Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-27 / 22. szám

ABONYI KRÓNIKA Sokat tesznek a nagyközségért Tevékeny pcdagógus-párlalapszervezet az oktatás személyi és tárgyi feltételei kedvezőbbek voltak, mint a korábbi évben. Az út- törőimunka színesebb és von­zóbb lett, jó volt a kapcsolat a szülői munkaközösséggel. A párttagok mind á párt- határozatok, mind a szak­mai feladtatok végrehajtá­sából részt kértek. Javult politikai képzettségük színvonala, öt olyan, propagan­distájuk van, akik a többi alapszervezetekn'él oktatnak. A Néhány éve, a gazdálkodó szervekhez hasonlóan a párt- szervezetek is számvetést ké­szítenek év végén a végzett munkáról, és azt beszámoló taggyűlésen értékelik. Az abo- nyi Gyulai Gaál Miklós Álta­lános Iskola párt alapszerveze­te a napokban tartotta meg a taggyűlését, amelyen megje­lent Tarkó Sándor, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára. A tavalyi munkáról készült érté­kelést Mocsári József párttit­kár ismertette. Elmondta, hogy a pártszervezet irányítása alá az iskola mellett a négy óvoda, a napközi otthon, a zeneiskola és a nevelőotthon tartozik. A dolgozók létszáma csaknem kétszáz. Az óvodákban a zsúfoltság­tól és az óvónőhiánytól elte­kintve megfelelőek a körülmé­nyek, a napközi otthonban négyszáz személy étkezésé­ről gondoskodnak, a gyerekek­kel való foglalkozás pedig megfelel a követelményeknek. A zeneiskola változatlanul fontos szerepet töltött be a település éleiében, a múlt évben tizenhat zenei rendezvényt szervezett. Megoldódott az oktatási intéz­mény pártiráryutása. Megfe­lelően látta el feladatát a ne­velőotthon is. Emelkedett a gyerekek neveltetési színvo­nala, megszűntek a szökések, gondozottak az otthon fiatal lakói. Az iskolában sokat ja­vult a munkahelyi demokrácia. vezetőség előre elkészített terv szerint dolgozott, rendszeres volt az ellenőrzés, az állásfog­lalások egységesek voltak. A működő négy páríeso- port közül az alsótagoza­tos nevelőké dolgozott a legjobban. A beszámolót követően töb­ben is felszólaltak és elmond­ták véleményüket. Ifjú Drávay József igazgató kérte, hogy az alapszervezet a jövőben is se­gítse és ellenőrizze az oktatás- politikai célok végrehajtását. Jeney Erzsébet a pártcsopor- tok munkájáról és a képesítés nélküli pedagógusok támoga­tásáról beszélt, Dévay Mátyás- né azt tette szóvá, hogy a ké­pesített óvónők elosztása nem jó, valamint nem zavartalan az óvodai konyha nyersanyaggal való ellátása. Felszólalt Tar­kó Sándor is. Megállapította, hogy az alapiszervezet munkája tervszerű volt, majd az infor­máció szükségességéről szólt. Művészek bemutatkozása Dél-Pest me­gyében egy évti­zede alakult meg a Nagy István képzőművészeti csoport, hogy ösz- szefogja a szeré­nyen, elszigetelten tevékenykedő szobrászoliat, gra­fikusokat, festő­ket, iparművésze­ket. Rendszeresen tartanak kiállítá­sokat a megyé­ben. Az egyik tár­lat a napokban nyílt meg Abony­ban, ezen a cso­port tizenkét tag­ja 32 pályaművet mutat be. Három abonyi fiatal: Heiling György, Bakosi László és Barnóth Zoltán alkotásai is lát­hatók. A kévén Heiling György kompozíciója, a Külső és belső tér. Gyuráki Ferenc felvétele A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CE6LÉP"vMpOS XXI. ÉVFOLYAM 22. SZÄM 1917. JANUÁR 27., CSÜTÖRTÖK KIÁLLÍTÁS Cegléd 1848-1948 A Kossuth Múzeumban ja­nuár 30-án, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel új kiállítás nyílik, Cegléd 1848—1948 cím­mel. Ekkor került sor a turini út centenáriuma alkalmából a turini százak emléktáblájának leleplezésére is. Fejlődő Kocsér üroéméisfes éviéi számolt be a községi tanács Végrehajtó Bizottsága a na­pokban tartotta ülését, melyen Vass Imréné vb-titkár terjesz­tette elő a tanács és a szak- igazgatási szerveinek 1976. évi tevékenységéről szóló beszámo­lót.' A tanács, a végrehajtó bi­zottság, a tanácsi szervek és a tanácstagok eredményesen szolgálták a község érdekeit, fejlődését. A.z ülésen a tagok legalább háromnegyed része mindig részt vett. A község kereskedélmi el­látása, a. Nagykőrös és Vidéke ÁFÉSZ feladata, s ez az el­múlt évben, főleg az Iparcikk­bolt korszerűsítésével sokat ja­vult, a ruházati cikkek válasz­téka is bővült, de leszögezi a jelentés, hogy a közeljövőben a község egy korszerű ABC-kisáruház megépíté­sét várja. A múlt évben kialakították az új piacteret. Befejezték az V. és VI. dűlő villamosítását, és útburkolatot kapott a Kos­suth Lajos utca. Űj családi házak épülnek, és az Űj Élet Tsz által felaján­lott területen a tanács árusít- tatja a házhelyeket. Felépült a négy tantermes, napkC zi otthonos új iskola. Csukás Istvánt a Gábor Áron iskola igazgatójává nevezték ki. Az új épületben megte­remtődtek a zavartalan okta­tás feltételei. Kocsér ez évi terveibe a böl­csőde felépítését nem állítot­ták be, de tartalékoltak rá, és ha a két termelőszövetkezet megfelelő segítséget nyújt, még ez évben felépítik. Kiemelte a jelentés azt is, hogy a párt, a Hazafias Nép­front, a takarékszövetkezet, az ÁFÉSZ, a Petőfi és az Űj Élet termelőszövetkezetek | sokat segítenek Kocsér község fejlesztésében. j Elismeréssel szólt az utcákra | virágot ültető lakosokról, s I kéri őket, hogy tegyék még | szebbé, még virágosabbá a községet. Az előterjesztést a végre­hajtó bizottság tudomásul vet­te. i K. L. Tanulók az étteremben Ebédidő az ÁFÉSZ Alföldi éttermében. A terített asztalok közt tányérokkal, tálcákkal megrakva fiatalok sietnek. A konyha melege is fiatal arcok­ra süt rózsát. Ök a jövő sza­kácsai, pincérei. Ezt a foglal­kozást, választották. Tanulni és dolgozni — bizony, fáradtak a munkaidő végén. — Hogyan egyeztetitek össze a. munkát és a tanulást? — Nálunk az iskolában a hét 6 napja közül hármat a pad- ban, hármat gyakorlaton töl­tünk — mondja Bán Mária, második osztályos. — Ez azért jó, mert az iskolában tanulunk, azt közvetlenül megnézhetjük és kipróbálhatjuk a gyakorlat­ban. Nehezebb oldala az idő- egyeztetés ennek a tanulásnak, mivel KISZ-élet ugyanúgy fo­lyik az iskolában, mint a többi középiskolában. Nagyon nehéz Autóval jár a postás Régi teleken a lapok cikkei­nek főhőse volt a tanyavilágot szánon, lóháton járó postás, akit kutyaugatás követ a dűlő­kön. Amióta elhelyezték a zöld levélszekrényeket a határ különböző pontjain, autóval megy a postás. Egy darabig érdekesség volt ez is, de már megszokták. A kiterjedt tanya- világú Nyársapát dűlőin né­gyen, utcáin ketten vitték a nehéz táskát. A hat postásból Nap mint nap utazók Összekötő kapocs a szülőhely Még ma is mintegy három­ezer olyan ember él Abonyban, aki vidéken' keresi meg kenye­rét. Kora reggel indulnak és az estébe nyúló órákban ér­keznek haza, téli időszakban csak szombaton és vasárnap láthatják nappal otthonukat. Várakoznak a vasútállomáson és az autóbusz-megállóban, ha esik, ha fúj, s a tikkasztó nyá­ri melegben is. Menni keli, várja a munkahely, a munka kötelezi őket. A nagyközségben töltött idő csak egy. töredéke a napnaK, vagy a hétnek. Ebből a kis időből is tudnak annyit szakí­tani, hogy lakóhelyük érdeké­ben fáradozzanak. Kövek az utcába Búkor Béla, a Türr István utcában lakik Abonyban. Négy évvel a háború befejezése után először Szolnokon kere­sett munkát, majd néhány év­vel később a budapesti Üt- es Vasútépítő Vállalathoz ment dolgozni. Huszonhét éve bri­gádvezető és ott volt az or­szág több, nagy építkezésénél. Rendszerint csak hét végén jár haza. — A helyi tanács tavaly kö­vet szállított az utcába, hogy annak egy részét kikövezzék — meséli. — A kő azonban a 350 méter hosszú utca negyed ré­szére volt elég. Sehogy sem tet­szett ez nekem, ezért elhatá­roztam, hogy a hiányzó meny- nyiséget beszerzem és az egész utcát, a lakókkal közösen rend­be tesszük. Az út mentén fá­kat is ültettünk. A társadalmi munka értéke, amit végeztünk, eléri a 300 ezer forintot. De nekünk a forintoknál is többet jelent! Táncos műszerész Batta István az abonyi mű­velődési ház Búzavirág nép­tánccsoportjának egyik leg­szorgalmasabb tagja. Szolno­kon dolgozik, a Tiszamenti Vegyiműveknél, elektronikai műszerész. Mielőtt a katona­sághoz bevonult, hegedülni ta­nult és zenekarban is játszott. A néptánccal leszerelése után került kapcsolatba, Skultéy Sándor hívására lett tagja az együttesnek. — Olyan szerencsés hely­zetben vagyok, hogy korán reggel kezdek dolgozni és dél­után negyed négykor, már itt­hon vagyok. - így a próbákra rendszeresen eljárhatok. Na­gyon megkedveltem a táncot, szeretem a csoportot. Szívesen vagyok közöttük, jó ismerős és barát mindenki. Szolnokon is volna lehetőség a táncra, de ezt a közösséget már annyira megszoktam, hogy semmi ked­vem megválni tőlük! A kitüntetett Mucsányi Kálmán ma már nyugdíjas, de abban az időben is, amikor naponta Szolnokra utazott, élénk közéleti tevé­kenységet folytatott Abony­ban. Idestova hét éve tagja a tanácsnak, több éve az ÁFÉSZ igazgatóságának és ugyancsak hosszú éveken át tevékeny tár­sadalmi munkása volt a sport- mozgalomnak, kapcsolata a sportkörrel fiatal éveire nyúlik vissza. A szolnoki Tiszamenti Vegyiművek kereskedelmi igazgatójaként vonult nyug­díjba. Kormánykitüntetések tulajdonosa.* — Nyüzsgő ember voltam mindig, talán ezért is vállal­koztam annyi mindenre — mondja. - — Amit Abonyért tettem és még tenni szeretnék, az abból fakad, hogy szerintem a szülőhely mindenkit köte'er. Gy. F. már csak kettő maradt. Az egyik a belterületet járja, a másik — egyben az autó so­főrje is — nap mint nap vé­giglátogatja a távoli részeket. Menetrend szerint bonyolítja útjait, nagyjából kiszámítható, mikor hová kell érnie. Ott várja, aki értesítést kapott ér­tékes vagy fontos küldemény­ről. Meghatározott napon fi­zeti a nyugdíjat, s elveszi a feladásra, szánt levelet, csoma­got, a lapok előfizetési díját, ‘ a rádió- és televfziónyugták ellenértékét. Megszokta a la­kosság az újmódi postaszolgá­latot. Nyársapáton nagy fontossá­got tulajdonítanak a postának, olyannyira, hogy még utcát is neveztek el róla. A kis épüle' len tiszteletet parancsoló, zo­máncozott tábla virít. Benn két. postásnő látja el feladatát. Adataik a község fejlődéséről vallanak. Az új munkahelyek­ről beszédes bizonyíték például a Hermes napi ötven csomag­ja, valamennyi szabvány sze­rinti, tizennyolc kilós kivitel­ben kerül a mérlegre. Egyre több a vidéki telefonhívás, van olyan nap, amikor 35—40 tá­voli számot hív a huszonegy előfizető. (Három segélykérő telefon is van, közülük egy a hivatal előtt) kettő a külterü­leten.) A nyársapáti emberek sem maradnak el a világ dolgaitól. Ezt. bizonyítja a decemberi ki­mutatás szerinti 388 bejelentett rádió- és 298 televíziókészülék. A napilapok közt a pálmát a Pest megyei Hírlap viszi, ceg­lédi és nagykőrösi kiadására 178-an fizettek elő az idén. A hetilapok közül a Szabad Föld a legkedveltebb, amelyből 167 címre jár, s azon felül áruspél­dányként is eladnak még vagy nyolcvanat, kilencvenet. A sze­rencse szele még nem csapta meg e játékok kedvelőit, csu- nán legyezgeti az ötszáz heti, és a háromszázötven havi lot- 1 tó megvásárlóit. Erről azonban a postások mit sem tehetnek. (t.) egyeztetni az időpontokat. Nemcsak vendéglátósok van­nak egy alapszervezetben, így szinte személyenként keli ki­választani a megfelelő időpon­tot. Nagyon színes, gazdag programokat szerveznek, hogy mindenki egyaránt jól érezze magát. — Milyen segítséget ad iskola és a munkahely? — A tanulmányi eredmény­től függően havonta ösztöndíjat kapunk. A munkahelyen bizto­sítják a megfelelő munkaruhát és az idősebb munkatársak so­kat segítenek. Az én munkahe­lyemen nagyon jó légkör ala­kult ki az idősebb és a fiatal dolgozók között. Bármilyen problémánk van, mindig szíve sen pártfogolnak. Az étterem vezetője, Fecske Mihály min­dig meghallgatja a mi vélemé­nyünket is és ha valami jó ötletünk van, segít a megvaló­sításban. — Miért választottad ezt szakmát? — Nekem mindig nagyon tetszett, amikor tányérhegy- gyei a karjukon fürgén siklot­tak egyik asztaltól a másikig a pincérek. Míg kicsi voltam, egyensúlyozó művész akartam lenni. Később úgy döntöttem, „felszolgáló művész’’ leszek hiszen legalább annyi ügyesség kell ehhez is. Kezdetben na­gyon féltem, hogy leejtek va­lamit, török-zúzok, kárt oko­zok és mit szólnak a vendé­gek. De ma már megtanultam néhány fortélyt és rájöttem, hogy nem is olyan öfdöngös ség. Szívvel-lélekkel, kedvvel kell csinálni. Tanulók az étteremben. Für­gék, ügyesek, vidámak. Jó len ne, ha később sem válnának, ideges, türelmetlen felnőtteké, ha a jól végzett munka öröme és a pályára elhivatottság ér­zése bennük lobogna sokáig. Sáránszky Klára ÖT SZAKMÁBAN tartanak január utolsó napjaiban mes­tervizsgát a KIOSZ ceglédi csoportjánál. Előkészítő tan­folyamatokat továbbra is folya­matosan rendeznek, s ezekről az érdeklődőknek tájékozta­tást az iroda ad. Mestervizsgá­ra általában Budapesten, vagy megyeszékhelyeken lehet je­lentkezni, — a ceglédi vizsga- lehetőség könnyebbséget ■ je­lent a Dél-Pest megyeiek szá­mára. SCönyvkölcsönzés: csütörtökön! A ceglédi városi-járási könyvtár Szabadság téri épü- letéoen február 1-től megnö­vekszik a kölcsönzési idő. A jövőben csütörtökönként is fogadják az olvasókat délután 2 órától este 7-ig. Ezzel a mó­dosítással a hét öt napján köl­csönöznek könyveket. Az ol­vasóterem minden nap reggel 8 órától várja az érdeklődőket. Olvasónk levele Füstken ászé hássmk Cegléden lakom, a Károlyi Mihály lakótelepen. A vasút­állomás tőlünk 3—400 méter­re van. Mióta a fűtési idény megkezdődött, csak bosszan­kodunk. Gőzfejlesztésre ugyanis egy öreg mozdonyt használnak, amit szénnel kell etetni, ezáltal a lakótelep is úszik a füstben. A levegő tisz­taságáért az egész országban harcolnak. Érthetetlen, hogy miért nem szüntetik meg ezt a fűtési módszert egy sok száz lakásos lakótelep közelében. Ablakot sem kell nyitni, a kellemetlen szag bejut a la­kásba. Ozsvát Mihály Kozma Sándor utcai lakos VÍZILABDA Budapesti Tipográfia- Ceglédi VSE 11:5 Az OB II. 1976. évi bajnok- csapata ellen, nagy küzdelem­ben szenvedett vereséget a Vas­utas együttes. A számszerű eredmény nem fejezi ki hűen a találkozó menetét. Csak a na­gyobb rutin és az edzéstöbb­letből eredő erőfölény eredmé­nyezte a fővárosi csapat nagy­arányú győzelmét. Cegléd: Sárközi, Kelemen, Kisfaludy, Beck II., Komáromi, Beck I., Ungvári. Csere: Rátó- ti, Pákozdi, Pálinkás, Füle. Edző: Paál A., Kelemen I. Góllövők: Kelemen (2), Ungvári, Komáromi, Kisfalu­dy. Szombaton és vasárnap is­mét két vízilabda-találkozó lesz. (beck) Verseny Dánszenlmiklóson Tollaslabdáit» fiúk, lányok Járási serdillőbainokság A Járási Testnevelési és Sporthivatal valamint a Dán- szentmiklósi SK közösen ren­dezték meg a Micsurin Tsz kultúrtermében az 1977. évi járási serdülő tollaslabda baj­nokságot, január 16-án. A két, közismerten erős és népes já­rási szakosztály, Karatetétien és Dánszentmiklós mellett elő­ször indultak versenyen az Albertirsai Általános Iskola sportolói. A kieséses rend­szerben lebonyolított bajnok­ságban 16 lány és 17 fiú mér­te össze tudását. A legfiatalabb versenyző a jászkarajenői Gebhard Tamás volt, aki mindössze 7 éves és igen te­hetséges. A legizgalmasabb mérkőzéseket a döntőbe ju­tott versenyzők játszották. A mintegy 100 főnyi közönség a- szép labdameneteket sűrűn megtapsolta. A dánszentmikló- si Guba Klára és jászkaraje­női Palya Katalin között éles küzdelem alakult ki az első helyért, amit végül 2 ponttal a dánosi kislány nyert meg. A fiúk döntőjében Nagy Ervin és Csáki Sándor (mindketten KTSE versenyzők) a tollas­labda játék minden szépségét bemutatták. Űk ketten a me­gyei ifjúsági, sőt, a felnőtt me­zőnyben is megállják már a helyüket. Végeredmény: Járási lány bajnok,; 1. Guba Klára Dánszentmiklósi SK, 2. Palya Katalin Kőröstetétieni 5E, 3. Haluszka Tünde Dán­szentmiklósi SK és Kiszel Eri­ka Kőröstetétieni SE. Fiúk: 1. Nagy Ervin Kőrös- íetétleni SE, 2. Csáki Sándor Kőröstetétieni SE, 3. Lendvai Ferenc Kőröstetétieni SE és 3uba István Dánszentmiklósi >K. Kvasz János

Next

/
Thumbnails
Contents