Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-22 / 18. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Javítani kell az előkészítést PEST MEGYEI ieiai XXI. ÉVFOLYAM 18. SZÁM Ára 80 Ül lér 1977. JANUÁR 22. SZOMBAT Kádár János fogadta a Mexikói Kommunista Párt küldöttségét munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, valamint a két Nemzetközi elméleti konferencia Budapesten Január 18 és 20 között Budapesten — a szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek részvételével — nemzetközi elméleti konferenciára került sor a szocialista demokrácia egyes kérdéseiről. A konferencián részt vettek a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a magyar, a kubai, a mongol, az NDK- beli, a román és a szovjet párt képviselői. A konferencián Lakos Sándor, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének igazgatója tartott bevezető előadást Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken az MSZMP KB székházában fogadta a Mexikói Kommunista Párt küldöttségét, amely Arnoldo Martinez Verdugo főtitkár vezetésével tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleménycserét folytattak pártjaik tevékenységéről, a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és testvérpárt együttműködéséről. Megerősítették pártjaik szolidaritását a chilei és a többi latin-amerikai népnek a fasizmus erői elleni harcával. A találkozón részt vett Gye- nes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és dr. Nagy Gábor, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Két évtizede a munkás hatalomért Jubileumi munkásőr-egységgyűlés Vácott A legszebb íérfikorban fogtak fegyvert. Harminc-, negyvenévesen. A szocialista rend védelmében, önszántukból, amikor az ellenség mindannak fölszámolására tört, amit a munkásság, s a vele szövetséges parasztság két keze munkájával, tartalmas jövendőbe vetett hittel egy évtized alatt alkotott. Fegyvert fogtak, azzal az elhatározással, ha kell, ezt a hazát, . a Magyar Népköztársaságot 'életük árán is megvédik. És most nevüket olvassák, föl állnak et széksorokból, közelednek az emelvény elé, a balra át már nem úgy sikeredik, mint húsz esztendővel ezelőtt, magatartásuk mégis méltó, s most, a hatvan esztendő küszöbén, vagy azon is jóval túl, változatlan hittel, meggyőződéssel mondják: a dolgozó népet szolgálom. Sokszorosan rászolgáltak a kitüntetésre. Ezt fejezte ki meleg hangú felszólalásában Cservenka Fe- rencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, a váci járási-városi Ma- tejka János munkásőregység ünnepi gyűlésén. — Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei, váci járási és városi bizottsága nevében én köszönthetem önöket, s kifejezhetem tiszteletünket — mondotta, majd így folytatta: — Ez az egységgyűlés kiemelkedik a toobi Közül, hiszen a munkásőrség jubileumát, megalakulásának huszadik esztendejét ünnepli. Emlékezünk azokra az eseményekre, körülményekre, ahogyan és amikor a Magyar Népköztársaság védelméoen létrejött a munkásőrség. Önökkel együtt jó néhányan vagyunk itt, akik ott álltunk a munkásőrség bölcsőjénél, azokkal, akik azért harcoltak: adjunk fegyvert a munkás- osztálynak. A munkásőrség szervezése az ellenforradalmi harc napjaiban kezdődött el. s akik fegyvert ragadtak, tudták. miért állnak a sorba. Tudták, a szocialista jövőn őrködnek, azt védik meg mindazokkal, akik a proletár internacionalizmus szellemében mellettünk álltak. Ez volt a biztosítéka a munkáshatalom megvédésének. s ismét meggyőződhettünk arról, hogy a Szovjetunióban sziklaszilárd barátunkat, támaszunkat tudhatjuk magunk mellett. — Amikor erről szólunk gyűlésen, vagy más fórumon, vannak, akik jelszónak tekintik. Jól tudjuk, hogy akik nem élték át azokat a napokat, nem érezhetik igazán az eseméovek súlyát, számukra ez történelem. Ezért az a kötelességünk, hogy ne röpke jelszavakban, hanem a tények teljességének ismertetésével értessük meg vélük, mit jelentett a proletárdiktatúra megvédése, az ellenforradalom letörése, mit jelentett akkor számunkra a Szovjetunió segítsége. Az évfordulón tisztelgünk a munkásőrök előtt, mert önként vállalták a legsúlyosabb napokban is a szolgálattal járó kötelességeket. Vannak közöttük kommunisták és párton kívüliek egyaránt. Ez jellemzi azt a bizalmat, amely dolgozó népünk részéről megnyilvánul szocialista rendszerünk iránt. Kommunisták és pártonkívü- liek összefogva segítik, hogy hazánkban nyugalom, rend és béke legyen. Erős a néphadseregünk, jól felkészült fegyveres testületeink vannak. Az azonban, hogy munkásőrségünk tetteivel ilyen tiszteletet vívott ki, a mi társadalmi rendszerünk húszéves fejlődésének külön járuléka. Hazánkban ma megvan minden feltétele az eredményes, békés, alkotó munkának. Nehéz napokra emlékezünk. És most szomorúan búcsúzunk azoktól, akik húsz esztendeig hű társaink voltak a küzdelemben. Jól őrzött fegyverüket most átadják a fiatalabb generációnak. A párt nagy tisztelettel adózik mindannyiuknak. Megköszönjük két évtizedes tevékenységüket, jó egészséget, hosszú életet kívánunk. Okos tanácsaikra, tapasztalataikra ezután is számítunk. Harcostársaink maradnak, s tudjuk, őrző, féltő tekintetüket ezután sem veszik le arról a testületről, amelynek hűséges tagjai voltak. Köszönet illeti a családokat, a feleségeket, s mindazokat, akik segítettek a terhek viselésében, hogy a munkásőrök teljes emberként tehessenek eleget önként vállalt kötelességüknek. Kívánom mindannyiuknak, hogy erőben egészségben szolgálják a népet, a pártot. Nem ez volt az első munkásőr-egységgyűlés, amelyet a jubileum alkalmából tartottak Pest megyében. Már az előző gyűlések is arról tanúskodtak, hogy az immár két évtizedes munkásőrség híven teljesíti azt a megbízatást, amelyet a párt jelölt meg számára: őrködni a munkáshatalom felett, segíteni a szocializmus építését, vigyázni a nyugalomra, a biztonságra. A Vác városi és járási Mate jka János munkásőregység tagjai, hasonlóan Pest megye más területeinek munkásőreihez, eleget tettek kötelességüknek mind a korábbi években, mind az elmúlt esztendőben. Erről győződhettek meg tegnap a DCM művelődési házában megtartott ünnepi egységgyűlésen a résztvevők — Barát Endre, az MSZMP Pest megyei Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja, a járási pártbizottság első titkára, Papp József, a Vác városi pártbizottság első titkára, dr. Faragó Elek, megyei munkásőrparancsnök, a munkásőrök családtagjai. (Folytatás a 4. oldalon) Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára Düsseldorfba utazott, hogy az MSZMP képviseletében részt vegyen Max Reimann temetésén. Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének vezetésével péntek délután visszaérkezett Budapestre az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának küldöttsége, amely Moszkvában tárgyalásokat folytatott az Európai Biztonság és Együttműködés Szovjet Nemzeti Bizottságnak vezetőivel. Dr. Molnár Ferenc kulturális minisztériumi államtitkár a magyar-lengyel kulturális és tudományos együttműködési vegyesbizottság soron következő ülésére pénteken Lengyelországba utazott. Elfogadta a területfejlesztés ötéves tervét a megyei tanács ülése Jóváhaaviák az 1977. évi kö!tséavetést ás a feifesztési a!ao tervét műszaki ügyintézőkre és ezt kívánatos lenne a szükséges intézkedések érdekében megvizsgálni. Gáspár Ferenc (Pi- liscsaba—Tinnye, Perbál) a tanácsi utak állapotát bírálta, s ajánlotta, hogy a következő esztendőkben e feladatra nagyobb pénzügyi fedezetet kell előteremteni. Az elhangzottakra Vágvölgyi József válaszolt, s a megyei tanács ülése Pest megye 1977. évi költségvetését, fejlesztésialap-tervét, a helyi tanácsok költségvetési és fejlesztési alap szabályozóit egyhangúlag elfogadta. népességnövekedéséről, különös teamtettel azokra a gondokra, amelyeket ez az agglomerációs övezetben okoz. Kitért környezetvédelmi teendőkre is, s ezekben a következetességet emelte ki a leglényegesebb elemként. U. Budai János (Tahitótfalu, Kisoroszi, Pócsmegyer, Sziget- monostor) a többi között arról beszélt, hogy az ötéves területfejlesztési terv végrehajtása kollektív feladat, feltételezi nemcsak az érintett tanácsi szervek, hanem a lakosság aktív közreműködését is. Jó példaként említette azt az ösz- szefogást, amelynek eredményeként Tahitótfaluban rendkívül rövid idő alatt megoldották az általános iskolai tantermek számának gyarapítását. Szekeres József, Százhalombatta város tanácsának elnöke a tervezés megalapozottságát húzta alá, majd az agglomerációs övezet távlati fejlődésének néhány kérdésével foglalkozott. Rámutatott, hogy a mai cselekedetek lényeges meghatározói annak, mi és hogyan lesz 15 vagy 20 esztendő múlva ebben az övezetben, azaz a jelenlegi közlekedésfejlesztési és más terveket rendkívül nagy alapossággal kell mérlegelni. Ennek szükségességére az is figyelmeztet, hogy már napjainkban eltérések tapasztalhatók az általános helyi rendezési tervek és gyakorlati megvalósítás között. Az elhangzottakra Császár Ferenc adott választ, majd szavazásra került sor. A megyei tanács Pest megye középtávú területfejlesztési tervét egyhangúlag elfogadta. A megyei tanács szilárd alapjait látja a társadalmi összefogás további sikereinek, s annak, hogy az ötödik ötéves terv esztendeiben ne csökkenjen az az áldozatkész tevékenység, amelyet a megye lakossága a negyedik ötéves terv időszakában a települések gyarapításában kifejtett. A helyi tanácsoknak kötelességük, hogy jól megszervezzék azokat a szervezeti, pénzügyi és más dologi feltételeket, amelyek lehetővé teszik a tervszerű munkát. nyesen megyei tanácstaggá megválasztotta. Az ülés ugyancsak tudomásul vette, hogy Boros András, Dabas nagyközség megyei tanácstagja munkahely-változtatás, Kovács István, Monor nagyközségi tanács megyei tanácstagja munkahely-változtatás, Pe- suth Ambrus, Tököl nagyközségi tanács megyei tanácstagja egészségi állapota, Szász György, Tárnok községi tanács meevei tanánstaíia nyugdíjaztatása, Zima Károly- né, Sülysáp nagyközségi tanács megyei tanácstagja munkahely-változtatás miatt megyei tanácstagságáról lemondott. Végezetül a megyei tanács egyéb kérdésekben döntött, majd úgy határozott, hogy Krntra Pál (Hévízgyörk— Galgahévíz), Deszk Mihályné (Püspökhatvan—Galgagvörk, Ácsa—Csővár), Jávor Józsefné (Veresesvház. Erdőkertes. Sza- da) és V. Budai János (Tahitótfalu, Kisoroszi, Pócsmegyer Szigetmonostor) megyei tanácstagok interpellációiára s szakigazgatási szervek írásbar adják meg a választ. (A navirend két fő vontját lapunk 3. oldalán részletesen ismertetjük.) M. O. A Pest megyei Tanács a két, nagy horderejű dokumentum elfogadása után szervezeti kérdésekkel foglalkozott. Jóváhagyta a megyei tanács 1977. évi munkatervét és tudomásul vette a megyei tanács szerveinek idei munka- programját. Ugyancsak egyhangúlag elfogadásra került a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1977. évi munkaterve. Tudomásul vette a megyei tanács ülése, hogy több járási-városi népi ellenőrzési bizottságnál a tagságról való lemondás történt. A lemondások miatt a megyei tanács a járási-városi népi ellenőrzési bizottságokba a megüresedett helyekre tagokat választott. Ezek sorában többek között a dabasi járási népi ellenőrzési bizottság elnökévé választotta meg Morva Lászlót, a gödöllői járási-városi NEB elnökhelyettesévé pedig dr. Dömsödy Lászlónét. Tudomásul vette a testület a megyei tanács ügyrendi bizottságának tájékoztatóját a megüresedett megyei tanácstagi helyek betöltéséről. Ennek értelmében Cegléd város tanácsa Bán Lajost, Albert- irsa nagyközség tanácsa Gyo- 'vai Pált. Ócsa nagyközség tanácsa Farkas Pálnét törvéSzervezeti kérdések A testület elé kerülő második jelentős dokumentum Pest megye ötéves területfejlesztési terve volt Az 1976— 1980. közötti időszakra szóló, s a tanácstagokhoz előzetesen írásban eljuttatott anyaghoz Császár Ferenc, a megyei tanács általános elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést Egyebek között méltatta a megye fejlődését a negyedik ötéves terv időszakában, majd aláhúzta, hogy első ízben készült olyan program, amely településkategóriánkénti csoportosításban is felvázolja a megteendő utat. Rámutatott a megyei tanács általános elnökhelyettese arra a különleges helyzetre, amelyet Pest megye a Központi Iparvidék részeként elfoglal. A testület elé terjesztett program megfelelően tükrözi ezt a sajátos szerepkört, s céi tudatosan törekszik azoknak a feszültségeknek a feloldására, illetve enyhítésére, amelyek a különböző településkategóriákon belül, valamint településkategóriák között felhalmozódtak. Nagy nyomatékkai emelte ki Császár Ferenc, hogy a területfejlesztés tervét a gazdasági növekedés folyamatosságával kell megalapozni. Ennek döntő mozzanata a szelektív ipar- fejlesztés, az élőmunka takarékos hasznosítása. Beszéde befejező részében a főváros és Pest megye együttműködésének eredményeit és teendőit elemezte. Az írásbeli és szóbeli előterjesztéshez elsőként dr. Ma- d as László (Dunabogdány, Leányfalu, Visegrád) szólt hozzá. Hangsúlyozta, hogy olykor még településeken belül is rendkívül nehéz megteremteni az együttműködést a különböző vállalatok, szövetkezetek és intézmények között, s ezért Visegrádon kísérletképpen koordinációs bizottságot hoztak létre. Dr. Madár János (Kistarcsa—Kerepes) elismeréssel említette, hogy a tervezet település- kategóriánkénti felépítése lehetővé teszi az összefügeések felfedését, s így a nagyobb áttekintést. Beszélt a megye A tanácstagokhoz előzetesen eljuttatott írásbeli anyaghoz Vágvölgyi József, a Pest megyei Tanács VB pénzügyi osztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőben rámutatott, hogy a költségvetés és a fejlesztési alap tervezetének elkészítését, széles körű munka előzte meg. Ebben országos szervek éppúgy szerepeltek, mint a helyi tanácsok. Beszéde további részében a pénzügyi osztály vezetője rámutatott, hogy 1976-ban a tanácsi gazdálkodás több területén rendelkezésre állt a szükséges pénzügyi fedezet a fejlesztési munkákhoz, ennek ellenére a forintok egy részét nem használták fel. Az ilyesfajta „megtakarítás” fényt vet arra, hogy a helyi tanácsok tevékenységében még mindig nem kapott megfelelő helyet az előkészítés, a különböző beruházások és fejlesztések gazdasági-műszaki megalapozása. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert az indokoltnál nagyobb pénzmaradvány a tervszerűség kritikájaként fogható fel, illetve az idei gyorsabb növekedést csakis célratörőbb gazdálkodással lehet elérni. Kitért az előadó a tanácsi gazdálkodás stabilitásának fontosságára, majd a terv főbb pontjait és arányait taglalta. Hangsúlyozta a tartalék- képzés fontosságát, s azt, hogy csakis a pénzügyi fedezettel rendelkező fejlesztési elképzelések megvalósítását kezdjék meg a helyi tanácsok. A napirenden szereplő téma tárgyalásában elsőként Korács István, Pécel megyei tanácstagja kért szót. Egyebek között Kiemelte, hogy az idei költségvetés és a fejlesztési alap terve összhangban áll a megye V. ötéves tervével, azaz folyamatos haladást tesz lehetővé. A továbbiakban a lakásépítés teendőivel foglalkozott, majd kitért az általános iskolai tantermek építésének fontosságára, hangsúlyozva, hogy ilyen tekintetben a gödöllői járásban is nagyon nehéz a helyzet Kovács Gyula (Szentendre) a tanácsi gazdálkodás pénzügyi lebonyolításának néhány kérdését elemezte. Rámutatott, hogy taPr*"T.+?'atok alapján nem ritka eset az, amikor a pénzügyi fedezet ténylegesen a tanács rendelkezésére áll, mégis fizetés- képtelenné válik, mért nem hajtották végre kellő időben és módon a formai lebonyolítást. Az ilyen fennakadások fölösleges zavart és többletmunkát okoznak mind a tanácsoknál, mind a pénzügyi szerveknél. A továbbiakban arról beszélt, hogy az V. ötéves terv teljesítésében nagy jelentősége van az idei feladatok megvalósításának. s különösen igaz ez a lakásépítésben. Itt elsősorban az előkészítés javítására, a kivitelezés koncentrálására van szükség és több példa bizonyítja, hogy erre mód is nyílik. Ehhez azonban az szükséges, hogy a helyi tanácsok az eddiginél nagyobb figyelmet fordítsanak a célcsoportos lakásépítés teendőire, s valamennyi feltételét teremtsék meg ennek a munkának. Az erőket napjainkban elsősorban a már folyamatban levő beruházásokra kell összpontosítani — mondotta végezetül. A megyei tanács számvizsgáló, valamint tervgazdasági bizottsága megbízásából Pappert Ádám (Üröm—Pilisboros- jenő, Solymár) tolmácsolta azt az elismerést, amelyet az előterjesztés készítői megérdemelnek. A továbbiakban arról beszélt, hogy a kívánságok nem válhatnak automatikusan feladatokká, azaz ennek a tervnek is rangsorolnia kellett. ípacs László (Érd) egyebek között a lakásépítési feladatokkal foglalkozott és felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenleginél nagyobb segítséget kell kapnia a magánépítkezőknek. Beszélt arról is, hogy néhány helyi tanácsnál rendkívül nagy teher hárul a Tükrözve a különleges helyzetet Péntek délelőtt a megyeháza dísztermében ülést tartott Pest megye tanácsa. A dr. Mondok Pál elnökletével lezajlott tanácskozáson két fontos dokumentumot fogadott el a testület, valamint egyéb kérdések sorában döntött. A jóváhagyott napirendnek megfelelően először Pest megye 1977. évi költségvetése és fejlesztésialap-terve került megvitatásra.
