Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-12 / 9. szám
%m$as> 19T7. JANUAR IS., SZERDA Heti jogi tanácsok • Az egyik tulajdonos társ megválthatja a másik tulajdonrészét. Sokszor találkoztunk már olyan tanácskérő olvasónkkal, akik válóper során a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban tettek fel kérdéseket. Sokszor bizony eléggé bonyolult problémákat vet fel a közös tulajdon megosztása, és bonyolulttá rendszerint maguk a felek teszik. Sokszor azért is, mert szándékosan bonyolítják az ügyet, így akarnak borsot törni a másik orra alá. Jelen esetben arról van szó, hogy az egyik fél a házastársi közös vagyon megosztását, illetőleg a közös tulajdon megszüntetését kéri keresetlevelében. Megmutatták nekünk azt a megállapodást, amelyet majd a bíróságon jegyzőkönyvbe mondanak, úgy, mint az ő közös akarattal létrejött egyezségüket, es ennek alapján leérik annak jóváhagyását. A házasfeleik ao- ban állapodtak meg, hogy mindegyiicük megtartja a házastársi közös vagyonból azt a részt, ami a házassági élet- közösségük megszűnésenor náluk van. Mivel ingatlan is tartozik a közös vagyonhoz, ebben pedig úgy állapodtak meg, hogy a házoan bennlakó megváltja a másik fél ingatlan részét. Ez utóbbi megadapo- dás teljesítése érdekéden, a bentlakó házastárs vállalta, nagy két részletben megfizeti egy éven belül az ellenértéket. Ehhez a megállapodáshoz csak annyit tudunk hozzászólni, hogy nem találunk benne semmi különöset, ami miatt szót kellene emelni. Megállapodhatnak ilyen formában is a felek. Talán csak annyit szólnánk hozzá, hogy ebből az egyezségből hiányoljuk a megegyezést, a megváltott ingatlanrész telekkönyvi tula- donba adásáról. Enélkül pedig— véleményünk szerint —, ha a bíróság a felek egyezségét jóváhagyja és nincs külön arra irányuló kérelem, hogy keresse meg a földhivatalt, akkor nem tud intézkedni a tulajdonjog bejegyzése iránt. A feleknek tehát az ingatlan- rész telekkönyvi tulajdonba adása tekintetében is meg kell állapodniuk. Egy hasonló ügyben á Legfelsőbb Bíróság kimondta: ha a teljesítés idejét a szerződő felek a megállapodásban nem rögzítik, azt a törvény eltérést megengedő rendelkezései alapján kell megállapítania. A Legfelsőbb Bíróság kollégiumai A törvények egységes A Ptk. 280. §-a (1) bekezdésének ,,a)” pontja értelmében bármelyik fél az egyidejű teljesítést követelheti, tehát nem köteles teljesíteni addig, amíg a másik fél ugyanazt fel nem ajánlotta. A Legfelsőbb Bíróság több határozatában ezzel összhangban mondotta ki azt, hogy ha a bíróság valamelyik tulajdonostársat a másik tulajdonostárs illetőségének a megváltására feljogosítja, a megváltási ár fizetése, illetőleg a megváltott ingatlanrész birtokba és telekkönyvi tulajdoniba adása tekintetében a feleket kölcsönös és egyidejű teljesítésre kell kötelezni. (Ptk. 148. §. (2) bek. PK. 10. sz.) Eszerint a megváltási árnak részletekben történő megfizetése esetén, a tulajdonjog bejegyzése — ellenkező megállapodás hiányában — csak a megváltás teljes összegének kifizetése vagy legalábbis a vételárnak egyidejű jelzálogjogi biztosítása esetén engedélyezhető. Enélkül ugyanis a tulajdonjogot az ítélet alapján nyomban elvesztő fél ki van téve annak, hogy a másik fél- tói a megváltási összeget nem tudja behajtani. 0 Semmis az a tartási szerződés, ha a tartásra kötelezett tudja vagy biztosan következtethet arra, hogy csak rövid ideig kell azt teljesítenie. Az életben számtalan olyan eset van, hogy egyik vagy másik szülőt vagy mindkettőt a gyerekek közül az egyik a saját háztartásában tartja el, gondozza, és ápolja. Irtunk már arról, hogy helyes olyankor is eltartási szerződést vagy halálesetre szóló öröklési szerződést kötni, amikor a gyerekek, illetve a testvére^ között egyetértés van a mama, illetve a papa eltartása tekintetében. Most egy olyan esetről írunk, amikor az egyik leszármazó arról szerzett tudomást, hogy édesapja olyan súlyos betegségben szenved, hogy rövidesen meghal. Ezt követően tartási szerződést kötöttek, mivel az eltartó gyermek nem tett eleget a tartási szerződésben vállalt kötelezettségének, az apa még életében kérte a szerződés felbontását. Az apa azonban időközben meghalt. Még életében azonban az ingatlan az eltartóra szállt, mo6t pedig a többi gyermek támadta meg ezt az öröklést. A kérdés: hogyan fog alakulni az ügyük. Elég bonyolult polgári jogi eset kerekedett, ebből a tartási szerződésből. MindenVÁLASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó MELYEK A CSOPORTHAZAK ELŐNYEI? A csoportházas forma a csa- ládiház-építés legkorszerűbb válfaja. A sorolásnak — mint arról már írtunk — több módja is lehetséges. Így a sorház, a láncház, vagy az átriumház. Ezek gazdaságossága aligha vitatható. A közös határfalú épületek szerkezetei, gépészeti egységei olcsóbbak, s a közművesítés is egyszerűbb. Az új építési forma széles körű elterjedését egyelőre sok helyütt gátolja még a telkek felaprózottsága, s a tulajdonjogi kérdés, valamint a gyakori kapacitáshiány. A bokros jellegű településeken épületbokrokat képeznek ki, melyek között játszótereket, közös használatú zöldterületeket, épületeket helyeznek el. Az egyéni használatú kertek és a közös területek így szerves egységbe kapcsolódnak. Az épületegységeknek sem kell azonos típusúaknak lenniük: az eltérő alakzat, nagyság, szín oldja aiz egyhangúságot. A közeljövőben az állami tulajdonú földeket a parcellázás után nem értékesítik, hanem használati díj ellenében fogják rendelkezésre bocsátani. így lehetővé válik majd, hogy a legcélszerűbb rendben, a leggazdaságosabb módon építkezzenek. Valószínűleg gyarapszik majd a csoportházak száma. Az építtetők mentesülnek számos szervezési gond alól, s közös lehet a kivitelezés is. Lényeges ez, mert a társasházas formában a szakipari munkák is egységesebbek lesznek. A csoportház telepítésénél figyelmet kell fordítani a garázsok elhelyezésére. Mivel ez az építési forma kisebb területet igényel a szokásosnál, a garázs az épületben is helyt kaphat, de az épületek közötti térségben is lehet csoportosan garázst építeni. A csoportházas épülettípusokra az OTP kedvező feltételek mellett nyújt hitelt: összege nagyobb, mint a családi házak építésére adott kölcsön. Csíki Róbert építészmérnök esetre az a véleményünk, mivel az eltartott a tartási szerződés jóváhagyásától számított 6 hónapon belül meghalt, így jogilag nem voltak meg az előfeltételei annak, hogy az ingatlant tartás fejében a tartásra kötelezett megkapja. Még akkor sem, ha a tartási szerződés megkötése előtt is gondoskodott a beteg apja gondozásáról, eltartásáról. Véleményünk az, hogy a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Olyan állapotot kell teremteni, mint amilyen akkor lett volna, ha a felek az érvénytelen szerződést meg sem kötik. Ez közelebbről annyit jelent', hogy mindegyik fél köteles kiadni mindazt, amihez az érvénytelen szerződés alapján jutott. A gyermek az ingatlant, az örökösök pedig az ingatlant terhelő tartozást kell, hogy visszaadják. Ehhez azonban abban a perben, amit az örökösök indítottak, az eltartó testvérük ellen, az eltartónak is kérnie kell az eltartásra fordított költségeinek megtérítését. ' Mindenesetre abból kell kiindulni, — hasonló ügyben mondja a Legfelsőbb Bíróság —, hogy a szocialista együttélés követelményeibe ütközik, ezért semmis a tartási szerződés, ha a tartásra kötelezett a szerződés megkötésekor tudja vagy biztos alappal következtethet arra, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségét csak rövid ideig kell teljesítenie. Dr. M. J. A konkrét ügyekben való ítélkezésen túl sokféle fontos jogi munkát végez a Legfelsőbb Bíróság, ahol az idei, munkáról, a várható feladatokról tájékozódott az MTI igazságügyi tudósítója. Változatlanul az a legfontosabb szerepe 1977-ben is a Legfelsőbb Bíróságnak, hogy — miként az Elnöki Tanácsnak a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiről szóló határozatában is megfogalmazták — érvényt szerezzen a szocialista törvényességnek, elősegítse annak a követelménynek a maradéktalan teljesítését, hogy az országban minden bíróság egységesen — a társadalmi, politikai és gazdasági céljainknak megfelelően — alkalmazza a jogszabályokat. Legmagasabb bírói fórumunk — küldetéséhez méltóan, teljes tekintélyével — elősegíti, hogy a lehető legjobb legyen az összhang a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek között, az össztársadalmi érdekek elsődlegessége alapján. A törvényesség és a jogalkalmazás egysége érdekében a Legfelsőbb Bíróság — ismeretesen — elvi irányítást gyakorol az összes bíróság bírói működése- és ítélkezése fölött. Evégből elüt döntéseket hoz, és irányelveket állapít meg, amelyek a bíróságokra kötelező érvényűek. A büntető-, a polgári, a gazdasági, a munkaügyi és a katonai kollégium aktusairól van itt szó. Ebben az esztendőben várható, hogy a Legfelsőbb Bíróság közzéteszi a büntetéskiszabási gyakorlat egységességét előmozdító irányelvét. Elvi döntés megfogalmazásán dolgoznak a népgazdaság elleni bűncselekmények — különösen az üzérkedés — elbírálásának az eddiginél egységesebbé tételéért. A bírósági eljárás gyorsítására lesz hivatott az az irányelv, amelyet a fellebbezési tárgyaláson hozott határozatokkal kapcsolatban, illetőleg az elsőfokú ítéletek kiegészítésének lehetőségeiről formálnak meg. Foglalkozik továbbá a büntetőkollégium a vagyon elleni és a devizagazdálkodást sértő bűncselekményekért történő büntetéskiszabás gyakorlatával, nemkülönben a büntetőeljárási törvény alkalmazása során felmerült problémákkal. A polgári kollégium különös gondot fordít ebben az esztendőben — mind ítélkező, mind elvi irányítómunkájában — a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összehangolására, a szocialista együttélés szabályainak megtartására, az állampolgári fegyelem tovább- szilárdítására. Itt elsősorban a Polgári Törvénykönyv, továbbá a családjogi, a szövetkezeti és a polgári jogalkalmazással kapcsolatos más törvények alapelveinek — és az irányadó jogpolitikai elveknek — a megvalósításáról, megtartásáról és megtartatásáról van szó. Mind az irányító, mind az ítélkező tevékenységben szem előtt kell tartani a gazdaságpolitikai feladatainkat és céljainkat is. A polgári jogalkalmazásban Egy szabálytalan lakáskiutalás következményei Egy Pest megyei városi tanács VB kommunális osztályának lakásgazdálkodási csoportja* több mint húsz évvel ezelőtt egy özvegyasszony háromszobás házának egyik szobáját egy tlsztviselőiiék kiutalta. A tulajdonos fellebbezését a járási tanács elutasította, a Pest megyei Tanács VB város- és községgazdálkodási osztálya azonban az alsófokú határozatot megsemmisítette és az igénybe vett szobára az özvegy jogosultságát elismerte. Miközben a fellebbezési eljárás folyt, a tisztviselő családjával a szobába önkényesen beköltözött és azóta is ott lakik. Három évvel ezelőtt a háztulajdonos kérte a városi tanácsot: az illetőt a házból la- koltassa ki, de kérelmét elutasították. Fellebbezését a Pest megyei Tanács VB igazgatási osztálya is elutasította, egyben a városi tanács határozatát megsemmisítette és az ügyben az eljárást megszüntette. A döntés indoklása szerint az özvegy a tisztviselő jogcím nélküli ott tartózkodását húsz éven át nem kifogásolta. Most már a lakásügyi hatóságnak a használat megszüntetésére hatásköre nincs. A kérdést csak bíróság döntheti el. A városi tanács nemrég a szóbanforgó házat kisajátította és a kártalanítási összegből negyven százalékot: 45 ezer forintot azon a címen vont le, hogy a tisztviselő és családja elhelyezéséről gondoskodnia kellett. Az özvegy ezt nem volt hajlandó tudomásul venni és a városi tanács ellen 45 ezer forint kártérités fizeté- | séért pert indított. Arra hivatkozott, hogy a tisztviselő részére a szobát annakidején a városi tanács jogszabály-ellenesen utalta ki. Később ugyan a határozatot a megyei tanács megváltoztatta, de nem hajtotta végre. Tehát a tanács köteles azt a kárát megtéríteni, hogy a kisajátítási összegnek csak hatvan százalékát kapta meg. Végső fokon az ügyben a Legfelsőbb ’ Bíróság döntött, amely a keresetet elutasította. Az ítélet indoklása szerint a háztulajdonos az államigazgatási körben okozott kárának megtérítését követeli. Az lyen jellegű igény azonban egy éven túl elévül. A városi tanács lakáskiutaló határozatának megsemmisítése után az özvegynek lehetősége nyílt, hogy a lakásügyi hatóságtól a tisztviselőcsalád kilakoltatását kérje, de ebbe az irányba 1973-ig semmiféle lépést nem tett. Tehát nem bizonyította, hogy háza egy részének jogszabályellenes igénybevételéből származó kára elhárítása érdekében a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséggel élt volna. A lakáskiutaló határozatot annakidején megsemmisítették, tellát most már nincs jelentősége annak, hogy a tisztviselő milyen jogcímen lakik a házban. Mindezekből nyilvánvaló: az özvegy nem azért károsodott, mert a kisajátítási kártalanítási összegÜ Tíz nap rendeletéiből Egyes munkajogi rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről a 19/1976 (XII. 28.) Mü.M rendelet rendelkezik. Ez többek között kimondja, hogy a dolgozó által szerződésszegés miatt visszafizetendő összeg megtérítését vagy a dolgozó helyett történő megfizetését az új munkahelyén nem vállalhatják át. (Magyar Közlöny 1976. évi 101. száma). A gyermekgondozási segélyről kiadott 43/1976 (XII. 29). MT. rendelet szerint, az mgtsz és szakszövetkezet nőtagjai gyermekgondozási segélyre abban az esetben jogosult, ha a szülést megelőző - naptári évben vagy a szülést megelőző naptári évben vagy a szülést megelőző 12 hónapban tagként legalább százhúsz napon át részt vett a közös munkában. (Magyar Közlöny 1976. évi 102. száma). A tartós földhasználatról, a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről, valamint az ingatlannyilvántartásról, a Magyar Közlöny 103. számában jelentek meg az 1976. évi 33., 34. és 35. számú törvényerejű rendelkezések. A jóléti és kulturális alap képzésével és felhasználásával kapcsolatos egyes kérdésekről, a Pénzügyi Közlöny múlt évi1'36. számában jelent meg a Pénzügyminisztérium közleménye. bői 40 százalékot levontak, hanem mert az Ingatlan értéke már a lakó beköltözésével csökkent. A kisajátítási perben hozott jogerős ítélet csupán a két évtizeden át fennállott helyzet következményeit vette figyelembe, amikor a kártalanítási összegből indokoltan a 40 százalékot levita, tekintettel arra, hogy az egyik szobában lakó család elhelyezéséről a kisajátítónak kellett gondoskodnia. Az özvegy követelése ezek szerint már elévült, az ilyen igényt bírósági úton érvényesíteni nem lehet, tehát az alaptalan keresetet el kellett utasítani. H. E. figyelemmel kísérik a kisajátítási kártalanításról szóló, január 1-től hatályos új tvr. tapasztalatait, csakúgy, mint a szövetkezeti jogszabályok várható módosításáét is. A polgári kollégium erősiti kapcsolatait a megyei bíróságokkal és a jogélet tudományos intézményeivel. Nem mindenki tudja, hogy a népgazdasági szinten legjelentősebb — az államközi kötelezettségek teljesítésével és a nagyberuházások, illetve a gyorsított beruházások megvalósításával összefüggő — szerződéskötési' vitákat az e szerződések megszegése miatti szavatossági, kötbér- és kártérítési követelésre vonatkozó pereket, valamint a nagy ösz- szegű gazdasági bírság kiszabása végett tett indítványokat már első fokon is a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. E tekintetben is tartalmasabbá teszi az elvi irányítótevékenységet azzal, hogy elemzi a gazdasági perek tapasztalatait, érdemi munkakapcsolatokat tart fenn a megyei (fővárosi) bíróságokkal, közvetlenül tájékozódik tőlük az ítélkezés szakmai problémáiról. Elemzi az idén a gazdasági kollégium: miképpen tükröződik — kellőképpen érvényesül-e — a népgazdasági érdek a gazdasági perekben. A munkajogi jogalkalmazás bírósági továbbfejlesztése érdekében a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiumának most közvetlen feladatként szabták meg, hogy elemezze a munkához való joggal kapcsolatos kérdéseket. Ennek keretében a kollégium elsősorban a dolgozó nők jogi helyzetét vizsgálja meg, valamint a felmondás indokolásával összefüggő jogi problémákat kívánja megoldani. Foglalkozik á kollégium a munkafegyelem érvényesítését, a fegyelmi büntetés kiszabását előíró rendelkezések gyakorlatával. A jogalkalmazók munkájának segítése és az állampolgárok tájékoztatása végett rövidesen közzéteszi a Legfelsőbb Bíróság a Munkaügyi döntvénytárat. A katonai kollégium a közeljövőben beszámol az utóbbi négy évben végzett tevékenységéről a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésén. MOZIMŰSOR JANUÁR 13-TOL JANUAR 19-IG CEGLÉD, Szabadság DUNAKESZI, Rákóczi 13—16: Délutáni előadás: 12—13: Lila ákác Kétéltű ember 15—16: A fej nélküli lovas 13—16: Esti előadás: 17: Válás előtt Herkulesfürdői emlék 19—20: Legendák lovagja 17—19: Lázadás a Bountyn ÉRD I—II. CEGLÉD, Kamara 11—13: Vannak még csodák 16—17: Legendák lovagja 13—16: Piknik a sasok hegyén 18—20: Vértestvérek 17—19: Nem lesz olajháború FŐT GÖDÖLLŐ 13—14: Legendák lovagja 13—16: Edith Piaf* 15—16: Válás előtt 15—16: Első előadás: 17—18: Üdülök Tótágas GYAL 17—18: Huckleberry Finn és a csirkefogók 13: A Charlot-k bejárják 19: Amerikai anzix Spanyolországot SZENTENDRE 14—15: Szépek és bolondok 16—17: Rendet csinálok 13—16: A négy testőr Amerikában 17: Amerikai anzix 18—19: Tótágas VÁC, Madách Imre KISTARCSA 13: Próbaidősök 13—16: Üdülök 17—19: Régi idők rock zenéje 14—16: A pillanat embere 17—18: Edith Piai* ABONY NAGYKATA 13: Megátkozott tenger 13—16: Csizmás kandúr 17—18: Nősülni tudni keli 17—19: Kísérlet Lublón 19: Hét tonna dollár* PILISVOROSVAR BUDAÖRS 14—16: A rivális 13—14: Tótágas 17—19: Svejk, a derék katona 15—16: Prémium I-IL 17—19: A Charlot-k bejárják Spanyolországot POMAZ DABAS 13—14: Péntek 13 15—16: Piedöne, a zsaru 14—16: Talpuk alatt fütyül a szél 17—18: Prémium 17—19: Előkelő alvilág* RÁCKEVE DUNAHARASZTI 13: Elfelejtett ősök árnyai 13—14: Piedone, a zsaru 14—16: Péntek 13 15—16: Nősülni tudni kell 17—18: Piedone, a zsaru 17—18: Péntek 13 SZIGETSZENTMiKLÓS DUNAKESZI, Vörös Csillag 13—14: Nemo kapitány 13—16: Régi idők rock zenéje és a víz alatti város 17—18: Válás előtt 15—16: Péntek 13 19: Homokvár 17—18: A fehér csuklya •Csak 16 éven felülieknek!
