Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-15 / 12. szám

Tanácsülés — délután Nemrég született döntés arról, hogy a jövőben a községi tanácsok Is a dél­utáni órákban tartják ülé­seiket. E rövid tájékoztatás máris élénken foglalkoztat­ja a tanácstagokat, nem­különben a tanácsok ve­zetőit. Némelyek szerint csökkenni fog az illések aktivitása, esetenként el­húzódnak a késő esti órá­kig, többen lesznek a hiányzók. Az effajta aggályoskodás, úgy érzem, alaptalan. A ta­nácstagok többsége ezután is megjelenik az üléseken, legfeljebb néhány órát sza­bad idejükből áldoznak. Attól sem kell tartani, hogy a tanácskozások elhú­zódnak. Persze ennek egyik alapfeltétele az ülések gon­dos előkészítése, a napi­rendre kerülő anyagok idő­ben való kiküldése, a vita határozott irányítása. Ma­gam is sokszor véltem úgy, hogy a megyei tanács­ülés, amikor 5—6 napiren­di pontot tárgyalunk, a késő délutáni órákig tart. Nem így történt. Ezen a szinten, ha nem is gyak­ran, előfordul — ha a ta­nács egyetért az előter­jesztéssel —, nincs kérdés, hozzászólás, nem húzzák fölöslegesen az időt. He­lyes az is, hogy már a ta­nácsülés előtt számba ve­szik a lehetséges hozzászó­lásokat, sőt, ha kell, be- rekes'Zitik a vitát Ezt lehet. PEST MEGYE. HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA mim. IV. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 1977. JANUÁR 15., SZOMBAT Hat torony, hatszáz vagon gabona Megkezdték a fémsilók feltöltését A szilasligeti általános isko­lába 59 kisdiák jár. Csak az al­só három osztály működik itt, de ez_is nagy könnyebbség a helybelieknek, hogy nem kell több kilométerre elkísérni is­kolás gyermekeiket. Az itt ta­nító három pedagógus ered­ményeiről és gondjairól tájé­koztatott Kovács Sándorné is­kolavezető. — Régen csupán egy terem­ben tanítottunk, két esztendeje aztán a volt Szilasmenti Ter­melőszövetkezet— nagyrészt az ottani dolgozók gyermekei jár­nak hozzánk — újabb két tan­termet és mellékhelyiségeket épített. A korszerű berende­zésről Kerepes és Kistarcsa nagyközségi közös tanácsa gondoskodott. Ezzel a segít­séggel megteremtették a kor­szerű tanítás legfontosabb fel­tételeit. Két tanterem a szövetkezettől — Ennek ellenére marad­tak még nehezen megoldható gondok. A legnagyobb, hogy nincs a környékünkön óvoda. Ezért a szülői házból közvet­lenül hozzánk kerülnek a gye­rekek. — Hogy a többiekkel szem­ben ne szenvedjenek hát­rányt, minden tavaszon’ isko­laelőkészítő, szoktató foglalko­zásokat tartunk. A tanítás után kerül sor a kicsinyek nagy türelmet kívánó kéz­ügyesség-fejlesztésére, a be­szédkészség elsajátíttatására, számtani alapismeretekre, iro­dalmi foglalkozásokra, a test­nevelés és az ének oktatására, s erre bizony nekünk is fel kell készülnünk. Az előkészítő általában három hónapig tart. Ez sajnos, elég kevés idő arra, hogy a közösséget és a rendsze­res foglalkozásokat megszokják a kicsinyek. A megnyugtató és kielégítő megoldás az lenne, ha mód nyílna arra, hogy a kicsinyekkel a teljes témát' alaposan ismerő pedagógusok foglalkoztathatnának. Ennek pedig fő akadálya, hogy kevés a nevelő. „Hat órakor már itt topognak” — A szülők jelentős része kora reggeltől késő estig dol­gozik. Előfordul, hogy néhány tanulónk már reggel hat óra körül itt topog az iskola ajta­jában. A tanítás után sokáig nem foglalkozik velük senki. Tanulószoba létrehozásával próbáltunk enyhíteni a bajon. 21 diákunk az utolsó kicsen­getés után is velünk marad­hat, és leckéik megoldásában segítünk, felügyelünk rájuk. Ez azonban mégsem kielégítő megoldás. Olyan napközire lenne szükség, amelyben me­leg ételt is kaphatnának. Elő­fordul, hogy egy-egy tanulónk egész nap nem eszik meleget. Szilasliget önmagában nagyon kicsi, hogy ezt a gondot meg­oldja, valamit azonban mégis tenni kellene. Talán Kerepes segítségével lehetne segíteni gondunkon — teszi hozzá az iskolavezető. Az ideiek ügyesebbek Ezután kellemesebb gondok­ról esik szó: — Az ősszel áttértünk az új rendszerű matematikaokta­tásra — újságolja. — Az a lé­nyege, hogy minden feladatot eszközökkel, számtani játékok­kal oldanak meg a diák­jaink. Csupán féléves ta­pasztalat áll mögöttünk, mégis, már megállapítható, hogy az előző évfolyamokhoz képest az ideiek ügyesebbek, érdeklődőbbek. Itt a leggyen­gébbek érdeklődésének felkel­tése a nehezebb, de ha sike­rül, akkor játékosan sajátítják el a matematika alapjait, és kedvenc tantárgyukká válik. Udvari Gábor Mi lesz itt, ha a nyári nap tűz majd a csupa alumínium óriásokra? így is fejbe kó- lintja az embert a hatalmas tömb, szinte mást sem látni a környékből. Ha a fény csil­log majd vissza róla, új nap­nak hihetjük hirtelenjében. Pedig belül nem meleget ad, inkább hűtésre szolgál. A be­léje halmozott gabonát köny- nyűszerrel, minden fizikai munka nélkül lehet bármikor átszellőztetni. Ha csak nagy lenne, monumentális, az egy­magában semmit sem jelente­ne, de jó is, nagyon jó. Az aszódi malom mellett elké­szült gabonasilóról van szó. A hat, egyenként 6000 va­gon gabonát befogadó fémsiló huszonhárom millió forintba került, kapacitása óránként 60 tonna. Vezérlése teljesen au­tomatikus, távhőmérői kifo­gástalanul működnek. Hol van már innét a lapátos ember; a billentős gépkocsi vagy von­tató odaáll a garat mellé s már csak egy mozdulat az egész. A hatvan-nyolcvan má- zsányi rakomány egy perc alatt eltűnik a falánk torok­ban. A mostani örömöt rengeteg munka, sok vesződség és tö­méntelen bosszúság előzte meg. Az utóbbiak az építés el­ső félidejében. — A silók alapozását az AGROEPSZER kezdte el. Az egész berendezés első átadási időpontja tavaly, június 30-a volt. Érthető aggódással fi­gyeltük^ még az alapozás sem készült el addigra. A fémsilók összeszerelését és a technoló­giai berendezések összeállítá­sát az AGROSZER végezte. A hátrányt már nem tudták pó­tolni, ez fizikailag lehetetlen volt, de a vállalt december 15-i határidőre elkészültek. A vállalat itt dolgozó csoportjá­val öröm volt együttműködni, a Lomkúti Ferenc és Tamás György főszerelők irányította brigád remekül dolgozott — mondja Grandelisz Zoltán, a malomüzem vezetője. Büsz­kén mutatja az új berendezés kívülről is látható részleteit. Elbeszélnie is nehéz, milyen Helyet a közintézményeknek! Az utóbbi években Pécelen is jelentősen nőtt a családi há­zak száma. Ennek egyik követ­kezménye, hogy a korábban foghíjas telkek beépültek, ho­vatovább talpalatnyi hely sem lesz, ahová majd valamilyen közintézményt el lehet helyez­ni. Mert ugyebár senki sem gondolja komolyan, hogy az orvosi rendelő, az élelmiszer- bolt, a bölcsőde, vagy más, az egész lakosságot szolgáló in­tézmény a község szélső utcái­ban épüljön fel, hiszen ebből egy is elég, az orvosi rendelő. Községünk egyik lakója nemrégen felháborodottan tet­te szóvá és kérte, írjak az ő furcsa esetükről. Az egyik köz- intézménynek korábban át­adott területből egy részt ki­hasítottak és ott, a falu köz­pontjában, családi ház épül. Mondhatnám azt is, az ő ba­juk. Fölvetődik azonban; járá­sunk más településein is, hogy csinálják ezt. Gödöllőn pél­dául van egy park, amelynek egy részén, ideális környezet­ben, lakótelep épült, de meg­maradt a park is. Más közsé­gekben úgy használták ki a szabad területei családi ház építésére, hogy maradt hely a közintézményeknek is. Nálunk beépítették a Vásár­teret, főútvonalaim! mentén szinte egyetlen telek sem kap­ható, oda közintézmény csak szanálással épülhet. Így nem marad más hátra, mint óvni a még meglevő kisebb-nagyobb szabad részeket, ahová majd később bölcsőde, orvosi ren­delő, stb. épülhet. Talán cél­szerű volna e helyekre építé­si tilalmat elrendelni. Bizto­sítsunk helyet a községek központjában, olyan telket, ahová közintézmény épülhet, s ne adják el magáncélra még akkor se, ha ötszáz-hatszáz forintot fizetnének érte négy­szögölenként. Bátyusból jzadán Ma este tartják Szadán a művelődési házban a hagyo­mányos batyusbált. nagy segítség számukra ez a három pár fémkoiosszus. — Nemcsak munkaerőgond­jainkat enyhíti, hiszen üze­meltetéséhez nem kell mun­kásokat alkalmazni, hanem az eddig is állandó szállításokban lefoglalt járművek egy része is felszabadult. A gabona le­vegőztetése alulról, átfúvatás- sal történik, nem kell többé attól félni, hogy befullad a termény. Megnőtt a tárolható mennyiség. A malomtelep egész évi őrléséhez szükséges gabonamennyiség belefér, s üresen sem áll majd, mindig lesz benne átmenő készlet. Decerpber óta próbaüzeme­lés folyt s a napokban kezd­ték meg a cellák első feltölté­sét. Az első ütemben kétszáz vagon búzát helyeznek el ará­nyosan a tornyokban, két-há- rom héten keresztül mérik folyamatosan az anyag sül­lyedését. A második ütemben újabb kétszáz vagon követke­zik s a teljes feltöltéssel há­rom hónap alatt végeznek. Kicsit komikus látvány; hi­Xfj. Fekete József felvétele permodern silók tövében régi malom, tűzfalán évszázados felirat; gőzmalom. — Itt csak most kezdődött el a fejlesztés. Talán nem kell sokáig várni, hogy ipar­vágány épüljön, hogy az öreg malom is új ruhát öltsön, persze félreértés ne essék, már ma sem gőz hajtja. Élelmiszeriparunk látványo­san fejlődik. Az aszódiak is megkezdték a felzárkózást, megtették az első és igen nagy lépést. A többi könnyebb lesz. G. Z. Az cgés/séges táplálkozás cs az Egészséges táplálkozás, egészséges életmód címmel TIT-előadást tartanak január 17-én hétfőn este hat órakor a KIOSZ gödöllői körzeti cso­portjának Dózsa György úti székházában. TIT-csoport Bagón Néhány napja a hévízgyör- ki művelődési házban gyü­lekeztek Bag és Hévízgyörk azon értelmiségi dolgozói, akik részt vállaltak az Ismeretter­jesztő munkából. A tanács­kozáson megjelent Kovács Pál, a községi pártszervezet titkára, Hajnal Irén, járási TIT-titliár, Könczöl János, a közös tanács titkára. A helyi elképzeléseket dr. Bazan István, az általános is­kola igazgatója ismertette. Em­Úszóverseny az egyetemen Január 16-án, vasárnap dél­előtt 9 .órakor az edzett ifjú­ságért jelvényszerző akcip ke­retében úszóversenyt rendez a KISZ gödöllői városi bizott­sága az agrártudományi egye­tem úszodájában. A fiatalok különböző versenyszámokban indulhatnak. A fiúk száz mé­teres gyors- és mellúszásban. 200 méteres gyorsúszásban és 1 let kapnak. 4x100 méteres gyorsváltóban mérhetik össze erejüket. A lá­nyok 50 méteren gyors- és mellúszásban, 100 méteren gyorsúszásban, s csapatban a 4x50 m-es gyors- vagy mell­úszó váltóban versenghetnek. Az első helyezettek oklevelet és tárgyjutalmat, a második és harmadik helyezettek okleve­lékeztetett arra, hogy évek óta nem folyt olyan hatékony is­meretterjesztés a községben, mint jelenleg. Szülők akadé­miája a szülőknek, ifjúsági akadémia a fiataloknak, min­dennapi életünk jogi kérdései sorozat a tanácstagoknak és a népfront aktivistáinak. Ezen kívül kismamaklub, nyugdíjasok klubja is műkö­dik, várhatóan megalakul a kertbarátok köre is. A való­ságos igényeket csak a helyi ismeretek birtokában lehet fölmérni, ezért is indokolt a helyi csoport létrehozása. A jelenlevők elsősorban el­képzeléseikről szóltak. Töb­ben sürgették a helyi csoport alkotóműhellyé való formá­lását, a klubélet kialakítását. A TIT bagi-hévízgyörki helyi csoportjának vezetőjévé dr. Bazan Istvánt választották, akit megbíztak a munkaterv elkészítésével, amit a követke­ző összejövetelükön vitatnak meg és fogadnak él. Fik 5c ombati jegyzet Emberek Sohasem a külső, sosem a felszín. Váltig intenek, ne óvodai' férőhelyet írjak, hanem helyet. Ne úgy adjuk hírül; kilencven férőhelyes böl­csödét adtak át, hanem ki- lencvenszemélyes. Forró­sodó szívemet a magyará­zat legott lehűti. Amely pe­dig így szól: férőhelye az álatoknak van, nem pedig nekünk, embereknek. Tud­ják-e, végiggondolták-e mennyire egylábú ez az ér­velés. Ez a szembeállítás. Véletlenül sem a gyermek­ded — mellesleg igaz — tényre gondolok, hogy kö­zös őstől származunk. Álla­ti — sugallják eme érve­lők, tán hiszik is — egyen­lő a durvával, kultúrálat­lannal, tisztátalannal, civi­lizálatlannal. Ember azonos emberivel, humánussal. Kí­méletlenek, kegyetlenek, szemrebbenés nélkül — majd azt írtam: gondolko­dás nélkül — felfalják egy­mást. Az állatok. Ilyesmit gondolnak kimondott ér­veik mögé. Ö, ha így volna, ha ilyen szembeszökő lenne külön­bözésünk az állatvilágtól. Ne mélyedjünk el na­gyon. Általános iskolások is több-kevesebb szakszerű­séggel sorolnák a kétféle élőlény szervezete és szer­vei közötti hasonlóságokat. Nagyon fájó embertelensé­geket se idézzünk most fel. Ne gondoljunk a jó harminc évvel ezelőtt tör­téntekre. Amit szoktunk — nagyon felületesen és pon­tatlanul — elállatiasodás- nak mondani. Vonjunk le következtéseinket primitív példákból. A gödöllői párt- bizottság egyik titkára súg: írhatnál egy glosszát a fű- taposók ellen. Az épület előtt széles, kövezett járda, a gyep dróthuzallal még el is kerítve, némely embe­rek mégis azon közleked­nek. Két méter előnyre tesznek szert. A gödöllői szövetkezet vezetője ismé­telten panaszolja: az épít­kezéshez vezető munkaút­jaikat társcégek gépei ki tudja hányadszor tönkrete­szik. A gépeket vajh kik vezetik? És ők mik, akik a H£V-en azt hiszik, a kocsi istálló. Vagy szemétlerakóhely. Az a nagy kontyos hölgy pél­dául, aki olyan igen óvato­san harapdálja a főtt ku­koricát, nehogy festett ajka hozzáérjen. Majd amikor lecsipegette az utolsó sze­met is, a csutkát fejedelmi mozdulattal ejti a padlóra. A papírral együtt. Vagy az az úr — úriembernek ne­vezhető-e — ki hólétől csurgó csizmáját a párná­zott ülésen nyugtatja. öregek sorsáról olvasok a hetilapban. Hányán tér­nek nyugovóra vacsora nél­kül: a fiatalok nem bírják elviselni nyammogásukat, csámcsogásukat, inkább ágyba parancsolják őket. Ez már, újfent enyhén szól­va, szomorú dolog, térjünk vissza könnyedebb vétkeink­re. A sorbanállók tülekedé­sére, a villamoson, buszon utazók magatartására, a munkahelyen naponta is­métlődő acsarkodásokra. Mire akarok kilyukadni? Nem arra. hogy mi sem vagyunk különbek azoknál, akikkel még össze sem akarjuk hasonlítani magun­kat, féltve felsőbbrendűsé­günket. Semmiképp. Egé­szen egyszerűen: emberek vagyunk. A gálád is, a rút meg a szép is. Erősíteni ne­mes, nagyszerű vonásainkat kell, rosszra való hajlan­dóságunkat szívós önura­lommal kordában tartani, megzabolázni. Egyébként egyetértek: a kisóvodás is személy. Sze­mélyiséggé cseperedhet, ha kicsi korától fogva jó tu­lajdonságait segítjük izmo­sodni. Emberré válhat, ha a körülötte fortyogó, nyüzsgő sokadalomtól — a társadalomtól — s&lc szé­pet és jót hall és lát; tapin­tatot, megértést, közösségi megnyilatkozást. Ez pedig a tágas, világos sok férőhelyes óvodákban kezdődik* Kör Pál \ és kell tenni a helyi taná­csoknál is. A délutáni, munkaidőn kívüli tanácsüléseknek vár­hatóan haszna is lesz. Valószínűleg több válasz­tópolgár is megjelenik az üléseken, amire az utóbbi éviekben nemigen volt pél­da, mert a tanácskozások idején a legtöbben dolgoz­tak. Ahhoz, hogy többen eljöjjenek, a mostaninál alaposabb tájékoztatás is szükséges. Helyes, ha a ta­nácstagok körzetük egy- egy lakosát személyesen meghívják az ülésre. Még fontosabb, hogy minél több fiatalt mozgósítsanak, hi­szen ők lesznek a jövő ta­nácstagjai. Célszerűek a munkaidőn kívül tartott tanácskozások azért is, ,mert feleslegessé teszik a különböző igazolá­sokat. (Mert egy-két mun­kahelyen ugyanis írást kö­vetelnek, mintha a tanács­tag be akarná csapni a vállalatot.) De az sem kö­zömbös, .hogy tízezer ta­nácstag, sok ezer munka­órája nem esik ki a terme­lésből. Persze, a tanácsitör­vény nem zárja ki, hogy ha szükséges, ne tartsam,ak ülést munkaidőben. Re­méljük, a tanácsülések új rendje ismét egy lépéssel előbbre visz a szocialista demokrácia szélesítésének útján. K. I. Napközi, meleg étel, több nevelő Egy kis iskola gondjai Szilasligeten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents