Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-04 / 2. szám
1977. JANUÁR 4., KEDD xJŰÚíW 3 A reménytő! a sikerig, hosszú az úí Javult az egészségügyi helyzet Több céget emlegetnek úgy a megyében a minden fölött szkeptikusan töprengők, mint akiknek bejött a lutri. Már- már hajlanánk arra, hogy higgyünk a titokban folyó nagy ipari szerencsejátékban, ahol az ötös találat milliárdokat ér, ám óvatosságra int az a közhely számba menő igazság, hogy a gazdasági életben semmit sem lehet a szerencsére bízni. Ha azután tüzetesebben szem-ügyre vesszük az enyhe gúny és az irigység elegyével emlegetett vállalatokat, kiderül, a bejött lutri nem más, mint a józan és hosszútávra szóló stratégia, azon belül pedig az átgondolt fejlesztés gyártásnál, gyártmánynál! a minőségre és a mennyiségre együttesen ügyelő üzletpolitika. Szilárd kapaszkodó öt esztendő, az 1971 és 1975 közötti időszak tapasztalatait, s másik fél évtized, az 1976 és 1980 közé jutó évek terveit vizsgálva arra a fontos tanulságra bukkanhatunk, hogy a negyedik ötéves tervben azok a vállalatok érték el a legdinamikusabb fejlődést — akár a termelési érték bővítését, akár az egységnyi eszközállományra jutó termelés emelkedését vesszük alapul — amelyeknél a munka hosszú távú feladatokhoz kapcsolódott. Aligha véletlen: ugyanezek a termelői egységek készítették a legreálisabb ötéves terveket a mostani időszakra, s annak első esztendei feladatait végrehajtották. Nem szükséges részletesebben ecsetelni, mennyire kedvezőtlen volt 1976-ban az időjárás, s emiatt a zöldség- és gyümölcsültetvények hozama. Ennek ellenére, bár az eredetileg számítottat nem, mégis sikerült ötvenmillió forintos termelésnövekedést elérnie a Nagykőrösi Konzervgyárnak. A magyarázat egyszerű: szilárd kapcsolatokat építettek ki hosszú évek alatt a termelőkkel, biztonságot adtak nekik s kaptak ők ennek fejében. Ugyanakkor a gyári (szervezet rugalmasan igazodott a feldolgozásra érkező nyersanyagokhoz, nem a sűrű átállásokat kifogásolta a gyári közvélemény, hanem azt, ha valamelyik üzemrész nem eléggé gyorsan hajtotta végre azokat. Hasonló utat követett a Pestvidéki Gépgyár a huzalzománcozó berendezések családjának kialakításával. A kábelgépek iránt világszerte nagy a kereslet, a gépipari kivitelben ezek az eszközök jelentős tételt képviselnek, s korszerűségüknél fogva bármelyik piacon elad- I hatók. Pedig amikor nekiláttak [ a fejlesztő munkának, még szó sem volt a minden piacon értékesíthető termékek fontosságáról ... Ez azt mutatja: a távlati népgazdasági célokhoz igazodni üzletnek sem rossz, de keresni, kutatni kell, időben fölismerni ezeket a célokat, azaz a csírából megsejteni, mivé lesz a növény.» Ä hullámmozgás veszélye Ahogy a különálló szemek a láncban kapják meg igazi rendeltetésüket. szerepüket, úgy a vállalati tevékenység sem választható el más vállalatok, intézmények munkájától. Ha tehát az egyik cég mértéket, arányt téveszt, rosszul nézi a naptárt, s csak a mindenkori közvetlen holnapot látja, zavart okozhat másoknál ezzel, ami azután hullámmozgásként terjed, hol gyengül, hol felerősödik, de hat. E hatások valódi erejét akkor becsülhetjük fel igazán, ha leírjuk: hazánkban egy-egy vállalat olykor egész iparággal, iparág túlnyomó részével egyenlő. Ez a helyzet például a cement- és mész- iparban, a papíriparban, a selyemiparban, a leniparban. Ilyen vállalatok esetében különösen nagy, ám másoknál sem csekély súllyal esik latba a rövid- és hosszú távú tervezés uralkodó szerepe. Az tehát,, hogy mekkora a látókör, átfogja-e a partnerek kötelmeit, ru- galmas-e a vállalati szervezet, nem belügye a cégnek, nem függhet szeszélyes elhatározásoktól, esetleg váltakozó vezetők felfogásától. Ez történt egy ideig — negatív előjellel — a Váci Kötöttárugyárban, s történik — pozitív előjellel — napjainkban, amikor saját tapasztalataikból tanulták meg a hosszútáv elsődlegességét. Keveredő okok Mindezt persze egyszerűbb leírni, mint érvényt szerezni neki a gyakorlati munkában. A hosszútávfutáshoz tréning kell, tapasztalat az erő jó beosztásához, s nem hiányozhat a taktikai érzék sem, mikor kell tempót váltani, a bolyban maradni, kiugrani, s elsőként a célba érni. Tagadhatatlan, ilyesfajta ismereteket csak a legutóbbi esztendőkben szerezhettek a vállalatok, hol keservesen, hol könnyedén. A gyakorlatlanság mellé társul azután a kényelmesség, a megszokotthoz ragaszkodás, s máris marad a sokat emlegetett verkli, a folyó termelés szorgalmazása, a napról napra, hétről hétre élés. Előbbiek tudatában már nem hat indokolatlan feltételezésnek, hogy a vállalatok aránytévesztésében szubjektív és objektív okok egyaránt közrejátszanak. A jelen tervidőszakban például a ruházati iparban 17—18 milliárd forint értékű beruházást valósíthatnak meg. Ugyanakkor a cégek tekintélyes csoportja — elsőként a pamutiparban — a reális lehetőségeken jóval túlterjedő fejlesztési kiadásokkal támasztotta meg középtávú programját. Hasonló a helyzet a munkaerő tervezésekor, holott az optimizmus nem lehet vállalati magatartásmód i akkor, ha hiányoznak hozzá a szilárd alapok, a megteremthető feltételek. A hosszútávon futó termelői közösségek ugyanezen a megyeileg fontos iparterületen, így a gyapjú-, a kötő- és hurkolóiparban, más előjelű bizonyítékát adták arányfelmérő képességeiknek. Belső tartalékaik feltárásával, szervezőmunkával a tervezett termelésnövekedés negyven százalékát beruházás nélkül kívánják elérni. Átmeneti állapot Furcsa kettősség? Fogalmazzunk inkább úgy: átmeneti állapot. A vállalatok egy része érzékenyebb, másik része ma még érzéketlen a változásokra. Ahol már megtanultak hosszútávra előre tekinteni, ott fölfedezik, hogy bár ellentmondásokkal vegyítve, de növekszik a népgazdasági szabályozó rendszerben a költségek szerepe, s hogy az eszközter- hek mérséklése, a bér járulék növelése figyelmeztető jelzés a jövőre nézve. A nemzetközi munkamegosztás szükségességének mind sűrűbben emlegetett követelménye sem marad puszta szó a több évre előre gondoló cégeknek, ahogy a fajlagos energia- és anyagfelhasználás csökkentésének teendője szintén átfogalmazódik gyakorlati intézkedésekké ezeken a helyeken. Bejött a lutri, bejön? A boldogulás ilyen útjainak nincs köze a szerencséhez, ahhoz sokkal inkább, hogy jól fogant gondolat okosan születik, s haszonnal megy végbe. E haszon nem nyeremény, hanem nyereség, erkölcsiekben s anyagiakban, hosszútávon, azaz biztonságosan, mert kemény munkával támasztották, támasztják meg azok, akik fölismerték: a restnek a kicsi is nehéz, a serény a soknak is gyorsan a végére ér. Mészáros Ottó Társadalmi szertartások A házasságok nem az égben köttetnek Lassan megtelik a Volánbusz, már csak pár perc lehet hátra az indulásig. Az utaso-k beszélgetnek, a mögöttem ülő például az esküvőjéről mesél a szomszédjának: Fogtunk két tanút az eszpresszóban, felmentünk a tanácsra, tíz perc alatt vége is volt az egésznek. Utána visszamentünk a presszóba, a két tanúnak fizettem egy-egy féldeci gint, és kész. Ök jobbra mentek, mi meg balra, a Fehér Galambba. Minek az a nagy felhajtás, nem igaz? , Nagy felhajtásra, erőn felüli költekezésre, 150—200 személyes lagzira csakugyan nincs szükség ___ De egy kis ün nepélyességre, arra, hogy ez a nap emlékezetes maradjon az ifjú párnák — igen. Elvégre az ember életében nincs mindennap esküvő... — Sajnos, ismerős a probléma — mondja Csonka Csaba, a Pest megyei pártbizottság munkatársa. — Nekünk is vannak olyan tapasztalataink, hogy bizonyos társadalmi rétegek már nem ragaszkodnak az egyházi szertartásokhoz, de nem jutnak el hozzájuk a társadalmi- és tömegszervezetek aktivistái, a családi eseményeket rendező irodák munkatársai sem, hogy megnyerjék őket a társadalmi esküvő, a névadó ünnepség gondolatának. Rendezőirodák Pest megyében az MSZMP Politikai Bizottságának 1969. szeptemberi határozata óta — amely kijelölte a családi jellegű társadalmi szertartások szervezésének helyét, jelentőségét a világnézeti nevelés feladatai között —, sokoldalú nevelő-jelvilágosító munka kezdődött. Általánossá vált az oktatási és kulturális intézmények ilyen irányú tevékenysége; a helyi tanácsok intézkedési terveikben meghatározták a tennivalókat, és többségük testületi ülésen rendszeresen értékeli a fejlődést. — Van mit értékelni? — Kétségtelenül nagy a fejlődés a megyében. A vonatkozó kormányhatározat nyomán a tanácsok eddig a megye öt városában és négy nagyközségében hoztak létre családi eseményeket rendező irodát; ezek minőségi változást hoztak, javult a koordináció és a szervezés, a rendezvények színvonala, esztétikai és érzelmi hatása, és általában javult a lakosság' körében kifejtett propaganda tevékenység. Ä tanácsok megyeszerte nagy anyagi áldozatokat hoztak a családi ünnepségek fényének, külsőségeinek fokozása érdekében. 1970. óta 28 új — az igényeknek megfelelő házasságkötő termet alakítottak ki a megyében, több mint 4,8 millió forintos költséggel; a régebbiek felújítására, felszerelésére 4,1 milliót fordítottak. Ma már a megyebeli városok közül csupán Nagykőrösön nélkülözik a megfelelő méretű, reprezentatív házasságkötő termet, meg a ráckevei járás néhány községében. Az már gyakoribb gond, hogy a meglévő terem kis befogadóképességű, nem fér el benne az egész násznép. — Ezen a bajon úgy lehet segíteni, ha a helyi tanács megkeresi a módot a művelődési házak, klubok, üzemek és intézmények tanácstermének igénybevételére, illetve a számításba jövő helyiségek megfelelő feldíszítésére. Vita helyett - összefogás A hazánkban végrehajtott oktatási reform nem véletlenül helyezett nagy súlyt az iskoláskorúak világnézeti nevelésére. Az idealista nézetek, a vallásos befolyás elleni ideológiai harcot nem az idős korban, hanem már az értelem nyiladozásakor el kell kezdeni. A gyermekszervezetekben, majd az ifjúsági mozgalomban formálódott fiatalt sokkal könnyebb megnyerni a társadalmi esküvő eszméjének, mint azt a házasulandót, akit Dr. SshuEthsisz Emil egészségügyi miniszter nyilatkozata a kórházakról, az ervosetikáró!, a lakosság általános egészségi állapotáról, a gyógyintézeti beruházásokról Továbbfejlesztik 1977-ben a betegellátást Túlzás nélkül állítható, hogy 1978 a jelentős lépések, a döntő fontosságú elhatározások éveként szerepel majd egészségügyünk krónikájában. Mit hozott az elmúlt 12 hónap a lakosság ellátásában, az egészségügyi szolgáltatások bővítésében, s mit várhatunk, az elkövetkezőkben? — a valamennyiünket érintő kérdésekről dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter adott interjút Gergely Róbertnak, az MTI munkatársának. O Hogyan lehet értékelni a kórházfejlesztési program megvalósításának helyzetét, s melyek a gyógyintézeti ellátás javításának soron levő legfontosabb teendői? — A közelmúlt kórházátadásai után elmondható, hogy nincs már ellátatlan terület, 400—500 ágyas kórházak telepítésével felszámoltuk az egészségügy „fehér foltjait”. A gyógyítás mennyiségi feltételeinek megteremtése után figyelmünk most a minőség további javítására irányul. Máris megindult az a több évig tartó folyamat, amely a fővárosi és megyei nagy kórházak, illetve klinikáik — bővítéssel egybekötött — korszerűsítését célozza. A gyógyító-megelőző intézményrendszer működésének korszerűsítése, a gyakorlat által igazolt szervezeti formák széles körű alkalmazása érdekében irányelveket dolgoztunk lel a kórházak új működési szabályzatainak elkészítésé-' hez. Célja, hogy az orvosok és egészségügyi dolgozók jobban végezhessék gyógyító-betegellátó munkájukat. A Hogyan ítéli meg az etikai helyzet javítására hozott intézkedések hatását, s az illegális magángyakorlattal kapcsolatos állásfoglalás visszhangját? — A párt XI. kongresszusának határozata, szocialista egészségpolitikánk tette szükségessé, hogy tisztább etikai légkört teremtsünk. Az etikai helyzet javítását célzó intézkedések: az intézeti etikai tanácsok működésére vonatkozó javaslatok, a keresőképesség elbírálásával kapcsolatos állásfoglalás, az orvosvezetők meghatározott időre szóló kinevezését előíró jogszabály megalkotása, alkalmazása elősegíti majd az etikai helyzet javulását. Néhányan hajlamosak az orvosetika anyagi vonatkozásait túlhangsúlyozni, nyilvánkiskorától templomjárásra ne-i veitek. — Vannak helységek, ahol jó ideig azon vitatkoztak: kinek, melyik szervnek a feladata lenne — például — a társadalmi esküvő megrendezése, ahelyett, hogy összefogtak volna, minél szebben ünnepélyesebben sikerüljön. Van ahol már gazdag hagyományai alakultak ki a társadalmi esküvői szertartásnak, de elhanyagolták a névadó ünnepségeket — vagy fordítva. Sőt: tapasztaltunk olyan szemléletbeli problémát is, hogy a helyi vezetők figyelme egyszerűen nem terjed ki a társadalmi szertartások ügyére, az ezzel kapcsolatos feladatokra. Szebben, színvonalasabban A különböző hibák, mulasztások ellenére is számottevő a fejlődés a megyében. Annak, hogy a Pest megyei Tanács ebben az ötéves tervben további 9 rendező iroda létrehozását irányozta elő, megvannak a társadalmi előfeltételei: a lakosság igényli. Ezt az igényt a jövőben az eddiginél is magasabb színvonalon, esztétikailag szebb környezetben, szélesebb társadalmi bázisról kell kielégíteni. A magasabb színvonal elérhetetlen megfelelően felkészült szónokok nélkül. — Most ebben kell előbbre lépni. Azok közül, akiket régebben kiképeztek ilyen feladatra, már csak néhányan működnek. Ezért is fontos, hogy újból meginduljon a szó- nohképzés. A Pest megyei Tanács az idén több helyen, devalóan sakkal összetettebb kérdéskörről van szó. A szerkesztés alatt álló „etikai kódex” s a most készülő, magángyakorlatra vonatkozó átfogó utasítás minden bizonnyal segít maid a félreértések tisztázásában. Orvosi berkekben kissé indokolatlan izgalmat keltett az intézeten belüli illegális magán- gyakorlatra vonatkozó állásfoglalás. Többek között ez is szükségessé teszi, hogy minél előbb és minél körültekintőbben kidolgozzuk az intézeteken belüli gondozás szabályait, illetőleg az intézetek szerepét az általános gondozásban. Nyomatékosan hangsúlyozom: utasításunk a betegellátás javítását szolgálja, tudatos félreértelmezése, az ellátásra szoruló betegek megengedhetetlen elutasítása ellen szigorúan fogunk eljárni. számának jelentős csökkenése. Megnyugtató az is, hogy a száz élveszülésre eső spontán vetélések aránya az 1973. évi 18-ról 14 százalékra csökkent. Újszülött-halálozásunkat hosz- szú idő óta meghatározza a koraszülések gyakorisága és a koraszülötteket sújtó légzési rendellenességek gyógyíthatat- lansága. Tavaly hét intenzív új- szülöttellátó központot hoztunk létre és további három centrum felszerelése folyamatban van. Az újszülöttekről való fokozott gondoskodás eredménye, hogy az év első tíz hónapjának csecsemőhalálozása történelmünkben először 30 ezrelék alá csökkent országos átlagban. A Melyek a beruházásokkal összefüggő fejlesztések főbb céljai, különös tekintettel az Intézetek gép-müszerellátottságára? A Hogyan lehet megítélni lakosságunk általános egészségi állapotát, s a népesedés alakulását? — Az ország lakosságának egészségi állapota, közegészségügyi helyzete egyaránt javult, s ebben nagy szerepe van a megelőzés kiterjedésének. Jó eredményeket hozott az is, hogy mind szigorúbban tartatják be az egészségre ártalmas munkahelyeken a munkavédelmi rendszabályokat, a települések higiénéjének javulása igen hatékony fegyver a járványok elleni küzdelemben. Javulásról számolhatunk be a demográfiai helyzetről szólva is: lassul az elöregedési folyamat, kedvezőbbé válik a lakosság korösszetétele. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy helyesek voltak a népesedéspolitikai intézkedések: a születésszám emelkedésének mintegy kétharmada ezek hatására következett be. Komoly eredménynek kell tekintenünk a családtervezést, a korszerű fogamzásgátló gyógyszerek és eszközök használatának terjedését, amellyel összefügg a művi vetélések — A fokozatos betegellátási rendszer kiépítésében elsődleges célunk a gyógyintézeti ágyak számának növelése. A krónikus betegek ellátására alkalmas részlegek mellett jelentős anyagi ráfordítással újabb intenzív osztályokat lé- tesítünk. A kórházakban ma már egyre 'több értékes, drága nagyhatású műszer segíti az orvosokat a diagnózis megállapításában, s a terápia folytatásában. Nagyon fontos, hogy ezeket a gépeket, műszereket kellően hasznosítsák mindenütt, s tudatában kell lenni annak is, hogy mind a népgazdaság, mind a betegek ellen vétenek ott, ahol olyan gyógyító berendezéseket igényelnek, amelyeket úgyszólván nem is használnak. A fejlesztésnek tehát mindenütt megfelelő hasznosítással kell párosulnia. Az újjászervezett egészségügyi tudományos tanácshoz kapcsolt műszerügyi bizottság segíti az ágazat vezetését e fontos feladat elvi irányításában, megfelelő ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki. Bővülnek a szakszervezetek nemzetközi kapcsolatai A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott, ahol a magyar szakszervezetek nemzetközi centralizáltan indít, tanfolyamokat, amihez a tematikát a Megyei Művelődési Központ illetékesei dolgozzák ki és előadókat is biztosítanak. Már csak arra van szükség, hogy a helyi' tanácsok és pártezervek a legmegfelelőbb személyeket küldjék el ezekre a tanfolyamokra. Egyébként a társadalmi ünnepségeken közreműködők ■— az anyakönyvvezetők, a munkatársak, a tömegszervezetek képviselői, esetenként a gazdasági vezetők — beszédkultúrája is sokat javult az utóbbi években. A köszöntők, ünnepi megemlékezések tartalmasabbak, őszintébbek lettek, és lényegesen javult az ünnepi műsorok színvonala: képzett zenekarok és amatőr kórusok, tehetséges versmondók vállalkoznak a közreműködésre. Mindezeknek együttes hatására a Politikai Bizottság határozata óta eltelt időkben a társadalmi-családi rendezvények száma lényesen megszaporodott: 1970—74 között például 78 százalékkal. Nászinduló — magnóról Mendelssohn nászindulója éppoly ünnepélyesen hangozhat egy elrejtett erősítővel működő magnókészülékről, mint a templomi orgona hangja; egy gyakorlott, hivatását tehetséggel művelő anyakönyvvezető kedves szavai emlékezetbe vésődnek; egy szépen feldíszített terem is nyújthat meghitt esztétikai élményt. Meggyőzés, ráhatás, nevelés dolga, hogy minél többen válasszák. Nyíri Éva kapcsolataival foglalkozott. Megállapította, hogy mindenekelőtt a szocialista országok szakszervezeteivel épül ki szoros együttműködés, s e kapcsolatok új vonásokkal is gazdagodtak. Rendszeressé váltak a kétoldalú találkozók csakúgy, mint a többoldalú tapasztalatcserék, bővültek az egyes szakmák kapcsolatai, kialakult a munkabrigádok cseréje. Űj szakasz kezdődött a más irányzatú szakszervezeteikkel való kapcsolatok kiépítésében Is európai és nemzetközi méretekben egyaránt. Az Európában végbement politikai változások például lehetővé tették, hogy elkezdődjön a kapcsolatok normalizálása Spanyolország, Portugália és Görögország szakszervezeti mozgalmával. Fokozatosan a magyar szakszervezeték felé fordultak a többi között a skandináv és a Benelux-államok szakszervezetei is, amelyekkel korábban csak lazább kontaktusok alakultak ki. A SZOT elnöksége egyik legfőbb feladatként mondotta ki, hogy a magyar szakszervezetek a jövőben még határozottabban járuljanak hozzá a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egységtörekvéseinek erősítéséhez, az osztályharcos testvérszervezetek, mindenekelőtt a szocialista országok szakszervezeteinek internacionalista összefogásához. Az elnökség felhívja a magyar szakszervezeti mozgalmat, hogy készüljön fel a IX. szak- szervezeti világkongresszusra, továbbá az európai szakszervezetek II. konferenciájára is, támogatva a többoldalú európai szakszervezeti együttműködést.
