Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-09 / 33. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ^A_CEGL£PI JÁOÁS ÉS CEGLÉD VÁ r'oS^ P ESZÉRS^. XXI. ÉVFOLYAM 33. SZÁM 1977. FEBRUÁR 9. SZERDA Az V. kongresszus előtt Egészségnevelés, vöröskeresztes munka Ha a családvédelemről, egészségügyi ismeretterjesz­tésről. véradó nap szervezésé­ről, idős emberek társadalmi gondozásáról van szó, szinte mindig elhangzik ez a megál­lapítás: a munkában sokat se­gítenek a vöröskeresztes akti­visták. A Magyar Vöröskereszt ebben az évben az V. kongresz- szusára készül. Négy év mun­káját értékelik és igyekeznek érvényre juttatni a soron kö­vetkező feladatokat, melyek végrehajtása a következő hó­napokban vár, a tevékeny tár­sadalmi segítőkre. Cegléden a vöröskeresztes tevékenységnek jelentős a tár­sadalmi bázisa. A lakosság te­vékenyen Vesz részt azokban a munkákban, melyeket a vá­rosi tanács, a Hazafias Nép­front bizottsága, valamint a Vöröskereszt szervez, a telepü­lésfejlesztés érdekében. Vissz­hangja van az egészségnevelé­si ismeretterjesztésnek, mely az utóbbi időben már szer­vezettebb, mint régebben. Négy év alatt több mint S300-an vettek részt a Vö­röskereszt rendezte elő­adásokon, 73 tanfolyamot tartottak és ezeken több mint 1700 hallga­tó volt. Eseményekkel teli zaj­lottak az egészségnevelési he­tek, hónapok, az előadások té­mái változatosak és szinte minden korosztályhoz szóltak. Megnövekedett a Vöröskereszt családi lapja előfizetőinek, vá­sárlóinak a száma is, melyből most ezennél több fogy. Na­gyobb érdeklődés mutatkozik az egészségügyi ismeretterjesz­tő könyvek iránt is, közkézen forognak a tájékoztató kiadvá­nyok. Cegléden négy évvel ezelőtt 24 helyi vöröskeresztes szerve­zet volt, számuk azóta 42-re emelkedett, s csaknem 2 ezer tagot számlálnak. Fejlődést ho­zott munkájukban a párt- és a tömegszervezetek segítsége, amellyel erősítik és tartalma­sabbá teszik a Vörökereszt éle­tét. Az V. kongresszus tisztele­tére most újabb alapszerveze­tek létrehozását tervezik, a Kossuth Termelőszövetkezet­ben, a hordógyárban, a tejipari vállalatnál. Elhatározták, hogy az oktatás színvonalát is emel­ni fogják, s ebben segítséget kémek és kapnak a városi és járási egészségügyi osztálytól, a Hazafias Népfront ceglédi bi­zottságától, a KISZ városi bi­zottságától, a szakmaközi szervezettől és a Kossuth Mű­velődési Központtól. A né­pesedéspolitikai feladatok megoldása érdekéiben 1 tanfolyamokat rendeznek a csecsemőápolással, a csa­ládi életre neveléssel, az ifjú egészségőrök teendői­vel kapcsolatban, megszer­vezik a lányok és az anyák iskoláját. Népszerűsítik a nővédelmi ta­nácsadást. A gyermekgondozá­si szabadságon lévő fiatal nők közül többen eljárnak a műve­lődési központba, a számukra hetente rendezett klubfoglal­kozásokra. Tevékenyen részt vesznek a vöröskeresztesek a véradóna­pok szervezésében. A nyilván­tartás szerint Cegléden 2430 térítésmentes véradó van, akik önzetlen segítségükkel hozzá­járulnak a kórház gyógyító munkájához. Készenléti vér­adóbrigád van az ÉVIG ceglé­di kismotorgyárában és a KÖZGÉP 2. ceglédi gyárában. Hasonló szerveződik a PENO- MAH-nál, és a Május 1. Ru­hagyár ceglédi gyárában. Az előkészítő, szervező és felvilá­gosító munkában a vöröske­resztes aktivisták mellett sokat segítenek a munkahelyi veze­tők és a kitüntetett, többszörös véradók. Mindent megtesz-. nek, hogy a jelentkezők száma egyre több legyen a városban. Eredményesen dolgozik a váro­si Vöröskereszt a polgári vé­delmi kiképzés terén. Népes az egészségügyi szakszolgálat, a kiképzés során megismerked- kednek elméletben és gyakor­latban a teendőkkel és filmve­títést is tartanak számukra. Eredményes volt a önkéntes ápolónők képzése, s várhatóan az lesz a Jövőben is. Az alkoholizmus elleni küzdelmet társadalmi bi­zottság irányítja a város­ban. Ennek munkájából a felvilágo­sítás és az utógondozás terén veszi ki a részét a Vöröke­reszt. Számos előadást tartot­tak az alkohol káros hatásáról. A város környéke bortermő vidék — itt többszörösen fon­tos az ilyen ismeretterjesztés. A Vöröskereszt előző kong­resszusa a .tisztasági - mozga­lommal, a higiéniával, az ezzel kapcsolatos szokások és maga­tartás kialakításával kapcso­latban hozott határozatot. En­nek kiszélesítésében Cegléden is sokat tettek, de tenni kell a jövőben is. A tisztasági moz­galom szerves része a városfej­lesztési és szépítést verseny. Az elmúlt években súlyt helyeztek az élelmiszerek árusításával foglalkozó boltok ellenőrzésé­re. A Hazafias Népfront nő­Pacsirtafütty télen A gyors városiasodás ked­vezőtlen következményeivel naponta találkozhatunk: elsza­porodnak az értéktelen, káros madarak (veréb, vadgerle), ál­latok (egér, patkány) és nőnek a szeméthegyek... Különösen sivár a látvány télen, bár — reméljük sokáig — Cegléd tu­lajdonképpen kivételnek szá­mít. Vannak fák, noha olykor a meggondolatlanság öl, de a létfeltételek romlása miatt egyre kevesebb a madár. A havas tél javítja a látási viszonyokat, egyben a mada­rakat a táplálékgazdag he­lyekre csalogatja; könnyen felmérhető az egyedszám és a faj szám: szegényesedik vá­rosunk madárvilága. A váro­si élet kedvessége a búbos pacsirta. A madártani szak­könyvek szerint a kultúra kí­sérője, noha eredetileg a ko­pár puszták, félsivatagok la­kója. Élettere széles, Spanyol- országtól Koreáig terjed. Fő­leg az építkezési helyeket, szeméttelepeket keresi fel elő­szeretettel de otthonosan mo­zog a magas gyomokban is. Tyityeriü — dalolja az abla­kom előtti háztetőn, de újab­ban nem hallom, vajon mi lett vele? A búbos pacsirta (Ga- lerida cristata) pedig nem vándormadár, nálunk telel és szereti a törzshelyeket. Lehet, hogy keresi az élelmet, a fész- kelési lehetőséget, de túl ré­gen hallgat kedvencem. Ne bántsuk ezt a kedves kis madarat, hisz évente alig két fiókát nevel. Shelleynek, a nagy angol költőnek igaza van, s ezt a pacsirtaikoncertsk is bizonyítják: „Trillád, a drága lárma / eget földet betölt, / akár a hold, hogy árva / fel­hőn remeg, s a zöld / özönbe fürödik a táj, az ég, a föld.” Várom ismét jöttét mada­ramnak, de félek tőle, hogy talán elmarad a tyityeriü. Kell a városi an is az egészséges, természetes környezet, s eh­hez hozzátartozik a madárdal is. S. D. bizottságával Cegléden mint­egy 10 ezer családi otthon, la­kóház rendjét, tisztaságát el­lenőrizték, s ezek közül több mint 800 nem felelt meg az előírásoknak. A városban 12 oktatási intézmény nyerhette el a Tiszta iskola kitüntető címet. A Magyar Vöröskereszt V. kongresszusát ősszel tartják. Az idei tervek ennek jegyé­ben fogalmazódtak meg. Mind több fiatalt szeretnének be­vonni az aktivisták sorába, s lesz dolguk az ifjúsági vörös- kereszteseknek is. A családvé­delem, a népesedéspolitikából adódó feladatok, az oktatás továbbra is hangsúlyt kap. Fontos feladat lesz az idős, magányos öregekkel való törődés, főként azokkal, akik szociális otthonba nem kerülnek, hanem magányosan élnek. Az alkoholizmus elleni küzdelem­ben ezután is lesz dolguk a vö­röskereszteseknek. A társadal­mi szervekkel együttműködve hangsúlyt kap a cigány lakos­ság körében az egészségneve­lés. A tanács illetékes osztá­lyával közösen foglalkoznak az ifjúságvédelemmel, a ve­szélyeztetett gyerekek sorsával. Ebben az évben 100 előadást, 50 filmvetítést, 60 tanfolyamot tartanak a tervek szerint, s igyekeznek még többet tenni a környezetvédelmi munkacso­porttal a tiszta városért. To­vábbra is fontos fel-dat lesz a véradónapok szervezésének segítése és a középiskolások mozgósítása a vöröskeresztes munkába. Látogatási tilalom a kórházban A városi tanács kórháza és rendelőintézete értesíti a la­kosságot, hogy 1977. február 9-én reggel 8 órától a ceglédi kórházban és a betegotthon­ban a rendes és a rendkívüli látogatás szünetel. Az intéz­kedésre az influenza-megbe­tegedések emelkedő száma miatt került sor. A törtei i pávakör A zene és a dal baráti közössége Keresgélő ujjak. Azt kutat­ják, hol csendülnek legtisztáb­ban a húrok. Egy hét szünet. Ezt bizony megérzik, még a sok nótát pengetett kezek is. A törteti művelődési otthonban hétfő esténként találkozik a helybeli pávakor: a citerások és a menyecskekórus tagjai. Avatás Érden Alig ért véget az iménti elő­adás, új vendégek érkeznek. Elsőként Szűcs Mária és Fokti Ilona. A próba, ha a zenélő szerszámokat jól munkára fog­ják, kilenc óráig tart. Szeren­cse, hogy akkortájt indul Nagykőrös felé az utolsó busz. — Cegléd. Já.szkarajenő, Bu­dapest, Ceglédbercel, Érd, Al­ber tirsa. Nem szórakozott kalauztól kapjuk az információt, Tóth Ferencné sorolja a helysége­ket, ahol eddig vendégszere­peitek a pávások. — Valamennyi fellépésünk­re szívesen emlékezünk, de leg­főképpen az érdire. Országos minősítő versenyen ott avat­tak együtteséé bennünket. — Szűcs Elekné — mutat­kozik be az egyik legszorgal­masabb kórustag. Hétközna­pokról, munkáról, zenéről sza­porodik a szó körülötte. —g> Kislánykorom óta kedve­lem a népi énekeket. Felcsepe­redvén, népi táncoslcént let­tem még jobban a dalok sze­relmese. Sokszor azon szep- pentünk meg: teljében a reg­gel, s mi még estéli hangulat­ban járjuk a lányost-legé- nyest. Most a Dózsa Tsz-ben vagyok portás. Ha, nem túl nagy a forgalom, a dal egy­kettőre hozzám szegődik. Elűzi a gondokat Csengő-bongó hangjuk be­tölti a szobát. Mindegyik kéz ugyanazt igyekszik kicsalo­gatni a húrokból. Két dalcso­kor szünetében beszélgetünk a citerásokkal. Minárovics László: — Sokra becsülöm a jóked­vet. A zene többnyire meg­teremti a hangulatot körü­löttem. Ha játszom. mintha szökdösnének el a - gondok. Amióta nyugdíjas vagyok, több idő jut efféle kikapcsoló­dásra. Tíz kottásfüzetemben alig van már dal, amit még nem ismerek. S ami miatt faluszerte nagy népszerűségnek örvend: ritka az olyan* vőfély, aki annyi rigmust ismer, mint ő. Vágó János a fiával, Mi­hállyal együtt pengeti a hang­szert. Az apa rangidős az együttesben. Játékán is érző­dik, hogy ő a legtapasztaltabb. Annak örül, hogy fiatalabb testvérei szintén megbarátkoz­tak a citerával. — A helybeli kisvendéglő­Cegíéden szabják... ben dolgozom — forgatja uj- jai közt a citeraverőt a Vágó fiú. — Gyakran megfordulnak ott zenészek. Szeretem, élve­zem a muzsikájukat, de iga­zán élményt az nyújt, ha a mi szereplésünket köszönti a taps. Szúnyog József, a MÁV al­kalmazottja. — Az egész napi zakatolást jól kiegészíti nálam a köny- nyű műfajú zene. Azért sze­retek ide járni, mert a közös zenélés során jó barátokká lettünk. Három éve együtt Czeróczki István, ha nyári estéken megszólaltatja citerá- ját, vagy harmonikáját, az ut­ca túlsó végén lakók is élvezet­tel hallgatják játékát. — Nemrég a citerakészítés nyitját is megtaláltam. Amit legutóbb faragtam, egyik is­merősömnek ajándékoztam, névnapjára. Az asszonyokhoz lépek, akik később érkeztek. — A rádióújságban előre megjelölöm a műsorokat, ame­lyeket majd meghallgatok. A népzenei adásokat vastagabb vonallal húzom alá — mond­ja Szarvak Istvánná. Fehér Pálné Juli lányával, Molnár József né Irénkével lá­togatja a próbákat. — A citerás felesége va­gyok — kapcsolódik a beszél­getésbe Szúnyogné. — Nagyon várjuk a jó időt, hogy ismét kiránduljunk valahová. Vol­tunk már Gyulán, Békéscsa­bán, a Mátrában. Kellemes volt mindegyik utunk. — Kis Törteire két úton kell bemenni — kezdi Angyal Lász- lóné, az újabb strófát a dalok­ból. Három éve alakult a törtéli pávakör. Győré József és Ba­ranyai János irányító mun­kájának eredménye: sokat szí­nesedett műsoruk azóta. A hú­rok is biztosabban pendülnek, s a hangszálak könnyedebben simulnak a citera zenéjéhez. Győri Mária Megfelelő a takarmánybázis, fejlesztik a zöldségtermesztést Eredmények és tervek a nyársapáti Haladás Termelőszövetkezetben A nyársapáti gyenge homok­földeken, 2692 hektár terüle­ten, 500 dolgozó taggal gazdál­kodik a Haladás Termelőszö­vetkezet. A napokban felke­restük a gazdaságot és Tóth Sándor elnöktől kérdeztük meg, hogy zárták a múlt évet, s milyen tervekkel kezdték az új esztendőt? — Tavaly nehéz évünk volt — mondotta. Nagy megpró­báltatást jelentett termelő- szövetkezetünknek a csaknem hetes aszály. Húshasznú szar­vasmarhatelepünkön a 800 jószág élelmezését, kellett megoldanunk, de szakvezetőink és tagjaink szorgalmas munkájukkal nemcsak a nyári, hanem a téli takarmányszükségletet is előteremtették. — Nagy kiesést jelentett gazdálkodási eredményeink­ben a gyenge szőlőtermés, 1975-ben hektáronként 75 má­zsa szőlőtermésünk volt, 1976- ban csak 17 mázsa volt az át­lag. ) — Mindezek következtében tavaly nehéz pénzügyi helyzet­be kerültünk, de a felettes szervek támogatásával és a tagsáp helytállásával kilábal­tunk a nehézségekből, amiről az előreláthatólag február 12-én sorra kerülő zárszámadó közgyűlésünkön bizonyságot teszünk. Az idén a párt- és kormány- program szerint igyekszünk a szarvasmarha-tenyésztés­ben és a zöldségtermesz­tésben előbbre jutni. Többek közt 100 hektár terüle­ten termesztünk sárgarépát. — A tagok háztáji gazdál­kodásának segítésében foly­tatjuk az eddig bevált gyakor­latot, legelő, lucerna, és egyéb takarmányjuttatássa-1 tá­mogatjuk a jószágtartást, és az Állatforgalmi Vállalattal szorosabb kapcsolatba léptünk, a háztáji jószágok felvásárlá­sára. A mostani ötéves terv során gyenge földjeik jobb hasznosí­tására nagyobb szilvaültet­vényt szándékoznak telepíteni. A tsz kilenc szocialista bri­gádja jelentősen segíti a mun­kafegyelem erősítését, s a gaz­dálkodás eredményeinek javu­lását — mondotta végezetül az elnök. Szoknyanadrág, bérmunkában Bérmunkával kezdte az évet a PEVDI abonyi konfek­cióüzeme. Nyugatnémet ren­delésre 2800 női szoknyát és 2340 szoknyanadrágot varrtak a korszerűen felszerelt üzem­részben, a gyorsvarrógépeken. ASZTALITENISZ Abonyiak as első helyen A konfekcióüzemben egy hónap leforgása alatt 2800 női szok­nyát és 2340 szoknyanadrágot kell elkészíteni. Gyuráki Ferenc felvétele A járási ifjúsági serdülő és újonc egyéni asztalitenisz-baj­nokságot Abonyban rendezték meg. A lányoknál az abonyiak valamennyi versenyszámban az első helyen végeztek, a fiúk- nál,Ia ceglédieknek egy kivéte­lével sikerült ugyanez. A leg­eredményesebben Juhász Eri­ka szerepelt, ötször a legjobb volt Eredmények: Lányok: újonc egyéni: 1. Ozsváth, 2. Major, 3. Vajda és Németh. Serdülő egyéni: 1. Ju­hász, 2. Árpás, 3. Ozsváth és Bártfai. Serdülő páros: 1. Ju­hász—Ozsváth, 2. Árpás—Bárt­fai, 3. Perjési—Vajda és Major -^Németh. Ifjúsági egyéni: 1. Juhász, 2. Bártfai, 3. Árpás és Ozsváth. Ifjúsági páros: 1. Ju­hász—Ozsváth, 2. Árpás—Bárt­fai. 3. Major—Németh és Per­jési—Vajda. (Valamennyien az Abonyi Tsz SK versenyzői). Ifjúsági vegyespáros: 1. Kiss —Juhász (CVSE—A bony), 2. Papp—Árpás (CVSE—Abony) 3. Túri—Bártfai (CVSE— Abony) és Szabó—Ozsváth (Abony). Fiúk: újonc egyéni: 1. Mes­ter (CVSE), 2. Szakács (Nagy­kőrös), 3. Molnár és Szűcs (CVSE). Serdülő egyéni: 1. Tú­ri (CVSE), 2. S. Tóth (Nagy­kőrös), 3. Mester és Szabó (Ser­dülő páros: 1. Túri—Mester, 2. Hupka—Bállá (Nagykőrös), 3. Molnár—Szűcs. Ifjúsági egyé­ni: 1. Kiss (CVSE), 2. Papp (CVSE), 3. Ember és S. Tóth (Nagykőrös). Ifjúsági páros: 1. S. Tóth—Berecz (Nagykőrös, 2. Kiss—Papp, 3. Ember—Tóth (Nagykőrös) és Túri—Mester. ★ A járási-városi sportfelügye- lőség az év első tömegsport­versenyeként megrendezte a városi munkahelyi spartakiád asztalitenisz-versenyét, ame­lyen a tavalyinál nagyobb volt az érdeklődés. Meglepeté­sek is születtek. Eredmények: Női egyéni: 1. Petneházyné, 2. Molnáraié (mindkettő Hely­közi Távközlési lg.), 3. Kökény és Kincses (PENOMAH). Női páros: 1. Molnáraié—Petnehá­zyné, 2. Kökény—Kincses, 3. Sárszeginé—Sárik (Nk. Kon­zervgyár). és Zsadony—Balogh (KÖZGÉP). Férfi egyéni: 1. Jakab, 2. Bujáki (KÖZGÉP), 3. Szűcs és Csomós (Vasipari Szövetkezet). Férfi páros: 1. Szűcs—Csomós, 2. Veszprémi —Ungureán (Volán—Jár. Hiv.), I 3. Jakab—Juhász és Bujáki— 1 Tabáni (KÖZGÉP), i U. L. \

Next

/
Thumbnails
Contents