Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-15 / 12. szám

ZöldségtermeBésl szakcsoportok A Monorvidéki ÁFÉSZ mű­ködési területén eddig három községben. Üllőn, Vasadon és Nyáregyházán alakult zöldség- termelési szakcsoport. A járá­si székhelyen most van alaku­lóban a zöldség- és virágmag­vakat termelő szakcsoport, amelybe eddig húszán jelent­keztek. A szakcsoport iránt érdek­lődők az ÁFÉSZ üllői központ­jában kaphatnak részletes fel­világosítást. Ügyeletes orvos Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács­háza), Gyomron és Péteriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., tele­fon: 26), Monoron és Monori erdőn: központi ügyelet (Mo- nor, Petőfi Sándor u. 30., tele­fon: 407), Maglódon és Ecse- ren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pilisen, Nyáregyházán, Csév- haraszton és Vasadon: dr. Illa- nicz Elemér (Pilis, Rákóczi u. 13.), Sülysápon, Üriban és Mendén: dr. Józsa András (Mende), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Pallin- ger Georgina tart ügy eletet va­sárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron á főtéri, Vecsésen a Halmy-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Varga, János, Monor, Balassa B. u. 19/b. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton 12-től 16 óráig és vasárnap reggel 8-tól 16-ig (13-tól 15-ig ebédszünet), Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb idő­pontban az ügyeletes állator­vos címén. Mit játszanak a filmszínházak? Gomba: A Sakál napja. Gyömrő: Hogyan fojtsuk víz­be? Maglód: Az ötödik pecsét. Mende: A két aranyásó; Mo­nor: Monsieur Verdoux. Éjsza­kai előadáson: A vénlány. Pi­lis: A stadion őrültjei. Sülysáp: A stadion őrültjei. Üllő: Vi­gyázat, vadnyugat! Vecsés: A Charlot-k bejárják Spanyolor­szágot. Éjszakai előadáson: Egy bolond Párizsban. monomidüq ' A P E S T MÉG V El 'Hl R L A P K ÜLONKI AD A S A xix. évfolyam 12. szám 1977. JANUAR 15., SZOMBAT Egy esztendő mérlege Nehéz körülmények, eredményes munka Adottság ok és lehetőségek a Monorí Állami Gazdaságban NÉGY CSAPAT A NÉPSTADIONBAN (IV.) Újabb más Ami sikerült a Pilisi KSK- nak. a VIZÉP vecsési csapa­tának, az Üllői Tsz SK-nak, az sikerült a sülysápi gárdá­nak is. A sülysápi labdarúgók 1975- ben kerültek fel a megyei baj­nokságba. Újoncként, a ne­gyedik helyet szerezték meg, ami nagy bravúrnak számí­tott. De még ennél is kelle­mesebb emlék az MNK-ban való helytállásuk. A járási és megyei selejtezőben például, hallatlanul nagy iramú mér­kőzésen, többek között a Vá­ci Híradás NB Ill-as csapa­tát is elütötték a továbbjutás­tól. s­Az országos selejtezők so­rán az első nagy ellenfél a Békéscsabai Tanács Agyagipa­ri SK volt. A rendes játék­időben 2:2-re alakult az ered­mény, a 11-es rúgásokban azonban a járásibeliek jobb­nak bizonyultak a viharsar­kiaknál. A Szolnoki MÁV ke­ményebb diónak bizonyult, el­lene már nem ment úgy a já­ték. Igaz, nélkülözték egyik legjobb csatárukat, Motolait, 4:1-re kikaptak, de ebben a fordulóban a többi alacso­nyabb osztályú is elbúcsúzott az MNK-tól. Sokáig kétséges volt, hogy tavaly a Szabad Föld Kupa döntőjét, a Paks—Sülysáp- mérkőzést hol rendezzék meg? Szerencsére, a rendezők méltó keretet biztosítottak a talál­kozónak : a magyar—francia válogatottmérkőzés előtt lép­tek pályára tárásunk képvise­lői. Legalább ezer lelkes szur­koló buzdította a csapatot a Népstadionban. Sajnos, a megilletödöttség nagyon meg­látszott játékán, 4:2-re a Tol­na megyeiek győztek, így övék lett a Szabad Föld Ku­pa. Amikor a csapatkapitány átvette a második helyezett­nek járó érmeket és a fel­szerelést, azért felcsattant a teps a nézőtéren. Kik vívták ki a nagy si­kert? Trepák István, Zima Károly, Csen Ferenc, Sporléder Ist­ván, Zenien József, Merczel Sándor, László Ferenc, Tóth Sándor, Veróczky Viktor, Motolai József, Békési Géza, Szabó Béla, Lányi György, Németh Gyula és Szvitek Gyula. Nagy része volt a sikerben Kocsis István edzőnek is. Az MNK-ban való helytállás újabb eredményekre sarkall­ta a sülysápi labdarúgókat. Az 1976/77-es bajnokságiban az őszi idényt az első helyen fe­jezték be. Az MNK-ban már nem sikerült nekik a helytál­lás: kiestek. Most már legfőbb céljuk a bajnokságban való további helytállás. Ha tavasszal is olyan kiegyensúlyozottan szerepelnek, mint az ősszel, akár bajnokságot is nyer­hetnek. S a bajnoki cím megszerzése még a népstadion­beli szereplésnél is nagyobb teljesítmény lenne. (g.) Ezúton köszönöm meg mind­azoknak az ismerősöknek, szom­szédoknak, akik szeretett édes­anyám Marton Ilona elhunyta al­kalmából kifejezték részvétnyilvá­nításukat és koszorút helyeztek sírjára. Külön köszönöm a Vető­mag Központ és a PEVDI vezetői­nek és dolgozóinak azt az anyagi és erkölcsi támogatást, amellyel segítségemre siettek, enyhítették gondjaimat. Jakab Józsefné. mondta az igazgató. — Sajnos, ebből a fontos gabonából nem sikerült annyit termelnünk, hogy elértük volna az orszá­gos átlagot, pedig szerettük volna. A mi talaj adottságaink figyelembevételével, többre nem vállalkozhattunk, de ezt a célt az idén mindenképp el akarjuk érni. Persze, a péceli dombokon, a monori járásban található laza talajon ez nehe­zebb lesz, mint az ország olyan területein, ahol kedvezőek az adottságok. — Milyen évet zárt az ál­lattenyésztési ágazat? — Ügy hiszem, eredményei­vel elégedettek lehetünk, 1975-ben átlagban 3 ezer 246 liter tejet fejtünk egy tehéntől, tavaly azonban már 3 ezer 612 litert. A tejhozam ilyen mértékű nö­vekedése azért is figyelemre méltó, mert a tehénállomány­nak javarésze még ma Is ma­gyartarka, a Hungarofríz faj­ta nálunk még csak ezután jut nagyobb szerephez. Jelenleg egyébként összesen 1250 tehe­net fejnek istállóinkban. A gazdaság tavaly 12 ezer 500 sertés leadásával járult hozzá a húsellátás zavartalan biztosításához, a tervnek meg­felelően. — A szarvasmarhatartás és sertéshizlalás további fejleszté­sének pillanatnyi akadálya az istállók, ólak túlzsúfoltsága — mondta Kiss Lajos. — Ez azonban csak ideiglenes aka­dály, mert az idén is, vala­mint a későbbi években is tervezzük olyan beruházások megvalósítását, amelyek növe­lik a férőhelyek számát. Néhány szót szólnunk kell arról a kollektíváról is, amely a tavalyi nehézségeket leküz­dötte. Az állami gazdaság ál­landó dolgozóinak létszáma: 1524 férfi és nő. Közülük 1335 fizikai dol­gozó, 623 rendelkezik va­lamilyen szakképzettséggel, ötven felsőfokú, 90 középfokú végzettséggel. A Monori Álla­mi Gazdaság dolgozóinak 60 százaléka törzsgárdatag. Az erős, lelkes és képzett kollek­tíva az idén is meg tud majd birkózni a gondokkal. — Tavalyi pénzügyi ter­vünkben 517 millió- forintnak megfelelő termelési érték elő­állítását tűztük ki célul — mondotta az igazgató. — Har­minchatmillió forint nyeresé­get terveztünk. Remélem, a végeredmény is e terveket kö­zelíti majd meg, s akkor való­ban elégedettek lehetünk múlt évi munkánkkal. V. J. Felkészült az idényre Bár még néhány hét hátra­van a tavaszi faültetési idé­nyig, a Sasad Mjgtsz gyömrői faiskolai lerakata (Mended út 12). már gazdag választékkal várja a vásárlókat. Sokféle díszcserje, örökzöld és egyéb gyümölcsfa áll az érdeklődők rendelkezésére. Az idén a választékot bőví­tették az utcafásításihoz leg­jobban megfelelő gömbakác­cal és egyéb díszfákkal is. TAKARMÁNNYAL TELI ETETŐK Tél az erdőben OSZTRÁK VADÁSZOKAT VÁRNAK Téli álmát alussza a végte­len erdő, mező. Fehér lepel bo­rítja a tájat, a szüntelen csen­det csalk a hét végi vadásza­tok puskazaja veri fel néhány órára. A gyömrői Lenin Vadásztár­saság 8500 hektáros terü­letén is javában tart a va­dászati szezon. Tavaly csak­nem négyszáz nyúl, ezernyolc­száz fácán és fogoly került puskavégre, zömét a MA VAD vecsési telepére szállították. A vadászati szezon szeptem­bertől februárig tart. Az ed­dig eltelt időszak is eredmé­nyesen zárult a vadásztársa­ság életében. Legutóbb például nagyon sikeres volt az élő- nyúlbefogás: 275 tapsifülest fogtak be, s többségüket nyu­gati országokba exportálják majd. Minden hét végén, szombaton és vasárnap tarta­nak szervezett vadászatot, a társaság tagjainak részvételé­vel. A szezonból hátralevő másfél hónap bőven ad még tennivalót a vadászoknak. To­vábbi nyúl- és fácánkilövést terveznek. Tavaly tíz vadkant lőttek ki, az idén szintén sike­rült egyet leteríteniük. Rend­szeresen eljönnek a külföldi vadászok is. Tavaly tíz őzsu­tát és egy bakot lőttek az Ausztriából érkezett vendég­vadászok, aiklket az idén is várnak. Az erdő apró- és nagyvadjai télen sem fáznak, éheznek. A több, mint 170 fácánetető és a 20 nagyvadetető állandóan megtelik friss szemes- és szá­lastakarmánnyal. Több mint 400 mázsát adnak az állatok­nak a téli hónapokban. A vadásztársaság e^rik leg­fontosabb feladata a fácánne­velés. Tavaly csaknem kétezer fácánt neveltek fel, az idén még több felnevelésére vállal­koznak. Gyomron, a Bubik-tanyán a a vadászházat felújították, csi­nosították. A Mendei útról a villanyt is bevezették, alig 50 ezer forintos költséggel. A két kilométeres vezeték építé­séből a társaság tagjai is ki­vették részüket, az elvégzett társadalmi munka értéke meg­haladja a százezer forintot. A hátralevő hetekben dú- vadirtást és vadszámlálást is tartanak az erdőkben. A terü­letükön működő termelőszö­vetkezetekkel jó a kapcsola­tuk, ennek is köszönhető, hogy az elhullás a minimálisra csökkent. Az idén tervbe vették, hogy patronálni fogják az egyik gyömrői óvodát, tízezer forin­tot szánva rá. (g. j.) Dobogókőre, Zemplénbe, Erdélybe kirándulnak Lassan hagyományossá vá­lik, hogy a gyömrői fiatal uta­zók klubja a szilvesztert az ország valamelyik szép táján tölti. A legutóbbi szilveszte­ren Hollóháza volt az úticél. Január 29-én kerül sor az idei első túrára: Dobogókőre látogatnak el a gyömrőiek. Márciusban a Zemplénbe, má­jusban Kőszegre, júliusban a szentendrei szabadtéri já­tékokra, valamint Erdélybe, augusztusban Pécsre, Mohács­ra és a Villány vidékre jut el a társaság, míg az utolsó na­gyobb túra októberben Egerbe, valamint a Szalajka völgyébe vezet. Fenntartják a klúbkapcsoia- taikat, olytatják a színházláto­gatásokat, február hatodikán például a Thalia Színház Bánk bán előadását nézik meg első­ként. Részt vesznek a lemez­klub programjaiban, s február végén sort kerítenek első nyilvános rendezvényükre is: farsangi estet tartanak a mű­velődési házban, amely a ter­vek szerint, a korábbiaknál több érdekességet ígér. (f.) jeS leiUJlUclöctb VCgCiiun.. munka volt, hiszen több mint kétezren dolgoztak három évig azon a szakaszon. Még abban az évben, amikor párt­tag lettem, párttitkárnak is megválasztottak. A járási pártbizottságba kerültem 1952-ben, az agitációs és pro­pagandaosztály munkatársa lettem. Néha sok, néha kevés — Hogy lett a munkásőrség tagja? — Az ellenforradalom leve­rése után, 1956. november 7- én, mi szerveztük újjá a párt- szervezetet a járási székhe­lyen. Heten jöttünk össze, s megalakítottuk a pártalap- szervezetet. Sokszor tanács­koztunk néhányan itt, Mono- ron, éreztük, szervezetten kel­lene fellépni a még meglevő helytelen nézetek ellen, az esetleges rendbontók, hangos- kodók ellen. 1957. február 21- én kijött Monorra a megyei pártbizottság első titkára. Egybegyűltünk vagy tizen a járási pártbizottságon, mind­azok, akikkel korábban már beszéltünk valami hasonlóról, mint a munkásőrség. Akkor tudtuk meg, hogy országosan megkezdődött a munkásőrség szervezése. Módunkban áll, hogy fegyverrel védjük meg a proletárhatalmat, mindazt, amiért addig is küzdöttünk. S mivel mi addig sem voltunk tétlenek, megkezdtük a szer­vezést. Egy hót múlva jelent­hettük: a monori járási mun- kásőregység a haza védelmére együtt áll. — Hogy kik segítettek a szervezésben? H. Kovács Já­nos, Kovács László, Gronszki János. Sima István, Izmán János, Kupecz Ferenc, Imre Ádám. Balogh Péter és jóma­gam. Közülük Kupecz Ferenc, Balogh Péter és én a megala­kulástól kezdve dolgozunk a munkásőrségiben. — Húsz év nagy idő. Ho­gyan emlékezik vissza a mun­kásőrségben eltöltött eszten­dőkre? — Az igazság az, hogy húsz év néha soknak, néha kevés­nek tűnik még az ember éle­tében is. Nekem kellemes em­lékeim fűződnek a két évti­zedhez. Munkásőrtársaimat úgy ismertem meg, olyanok, akik mindig, mindenkor ké­szen állnak a haza, a munkás- hatalom megvédésére. Egy nagy családdá forrtunk össze. Ezt a húsz évet sohasem fo­gom elfelejteni, az életem leg­tartalmasabb évei közé tarto­zott. Marad tennivaló — Amikor a MEZŐGÉP Vállalattól, 1975-ben nyug­díjba mentem, a monori nagy­községi pártbizottság javasla­tára, párttitkárnak választot­tak meg a területi II. számú alapszervezetben. Sokat gon­dolkodtam azon. de jó is len­ne mindkét helyen továbbra is helytállnom. Most mégis úgy döntöttem, a munkásőr­ségtől búcsút veszek, leszere­lek. Egy kicsit elfáradtam. — A párttitkári teendőkép­pen elég munkát adnak ne­kem azonban továbbra is. Ha kell, azért segítek mindenkor. Vállaltam például a fiatal munkásőrök szervezését a já­rási székhelyen ezután is. — Feleségem segítsége nél­kül nem tudtam volna ilyen eredményesen helytállni. So­kat köszönhetek neki, hogy mindig támogatta az elképze-, léseim megvalósítását. — Most, hogy elbúcsúzik nyilván több lesz a szabad ideje? — Igen. Több időm jut majd a családra. Főleg az uno­káimmal, a tízéves Ferivel és az ötéves Anikóval szeretnék többet együtt lenni. Igaz, ők Sárisápon laknak, de kéthe­tenként hazalátogatnak. A bí­róságon ülnök vagyok, azt a- munkát szintén tovább foly­tatom. S most már lesz időm a házam tatarozására is. amelvhez eddig nem jutottam hozzá. ★ Í Sztanó István ma bú­csút vesz a munkásőrség­től. A Haza Szolgálatáért ♦ Érdemérem arany fokoza- J fának tulajdonosa. Munká- * ja. kitartása, embersége, t méltán lehet néldakép az t ifjú munkásőrök előtt. Gér József Megalakulásának 20. évfordulóját ünnepli az idén a munkásőrség. Ezekben a hetekben országszerte megem­lékeznek a jubileumról, a monori járás Bata Ferenc munkásőrség ünnepélyes egységgyűlését ma, szombaton, délelőtt 10 órakor tartják meg, az MSZMP monori já­rási bizottságának nagytermében. Milyen volt az indulás, hogyan szerveződött az el­lenforradalom utáni nehéz napokban a proletárhatalom védelmére a járási munkásőregység? Erre is visszaem­lékeznék majd a mostani egységgyűléseken, főleg azok, akik húsz évig megmaradtak a járási egység tagjainak. Elsősorban őket köszöntjük a mai napon, s búcsúzunk azoktól, akik két évtizednyi szolgálat után, búcsút vesz­nek az egyenruhától, leszerelnek. Közéjük tartozik Szta- nó István, a járási munkásőrség egyik alapító tagja. Ve­le beszélgettünk. Küzdelmes ifiúsát' Két évtized emlékei Mindig az élet sűrűjében Ha kell, ezután is segít — Munkáscsaládból szárma­zom, édesapám a BSZKRT- nál dolgozott, de földműve­léssel is foglalkozott — mon­dotta. — Édesanyám a ház körüli teendőket látta el, öten voltunk testvérek, velünk is sokat kellett törődnie. Nyár­egyházáról Monorra jöttünk lakni, 1930-ban. Tizenöt éves sem voltam, amikor munkát kellett keresnem, hogy segít­sem a család megélhetését. A Kender- és Jutagyárban kezd­tem dolgozni. Később szeret­tem volna valami szakmát ta­nulni, el is mentem Újpestre, ahonnan azonban hazaküld­tek. Tudomásukra jutott ugyanis,. hogy apám a Ta­nácsköztársaság egyik harcosa volt. Két évvel a háború be­fejezése plőtt szereztem szak­mát. Kőművessegéd lettem. A felszabadulás után öt nappal, bementünk néhányan a MÁV központjába, s munkát kér­tünk. A Nyugati pályaudva­ron fogtunk hozzá a romelta­karításhoz és az újjáépítés­hez. — Huszonnyolc éve, 1949- ben vettek fel a pártba. Akkor már Monoron dolgoztam, a vasút pályafenntartási fő­nökségén. A vasúti pálya tel­Kepletesen szólva, meg bil­leg a nyelve annak a mér­legnek, amelynek két serpe­nyőjébe az eredményeket, il­letve a gondo'kait tükröző szám­adatok kerülnek. A Monori Állami Gazdaságban ugyanis legkésőbb február 20-ig kell elkészülnie az előző év összeg­zésének, amellyel párhuzamo­san, de még januárban az idei tervszámokat, s a mögöt­tük rejlő tennivalókat is meg­határozzák. Kiss Lajos igazgató azon­ban már értékelte az általa vezetett, rendszeresen több mint 1500 dolgozót foglalkoz­tató gazdaság .munkáját. — Milyen megállapításra jutott? — Tavaly még nem sikerült minden tervünket teljesíte­nünk, én ezért úgy ítélem meg tevékenységünket, hogy bár egy-két eredményünk elmarad az előirányzottól, több területen a lehetősé­gekhez és a körülmények­hez mérten, sikereket ér­tünk el. Például azokban a rendkívüli száraz hetekben, melyekben nár haldokolni látszott a ku­korica, bizony, kevéssé bíz­tunk abban, hogy ebből a ta­karmányból még eléggé ked­vező átlagtermést, 43 mázsát ;akaríthatunk be hektáron­ként. Több más növényféle sem fizetett rosszul. A Monori Ál- ami Gazdaság szőlőtőkéi egy nektáron 73 mázsa bornak va­ló fürtöt neveltek, az alma- :ák ugyanekkora területen ösz- szesen 370 mázsa jóízű, mo­solygó gyümölcsöt ringattak az ágaik között. A burgonya át­lagtermése 230 mázsa lett. Egy hektáron 26 mázsa magborsó termett. — A legtöbb gondot szá­munkra a búza okozta —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents