Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-25 / 20. szám
4 1977 JANUAR 25. KEDD Az ácsai kisegíiő iskolában Sajátos és eredményes módszerek A fogyatékos emberekről a köztudatban többnyire torz kép él, s éppen emiatt nem ! lehetnek ténylegesen értékes tagjai társadalmunknak. A sajnálkozás nem segíti, csak gátolja az egészségesek világába való beilleszkedést. A gyerekek érdekében Szellemi fogyatékos az a gyerek, aki az anya méhében, a szülés alatt, illetve kisgyerek korban idegrendszerileg sérült Ezek a gyerekek többségükben egészséges társaikkal kezdik el tanulmányaikat, majd később az első, második osztály siker- ‘telensége után kerülnek gyógypedagógiai kisegítő iskolába. Ott azonos szellemi képességű közösségbe kerülnek. A tananyag csökkentett, ezért ebben az iskolatípusban megtalálják helyüket. A speciális bánásmód és pedagógiai módszerek mellett érzelmileg kevésbé sérülnek. Azoknak az oktatóknak, akik ilyen iskolákban tanítanak, más módszerekkel kell foglalkozniuk tanítványaikkal, mint az általános iskolában. Mitó László, az ócsai kisegítő osztályok tanára — és felesége, aki szintén itt tanít — már tizenöt éve van ezen a pályán. A főiskola után Somogyvárra, majd Aszódra, végül Várpalotára került. Ocsára az elmúlt tanévben jött két gyermekével és feleségével. Itt, a nemrég épült pedagógusházban kaptak szép lakást. Otthona közel van az iskolához. Ügy érzi, itt végre letelepedett. Öcsán a gyógypedagógiai osztályokban több csoportot vontak össze. Ö oktatja a negyedik, ötödik és hatodik osztályt, míg a felesége az elsőt, másodikat és harmadikat. Harminchét tanuló jár ide, fiúk, lányok vegyesen. A múlt tanévig a termekben csupaszon, árván, lógtak,a. .villanykörték, most már hiórf világít. Az otthon melegét igénylik A padlót kicserélték, s aminek igazán örülnek, az épületbe bevezették a vizet is. A tanórákhoz szükséges szemléltető és az oktatást segítő technikai eszközök is — többek között magnó, televízió, írásvetítő és diavetítő — megtalálhatók az iskolában. Ha valami hiányozna, azt a szomszéd általános iskolától kölcsön kapják. Egyébként igen jó a kapcsolat az ottaniakkal. Nagyobb rendezvényekre mindig meghívják az ő növendékeiket is. A felsőtagozatban a legtöbb gondot a történelem és földrajz megtanulása jelenti. Ezek a tantárgyak azok, amelyeket otthon a szülők segítségével kellene elsajátítaniuk, a gyerekeknek. Sajnos gyakori — azonban, hogy a szülők nem foglalkoznak eleget velük. Pedig ezek a gyerekek azok, akik nagyon igénylik az otthon törődését, támogatását. Lépjenek tovább Az iskola elvégzése után gond, hogy hol helyezkedjenek el. A tanárok szeretnék meggyőzni a diákokat, hogy tanuljanak tovább, szerezzenek szakmát. A szülők többsége azonban azt akarja, hogy azonnal dolgozni menjen, minél előbb pénzt keressen a gyerek. Az iskolában pedig éppen ennek az ellenkezőjét szeretnék. A szakma tanulása ezeknél a gyerekeknél különösen fontos. Ez biztosítja, hogy az életben nem kallódnak majd el. Az ötödik osztálytól kezdve viszik a fiúkat Pilisvörösvárra, a szakmunkástanuló intézetbe, hogy ismerkedjenek az ipari tanulók életével és az intézet feladataival. A lányok az iskola elvégzése után a csepeli szakmunkástanuló intézetbe mehetnek, például textilkészítést tanulni. De a már továbbtanuló volt növendékek is visszajárnak, élménybeszámolókat tartani. Tervben a magnótanár A következő évek terveiből Mitó László elmondta, hogy az összevont csoportok munkáján szeretnének könnyíteni, a magnósórák bevezetésével. A gyerekek fejhallgatót kapnak majd, előreprogramozott anyagot hallgatnak, míg a tanár a másik két csoporttal foglalkozik. Ha ez megvalósul, nagyon nagy segítséget jeleni majd az oktatásban. Az általános iskola termeit várhatóan két év múlva bővítik, s akkor a régi osztálytermekben kap helyet a gyógypedagógiai tagozat. Krasznai Éva Pályaválasztás előtt a nyolcadikosok Március 20-ig továbbítják az általános iskolák a jelentkezési lapokat Az Oktatási Minisztérium középiskolai főosztálya a pályaválasztás megkönnyítésére a továbbtanulási lehetőségekről tájékoztató könyvet adott ki, amelyet eljuttattak valamennyi általános iskolába. Az ízléses kivitelű, 70 oldalas könyv külön csoportosításban és megyénkénti bontásban közli azt, hogy szeptemberben milyen gimnáziumi és szakközépiskolai első osztályok indulnak. Az idén is azok a nyolcadik osztályt eredményesen végző tanulók jelentkezhetnek középiskolai - továbbtanulásra, akik 17. életévüket szeptember 1-ig nem töltötték be; illetve szakmunkásképzőbe jelentkezés esetén a 18. életévüket ebben a naptári évben még nem töltik be. A szakközépiskolába és a szakmunkásképző iskolába jelentkezők a választott szakmára csak akkor vehetők fel, ha az előírt egészségügyi követelményeknek megfelelnek. Továbbtanulásra az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet jelentkezni. A tanulók a megfelelő rovatban két iskolát tüntethetnek fel, függetlenül azok típusától. Azok, akik gimnáziumi szakosított tantervű osztályba kérik felvételüket, a kívánt szaktárgy megjelölésén felül másodikként általános tantervű osztályt is megjelölhetnek. A szakképesítést nyúj tó iskolákba jelentkezettek az iskola címén kívül a választott szakot, illetve szakmát is tüntessék fel. A lapokat az általános iskolák igazgatóihoz a helyileg meghatározott időpontig kell benyújtani, s azokat az általános iskolák a középiskoláknak március 20-ig továbbítják. A művészeti szakközépiskolákban felvételi vizsga van. Ugyancsak felvételit tesznek a gimnáziumok matematika II. — programozó —, a speciális idegennyelvi, valamint az ének-zene szakosított tantervű osztályaiba jelentkezők. A felvételről a középfokú iskolák igazgatói döntenek. Ha a tanuló két azonos iskolatípust vagy elsősorban gimnáziumot, másodikként pedig szakközépiskolát jelölt meg a jelentkezési lapján, akkor az első helyen megjelölt iskolában döntenek a felvételről és elutasítás esetén a lapot azonnal továbbítják a második megjelölt tanintézetbe. TV-FIGYELŐ Küllői játékok. Aki már látott színháza előadást Horváth Jenő rendezésében, az tudhatja, hogy abban aztán nincs üresjárat. Amit ő színpadra visz, az keményre kalapált, feszes munka. Szöveg nem lankadhat, mozdulat nem válhat alakivá-, lezserré az ő produkcióiban. Ez a nagy fokú művészi fegyelem jellemzi a tv-ben most futó, A költészet játékai című sorozatát is. Akik figyelők ezt a műsort, tapasztalhatják, hogy az az utolsó másodpercig kitölti a maga félóráit, ötlet ötlelet, sziporka sziporkát követ ezekben a harminc percekben. így volt ez legutóbb, szombaton kora este is, amikor Karinthy Frigyes irodalmi paródiát elevenítette meg Horváth Jenő. Remekül öltöztetett, maszkírozott színészed olyan játéktempóra bírta, hogy szinte egybeesni éreztük a kezdést és a befejezést. S nemcsak maga a játéktempó volt fergeteges, de az a vidámság is, amelyet az Így írtok ti-nek ez a remekbe sikeredett dramatizálása kiváltott. Végre-végre most olyanok szájába került ez az immár klasszikusan kifigurázó szöveg, akik nemcsak mondták — értették is, amit Karinthy leírt. Szinte valameny- nyi közreműködő tudta, hogy a karinthyádákat nem elég bemagolni, elviccelni: azok I irodalomtörténeti hátterét, vo- I na tokozásait is ismerni kell. I Tudni például, miféle ember ! lehetett Tóth Árpád, vagy ép- i pen a gyermeteg lelkű Sza- I bolcska Mihály, hogy a kifi- ! gurázó szöveghez jól illesz- | kedjék a kifigurázott sze- ; mély. Ebben a televíziós Így írtok ti-ben végre jói illeszkedett! Mint ahogy jól illeszkedik szöveg és kép Horváth Jenő — a kritika által, sajnos, érdemtelenül kevéssé méltányolt — sorozatának többi darabjában is... A Hét. Amilyen izgalmasan indult, olyan felemásan végződött a Hét nyomozása az egészségügyi beruházások — ezúttal ideillő szó, használjuk hát — frontján. Petri Gábor szegedi sebészprofesszor, országgyűlési képviselő, korábbi indulatos felvetése után már amolyan egyrészt, másrészt stílusú folytatást hozott i az Egészségügyi Minisztérium I illetékesének hozzászólása. { most pedig még általánosabb I válaszokat hallhattunk az Epí- ' tésügyi és Városfejlesztési Minisztériumból. Ami a lényeg: a tárca nem látja értelmét külön egészségügyi beruházó vállalatokat szervezni — azok építik ezután is a kórházakat, akik eddig —, csak az előkészítéseket végzik majd nagyobb gonddal. Ehhez pedig az kell, hogy a jövendő kórházak, klinikák orvosai jóéi őre közöljék majd az igényeiket, hogy a terveken ne menetközben kelljen változtatni. Tv-mű torról lévén szó, tegyük még hozzá. hogy Wisinger István mindhárom interjúban ragyogóan kérdezett. Igaz, a vége felé egyre kedvetlenebbül... Akácz László Az Ady-centenárium rendezvényei túlnőnek az ország határain. A Szovjetunióban, az NDK-ban s más szocialista és nem szocialista országban is bemutatják Ady Endre költészetét, a Petőfi Irodalmi Múzeumban készülő nemze.közi vándorkiállítás a külföldieket ;s megismerteti a nagy költő életművével. A Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint a Munkás- mozgalmi, a Hadtörténeti Múzeum es a Nemzeti Galéria gyűjteményéből válogatott képekkel. illetve máso’aíokkal elsősorban vizuális élményt nyújtanak a látogatóknak. Érzékeltetik: miként hatottak a századforduló hazai, közép-, kelet-európai társadalmi viszonyai Ady költészetére, és viszont. Lírája miként érlelte a szellemi, társadalmi folyamaikat. A foimontázsok. dokumentumok kiemelik Ady kölPedagógia és képzőművészet Mind több Pest megyei látogató a Nemzeti Galériában Lantos Ferenc: Variációk Egy szigetszentmiklöai tanuló szinkcckái Ha egy múzeum sok, újszerű programot ajánl, a közönség azt azonnal érzékeli. Ezzel is magyarázható, hogy a Nemzeti Galériában az elmúlt hónapokban megnőtt a Pest megyei látogatók száma. Az állandó és ideiglenes kiállítások sokszínű anyagával ismerkedtek a péceli, pilisi, tápiószelei, dömsödi, nagykátai, kistarcsai, szigetbecsei és százhalombattai általános iskolásak, az érdi, szobi, ráckevei és pilisvörös- vári gimnazisták. Nagy létszámmal érkeztek a Piliscsabai Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetéből, a Váci Közgazdasági Szakközépiskolából, Csobánkáról, Pomázról és Kiskunlacházáról is. Nagy- kátáról évek óta a legtöbb diák keresi fel a fővárosi múzeumokat, és a Nemzeti Galériát is. Azt a Nemzeti Galériát, amely az elmúlt időszakban több Pest megyei nagyközségben szervezett képzőművészeti bemutatót eredeti műtárgyaiból válogatva és szocialista szerződést kötött a Csepel Autógyárral. Képszociológia Most ott Cservenka Ferenc fotóival ismerkedhetnek a látogatók január végéig. Képsorozat gyönyörködtet a mezőségi Szék falu hétköznapjaival. Beszédes szociológia ez. Logikus rendezéssel sorakoztatja a gondolkodó és gondolkodásra serkentő fotóművész az organikusan áramló mezősági mintákat, az itteni népművészet forrásait és a külső, belső környezetet, a tájat és az emberek magatartását. Érdemes lenne hozzákezdeni a fotók képszocilógiájával Pest megye tájainak, embereinek, múltjának és jelenének feltárásához is, hiszen az ismerős tényezők mellett rejtett értékek is lappanganak szűkebb pátriánkban. Op art meditáció A Nemzeti Galéria teret adott a pécsi Janus Pannonius Múzeum kezdeményezésének, melynek keretében Lantos Ferenc didaktikus jellegű képző- művészeti összeállítását látlvUU tell gj'iVv/w C» w. Hiteles képst vázolnak Any emberi arcáról, környezetéről, jelzik Ady életének főbb állomásait. A képekhez vers- és prózaidézeteket mellékelnek. Ady életének és munkásságának jelentősebb adatait füzetben. illetve egylapos kiadványban közlik az érdeklődőkkel. Kéziratokról készült fotók, könyvcímlap-másoiatok is helyet kapnak a kiállításon. Az Ady-tárlat több változatban készül, a fogadó ország igényei, a kiállítási helyiség méretei szerint rendezhető meg. A Kulturális Kapcsolatok Intézete révén egy időben több helyen is megrendezik a kiállítást, amely tükrözi a legújabb kutatások eredményeit. felkelti az érdeklődést Ady művei, a magyar irodalom iránt. hatjuk. Elgondolkodtató anyag. Egyfelől a népművészet tárgyait, díszítő elemeinek variánsait állítja középpontba a kitűnő festő, másrészt az opart lehetőségein meditál saját dekorációival. Nem véletlenül mondtam dekorációt Ugyanis Lantos Ferenc és oly sok társa véleménye szerint a táblakép betöltötte hivatását, és most az a feladat, hogy a szín legyen az építészet társa monumentális méretekkel. Ezt azonban csak üzemi technológiával lehet megvalósítani. Ebből adódik, hogy e képi alapformák befejezetlenek. Lantos Ferenc elgondolása szerint a néző is festővé válik azáltal, hogy önmagában fejezi be a tudatosan hiányos képet. Ez a hiány a teljesség, hiszen a passzivitást serkenti alkotásra. Ezért érdekes az a kísérlet, melynek lényege, hogy a létrehozott színes formák töredékeit ki-ki maga szerkessze meg egyéni vizuális képletté. Ebből adódik, hogy annyi kép létezik ahány ember, ahány alkotó óra. Lantos Ferenc egységesíti a festő és a néző fogalmát. A mindenki által elvihető színkockákból közlünk egy változatot, melynek forrása Lantos Ferenc képzeletkomputere, kivitelezője egy szigetszentmik- lósi diák. Nyilvánvaló, hogy ez a képi vizsgálódás a képzőművészet térnyerését jelenti, Vasarely indítékainak továbbte- remtését. Mindenképpen rokonszenves az a törekvés, mely mindenkit a cselekvő művészi alkotás alapfokára juttat el a szem és a kéz vizuális játékaival. Játék, művészet, értelem találkozik e programban, ahol Lantos Ferenc adagolt formavariációi végtelen változatban terjednek tovább az egyéni képzelet és ízlés energiáitól testesülve. E határokat lehántó festői happening folytatására vállalkozhatunk, s erre a kiállítás képeket kérő feladatlapokat és színkockákat oszt ki az érdeklődőknek. Organikusan mértani formák ezek, a játékos trükkök, a tér törvényei, a kocka felbontásának, az elcsúszott variációk szépérzetet keltő logikájának vagyunk teremtő szemlélői, hiszen magunkban véglegesítjük e be nem fejezett, szüntelenül induló képsorokat. Egyaránt téved. aki ezt a kísérletet a festészet járhatatlan vagy egyetlen útjának tartja. Egyik útja, a képzőművészet egyik térnyerése, ez az igazság. Vizuális terápia E szüntelen bővülésnek lehetünk szemtanúi másutt is. A Józsefvárosi Kiállítóteremben január 31-ig olyan külföldi és magyar op-art művészek alkotásait láthatjuk, akik Lantos Ferenc szemléletének rokonai, s akik azt vallják, hogy a kép nemcsak gyönyörködtet, hanem lelki, szellemi, testi frissülést okoz, egyszóval gyógyító hatású. Ezért sürgeti Bak Imre a katalógusban, hogy e színemb’émák kerüljenek minél előbb és minél több kórház folyosójára, hiszen ez nemcsak a látáskultúra fejlesztését jelenti, hanem vizuális terápiát. Börtnyik Sándor, Fajó, János, Kocsis Imre, Keserű Ilbna, Nádler István, Bak Imre, Hencze Tamás, Lenk, Leppiens, Vasarely és Versteck művei befejezetlen esztétikai energiakvantumok. A betegek azokat kiegészítve, folytatva — a játékos gyönyörködés és izgalmas vizuális munka közben — gyógyulnak. Speciális szépség, speciális hatást kelt'; íme a művészet gyógyszerré is válhat. Ennek a bizonyítását érzékeljük e tárlaton, mely országos feladatot ró, ránk, azt, hogy a kórházak, rendelők, orvosai alkalmazzák virágok, festmények, szobrok nyugtató hatását Jó kezdeményezés, hogy Kecskeméten és Salgótarjánban évek óta szerveznek kórházi tárlatokat, s az külön öröm, hogy Mizser Pál, gobelinja, Szabó Iván szobra a váci és ceglédi gyógyintézményekben keltenek terápikus hatást szépségükkel. A Pest megyei KÖJÁL országos kezdeményezéssel sürgethetné a rendelők, várók esztétikai öltöztetését, ez is hozzátartozik a lelkűiét jó idegállapotot eredményező higiéniájához. A Hajnal Ráckevén Ráckevén is sikeres kísérlet zajlott le. Czinege Sándor, a gimnáziumban rendezett házi tárlatán azt a képét ajánlotta fel az Ady Galériának, mely a diákoknak legjobban tetszik. A középfokú intézet tanárai és tanulóifjúsága titkos szavazáson úgy döntött, hogy a Hajnal című képet kéri a fiatal festőtől. Ö készségesen beleegyezett a közös kívánságba, s így az Angyalisziget párás fényeit aranyragyogással idéző festmény ezentúl naponta köszönti a tanuló- ifjúságot Befejezésül annyit jegyzek meg, hogy kitűnő művet választottak, mely a fiatalok ízlését bizonyítja. Losonci Miklós Magyar folklórsiker Moszkvában Magyar Siker született a moszkvai televíziós folklórfilmfesztiválon — amelyet kétévenként rendeznek meg a Szovjetunió fővárosában. A 24 ország részvételével lebonyolított seregszemlén a 25 tagú zsűri — amelynek Igor Moj- szejev volt az elnöke, magyar tagja pedig Lengyelfi Miklós. a televízió népzenei rovatának vezetője —, egyhangúlag a magyar televízió Sárközi lakodalmas című produkciójának ítélte a zsűri díját. A filmet Bonts Gyula operatőr fényképezte. Szécsényi Ferenc volt a rendezője, szerkesztője pedig Lengyelt: Miklós. Az új moszkvai tévésiker nem előzmények nélküli, hiszen tavalyelőtt ugyanezen a versenyen a közönség díját kapta meg a Fejér megyei népi együttes női tánckara a Magyar Televízió egyik produkciójának szereplőjeként. Aiíy-centenárium — az ország határain tál