Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-01 / 1. szám

1917. JANUAR 1., SZOMBAT A cél: megtanítani gondolkodni é Szentágothai János akadémikus a századforduló iskolájáról, a műveltségeszményről és a hét nevelési tömbről Hároméves elméleti és iskolai kísérleti munka alap­ján az MTA elnökségének közoktatási bizottsága elké­szítette az ezredfordulóra várható műveltségeszmény koncepcióját, illetvet annak a közoktatásra alkalmazha­tó modelljét: számos résztanulmányra, s az iskolai gya­korlatból szerzett tapasztalatokra alapozva- dokumen­tumokat fogalmaztak meg. E dokumentumok egyiké­ben hét nevelési tömb kialakítását javasolták, amely a jelenlegi tantárgyrendszert váltaná fel. A javaslat sze­rint a következő egységek kapnának helyet a jövő is­kolájában: nyelvi-kommunikációs nevelés (anyanyelv és két idegen nyelv), matematikai nevelés, természet- tudományos nevelés, történeti és társadalmi nevelés, esztétikai-irodálmi nevelés, szomatikus és mentálhi­giénés nevelés, valamint technikai' nevelés. Lelki intellektuális adottságai­nak a kiművelésére, kihasz­nálására. Egyebek közt ezzel is foglalkozik a mentálhigié­nés nevelés, ezenkívül ennek keretében beszélünk majd a családi életre való nevelésről, a szexuális felvilágosításról. Másik új blokk: a technikai ismeretek. A korábbi politech­nikai oktatás és az öt plusz egyes forma nem vált be. A technikai oktatásnak sokkal nagyobb a feladata annál, bogy a háztartásban előfor­duló egyszerű technikai mun­kára felkészítsen. A termé­szettudományi szakemberek azt javasolták, hogy a külön­böző természettudományi tár­gyak fizika-, kémia-, biológia- laboratóriumaiban ismerjék meg a tanulók a mai modem technika elemeit. Elképzeléseinkből néhányat már alkalmaznak maid a kö­zéptávú, az 1978-ban beveze­tendő tervben is. Elsősorban azokat, amelyeknek a felté­telei már érettek. Lényeges feltétel például a pedagógusok felkészítése, továbbképzése — fejezte be nyilaitkozatát az akadémikus. A tudomány termelőerővé válik a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Azon, hogy mát vessen, t t , , . _ . ültessen, nagyapánk sosem HVllltOKílt IOgalmaZ 3 SZálTlltOgCJp törte a fejét: búzát, krump­lit, kukoricát, babot, borsót, herét, lucernát, árpát, zabot. Az már neki sem volt kö­zömbös, mikor dugja a ve­tőmagot — a saját vagy ál­latai szájától elvont magot — a földbe. És melyikbe. Nem minden föl-d egyfor­ma. Az egyikben búza, a másikban a burgonya érzi magát jobban, s terem bő­vebben. ! . ­karftógépet, szárító- és rázógé­pet, valamint saját dolgos két kezét — pillanatok alatt felel, ha ilyen az arány, ezt érdemes termeszteni, ha meg olyan, legjobb azt. Mi gond ez ma! Sok ezer holdas gazdaságok dilemmája: mit, mikor és hogyan, s meny­nyit. Nekik családok tucatjá­ról kell gondoskodniuk. No meg a nagyobb család, a nem­zet érdekeit sem téveszthetik szem elől. Hol az a mezőgaz­da, aki ilyen hatalmas gaz­daságoknak valamennyi lehe­tőségét végig tudná gondol­ná. Nem az ész hiányzik, az idő. Nincs annyi órája, ameny- nyi alatt minden változat ősz- szes következményét kiszámít­hatná. Ám nem azért ésszel megáldott lény az ember, hogy visszahőköljön. Kitalált ő már régebben egy okos masinát, amelybe betáplálva a sok-sok adatot — a föld erejét, minő­ségét, a terület tagoltságát, út­viszonyait, a gazdaság épüle­teinek állagát, a művelődésre fogható eszközöket, traktoro­kat és ekéket, vető- és beta­jimiiiiitiiiiiiiifiimmtiiiiiiimiimiimiiimiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiir Terv volt — valóság lett Parid. Szép és korszerű épületet adtak át rendelteté­sének Pándon is. Tizenhat hónap alatt készült el a mű­velődési ház, amelyben könyvtár, mozi, úttörőklub is tevékenykedik. Az építés költségei elérték a 7 miliő 600 ezer forintot. 11111111111111111111111111111111111 í 111111111! 11111111111 [ 111111111111111111111 ■ I f 11111111111111111,1111111,1111, |, 1111111111111 ir Történelem Számitógépnek nevezik őkéi­mét. Okos gép? Ember nélkül buta. — Avatott szakember fogalmaz ilyen kíméletlenül: dr. Manczel Jenő, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tan­székvezető tanára. Náluk ven­dégeskedünk s partnerünk még dr. Pogácsás Györgyné tudományos munkatárs. Az operációkutatási csoport tevé­kenységéről beszélgetünk. S ha már elkezdtük, folytas­suk is a fogalmi nyelv hűvö­sebb, szárazabb stílusában: a tudomány termelőerővé válá­sáról van szó. Még közelebb­ről, hogyan segíti a mezőgaz­dasági termelőszövetkeze ték tervező- és szervezőmunkáját korunk nagy vívmánya, a komputer. Vessünk egy pillantást a múltba. A mezőgazdaságtudományi karon 1969-ben létrehozták az üzemszervezési szakot, a sta­tisztikai tanszék részeként. Hat évvel később megalakították az operációkutatási csoportot, hogy a mezőgazdasági üzemek termelésszervezését és gazdál­kodását gazdaságmatematikái módszerekkel és a számítás­technika gyakorlati alkalma­zásával eredményesebbé te­gyék. A kutatási módszertant dr. Tóth József egyetemi ta- nár irányításával dolgozták ki, aki má is a csoport szakta­nácsadója. Változatok Árkus papírt tesznék elénk: egy termelőszövetkezet távlati tervének harminckét változata található rajta. A gépezet gyomrába táplálták a gazdaság valamennyi lényeges adatát öt évre visszamenőleg. Megmond­ták a gépnek azt is, mettől Az a forró hangulat indított utamra ■s.’,-'t KÁK ° ÉS MINDENNAPOK Szétnyílik a függöny, s a Magyar Állami Operaház színpadán díszletekből' épített sevillai börtön árnyékában ott látjuk vasalóval a kezében tüsténkedni Marcellinát, a börtönőr lányát. Napsugarat lop a komor falak közé, ifjú­ságának üde bájával gyönyö­rű szerelmet varázsol a Fidelio tragikus mondandójú cselek­ményébe. Csengő, tiszta szop­ránját lélegzetvisszafojtva hallgatja a nézősereg. Játszi könnyedséggel énekli szólamát, pedig Beethoven olyan — szin­te leküzdhetetlen — feladat elé állítja, mintha zenekari hangszer lenne. Marcellina tö­kéletesen megoldja feladatát. MASZK NÉLKÜL Marcellina: Erdész Zsuzsa, az operaház magánénekese. Hanganyagát édesapjától örö­költe, mégsem akart énekes­nő lenni. S hogy mégis az lett? Édesapja rábeszélte. Megfizet­hetetlen nyereség az operasze­rető közönség számára. — A főiskolát ugyan igazga­tói dicsérettel végeztem, mégis meg kellett harcolnom azért, hogy bejussak az operaházba. És én hálás vagyok ezért a sorsnak, mert jókkal, nagy te­hetségekkel küzdeni felemelő. Vendégfellépésre hívtak meg először Donizetti Lammermoori Luciájába, a címszerepet kel­lett énekelnem. Rettenetesen drukkoltam, de sikerült. Még négyszer énekeltem a Luciát, s bekerültem az operaházba. Egyszerűen. ízlésesen beren­dezett lakásában beszélgetünk. Kényelmes, könnyű pulóvert, nadrágot visel, felüdülés ez a nehéz színpadi ruhák után. Arcán semmi festék, természe­tes szépségét hordja csupán, szőke haja rövidre vágva, egyszerűbb így rátenni a pa­rókát. Szemében vidám fény bujkál, híven adja vissza azt a derűt, ami egész egyéniségé­re jellemző. — Művésznő, árulja el: szokott szomorkodni? — Még hogy én?! Nem Illik hozzám. Nem is volna rá időm, de okom sem. Olyan harmoni­kusan élünk hármasban, a fér­jemmel és az édesanyámmal, szerető gondoskodással vesznek körül, miért lennék szomorú? igen, értem, mire gondol. A pályámon émek-e olyan bán- t ód ások, balsikerek, amelyek elvennék a kedvemet? Nem. Eddig nem lehet panaszom az életemre. _A jövőről pedig csak annyit: h’a egyszer úgy érez- ném, hogy elbizonytalanodtam, nem tudnék elénekelni vala­mit. elbúcsúznék az operaház­tól. Nem tenném ki a közön­séget annak, hogy nem azt kapja tőlem, amit megérdemel. Tiszteletben kell tartani azo­kat az embereket, akik beül­nek a nézőtérre. Képességünk legjavát nyújtani mindig, minden előadáson. Akkor is megújulni, ha huszadszor éne­keljük ugyanazt a szerepet. ORSZÁGJÁRÁS - MEGYEJÁRÁS Pest megye városaiban, köz­ségeiben, nagyobb üzemeiben, nem ismeretlen Erdész Zsuzsa neve. Évek óta hívják vendég- fellépésre, s évek óta vállalja. Megy, hogy azoknak az embe­reknek is ízelítőt adjon • az operairodalom legszebb darab­jaiból, akik nem jutnak el az operaházba. Gödöllő, Budaka­lász, Cegléd, Budakeszi, Szent­endre, Nagykőrös, Zsámbék, Budaörs, egy-egy állomása an­nak az útnak, amit megtett a megyében. Kisebb ládának is beillő dobozban őrzi a meghívó leveleket, melyek a megyéből érkeztek, ki tudná azokat vé­giglapozni, és felsorolni, hol — merre járt és mikor? — Szüreti mulatságra hívtak meg, én már nem is tudom, melyik községbe, valahová a budai járásba. Azt mondták nekem, ott csak a magyamóta kell. Hát nem igaz. Áriákat énekeltem, s nagy siker volt. A szünetben szóltak, hogy en­gem keresnék. Egy parasztem­ber jött fel a színpadra, meg­kérdezte, mikor jövök legkö­zelebb. Mert: ...ha megígéri, hogy mégegyszer eljön hozzánk énekelni, én még azt a kis ház­tájimat is beadom a közösbe. Hát így volt. Tréfált az öreg, de az én igazamat bizonyította. Erdész Zsuzsa mindig úgy ál« lítja össze műsorát, hogy gyé­mántot kapjon a közönség, ne talmi csillogást. Áriákat, mu­sicalt, klasszikus dalokat éne­kel, esetleg operettet. Célja az, hogy érdeklődést keltsen az emberekben a nemes, igazi ze­ne iránt. S célját eléri. Ezt az is tanúsítja, hogy például Ceg­lédre már többször hívták. ÖNKÉNTES MISSZIÓ — Én komolyan veszem a közművelődési politikát, higy- gye el. Nem mondanám, ha nem tudnám bizonyítani. Éle­tem egyik fele az operaházé, másik felét annak a társadal­mi munkának szentelem, amit önként vállaltam. Még jószeri­vel kislány koromban kötelez­tem el magam ennek a szá­momra nagyszerű misszió­nak, amikor 1945 áprilisában, közvetlenül a felszabadulás után Budapesten, a Práter ut­cában, a körzeti pártszervezet alakuló taggyűlésén énekeltem. Egy ócska láda volt a pódium, befújta a havat a szél, de az a forró hangulat elindított az úton. Az ifjúsági építőtáborok születésének idején Bodrogke- resztúrra ment, a fiataloknak vitte a legszebb áriákat. Fér­je, Krasznai János kísérte zongorán, aki ma az Erkel Színhák főügyelője. Cipelték — autóbuszon! — a pianinót is, de nem kellett. Volt zongora. Három lábát ugyanannyi ho­kedli helyettesítette, a pedálo­kat madzag kötötte össze a hangszerrel, de mindez nem jelentett akadályt. S a férj azóta is hűséges kísérője a társadalmi munkában, vagy az ORI-rendezvényeken — társa az életben, s kíméletlen kriti­kusa a pályán. Mert értő kri­tikusa. Zeneszerző szakos, kar­vezetőképzőt is végzett, s ti­zenöt évig tanított zeneiskolá­ban. NAGY SZEREPEK MELLETT A művésznő azt mondta, hogy fél élete az operaházé. Nem tudom, hány élete van, minden bizonnyal csak egy, de ha nagy szerepeit vesszük sorra, azok kiteszik azt az egy, sikerekben gazdag életet. Ami­nek jó része még hátra van. Egyik legkedvesebb szerepe az Álarcosbál Oscarja. Először beugróként énekelte. A főis­kolai szerepgyakorlatból nagy siker lett, pedig összesen har­minchat órája volt arra, hogy emlékeiből felidézze. A Film-Színház-Muzsika akkor (1974-ben) ezt írta: Erdész Zsuzsa tudja Oscart... mond­ta is, hogy tudja, de eddig nem ivolt alkalma elénekelni. Er­dész Zsuzsának a főiskolán Pless László tanította be a szerepet szerepgyakorlatként. S hogy jól tanította, s hogy az énekesnő jól tanulta meg, most véletlenül kitudódott. Az operaház színpadán csodálatos, nagy szerepek. Hoffmann me­séi : Olympia. A sevillai bor­bély: Rosina. Hunyadi Lász­ló: Gara Mária. Denevér: Adél. És a szerepek szerepe: a Lak- mé. Ezek mellett mégis mindig volt — és van — ideje arra, hogy eleget tegyen a Pest me­gyei meghívásoknak. Bálint Ibolya meddig mehet. A két határ közötti eszményi eredményre kíváncsiak. Miként a gép előtt, a gép után is az emberé a sze­rep. ö latolgat, neki keld vá­lasztania. Óriási különbség azonban úgy dönteni, hogy tudom, ha ennyi hektáron bú­zát, annyin kukoricát, ekkora táblán cukorrépát, akkorán ta­karmánygabonát vetek, ez és ez lesz a végeredmény. Vála­szol arra is, mennyi és milyen minőségű gépre, mennyi mun­káskézre lesz szükség adott variációhoz, közli azt is, meny­nyi lesz a termelési érték, a bruttó és nettó jövedelem, a realizálható nyereség, a kifi­zethető munkabér és még nem értünk a sor végére. De ha a tsz-elnöknék, vagy az agronó- rnusnak nem elég harminckét változat, ha nem is pillanatok alatt, de elkészíti a számító­gép a harmincharmadikat is. Alapterv — Hány szövetkezet távlati tervéi készítették el két év alatt? Mit jelent egyáltalán a távlati szó? — Huszonkét gazdaság öt évre szóló tervét dolgozták ki. Ez körülbelül százezer hektár földet foglal magában. — Mind Pest megyei? — Pest megyei közülük ti­zenkettő. Hat szerződéses, a •többit kijelölték. — Mi a különbség? — a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságával kötött megállapodás szerint évente három gyengébb szövetkezet­nek ingyen tervezünk. A töb­biek saját elhatározásból ke­resnek fel minket, ők termé­szetesen fizetnek. — Évente hány gazdaság ter­vét tudják elkészíteni — Jelenlegi kapacitásunk tíz-tizenkettöót teszi lehetővé. A kutatócsoport nemcsak el­készíti a tervet, hanem úgy­nevezett tervgondozást is vál­lal. Minden esztendőben, fi­gyelembe véve a szövetkezet­ben beállt változásokat, a köz- gazdasági szabályozók esetle­ges módosulását, felfrissítik a terveket, Igazítanak azokon. Az operációkutatási csoport számitógéppel az a laptevé­kenységet tervezi. A meUék- és segédüzemek elképzelései mintegy mellékletként szere­pelnek a távlati programon, vagyis maguk az üzemek ké­szítik el hagyományos módon. Voltaképpen ez is azt igazolja, hogy a számítógép csak esz­köz, az egyetemen ugyanis ag­rárszakemberek dolgoznak, nem rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, amelyek az ipari tevékenység programozásához szükségesék. Az egyetemen hozzáférhető valamennyi mód­szertani és tudományos tapasz­talatot felhasználják, figye­lembe veszik más tanszékek, sőt a külföld tudományos ered­ményeit is. Rendszeresen kiké­rik a többi karon dolgozó szakemberek tanácsait. — öt évre terveznek, az el­ső program óta két év telt el. Milyenek a tapasztalataik? Kölcsönhatás — Jók. Munkánk eredmé­nyessége a kijelölt szövetkeze­tekben mutatkozik meg a leg­szembetűnőbben. Olyan gazda­ságokról van szó, amelyek ko­rábban tartósan veszteségese'- voltak, vagy gyenge adottsági' - ak, illetőleg egyesülés után 0 termelésszerkezet kialakítás vált szükségessé. Mind a hr szövetkezet, amelynek ingye terveztünk, a két év alat olyan jövedelemre tett szer:, hogy tervgondozásért maguk ajánlották föl az ellenértéket — Világos, hogy miért jó a számítógépes tervezés a gazda­ságoknak. De mi haszna van belőle a tanszéknek? — Felbecsülhetetlen érték, hogy szakembereink közvetlen kapcsolatban vannak a gya­korlattal, a szerzett tapaszta­latokat nagyon jól hasznosít­juk az oktatásban. Gáti—Kör •* ■ A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége közokta­tási bizottságának ajánlásáról Szentágothai János, az MTA alelnöke, a bizottság vezetője adott tájékoztatást. Lényeges eleme volt az egész munkának az iskolakí­sérlet. Az általános iskola alsó tagozatában integrált termé­szettudományi oktatást sze­retnénk megvalósítani. A ter­mészettudományi albizottsá­gunk természetismeret nevű tárgyat javasolt, és ezzel rend­kívüli eredményeink vannak. Szeretnénk, hogy a környezet- ismeret az alsó tagozatban már kezdettől fogva szétvál­jék természet- és társadalom­ismeretre. Természetesen az életkori sajátosságoknak meg­felelően a gyermekeknek előbb a közvetlen családi kö­telmeket, családi viszonyulá­sokat, a loká':s ismeretségi köröket kell megismerniük. A gimnáziumokban szintén folynak már kísérletek. Az el­ső és második osztályban rész­ben integrált, részben koordi­nált természettudományi okta­tást nyújtunk. Ennek alapja, hogy a fizika és a kémia, vala­mint a földtudomány nem le­író része az anyag szerkezet cí­men olvad Össze.*' Az - anyag szerkezetét tehát az elemr fi­zika és a kémia bizonyos alapfogalmaiból építjük föl. A második és a harmadik osz­tályban azonban ezek a tan­tárgyak szétválnak, ott külön tanítjuk a biológiát, a fizikát, a kémiát. A negyedik osztály­ban ismét integrálódnak a tantárgyak, s itt megismerik a tanulók az anyag fejlődéséről, a világegyetem keletkezéséről szóló nézeteket. A műveltségnek az ezred­fordulóra kivetített képe fé- lig-meddig futurológia jellegű elemzés. Izgazlmas, konkrét elképzelések vannak már pél­dául a nyelvoktatásról. A ma­gyar nyelv oktatását két ide­gen nyelv tanításával szeret­nénk kombinálni. Az idegen- nyelv-oktatást olyan korán kell kezdeni, amennyire csak Lehet. Tudjuk, hogy idegen nyelvi környezetben 8—9 éves korig a gyermek néhány hó­nap alatt kiválóan elsajátít egy nyelvet, utána ez a sajá­tosság elvesz. Az orosz nyel­vet tehát már az . óvodában szeretnénk tanítani, sünikor még a gyermek játékosan fog­ja fel az egészet, és a hang­képzése is sokkal plasztiku­sabb. Alapvetően új feladat a mentálhigiénés nevelés. Ezt tulajdonképpen a testnevelés egy részeként alkalmazzuk majd. Köztudott, hogy nálunk nem fejlődött ki kellőképpen a népsport, a tömegsport. Ez alapvető népegészségügyi probléma is^ Egyre inkább több a szabad -idő. Azt sze­retnénk, hógy ezt egészséges sportokkal, kirándulásokkal, turisztikával, vízispartokkal, kempingezéssel töltsék ki. A perspektivikus műveltséggel foglalkozó alapkoncepciókban elég világosan megfogalmaz­tuk, hogy minden fiatalnak legyen igénye saját testi és

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents