Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-13 / 37. szám

I. A FŐ ELŐIRÁNYZATOK TELJESÍTÉSE Tavaly a népgazdaság fejlődése, bár a gaz­dasági növekedés üteme nem érte el a ter­vezettet, alapvetően a kijelölt irányban ha­ladt. Megkezdődött a népgazdasági egyensúly javításának, a termelés hatékonysága erőtel­jesebb növelésének folyamata. Tőkés külke­reskedelmi mérlegünk hiánya az előző évi- nez képest számottevően csökkent, a belföldi felhasználás a' nemzeti jövedelemnél kisebb ütemben nőtt. Az állami költségvetés hiánya a tervezettet is meghaladó mértékben csök­kent. A népgazdaság'' állóeszköz-állománya bővült, műszaki színvonala korszerűsödött. A termelők jobban alkalmazkodtak az értékesí­tési lehetőségekhez, javult a termelés szerke­zete. A termelés növekedése teljes egészeben a munkatermelékenység emelkedéséből szár­mazott. A gazdasági növekedés ütemét több tényező kedvezőtlenül befolyásolta. A szélsőséges idő­járás miatt a mezőgazdaság termelése elma­radt az előző évitől, ami fékezte az élelmi­szeripari és azon keresztül az egesz ipari termelés emelkedését is. A termelés növe­kedését több ipari ágazatban befolyásolta a belső kereslet mérséklődése és a kínálat nem mindenben megfelelő összetétele is. A fejlődést, a gazdaság növekedését továbbra nehezítette a világgazdaságban korábban ki­bontakozott kedvezőtlen folyamatok hatása. A NÉPGAZDASÁG 1378. ÉVI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATOSZAMAI 1976. év az 1975. év százalékában lakásépítés, 1000 clb. 93,9 Tavaly a nemzeti jövedelem kb. 3 százalék­kal nőtt. mérsékeltebben az előző éveknél és a terv előirányzatánál. Az év folyamán meg­termelt nemzeti jövedelem összege folyó áron mintegy 440 milliárd forint volt. Fo­gyasztásra és felhalmozásra ennél többet használtak fel. amit a behozatali többlet fe­dezett. A lakosság összes fogyasztása 1.5—2 százalékkal nőtt, mérsékeltebben, mint az előző években és mint ahogy a terv előírta Beruházásokra a tervnek megfelelő összeget fordítottak. Az összes felhalmozás, az álló­eszközök és a készletek változása együttvéve, csaknem azonos volt az előző évivel. A bel­földi felhasználásnak 75 százaléka jutott fo­gyasztásra 25 százaléka felhalmozásra II. IPAR - ÉPÍTŐIPAR A szocialista Ipar bruttó termelése 4.1 szá­zalékkal nőtt. A terv előírásának megfelelően az export célú termelés nagyobb ütemben emelkedett, mint a belföldi felhasználásra szánt termetes. Élelmiszeripar nélkül számítva a termelés növekedése 4,9 százalék volt. Legnagyobb mértékben a vegyipar és a villamosenergia­ipar termelése nőtt, 11,1, illetve 7,8 százalék­kal. A gépipar több mint 4 százalékkal nö­velte termelését. Egyes gépipari ágazatok ter­melése: a híradás- és vákuumtechnikai iparé, a műszeriparé, a villamosgép- és készülék­iparé jelentősen, 7—10 százalékkal meghalad­ta az egy évvel azelőttit. A gépek és gépi ‘berendezésiek, valamint a közlekedési eszkö­zök gyártása mérsékeltebben emelkedett. A bányászat 1,4 százalékkal, a kohászat 3 szá­zalékkal, az építőanyagipar 3,2 százalékkal, a könnyűipar 2,6 százalékkal termelt többet, mint 1975-ben. A könnyűiparon belül a bú­toripar, a papíripar, a gyapjúipar, a rövid­áruipar és a kötszövőipar termelése emelke­dett az átlagosnál nagyobb mértékben. Az élelmiszeripari termelés 0,9 százalékkal volt több az 1975. évinél. A fontosabb élelmiszer­ipari ágazatok közül a baromfifeldolgozó ipar és a tejipar termelése számottevően nőtt. a húsiparé és a konzerviparé csökkent. A kohászat, a gépipar, az építőanyag-ipar és a könnyűipar termékei iránit a belföldi ke­reslet mérsékeltebben nőtt, mint a korábbi években. Egyes ágazatokban az exportnöve­kedés elmaradt az előirányzattól. Az élelmi­szeriparban a termelés nagyobb mértékű nö­velését. alapvetően a nyersanyaghiány, az építőanyag-iparban és a könnyűiparban főleg munkaerőhiány gátolta. Az ipari termelés szerkezete korszerűsödött. Jelentős részben a központi fejlesztési prog­ramokkal összefüggő létesítmények üzembe helyezése révén. Nőtt a közúti járművek és részegységeik termelése. Egyidejűleg csökkent a tehergépkocsi, megszűnt a motorkerékpár termelése. Tovább bővült az elektronikus szá­mítógépek és kiegészítő berendezéseik gyár­tása. A vegyiparban a petrolkémiai központi fejlesztési program megvalósításának eddigi eredményei jelentősek. Az építőanyag-ipar számottevően növelte a cement-, a falbur­kolócsempe- és a síküvegtermelést, a hagyo­mányos építőanyagok termelése kismértékben nőtt. A fűtőanyagok közül a széntermelés alig haladta meg az 1975. évi szintet, föld­gázból, kőolajból jelentősen többet termeltek az egy évvel azelőttinél. A szocialista ipar éves átlagban 1 728 000 főt foglalkoztatott, 13 400 fővel, 0,8 százalék­kal kevesebbet, mint 1975-ben. Az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés az ipar egészé­ben 4,9 százalékkal, élelmszeripar nélkül 5.9 százalékkal haladta meg az előző évit. Az 1976. évi befejezésre kijelölt ipari nagy­beruházásokat az év végéig átadták, közülük néhányat határidő előtt. A villamosenergia- kapacitás a Dunamenti Hőerőmű utolsó áramfejlesztő egységének átadásával további 215 megawattal, mintegy 5 százalékkal bő­vült. Elkészült a szovjet—magyar földgázve­zeték II. szakasza. Befejeződött a nyirád- ízamajori II. bauxitbánya beruházása. Átad­ták az Ózdi Kohászati Uzemex rúd- és drót- hengerművét (évi kapacitása 300 000 tonna hengerelt acél, ami több mint 10 százaléka az évi összes hengereitacél-termelésünknek). A Székesfehérvári Könnyűfémmű présműve évi 10 400 tonna alumínium félgyártmányt termelő kapacitással bővült, ami az országos termelés 7—8 százalékának felel meg. Meg­valósult a Dunai Kőolajipari Vállalat II. fej­lesztési üteme. Folytatódtak a számítás­technikai program megvalósítását segítő be­ruházások, valamint a Könnyűipar fejlesztését szolgáló rekonstrukcióik. A Szegedi Szalámi­gyár rekonstrukciójával egyidejűleg 5450 ton­na szaiámigyártó többleutapacitás létesült, amely az 1975. évi szalámi termelésnek több, mint fele. NÉHÁNiT fontosabb termék termelése Az építőipari termelés a tervezettet meg­közelítően 4,5—5 százalékkal növekedett. Az állami építőipari vállalatok termelése 6,1 szá­zalékkal, az építőipari szövetkezeteké, a nem építőipari szervezeteké kisebb mértékben nőtt. A foglalkoztatottak száma az építőiparban valamivel csökkent, a termelés növekedése teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származott. A korábbinál szélesebb körben alkalmaz­zák a korszerű építési módokat, javult az épí­tőipar gépesítettsége. Az építőipari kapacitás bővülése és szerkezete elmaradt az építési igény ektőL Ili. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdasági termékek termelése a tervben számított növekedéssel szemben — előzetes adatok szerint — 3 százalékkal keve­sebb volt, mint egy évvel azelőtt. A növény- termelés 5 százalékkal, az állattenyésztés 1 százalékkal maradt el az 1975. évitől. Az el­maradásban a kedvezőtlen időjárás mellett szerepe volt annak is, hogy az év elején ala­csony volt a sertésállomány, a szarvasmarha­állomány pedig az év folyamán nem nőtt. Számottevő kiesés volt a nyári érésű zöld­ségekből, gyümölcsökből, burgonyából, kuko­ricából, szálas takarmányokból és a vágóál­lat-termelésből. Tavaly 5,1 millió tonna búza termett, 1,1 millió tonnával több, mint egy évvel azelőtt. A hektáronkénti átlagtermés 38,8 mázsa volt, és meghaladta az eddigi legmagasabb 1974. évit is. A terméstöbblet körülbelül 80 száza­léka a terméshozamok növekedéséből adó­dott. Kukoricából 5,2 millió tonna, az 1975. évi rekordtermésnél 1,9 millió tonnával ke­vesebb termett. A hektáronkénti termésho­zam az előző évi 50,2 mázsáról 38,7 mázsára csökkent. Cukorrépából 4 százalékkal, bur­gonyából 16 százalékkal, lucernából és vörös­heréből 25—26 százalékkal kevesebbet takarí­tottak be, mint 1975-ben. Nyári érésű gyümölcsökből kevesebb, al­mából több termett az 1975. évinél. A száraz­ság leginkább a zöldségtermelést sújtotta. A terméskiesés pótlására a mezőgazdasági nagy­üzemekben a korábbihoz képest nőtt e növé­nyek másodvetése. Az őszi csapadék kedve­zően hatott a másodvetésű és az őszi betaka- rítású zöldségfélék hozamaira, így az összes zöldségtermés valamivel meghaladta az előző évit. A sertésállomány 1976. december végén 7 855 000 darab volt. 902 000 darabbal több az egy évvel azelőttinél. Az állomány a nagy­üzemekben és a háztáji-kisegítő gazdaságok­ban csaknem azonos mértékben nőtt. A szarvasmarha-állomány a nagyüzemekben emelkedett, a kisüzemekben csökkent. Az év végi állomány összesen 1 888 000 darab volt, 16 000 darabbal kevesebb az 1975. év véginél. Ezen belül a tehénállomány növekedett. A vágóállat-termelés az év eleji alacsony állatállomány miatt 8—10 százalékkal elma­radt az előző évitől, a baromfihús-termelés 197é-ban is számottevően emelkedett. A bel­földi szükségletre való tekintettel kevesebb vágóállatot és húst exportáltak, mint egy év­vel azelőtt. Az állati termékek közül a tojás­termelés csö'kkent, a tejtermelés, főleg a ho­zamok emelkedése folytán, 6 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági keresők száma csökkent. A mezőgazdaság szocialista szektorában foly­tatódott a kisebb teljesítményű gépek felvál­tása nagyobb teljesítményűekkel. A traktor­állomány az év végén 59 200 darab volt, ke­vesebb, mint az előző évben, a vonóerő­kapacitás azonban 4 százalékkal nőtt. Az év folyamán a mezőgazdasági üzemek többek között 5000 traktort, 2100 gabonakombájnt, 2400 tehergépkocsit szereztek be. A műtrá­gya-felhasználás hatóanyagban számítva 1,5 millió tonna volt, valamivel kevesebb, mint egy évvel korábban. iy. SZÁLLÍTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS Az áruszállítás (súly alapján számítva) a termelés és a forgalom növekedésével össz­hangban 3,2 százalékkal meghaladta az előző évit, torlódás csak a IV. negyedévben volt. Tovább nőtt a tehergépkocsi-közlekedés és a csővezetékes szállítás aránya: tehergépkocsin 4,8 százalékkal, csővezetéken 12,1 százalékkal több árut szállítottak az egy év előttinél. A távolsági személyszállításban részt vevő uta­sok száma 1,8 százalékkal emelkedett. Autó­buszon 4,8 százalékkal többen, vonaton ke­vesebben utaztak, mint 1975-ben. A személy- szállításban fokozódott a személygépkocsik szerepe. Tavaly a vasút a tervezettnél több új vil­lamos- és Diesel-mozdonyt szerzett be. A vil­lamos- és Diesel-vontatás aránya elérte a 91 százalékot. Folytatódott a vonalhálózat, vala­mint a pálya- és állomásbiztosítás korszerűsí­tése, a záhonyi átrakókörzet fejlesztése. Tavaly 1400 új autóbuszt és sok más sze­mélyszállító közúti járművet állítottak forga­lomba. Az ország személygépkocsi-állománya mintegy 70 ezerrel nőtt, és az év végén elérte a 650 ezret. Az év folyamán 16 500 új teher­gépkocsit helyeztek üzembe. Átadták a for­galomnak a budapesti metró Deák tér—Nagy­várad tér közötti szakaszát és az ehhez kap­csolódó aluljárókat. Folytatódott az útháló­zat bővítése, illetve korszerűsítése. A hírközlésben 20 000-rel nőtt a felefon- főközoontok befogadóképessége, az alközpon­toké 23 000 állomással bővült. Befejeződött a solti nagy teljesítményű középhullámú rádió­adó építése. V. KÜLKERESKEDELEM A terv a népgazdaság egyensúlyi helyzeté­nek javítása érdekében fő feladatként a tőkés viszonylattá passzívum csökkentését jelölte meg, amit az exportnak az importnál szá­mottevően gyorsabb növekedésével kellett el­érni. Ez a cél megvalósult. Áz összes kivitel — összehasonlítható áron — több mint 8 százalékkal emelkedett, na­gyobb mértékben, mint a behozatal, amely — ugyancsak összehasonlítható áron — 4 száza­lékkal nőtt. A . külkereskedelmi forgalom passzívuma körülbelül 35 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A passzívum csökkenése nagyobb részt a dollár és tőkés devizaszámolású forgalomban következett be, de jelentős volt rubel viszonylatban is. A népgazdaság fejlődésében továbbra is nagy szerepe volt az államközi szerződéseken alapuló szocialista viszonylatú áruforgalom­nak. A nem szocialista országokba exportált árumennyiség az előző évi stagnálás után nö­vekedett. A behozatalon belül legnagyobb mértékben az anyagok és a mezőgazdasági-élelmiszer­ipari termékek importja fokozódott Kismér­tékben nőtt az energiahordozók és a fogyasz­tási iparcikkek behozatala is, a gépeké keve­sebb volt, mint az előző évben. A kivitelen belül az ipari termékek export­ja nőtt. Elsősorban a kohászat és a vegyipar növelte exportját, a gépipari és a könnyű­ipari termékek kivitele mérsékeltebben emel­kedett. Az élelmiszer-kivitel — a mezőgaz­dasági termeléssel összefüggésben — kisebb volt az 1975. évinél. . _____ VI. BERUHÁZÁS rt maKiam™—»-—-———,---------------------»niJTO A szocialista szektor beruházásaira, a terv­nek megfelelően, 150 milliárd forintot fordí­tottak. Ez folyó áron csaknem 3 százalékkal több, volumenben annyi, mint az előző év­ben volt. A beruházások anyagi-műszaki összetétele nem felelt meg teljesen az előirányzatnak: az építési beruházások összege kisebb, a géDbe- ruházásoké nagyoijb volt a tervezettnél. Álla­mi beruházásokra, ezen belül nagyberuházá­sokra kevesebbet, vállalatiakra ■— elsősorban az exportnövelést célzó, hitellel finanszírozott beruházásokra — többet fordítottak, mint amennyit a terv előírt. Az erőforrásokat első­sorban a befejezés előtt álló nagyberuházá­sokra koncentrálták. Az 1976-ban befejezésre előirányzott nagy létesítményekben megkez­dődött a termelés, bár egyes kiegészítő és kapcsolódó létesítmények még nem készül­tek el. Az év folyamán öt új nagyberuházás kivitelezését kezdték meg. VII. NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM, FOGLALKOZTATOTTSÁG, A LAKOSSÁG ÉLETKÖRÜLMÉNYEI ...............mm ni un...... uuim'imannTmnnTiiaMmaiBm Az ország népessége 1977. január 1-én 10 625 000 fő volt. 1976-ban 185 400 gyermek született, 8800-zal kevesebb, mint az előző év­ben, és 132 100-an haltak meg, 1000-rel töb­ben, mint 1975-ben. Ezer lakosra 17,5 élve- születés és 12,5 haláleset jutott. A természetes szaporodás így az 1975. évi 63 100 főről 53 300 főre csökkent; és ezer lakosra számítva 5 fő volt. Ezer élveszületett közül 30 halt meg egy éves koron alul, kevesebb, mint 1975-ben. Ez év január 1-én az aktív keresők száma 5,1 millió volt, ugyanannyi, mint egy évvel azelőtt. A létszám a főbb termelő ágazatokban — az iparban, az építőiparban és a mezőgaz­daságban — csökkent, a többi ágazatban kis­mértékben emelkedett. A nyugdíjasok száma 1 802 000 főről 1 871 000 főre emelkedett. Megkezdődött a tsz-tagok nyugdíjkorhatárának fokozatos csökkentése. Gyermekgondozási segélyben 287 000 anya ré­szesült, a dolgozó nők körülbelül 13 százalé­ka, 22 000-rel több, mint egy évvel korábban. A munkások és alkalmazottak nominális havi átlagkeresete mintegy 3200 forint volt, körülbelül 5,5 százalékkal több, mint 1975- ben. Az emelkedés a különböző ágazatokban megközelítően azonos volt. Az átlagosnál jó­val nagyobb mértékben nőtt a papíripari, a bölcsődei és az óvodai dolgozók bére, akiknél központi béremelést hajtottak végre. A kere­seteket az első félévben havi 50 forint, július­tól havi 110 forint egészítette ki a tüzelő- és. húsáremelés kompenzálására. . A pénzbeni társadalmi juttatások összege 15 százalékkal emelkedett. Családi pótlékra 7,5 milliárd forintot, gyermekgondozási se­gélyre 3,5 milliárd forintot folyósítottak, 16-— 16 százalékkal többet, mint 1975-ben. Nyugdí­jakra 32,3 milliárd forintot fizettek ki, az elő­ző évinél 19 százalékkal többet. Az egy keresőre jutó reálbér országos át­lagban körülbelül 0,5 százalékkal haladta meg az előző évit. A tsz-tagok keresetének reálér­téke hasonlóan alakult. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme, ami a bérjövedelmeken kívül magában foglalja a különféle pénzbeni és természetbeni társadalmi juttatásokat is, összességében a tervezettnél kisebb mérték­ben, körülbelül 1 százalékkal emelkedett. A lakosság fogyasztása reálértékben 1,5—2 százalékkal haladta meg az előző évit. A kis­kereskedelmi forgalom folyó áron 6,8 száza­lékkal, összehasonlítható áron 1,4 százalékkal volt több, mint 1975-ben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása volumenben 3 száza­lékkal emelkedett. Az iparcikkek forgalma megegyezett az 1975. évivel. Ezen belül a ru­házati cikkek eladása mintegy 3 százalékkal csökkent, a vegyes iparcikkeké 1 százalékkal emelkedett. A lakosság részére végzett fo­gyasztási szolgáltatások mennyisége mintegy 2 százalékkal meghaladta az előző évit. A sa­ját termelésből származó mezőgazdasági ter­mékek fogyasztása valamelyest csökkent. Mindet egybevetve a lakosság életszínvona­la — gazdasági lehetőségeinkkel összhangban — mérsékeltebben emelkedett az előirány­zottnál. Az áruellátás lényegében kiegyensúlyozott volt. Nagyobb áruhiány — különösen az első félévben — zöldségből és burgonyából volt. Az áruellátás javítására számos intézkedést tettek: egyebek között terven felül importáltak burgonyát és húst, egyidejűleg csökkent az export. Az év utolsó hónapjaiban valamennyi fontos élelmiszerből kielégítő volt a kínálat. Az iparcikkek közül esetenként főleg egyes szerelési- és építőanyagok beszerzése jelentett gondot. Az üzlethálózat számottevően bővült és korszerűsödött. Emelkedett és sok esetben korszerűsödött a háztartások gépesítettsége, tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága. Az év folyamán többek között 250 300 hűtőszekrényt, 177 000 mosógépet, 248 500 televíziót, 728 100 rádiót, 95 100 magnetofont, 7,4 milliárd forint értékű bútort, 80 500 személygépkocsit vásároltak. A lakosság tulajdonában az. év végén mintegy 620 000 személygépkocsi volt. A fogyasztói árszínvonal — a kereskedelmi, a piaci és a szolgáltatási árszínvonal együtt — a tervezettnél nagyobb mértékben, 5 szá­zalékkal emelkedett. A túllépés főleg abból adódott, hogy a burgonya-, zöldség- és gyü­mölcsárak az első félévben és nyáron igen magasak voltak, és éves átlagban 28 százalék­kal meghaladták az előző évit. Az év utolsó hónapjaiban a zöldség- és gyümölcsárak már alacsonyabbak volt, mint 1975 azonos hónap­jaiban. A ruházati cikkek árszínvonala 4,8 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 5,1 száza­lékkal volt magasabb, mint 1975-ben. Nőttek a lakosság megtakarításai. Az év vé­gén a takarékbetét-állomány megközelítette a 93 milliárd forintot, ami 14 százalékkal több volt az egy év előttinél. Az év folyamán állami erőforrásokból 32 400, magánerőből 61 500, összesen 93 900 lakás épült. Az állami erőből épült lakások száma 4400-zal, a magánerőből épült lakásoké 7500- zal meghaladta az előirányzatot. Az egészségügyi ellátásra az állami költség- vetés mintegy 12 milliárd forintot fordított. A kórházi ágyak száma 2300-zal 92 400-ra, az orvosok száma 760-nal 27 800-ra emelkedett. Az év végén az összes körzeti orvosi állások 6 százaléka — zömében vidéken — nem volt betöltve. Egy általános orvosi körzetre 2590 lakos jutott. A bölcsődei helyek száma az év folyamán 2100-zal bővült, és az év végén 52 ezer volt. Az állami költségvetés az oktatási intézmé­nyekre mintegy 17 milliárd forintot fordított. Az óvodai helyek száma az 1975. év végi 296 000-ről 311000-re emelkedett. Száz 3—5 éves gyermek közül 1975-ben 76, 1976-ban 80 járt óvodába. A különböző oktatási fokozatokon 1,8 mil­lióan tanultak. Az általános iskolát végzettek 88 százaléka továbbtanul. A 14—16 évesek 39 százaléka jár szakmunkásképző iskolába, a 14—17 évesek 37 százaléka középiskolás, és a 18—25 évesek 4,5 százaléka egyetemi, főisko­lai hallgató. Közművelődésre állami erőforrásokból mintegy 5 milliárd forintot költöttek. Az év folyamán 8400 könyvet adtak ki 89 millió példányban. A kiadott könyvek száma és pél­dányszáma az előző évekénél nagyobb mér­tékben nőtt. Ezer lakosra az év végén 233 te- levízióslőfiziető jutott. Vili. IDEGENFORGALOM Az év folyamán 9,9 millió külföldi érkezett az országba, 5,4 százalékkal több, mint az elő­ző évben. Ezen belül az egy napnál hosszabb ideig az országban tartózkodó turisták száma 5,6 millió volt, 555 ezerrel, 11 százalékkal több az előző éyinél. A turisták 84 százaléka a szo­cialista országokból érkezett, számuk 607 ezer­rel nőtt. A nem szocialista országokból érkező turisták száma 52 ezerrel csökkent A külföldre utazó magyarok száma 3,9 mil­lió volt, 13 százalékkal több, mint 1975-ben. A kiutazók 93 százaléka a szocialista országo­kat kereste fel. Budapest, 1977. február 12. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1876. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről termelés az 1975. év mennyisége százalékában villamos energia, milliárd kwó 22,0 107,7 szén, millió tonna 25,3 101,5 kőolaj, millió tonna 2,1 106,8 földgáz, milliárd köbméter 6,1 117,6 acél, millió tonna 3,7 99,5 hengereit acél, millió tonna 2,9 106,9 bauxit, millió tonna 2,9 101,0 timföld, ezer tonna 736,0 97,3 alumínium-félgyártmány, ezer tonna 134,0 103,5 tégla, milliárd db. 1,9 103,2 cement, millió tonna 4,3 114,3 kénsav, ezer tonna 617,0 97,9 marónátron, ezer tonna 93,4 102,4 műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna 680,0 108,4 növényvédő szer, hatóanyagban, ezer tonna 17,5 107,7 műanyagok, ezer tonna 141,3 114,6 autóbusz, ezer db. 11,4 107,0 számítástechnikai termékek folyóáron, milliárd Ft 3,3 129,0 rádió, ezer cíb. 250,4 98,3 televízió, ezer db. 411,7 103,0 hűtőszekrény, ezer db. 434,1 100,7 mosógép, ezer db. 197,6 120,2 centrifuga, ezer db. 184,3 111,6 pamutszövet, millió négyzetméter 352,5 100,3 gyapjúszövet, millió négyzetméter 41,3 105,8 kötött alsó- és felsőruha, ezer tonna 15,6 109,8 cipő, millió pár 44,6 103,5 fogyasztói tej, millió liter 727,8 109,0 csontos nyershús, ezer tonna 483,6 88,7 vágott baromfi, ezer tonna 141,4 106,1 napraforgóolaj, ezer tonna 53,3 108,2 söir, millió hektoliter 6,8 102,0 nemzeti jövedelem 103 belföldi felhasználás 101 ipari termelés 104,1 építőipari termelés 104,5—105,0 mezőgazdasági termékek termelése 97 a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó normális átlagkeresete 105,5 reálbére 100,5 egy lakosra jutó reáljövedelem 101 i lakosság összes fogyasztása 101,5—102 kiskereskedelmi áruforgalom összehasonlítható árakon 101,4 fogyasztói árindex 105 1976. évi teljesítése a szocialista szektor beruházásai (folyóáron), milliárd Ft 150

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents