Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-11 / 35. szám
: A . P E S T . M E G Y E-V H I R l A P K Ü L Ö NK I A D Á S A XIX. ÉVFOLYAM 35. SZÁM 1977. FEBRUÁR 11., PÉNTEK A vscsési pártbizottság tárgyalta Teljesítették tervüket az üzemek és a szövetkezetek Tovább szélesíteni a munkahelyi demokráciát TAKARMÁNYTERMESZTÉS A másodvetések haszna Az állattenyésztés eredményeinek gyarapítása elképzelhetetlen a takarmánytermesz, tés fejlesztése nélkül. A járás közös gazdaságainak is arra kell törekedniük az idén, hogy növeljék a hozamokat, ugyanakkor fokozzák a minőségi takarmányok előállítását. A múlt év is bizonyította, hogy a másodvetések termése számottevő tartalékot jelent, ezért az idén a tsz-eknek terveikben is számolniuk kell vele. TÖVÁL Jelentős beruházások A Monori Járási Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat, a TÖVÁL tavaly több mint egymillió forintot fordított beruházásokra. Két IFA tehergépkocsit is vásárolt egyebek között, 526 ezer forintért. A dolgozók munkakörülményeinek javítására is többszázezer forintot fordított. Kiemelkedő eredmények A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat monori központja eredményesen zártÄ a múlt esztendőt: a belföldi forgalmat 268 millió forintról 337 millióra emelte, áruforgalmi terve 93 millió forinttal volt magasabb az előző évinél és exportbevétele is jelentősen emelkedett, 1975-éhez képest. Másfél száz év orvostörténete Kecskemét neves főorvosa. dr. Réthy Aladár, mintegy 45 éve foglalkozik orvostörténeti kutatásokkal, hat-hét éve pedig a szakma tárgyi emlékeit is gyűjti. A régi, kimustrált gyógyítóeszközök, műszerek és gépek, amelyeket már egybe- gyűjtött körülbelül 150 év orvostörténetét tükrözik. A sok tárgy között külön látványosság a 14 mikroszkóp. A legrégibb Becsben készült 130 évvel ezelőtt. Egy Prágából származó mikroszkóp 60 esztendős. Mindezeket orvosi diploma- és könyvgyűjtemény egészíti ki. Az egyik nőgyógyászati könyvimatuzsálemet 1825-ben adták ki. Kolozsváron kelt, 1900-ban az az orvosi diploma, amelyet még kutyabőrre írtak. Az MSZMP vecsési bizottsága legutóbbi ülésén, melyen a tavalyi pártmunka eredményeit összegezte, elsőként a tagkönyvek cseréjét értékelte, megállapítva, hogy az MSZMP KB 1975. október 23-i határozatát az alapszervezetek maradéktalanul végrehajtották. A beszélgetések során sok mindenről szó esett, egyebek között arról, hogy a jövőben a politikai és a gazdasági munkát jobban össze kell hangolni, az elvi állásfoglalások helyett konkrét határozatokat kell hozni és azok végrehajtásáról a tagságot folyamatosan tájékoztatni kell. Nem egy párttag kérte, a beszélgetések váljanak rendszeressé, ezért úgy határozott a pártbizottság, hogy az alapszervezetek vezetőségei a párttagsággal a jövőben tartsanak még szorosabb kapcsolatot. , Az az igény pedig,- hogy a megbízatásokat osszák fel egyenletesebben a tagok között, úgyszólván minden egyes alapszervezetben elhangzott. A beszélgetések során nyilvánvalóvá vált, a gazdasági vezetőknek tovább kell szélesíteniük a munkahelyi demokráciát. Szóltak a tagok a párt- csoportvezétők képzésének rendszeresebbé és szervezettebbé tétele végett, de többféle formában megfogalmazódtak a lakosság -különféle szolgáltatási igényei is. Az alapszervezetek — a pártbizottság megállapítása szerint — felkészültek a feladatok végrehajtására és a legtöbb helyen már a beszélgetéseken elhangzottak figyelembevételével kezdték el az év elején tevékenységüket. A termeléspolitika alakulását tárgyalva a beszámoló megállapította: az V. ötéves terv első erőpróbáján túljutottak a vecsési üzemek és szövetkezetek. A VERUSZÖV és a Ferróelektrika Szövetkezet teljesítette éves tervét. A bérszínvonal emelkedése az ipari szövetkezetekben 7 százalékos. A Ferihegy Termelőszövetkezet éves árbevételi tervét túlteljesíti és a mérleg szerinti eredménye, a tervezett 19 millióval szemben, várhatóan 20 millión felül lesz, a bér- színvonal emelkedése pedig meghaladja majd a 3 százalékot. A két nagy ‘vállalat, a V1ZÉP és a gázüzem, az előzetes információk szerint éves tervét ugyancsak eredményesen teljesítette, a tanács költségvetési üzeme úgyszintén. A szövetkezetekben és az üzemekben, amint azt a jelenlévő pártfoizoítsági tagok megállapították, a szép eredmények nem kis erőfeszítések árán, elsősorban az alapszervezetekben dolgozó kommunisták, szocialista brigádok igyekezete révén jöhettek csak létre, mivel a termelést a munkaerőgondok, az anyag- és alkatrészhiány, az árváltozások, a költségvetés tényezők növekedése nagymértékben nehezítette. A pártbizottság elismerését fejezte ki az új községi konyha és a Sallai út megépítéséért, az óvodák bővítéséért és az egyéb, a lakosság ellátását javító intézkedések sikeres végrehajtásáért, de hangsúlyozta: ez az év sokkalta nehezebb lesz az előzőeknél, mert a cselekvési program szerint több új létesítményt kell kész állapotban átadni, mint a korábbi esztendőkben. A XI. kongresszus és az MSZMP KB különböző határozataira alapozva, a pártbizottság év közben több nagy- jelentőségű határozatot hozott, és azok végrehajtásának értékelésére rendszeresen visszatért. A pártbizottságnak és az alapszervezeteknek igen nagy szerepük volt abban, hogy Vecsés község — üzemeivel és termelőszövetkezeteivel együtt — ilyen szépen fejlődött. A párt belső élete is tovább erősödött. Tavaly 12 új párttagot, közöttük tíz fizikai dolgozót vettek fel az alapszervezetek. A jövőben javítani kell a tagságban a fiatalok és a nők arányát, mert az még nem kielégítő, noha a felvett párttagok közül hatan KISZ-ajánlással álltak a taggyűlések elé és a felvettek között öt nődolgozó is volt. A pártoktatások sikeresen folynak. Vecsésen kezdődött meg elsőnek a marxista—leninista középiskola kísérleti kétéves tagozata is. Tovább emelkedett a taggyűléseken rendszeresen megjelenő párttagok szánna és aktivitása*,. ami .... biztosíték az idei feladatok megvalósításához, a -lakosság eszmei, politikai és cselekvési egységének további megszilárdulásához. K. Gy. A feledés homályából (1.) « Zsengellér Fazekas Sándor, a mindentudó A Monor es Vidéke jainuar 29-i, szombati számában, Menetközben szalonnáz a juhász címmel megjelenít, igen lírai hangú cikkel kapcsolatban az alábbiakban tesszük még észrevételünket. írásunknak a következő címet adhatnánk: Tilosban legeltet a juhász, miközben sza- lonnázik. Nagy elismeréssel vagyunk azokkal az állampolgárokkal szemben, akik átérezve a nemzetgazdasági érdekeket és a lakossági ellátás gondjait, háztáji állattartással igyekeznek segítségére lenni az ellátásnak. Viszont felháborodunk akkor, amikor törvényeink felrúgásával, a társadalmi tulajdon megkárosításával találkozunk. Konkrétan: igaz ugyan, hogy Nagy Lajos jókedvű juhász, lehet is, hiszen az állattartás költségeit részben az állam fedezi. Épp ezért nem értünk egyet vele abban, hogy nem nagyon kifizető a tartás, mert csupán a napszámbért fedezi és ezer forint a naoi takarmányozási költség. Nem tudjuk, milyen tápfélét és takarmányfélét etet jószágaival a juhász. Az ezerforintos költségkihatás egyébként tényleg realitás, mert az üllői nagyközségi -tanács szabálysértési bizottsága, az Országos Állattenyésztési Felügyelőség telepe igazgatójának feljelentése alapján, ennyi összeget szabott ki bírságként, a takarmányozás nem éppen törvényszerű megoldásáért. Ugyanis Nagy Lajos, az OÁF-telep területén tartotta és tartja lábas jószágait. Sajnos, tény, hogy a szabályozó és bírságoló határozatok ellenére sem hajlandó változtatni magatartásán, és továbbra is rendre követi el a különböző vétségeket a társadalmi tulajdon kárára. Nagy Lajos családi élete sem olyan idillikus, mint a cikkíró . írja, hogy bort csak otthon, azt is forralva iszik. Sajnos, az „út porát” elég sűrűn öblögeti, olykor nem csupán forralt borral. Ez a következtetés abból a tényből ered, hogy felesége az üllői nagyközségi tanácstól kért segítséget férjének nem éppen szare- tetat kifejező otthoni viselkedése megváltoztatására. Puskás Imre, az OÁF-telep igazgatója Erdei Gábor tanácselnök GYÖMRŐ Vidám est Vidám zenés estet rendeznek február 21-én, fél hét órai kezdettel a gyömrői művelődési házban. A műsorban közreműködik Lehoczky Zsuzsa, Felföldi Anikó, Szegedi Molnár Géza, Király Ákos és Szi- kora Jenő. Konferál: Jancsó Péter. A néprajzkutató minden alkalmat megragad, hogy egy- egy tájegységről adatokat gyűjtsön. Népszokásokat, szólásokat, lakodalmi rigmusokat jegyez noteszába, hogy egy idő után újságcikké, tanulmánnyá dolgozza fel őket. így válhat az eladdig csak az egyes emberek tudatában, emlékezetében rejtőző hagyomány közikinccsé. Egyetlen cikk elkészítéséhez több-tucatnyi apró adatra van szükség. Gyűjt is a néprajzos — legyen bár amatőr, mint jómagam, — útón-útfélen, szorgalmasan. Szerencse is kell Néha érik az embert meglepetések. A jómúltkorában kérdezgettem egy monori embert, emlékezik-e valamilyen régi farsangi szokásra, szólásmon- dásra, anekdotára lakóhelyén? — Újságba lesz? — kérdezett vissza. — Talán oda is — feleltem. — Ha tudnák valamit, én is mfegímám. Hát... azóta sem írta meg. (Mellesleg: az én farsangi gyűjtésem eredménye sem valami gazdag.) Tavaly ismertettem néhány régi monori szüreti szokást lapunkban. Valóban nem akadna másmilyen népi hagyomány Monoron? Az emlékek bizony, gyakran a feledés homályába vesznek, de néha a szerencsés véletlen is segíthet a kutatónak. Ilyen véletlen adott a kezembe egy régi újságcikket. Szerzője az azóta elhúnyt Ma- darassy- László néprajztudós, egy ideig a Magyar Néprajzi Társaság főtitkára volt. Ma- darassy éppen fél évszázada járt Monoron. Idézzük fel akkori találkozását Mindentudó Zsengellér Fazekas Sándorral, „a Strázsahegy, a Temetőhegy meg a Tete legnagyobb tudósával”. Zsengellér Fazekas „nagyba- juszú, szálas, vállas, öreg tatár, túl a hatvanon, de a hetvenen még innen” — írja Ma- darassy. Miért kapta a jó öreg a „mindentudó” jelzőt? Strázsaliegvi ezermester Zsengellér Fazekas egyszerű szőlőkapás napszámos volt, de élettapasztalata, a világ dolgaiban való jártassága népszerűvé tette őt a szőlőhegyeken. Az a tény, hogy a szüreti gulyás elkészítését soha nem bízták másra, mint Sándor bácsira (szűkebb körben csak így nevezték), már önmagában is bizonyít. De nemcsak a szakácsművészetben jeleskedett. A szükség sokféle mesterségre megtanította annak idején a szegény embert. Értett ahhoz is, hogyan kell kutyabőrből sapkát, tarisznyát, macskabőrből dohányzacskót készíteni. Zsengellér Fazekas diófa fiatal hajtásából pipaszárat „gyártott”, hozzá vadnyúl lábszárcsontjából faragott pipaszurkálót. Nem jött zavarba akkor sem, ha egy-egy módosabb gazda szekerét kellett megjavítania vagy lovat kellett pat- kolnia. Zsengellér Fazekas Sándor azokhoz is értett. Telente ujjai könnyedén hajlították, fonták a vesszőket, tucatszámra kerültek ki 0 A tavasszal építkezőknek A Budapest környéki TÜZÉP Vállalat monori épiíöanyag- telepén kellő mennyiségben állnak betonáruk, szigetelő- anyagok, deszkák, nyílászárók és egyéb építőanyagok a tavasszal építkezők rendelkezésére. Hj. Fekete József felvétele Külföldön kedvelik Galambok — valutáért HASZNOS IDŐTÖLTÉS A tágas alagsor telistele izgő-mozgó, tur'bákoló galambokkal. Valahogy azonban mintha ezek a madarak nagyobbak, nehezebbek volnának a megszokot tnál. — Valóban helyes a megállapítás — vélekedik a házigazda, Boczek Mihály. — Ezek már nem szórakozást, passziót szolgáló dísz- és röpgalambok, hanem nemesített, tenyésztett, nagy testű húshiibridek. A külföld éttermeinek és szanatóriumainak étlapján a húsételek választékát bővítik. Határainkon belül még nem nagyon kedvelik a porhanyós, fehér galambhúst- Meg aztán nagyon drága is lenne. — A haszongailambtartás Üllőn most fellendülőben, néhány társammal csaknem ezer jószág tartását, nevelését válkeze alól a fonott kosarak, vékák. Igazi ezermester volt, azonkívül konyított a gyógyításhoz is. Manapság Inkább kuruzs- lásnak neveznénk az effajta „gyógyítást”, de akkoriban az egyszerű embereknek nemigen volt pénzük orvosra, maradtak tehát a könnyen elérhető — és olcsóbb — javasasszonyoknál, javasembereknél. Sárgaság ellen: koponyapor Mindentudó Zsengellér Fazekas Sándor javasember v.olt a javából. Hogyan gyógyított? Erről Madarassy László így ír: laltuk, a soroksári tsz ugyanis 20 ezer forint értékben, 200 —200 darabot adott át, úgy, hogy az elég magas vételárat két éven belül kell kiegyenlíteni, évenként csupán a szaporulatot kell leadni, úgynevezett csipogós állapotban, melyben a lagízlfifesebb, legfinomabb, valóságos csemegekü- lönlegesség a galamb húsa. Meg is fizetnek érte: az átvételi ár kilónként 95 forint, A kényes szárnyasok között rokontanyészet egyelőre nem alakulhat ki, a tojóátlemány ugyanis Franciaországból érkezett, a hímek pedig Németországból. Itt, az alagsorban' laiíü'koztrvk élőézör. Az úgynevezett húspiacot eddig az Amerikából szármázó, kilós és kilón felüli King fajta uralta, nehéz teste alatt azonban törtek a tojások, pusztultak a fiókák, nem nőtt, nem szaporodott a kereslettel egyenes arányban az állomány. Az új haszongalamb, a Texán súlya már némileg' alatta marad a kilónak, a szülők azonban sokkal gondosabbak, óvják, védik a tojást, a fiókákat, amelyek négyhetes korukban már piacképesek. — A galiambtenyésztéssel nem gazdagodom meg, az biztos — folytatódik az alagsori beszélgetés. — Hasznos időtöltésnek tartom, tisztes jövedelemkiegészítés lesz. Igaz, reggel kicsit korábban kell kelnem, este pedig .későbben fekszem. A háaam már kész, lassan majd kényelmesen bér is rendezkedünk. Harmincnegyven sertést hizlaltunk évenként, amíg az építkezés tartott, a feleségem is dolgozik, fárasztó már este, reggel a nehéz vödrök cipelése. Hát most a könnyebbet választottuk. Kiss Sándor „... itt, a hegyen (Strázsahegy) ő gyógyítja a sárgaságot, borban oldott koponyaporral, ő tapasztja a gennyes kelésekre a pokóparajt, ö pi- páztatja meg süly fűvel azt, akinek nem szelei az orra”. Zsengellér Fazekas magára is vigyázott: fülönfüggőt viselt a bal fülében, mert félt a megvakulástól. Ma már csak mosolygunk vagy szörnyülködünk az ilyen és ehhez hasonló naiv, népi orvosláson, á.m régen az emberek nagy többsége komolyan, mondhatni vakon hitt e gyógymódokban. (Még akkor is, ha netán legközelebbi hozzátartozója belehalt a „kezelésbe”.) Zsengellér Fazekas „receptjei” között azonban akad egy, amely napjainkban is megszívlelendő, hasznos tanács lehet: álmatlanság ellen jó, ha lefekvés előtt százat guggolunk. Aki nem hiszi, próbálja ki. Vörös István (Folytatjuk) A nap kulturális programja MOZIK Monor: A rendőrnő. Pilis: Az ötödik pecsét. Vccsés: Robinson Crusoe. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyomron, 16-kor: zenetanfolyam, 17-től az ifjúsági, 18- tól a fotoklub foglalkozása, az ifjúsági klubban, 18- tól: előadás az Ady-évforduló vetélkedője résztvevőinek, szintén lC-tól: a zenetörténeti sorozatban, A klasszikus triumvirátus címmel, Haydnról, Mozartról, Beethovenről tart előadást Váradiné Sebestyén Éva. Maglódon, 17-től: a honismereti szakkör foglalkozása (az 1. sz. általános iskolában). Mentién, 18-tól: az iror- dalmi szakkör összejövetele (a tanácsteremben). Vecsésen, 18-tól: A bejáró dolgozók művelődése címmel tart előadást dr. Hálák László. Válasz cikkünkre Merre jár a juhász?
