Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-27 / 22. szám
A bűvös szám ellen Több ügyet is gyorsabban elintézni Ügyféllé válva, az igazgatás bonyolult folyamatába keve-, redve, „majd tessék a jövő hé- I ten benézni”, mentegetőző, I vagy biztató mondatokban fü- rödve, gondol-e az állampolgár arra, hogy a hivatal falain I belül is keresik az ügyintézés! gyorsításának, egyszerűsítésé-1 nekútját, módját? Aligha. In- t kább a bürokrácia, a packázás . jut eszébe, s még számos nem 1 éppen hízelgő jelző tolul nyel- I ve hegyére, amelyeket azon- j ban többnyire akkor mond ki i hangosan, amikor már betette j maga mögött az ajtót. Amiért nem dicséret jár A hivatalnok nem dicséretet kap, ha asztalán tornyosulnak az elintézetlen akták, éppen ellenkezőleg: dorgálás jár érte. A feddéstől persze nem intéződnek el hamarabb a kérelmek, panaszok, beadványok. A hivatal vezetősége szorgosan, vagy kevésbé szorgosan, de keresi azokat a módszereket, amelyekkel tartható az ügyek elintézésére megszabott 30 napos határidő. Gödöllő város tanácsa jó egy éve, 1975. decemberi ülésén átfogóan elemezte az államigazgatási munkát és a hatósági tevékenységet. A munka javítására meghozták a szükséges határozatokat. Tavaly márciusban a megyei tanács végrehajtó bizottsága vizsgálta a városok és községek hatósági ügyintézését. Ennek során aggasztónak tartották a 30 nap alatt el nem intézett-ügyek arányát. Sajnos, Gödöllő a városok közötti rangsorban nem büszkélkedhet előkelő helyezéssel. Átlagosan az ügyek 16 százaléka intéződött el 30 napon túl a megyében, városunkban az arány 30 százalék. Már 1975ben jócskán megnőtt a városi tanácsok szakigazgatási szerveinek ügyfélforgalma; tavaly a többi között a városfejlesztés, a beruházások további nagy feladatokat róttak a tanácsi szervekre, ugyanakkor az elintézésre hivatott dolgozók létszáma változatlanul az országos átlag alatt maradt. A már idézett megyei tanácsi határozat arra is fölhívja a városi, a helyi tanácsok figyelmét, hogy a korábbinál következetesebben derítsék föl az ügyintézés elhúzódásának belső, munkaszervezési, személyi tényezőit. Saját erőből is A gödöllői tanács hivatalvezetése is megvizsgálta; osztályonként mit tehetnének saját erőből a határidők betartására. A társadalmi szervezetek részvételével jutalmazási irányelveket is kidolgoztak, ezekben a késedelmes ügyintézés kizáró okként szerepel. A tárgyi feltételek javítására is történtek lépések: a pénzügyi osztály költségvetési csoportja jobb helyre költözött, az adócsoport gépi könyvelése nagyobb munkaterületet kapott. Foglalkoztak annak a gondolatával is, hogy az adóügyi csoporthoz máshonnan irányítanak dolgozókat, de ez végül is nem bizonyult célszerűnek. A premizálás sem érte el kívánt hatását, mert követ- kezetlenül hajtották végre. Még mindig nagy a nem megfelelő képzettségű dolgozók száma az osztályokon. Ezért került előtérbe a szakmai képzés és továbbképzés. Minden új belépő dolgozóval ismertetik? az ügykezelési és az eljárási rendeletben előírt legfontosabb időszerű tudnivalókat. Tavaly tizenketten sikeresen vettek részt az „általános államigazgatási ismeretek” tanfolyamon. Az igazgatási osztály, ahol a szabálysértési ügyintézésben tavaly nagy volt a lemaradás, idén olyan feltételeket és körülményeket akarnak kialakítani, amelyek lehetővé teszik a hátrány fölszámolását, a jogpolitikai és társadalmi célkitűzések elérését. Csökkenteni akarják a tárgyalás nélkül hozott határozatok számát. Tíz százalék alá szorítani Sok állampolgár keresi fel a tanácsot lakásügyben, s nem kedvező tapasztalatokkal gazdagodva távozik a hivataltól. Itt — szaknyelven szólva — a hiánygazdálkodás -a legnagyobb gond. Vagyis sokkal több az igénylő, mint az elosztható lakás. Nehezíti a helyzetet, hogy az úgynevezett járulékos beruházások rendszerint később készülnek el, mint a házak. Sokszor vitatkoznak azon, hogy bizonyos lakásokat célszerű-e, szabad-e, jogos-e másra fölhasználni. Szinte valamennyi osztály állandó harcot vív a bűvös szám, a harmincnapos határidő betartásáért. Az ügyiratok száma, az ügyfélforgalom növekszik, ha meg akarnak birkózni a papírheggyel, minden tekintetben jobban kell megszervezni a munkát, ahol lehet, hasznosítani a gépi adat- feldolgozást. A szakigazgatási szervek az idén 10 százalék alá szeretnék szorítani a 30 napon túl elintézett ügyek számát. Az anyagi és erkölcsi elismeréssel is erre ösztönzik az ügyek elintézéséért felelős dolgozókat. E célt szolgálja az irányító tevékenység javítása, az ellenőrzés szigorítása, az évenkénti két alap- és utó- vizsgálat, az osztályvezetők havonkénti beszámoltatása is. k A Petőfi Múzeum mérlege (2.) A „ nyitottság“tapasztalatai A véka alá rejtett kincs nem kincs. A múzeumainkban felhalmozott tárgyak is akkor válnak igazán értékessé, ha nem egy-két hivatástudattól áthatott történész, muzeológus, meg néhány múzeumibarát örömére és gyönyörködtetésére, hanem az emberek széles tömegeinek épülésére ismereteik bővítésére szolgálnak, ezt a célt segíti a megvalósításhoz a már korábban meghirdetett múzeumi nyitottság elve. Igaz, ma már nem egy szűk társadalmi réteg kiváltsága a kultúra, mindenkinek joga van a művelődéshez, csakhogy ezzel még korántsem élnek egyformán az emberek. Ebből fakad a cél: igényt kell ébreszteni bennük, s egyre nagyobb számban bevonni őket a művelődésbe. E nemes feladat megvalósítására valamennyi művelődési jellegű intézménynek hozzá kell járulnia a maga módján, a rendelkezésére álló sajátos eszközökkel. A közművelődés szolgálatában Ennek szellemében munkálkodott az aszódi Petőfi Múzeum tavaly, amikor a korábbi évekhez viszonyítva több kiállítást, előadást szervezett, különböző intézményekkel szerződést kötött. Az intézmény közművelődési tevékenységének meghatározásakor Asztalos István igazgató két fő szempontot követett: a munkásművelődést, és a fiatalok, ezen belül is elsősorban, az iskolák művelődését. A tevékenység fő formáját a kiállítások képezték, amelynek egy részét — Petőfi Pest megyében, a Galga-völgy régészeti és néprajzi emlékei cí- műek — állandó jellegű kiállítások. Ezenkívül öt időszakit is bemutatott a múzeum, köztük egy olyat, — Ehető és mérges gombák címmel —, mely sejteti, milyen kiaknázatlan közművelődési lehetőségeket rejtenek eme intézményeink. A harmadik formát a vándorkiállítások adták. Vankóné Dudás Juli naiv festő képeit és a Galga-völgy műemlékei című fotóanyagot bemutatták Ikladcm, Domony- ban, Kartalan, Galgamácsán, az aszódi helyőrségi klubban. Fontos szerep jutott a tárlatvezetéseknek, előadásoknak. Előbbiekre harmincnégy alkalommal került sor, az utóbbiakra tizenkilencszer. A nyitottság itt is érvényesült: tizenöt alkalommal nem a múzeumban, hanem a környező falvak művelődési házaiban, iskoláiban, üzemeiben és más intézményekben rendezték. Az érdeklődés kielégítő volt, egy- egy ismeretterjesztő előadáson, beszélgetésen átlagosan harmincán vettek részt. Mérsékelt érdeklődés Folytatva a számokkal, a múzeumban megrendezett kiállításokat megközelítően 10 ezren, az intézményen kívül bemutatottakat pedig 7 ezren nézték meg. Az igazgató mégis elégedetlen. Joggal. Az 1975—76-os tanévben körlevélben hívta fel az iskolákat, a történelemszakos tanárok figyelmét azokra a lehetőségekre, melyekkel a múzeum segíteni, színvonalasabbá, él'mény- szerűbbé tehetik az oktatást. E segítség igénybevételére a pénteki napot jelölte ki, de hangsúlyozta, előzetes bejelentésre más napokon is szívesen fogadja a tanulókat. Az iskolák érdeklődése mérsékelt maradt. Elégedetlensége azért is érthető, mert a fővárosi múzeumok látogatása járásunk jó néhány községéből a közlekedési viszonyok miatt nehézkes. Míg a budapesti gyerekeknek rendszeresen tarthatnak órákat a múzeumokban, addig járásunk iskolásai évente egyszer, esetleg kétszer jutnak el a fővárosba. Kisebbek tehát a lehetőségek, de még Napi kenyerünkhöz FALUGYŰLÉS GALGAMÁCSÁN Galgamácsán a közös községi tanács és a Hazafias Népfront községi bizottsága szombaton, 29-én, 18 órakor a művelődési házban tartja meg az idei első falugyűlést, amelyen beszámolnak a múlt évi eredményekről és az idei tervekről. Hogyan tervezzünk, szervezzünk Kulturális tanácskozás A Gödöllő üzemeiben, szövetkezeteiben működő szocialista brigádok művelődési felelősei a kulturális vállalások tervezéséről és szervezéséről tanácskoztak tegnap délután. Bevezető előadást Hallamasek László, a szakszervezetek Pest megyei tanácsának munkatársa tartott. Péntek Ki nyer ma — Gödöllőn A rádió népszerű vetélkedője, a Ki nyer ma — játék és muzsika 10 percben, január 28-án, pénteken Gödöllőn vendégszerepei, az agrártudományi egyetem pinceklubjában. A játékra 12 órakor lehet jelentkezni a helyszínen. Az aszódi malomban naponta mintegy öt vagon búzából őrölnek lisztet. Dócza Károly és Grandelisz László folyamatosan ellenőrzi a minőséget. ★ A lisztet a környező kenyérgyárakba, pékségekbe szállítják. Harajka Jánosné és Masz- nyik Anna dolga a zsákológépek kezelése. IfJ. Fekete József felvételei Emelt fővel, egyenesen Az Ikarus-gyárban véletlenül ismerkedtem meg az 57 éves Berki Sándorral. Sötétkék munkaruhában vitte, hordta a temérdek alkatrészt, egyik géptől a másikig. Meghívott, ha Versegen járok nézzek be hozzájuk. Verseg, Táncsics u. 14. Vadonatúj kétszobás családi ház, divatos kerítés, rendezett udvar. Berki Sándor jön ki a házból, arcán széles mosoly, ami azt is jelenthetné; ugye, most csodálkozik? Szabad szombatos. Betessékel a szobába, hellyel kínál; üljek csak a fotelba, az kényelmesebb. ö meg, miközben beszél hozzáértően hangolja a cimbalom húrjait. — Tudja, este a szomszéd faluban lagzi lesz, s nekem másodállásom a zenélés. Kezével végigsimítja, a megkopott, agyonhasznált hangszert. — Ma már nem is annyira a pénzért járok el, inkább a muzsika miatt. ezeket sem használják ki kellően és jó néhány faluból rö- videbb az út Aszódig, mint Budapestig. A múzeum klubszobájában rendszeresen összegyűltek az aszódi művelődési ház helytörténeti körének tagjai és a TIT-csoportok. A füzetek A közművelődési tevékenységbe a megjelent füzetek is beletartoznak. A 8. kiadványban Pesty Frigyes kéziratos helységnévtárából a Galga- völgy földrajzi neveit tették közzé. Az Aszód a kőkorban című füzet a községben folytatott, nemzetközi viszonylatban is figyelmet keltő, ásatás eredményeivel ismertette meg az olvasókat. Kiadták az állandó kiállítások második, átdolgozott vezetőjét is. A Petőfi Múzeumnak a különböző gazdaságokkal, intézményekkel kötött szerződései eredményesnek bizonyultak, de szükséges volna, hogy a Galga-völgy termelőszövetkezetei, művelődési házai is felvegyék a kapcsolatot a múzeummal, s ezzel elősegítsék dolgozóik művelődését. A fejlődés lehetőségei adattak. Bizakodóan tekinthetünk a jövőbe — írja új kiadványában Asztalos István — reméljük, hogy 1977-ben és a következő esztendőkben még biztatóbb, még töretlenebb lesz a fejlődés. Bene Mihály (Vége) Szeme odatéved a faltér falon függő, barnakeretes családi képre. — Belefogtunk az asszonynyal az építkezésbe. Nem tudom másképpen megmagyarázni; fel akartunk emelkedni, kitörni minden erőnkkel a putris cigányéletből. Azt akartuk, hogy a gyerekeinkre ne nézzenek görbe szemmel. Sikerült. Az is igaz, hogy az Ikarus, ahol segédmunkás vagyok, tizenöt éve a második otthonom. Sokat segítettek rajtunk, kaptam ingyen építőanyagot, s gyakran utaltak ki segélyt. Tudták, hogy nem a kocsmába hordom a pénzt. Virágos terítővei takarja le kedvenc hangszerét, majd szenet vet a tűzre. A pattogó, duruzsoló kályha mellett beszélgetünk tovább. — Pár éve, amikor még nem volt minden ilyen nagyszerű, a kollégák sokszor nevettek rajtam. Akkor naponta három kenyeret . vittem hat« egy zsákban a hátamon a hét gyereknek. Nehéz volt, a ház is nyelte, nyelte a forintot. Szeretek dolgozni, mindig is szerettem. A gyár megbecsülését is csak megszolgáltam; az iskola végeztével négy fiút adtam az Ikarusnak. Innen indultak az életbe. Van amelyik szakmát tanul, egyik sem okozott csalódást. Ők is többet szeretnének, megértették az anyjuk, meg az én szándékomat. A hódunyhával borított kertre mutat. — Segítek én a kertben, meg a háztájit is megmunkálni az asszonynak, mert ő is dolgozik, itt a téeszben. Ami még hátra van az építkezésből, az a fürdőszoba berendezése. Gondolatai elkalandoznak, szemében egy pillanatra megtörik a fény. — Boldog lehetek, néha mégis elszorul a szívem. Ha csak egy hetet tudnék adni az életemből fiatalon meghalt anyámnak! Sokszor érte megJárási úttörők A járási úttörő-olimpia keretében rendezték meg a kisdobosok és úttörők sakkversenyét. Várkonyi József túrái testnevelő tanár versenybírósági elnök irányításával tíz csapat negyvenhárom tagja ült a táblákhoz. A>, első helyezettek továbbjutottak a megyei úttörőolimpiára. A győztesek és a helyezettek jutalma érem, illetve oklevél volt. Eredmények: Lányok, I. korcsoport: 1. Cseraláztatás. És amikor a bőségesen terített asztalhoz ülök, bizony sokszor gondolok gyerekkorom sovány napjaira. De nem rágódom ezen, a lényeg a jelen és a jövő. Hamarosan nyugdíjba megyek. Nem tudom, néha várom már, ha elfáradok. Mégis szomorú, hiszen a gyár nagyon sokat adott, megszoktam, jól érzem magam. Esteledik. Szemem mégegy- szsr végigsiklik a barátságos lakáson, a szekrény tetején mosolygó almákon. Elköszönök. Ahogy visszanézek rá, ott áll a kapuban emelt főve], egyenesen. Németh Sarolta A kosárlabdBtorna eredményei A Munkácsy utcai iskola tornatermében rendezték meg a városi úttörő olimpia kosárlabda-versenyeit. Izgalmas, helyenként magas színvonalú mérkőzéseken a következő eredmények születtek: Lányok: Légszesz utcai iskola— Imre utcai iskola 31—19, Imre ut- cai iskola—Petőfi utcai iskola 22— 20, Légszesz utcai iskola—Petőfi utcai iskola 36—33. 1. Légszesz utcai iskola (Nyikos, Király, Bódis, Nagy, Harsány!, Ludas, Gippert, Paksi, Dajka). 2. Imre utcai iskola. 3. Petőfi utcai iskola. A legjobb dobó címet Nyikos Éva, a Légszesz utcai iskola tanulója nyerte el negyven ponttal. Fiúk: Légszesz utcai iskola— Imre utcai iskola 10—27, Imre utcai iskola—Petőfi utcai iskola 32— 34, Légszesz utcai iskola—Petőfi utcai iskola 19—17. 1. Imre utcai iskola (Héja, Sátori, Szabadi, Juhász, Sallai, Végh, Morvái, Kacsuk, Heim, Terján- szki). 2. Petőfi utcai iskola. 3. Légszesz utcai iskola. A legjobb dobó címet Héja János, az Imre utcai iskola tanulója érte el 35 ponttal. A győztes fiúk és lánycsapatok február 20-án a megyei döntőn képviselik Gödöllőt. sakkversenye háti Edit, Kistarcsa; 2. Vass Zsuzsa, Veresegyház: 3. Szilágyi Mónika, Csömör; II. korcsoport: 1. Lóner Agnes, Kistarcsa; 2. Gintli Julianna, Nagytarcsa: 3. Gubek Julianna, Csömör. Kisdobosok: Kaöók Gabriella, Csömör; 2. Nagy Zsuzsa, Kistarcsa; 3. Judai Anikó, Aszód II. Fiúk, I. korcsoport: 1. Lónert Péter, Kistarcsa; 2. Kovács Attila, Mogyoród; 3. Németh István, Verseg; II. korcsoport: 1. Jorta Tamás, Kistarcsa; 2 Balogh Zoltán, Nagytarcsa: 3. Takács István, Csömör. Kisdobosok: 1, Török Csaba, Kistarcsa; 2. Pitlik Gábor, Nagytarcsa; 3. Könczöl Tamás... Galga- mácsa. i
