Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-04 / 2. szám

1977. JANUÁR 4., KEDD xJŰÚíW 3 A reménytő! a sikerig, hosszú az úí Javult az egészségügyi helyzet Több céget emlegetnek úgy a megyében a minden fölött szkeptikusan töprengők, mint akiknek bejött a lutri. Már- már hajlanánk arra, hogy higgyünk a titokban folyó nagy ipari szerencsejátékban, ahol az ötös találat milliárdokat ér, ám óvatosságra int az a köz­hely számba menő igazság, hogy a gazdasági életben sem­mit sem lehet a szerencsére bízni. Ha azután tüzetesebben szem-ügyre vesszük az enyhe gúny és az irigység elegyével emlegetett vállalatokat, kide­rül, a bejött lutri nem más, mint a józan és hosszútávra szóló stratégia, azon belül pe­dig az átgondolt fejlesztés gyártásnál, gyártmánynál! a minőségre és a mennyiségre együttesen ügyelő üzletpoli­tika. Szilárd kapaszkodó öt esztendő, az 1971 és 1975 közötti időszak tapasztalatait, s másik fél évtized, az 1976 és 1980 közé jutó évek terveit vizsgálva arra a fontos tanul­ságra bukkanhatunk, hogy a negyedik ötéves tervben azok a vállalatok érték el a legdina­mikusabb fejlődést — akár a termelési érték bővítését, akár az egységnyi eszközállomány­ra jutó termelés emelkedését vesszük alapul — amelyeknél a munka hosszú távú felada­tokhoz kapcsolódott. Aligha véletlen: ugyanezek a termelői egységek készítették a legreálisabb ötéves terveket a mostani időszakra, s annak első esztendei feladatait végre­hajtották. Nem szükséges rész­letesebben ecsetelni, mennyire kedvezőtlen volt 1976-ban az időjárás, s emiatt a zöldség- és gyümölcsültetvények hozama. Ennek ellenére, bár az eredeti­leg számítottat nem, mégis sikerült ötvenmillió forintos termelésnövekedést elérnie a Nagykőrösi Konzervgyárnak. A magyarázat egyszerű: szi­lárd kapcsolatokat építettek ki hosszú évek alatt a termelők­kel, biztonságot adtak nekik s kaptak ők ennek fejében. Ugyanakkor a gyári (szervezet rugalmasan igazodott a feldol­gozásra érkező nyersanyagok­hoz, nem a sűrű átállásokat ki­fogásolta a gyári közvélemény, hanem azt, ha valamelyik üzemrész nem eléggé gyorsan hajtotta végre azokat. Hasonló utat követett a Pest­vidéki Gépgyár a huzalzomán­cozó berendezések családjának kialakításával. A kábelgépek iránt világszerte nagy a keres­let, a gépipari kivitelben ezek az eszközök jelentős tételt kép­viselnek, s korszerűségüknél fogva bármelyik piacon elad- I hatók. Pedig amikor nekiláttak [ a fejlesztő munkának, még szó sem volt a minden piacon ér­tékesíthető termékek fontossá­gáról ... Ez azt mutatja: a táv­lati népgazdasági célokhoz iga­zodni üzletnek sem rossz, de keresni, kutatni kell, időben fölismerni ezeket a célokat, az­az a csírából megsejteni, mivé lesz a növény.» Ä hullámmozgás veszélye Ahogy a különálló szemek a láncban kapják meg igazi ren­deltetésüket. szerepüket, úgy a vállalati tevékenység sem vá­lasztható el más vállalatok, in­tézmények munkájától. Ha te­hát az egyik cég mértéket, arányt téveszt, rosszul nézi a naptárt, s csak a mindenkori közvetlen holnapot látja, za­vart okozhat másoknál ezzel, ami azután hullámmozgásként terjed, hol gyengül, hol felerő­södik, de hat. E hatások való­di erejét akkor becsülhetjük fel igazán, ha leírjuk: hazánk­ban egy-egy vállalat olykor egész iparággal, iparág túlnyo­mó részével egyenlő. Ez a hely­zet például a cement- és mész- iparban, a papíriparban, a se­lyemiparban, a leniparban. Ilyen vállalatok esetében kü­lönösen nagy, ám másoknál sem csekély súllyal esik latba a rövid- és hosszú távú terve­zés uralkodó szerepe. Az tehát,, hogy mekkora a látókör, átfog­ja-e a partnerek kötelmeit, ru- galmas-e a vállalati szervezet, nem belügye a cégnek, nem függhet szeszélyes elhatározá­soktól, esetleg váltakozó veze­tők felfogásától. Ez történt egy ideig — negatív előjellel — a Váci Kötöttárugyárban, s tör­ténik — pozitív előjellel — napjainkban, amikor saját ta­pasztalataikból tanulták meg a hosszútáv elsődlegességét. Keveredő okok Mindezt persze egyszerűbb leírni, mint érvényt szerezni neki a gyakorlati munkában. A hosszútávfutáshoz tréning kell, tapasztalat az erő jó be­osztásához, s nem hiányozhat a taktikai érzék sem, mikor kell tempót váltani, a bolyban maradni, kiugrani, s elsőként a célba érni. Tagadhatatlan, ilyesfajta ismereteket csak a legutóbbi esztendőkben szerez­hettek a vállalatok, hol keser­vesen, hol könnyedén. A gya­korlatlanság mellé társul az­után a kényelmesség, a meg­szokotthoz ragaszkodás, s már­is marad a sokat emlegetett verkli, a folyó termelés szor­galmazása, a napról napra, hétről hétre élés. Előbbiek tudatában már nem hat indokolatlan feltételezés­nek, hogy a vállalatok arány­tévesztésében szubjektív és ob­jektív okok egyaránt közre­játszanak. A jelen tervidő­szakban például a ruházati iparban 17—18 milliárd forint értékű beruházást valósíthat­nak meg. Ugyanakkor a cégek tekintélyes csoportja — első­ként a pamutiparban — a reá­lis lehetőségeken jóval túlter­jedő fejlesztési kiadásokkal támasztotta meg középtávú programját. Hasonló a helyzet a munkaerő tervezésekor, hol­ott az optimizmus nem lehet vállalati magatartásmód i ak­kor, ha hiányoznak hozzá a szilárd alapok, a megteremt­hető feltételek. A hosszútávon futó termelői közösségek ugyanezen a megyeileg fontos iparterületen, így a gyapjú-, a kötő- és hurkolóiparban, más előjelű bizonyítékát adták arányfelmérő képességeiknek. Belső tartalékaik feltárásával, szervezőmunkával a tervezett termelésnövekedés negyven százalékát beruházás nélkül kívánják elérni. Átmeneti állapot Furcsa kettősség? Fogalmaz­zunk inkább úgy: átmeneti ál­lapot. A vállalatok egy része érzékenyebb, másik része ma még érzéketlen a változásokra. Ahol már megtanultak hosszú­távra előre tekinteni, ott föl­fedezik, hogy bár ellentmon­dásokkal vegyítve, de növek­szik a népgazdasági szabályo­zó rendszerben a költségek szerepe, s hogy az eszközter- hek mérséklése, a bér járulék növelése figyelmeztető jelzés a jövőre nézve. A nemzetközi munkamegosztás szükségessé­gének mind sűrűbben emlege­tett követelménye sem marad puszta szó a több évre előre gondoló cégeknek, ahogy a faj­lagos energia- és anyagfel­használás csökkentésének teendője szintén átfogalmazó­dik gyakorlati intézkedésekké ezeken a helyeken. Bejött a lutri, bejön? A bol­dogulás ilyen útjainak nincs köze a szerencséhez, ahhoz sokkal inkább, hogy jól fogant gondolat okosan születik, s haszonnal megy végbe. E ha­szon nem nyeremény, hanem nyereség, erkölcsiekben s anyagiakban, hosszútávon, az­az biztonságosan, mert kemény munkával támasztották, tá­masztják meg azok, akik föl­ismerték: a restnek a kicsi is nehéz, a serény a soknak is gyorsan a végére ér. Mészáros Ottó Társadalmi szertartások A házasságok nem az égben köttetnek Lassan megtelik a Volán­busz, már csak pár perc lehet hátra az indulásig. Az utaso-k beszélgetnek, a mögöttem ülő például az esküvőjéről mesél a szomszédjának: Fogtunk két tanút az eszpresszóban, fel­mentünk a tanácsra, tíz perc alatt vége is volt az egész­nek. Utána visszamentünk a presszóba, a két tanúnak fi­zettem egy-egy féldeci gint, és kész. Ök jobbra mentek, mi meg balra, a Fehér Galamb­ba. Minek az a nagy felhajtás, nem igaz? , Nagy felhajtásra, erőn fe­lüli költekezésre, 150—200 személyes lagzira csakugyan nincs szükség ___ De egy kis ün nepélyességre, arra, hogy ez a nap emlékezetes marad­jon az ifjú párnák — igen. Elvégre az ember életében nincs mindennap esküvő... — Sajnos, ismerős a problé­ma — mondja Csonka Csaba, a Pest megyei pártbizottság munkatársa. — Nekünk is vannak olyan tapasztalataink, hogy bizonyos társadalmi ré­tegek már nem ragaszkodnak az egyházi szertartásokhoz, de nem jutnak el hozzájuk a tár­sadalmi- és tömegszervezetek aktivistái, a családi esemé­nyeket rendező irodák mun­katársai sem, hogy megnyer­jék őket a társadalmi esküvő, a névadó ünnepség gondolatá­nak. Rendezőirodák Pest megyében az MSZMP Politikai Bizottságának 1969. szeptemberi határozata óta — amely kijelölte a családi jelle­gű társadalmi szertartások szervezésének helyét, jelentő­ségét a világnézeti nevelés feladatai között —, sokoldalú nevelő-jelvilágosító munka kezdődött. Általánossá vált az oktatási és kulturális intézmé­nyek ilyen irányú tevékeny­sége; a helyi tanácsok intéz­kedési terveikben meghatá­rozták a tennivalókat, és többségük testületi ülésen rendszeresen értékeli a fejlő­dést. — Van mit értékelni? — Kétségtelenül nagy a fej­lődés a megyében. A vonatko­zó kormányhatározat nyomán a tanácsok eddig a megye öt városában és négy nagyközsé­gében hoztak létre családi eseményeket rendező irodát; ezek minőségi változást hoz­tak, javult a koordináció és a szervezés, a rendezvények színvonala, esztétikai és ér­zelmi hatása, és általában ja­vult a lakosság' körében ki­fejtett propaganda tevékeny­ség. Ä tanácsok megyeszerte nagy anyagi áldozatokat hoz­tak a családi ünnepségek fé­nyének, külsőségeinek foko­zása érdekében. 1970. óta 28 új — az igényeknek megfelelő házasságkötő termet alakítot­tak ki a megyében, több mint 4,8 millió forintos költséggel; a régebbiek felújítására, fel­szerelésére 4,1 milliót fordí­tottak. Ma már a megyebeli városok közül csupán Nagy­kőrösön nélkülözik a megfe­lelő méretű, reprezentatív há­zasságkötő termet, meg a rác­kevei járás néhány községé­ben. Az már gyakoribb gond, hogy a meglévő terem kis be­fogadóképességű, nem fér el benne az egész násznép. — Ezen a bajon úgy lehet segíteni, ha a helyi tanács megkeresi a módot a művelő­dési házak, klubok, üzemek és intézmények tanácstermének igénybevételére, illetve a szá­mításba jövő helyiségek meg­felelő feldíszítésére. Vita helyett - összefogás A hazánkban végrehajtott oktatási reform nem véletle­nül helyezett nagy súlyt az is­koláskorúak világnézeti neve­lésére. Az idealista nézetek, a vallásos befolyás elleni ideo­lógiai harcot nem az idős kor­ban, hanem már az értelem nyiladozásakor el kell kezde­ni. A gyermekszervezetekben, majd az ifjúsági mozgalom­ban formálódott fiatalt sokkal könnyebb megnyerni a társa­dalmi esküvő eszméjének, mint azt a házasulandót, akit Dr. SshuEthsisz Emil egészségügyi miniszter nyilatkozata a kórházakról, az ervosetikáró!, a lakosság általános egészségi állapotáról, a gyógyintézeti beruházásokról Továbbfejlesztik 1977-ben a betegellátást Túlzás nélkül állítható, hogy 1978 a jelentős lépések, a dön­tő fontosságú elhatározások éveként szerepel majd egész­ségügyünk krónikájában. Mit hozott az elmúlt 12 hónap a lakosság ellátásában, az egész­ségügyi szolgáltatások bővíté­sében, s mit várhatunk, az el­következőkben? — a vala­mennyiünket érintő kérdések­ről dr. Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter adott inter­jút Gergely Róbertnak, az MTI munkatársának. O Hogyan lehet értékelni a kórházfejlesztési program meg­valósításának helyzetét, s me­lyek a gyógyintézeti ellátás ja­vításának soron levő legfonto­sabb teendői? — A közelmúlt kórházát­adásai után elmondható, hogy nincs már ellátatlan terület, 400—500 ágyas kórházak te­lepítésével felszámoltuk az egészségügy „fehér foltjait”. A gyógyítás mennyiségi feltéte­leinek megteremtése után fi­gyelmünk most a minőség to­vábbi javítására irányul. Máris megindult az a több évig tartó folyamat, amely a fővárosi és megyei nagy kórházak, illetve klinikáik — bővítéssel egybe­kötött — korszerűsítését céloz­za. A gyógyító-megelőző in­tézményrendszer működésének korszerűsítése, a gyakorlat ál­tal igazolt szervezeti formák széles körű alkalmazása érde­kében irányelveket dolgoztunk lel a kórházak új működési szabályzatainak elkészítésé-' hez. Célja, hogy az orvosok és egészségügyi dolgozók jobban végezhessék gyógyító-betegel­látó munkájukat. A Hogyan ítéli meg az etikai helyzet javítására hozott intéz­kedések hatását, s az illegális magángyakorlattal kapcsolatos állásfoglalás visszhangját? — A párt XI. kongresszusá­nak határozata, szocialista egészségpolitikánk tette szük­ségessé, hogy tisztább etikai légkört teremtsünk. Az etikai helyzet javítását célzó intéz­kedések: az intézeti etikai ta­nácsok működésére vonatkozó javaslatok, a keresőképesség elbírálásával kapcsolatos állás­foglalás, az orvosvezetők meg­határozott időre szóló kineve­zését előíró jogszabály megal­kotása, alkalmazása elősegíti majd az etikai helyzet javulá­sát. Néhányan hajlamosak az orvosetika anyagi vonatkozá­sait túlhangsúlyozni, nyilván­kiskorától templomjárásra ne-i veitek. — Vannak helységek, ahol jó ideig azon vitatkoztak: ki­nek, melyik szervnek a fel­adata lenne — például — a társadalmi esküvő megrende­zése, ahelyett, hogy összefog­tak volna, minél szebben ün­nepélyesebben sikerüljön. Van ahol már gazdag hagyomá­nyai alakultak ki a társadal­mi esküvői szertartásnak, de elhanyagolták a névadó ün­nepségeket — vagy fordítva. Sőt: tapasztaltunk olyan szemléletbeli problémát is, hogy a helyi vezetők figyelme egyszerűen nem terjed ki a társadalmi szertartások ügyé­re, az ezzel kapcsolatos fel­adatokra. Szebben, színvonalasabban A különböző hibák, mulasz­tások ellenére is számottevő a fejlődés a megyében. Annak, hogy a Pest megyei Tanács ebben az ötéves tervben to­vábbi 9 rendező iroda létre­hozását irányozta elő, meg­vannak a társadalmi előfelté­telei: a lakosság igényli. Ezt az igényt a jövőben az eddi­ginél is magasabb színvona­lon, esztétikailag szebb kör­nyezetben, szélesebb társadal­mi bázisról kell kielégíteni. A magasabb színvonal elérhetet­len megfelelően felkészült szónokok nélkül. — Most ebben kell előbbre lépni. Azok közül, akiket ré­gebben kiképeztek ilyen fel­adatra, már csak néhányan működnek. Ezért is fontos, hogy újból meginduljon a szó- nohképzés. A Pest megyei Ta­nács az idén több helyen, de­valóan sakkal összetettebb kér­déskörről van szó. A szerkesz­tés alatt álló „etikai kódex” s a most készülő, magángyakor­latra vonatkozó átfogó utasítás minden bizonnyal segít maid a félreértések tisztázásában. Or­vosi berkekben kissé indoko­latlan izgalmat keltett az in­tézeten belüli illegális magán- gyakorlatra vonatkozó állás­foglalás. Többek között ez is szükségessé teszi, hogy minél előbb és minél körültekintőb­ben kidolgozzuk az intézeteken belüli gondozás szabályait, il­letőleg az intézetek szerepét az általános gondozásban. Nyo­matékosan hangsúlyozom: uta­sításunk a betegellátás javítá­sát szolgálja, tudatos félreér­telmezése, az ellátásra szoruló betegek megengedhetetlen el­utasítása ellen szigorúan fo­gunk eljárni. számának jelentős csökkenése. Megnyugtató az is, hogy a száz élveszülésre eső spontán vetélések aránya az 1973. évi 18-ról 14 százalékra csökkent. Újszülött-halálozásunkat hosz- szú idő óta meghatározza a koraszülések gyakorisága és a koraszülötteket sújtó légzési rendellenességek gyógyíthatat- lansága. Tavaly hét intenzív új- szülöttellátó központot hoz­tunk létre és további három centrum felszerelése folyamat­ban van. Az újszülöttekről való fokozott gondoskodás eredménye, hogy az év első tíz hónapjának csecsemőhalá­lozása történelmünkben elő­ször 30 ezrelék alá csökkent országos átlagban. A Melyek a beruházásokkal összefüggő fejlesztések főbb céljai, különös tekintettel az Intézetek gép-müszerellátottsá­gára? A Hogyan lehet megítélni lakosságunk általános egész­ségi állapotát, s a népesedés alakulását? — Az ország lakosságának egészségi állapota, közegész­ségügyi helyzete egyaránt ja­vult, s ebben nagy szerepe van a megelőzés kiterjedésének. Jó eredményeket hozott az is, hogy mind szigorúbban tartat­ják be az egészségre ártalmas munkahelyeken a munkavé­delmi rendszabályokat, a te­lepülések higiénéjének javulá­sa igen hatékony fegyver a járványok elleni küzdelemben. Javulásról számolhatunk be a demográfiai helyzetről szólva is: lassul az elöregedési fo­lyamat, kedvezőbbé válik a la­kosság korösszetétele. Tapasz­talataink azt bizonyítják, hogy helyesek voltak a népesedés­politikai intézkedések: a szü­letésszám emelkedésének mintegy kétharmada ezek ha­tására következett be. Komoly eredménynek kell tekintenünk a családtervezést, a korszerű fogamzásgátló gyógyszerek és eszközök hasz­nálatának terjedését, amellyel összefügg a művi vetélések — A fokozatos betegellátási rendszer kiépítésében elsődle­ges célunk a gyógyintézeti ágyak számának növelése. A krónikus betegek ellátására al­kalmas részlegek mellett je­lentős anyagi ráfordítással újabb intenzív osztályokat lé- tesítünk. A kórházakban ma már egyre 'több értékes, drá­ga nagyhatású műszer segíti az orvosokat a diagnózis megál­lapításában, s a terápia foly­tatásában. Nagyon fontos, hogy ezeket a gépeket, mű­szereket kellően hasznosítsák mindenütt, s tudatában kell lenni annak is, hogy mind a népgazdaság, mind a betegek el­len vétenek ott, ahol olyan gyó­gyító berendezéseket igényel­nek, amelyeket úgyszólván nem is használnak. A fejlesztésnek tehát mindenütt megfelelő hasznosítással kell párosulnia. Az újjászervezett egészségügyi tudományos tanácshoz kap­csolt műszerügyi bizottság se­gíti az ágazat vezetését e fon­tos feladat elvi irányításában, megfelelő ajánlásokat és ja­vaslatokat dolgoz ki. Bővülnek a szakszervezetek nemzetközi kapcsolatai A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott, ahol a magyar szakszervezetek nemzetközi centralizáltan indít, tanfolya­mokat, amihez a tematikát a Megyei Művelődési Központ illetékesei dolgozzák ki és elő­adókat is biztosítanak. Már csak arra van szükség, hogy a helyi' tanácsok és pártezervek a legmegfelelőbb személyeket küldjék el ezekre a tanfolya­mokra. Egyébként a társadalmi ün­nepségeken közreműködők ■— az anyakönyvvezetők, a mun­katársak, a tömegszervezetek képviselői, esetenként a gaz­dasági vezetők — beszédkul­túrája is sokat javult az utób­bi években. A köszöntők, ün­nepi megemlékezések tartal­masabbak, őszintébbek lettek, és lényegesen javult az ünnepi műsorok színvonala: képzett zenekarok és amatőr kórusok, tehetséges versmondók vállal­koznak a közreműködésre. Mindezeknek együttes hatásá­ra a Politikai Bizottság hatá­rozata óta eltelt időkben a társadalmi-családi rendezvé­nyek száma lényesen megsza­porodott: 1970—74 között pél­dául 78 százalékkal. Nászinduló — magnóról Mendelssohn nászindulója éppoly ünnepélyesen hangoz­hat egy elrejtett erősítővel működő magnókészülékről, mint a templomi orgona hangja; egy gyakorlott, hiva­tását tehetséggel művelő anyakönyvvezető kedves sza­vai emlékezetbe vésődnek; egy szépen feldíszített terem is nyújthat meghitt esztétikai él­ményt. Meggyőzés, ráhatás, nevelés dolga, hogy minél töb­ben válasszák. Nyíri Éva kapcsolataival foglalkozott. Megállapította, hogy minde­nekelőtt a szocialista országok szakszervezeteivel épül ki szo­ros együttműködés, s e kap­csolatok új vonásokkal is gaz­dagodtak. Rendszeressé váltak a kétoldalú találkozók csak­úgy, mint a többoldalú tapasz­talatcserék, bővültek az egyes szakmák kapcsolatai, kialakult a munkabrigádok cseréje. Űj szakasz kezdődött a más irányzatú szakszervezeteikkel való kapcsolatok kiépítésében Is európai és nemzetközi mé­retekben egyaránt. Az Euró­pában végbement politikai változások például lehetővé tették, hogy elkezdődjön a kapcsolatok normalizálása Spanyolország, Portugália és Görögország szakszervezeti mozgalmával. Fokozatosan a magyar szakszervezeték felé fordultak a többi között a skandináv és a Benelux-álla­mok szakszervezetei is, ame­lyekkel korábban csak lazább kontaktusok alakultak ki. A SZOT elnöksége egyik legfőbb feladatként mondotta ki, hogy a magyar szakszer­vezetek a jövőben még hatá­rozottabban járuljanak hozzá a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egységtörekvései­nek erősítéséhez, az osztály­harcos testvérszervezetek, mindenekelőtt a szocialista or­szágok szakszervezeteinek in­ternacionalista összefogásá­hoz. Az elnökség felhívja a ma­gyar szakszervezeti mozgalmat, hogy készüljön fel a IX. szak- szervezeti világkongresszusra, továbbá az európai szakszer­vezetek II. konferenciájára is, támogatva a többoldalú euró­pai szakszervezeti együttmű­ködést.

Next

/
Thumbnails
Contents