Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-30 / 25. szám

Megkezdődtek a zárszámadó közgyűlések Pest megyében Az abonyi Új Világ és a dánszentmiklósi Micsurin termelőszövetkezet nyitotta a sort Megkezdődött a zárszám­O tt, ahol néhány ember él együtt, viszonylag egyszerűen, könnyen megállapíthatják azokat a szabályokat, amelyek ma­gatartásukat meghatároz­zák. A családon belül nem rendelkezések, hanem hagyományok — írhatjuk úgy is, hogy szokásjogok — s különböző erkölcsi kö­töttségek szabják meg a tagok egymás közötti vi­szonyát, a személyes fele­lősséget s így tovább. A nagyobb közösségen belül azonban már nemcsak írat­lan erkölcsi törvények, ha­nem írott jogszabályok is kijelölik a család helyét, szerepét, s még inkább ez történik társadalmi mére­tekben. A szabályok leg­többször különböző lehető­ségek és kötöttségek össze­foglalói, olyan határozatok, amelyek mérceként s.zo- gálnak. Gyakorta hallani, az ál­lampolgári jogismeret még gyengécske, az emberek te­kintélyes része nincs tisz­tában alapvető jogaival és kötelességéivel sem, s még kevésbé igazodik el az egyes részterületek szabá­lyai között. Ami természe­tesen hiba. Van azonban ennek másik oldala, még­pedig a határozatok átte­kinthetősége, érthetősége, s ami legalább ilyen fontos, hozzáférhetősége. A ceglé­di járási földhivatal ta­pasztalatai szerint például az ügyfelek döntő többsége a legelemibb földhaszná­lati, adás-vételi jogszabá­lyokkal sincs tisztában. Sok esetben magának a tu­lajdonjognak a kihirdetése is hosszú és aprólékos mun­kát követel, mivel a szó­ban forgó telek, telekrész többször gazdát cserélt. A jogismeret hiánya sűrűn vezet pereskedéshez, ér­vénytelen adás-vételekhez, azaz különböző hatóságok többletmunkájához, az ál­lampolgár számára pedig bosszúsággal, időveszteség­gel, nemegyszer büntetés­sel jár. Holott csak ismer­nie kellene azt. amit a ren­delkezések, határozatok ki­mondanak. I 'őben fölfigyeltek a tanácsok arra, hogy mind több gondot okoz a köztisztaság. Sorra hozták a köztisztasági ta­nácsrendeleteket. de — amint azt a megyei köz­egészségügyi és járvány­ügyi állomás igazgatója megállapította — ezek egy része betartatlan és betart­hatatlan. Több településen növekszik emiatt a talaj­szennyeződés veszélye — hiszen a magyében még az alsófokú központoknak is csupán harmada oldotta meg az intézményes sze­métgyűjtést —, s bár van köztisztasági szabályrende­let, jó néhány községben még addig sem jutottak el. hogy kijelölték a szemét­gyűjtőhelyet ... Kétféle esetet emeltünk ki a példák gazdag tárhá­zából, azt érzékeltetve, hogy mindenfajta rendel­kezés, határozat annyit ér, amennyit a gyakorlatban megvalósítanak abból. Ha tehát az állampolgár mu- I Jászt, akkor hibát követ el. bár lehet, nem is ismerte a jogszabályt. E kellemetlen igazságot azonban ki kel) terjesztenünk oly módon. _____________________ ho gy azok is hibát követ­nek el, akik nem ügyelnek határozataik betartására, illetve olyasmiről határoz- naz, ami betarthatatlan. Ezzel elérkeztünk az alapkérdéshez, ahhoz a fel­fogáshoz, amelynek hívei mindent határozatokkal, jogszabályokkal szeretné­nek elrendezni, s úgy- hi­szik, hogy hatalmassá duz­zad a különböző szabályo­zások folyamata, s olykor már a szakembernek is át­tekintő etelenné t válik. Egyetlen hét, az esztendő első teljes hetének rendel­kezéseit számoltam össze: ötvenkét különféle jogi szabályozást alkotó hatá­rozat látott napvilágot. Igaz, ezek között van ólyan, mint az Árszabályo­zás és Termékforgalmazás 50. számában az Állami Termékgazdálkodási Igaz­gatóság közleménye a köz­raktári üzletszabályzatról, azaz emberek viszonylag szűk körét érintő újdonság, ám olyan is, mint — a Ma­gyar Közlöny 1977/1. szá­mában — az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete a munka minősé­gi színvonalát növelő, ösz­tönző bérformák alkalma­zásáról, ami már emberek nagy csoportjainak ügye. E gyetlen hét alatt öt­venkét ilyen rendel­kezés, s bár meglehet, máskor nem ennyire gaz­dag a termés, számítsuk ehhez még hozzá az ún. helyi utasításokat, szabá­lyozásokat, amiket tröszt, nagyvállalat, tanács szövet­kezeti közgyűlés stb. hoz! Persze, nehogy valaki bele­kössön: a jogi jellegű ha­tározatok nagyon ritkán szólnak mindenkihez, azaz nem kell tudni mindegyi­ket, ám amit kellene, azt lehet?! Egyre sűrűbben hallani az államigazgatás dolgozóitól, hogy a túl sok jogszabály nem könnyíti, hanem nehezíti a munkát, s jó néhány iratban több a rendeletszámokra való hivatkozás, mint a betű! Annak ellenére, hogy az újságíró ismeri a különb­ségeket a törvény, a tör­vényerejű rendelet, a mi­nisztertanácsi határozat, a miniszteri utasítás stb. között, a cikkben hol jog­szabály, hol rendelkezés, hol határozat szerepel. Szándékkal, mert az ál­lampolgár számára ezek azonos fogalmak: valamit megengednek neki. valami­től tiltják, valamihez jo­got adnak neki, valami­ben kötelességét mondják ki. Ha az államigazgatás­ban tevékenykedők segít­ség helyett tehernek érzik a jogi szabályok növekvő tömegét, vajon nem tart­hatjuk-e természetes kö­vetkezménynek az állam­polgár ódzkodását?! Valahol ugyanis a megis­merésnek határt szab az ésszerűség, A jogismeretért sokat kell tenni, de nem úgy, hogy ismétlődően és türelmetlenül biztatják az állampolgárt, ugorjon csak neki a papírhegynek, s rágja át rajta magát, ha­nem a határozatok világos­ságával, józan mértékével. Azzal, hogy ne a jogsza­bály, hanem a jog formálta tökéletesebb valóság legyen a cél. Mészáros Ottó Milos Minies hazánkba látogat Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására Milos Mi­nies, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kor­mányának elnökhelyettese, külügyminiszter január 31— február 2 között hivatalos, baráti látogatást tesz Magyar- országon. (Vendégünk életrajzát, vala­mint a magyar—jugoszláv kap­csolatok fejlődéséről sízóló kommentárunkat a 2. oldalon közöljük.) Pest megye üzemei is sorra csatlakoznak a Csepel Vas- és Fémművek kollektívájának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére meg­hirdetett jubileumi verseny­mozgalmához, amelynek célja — mint jelentettük — újabb vállalásokkal segíteni az idei gazdasági év sikerét A Dunai Cement- és Mész- mű váci brigádjai elhatároz­ták, hogy tervüket nemcsak pontosan teljesítik, hanem gondoskodnak arról is, hogy az exportszállítmányok határ­időre útnak induljanak. Két kommunista szombatot is fel­ajánlottak a tervek gyors tel­jesítése érdekében. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárának szocialista brigádvezetői a közelmúltban megtartott ta­nácskozásukon a Nagy Októ- herl Szocialista Forradalom közelgő 60. évfordulója tiszte­letére elhatározták, hogy bri­gádjaik mindent elkövetnek idén a selejt további csökken­tése és a minőség javítása ér­dekében. Szigetszentmiklóson, a Cse­pel Autógyárban, ahol a megyében elsőként tartottak munkásgyűlést a dolgozók, úgy döntött a kollektíva, hogy idei tervüket 10 nappal ko­Huzaérkezelt Kubából dr. Szekér Gyula Dr. Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese szombaton hazaérkezett Ha­vannából. A kubai fővárosban a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa Végrehajtó Bi­zottságának 79. ülésén, vala- mintr a magyar—kubai gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bi­zottság VI. ülésszakán veti részit. A kormány elnökhe­lyettesét a Ferihegyi repülő­téren dr. Sághy Vilmos bel­kereskedelmi miniszter és dr. Varga József, a Miniszterta­nács titkárságának vezetője fogadta. Jelen volt Miguel Angel Reguero, a Kubai Köz­társaság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője. A Minisztertanács elnökhe­lyettese kubai látogatásáról Havannában nyilatkozatot adott az MTI tudósítójának, melyet a 2. oldalon közlünk. rábban, december 20-ig telje­sítik. Gödöllőn, a Ganz Műszer­művek Árammérő Gyárában az évforduló tiszteletére a kollektíva védnökséget vál­lalt az ez évre tervezett 19 százalékos termelésnövekedés fölött, Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában rendezett tanácskozáson Hegedűs Gábor, a szerszámüzem Komarov aranykoszorús szocialista bri­A telefpnprofil vontatott át­adása a ’ Mechanikai Művek részére, zavart, fennakadást — s ami a legnagyobb baj: el­maradást — okozott a Buda­pesti Telefongyár, bugyi, illet­ve nagykátai gyáregysége ter­melésében. — Mennyi is volt az a ta­valyi elmaradás? — kérdez­tük most Lantos Istvántól, a bugyi gyáregység szb-titikárá- tóL — Sajnos, jelentős: összesen adások időszaka, pontosabban a zárszámadó-tervtárgyaló közgyűléseké: az abonyi Üj Világ és a dánszentmiklósi Micsurin tsz gazdái nyitották a sort szombaton. (Az abo- nyiak közgyűléséről lapunk harmadik oldalán számolunk be.) Az elkövetkezendő hetek­ben Pest megyében 101 terme­lőszövetkezet, 7 szakszövetke­zet és 1 halászati szövetkezet tagsága pergeti vissza az el­múlt esztendő eseményeit, mérlegeli a gazdálkodás ered­ményét, megvonván a tapasz­talatokat, melyeknek alapján az idei gazdálkodás tenniva­lóiról döntenek. A nagyüzemi gazdálkodás erejét bizonyítja az országos gabonarekord, a Pest megyei tejrekord. A számítások sze­rint azonban a mezőgazdasági termelés nem érte el a terve­zett szintet, de nem maradt el az 1975-ös évbeli nagyság­rendtől. Más kérdés, hogy gádjának vezetője — az üzem és a brigád szószólójaként — bejelentette, hogy a szovjet gép- és szerszámexportot az idén november 7-re kívánják teljesíteni. Kérte, hogy fel­ajánlásukhoz csatlakozzon a gyár e szakmában dolgozó többi brigádja is, mert így biztosítottak e terv teljesítésé­nek feltételei. Riz Jánosné. a nyomtatott áramkör üzem Ady Endre aranykoszorús szo­cialista brigádjának vezetője vállalta, hogy az üzem bri­gádjai a szovjet exportra ké­szülő nyomtatott áramkörű la­pokat november 7-ig jó minő­ségben elkészítik. Gyenes Pál- né, a sajtolóüzem Váci Mihály ezüstkoszorús szocialista bri­gádjának vezetője a sajtoló- üzemiak nevében ajánlotta fel, hogy a Zsiguli-program- hoz készülő nyomtatott áram­körű paneleket üzemük az év­fordulóra hiánytalanul elké­szíti. 9,4 millió forint, de ezt első­sorban az importanyag-beszerzés nehézségei okozták. Elsősorban; ám közreját­szott itt a telefon átadása kö­rüli késedelem, az előkészítés fogyatékosságai is. Ezek el­vonták a figyelmet — és az­zal bizonyos erőket — az egyéb feladatoktól! — S mi lesz az adóssággal? — Az Idén letörlesztjük! — hangzik a határozott válasz. egy-két évtizede 20—30 száza­lékos visszaesést okozott vol­na a tavalyihoz hasonló idő­járás. Mindebből következik, hegy nagyüzemi gazdaságaink nem írhatják le 1976-ot mint a veszteség esztendejét. A népgazdaság számára fontos, hogy kiegyenlítsék az elmara­dást, egyszersmind előbbre lépjenek az V. ötéves terv diktálta' tempóhoz igazodva. A következő hetekben erről esik majd a legtöbb szó a Pest megyei szövetkezetekben. Az idén a mezőgazdaság ter­melésének 7—8 százalékos növelése szükséges, s hogy ez valóra váljék, a termelőszö­vetkezeteknek 8—10 százalék­kal nagyobb értéket kell ter­melniük. S erre igen remény- teljes kilátásaink lehetnek. Amikor a népgazdaság igé­nyei, a társadalom kívánalmai szükségessé tették, hogy Pest megyében növekedjék a cu­korrépa termésterülete, fej­lődjék az állattenyésztés, több tej jusson minden fogyasztó­nak, gazdaságaink képesek voltak megoldani a feladato­kat, s nagyobb igyekezettel, szakmai hozzáértéssel képesek megbirkózni ez év teendőivel, úgy az állattenyésztésben, mint a növénytermesztésben és a kertészkedésben is. Falusi fiatalok hete 77 Új lehetőségek, új feladatok A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok feladatairól, tenniva­lóiról tanácskoztak tegnap Pest megye közös gazdaságainak KlSZ-titkárad az érdi Benta- völgye Termelőszövetkezetben. A Falusi fiatalok hete rendez­vénysorozat eseményét Csapó László, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára nyitotta meg. Ezután Nyemcsok János, az MSZMP Pest megyei bi­zottságának alosztályvezetője ismertette a jelenlevőkkel a mezőgazdaság idei terveit és feladatait. Orosz Ágnes, a megyei KlSZ-bizottság munkatársa a falun élő és dolgozó fiatalok munkájának jelentőségéről be­szélt, hangsúlyozta: népgazda­sági feladataink megvalósítá­sa a szövetkezeti ifjúság érde­ke is. — Igen ám, de mit gyárta­nak a telefon helyett? — Az eddiginél nagyobb mennyiségben készítünk VBO átviteltechnikai berendezése­ket, s azok kisebb méretű, korszerűsített változatához, az E—2-es berendezésekhez kü­lönböző részszerelvényeket. Gyáregységünknek szol­gáltatási kötelezetségei is vannak, tápegységeket, alkatrészeket — az utóbbiakat főleg lemez­ből — készítünk a társgyár­egységeknek, további feldol­gozásra. — A profilváltás mindig együttjár bizonyos belső át­szervezéssel. Itt mi történt? — A telefon átadásával lé­nyegesen lecsökkent gyáregy­ségünkben az igény a hőre lá­gyuló műanyag alkatrészek iránt, ezért az ott dolgozókat át kellett — illetve kell — irá­nyítani más területre. A beta­nítás hé rom hónapos idejére a kollektív szerződés át­lagbért biztosít a munká­soknak. — Hogy alakultak tavaly — és az idén — a gyáregységben a bérek? — A tervezett 4.5 százalék helvett 4.9 százalékos bérfej­lesztést haitotfunk végre 1976- ban, az idén 4—4 5 százalékot tervezünk, ezén belül az al- ’■■atrészüzemben kiemelt bér- fejlesztés lesz. Ny. £. Király Krisztina felvétele Enírahimpák alól - országos eredmények A kocséri Pe< Tsz-nek fő tern lési ága az áll tenyésztés. A s: vetkezet 1100 < rabos szarvasm haállományábi 350 fejősteh Tejtermelési át guk az őrs: legjobbjai köz van. A képen: infi lámpák alatt ei síidnek az egy-1 napos borjak. Határozat A Nagy Október tiszteletére Pest megye üzemei sorra csatlakoznak a csepeli munkaverseny-felhíváshoz Szovjet exportterv-teljesítés november 7-re Kommunista műszakok — Évzárás december 20-án = A szombati moszkvai lapok egyik központi témája a | Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak november 7-i szo- ! cialista munkaverseny-felhívása. Az SZKP Központi Bi- = zottságának lapja, a Pravda Támogatás Csepel kezdemé- | nyezéséhez címmel részletes összeállítást közöl azokból a | budapesti, szófiai, prágai és berlini sajtó jelentésekből, | melyek azt bizonyítják, hogy a Nagy Októberi Szocialista 1 Forradalom 60. évfordulójának kiemelkedő termelési | eredményekkel való köszöntésére szólító felhívás nem- = csak Magyarországon, hanem a Szovjetunióban és több | más európai szocialista országban is élénk visszhangra | talált és tömegmozgalommá terebélyesedik. A lap mélységesen hazafias és egyben mélységesen | internacionalista kezdeményezésként jellemzi a csepeli I felhívást. A telefon helyett - kialakult az új profil Betanítás átlagbérben a bugyi gyáregységnél

Next

/
Thumbnails
Contents