Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-21 / 17. szám

I A PEST MEGY El HÍRLAP 1 különkiadása c-c IV. ÉVFOLYAM 17. SisAM 1977. JANUÁR 21., PÉNTEK Egyiitlműködert a közművelődésben A szomszédok segítik egymást Az elmúlt éveit közművelő­déssel kapcsolatos párt- és állami állásfoglalásai kiemel­ten foglalkoznak a munkáe- viűvelődéSsel és a bejáró munkások . sajátos művelődési gondjaival. (Járásunkban is történitek már kezdeményezé­sek, amelyek elsősorban a be­járó munkások jobb kulturá­lis ellátását hivatottak kiszol­gálni, de ezek a próbálkozá­sok inkább elszigetelt, egyedi kísérletek maradtak. Továbbképzés - másképp A járási hivatal művelődés- ügyi osztályának kezdeménye­zésére a közművelők januári továbbképzését a gondok elemzésén kívül a gyakorlati tennivalókat is megtárgyalták. A továbképzés formája eltért a szokásostól, ugyanis a köz­ségek művelődési házainak dolgozói a járási közművelő­dési felügyelő és a módszer­tani előadó vezetésével kora reggel autóbuszra szálltak, hogy a helyszínen tanulmá­nyozzák, mit lehetne tenni a mindennapok gyakorlatában a művelődés hatékonyságának növeléséért a munkások köré-* ben. A busz először a XVII. ke­rületi Dózsa György művelő­dési központ előtt állt meg. Gyors séta az intézményben. A központ igazgatója a mű­ködési feltételeket ismerteti. A kapott anyagi támogatás számai imponálóak, de rövi­desen kiderül, a járásbeliek- nek is van miről beszélni. Gyorsan megszületik az első egyezség. A budapesti színhá­zak rendszeresen tájolnak Rá­koscsabán. Pécel — járásunk egvik legnagyobb munkástele- pülése — innen csak néhány kilométerre van. A művelődé­si központ vállalia, hoev a színházat kedvelő péceh'ekért autóbuszokat küld. s előadás után haza is szállítja őket. Veresegyház külön színházi buszt indít. Az igazgató a köz­pont elektromos kemencéjét is felajánl ia a járásban dolgo­zó keramikusoknak. Viszonzá­sul a gödöllői járás önálló programot szervez a kerület­ben, amelyben bemutatkoznak a vidék művészeti csoportjai és népművészei. isaszegiek az Ikarusban Autóbuszunk továbbindul. A népművelőknek nem sok idejük marad a lehetőségek gazdagságának taglalására, közel van Mátyásföld, ahol az Ikarus-gyár művelődési háza várja a vendégeket. A szak- szervezeti bizottság agitációs és propagandatitkára és a mű­velődési ház dolgozói azonnal a tárgyra térnek, megszületik az első megállapodás, már­ciusban az isaszegiek egész napos műsort adnak a nagy gyárban. Fellép a Csata népi együttes is. Az autóbuszgyár szocialista brigádjai áprilisban Isaszegre látogatnak. Ez a program sem lesz szegényes. Séta a 48-as emlékhelyekre, az lsaszegi fa­lumúzeum meglátogatása, ki­állítás az üzem dolgozóinak képzőművészeti alkotásaiból, találkozó a két intézmény mű­vészeti csoportjaival, este pe­dig közös műsor a bejáró dol­gozóknak. Még hevenyészett a program, de az előzetesből is látszik, igazi falunap lesz, művelődést serkentő, a mun­kás-paraszt szövetséget, ba­rátságot erősítő találkozó. Je­lentkeznek a szadaiak, hévíz- györkiek, galgahéviziek, szin­te minden község: szívesen adják, amijük van. jönnek és várják az ikarusbelieket. Kőbányáról kaphaínak legtöbbet Budapest egyik büszkesége, a kőbányai Pataky István művelődési központ utunk kö­vetkező álomása. Talán itt a legtermékenyebb a megbeszé­lés. A gödölői járás ebben az évben bemutatkozik a kőbá­nyai munkásoknak. Lesz nép- művészeti kiállítás, folklór­est, művészeti csoportok talál­kozója, de kiteljesednek az aprómunka formái is. A köz­Munkadarab'’ kötelező Fodrásztanulók vetélkedője Cegléden Az ipari tanulóknál is elér­kezett a féléves vizsgák ide­je. Elméleti felkészültségük mellett gyakorlati előrehaladá­sukról is rendszeresen kell szá­mot adniuk. A fodrásztanulók két vasárnap délelőtt gyüle­keztek a Gödöllői Vegyesipa­ri Szövetkezet Dózsa György úti üzletében, hogy a vizsga- bizottság előtt, amelynek Papp Gábor, Köleséri Józsefné, Éld- mayer Antalné, Parádi Lajos és Jónás Dezső voltak a tagjai, bizonyítsák a szakma forté­lyaiban való jártasságukat. A frizurák elkészítéséhez azonban nem elég maga a fod­rász, „áldozatokra” is szükség van, akik türelmesen és segí­tőkészen „ülnek rendelkezés­re”. Róluk a tanulók gondos­kodtak; valamennyien hoztak valakit, ki a barátnőjét, ki a testvérét, ismerősét. A helybé­lieken kívül Solymárról, Vác- ról, Dunakesziről, Szódról, Pá­céiról, lsaszegröl, Kistarcsáról és Veresegyházról is jöttek vizsgázók. A szükséges anya­gokat és eszközöket a munka­adók — szövetkezetek és kis­iparosok — adták. Miközben a hajköltemények formálódtak, a diákok nevelői­vel, szakmai mestereikkel be­szélgettünk. Elmondták, hogy a jó érzék kevés. Ahhoz, hogy a diákokból kihozzák, ami bennük van, hozzáértő, érzé­keny irányítókra van szükség. Példával is szolgáltak; az egyik kislány a három év fo­lyamán három mester keze alatt dolgozott, de csak az utolsó évben sikerült bizonyí­tania, hogy rátermett. S ebben nagy szerepe volt legújabb mesterének, aki többet foglal­kozott vele. Nem maradt el a hála, s hogy ezzel a közönség is nyer, nem szorul bizonyítás­ra. Elismeréssel szóltak a fia­talok „hozzáállásáról”.. A vizsgázók valamennyien női fodrászok lesznek. A mos­tani vizsgán hajfestés, vízbera­kás, vashullám készítése és hajvágás szerepelt. Leghama­rabb a sződi Agócs Mária ké­szült el munkájával. Dicséretet kapott többek között Dobrocz- ki Erzsébet, a gödöllői szövet­kezet tanulója, mestere Szirá- ki Józsefné. Sokan kaptak ötös osztályzatot, ami jó felkészülé­süket bizonyítja. Két hét múlva Cegléden rendezik meg a szakma kivá­ló tanulója versenyt, amelyre Gödöllőről Tarsoly Júlia és Szekeres Erzsébet utazik. A vizsga után valamennyien vidáman és felszabadultan in­dultak haza. Pihenés után a következő félév tanulnivalói várnak rájuk; a harmadévesek az év végeztével már szak­munkás-bizonyítványt szerez­nek. Cs. J. ségek vállalták, hogy a kőbá­nyai munkásszállókon pó­diumesteken mutatják be já­rásunk művészeti értékeit. A Pataky Művelődési Központ fotószakköreink, ifjúsági klubjaink patronálását vállal­ja, anyagi támogatást ad a veresegyházi irodalmi színpa­dok megyei találkozójához, a munkásszülők gyermekei ré­szére középiskolai előkészítő táborozást szervez, nyomdá­jukban elkészítik a járás mű­velődési házainak propagan­daanyagát és sorolhatnánk to­vább a közös akciók sokasá­gát; az olyanokat, mint pél­dául az együtt meghirdetendő fotópályázat, képzőművészeti kiállítások cseréje és így to­vább. Visszafelé a buszon értékel­tük a nap eseményeit. A ta­pasztalatcserén részt vett szakemberek egyetértettek Polónyi Péter, járási közmű­velődési felügyelővel, aki így summázott: elképzeléseink és a ma körvonalazott tervek megvalósítása az idei esztendő legfontosabb munkatervi fel­adata lesz. A hangulatból arra lehetett következtetni, hogy a terveknek a végrehajtását a járás közművelődési dolgozói szívesen és lelkesen vád el iák. F. M. KISZ-élet Versegen Hullámvölgy után, biztató jövő Versegen száz emberre jut egy KISZ-tag. Vagyis az ezer- hatszáz lelket számláló köz­ségben mindössze tizenhat fia­tal mondhatja magáról, hogy tagja a községi szervezetnek. Ha összehasonlítjuk az egy évvel korábbi statisztikával, meghökkentő és látványos a csökkenés, hiszen akkor több mint negyven KISZ-tagot tar­tottak nyilván. Mi is történt? Tizenhatan kezdték Pontosan egy évvel ezelőtt, 1976. január 13-án, új vezető­séget választott a községi KISZ-szervezet, amelynek tag­jai korábban nem töltöttek be ilyen tisztséget. Az új titkár Müller József iett, aki néhány nappal korábban még KISZ- tag sem volt, s ahogy monda­ni szokták, belecsöppent a dolgok közepébe. Munkáját tapasztalatlanságán kívül ne­hezítette, hogy nem volt ülés­terme, a politikai képzéshez anyaga, a szervezet néhány hónapig esetlegesen, tervsze- rűtlenül működött. A titkár első dolga az volt, hogy az elődjétől örökölt tag­létszámot és névsort felülvizs­gálja, kipipálja azokat, akik­nek a közös munkában való részvételére nem számíthatott. Maradtak tizenkilencen. Ebből a kis csoportból szeretett vol­na igazi közösséget kovácsol­ni, ami azóta sikerült is, de csak tizenhat fiatallal, idő­közben még hárman kiléptek. Az első hónapok pangását áprilistól komoly munka vál­totta fel. Az ifjakat már nem­csak gyűlésekre, vetélkedőkre tudta egybegyűjteni, hanem társadalmi munkára is. Elő­ször a művelődési ház környé­két tették rendbe, kiszedték a földben maradt gyökereket, elegyengették a talajt. Május­ban a bisztró előtti teret ren­dezték, júliusban a Barátság Termelőszövetkezet tanyájá­nak udvarán, az elnök kéré­sére. negyven mázsa búzát és árpát forgattak meg, hogy megóvják a gabonát a befül­ledéstől. Augusztusban a falu­Óvónőjeloltek vigyáznak... Kismamák klubja Kitűnően működik a járási és városi Petőfi művelődési házban a kismamák klubja. melynek tagjai tkéthetenként jönnek össze, szórakoztató vagy tudományos előadásra, kötetlen beszélgetésre. S amíg a kismamák hasznos tudniva­lók elsajátításával Vannak el­foglalva, a különteremben já­tékok tömegében válogathat­nak gyermekeik, akikre önkén­tes ügyelők, óvónőképzős lá­nyok vigyáznak; saját hasz­nukra is, hiszen elméleti tudá­suk mellé gyakorlati tapaszta­latokra tehetnek szert már ta­nulóidejük alatt. A 40—50 klubtag közül harminc-har­mincötén rendszeresen láto­gatják az előadásokat, Pleiser Ferencné, Guba Ferencné és a világtalan Kiss házaspár még egyetlen klubdélutánról sem hiányzott. Dr. Takács Edit orvos a csecse mőgondozásról tart előadást. napokra való készülődés teen­dőinek ^gy részét vállalták magukra; földíszítették a mű­velődési ház nagytermét, se­gítettek a virágágyások gyom- lálásában, s előkészítették a sportrendezvényekhez az isko­la udvarát, de augusztus 20-án is részt vállaltak a nap méltó megünnepléséből. Munka, művelődés A mozgalmi élet színesíté­sére több ízben szerveztek ki­rándulásokat, melyeken a tár­sadalmi munkákhoz hasonlóan csaknem mindig teljes lét­számmal vettek részt. Először májusban Pécsett és környé­kén töltöttek két napot. Meg­tekintették a város történelmi nevezetességeit, a Zsolnay- múzeum porcelánkiállítását, majd a siklósi várat keresték fel. Júliusban a kartali fiata­lokkal közösen kirándultak a Rózsa-kúthoz. Terveztek ugyan még egy közös túrát, de mivel az úticélban nem tudtak megyezni., a kartaliak- kal, a Balatoni választották, három napig Siófokon tábo­roztak. Augusztus végén olyan for­dulat következett be az ifjú-' sági mozgalom helyi történe­tében, amire senki sem számí­tott. A KISZ két hónapig megszűnt létezni. Müller Jó­zsef a nemrég elhangzott be­számolójában ezt a szünetet személyi ellentétekkel és saját elkedvetlenedésével magya­rázta. Mindenesetre a község állami és pártvezetőinek eré­lyes fellépése nyomán október végén újra megindult az élet, november 7-re már műsorral készültek, amit azért is érde­mes megemlíteni, mert a vér­ségi KISZ-szervezet az elmúlt tíz esztendőben ilyenre egy­szer sem vállalkozott. Ugyan­ezekben a napokban hosszas vita után megkezdte működé­sét az ifjúsági klub, melynek keretében művészeti, ideoló­giai és politikai jellegű elő­adásokat tartottak, hogy a szervezeten kívülieknek is le­hetőséget adjanak szabad ide­jük hasznos eltöltésére. Az is-’ kolások fenyőfaünnepségén szintén külön műsorral szere­peltek. Ezenkívül december­ben közösen megnézték a Víg­színházban a Harmincéves va­gyok című darabot. T estvérkapcsolatok Az ősszel együttműködési szerződést kötöttek az általá­nos iskola úttörőcsapatával, száz óra társadalmi munka­órát ajánlottak fel a sportud­var rendezéséhez és kötelez­ték magukat a rajgyűlések és más úttörőprogramok látoga­tására. A testvérkapcsolat bő­vítése azért is fontos, mert az elkövetkező években a KISZ létszámának alakulására is hatással lesz. Persze a helyzet nem olyan sötét, minit a jelen­legi statisztikából következ­tethetnénk. Figyelembe kell venni a helyi körülményeket, azt, hogy sok KISZ-tag a Ba­rátság Termelőszövetkezet alapszervezetébe tartozik, má­sok pedig iskolájuk, munka­helyük alapsizervezetébe. Nem kilátástalan a községi szerve­zet jövője sem, jelenleg is ketten várnak felvételre. Bene Mihály A művészet vándorútján Piros tárcsával a kezében SZADAI ÚTTÖRŐMOZAIK A 4200-as Székely Bertalan úttörőcsapat piros nyakkendő- sedvel, miint közlekedési úttö­rőkkel is találkozhatnak a szadai általános iskola élőit haladók. Tavaly a járási rend­őrkapitányság segítségével itt is megalakították a KRESZ úttörő alegységet. Markó Fe­renc testnevelő tanártól, az úttörőcsapat vezetőjétől ér­deklődtünk, az azóta eltelt idő eredményeiről. —• KRESZ-úttörőnek lenni elismerést jelent nálunk. A csapatvezetőség és a rajveze­tők összejövetelén választjuk ki a legjobb magaviseletűék és s legjobban tanulók közül. Évente körülbelül húsz tanuló veheti fel a fehér egyensapkát és kapja kézhez a piros tár­csát. A rendőrség képviselői előadást is tartanak számukra. Felső tagozatos diákok tarta­nak szolgálatot, a tanítás megkezdése előtt fél órával az iskola elé mennek, ahol segí­tenek a kisebbeknek az úttes­ten való átkelésben. Ha töb­ben jönnek, leállítják a for­galmat, az elsősöket pedig át­vezetik az úton. A tanítás be­fejezése után ugyanez ismét­lődik. Az úttörőtanács és a csapaitvezetőség rendszeresen értékeli munkájukat,'dicséret­ben és könyvjutalomban ré­szesíti a legjobbakat. A szadai úttörők az MHSZ- szel is jó kapcsolatot tartanak fenn. A lövészklub segíti a 7. 8. osztályban a honvédelmi nevelést, a légpuskás lőgya- korlatok levezetését. A legjob­ban célzók a klubban fejleszt­hetik tudásukat. Arról is tájékoztatott Mar­kó Ferenc, hogy úttörőcsapa­tuk az idén benevezett a mű­vészet vándorútján nevű moz­galomba. A megadott 48 pró­bapont közül minden őrs tíz­tíz teljesítését vállalta. Remé­lik, hogy az év végén sok út­törő viselheti a próbán való eredményes szereplésért járó jelvényt. U. G. OLVASÓINK FÓRUMA Bag fáinak védelme Két óvónőjelölt, két picivel. Czangár Gyula (elvételei Sokat beszélünk manapság az élővilág természetes egyen­súlyának fenntartásáról, az ipari ártalmakról. A községek­ben is ' fellelhetők környezet- védelmünk gondjai. A fák fa­lun sem nőnek maguktól az utcákon, tereken, s mégis; hány és . hány fát vágnak ki nyugodtan, lelkiismeretfurda- lás nélkül! A fák Bag községnek is fél­tett kincsei. Akkor is, ha fe­lelőtlen és közömbös emberek teherautóval, személykocsival rontanak a pázsitra. Akkor is, ha érthetetlen okból letörde­lik a fák ágait, megnyomo­rítják a csemetéket. Talán nem is gondolnak arra, hány ember fáradsága, lelkesedése vész kárba. S nyilván az sem for­dult meg a fejükben, hogy ön­maguk ellen is vétenek. Pél­da erre a sajnos számtalanszor idézett Malom utca 4s. Gondot okoz a tereink fái­nak megőrzése is. Egy elkép­zelés szerint a Hősök terén buszfordulót építenek. Miért tiltakoznak ez ellen a tér szen­vedélyes védelmezői? Nem a buszforduló ellen szólnak, hi­szen arra szükség van. De miért pont ott? A falu szívében álló, égbe nyúló nyárfáiból, egyetlen példány kivágása is meggondolandó. Az M3-as autópálya forgal­mának levegőszennyezését sem az eddiginél kevesebb, hanem jóval több fával kell majd semlegesíteni. A készülő autóút áthalad a község belterületén telepített Kiserdőn is, ennek esett áldozatul rengeteg fa. Az autópálya örömet jelent: ja­vuló közellátást, idelátogató turistákat várunk tőle. Kör­nyezetromboló hatását viszont a lehetőségek teljes és azon­nali kihasználásával kell jó előre csökkenteni. Reméljük nem késik soká az autópálya mentén a fák, bokrok ültetése sem*Nemcsak a füst, a korom, a benzingőz ellen, hanem a forgalom zajának elnyelése miatt is cselekednünk kell. Ifj. Balázs Gusztáv Bag Farsang Hévízgyörkön A hévízgyörki November 21. művelődési ház vasárnap, ja­nuár 23-án, este 6 órakor „Vendégünk: Béres Ferenc népdálénekes” címmel vidám farsangi összejövetelt rendez. Az összejövetel gazdái, az énekkarok VI. országos minő­sítő versenyén kiválóan szere­pelt asszonykórus tagjai, fő­ként házaspárokat várnak. Belépőjegyek csak elővétel­ben kaphatók. i

Next

/
Thumbnails
Contents