csak így tudjuk határidőre legyártani a fejőkelyheket. Szívesen vállalják az éjszakázást — 50 százalék pótlékot kapnak. — Hányán vannak a brigádban? — A mienkben tizennyolcán, a másikban, Tóth András- né csoportjában húszán. Részámolója a szövetkezet munkáját, vagyoni helyzetét pozitívnek értékelte, a pénztár- és bizonylati fegyelmet jónak. A döntőbizottság elnöke, dr. Kádi Tibor, elmondotta, a gazdaságban évről évre csökkent a panaszosok száma. A nőbizottság beszámolóját Szekeres Erzsébet tolmácsolta. A szövetkezetben 432 lány és asszony dolgozik, a tagság 30 százaléka. A nőpolitikái határozat érvényesül, egyre több nő tölt be vezetői tisztséget. Növekszik az erkölcsi elismerésük is. A bizottság és a szakszervezeti testület kapcsolata jó. Negyven gyermeket helyeztek el a gödöllői, a kerepesi és a kistarcsai óvodában. Kitért beszámolójában a gödöllői és kistarcsai tanyán élő nők nehéz körülményeire, és felhívta a figyelmet megváltoztatásuk szükségességére. A gazdaságban szerteágazó munka folyik, foglalkoznak növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, ipari tevékenységgel és élelmiszer-tartósítással. A Szilasmenti Egyesült Mező- gazdasági Termelőszövetkezet járásunk legnagyobb szövetkezete, ahol a feladatokkal a felelősségnek is arányban kell lenni. gebben nyolcan-nyolcan voltunk, de ahogy növekedett a gépek száma, úgy emelkedett a mi létszámunk is. Többségünk nő, csupán öt férfi dolgozik az üzemben, hamarosan még egy jön. Nagy szükség van rájuk, hisz melyik asszony bírná emelgetni a súlyos gumibálákat? — Mit készítenek most? — Tíz gép fejőkelyheket, a többin lábtörlő, borjúszopókák, tömítőgyűrű, csavarhúzóra való gumi bevonat és tollaslabdavég készül. Tízforintos órabérrel dolgozunk, havonta 2 ezer 500 forint körül keresünk. Többet csak ritkán, mert a túlórák száma korlátozott. Március elsejétől, reméljük, emelkedik a fizetésünk, akkor lesz bérfejlesztés a szövetkezetben. — Ügy tudom, nemcsak az üzemben, otthon is dolgoznak. — Az elkészült munkadarabokat sorjázni kell, ez a művelet viszonylag sok időt igényel. Különösen hosszú ideig tart a borjúszopókák sorjázá- sa. Ezt otthon is tudjuk csinálni, nem kell hozzá más, csupán egy éles olló — akkor csinálhatjuk, amikor éppen ráérünk. Az otthoni munkát is órabérben számolják el. A darabszám meg van szabva, könnyen ellenőrizhetik teljesítményünket. A tollasvégekből ötven a norma, borjúszo- pókákból ennek a fele. Haza is visznek munkát — Elmenne innen, mondjuk az ikladi műszergyárba, ha néháiiy száz forinttal többet kapna? — Nem — mosolyog Lajtos Józsefné. — Három gyermekem van, idős édesanyám, s ha délelőttös vagyok, egész délután velük lehetek, figyelemmel kísérhetem, hogyan tanulnak, ha pedig délutános. műszakba jövök, délelőtt vagyok otthon. Kis telepen — nagy haszon Valutát hoz a péceli papírhulladék A telep egyik csücskében, munka közben találom Balázs Mihályt, a Közép-magyarországi MÉH-vállalat péceli telepének részlegvezetőjét. Ügyes kis masinával szabdalja a vasakat, a vevő kívánságára vágja éppen méretre. Otthon a fűrészelés jókora fáradsággal sikerülne. Együtt megyünk be a kis irodahelyiségbe, amit most alakítanak át. Egy szuszra mondja a telep gondjait, van miről mesélnie, hiszen 15 éve dolgozik itt A péceli telep nem nagy, haszna annál inkább. Segíti a lakosság ellátását s összegyűjti a hasznos hulladékot Tavaly 37 vagon hulladékpapírt gyűjtöttek be, lényegesen többet, mint tervezték. Válogatás után bálázzák a papírt, s 90 százalékát külföldre szállítják, valutáért. Hetven vagon vashulladék, négy vagon színes fém járult hozzá, hogy az elmúlt évben forgalmuk megközelítette a másfél millió forintot. Elképesztő, hogy egy-két községben ennyi, a népgazdaságnak oly értékes . hulladék halmozódjon feL Kérdés, hogy miért nem szállítják el az élelmiszer- boltokban tömegével heverő papírhulladékot? Hiszen lehetőség lenne rá, hogy csekély fuvardíj ellenében a vállalat gépkocsiját vegyék igénybe. A telepen nem kaptak bejelentést. Csak egy telefon vagy egy levél kellene. De ha Mohamed nem megy a hegyhez, elmegy a hegy Mohamedhez. A telep is érdeklődik ezután, van-e elszállítanivaló. Azért is jó ez a megoldás, mert gondot okoz, ha egyszerre zúdul a telepre a sok különféle hulladékanyag Az üzletekből is lehetőleg kötegelt, egyéb hulladéktól mentes papírt várnak. Munkájukat megkönnyítené az is, ha gázvágót kapnának. A vevők kiszolgálása is köny- nyebb lenne, s egyszerűbb volna darabolni a több mázsás vasakat. Kényelmes a munka, nem kell utazgatni, és meg is szoktuk. Eleinte idegenkedtünk, féltünk a villamos árammal hajtott gépektől, de aztán megbarátkoztunk velük. Persze néha- néha megégetjük a kezünket — mutatja a karján a sebhelyeket —, de más munkahelyeken is előfordul baleset. — Hány éve dolgozik itt? — 1971 óta. — És a többiek? — Azok is szinte kezdettől fogva. A brigádunkból az elmúlt évben csupán egyetlen személy távozott, az sem a nagyobb fizetésért, egészségi állapota miatt volt kénytelen új munkahelyet keresni. Kenyérkereset, utazás nélkül — özvegy Bodor Józsefné azt a gépet kezeli, amely a csavarhúzókat vonja be gumival. 0 is megalakulása óta dolgozója az üzemnek. — Eddig mindig a mezőgazdaságban dolgoztam, gyárba nem kívánkozom. Negyed óra alatt ideérek, szeretem a munkámat. Igaz, sokszor nagyon kellemetlen szaga van a sülő guminak, de ilyenkor kinyitjuk az ablakokat. — Hány csavarhúzót von be egy műszak alatt? — Kétfélét készítek. Az egyikből kilencvenet, a másikból hatvanat. Az utolsó teremből balra nyílik a raktár. Itt ketten dolgoznak: Pocsai Istvánná és Kalmár Gáborné. ök csomagolják zacskóba a kész termékeket, sallangolás után leköszörülik a fejőkelyhek száját, bemérik a csavarhúzókat. A gépek mellett dolgozók nem irigykednek rájuk, mert nemcsak a munkájuk sok, a felelősségük is nagy. Bene Mihály BSúlyzó is kerül a sportparkba Szabadtéri sportparkot létesítenek az Agrártudományi Egyetem labdapályái közelében. A különböző felszereléseket: korlátokat, nyújtókat, bordásfalakat, a Városgazdálkodási Vállalat lakotosüzemében készítik. Horváth István és Hasz- nosi József súlyzókat hegeszt. Ifj. Fekete József felvétele Téli esték Előadások az állattartásról — kistermelőknek Csiba József (k. i.) Nem kívánkoznak el innen a vérségi gum
