Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-16 / 39. szám

Tanácselnökök tapasztalatcseréje Tanulhatnak egymástól A PEST MEGYEI HÍ ÍR LÁP KÜ LÖN KI ADÁSA IV. ÉVFOLYAM 39. SZÁM 1977. FEBRUAR 16., SZERDA Az utolsó Zárszámadó a Szilas mentén Az elmúlt napokban sok­szor tűntek fel Pécel utcáin érdeklődő idegenek. Nézeget­ték a parkokat, vizsgálgatták a kemény burkolatú utakat, be-benéztek egy-egy üzletbe. A falu lakói azt hihették volna; ellenőrök. Bizonyos ér­telemben azok is voltak. El­lenőrizhették, hol tart ma Pé­cel, s összehasonlíthatták, ott­honi állapotaikkal. Pest me­gyei községek tanácselnökei­nek tartottak továbbképzést a községben. Az ismerkedő sétákon Tóth István, a házigazda tanácsel­nök kalauzolta a vendégeket. Elmondta, miképpen sikerült széles körű összefogással, te­mérdek társadalmi munkával, alig két év alatt felépíteni egy 75 személyes óvodát, hogyan vált Pécel az ország egyik leg­jobban közművesített közsé­gévé, s épült minimális anya­gi ráfordítással szennyvízcsa­torna, út, járda. A Pest megyei állattenyész­tési felügyelőség előadássoro­zatot indít a megye városaiban és községeiben, így a gödöllői járásban is. A téli esték című rendezvényeken az állatte­nyésztési felügyelet, a MÉ­SZÖV, az állatforgalmazás, és az agrártudományi egyetem szakemberei tájékoztatják az érdeklődőket a háztáji és ki­segítő gazdaságban folyó ál­lattartás idei lehetőségeiről, a támogatások mértékéről, s egyéb, a gazdálkodókat érdek­lő kérdésekről. A háztáji szerepe Mezőgazdasági termelésünk­ben a nagyüzemek mellett számottevő a kisgazdaságok­ból származó termékek metny- nyisége. Az V. ötéves népgaz­dasági terv az élelmiszer-ter­melés jelentős mértékű növe­kedését írja elő, s e feladat megvalósításához a szocialis­ta nagyüzemeken kívül a ház­táji, a kisegítő és az egyéb kis­gazdaságokra is komoly feladat hárul. Minisztertanácsi határozat Is rendelkezik az egyéni gaz­dálkodók támogatásáról. A többi között előírja, hogy az állami gazdaságok szerződés alapján segítsék a háztáji és a kisegítő gazdaságban folyó termelő- és értékesítő mun­kát. A mezőgazdasági szövet­kezetek működési területü­kön támogassák a háztáji gaz­daságokat, s ezzel megegyező módon segítsék elő mezőgaz­dasági szakcsoportok szerve­zését, s az állami és szövetke­zeti felvásárlószervezeték több évre szóló szerződésben nyújt­sanak értékesítési garanciát a termelést és az értékesítést szervező, lebonyolító helyi szervezeteknek. Segítség a tenyésztésben Az előadók tájékoztatják a hallgatókat, a kisgazdaságok mezőgazdasági termelésben el­foglalt helyéről, a fejlődés tendenciáiról, a termelés és az értékesítés szervezéséről. Szó esik a szarvasmarhatar­tásról, a tejtermelésről. Akis­termelők tulajdonában lévő állomány hagyományos, ve­gyes hasznosítású magyartar­ka. A mesterséges megtermé­kenyítés általánossá válásá­val sokat javult az apaállatok minősége. A tejellátó terüle­teken — így Pest megyében is — egyelőre korlátozott mér­tékben megindul az intenzív tejtermelő Holstein-Friz faj­tákkal való keresztezés. Pest megyei felmérés alap­ján a háztáji és kisegítő gaz­daságok tejtermelésének jö­vedelemkalkulációja azt mu­tatja, hogy 2933 literes évi tej- hozammal tehénenként 5216 forintot jövedelmez a tartás. A sertéstenyésztésben sza­kosodás tapasztalható, elkü­lönülnek a kocatartó, malac­nevelő és -hizlaló kisterme­lők. A magasabb termelésre képes fajták térhódítása eb­ben az ágazatban is fölveti a A tapasztalatcserére érke­zettek nem titkolták csodálko­zásukat. Egyesek a főváros kö­zelségének tudták be a na­gyobb arányú fejlődést. Pe­dig nem így van. A megye anyagi lehetőségei korlátozot­tak, s a főváros sem sok se­gítséget ad, pedig a lakosság több mint fele Budapesten dolgozik. A szép eredmények mögött kitartó munka, ala­pos szervezés, s a támogatá­sok okos felhasználása húzó­dik meg. A továbbképzésen alkalom nyílt arra, hogy a községek vezetői jó kapcsolatokat ala­kítsanak ki egymással. A pé- celi tanácselnök is több meg­hívást kapott; látogasson el Taksonyba, Galgamácsára. A tapasztalatcsere gyümölcsöző, másutt is van mutogatnivaló, számos új, jobb módszert le­het megismerni. tartási körülmények és a ta­karmányozás korszierűsítésé- nek szükségességét. Állami támogatás, kedvezmények Felvilágosítást kapnak a téli estékre érkezők, a háztáji és kisegítő gazdaságok takar­mányellátásáról, a gépesítés lehetőségeiről, a különféle esz­közök kezeléséről is. 1977. ja­nuár elsejével új támogatási rendelkezések léptek életbe. Ezekről, a különböző felvá­sárlási akciókról, a mezőgaz­dasági árutermelési kölesön­ről, a felvásárlási és szerződé­ses alapárakról, a jövedelem- adózásról, az adókedvezmény­ről is részletes tájékoztatóval és magyarázattal szolgálnak az előadók. Beszélnek az állat­biztosításról, az állategészség­ügyi és -forgalmazási enge­délyről. Az előadássorozat hétfőn kezdődött Veresegyházon — kedvező tapasztalatokkal. / soron következő előadások: február 16, Vácszentlászló, művelődési ház; 17-én Galga- mácsa, művelődési ház; 18-án Túra, művelődési ház és Dány, művelődési ház; 21-én Gö­döllő, művelődési ház; 22-én Kerepes, Szilasmenti Tsz iro­daháza; 25-én Váckisújfalu, művelődési ház; 28-án Pécel, művelődési ház: március 2-án Veresegyház, művelődési ház; 3-án Valkó, művelődési ház; 7-én Túra, művelődési ház; 9- én Aszód, művelődési ház. A kerepesi és a márciusban meg­tartandó veresegyházi, valkói és túrái előadást a MÉSZÖV kiküldöttje tartja, s ezeken a nyúltenyésztés kérdéseiről lesz szó. Az előadások minden al­kalommal este hat órakor kez­dődnek. Utolsó zárszámadó közgyű­lését tartotta a Szilasmenti Termelőszövetkezet. Ismeretes, januárban Mátyásföldön volt a csömöri Haladás, a XVI. ke­rületi Aranykalász és a kere­pesi Szilasmenti Tsz közös közgyűlése, ahol kimondták a három gazdaság egyesülését és megválasztották az új vezető­séget, elfogadták, a módosított alapszabályzatot. A szilasmentiek mostani zárszámadójára sokan eljöttek a gazdaság dolgozói közül. A szövetkezet vezetőin kívül megjelent Kovács Istvánná or­szággyűlési képviselő, dr. Sü- pek Zoltán, a járási hivatal el­nöke, Nyíry Tibor, a járási pártbizottság propaganda és művelődési osztályának veze­tője, Pécsi Istvánná, Kerepes község párttikára. Sárossy János elnök adott számot a tavalyi év gazdasági eredményeiről. Mozgalmas, sok eseménnyel teli esztendő volt az elmúlt — mondotta. — A kedvezőtlen időjárásnak, a ké­sői kitavaszodásnak, a nyári aszálynak itt is megvoltak a következményei. Ennek dacára 1975-höz viszonyítva, amikor 152 millió volt a „kerítésen” belül előállított, tehát ipari jellegű tevékenység­ből származó termelési ér­ték, 1976-ban 185 millióra emelkedett. Az új technológia, a gépesítés nagyban segítette a termelést. Javultak a szociális körülmé­nyek és a munkahelyi légkör. Sajnos, azt is meg kell mon­dani, nem minden munkahelyi vezető használta ki a dolgozók kezdeményező készségét. Je- lentős eredmények születtek a kutatási munka révén. A termelés fejlesztéséhez, a kí­sérletekhez a Herbária min­den évben megbízatást ad. Céljuk, hangoztatta az elő­adó, további korszerű gépek vásárlása és munkába állítása, a kistarcsai műhely korszerű­sítése. Fejlesztik a gödöllői és a kistarcsai szarvasmarha­telepet. Gödöllőn üzembe helyezték az új borjúnevelőt. A juh tar­tás gazdaságos volt tavaly. Törzsállományuk 634, a szapo­rulat 1081 volt. Első ízben ad­tak ki anyakocákat háztáji gazdaságokba; háromszáz- nyolcvanöt sertésre szerződtek. Az időjárás okozta nehézségek ellenére is nagyon szép ered­mények születtek a gazdaság­ban. . Erősödött a közös tulajdon, javult a dolgozók életszín­vonala. Az elnöki beszámoló után többen kértek szót. Volt, aki bírálta a jelentést — mondván — csak a szépről beszélt. Ja­vaslat hangzott el lakásépítési alap létrehozására, a juhte­nyésztés fokozására. Dr. Süpek Zoltán elismeréssel szólott a végzett munkáról, a dolgozók helytállásáról. A szövetkezet­ben a feladatokkal együtt a felelősségvállalás is nőtt. A szakembereknek a dolgozók észrevételeit hasznosítva kell meghatározni a további lépé­seket, a kudarcból is okulni kell. Ezután került sor a bizott­ságok jelentésére. Szánti Fe­renc, az ellenőrző bizottság el­nöke beszámolóját saját élmé­nyeivel színesítette. A levezető elnök ekkor felhívta a figyel­mét, hogy ragaszkodjon a bi­zottság által leírt jelentéshez. Kínos másodpercek következ­tek, mert Szánti Ferenc a pa­pírokat az elnökségi asztalra helyezte, majd elhagyta a ter­met. A jelentéstételt Marino László, az ellenőrző bizottság tagja folytatta. A bizottság be­Asszonyok Verseg szélén, a rétre néző domboldalon áll egy múlt szá­zadban épült klasszicista stí­lusú földszintes ház. A 30-as évekig az építtető Majthényi család birtokolta, majd tőlük a VJalkó család vásárolta meg. A felszabadulás után sokféle célra szolgált, de annyira még sohasem volt kihasználva, mint ma. A Barátság Termelő- szövetkezet önálló gumiüzeme működik falai között 1970 no­vembere óta. Tavaly, jócskán meghaladva az előirányzott termelési értéket, 12 millió fo­rintot teljesítettek. Egész évben Belépve, enyhén kellemetlen égett gumiszag csapja meg az orrom, de megkönnyebbülök, hiszen rosszabbra számitottam. Gépek berregnek, nem túl hangosan, normális hangerő­vel is meg lehet érteni a má­sik szavát. Asszonyok szorgos- kodnak a gépek mellett, kezük fürgén jár, magabiztosan nyúlnak a kézelőgombokhoz, a forró vasakhoz, melyekben célszerű formát nyernek a gumi tömbök. Most Lajtos Jó- zsefné brigádja a soros. — Egész évben dolgoznak? —r Igen, üzemünk nem idényjellegű. Két műszakba járunk. Az egyik héten reggel hattól délután kettőig, a kö­vetkezőn kettőtől este tízig. De vannak időszakok, amikor egy-egy termék olyan sürgős, hogy három műszakban folyik a termelés. Jelenleg is így dolgozunk, éppen az én bri­gádomból hárman éjszakások, csak így tudjuk határidőre le­gyártani a fejőkelyheket. Szí­vesen vállalják az éjszakázást — 50 százalék pótlékot kap­nak. — Hányán vannak a brigád­ban? — A mienkben tizennyol­cán, a másikban, Tóth András- né csoportjában húszán. Ré­számolója a szövetkezet mun­káját, vagyoni helyzetét pozi­tívnek értékelte, a pénztár- és bizonylati fegyelmet jónak. A döntőbizottság elnöke, dr. Kádi Tibor, elmondotta, a gazdaság­ban évről évre csökkent a pa­naszosok száma. A nőbizottság beszámolóját Szekeres Erzsébet tolmácsolta. A szövetkezetben 432 lány és asszony dolgozik, a tagság 30 százaléka. A nőpolitikái hatá­rozat érvényesül, egyre több nő tölt be vezetői tisztséget. Növekszik az erkölcsi elisme­résük is. A bizottság és a szakszervezeti testület kapcso­lata jó. Negyven gyermeket helyeztek el a gödöllői, a ke­repesi és a kistarcsai óvodá­ban. Kitért beszámolójában a gödöllői és kistarcsai ta­nyán élő nők nehéz körül­ményeire, és felhívta a fi­gyelmet megváltoztatásuk szükségességére. A gazdaságban szerteágazó munka folyik, foglalkoznak növénytermesztéssel, állatte­nyésztéssel, ipari tevékenység­gel és élelmiszer-tartósítással. A Szilasmenti Egyesült Mező- gazdasági Termelőszövetkezet járásunk legnagyobb szövetke­zete, ahol a feladatokkal a fe­lelősségnek is arányban kell lenni. gebben nyolcan-nyolcan vol­tunk, de ahogy növekedett a gépek száma, úgy emelkedett a mi létszámunk is. Többsé­günk nő, csupán öt férfi dol­gozik az üzemben, hamarosan még egy jön. Nagy szükség van rájuk, hisz melyik asszony bírná emelgetni a súlyos gu­mibálákat? — Mit készítenek most? — Tíz gép fejőkelyheket, a többin lábtörlő, borjúszopókák, tömítőgyűrű, csavarhúzóra va­ló gumi bevonat és tollaslabda­vég készül. Tízforintos óra­bérrel dolgozunk, havonta 2 ezer 500 forint körül keresünk. Többet csak ritkán, mert a túlórák száma korlátozott. Március elsejétől, reméljük, emelkedik a fizetésünk, akkor lesz bérfejlesztés a szövetke­zetben. — Ügy tudom, nemcsak az üzemben, otthon is dolgoznak. — Az elkészült munkadara­bokat sorjázni kell, ez a mű­velet viszonylag sok időt igé­nyel. Különösen hosszú ideig tart a borjúszopókák sorjázá- sa. Ezt otthon is tudjuk csi­nálni, nem kell hozzá más, csupán egy éles olló — akkor csinálhatjuk, amikor éppen ráérünk. Az otthoni munkát is órabérben számolják el. A da­rabszám meg van szabva, könnyen ellenőrizhetik telje­sítményünket. A tollasvégek­ből ötven a norma, borjúszo- pókákból ennek a fele. Haza is visznek munkát — Elmenne innen, mondjuk az ikladi műszergyárba, ha néháiiy száz forinttal többet kapna? — Nem — mosolyog Lajtos Józsefné. — Három gyermekem van, idős édesanyám, s ha dél­előttös vagyok, egész délután velük lehetek, figyelemmel kí­sérhetem, hogyan tanulnak, ha pedig délutános. műszakba jövök, délelőtt vagyok otthon. Kis telepen — nagy haszon Valutát hoz a péceli papírhulladék A telep egyik csücskében, munka közben találom Balázs Mihályt, a Közép-magyaror­szági MÉH-vállalat péceli te­lepének részlegvezetőjét. Ügyes kis masinával szabdal­ja a vasakat, a vevő kívánsá­gára vágja éppen méretre. Otthon a fűrészelés jókora fá­radsággal sikerülne. Együtt megyünk be a kis irodahelyiségbe, amit most alakítanak át. Egy szuszra mondja a telep gondjait, van miről mesélnie, hiszen 15 éve dolgozik itt A péceli telep nem nagy, haszna annál in­kább. Segíti a lakosság ellátá­sát s összegyűjti a hasznos hulladékot Tavaly 37 vagon hulladék­papírt gyűjtöttek be, lényege­sen többet, mint tervezték. Válogatás után bálázzák a papírt, s 90 százalékát kül­földre szállítják, valutáért. Hetven vagon vashulladék, négy vagon színes fém járult hozzá, hogy az elmúlt évben forgalmuk megközelítette a másfél millió forintot. Elké­pesztő, hogy egy-két község­ben ennyi, a népgazdaságnak oly értékes . hulladék halmo­zódjon feL Kérdés, hogy miért nem szállítják el az élelmiszer- boltokban tömegével heverő papírhulladékot? Hiszen lehe­tőség lenne rá, hogy csekély fuvardíj ellenében a vállalat gépkocsiját vegyék igénybe. A telepen nem kaptak bejelen­tést. Csak egy telefon vagy egy levél kellene. De ha Mo­hamed nem megy a hegyhez, elmegy a hegy Mohamedhez. A telep is érdeklődik ezután, van-e elszállítanivaló. Azért is jó ez a megoldás, mert gon­dot okoz, ha egyszerre zúdul a telepre a sok különféle hulla­dékanyag Az üzletekből is lehetőleg kötegelt, egyéb hul­ladéktól mentes papírt vár­nak. Munkájukat megkönnyítené az is, ha gázvágót kapnának. A vevők kiszolgálása is köny- nyebb lenne, s egyszerűbb volna darabolni a több mázsás vasakat. Kényelmes a munka, nem kell utazgatni, és meg is szoktuk. Eleinte idegenkedtünk, féltünk a villamos árammal hajtott gépektől, de aztán megbarát­koztunk velük. Persze néha- néha megégetjük a kezünket — mutatja a karján a sebhe­lyeket —, de más munkahe­lyeken is előfordul baleset. — Hány éve dolgozik itt? — 1971 óta. — És a többiek? — Azok is szinte kezdettől fogva. A brigádunkból az el­múlt évben csupán egyetlen személy távozott, az sem a na­gyobb fizetésért, egészségi ál­lapota miatt volt kénytelen új munkahelyet keresni. Kenyérkereset, utazás nélkül — özvegy Bodor Józsefné azt a gépet kezeli, amely a csavarhúzókat vonja be gumi­val. 0 is megalakulása óta dolgozója az üzemnek. — Eddig mindig a mezőgaz­daságban dolgoztam, gyárba nem kívánkozom. Negyed óra alatt ideérek, szeretem a mun­kámat. Igaz, sokszor nagyon kellemetlen szaga van a sülő guminak, de ilyenkor kinyitjuk az ablakokat. — Hány csavarhúzót von be egy műszak alatt? — Kétfélét készítek. Az egyikből kilencvenet, a má­sikból hatvanat. Az utolsó teremből balra nyílik a raktár. Itt ketten dolgoznak: Pocsai Istvánná és Kalmár Gáborné. ök csoma­golják zacskóba a kész termé­keket, sallangolás után lekö­szörülik a fejőkelyhek száját, bemérik a csavarhúzókat. A gépek mellett dolgozók nem irigykednek rájuk, mert nem­csak a munkájuk sok, a fele­lősségük is nagy. Bene Mihály B­Súlyzó is kerül a sportparkba Szabadtéri sportparkot létesítenek az Agrártudományi Egyetem labdapályái közelében. A különböző felszereléseket: korlátokat, nyújtókat, bordásfalakat, a Városgazdálkodási Vállalat lakotosüzemében készítik. Horváth István és Hasz- nosi József súlyzókat hegeszt. Ifj. Fekete József felvétele Téli esték Előadások az állattartásról — kistermelőknek Csiba József (k. i.) Nem kívánkoznak el innen a vérségi gum

Next

/
Thumbnails
Contents