Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-30 / 25. szám

2 V Milan 1977. JANUÁR 30.. VASÁRNAP Mély benyomást tettek rám a szerzett tapasztalatok BERLIN NagygyűlésCorvalán tiszteletére «««í r wry um, a minisz­tertanács elnökhelyettese Ha­vannában nyilatkozatot adott az MTI tudósítójának: Negyedévenként tart ülést a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A néhány nappal ézelőtt véget ért 79. ülésnek különös politikai jelentősége volt, mert azt első ízben tar­tottuk a szocializmust építő Kuba fővárosában, Havanná­ban — hangoztatta többek, kö­zött. Én magam első ízben jár­tam Kubában. Vendéglátóink kedvessége jóvoltából ország­járást is tettünk, megismer­kedtünk Kuba történelmi ne­vezetességeivel, ipari-mezőgaz­dasági központjaival. Sok kubai elvtárssal ismer­kedtünk meg. Politikai és gaz­dasági vezetőkkel, egyszerű munkásokkal, nádvágó parasz­tokkal, és e rövid idő alatt is mély benyomást tettek rám a szerzett tapasztalatok. Csak csodálattal és tisztelettel tu­dok szólni arról a hősi erőfeszítésről, amelyet a kubai elvtársak, a kubai nép kifejt, ahogy nehéz belső és külső feltételek mellett építi új ha­záját, a szocialista Kubát. A KGST Végrehajtó Bizott­sága napirendjén is főként a Kuba és a KGST többi tag­országa közötti együttműködés kérdései szerepeltek. Elsősorban a kubai elvtár­sak távlati gazdaságfejlesz­tési javaslatait tekintettük át. amelyeket a szocialista közös­séggel való együttműködés el­mélyítésére, az országaink kö­zötti integrációs kapcsolatok további erősítésére kívánnak alapozni. A kubai elvtársak .tovább akarják fejleszteni cu­kortermelésüket. Ugyanakkor törekszenek gazdaságuk szer­kezetének szélesítésére és kor­szerűsítésére is. Számolnak a természeti erőforrások hatéko­nyabb kihasználásával, a szo­cialista ipar fokozatos megte­remtésével, a tudományos-mű­szaki színvonal emelésével egyaránt. A KGST-országok és a Szovjetunió segítségével bő­vítik nikkel- és kobaltterme­lésüket. Javasolták a cukor­nád melléktermékeinek komp­lex feldolgozását, egyebek kö- .zött cellulózzá és papírrá. A KGST-országok növekvő szük­ségleteit is figyelembe véve je­lentősen fejlesztik a citrusfé­lék termesztését, és a felada­tok megvalósításában számíta­nak a KGST-országok részvé­telére is. Megállapodtunk ab­ban, hogy az illetékes KGST- szervek részletesen feldolgoz­zák a kubai javaslatokat, és ennek alapján kijelöljük a konkrét teendőket. A KGST Végrehajtó Bizottsága pedig rendszeresen figyelemmel kí­séri e munkák alakulását. A KGST-üléshez kapcsolód­va megtartottuk a magyar— kubai gazdasági, műszaki-tu­dományos együttműködési bi­zottság hatodik ülésszakát, amelyen hazánk és Kuba két­oldalú gazdasági és műszaki­tudományos kapcsolatainak alakulását tekintettük át. Az előző ülésszak határozatai alap­ján nagy jelentőségű kormány­közi megállapodásokat írtunk alá. Az ülésszak fő feladata alá. Az ülésszak fő feladata volt e megállapodások megvalósí­tásának elősegítése. Részt ve­szünk Kuba távközlési rend­szerének fejlesztésében, gépe­ket és berendezéseket szállí­tunk, elsősorban a cukoripar, a húsipar, az állatgyógyászat és a növénytermesztés részére. Megállapítottuk, hogy eredmé­nyesen fejlődött a két ország közötti áruforgalom is. Ma már jelentős a behozatalunk Kuba hagyományos exportter­mékeiből, ennek összértéke öt év alatt megközeliti a négy- milliárd forintot. Mindemel­lett néhány új együttműk'.'dé- si lehetőséget is megvizsgál­tunk, elsősorban a járműipar és a textilipar területén. Tíz év óta eredményesen fejlődik műszaki-tudományos együttműködésünk. Ma már mintegy ötven magyar gazda­sági szakértő dolgozik tartó­san Kubában, és a kubai elv­társak elégedettek tevékeny­ségükkel. Berlinben, a Köztársasági Palotában szombat délután nagygyűlést tartottak az NDK- ban tartózkodó Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt fő­titkára tiszteletére. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK állam­tanácsának elnöke megnyitó beszédében örömének adott kifejezést, hogy a több, mint három éve várt nap elérke­zett: a szocialista NDK föld­jén üdvözölhetik a szabad Luis Corvalánt, akit a chilei nép harca és a nemzetközi szolidaritás szabadított ki a junta börtönéből. Az emelvényre lépő Luis Corvalán, akit hatalmas ün­neplés fogadott, csodálatosnak nevezte a szolidaritásnak azo­kat a megnyilvánulásait, ame­lyeket alig több, mint 24 órás NDK-beli tartózkodása során már tapasztalt. Mindez az egész chilei népnek szól, bá­torítás milliók számára a harcban. ★ Szombaton hivatalos megbe­szélést folytatott az NSZEP Erich Honecker és a Chilei KP Luis Corvalán vezette kül­döttsége. A koholmányok cáfolata Vietnam ellenes propagandakampány A Nhan Dan, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának lapj.a szombati számában teljesen alaptalan­nak nevezte azokat a legújabb koholmányokat, amelyek azt állítják, hogy Vietnamban állítólag börtönben tartják az egykori bábrezsim katonáinak és alkalmazottainak százezreit. A lap élesen elítéli a viet­nami kommunistáik és a viet­nami nép elleni propagandatá- madásokat. Emlékeztet arra, hogy a bukott saigoni rezsim katonáinak és alkalmazottai­nak több mint 95 százaléka, köztük volt tábornokok és ma- gasrangú tisztek megkapták az állampolgári jogokat. CSAK RÖVIDEN... NEW YORKBAN, az ENSZ székhelyén, sajtókonferenciát tartottak a zimbabwei nemzeti felszabadítási niozgalom két fő erejének, a Hazafias Frontnak és az Afrikai Nemzeti Tanács­nak képviselői. Hangsúlyozták: a világszervezet előtt az a fon­tos feladat áll, hogy megsem­misítse az afrikai kontinens déli felén a gyarmatosítás és a fajüldözés utolsó fészkét. JEAN TERFVE, a Belga Kommunista Párt alelnöke 70 éves. A párt politikai bizottsá­ga ebből az alkalomból levél­ben köszöntötte és üdvözleté­ben kiemelte a^t a nagy, szol­gálatot, amelyet Térivé a munkásosztály ügyének, a szo­cializmusért, a békéért vívott harcnak tett. BUKARESTBEN folytatód­tak és befejeződtek a román —lengyel miniszterelnöki tár­gyalások. A megbeszélések után hét dokumentumot írtak alá. Piotr Jaroszewiczet fo­gadta Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szo­cialista Köztársaság elnöke is. Befejeződött a Holland Munkáspárt kongresszusa Joop den Uly miniszterel­nök választási beszédével ért véget szombaton este Amsz­terdamban a Holland Mun­káspárt kongresszusa. A há- romriapos pártkongresszuson elfogadták a munkáspárt vá­lasztási programját. A Hol­land Munkáspárt meghívásá­ra a kongresszuson az MSZMP képviseletében megfigyelőként jelen volt Orbán László, a Központi Bizottság tagja. Milos Minies 1914. augusztus 28-án született a szerbiai Preljinában. Szerb nemzetisé­gű, 1938-ban jogi végzettséget szerzett a belgrádi egyetemen. 1935-ben lépett be a Jugoszláv Kommunista Ifjúsági Szövet­ségbe, 1936 óta tagja a Jugo­szláv Kommunista Pártnak. 1941-ben egyike volt a nyu­gat-szerbiai fegyveres harc megszervezőinek. 1943—44-ben a csacsaki területi pártbizott­ság titkára. Jugoszlávia felszabadulása után Szerbia közvádlója, a szerb kormány tagja, a belg­rádi városi tanács elnöke, majd 1962-ig a szerb kormány elnöke volt. 1966-ig a szövet­ségi végrehajtó tanács alel­★ ★ Sokoldalúan, a jószomszédi viszony szellemében fejlődnek a magyar—jugoszláv kapcsola­tok. Ösztönzően hatnak az együttműködésre a párt- és államközi kapcsolatokban a rendszeres, magas szintű talál­kozók és tárgyalások, ame­lyeknek krónikájában a leg­utóbbi kiemelkedő esemény Lázár György miniszterelnök­nek a tavaly októberben Belgrádban tett hivatalos, ba­ráti látogatása. Kedvezően fejlődnek kapcsolataink Jugo­szlávia egyes köztársaságaival is, közvetlen kapcsolatok épül­tek ki mindhárom szamszédos tagköztársasággal. A két ország közötti gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésén, koordinálásán magyar—jugo­szláv gazdasági együttműkö­dési bizottság munkálkodik. Ülésszakaira és társelnökei­nek találkozóira rendszeres időközönként kerül sor. A magyar—jugoszláv áru­csereforgalom az 1971—1975. évi időszakban az előirány­zottnál 25 százalékkal volt magasabb, a megelőző ötéves időszak forgalmához képest pedig kétszeresére nőtt. A to­vábbi bővítéshez jó keretet biztosít az 1976—1980-as évek­re szóló, az árucsere- és a szolgáltatási forgalomra vo­natkozó egyezmény, amelynek alapján e kapcsolatok csak­nem megkétszereződnek a megelőző tervidőszakhoz ké­pest. A hét kérdései és képei Madridi tótágas Trilaterális elképzelések — Kísérleti léggömbök Spanyolország válságos napokat él át: a fasiszta terrorcse­lekmények a francoizmus utóvédliarcát jelzik. Rendőrök, csend­őrök és baloldali ügyvédek a merényletek, gyilkosságok áldo­zatai. A terror megakadályozhatja-e a demokratikus kibonta­kozást? Nyugat-Európában Mondale amerikai alelnök szinte „kis- singeri tempójú” körutat tett a héten, a jövő hét elején már Tokióban lesz. Mi a célja Carter küldöttének? A Palesztina! Felszabadítási Szervezet, amely az elmúlt év­ben, főként a libanoni dráma csúcspontján, szinte elszigetelő­dött és sok vonatkozásban visszakozni kényszerült, most ismét nagy diplomáciai tevékenységbe kezdett. Miért vetődhetett fel egy palesztin ideiglenes kormány megalakításának gondolata? — ezek a hét kérdései. nak. A kormánnyal közösen foglaltak állást egy olyan megbeszélés után. amelyen először volt alkalmuk a mad­ridi vezetőkkel egyenrangú félként tárgyalni. Kérdés persze, hogy a terror légköre nem kelt-e olyan fe­szültséget, amelyben a provo­kációnak még tágabb lehető­ségei akadnak. El lehet kép­zelni, milyen hangulatban él­nek a rendőrök, a csendőrök, s az is bizonyos, hogy nem egy közülük nem is annyira a gyilkos francoista fasisztákat okolja, hanem a kormányt, amely túl messzire ment el a liberalizálásban ... Legalábbis így mondják egyesek, s a ter­roristák éppen ezt akarják elérni. Mi volt a célja Carter küldöttének Nyugat-Európában ? A spanyolországi terrorhullám megakadályozhatja-e a demokratikus Madridban mintha minden a visszájára fordulna ... Em­lékszünk rá, hogy a fasiszta rendszer, még Franco vég­napjaiban, azzal akarta meg­gátolni a liberalizálási folya­mat kezdetét, hogy néhány rendőrgyilkosság után balol­dali fiatalokat végeztetett ki. Azok, akik e szörnyűségek lé­lektani és így politikai hatását előre eltervezték, úgy gondol­ták, hogy egyszerre érik el a spanyol közvélemény elfordu­lását a baloldaltól, a rendőr­ség nyugtalanitását, a kivég­zések után pedig a világköz­vélemény olyan elítélő maga­tartását, ami megtartja a francoista Spanyolországot el ■ szigeteltségében, ez az elszige­telődés pedig akadályozza a liberalizálódást is... Az eszköz ma is ugyanaz: a terror. Az áldozatok ugyan­azok: rendőrök, csendőrök. Csak a gyilkosságokat nem lehet többé a baloldal számlá­jára írni! A kormány is tud­ja. hogy a merénylők melvik táborba tartoznak. Ma már Madridban is memróbálnnk fellépni a fasiszta terroristák ellen. Más kérdés. ho<ry p? mennyire sikerülhet 40 esz­Idbontakozást? Madridban az Igazságügyi Palota elől kétszázezren kísérték utolsó útjára a brutálisan meggyilkolt öt kommunista ügyvédet. tendős francoista múlt után. Négy évtized alatt annyi tit­kos kötelék alakult ki, hogy azokat felhasználva a fran- coisták hol büntetlenséget kö­vetelhetnek maguknak, hol cinkosságra számíthatnak a hatóságoknál. Suárez miniszterelnök sze­rint a terror sem vethet gátat a demokratizálási folyamat­nak, az ellenzéki pártok ugyanezen a véleményen van­Sok szó esik mostanában Amerikában az úgynevezett trilaterális politikáról, arról a háromoldalú elgondolásról, amely az USA-t, Nyugat- Európát és Japánt tömöríti washingtoni vezetés alatt, s amely a tőkés világ három döntő elemének szoros szö­vetségét írja elő. Carter a jelek szerint való­ban ennek a háromoldalú po­litikának a megvalósítására készül. Ezért küldhette el — nyomban a beiktatási . ünnep­ség után — alelnökét, Mon­dalet nyugat-európai körútra, amelynek végeztével az elnök képviselője Tokióba is elláto­gat. (Az külön érdekesség, hogy nem külügyminiszterét, Vance-et külde el, hanem az alelnököt. Ezzel is érzékeltet­ni akarta, hogy most nem a külügyminiszter az amerikai külpolitika első embere, ha­nem maga az elnök, aki Mon- dalemek, mintegy az elnöki ha­talom részesének adott megbí­zást a kapcsolatfelvételre az európai és japán szövetsége­sekkel.) A legfontosabb megvitatott kérdések — gazdaságiak, pénzügyiek voltak. Megfele­lően annak, hogy a tőkés nyu­gat még korántsem lábalt ki a válságból! Britek és franciák, nem is beszélve az olaszokról, azt várják Washington új ve­zetésétől, hogy az amerikai gazdaságot fellendítve a part­nerek gondjait is csökkenti. A nyersanyagellátás kérdé­sei, a harmadik világ problé­mái szintén ott voltak a tár­gyalások napirendjén, amelye­ket Mondale folytatott. Mivel pedig Brüsszel (a NATO köz­pontja!) is a meglátogatott fő­városok között volt, az ameri­kaiak európai katonai elköte­lezettsége szintén a témák kö­zé sorolódott. Carterről az a Ian Smith, a rhodesiai fehértóié- pes rezsim miniszterelnöke eluta­sította az angol kormánynak a többségi uralom megvalósításáig tartó átmeneti időszakra vonatkozó javaslatait. A tényt Smithnek és Ivor Richardnak (középütt), a genfi Rhodesia-konferencia elnö­kének rövid megbeszélése után je­lentették be Salisbury-ben. Sebesültjei is vannak azoknak az összetűzéseknek, melyek pénteken a thaiföldi—kambodzsai határon robbantak ki. hír járja, hogy szeretné csők- Európában, ahol az amerikr' kenten! a külföldön állomáso- jelenlétet mindmáig anna zó amerikai csapatokat, te- zálogául fogják fel, hogy a kintve azok óriási fenntartási Egyesült Államok, bármi is költségeire. Ez viszont némi történjék, törődik szövetsé- nyugtalanságot kelt Nyugat- geseinek sorsával. Miért vetődhetett fel egy palesztin ideiglenes kormány megalakulásának gondolata ? Egy cáfolattal kezdődött... Az A1 Ahram, az ismert egyip­tomi lap, amely gyakran a kairói kormány félhivatalosá­nak számít, szenzációs Arafat- interjút közölt. Eszerint Arafait felvetette egy palesztin ideig­lenes kormány megalakításá­nak gondolatát. Kevéssel utá­na a palesztin hivatalos szóvi­vő cáfolta, hogy a PFSZ el­nöke nyilatkozott volna az egyiptomi lapnak, s az A1 Ah­ram egész cikkét koholmány­nak minősítette. Egy történelmi analógia kí­nálkozik: 1958 szeptemberében úgy kiáltotta ki a még javá­ban harcoló FLN az Algériai Köztársaságot és úgy alakítot­ta meg az ideiglenes kor­mányt, hogy előbb úgynevezett kísérleti léggömbök egymást érték. Hírek és visszavont hí­rek arról, hogy kell-e, lesz GPRA, — ez volt az ideig1 nes kormány rövidítése 1962 áprilisában jött aztán 1 re az eviani fegyverszünet t ez év júliusában függetle­né vált Algéria. Kétségtelen, hogy egy pc lesztin ideiglenes kormár megalakítása elindíthatná nemzetközi elismerés folyam tát. Nyilván nem kerülhete sor erre eddig. A libanoni dr; ma miatt éppúgy nem, mint a i amerikai elnökválasztási kam pány miatt. A PFSZ kijutását a diplo­máciai elszigeteltségből mosta­nában a szír kormánnyal való kapcsolatfelvétel éppúgy je­lezte, mint az, hogy Jordániá­val is felújították az érintke­zést a palesztinok. Pálfy József DK. SZEKÉR GYULA HAVANNAI NYILATKOZATA nőké, 1966-tól 1967-ig a szö­vetségi képviselőház szövetsé­gi tanácsának elnöke. 1972-ben nevezték ki a szö­vetségi végrehajtó tanács (kor­mány) alelnökévé és szövetsé­gi külügyi titkárrá. 1974 máju­sában újabb négy évre meg­erősítették ezekben a funkciói­ban. Tagja a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központ, Bizottsága elnökségének, a szövetségi képviselőház szö­vetségi tanácsának, elnöke a szövetségi végrehajtó tanács külügyi állandó bizottságának Néphős, az 1941-es Partizán Emlékérem és egyéb magas kitüntetések tulajdonosa. ★ Az utóbbi években nagy volumenű kölcsönös termék- szállításokat előirányzó, hosz- szútávú együttműködési for­mák alakultak ki. Húsz évre szóló szerződés alapján Ma­gyarország papírfát szállít Ju­goszláviába, évi 80 ezer tonna cellulóz ellenében. Hasonló konstrukcióval 15 esztendős szerződés jött létre foszfát­műtrágya szállítására, jugo­szláv vegyianyagok ellenében. Kulturális kapcsolataink — hároméves időszakokra szóló munkaterv alapján — ered­ményesen fejlődnek. Sajátos területe a kulturá­lis kapcsolatoknak a nemzeti­ségek vonatkozásában nyúj­tott kölcsönös segítség és rendszeres együttműködés. Mindkét részről fontosnak tartjuk a nemzetiségek kultu­rális ellátottságának növelését, az ehhez, valamint az anya­nyelvű, a hagyományok ápolá­sához szükséges feltételek biz­tosítását. Az utóbbi években gazdasá­gi és kulturális vonatkozásban egyaránt szép eredmények születtek a határmenti öveze­tek sokoldalú együttműködé­sének fejlesztésében. Több magyar megye és határment' város épített ki gyümölcsöz együttműködést, testvérkan. csőlátókat jugoszláv szomszé­dos területekkel és városok­kal. 1977. január 1-től lépet* életbe a két ország között’ új határmenti áruforgalm’ egyezmény, Vendégünk: Milos Minies

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents