Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-04 / 2. szám

sSMmt 1977. JANUÁR 4., KEDD További távlatok A NEMZETKÖZI KÖZVÉ­LEMÉNY figyelme egész sor fontos nemzetközi találkozóira irányul majd az idén, me­lyeknek kétségkívül első ren­dű szerepe lesz a béke meg­szilárdításáért, a politikai enyhülés katonai enyhüléssel való kiegészítéséért vívott küzdelemben — állapította meg Jurij Zsukov, a moszk­vai Pravda vasárnapi számá­ban napvilágot látott évnyitó nemzetközi szemléjében. Az ismert szovjet politikai hír­magyarázó szerint az idén sor kerül heonyid Brezsnyev INSZK-foeli és franciaországi látogatására. J. Carter, az Egyesült Államok megváltasz fott elnöke a maga részéről kifejezte reményét, hogy az idén találkozhat L. I. Brezs- myewel — írja Zsukov, han­goztatva, hogy a szovjet fél is érdekelt „konstruktív és tárgyszerű párbeszéd” folyta­tásában az Egyesült Államok­kal, különös tekintettel az egyre sürgetőbbé váló hadá­szati fegyveroendszer-korüá- itozási megállapodás megkötés Bének javuló távlataira _ Az új óv töíbbi jelentős po­litikai és diplomáciai akciója közül a Pravda vezető hírma­gyarázója az alábbiakat emeli kiEmlékeztet az ENSZ-köz­gyűlés határozatára, mely sze­rint március végéig össze kell hívni a Közel-Kelettel foglal­kozó genfi értekezletet. Belg- rádban az idén tartják mega helsinki biztonsági konferen­cián részt vevő országok kép­viselőinek újabb tanácskozá­sát, melyen a helsinki meg­állapodások megvalósításá­nak eddigi tapasztalatait mé­rik fel. A Szovjetunió — álla­pítja meg végezetül Zsukov — fennállásának 60. évében különlegesen tevékeny és szé­les fronton kívánja folytatni a bókeoffenzívát az SZKPXXV. kongresszusán elfogadott ha­tározatok szellemében. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK leköszönő elnöke, Gerald Ford hosszú nyilatkozatoit adott az U. S. News and World Report című lapnak az amerikai kül­politika alakulásáról és a kü­szöbönálló feladatokról. Ford véleménye szerint Car­ter hivatalhalépő elnöknek ko­molyan elő kell készülnie ar­ra a találkozóra, amelyet Leo- nyid Brezsnyevvel tervez. Ez­zel összefüggésben kijelentet­te, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatai­ban további reális haladás ér­hető el. Az elnök sajnálkozá­sát fejezte iki, hogy hivatali ideje alatt nem volt képes be­fejezni a Vlagyivosztokban megkezdett SALT-itárgyaláso- kat. „A megállapodáshoz igen közel vagyunk, s kiváló ala­pot teremtettünk az újabb SALT-egyezmény megkötésé­hez” — hangsúlyozta Ford. I Az újév alkalmából természe­tesen az Egyesült Államokban és számos más országban a saj'ó továbbra is sok kommen­tált szentelt annak az inter­júnak, amelyet Eeonyid Brezs- nyev. az SZKP főtitkára múlt szerdán adott Joseph Kinsbury- Smith amerikai újságírónak. A Daily World, az amerikai kommunisták lapja rámutat: a szovjet vezetés mindent elkövet azért, hogy 1977 döntő fordula­tot hozzon a fegyverkezési haj­sza megfékezésében. A Washington Star News ar­ról ír, hogy az SZKP KB főtit­kára határozottan visszautasí­totta több nyugati „szakértő” állításait a Szovjetunió „kato­nai fenyegetéséről”. A kelet­nyugati enyhülés eredménye­ként — hangsúlyozza a wa­shingtoni lap — lehetőség nyílt arra, hogy valóban napirendre kerülhessenek a fegyverzet korlátozásával és a leszerelés­sel kapcsolatos kérdések. A Figaro cimű francia lap szintén hangoztatja, hogy Brezsnyev kész arra, hogy konstruktív megbeszélést tartson Carterrel. A bolgár nép 1976-ban fon­tos lépésit tett a fejlett szo­cialista társadalom építésének útján — jelentette ki Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunis­ta Párt KB első titkára, a Bol­gár Népköztársaság Államta­nácsának elnöke újévi beszé­dében. A bolgár—szovjet ba­rátság minőségileg új színvo­nalra emelkedett — hangoz­tatta a bolgár párt- és állami vezető. Az elmúlt év nagy győzelmeket hozott a béke, a demokrácia, a társadalmi ha­ladás és a szocializmus szá­mára. Az SZKP XXV. kong­resszusának történelmi hatá­rozatai megerősítették az em­berek hitét1 az emberiség bé­kés jövőjében, új erőt adtaik a békeharcosok milliódnak — emelte ki Zsivkov újévi üd­vözletében. Gustáv Husák, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke hangsúlyozta: a Szovjetunióval és a testvé­ri szocialista országokkal való szilárd szövetségünk, barátsá­gunk és sokoldalú együttmű­ködésünk megfelel népeink érdekeinek és szocialista cél­jainak. Nicólae Ceausescu, a Roman Kommunista Párt főHátkára, a Román Szocialista Köztársa­ság elnöke újévi üdvözletében kifejezte kívánságát, hogy az európai biztonsági és együtt­működési konferencia részt­vevői képviselődnek 1977. évi belgrádi találkozója új sza­kaszt jelent, majd a helsinki záródokumentum valóravái- tásáiban. Kim ír Szén, a Koreai Mun­kapárt KB főtitkára, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság elnöke ünnepi beszé­dében, elmondta, hogy az új esztendőben a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ak­tív erőfeszítéseket tesz a szo­cialista országok összeforrott- ságának és szolidaritásának megszilárdítására, Korea önál­ló békés egyesítésének elő­mozdítása érdekében. A. B. T. Egyiptom taktikázik Közeledés az izraeli állásponthoz — Szabadon bocsátások „Panamai" hajó a Szuezi-csatornán Az egyiptomi vezetők át­tekintették a politikai, katonai és társadalmi helyzetet, vala­mint a közel-keleti válság rendezésére irányuló 1976-os kezdeményezések eredményeit. A belpolitikai kérdések közül a legnagyobb hangsúlyt a többpárt-rendszerre való kor­látlan visszatérés megvitatása kapta. Szadat egyiptomi elnök hét­főn kijelentette, hogy a pa­lesztin állam Husszein jordán király és a PFSZ megállapo­dása alapján jöhet létre. Sza- datnák az NBC tv-hálózatban sugárzott interjúja közeledést mutatott az izraeli álláspont­hoz: Izrael a megalakítandó palesztin államot csak Jordá­niával államszövetségben haj­landó elfogadni. Elnöki dekrétum értelmé­ben Egyiptomban szabadon bocsátották Sarari Górna volt belügyminisztert, akit 1971-ben Szadat megdöntésére irányuló kísérlet vádjával először ha­lálra, majd életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Épp így elrendelték Diaeddin Daudnak, az Arab Szocialista Unió egyik volt vezető sze­mélyiségének Szabadon bocsá­tását is. Daudot összeesküvés­LIBANON Új sajtórendelet Továbbra is feszült a katonai helyzet Libanon déli térségé­ben, ahol az izraeli tüzérség ágyúzta a baloldali és palesztin erők állásait. Hírügynökségi je­lentések szerint a jobboldal katonai erősítést kap dél-liba­noni és izraeli területen keresz­tül. Libanonban hétfőn új sajtó- rendelet lépett életbe, amely — az A1 Anvar című lap tájékoz­tatása szerint — előzetes sajtó­cenzúrát ír elő minden sajtó­termék számára, s büntetést helyez kilátásba a vallás, a köztársasági elnök, a haza, va­lamint a Libanon és az arab államok közötti viszony ellen irányuló támadás, az ország felosztására való felbujtás és az arabközi erők tevékenységé­re vonatkozó nem hivatalos információk közlése esetére. Az arabközi biztonsági erők kötelékébe tartozó szíriai kato­nák hétfőn elhagyták a de­cember közepén — ellenséges propaganda terjesztése címén — bezárt hót bejrúti lap szer­kesztőségét. Az időlegesen be­tiltott lapok egy része hama­rosan ismét megjelenik, a L’Orient le Jour legközelebbi száma már ma utcára kerül. ben való részvétel vádjával 1971-ben tízéves kényszermun­kára ítélték. Az egyiptomi hatóságok va­sárnap sajátos körülmények között engedélyezték egy iz­raeli hajónak, | hogy áthalad­jon a Szuezi-csatornán. A ha­jó panamai zászló alatt haladt, fedélzetén — a kapitány kivé­telével — izraeli állampolgá­rok nélkül. Ugyanez a hajó 1975 szeptemberében izraeli felségjelekkel már megpróbált egyszer áthaladni a csator­nán, de sikertelenül. Két má­sik izraeli hajó 1966 és 1967- ben ugyanígy járt. Szadat .egyiptomi elnök és Carter megválasztott amerikai elnök tavasszal találkozik az NSZK területén — közölte egy kariói hetilap. Az egyip­tomi kormányszervek nem cá­folták a találkozóról szóló sajtójelentést. Hétfőn az egyiptomi Nílus deltájában lévő Biyala város­ban nagy apparátussal meg­kezdődött azoknak a szemé­lyeknek a kihallgatása, akiket a szombat-vasárnapi zavargá­sok kapcsán vettek őrizetbe. A deltavidék mezőgazdasági központjában a tüntetések új­év napján kezdődtek a földtu­lajdonosok túlkapásai ellen. Szombaton a rendőrség több tüntetőt őrizetbe vett, vasárnap a városban folytatódtak a tün­tetések, most már a letartóz­tattak szabadon bocsáásáért. Egyiptomi sajtójelentések sze­rint a tüntetők felgyújtották a helyi bíróság épületét, a vas­útállomást és a telefonközpon­tot. Alvaro Cunhal: Meg kel!védeni a íoimdalmi Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára va­sárnap beszédet mondott a Lisszabontól 100 kilométerre északra fekvő Penichében, 1960. ianuár 3-i legendás hírű szökésének színhelyén. Elítélte a kormány arra irá­nyuló igyekezetét, hogy újabb és újabb külföldi kölcsönök felvételével 'próbálja „orvosol­ni” a gazdasági bajokat, hiszen ezzel el adósít ja az országot és politikailag is alárendeli az imperialista nagyhatalmaknak, mindenekelőtt az Egyesült Ál­lamoknak. Cunhal elítélte Soa­res kabinetjének a dolgozók érdekeit sértő és az államosí­tások, a földreform ellen irá­nyuló intézkedéseit. | Bízunk a fenyegető veszé­lyekkel terhes új év kezdetén azonban abban, hogy 1977-ben megerősödik a dolgozók és a demokraták egysége és meg­védik a szabadságjogokat, a forradalmi vívmányokat — mondta befejezésül Alvaro I Cunhal. Santiago Carrillo: Közel van Dolores Iharrurrí hazatérésének napja is... Tüntetéseken követelték vasárnap Spanyolországban a po­litikai foglyok szabadonbocsátását és a demokratikus szabad­ságjogok szavatolását. Barcelonában délután több mint 1000 főnyi tömeg vonult fel a város központjában és tüntetett a politikai foglyok szabadlábra helyezéséért és a katalán auto­nómia kihirdetéséért. A rendőrség erőszakkal oszlatta szét a tüntetőket. A baszkföldi Bilbao mellett, Algorta városában 3000-en követelték a politikai okokból bebörtönzöttek azonnali kiszabadítását és a demokratikus reformok életbeléptetését. A hatósági közegek könnyfakasztó bombákkal és gumilövedé­kekkel támadtak a tüntetőkre és közülük többet megsebesí­tettek. Mától fogva olyan spanyol vagyok, mint a többi — jelen­tette ki a L’Humanité tudósító­jának Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt fő­titkára madridi otthonában. Szabadon bocsátásom nagy győzelem, amely elsősorban a spanyolországi tömegtünteté­seknek és a nagyszabású nemzetközi szolidaritási ak­cióknak tulajdonítható — fűz­te hozzá. Az interjú az FKP lapjának hétfői számában jelent meg. A spanyol rendőrség — kö­zölte az SKP főtitkára — le­tartóztatása után felajánlotta neki, hogy válasszon két lehe­tőség közül: vagy kiutasítják és azonnal a határra vezetik, vagy közrendvédelmi bíróság elé állítják. Én a bíróságot vá­lasztottam. Tudtam, hogy amennyiben kivégeznék az el­rabolt Oriolt, ez válságos hely­zetbe sodorna, de arra gondol­tam, hogy jelenlétem Spanyol- országban nyíltan felveti és előreviszi a SKP legalizálásá­nak kérdéseit — mondotta Carrillo. Ha választhatok egy új spanyolországi bebörtönzés és a száműzés között, a bör­tönt választanám. Nagyon jól érzem magam Spanyolország ■ ban és nem akarok elmenni innen. A L’Humanité emlékeztet ar­ra, hogy a kormány Carrillo szabadon bocsátásával egyidő- ben feloszlatta a közrendvédel­mi bíróságokat, majd ismét az SKP főtitkárát idézi: Szabadon bocsátásommal és a közrend- védelmi bíróságok feloszlatásá­val a kormány jelentős lépést tett. Ha ezekután az amnesz­tiát kiterjesztené valamennyi politikai fogolyra, ez döntő ki­egészítés lenne. Az SKP szá­mára az általános amnesztia elsőrendű kérdés. De Oriolnak, a spanyol ál­lamtanács elnökének elrablá­sáról szólva Carrillo kijelentet­te, hogy még ha Oriol ellenfél is és politikája káros is, az SKP híve szabadon bocsátásá­nak A továbbiakban hangsúlyoz­ta: Képtelen dolog azt tervezni, hogy az SKR-t csak a válasz­tások után törvényesítsék. A A berlini tanácskozás határozatai alapján Anti monopol ista nab azok a szocializmusról. Annak ugyanis, hogy az egyes partok hangsúlyozzák: adott­ságaiknak, történelmi hagyo­mányaiknak megfelelőéin kí­vánnak eljutni a szocializmus­hoz, egyáltalán nem mond el­lent az, hogy a tőkés államok­ban a tömegek számára a szo­cializmus fogalma nem elvon­tan jelemtkeziik, hanem meg­valósult formájáról vonják le következtetéseiket. Három tcnyGZŐ látszik ebben az összefüggésben különösen fontosnak. Először: a szocia­lizmus gyorsabb gazdasági és társadalmi fejlődésének a lehe­tőségei módot adnak a szocia­lizmus előnyeinek még nyil­vánvalóbb bemutatására, és a kapitalista országok dolgozói­ra gyakorolt vonzóerejének növelésére. Másodszor: kedvező feltéte­lek jönnek létre az antikom- munizmus és szovjeteilenesség megfékezésére. Az elmélyülő ellentét a szocialista országok­ban érvényesülő szilárdság és a kapitalista gazdaság fokozó­dó ingatagsága között önma­gáért beszél. Az antikomra u- nizmus visszaszorításával el­hárul a cselekvési egység és a széles körű antimonopolista szövetség létrehozásának leg­főbb eszmei akadálya. Harmadszor: a kommunista pártok utalnak arra, hogy a gazdasági együttműködés a különböző társadalmi rendsze­rű európai országok között nőm szüntetheti meg ugyan a kapitalista válság okait, de mérsékelheti néhány különö­sen drasztikus hatását a mun- kásosiztályra. Egyes orszá­gokban sikerült például a munkalehetőség nagyobb biz­tonságát elérni. Egyebek kö­zött az NSZK-ban több, mint négyszáz cég kötött kooperá­ciós megállapodást szocialista országokkal. Ugyanez érvé­nyes Ausztriára is, ahol a munkáselbocsátások nem öl­töttek olyan méreteket, mint más országokban. Hasonló ta­pasztalaitok vannak Finn-, Francia-, Olaszországban és másutt. legalizálásnak előbb kell be­következnie. Ellenkező esetben önkényesen ki lennénk zárva a parlamentből. Mindazonáltal derűlátó vagyok. A józan ész­nek, amely szabadon bocsátá­somban érvényesült, meg kell nyilvánulnia az SKP legalizá­lásának kérdésében is. Santiago Carrillo végezetül beszámolt arról, hogy szabadon bocsátása után telefonon fel­hívta Moszkvában Dolores Ibarrurrit, az SKP elnökét és azt mondotta neki, hogy véle­ménye szerint a spanyol kor­mánynak rövidesen számára is meg kell adnia az útlevelet. A csomagjaim már készen állnak — válaszolta Dolores Ibarrurri. Azt hiszem, közel van Dolores visszatérésének napja — mon­dotta az SKP főtitkára. Magyar-NDK árucsere-forgalom Hétfőn, a Külkereskedelmi Minisztériumban dr. Szalai Béla külkereskedelmi állam­titkár és Gerhard Nitzschke, az NDK külkereskedelmi mi­niszterhelyettese aláírta a két ország 1977. évi árucserefor­galmi jegyzőkönyvét. 1977-bén a magyar—NDK árucsereforgalom növekedése az előző évihez képest megkö­zelíti a tíz százalékot. Az 1977. évi kölcsönös szállítások érté­két a jegyzőkönyv több mint 1,1 milliárd rubel összegben határozza meg. RHODESIA Diplomáciai erőfeszítések A Rhodesiával foglalkozó genfi konferencia félbeszakí­tása után az afrikai kontinens déli részére helyeződtek át a diplomáciai erőfeszítések. Ivor Richard, a genfi konferencia brit elnöke, már vasárnap óta a Dél-afrikai Köztársaságban tartózkodik és várhatóan hét­főn tárgyal Port Elizabethben Vorsiter dél-afrikai kormány­fővel. Az ADN hírügynökség úgy tudja, hogy Richard Dél- Afrika után felkeresi Botswa­nát, Tanzániát, és Mozamtíi- kot is, hogy konzultációs meg­beszéléseket tartson a felsorolt országok vezetőivel, illetve a rhodesiai felszabadítása moz­galmak képviselőivel. Máris Dar es Salaaimban tartózkodik Sithole, a Zimbab­we Afrikai Nemzeti Unió (ZA- NU) vezetője. Richarddal ja­nuár 7-én és 8-án tárgyal. Ivor Richards afrikai kőr­útjának eddigi mérlege úgy vonható meg, hogy a Rhodesia jövőjével kapcsolatos meg­egyezés időpontja messzebb van, mint valaha. Pretoria' kormánykörök magát Rich?-- dot teszik felelőssé a kialakul' helyzetért. A munkásosztály gazdasági és társadalmi körülményei­nek javulása persze sohasem lesz a monopóliumok ajándé­ka, azoké sem, amelyek szer­ződéseket kötnek szocialista államokkal. Az enyhülés és a gazdasági együttműködés fej­lesztése javítja ugyan a mun­kásosztály harci pozícióit, de nem szünteti meg az osztály­harcot. * Mindezen tényezők együttes figyelembevételével válik le­hetségessé, hogy a munkás­osztály — ahogy a berlini do­kumentum erre felhív — ered­ményesen harcoljon a válság megfékezéséért. Ez megfelel a néptömegek érdekeinek és megnyitja az utat a társada­lom demokratikus átalakítása felé. Vajda Péter PANAMA \ nemzeti szuverenitás véifeínének hete A nemzeti szuverenitás vé­delmének hete kezdődött Pa­namában, így emlékeznek mer arról az 1964 januári tüntetés­ről, amelyet az amerikai ható­ságok fegyveres erővel oszlat­tak szét. Az emlékhét rendez­vényein követelni fogják, hogy az Egyesült Államok adja visz- sza a Panama-csatorna öveze­tét a kis közép-amerikai or­szágnak. VASÁRNAP DÉLUTÁN, ni új év első vendégeként Pe- kingbe érkezett Ziaur Rah­man vezérőrnagy, a Bangla­des Népi Köztársaság sitatáJ riális főkormányzója. / ( A tanácskozáson képviselt pártok egyöntetű véleménye szerint ma lehetőség van arra, hogy a kommunista pártok a legszélesebb tömegeket moz­gósítsák a nyugat-európai de­mokratikus átalakulásokért, a munkások jogainak védelmé­ért és a szocializmusért: a szélsőséges reakció elszigete­lésével az Európában eddig el­ért pozitív változások megszi­lárdításáért. Ez a lehetőség az egyes tő- késországokban nemcsak azon alapszik, hogy a töme­gek elveszítették illúzióikat „a betegség gyógyíthatósága” iránt. A kommunista pártok tekintélye a legkülönbözőbb berendezésű tőkés országok­ban megnőtt, — s van még egy nagyon figyelemre méltó összetevő: a kommunista pár­tok éppen, mert szoros kap­csolatot tartanak a tömegek­kel, nagyon is közvetlenül ér­zik, hogy milyen, képet alkot­A kizsákmányolásnak minden tőkésországban mint­egy „motorjai” a nagy mono­póliumok, növekvő aktivitást fejtenek ki nemzetközi mére­teikben is. A tanácskozáson el­hangzottak alapján az eddigi­nél élesebb képet kapunk a szélsőségesen reakciós erők kontinentális keresztmetszeté­ről és tevékenységének tartal­máról. Ami a keresztmetszetet ille­ti : az említett monopolista csoportokon kívül, amelyek­nek fő ereje „láthatatlansá­gukban.”, személytelenségük­ben rejlik, itt említhetjük a militarista csoportokat, a NATO-büroikráciát, a revam- sista-neofasdszta tömörülése­ket. A monopóliumok „hadi­tervének” lényege nem égy országra, hanem az egész föld­részre vonatkozik: céljuk az enyhülés irányzatának visz- szafoniítása. A kommunista és munkáspártok berlini tanácskozásának záróokmánya alapos, marxista helyzetelemzést adott a hetvenes évek Európájáról. A testvérpártok kollektív tapasztalata sze­rint a kapitalizmus általános válsága a legutóbbi időben el­mélyült. Az, amit általában energiaválságnak neveznek, elvá­laszthatatlan a nyersanyagtermelő országok törvényes jogától, hogy természeti kincseikkel maguk rendelkezzenek. A válság mély ellentmondásokat idéz elő a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatokban. Kifejeződik egyebek között a tőkés világ egyes erőközpontjai, s az egyes országok így az EGK-tagáilamok — monopolista csoportjai közötti kereske­delmi konfliktusokban, az elkeseredett konkurrenciaharcban, valamint a tőkés monopóliumok és a fejlődő országok közötti ellentétekben.

Next

/
Thumbnails
Contents