Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-01 / 1. szám

n □ MOMOP»vmtgt Häimcl<> MHHwniraiJi^KiiiiiJk’^ijiriiOHHI a i*rs7MtVvt» i«fttAP~ kccqnmap^7 Wtvff wniffMJ.nlr W& va'MymAai Majdnem mindent kézzel Áz erdésziechnikus Füstös, zajos műhelyben, áporodott levegőjű irodákban dolgozók miről ábrándoznak? Kies ligetekről, zöldellő me­zőkről. De sok munkatársam sóhajtott imigyen: „Ha még egyszer születnék, erdésznek mennék! Reggel puskát a vállra, hallgatnám a madara­kat, lesném a szarvasokat, őzeket, délben hús vizű cser­mely partján hevernék.” A népdal mégis azt mondja: Er­dő mellett nem jó lakni... Kinek van igaza? Horváth József erdész ille­tékes a válaszra: — Erdő mellett jó lakni, er­dőben jis. A természetnél szebb nihes. Jó, szép, de ne­héz. Nincs víz, villany, messze a kultúra. A mai ember tár­saséletre vágyik. A férfiak jobban elviselik a magányt: munkájuk elfoglalja őket. Az asszonyok unatkoznak. De leg­rosszabb a gyerekeknek. Kis vadócokká válnak, iskolába kerülvén, nagyon nehezen il­leszkednek a közösségbe. Ját­szana sem tudnak társaikkal, mindent felnőttesen tesznek. Mi jó pár évet kint laktunk, kislányom csak az ötödik, ha-, todik osztályban vált olyanná, mint osztálytársai. — Most hol laknak? — Gödöllőn, painelházban. Legfárasztóbb a kapálás Jellemző, hogy beszélgető? sünk nem a havas, téli erdő romantikus erdészházában, vadásztrófeák árnyékában zaj­lik, hanem jól fűtött szobá­ban. Horváth József hivatalo­san erdésztechnikus, a Rákos­völgye Tsz alkalmazottja. — Mi a dolga? — Az érvényben levő ren­delet szerint, 14 hektárnál na­gyobb erdőhöz szakképzett er­dészt kell alkalmazni. A mi termelőszövetkezetünknek 200 hektárja van. Azárt vagyok felelős. Feladataim közé tar­tozik a felújítás, telepítés, ápolás, kitermelés, vadvéde­lem. Nem kis gond a munká­sok toborzása, nincsenek ál­landó dolgozóink. Nem össze­függő területű erdő a miénk, öthektáros a legnagyobb, nagy kapacitású .gépekkel nem kifi­zetődő a munka. Majdnem mindent kézzel végzünk. A legfárasztóbb a kapálás. Négy- ötéves korig, évente három­szor, Ötödik életévében egyszer kapáljuk az új ültetvényt. — Utána sorsára hagyják? — Nyolc-tí tévés korában következik a tisztítás, huszon­kettő, huszonöt év között a gyérítés, 35—45 éves erdőben már nem az a célunk, hogy nőjön a fg, hanem az, hogy „hízzon”, terebélyesedjék. Ez a fenyőfélékre vonatkozik, az akác, amelyikből túl sok van nálunk, negyvenöt, ötven éve­sen már vágásérett. Ha kivágják az akácot... — Az emberek általában munkájuk végeredményének örülnek, amiltor valami kész. önnek mi a végeredmény? — A fenyőfélék 70—80 éve­sen lesznek vágásérettek, saját ültetés esetén ezt nemigen éri meg az erdész. Az akác vágás- érettségét megérheti, ha egész fiatalon vesz részt az ülte­iste megjelentek a hakmmk Forralt bor, hurkaleves, harmonikaszó 'A imankós december végi £j reggeleken, vidéken nem kakasszó ébreszti a Napot. A korai órákban, eleinte rit­kábban, majd egyre sűrűbben, itt is, ott is malacvisítás re- peszti meg a fagyos csöndet. Eljött a disznótorok ideje. Igaz, mostanában kevesebb látványosságot hoz magával, hi­szen ma már sehol sem csap magasra a szalmamáglya lángja, ügyesebbek a böllérek is, ritkán látni égő bundával menekülő másfél, kétmázsás állatot, nyomában a lihegő és éppen nem dicshimnuszokat zengő gazdával és családjával. Maradtak-e fent mégis régi disznótoros szokások, vagy ne­tán születtek helyettük újak? Ezt igyekeztünk megtudni a monori járás legnagyobb tele- püléséríSVecsésen. Fazekas József, az Ady Endre út S. számú házban la­kik. Ö mondja: — A gazda kel elsőnek, és begyújt az üst alá, mert mire megérkezik a böUér, már forr­nia kell a víznek. Persze, a kíváncsiság a gyerekeket Is korán kiveri az ágyból s ők is ott sündörögnek a felnőttek körül. A férfiak, hogy mele­gítsen és erőt adjon, lehajta­nak egy-egy kupica pálinkát, s csak utána indulnak az ól felé. Az apróságokat azonban ilyenkor gyorsan visszaterelik a szobába, hogy ott várják meg, amíg „megtojik a disznó”. A leölt hízó köré a háziasz- szony diót és mogyorót szór, s csak azután mehetnek ki újra a gyerekek is az udvarra. Miközben ők összekapkodják a földön talált csemegét, a böl- lér és segítői nehéz munldba kezdenek. — Először leforrázzák a disznót, utána gázlánggal szép pirosra pörzsölik, lemossák, majd a „fémfára” húzva, fel­hasítják, szétbontják. Bent, a konyhában az asszonyok bort forralnak fokhagymát héjaz­nak, borsot törnek, és tíz óra tájban már a reggel leölt ál­lat húsából készült pörkölttel kínálgatják a férfinépet. í/ecsésen mindig ízletes hur. ~ kát készítettek. Bizony­ság erre egy régi ételrecept- gyűjtemény, a Vilma néni sza­kácskönyve ís. Szintén helyi különlegesség a hurkaleves, amelyben ■ a húsokat, belsősé­geket, szalonnát, sajtot és a hurkát főzik. Este vidám tor­ral ér véget a nap. Olyankor kerül az asztalra minden fi­nomság: a hurkaleves, nagy­szeműre szaggatott nokedlival, a töltöttkäpoßzta, sült hús, a hurka, kolbász. Valamirevaló disznótorról azonban a zenész sem hiányozhat, — Nagyon sok disznótoron muzsikáltam. Némelyik olyan jól sikerült, hogy felért egy ki­sebbfajta lakodalommal is — mondja Kecskés Mátyás, aki híres Harmonilcásnak számít a környéken. Jj égebben szinte kizárólag * német nemzetiségűek él­tek Vecsésen, .ma már azonban eléggé vegyes a lakosság. Kő­míves Bertalanék Nógrád me­gyéből költöztek Vecsésre, a 60-as években, de nemcsak há­zukat, régi, apáról fiúra szálló hagyományaikat is elhagyták. — Valamikor — emlékezik vissza a gazda, abbahagyva egy pillanatra a zsírszalonna aprítását — megharagudtunk, ha a szomszédok nem kiabál­tak át reggel: „Jó vastag le­gyen a szalonna, a kolbász pe­dig hosszú”! Mire így vála­szoltunk: „Legyen neked is részed... a piszkafából”, és megfenyegettük őket a por­zsoló bottal, ami azt jelentet­te, jöhetnek pálinkázni... Este a bekúszókat vártuk, mert azok nélkül nem volt disznó­tor a disznótor. Maskarába öl­tözve, fazekakkal, tepsikkel jöttek, mókáztak, bolondoztak egy ideig, majd miutáij jóllak­tak és kaptak egy-egy darab hurkát a tepsijükbe, dalolva távoztak. Itt nincs ilyen szo­kás — mondja, és tovább foly­tatja a zsírszalonna aprítását. Kovács György tésben. De az akkor sem öröm. Fáj a szívem, ha kivágják a fát. — A fakitermelés téli mun­ka. — Januárban kezdődik a vág- vagy tarvágás. Mi, a gyé­rítést is beleszámítva, 160— 180 köbmétert termelünk ki évente. — Az őszről és a tavaszról még nem esett szó. — Szeptemberben kezdődik a talaj előkészítés, akkor vegy- szerezünk. Olyan szerrel ken­jük be a növentíékfákat, amely szagával, ízével, állagá­val elriasztja az állatokat, de életüket nem veszélyezteti.- Február végén, március ele­jén, ahogy a fagy fölenged, kezdődik az ültetés. A tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy ha ilyenkor kerülnek földbe a csemeték, hetven százalékuk megered. Nem könnyű munka az ültetés sem. Az asszonyok vödörben, vízben tartják a kis fenyőt, a nyers időben, egész nap hideg vízbe nyúlkálnd kel­lemetlen. Megunhatatlan — Városi ember létére, ho­gyan lett erdész? — Máriabesnyőn nőttem fel, erdő tövében. Famíliám fele erdész, szüleim velem is ha­mar megszerettették az erdőt, mégis kerülővel jutottam id<e. Jó rövidtávfutó voltam, sze­rettem volna tornatanár lenni. A TF-re nem vettek fel, utá­na jelentkeztem ardésatechni- kumba. — Puskája van? Kell? — Egyszer hajszálon múlott, hogy nem használtam. Egy­két embertől nem félek, még ha rosszban sántikálnalk ;is, de ha csapatosan, fejszével köze­lednek ... — Amikor kirándul, hová megy? — Erdőbe. Az erdő megun­hatatlan. Horváth Józsefnek elhihet- jük. Mi, műhelyben és irodá­ban dolgozók, a lehetségesnél mégis sokkal kevesebb időt töltünk erdőben. Sóhajtozunk, ábrándozunk. Álomsrd őben járunk. Ahol felüdülni nem lehet. Kör Pál Sikeres jubileumi év Többet termeltek, nagyobb a nyereség Biztatóak az eredmények a telepeken is Minit az ország többi üze­mében, a Váci Kötöttáru- gyárban is készülnek az esz­tendő végi számadásra. De­cember utolsó napjaiban so­káig világosak voltak az ab­lakok nemcsak az esti műszak termeiben, de az irodahelyisé­gekben, a műszaki részlegek­ben is: készült a leltár, az adatösszegzés, amely alapja lesz majd az egész évi mun­kát értékelő mérlegbeszámoló­nak. Vác legnagyobb és legidő­sebb textilüzemében a ju­bileumi 90. esztendő feje­ződött be a tegnapi napon. Az Első Magyar Szövő- és Kö­tőgyár Rt. kilenc évtizeddel ezelőtt felismerte, hogy Vác kedvező földrajzi, közlekedési viszonyai alkalmasak üzem te­lepítésére. A váci képviselőtestület tá­mogatta a gyáralapítást: in­gyen átengedte a vasúti töltés közelében lévő 4 ezer 534 négyszögöles üres telket. A környező községek határában a filoxéra pusztított, s a be­állott mostoha körülmények következtében a falvak kínál­ták a jó, az olcsó munkaerőt. Gyakran felbukkant 1886 óta a Váci Kötöttárugyár ne­ve a város történetében. A munkakörülmények mostoha- sága, a munkaviszonyok rom­lása miatt, 1903-ban sztrájk tört ki a Galcsek utcai (ma Sallai Imre utca) üzemben. Vác dolgozói, köztük leg­nagyobb számmal a kötszövő- gyári munkásnők, nagy lelke­sedéssel ünnepleték 1919-ben az első szabad május elsejét. A felszabadulást követően, a szovjet hadsereg segítségével, a városban elsőként itt kezdődött meg a termelő- munka. Az üzem termelése az első öt­éves terv végére három és félszeresére növekedett. ★ Bizakodó volt a hangulat az óév utolsó napjaiban a Váci Kötöttárugyárban. A vezetők és a dolgozók vidáman, elége­detten köszöntötték egymást. Ez a derűlátás indokolt. A váci városi pártbizottság de­cemberi ülésén, melyen szó esett a város gazdálkodó egy­ségeinek idei munkájáról, el­ismerőleg szóltak a vállalatról, amely jelentős fejlődést ért el az alapítása óta eltelt 90 esz­nak teljesítésével hozzá­járult az 1976-os esztendő sikereihez. Jászapáti, Vámosmikola, Ka­zár és Pásztó községben léte­sültek az utolsó évtizedben a Váci Kötöttárugyár telephe­lyei, gyáregységei, s azokból is biztató hírek érkeztek. Vá­mosmikola élenjár a szállítási határidőkre tett felajánlás tel­jesítésében, Kazár az I. rendű termékek részarányát 83 szá­zalékra vállalta és 87,8 szá­zalékra teljesítette, Pásztón jó volt a készletgazdálkodás. Ezek az üzemek nemcsak munkaalkalmakat teremtenek a helyi lakosságnak, de mind jobb szervezettségük, munkás­kollektíváik kedvezően befo­lyásolják a helységekben a politikai munkát, a kulturális életet. FaDD Rezső tendőben. A vállalat a népgaz­dasági feladatokat teljesítette, s az év első kilenc hónapjá­ban, a bázishoz viszonyítva, 20,6 százalékkal emelkedett a termelés. Az eredményesen dolgozó vállalatok közül is ki­emelték a gyárat, ahol a vál­lalati nyereség, az előző év hasonló időszakához viszonyít­va, háromszorosára, a tervhez pedig csaknem Kétszeresére emelkedett. Mindebben jelentős része van annak a széles körű bri­gádmozgalomnak, melynek eredményességét szintén a közelmúltban értékelték. A csévélők Geisler Eta brigádja, a körkötő üzem­rész Vörös Szegfű brigád­ja, a körhurkoló részleg Angela Davis brigádja csakúgy, mint a többi lel­kes kollektíva, vállalásai­Fejlődik, gyarapodik Nagykőrös MEGALAPOZOTTAK AZ IDEI FELADATOK MÉG AZ ERREFELÉ rit­kán megforduló látogató is észreveszi: az utóbbi eszten­dőkben minden eddigit felül­múló ütemben fejlődik, gya­rapszik Nagykőrös város. M es széf öldön ismert és kere­sett termékek hagyják el ör­vendetesen szaporodó ipari üzemeinek csarnokait, lakosai­nak kényeirhét pedig száz és száz új otthon komfortja, va­lamint bővülő, sokfelé ágazó kommunális ellátás szolgálja. Szinte napról napra változik a város arculata, új vonásokkal vegyítve e sajátos hangulatú alföldi település képét. Az 1976. esztendő az ötödik ötéves terv méltó nyitányá­nak bizonyult, szemléletesen igazolva a városépítő és -fej­lesztő elképzelések helyessé­gét, a megvalósítás sikerét. Ezúttal is új lakások építése és átadása volt, érthetően, a legfontosabb faliadat, lakásépí­tésre költötték a legtöbb pénzt. S bár a munkálatok esetenként elhúzódtak, a szán­dék mégis megvalósult, a ter­vek realizálódtak. Mimitégy ‘-'iiiiiiitiiiiiiiiimiuiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiniiijiiitiiiiiiimiiMiiiiiiiiiiHitmiimiimiiiiMiiiiiiiiiMiiiiiiiiitiiiiiiiiimiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimu Terv volt — valóság lett I Cegléd. A Fűrész- és Hordóipari Vállalat ceglédi gyárába hatalmas farönkök érkéz- | 1 nek, hogy azután, a feldolgozás befejeztével, a legkülönfélébb formában álljanak az = | ember szolgálatába. A gyáregységben naponta 110 darab 500 literes hordó készül | =j el, elsősorban a Hungarovin borgazdaság számára. A bor tárolására kiválóan alkalmas | § hordók egy része Ceglédre kerül, a borgazdaság helybeli exportpincészetébe, ahonnan jó- = | féle nedűvel megtöltve továbbszállítják vala mennyit. A gyár fűrészüzemében akác- és tölgy alapanyagok felhasználásával, parketta Is ké- | § szül. A kis műhelyből napi 3 köbméter kerül ki a keresett építőipari alapanyagból. >.fllllllllilllllllllllMlllllilllllllll>ll1llllllllllllillllllllllllllllllll»lllll:lllllllll"ll'lMI"lll>lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllll1llllllllllll»? másfélszáz új otthonba köl­tözhettek be családok, de az új esztendő első hónapjaiban további lakásokat adnak át. A város egyik fő útján, a Kos­suth Lajos utcán kijelölték az újabb lakótelep helyét, hozzá­láttak a régi házaik szanálá­sához is, és tavasszal minden bizonnyal már a földgépek ve­hetik birtokukba ezit a terüle­tet, előkészítve a nagyarányú építkezést. TAVALY ADTÁK ÁT ren­deltetésének a régen várt víz­tornyot, amely a város ivóvíz­ellátását oldja meg hosszú időre, karcsú, magasba nyúló sziluettje mintegy új szimbó- luma Nagykőrös mai városké­pének. Kétszáz köbméteres tartályát tiszta, bővizű ku­takból töltik fel, a város alattit szerteágazó vezetékeken át. Tavaly egyébként csaknem hét kilométer hosszan fektet­tek a talajba ivóvizet további? tó csöveket, és előkészítették a hálózat további bővítését. Jelenleg több mint ezer csa­lád fűt otthonéban gázzal,' s nem kevés üzem, intézmény, vállalat is használja a korsze­rű fűtőanyagot Csaknem 2 és fél kilométer gázvezetékkel toldották meg a meglevő há­lózatot, újabb városrészekbe juttatva el á földgázt. Az idén, 1977-ben, várhatóan ötmillió forint jut a hálózat további bővítésére, melyből a tervek szerint, négy kilométernyi ve­zetéket építenek. Fényesebb, világosabb is lett Nagykőrös és környéke: ta­valy több új lámpát szereltek fel utcáin és terein, a várost övező tanyavilágbam pedig, mintegy 14 kilométer hosszan vezették el a villanyt. Korsze­rűsítették a belterületi hálóiza- tot is, összesen körülbelül 2 millió forintot szánva a villa-i mos energia ellátására. Űj utak, járdák is épültek, és el­készült az SZTK-rendelőinté­zet bővítésének terve. A meg­valósítás már az idei év fel­adata lesz. Sokat enyhített a régi gon­dokon a város Tormás nevű részében felépített, 75 aprósá­got befogadó, új óvoda. Átadá­sával egy időben, jól halad az 500 családnak otthont adó Vági István lakótelepen is a a 100 kisgyermeket fogadó óvoda építése. Jutott figyelem és gondoskodás az iskoláknak: új tantermet, napközis foglal­koztatót emeltek, korszerűsí­tették a fűtést, és felújítottak több épületet. BÁR CSAK MEGKÖZELÍ­TŐEN esett szó mindenről, ennyiből is látható: sikeres esztendőt tudhatnak maguk mögött a nagykőrösiek, amely kellően megalapozta az idei feladatokat, tennivalókat. Khim Antal »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents