Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-13 / 37. szám

sSfaan 1977. FEBRUAR 13., VASÁRNAP BERLIN Nemzetközi tanácskozás a nők haladó törekvéseinek megvalósulásáról Széles körű, 5 világrészt át­fogó nemzetközi tanácskozás kezdődött szombat délután Berlinben, amelynek fő fel­adata, hogy elemezze és érté­kelje a nők nemzetközi éve (1975) alkalmából megtartott, nagy visszhangot keltett vi­lágkongresszus döntéseinek és állásfoglalásainak végrehajtá­sát, s újabb konkrét javasla­tokat fogadjon el annak érde­kében, hogy az ENSZ által meghirdetett, 1985-ig tartó nők évtizede a lehető legcél­tudatosabban szolgálja a nők haladó törekvéseinek meg­valósulását. A háromnapos tanácskozás részvevőinek köre az 1975. ok­tóberi világkongresszusénál is sízéiesebb. Az ENSZ főtitkára Berliniben Helvi Sipilae főtit­kárhelyettes személyében kép­viselteti magát. Jelen van egy sor szakosított ENSZ-szervezet küldötte, 75 nemzetközi, regio­nális és nemzeti szervezet de­legációja. A magyar küldött­ség vezetője Erdei Lászióné, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke. A szovjet kül­döttséget Valenlyina Tyeres- kova, a Szovjet Nőbizottság elnöke vezeti. A fő referátumot Freda Brown, a Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség elnöke tartotta. Rámutatott: az idő igazolta, hogy a nők éve al­kalmából tartott világkong- reszuson elhangzottak alapján sikeresen megkezdett sokirá­nyú tevékenységet új módsze­rekkel és eszközökkel kell ki­egészíteni. A beszámoló a ja­vaslatok egész sorát terjesz­tette a tanácskozás elé. Waldheim Nicosiában Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára befejezte tíznapos közel-keleti közvetítő körútját és szombaton a déli órákban Kairóból Nicosiába érkezett. Az esti órákban a ciprusi ENSZ-központban megkez­dődtek Makriosz érsek, cip­rusi elnök, Kurt Walheim ENSZ-főtitkár és Rauf Denk- tas, az egyoldalúan kikiáltott Ciprusi Török Szövetségi Ál­lam elnökének megbeszélései. SZALJUT-5 Alkatrészcserék az űrállomáson A Szál jut—5 tudományos űrállomás fedélzetén tartózko­dó Viktor Gorbatko és Jurij Glazkov folytatja munkáját Az űrhajósok elvégezték a fe­délzeten levő egyik számító­gép működésének helyreállítá­sához szükséges műveleteket és kicserélték az űrállomás más rendszereinek egyes al­katrészeit. A munkanap során az űr­hajósok fényképfelvételeket készítettek a föld felszínéről és légköri képződményeiről azzal a céllal, hogy a tudo­mány és a népgazdaság külön­böző területein hasznosítható új adatokat szerezzenek. Vik­tor Gorbatko és Jurij Glazkov ezután technológiai kísérletek elvégzését kezdte meg. Az orvostudományi kísérle­tek programjának megfelelően a Polinom—2M multifunkcio­A bejrúti fegyveres összetűzések A palesztin ellenállás egyesített parancsnokságának közleménye A Bejrut környéki palesztin táborok körzetében csütörtö­kön és pénteken lezajlott, ha­lálos áldozatokat és sebesülte­ket követelő fegyveres össze­tűzésekkel foglalkozott pénteki ülésén a palesztin ellenállás egyesített parancsnoksága. Az ülésekről .kiadott közle­mény szerint a parancsnokság több döntést és intézkedést ha­gyott jóvá a helyzet rendezé­sére. A döntések értelmében megalakult az ellenállási moz­galom különböző csoportjait egyesítő közös erő, s megerő­sítették a Palesztinái fegyveres harc parancsnoksága (CLAP) állásait és járőreit, hogy ellen­őrzésük alá vonják a helyzetet és véget vessenek a robbané­kony helyzet előidézésén mes­terkedő elemek üzelmeinek. A közlemény végül rámuta­tott : a CLAP kötelékei — csakúgy mint csütörtökön — pénteken is közbeléptek a fegyveres összetűzések beszün­tetése és o biztonságot veszé­lyeztető elemek őrizetbevétele érdekében. nális berendezés segítségével elektrokardiografiai vizsgála­tot végeztek. Gorbatko és Glazkov űrha­jós közérzete jó. A repülési program folytatódik. A HÉT VÉGÉN népszava­záson elfogadott biztonsági intézkedések ellen — azokkal mit sem törődve — szombaton 400 egyetemi hallgató tünte­tett a kairói egyetemen. A diákok tiltakoztak az önké­nyes intézkedések ellen, amelyekkel tüntetőket, sztráj­kotokat valamint illegális szervezetek tagjait a hatósá­gok életfogytiglani, illetve munkatáborban letöltendő büntetéssel sújtanak. A tün­tetés résztvevői transzparen­seiken diktátornak nevezték szadat elnököt. AZ AL-KABASZ című ku- waiti napilap szerint a kőolaj- exportáló országok szervezeté­nek (OPEC) képviselői rövide­sen rendikívüli értekezletre ülnek össze, hogy áthidalják a tagországok között a kőolaj­árak miatti véleménykülönb­séget. A lap szavahihető forrá­sokra hivatkozva azt jelentet­te, hogy az OPEC tagországai megegyezésre jutottak a kő­olajárak kérdésében és ezt a rendkívüli értekezleten közük majd. A santiagói politikai foglyok levele A chilei Unidad Popular Berlinben működő külföldi végrehajtó titkársága szomba­ton nyilvánosságra hozta a santiagói börtön 48 politikai foglyának azt a levelét, ame­lyet azok Raul Silva Henriquez érsekhez intéztek. A levél rá­mutat, hogy Chilében — ellen­tétben a katonai junta állítá­sával, amely szerint az ország­ban már egyetlen politikai fo­goly sincs — a politikai fog­lyok ezreit tartják őrizetben és a politikai bebörtönzöttek szá­ma növekszik. Egy külön do­kumentumban pedig leleplezik, hogy a diktatúra az utóbbi időben megakadályozza az el­hunyt politikai foglyok haláluk utáni azonositását, s az áldo­zatokat ismeretlen helyeken temetik el. A hét képei és kérdései Változások az Ibériai-félszigeten % Lépések előre és hátra — Egyiptomi urnák - Londoni évforduló Az a tény, hogy a szocialista országok felvették a diplomá­ciai kapcsolatot Spanyolországgal, ismét ráirányította a figyel­met az Ibériai-félszigetre, sokan kérdezik hát, hogyan alakul a politikai fejlődés Madridban és Lisszabonban? A Közel-Kelet továbbra is élénk diplomáciai tevékenység színhelye, hiszen Waldheim mellett Genscher, az NSZK külügyminisztere is feltűnt egyik-másik fővárosban, jelezve, hogy a nyugatnémet tőkének sem közömbös, hogyan alakul a helyzet ebben a térségben. A jövő héten Vance amerikai külügyminiszter kör­útja kezdődik. Ugyanekkor népszavazás zajlott le Egyiptom­ban, s ezzel kapcsolatban jogos a kérdés, mit akart elérni Szadat elnök? Érdekes módon a Földközi-tenger térsége szol­gáltatta a héten a harmadik kérdést is, hiszen a ciprusi problé­ma — úgy látszik — elmozdul a holtpontról. Miért is kerül sor újból ciprusi görög—török párbeszédre? HOGYAN ALAKULT A POLITIKAI FEJLŐDÉS SPANYOLORSZÁGBAN ÉS PORTUGÁLJÁBAN? Az Ibériai-félszigeten a fa­sizmus uralma a múlté. Utó­védharcokat a Bunkerból még folytathatnak — milyen ki­fejező is ez a szó a spanyol fasiszták ama csoportjára, akik még befolyásos helyeken vannak, s akik ahol lehet, még fékezni próbálják a demokra­tizálási folyamatot —, de sem Madridban, sem Lisszabonban nincs már döntő hatásuk az események menetére. A két volt fasiszta állam mai belpolitikai helyzete ter­mészetesen különbségeket mu­lat: Portugália haladó erői an­nak idején forradalmi lendü­lettel zúzták szét a gyűlölt rendszer pilléreit. A NATO és a nemzetközi monopoltőke ak­kor meg is riadt és mindent megtett, hogy lefékezze ezt a fejlődést, majd vissza is szo­rítsa a demokratikus folyama­tokat a földreformban, államo­sításokban kifejezésire jutott népi törekvéseket. Ha hason­latot keresünk, azt mondhat­nék: Portugália három nagy lépést tett előre, aztán egyet- kettőt vissza... Spanyolországban előbb a Franco-rendszer haszonélvezői maguk próbálkoztak helyze­tük megerősítése céljából lát­szatreformokkal, aztán a rop­pant társadalmi feszültség nyomására az új királynak és új miniszterelnökének már tényleges engedményeket kel­lett tennie. Hadd említsük meg a sorban az utolsót: amely a héten született Mad­A héten született kormánydön­tésnek megfelelően, a Spanyol Kommunista Párt kérte nyilván­tartásba vételét. Képünkön: a párt küldöttsége a szervezeti szabály­zattal, amelyet be kellett mutat­niuk működésük törvényességének elismerése vég ett. ridban, a politikai partok működésének engedélyezéséről ezután már nem a kormány dönt... Elég, ha egy párt bizo­nyos nyilvántartásba vételét kéri és ugyanakkor letétbe he­lyezi működési, szervezeti sza­bályzatát A madridi legfel­sőbb bíróság hatáskörébe utal­ták, hogy esetleg kifogást emeljen, sót él is utasíthatja a párt nyilvántartásba vételét. Ha viszont tíz nap elteltével a bíróság nem nyilatkozik, a párt automatikuson törvénye­sen elismert szervezetnek szá­mít. A Spanyol Kommunista Párt, a Spanyol Szocialista Munkáspárt és a Liberális Párt éltek a lehetőséggel és máris kérték nyilvántartásba meghívására az olasz fővárosba vételüket, vagyis legalizálása- kET* Kai. képen: Giancarlo Pajetta, az OKP Spanyolország tehát — hogy Politikai Bizottságának tagja (jobb Az Olasz Kommunista Párt az előbbi hasonlatot folytas­suk — negyed és fél lépések­kel bár, de egyre távolodik a francoizmustóL MIRE KÉRT IGENT SZADAT ELNÖK A NÉPSZA­VAZÁSSAL? Tízmillió egyiptomi válasz­tópolgárt szólítottak hirtelen az urnákhoz, három héttel az után, hogy az. ország történe­tében szinte páratlan méretű zavargásokban, tüntetésekben, rendbontásokban jutott kife- jezésre az elégedetlenség. A tö­megeket nyugtalanította a nyitott kapuk gazdaságpoliti­kája: Szadat kormánya meg­nyitotta a kapukat a külföldi A SZOVJETUNIÓ és a Var­sói Szerződés tagállamai szá­mos konkrét javaslatot tettek az enyhülés és a leszerelés ér­dekében. Ezeket világszerte is­merik. A Szovjetunió költség- vetésének katonai kiadásait csökkentette. És mit tett a NATO? — tette fel egyik leg­utóbbi kommentárjában Máj Podkljucsnyikov, az APN szemleírója. — A NATO-ber- kekben csak állandó kihívás hallatszik a fegyverkezési haj­sza további folytatására, annak ellenére, hogy a NATO-orszá- gok katonai kiadásai elérték az évi 155 milliárd dollárt. Akár­mit is mondjanak a rágalma­zók, egy teljesen világos: sze­retnék ismét fokozni a fegy­verkezési hajszát, hogy tovább növeljék a hadiipari komple­xumok mesés nyereségeit. Eközben a kapitalista sajtó immár hetek óta kommunista veszélyről beszél s bár ennek a mai antikommunizmusnak is a szovjetellenesség a magja, de nem kíméli a többi szocialista országot sem. A demokráciá­ról, az emberi jogok gyakorlá­sáról szóló hazug propagandá­jukkal rágalmazták az elmúlt időben a Charta—77 akcióval Csehszlovákiát. E héten pedig jugoszlávellenes propaganda- kampányt indítottak ugyan­ilyen címszó alatt. Az útleve­lek kiadásával és a jugoszláv állampolgárok külföldre utazá­sának felülvizsgálásával kap­csolatos rágalmakat épp teg­nap utasította vissza határo­zott, hangú nyilatkozatban a jugoszláv külügyminisztérium szóvivője. EGYETÉRTÉSSEL fogadták a Szovjetunióban James Carter amerikai elnöknek első sajtó- értekezletén azzal kapcsolat­ban elhangzott kijelentéseit, A Warnke-ügy fo­Paul C. Warnket Jelölte Carter elnök a fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési hivatal, illetve az USA SALT-küldöttségének élére. hogy az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak minél előbb megállapodásra kell jut­nia a hadászati fegyverek kor­látozásában — szögezte le teg­nap Szpartak Beglov, szintén az APN politikai szemleírója, majd hivatkozott Georghi Ar- vatov akadémikusra, a moszk­vai Amerika-kutató Intézet igazgatójának szavaira, mely szerint, ha nem sikerül új egyezmény formájába önteni az 1974-ben Vlagyivosztokban létrejött megállapodást, úgy számítani lehet arra, hogy a fegyverkezési hajsza még na­gyobb lendületet kap. És itt nemcsak egyszerűen a leszere­lés sorsáról van szó. Ha nem sikerül előrelépni a fegyverke­zés korlátozásában, ez nega­tív politikai következmények­kel is jár és lassíthatja, sőt visszavetheti az enyhülés lyamatát. Mindez alátámasztja egy­részt napjaink felelősségteljes jellegét, másrészt pedig azok­nak az amerikai köröknek a felelőtlenségét, amelyek a Fe­hér Házra a fegyverkezési haj­sza fokozása érdekében gyako­rolnak nyomást. AMIKOR CARTER elnök hivatalba lépett, a kommentá­torok úgy vélték, ő, az előző el­nökökkel ellentétben, nem ke­rül állandó összeütközésbe a szenátussal. Aztán kiderült, hogy nincs teljesen így. A sze­nátus külügyi bizottsága lé­nyegében megakadályozta, hogy Carter választottja, Theo­dore Sorensen legyen a CIA vezetője s e héten kérdésessé vált: vajon az új elnök jelölt­je vezeti-e majd a SALT-tár- gyalásokon részt vevő amerikai küldöttséget. Ez pedig döntő fontosságú kérdés. Paul Warnke, ugyancsak az elnök harmadszori felkérésére vállalta a megbízatást, de mi­dőn elvállalta, azonnal a táma­dások kereszttüzébe került. Kedden, amikor a szenátus külügyi bizottsága megkezdte meghallgatását, a New York Timesben váratlanul megje­lent Wrankének egy 1975-ben megjelent cikke, amelyben ha­tározottan leszögezte: téves, és csak a hadikiadások növelésé­hez vezet az a nézet, hogy a katonai erők minden területén fölényben kell maradnunk a Szovjetunióval szemben. Heve­sen ellenezte a hadászati fegy­verkezési versenyt. Ha a világ­tekintély döntő mércéje a ka­tonai fölény, akkor nehezen jöhet létre hatékony egyez­mény a stratégiai fegyverek korlátozásáról — állapította meg. Warnks szerint a vlagyi- vosztoki megállapodás jelentős lépés lehet a hatékony fegy­verzet-ellenőrzéshez, bár az ott megállapított felső határokat jelentősen tovább lehetne csökkenteni. Vitába szállt az­zal az amerikai elmélettel, hogy új hadászati fegyvere­ket fejlesszenek ki: ez csak nehezíti a hatékony ellenőr­zést — szögezte le Warnke egyébként összhangban az is­mételten kifejtett szovjet ál­lásponttal. Az amerikai SALT-küldött- ség kijelölt vezetőjének 1975- ben kifejtett nézetei időközben nem változtak: a legsürgő­sebb, hogy kihasználjuk a je­lenlegi hadászati egyensúlyból eredő stabilitást. És mi történt? A szenátus külügyi bizottsága előtt már olyan vádakat kellett visszautasítania, amely szerint az ő közreműködésével kerül­tek nyilvánosságra 1971-ben a Vietnammal kapcsolatos úgynevezett Pentagon-iratok! NYUGATI sajtójelentések szerint, a támadások ellenére, a külügyi bizottság várhatóan megerősíti jelölését, hogy ő ve­zethesse az amerikai SALT- küldöttséget. De rejtélyes mó­don a meghallgatás húzódik, e hét második felében a nyugati sajtójelentések úgy tesznek, mintha nem is folyna a meg­hallgatás. Minden bizonnyal nem ok nélkül. Az új amerikai elnöknek nehéz csatát kell vívnia a sze­nátussal és a szenátus mögött meghúzódó üzleti körökkel, hogy választási ígéretének megfelelően, mielőbb aláírhas­sa a Szovjetunióval az újabb SALT-megállapodást. Alacs B. Tamás tőke előtt, ezzel azonban együtt járt az a nyugati köve­telés, hogy fel kell számolni a nasszeri idők haladó intézke­déseit, szabaddá kell tenni a profitszerzési lehetőségeket, még ha az áremelkedések még súlyosabb nyomorba is taszít­ják a munkájukból élő embe­reket A népszavazási igen feled­tetni próbálta a három héttel ezelőtti nem-et és új felhatal­mazást kívánt adni az átalakí­tott kormánynak a korábbi politika folytatására. Ugyan­akkor a hatóságok kezébe a népszavazási igen könyörtelen oldalt) fogadja Cunhalt. fegyvert ad, hiszen életfogy­tiglani kényszermunkával le­het ezután büntetni azokat, akikre titkos szervezetek ala­kításának bűnét lehet fogni, akinek szabotázst varrnak a nyakába. Természetesen a népszavazáson elfogadtató U intézkedések között vannak olyanok is, amelyek a speku­lánsak, a bűnös eszközökkel vagyonokat összeharácsolok ellen felhasználhatók. Ezután az adócsalók például az ed­digieknél súlyosabb büntetést kaphatnak... Szadatnak szüksége van — különösen most, a jelenlegi közel-keleti helyzetben szük­ségessé és esedékessé vált fontos nemzetközi tárgyalások előtt — valamilyen népi tá­mogatásra, legalábbis az arra való hivatkozásra. MIÉRT KERÜLT SOR ÜJABB CIPRUSI GÖRÖG- TÖRÖK PÁRBESZÉDRE? A napokban lesz a híres londoni értekezlet évforduló­ja: Görög- és Törökország, valamint Nagy-Britannda kép­viselőinek értekezlete 1959. február 19-én szuverén köz­társasággá nyilvánította Cip­rust. Négy év sem telt el, s már megtörténtek az első vé­res összecsapások a görög és a török lakosság között, aztán 1964 elején megjelentek az ENSZ békefenntartó erői, de ezek sem tudták megakadá­lyozni, hogy 1974-ben ismét ki ne törjön a háborúság, azút- tal már a török hadsereg sza­bályos partraszállási hadmű­veleteivel súlyosbítva. Ma is Kurt Waldhelm ENSZ-fStitkír közel-keleti körútja során SzárkfJz libanoni államfővel (baloldalt) Bejrutban. vagy 25 000 török katona tar­tózkodik a sziget északi felén. A görög—török ellentét azóta is feszegeti a NATO ke­reteit Kissinger hiába pró­bált közvetíteni, legfeljebb csak az Égéi-tenger olajlelő­helyeinek dolgában tudott va­lamelyes görög—török közele­dést elérni, Ciprus kérdésében nem. Most viszont az új ame­rikai kormányzat nagy jelen­tőséget tulajdonit az ügynek. Sok oka van erre: kezdve azon, hogy Vance, az új kül­ügyminiszter, ismerősen mo­zoghat e területen, hiszen még a Johjjson-kormányzat állam­titkáraként fellépett már itt közvetítőként Aztán: ha sike­rülne az Egyesült Államoknak a ciprusi rendezés nyomán kibékíteni Görög- és Törökor­szágot, ez lenne az első diplo­máciai sikere a NATO-ban. Mi lehetne a kompromisz- szum Ciprus dolgában, mik lennének a kölcsönös enged­mények? Állítólag az, hogy a törökök kivonulnának az álta­luk elfoglalt terület egy ki­sebb részéről, viszont a cip­rusi török közösség a rendel­kezése alatt megmaradó terü­leten, a központi kormány fő hatalmának elismerésével tel­jes önkormányzatot kapna, s a sziget föderatív köztársaság­gá alakulna át A fájdalmas konfliktus ren­dezésének ilyen alapon való megközelítését a legutóbbi hí­rek szerint Makariosz elnök bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetségesnek tartja. Pálfy József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents