Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-12 / 9. szám
Zárszámadás előtt számok nélkül Pest megye közös gazdaságaiban Január közepe van, s javában folynak a zárszámadási előkészületek, de lassacskán kerek egésszé állnak össze az év végi' mérlegek. Arra még senki se vállalkozhat, hogy számszerűen értékelje az 1976-os évet, az azonban már most kitűnik, hogy jóval nehezebb esztendőt zártak a termelőszövetkezetek, mint linkben. Változtak a közgazdasági szabályozók, a népgazdaság többet várt ettől az ágazattól, mint a korábbi években. Sajnos a kedvezőtlen időjárás nem mindenütt tette lehetővé, hogy teljesíteni tudják terveiket. Lesznek olyan közös gazdaságok, amelyek veszteséggel, részesedési, vagy fejlesztési alaphiánnyal zárják az évet. összességében azonban megállapítható, hogy az adottságokhoz, termőhelyi és termelési feltételekhez viszonyítva valamennyien helytálltak tavaly is; mindent megtettek azért, hogy csökkentsék a tavaszi fagyok, a nyári aszály, majd az őszi esőzések okozta jövedelemkiesést. A legkedvezőbb eredményekre azokban a termelőszövetkezetekben számíthatunk, Kevesebbet I smét növekszik a megyében a kivitelezők áltál visszautasított beruházási — építési — igények száma. Beszédes bizonysága ez annak, hogy fölösek voltak egy esztendővel korábban az aggodalmak, amiket a beruná- zások pénzügyi kereteinek megszigorítása keltett. Akkor a vállalati vezetőik egy része — mint lapunkban megírtuk — irreális feltételekről beszélt, s kétségtelen: a megtérülési idő első helyre kerülése, a költségvetési juttatások megszűnése s több más, hasonló intézkedés új helyzetet teremtett. Tizenkét hónap eltéltével tények bizonyítják akkori feltételezéseinket, nevezetesen a vállalati nyereség tervezettnél nagyobb növekedését, vele arányosan a vállalati fejlesztési alap gyarapodását. Az úgynevezett beruházási fizetőképes kereslet — s nem kevésbé a beruházási hitelek iránti igény — ma a megyében nagyobb, mint a korábbi esztendők kezdetén bármikor, s ez sokakat ismét arra csábít, hogy nekivágjanak előkészítetlenül is a fejlesztésnek, aztán majd csak lesz valahogy. Ahhoz, hogy az eszteri- dőnkénti hatvan-hetvén nagyobb — félmillió^ forintnál többe kerülő — ipari beruházás átadásra kerülhessen a megye üzemeiben, s az átadás zavar- I tálán legyen, elsősorban i nem pénz kell. Mégis, mivel pénz van, sokan úgy gondolkoznak, meglesz majd a többi szükséges kellék is. Ez azután vagy sikerül, vagy nem, a sűrűbb eset persze a nem. Igenám, de akkor már mindenki sáros az ügyben, s ha fogcsikorgatva is, de ugrik, hogy sfegítsen a lyukakat a süllyedő hajón betömni. A keserves leckéket azonban — úgy tűnik — az érintettek gyorsan elfelejtik, s legközelebb kezdődik minden elölről. mi áhány, a közelmúltja ban átadott ipari beruházás, így a Pest megyei Műanyagipari Vállalat zsámbéki új telepének kialakítása, a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat váci tejüzeme, az ÁFOR Ásványolajforgalmi Vállalat Százhalombattáról, a Dunai Kőolajipari Vállalattól kiinduló termékvezetéke korántsem szolgált riasztó példákkal. Az eredeti határidőt ugyan egyiknél sem sikerült betartani, de a néhány hónapos késedelem — sajnos — bőven belefér az átlagosba, a megszokottba. Azt sem lehet mondani, hogy a beruházók nem készültek fel kellően feladataikra, ám az már tény, hogy a kivitelező, az építő és szerelő vállalatok némelyike „betette az ajtót”. S mert betehette, a jelenségen érdemes eltöprengeni. Tudniillik azon, hogy a nagyjából összehangolt beruházási szervezetben szinte mindig akad egy vagy néhány gyenge pont, s ezek miatt mások tisztességes munkájának értéke is csökken, a végső társadalmi megítélés szemszögéből kétségessé válik. Az előbbiekben hangsúlyossá tettük a nagyjából kifejezést. Mert itt rejlik a lényeg. Még a teljes igyekezettel, körültekintéssel szervezett beruházások kezdetekor is csak nagyjából van rendben minden, a pénzügyi fedezet igazolása, a kivitelezői szerződések, az alvállalkozói megállapodások stb. Az említett fejlesztéseknél ilyen, nagyjából rendben levő úton kezdték a munkát, s mégsem járhatták végig az utat zökkenők, kátyúk, nélkül. Nem nehéz elképzelni, hogy mi van akkor, amikor semmi sincs rendben, mégis megkezdik a beruházást — ami nem ritkaság, a megyében minden második fejlesztésnek úgy vágnak neki, hogy csak résztervek állnak rendelkezésre —, s hajtják addig, míg bele nem ragad a szervezetlenség iszapjába. D ecemberben, az ország- gyűlés ülésszakán, az 1977. évi állami költségvetésről szóló törvény- javaslat vitájában Németh Károly, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára joggal sürgette annak a fontos követelménynek az érvényesítését, hogy „általános gyakorlattá váljék a beruházók, a tervezők és a kivitelezők közös érdekeltsége és felelőssége az észszerű és kevésbé költséges beruházási megoldásokban." Friss tapasztalataink birtokában még mindig csak mint kívánalomról beszélhetünk erről, hiszen a visz- szautasított építési igények növekvő száma igazolja: továbbra sem mérséklődik az új épület, új gép, új termék felfogás hatása. Több gyár, így a Híradástechnikai Anyagok Gyára, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat, a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregysége tanúságát adta annak, miként lehet jelentős gépészeti, technológiai fejlesztést megoldani építés nélkül, illetve nagyon csekély építési igényekkel. Példájuk azonban kivétel, mely szabályt erősít, s ez a szabály’ azt diktálja, hogyha pénz van, akkor semmi akadálya az építésnek. A kivitelező az ipari munkát szívesen vállalja — jobban fizet, mint a kommunális építés, azaz, szakszerűen, nyereségtartalma nagyobb —. nekikezd, csinál valamit, azután viszi az embereit, a gépeit az újabb helyre, mert ott is fel kell mutatni a jószándék bizonyítékát ... Kevesebbet kellene építeni, kevesebb beruházást megkezdeni egy időben, s azokat gyorsabban tető alá hozni. E kívánalom már oly régóta s annyiszor elhangzik, hogy szinte már sehol sem veszik komolyan. Éppen ezért kevesebb szó, sóhaj, óhaj szükségeltetik ma már, s helyettük az érvényes rendelkezések balkezes végrehajtásának számonkérése, a pénzügyi, szerződési fegyelem tiszteletének megteremtése lendítené az ügyet előbbre. A fegyelmezés emlegetésével még egyetlen beruházást sem tettek jobbá. A fegyelmezés bizonyítása hozhat csak változást. Mészáros Ottó amelyek felismerték a termelési rendszerek előnyeit, s az előírt technológia következetes megtartásával gazdálkodtak. A Budapest-környéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó gazdasá- j gok több mint 70 százaléka j például előzetes talajvizsgala- ! tok alapján használja fei a í ßzerves- és műtrágyát, s e? nagyban hozzájárul ahhoz, hogy kedvezőtlen időjárás esetén is aránylag jó termésátlagot érjenek el. A melléküzem- 1 ágak termelését úgy programozták, hogy szükség esetén átcsoportosíthassák a dolgozókat az öntözéshez, vagy a gyümölcsszedéshez. Jó példákat tapasztalhattunk erre a löki Egyetértés Tsz-ben és a du navarsányi Petőfiben. Nagy gondot okozott a szárazság az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságoknak nemcsak Pest megyében, hanem az egész országban. Ahol megfelelő tartalékkal rendelkeztek, sikerült nagyobb veszteség, illetve termeléskiesés nélkül átvészelni ezt az időszakot, sőt a korszerűbb takarmányozási és állattartási technológiák bevezetésével növelni tudták a tejtermelést. (Ezt bizonyítja a lapunk január' 9-i számában megjelent értékelés is.) Volt olyan gazdaság, amely nem tudott megküzdeni ezzel a gonddal, s nemhogy nyereséget nejn könyvelhettek el ebben az ágazatban, hanem esetleg más ágazat, vagy ágazatok jövedelmét is ráfizették. A zöldség-gyümölcs- és szőlőtermelés az érdeklődés központjába került a múlt év nyarán, őszén. Nemcsak a termelés okozott gondot, előtérbe kerültek a felvásárlás, feldolgozás hiányosságai is. Több helyen a megtermelt kevés árut se vásárolták fel. A központi és vállalati intézkedések már az elmúlt évben is szervezettebbé, biztonságosabbá tették az értékesítést, mely az idén várhatóan tovább javul. Emelték a zöldség- és gyümölcsfélék felvásárlási árát, módosult a téli tárolás termelői árkiegészítése, s a közelmúltban megjelent kormányrendelet újabb kedvezményekkel ösztönzi a nagyüzemek beruházásait éppúgy, mint a háztáji gazdaságok fejlesztését. Az idén még kedvezőbb közgazdasági feltételek között gazdálkodhatnak, mint eddig. Azért is fontos az új rendelkezésekben rejlő lehetőségek felismerése, mert a jövedelem felhasználása során a szövetkezetek többségében csökken a fejlesztési alap. így saját érőből kevesebb jut beruházásra, elsősorban műszaki fejlesztésre, s az állami támogatás igénybevétele nélkül ezért nagyon nehéz elérni terűn ésnövekedést. T. Á. L. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGY El, BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 XXI. ÉVFOLYAM 9. SZÁM Ára 80 fillér 1977. JANUÁR ÍZ., SZERDA LIBANON Evakuálási akció Négyórás összecsapás az izraeli határon Szárkisz libanoni államfő parancsának eleget téve, a Palesztinái reguláris hadsereg jó néhány egysége elhagyta Libanont, s visszatért a polgárháború sújtotta ország területén kívül levő állomáshelyére. . A szárazföldi és tengeri úton folyó evakuálást akciót szerdán éjfélig kell befejezni. Szárkisz elnök ugyanis mind a palesztin reguláris hadsereg kivonására, mind pedig a libanoni polgárháborúban részt vett jobb- és baloldali fegyveresek nehézfegyvereinek beszolgáltatására szerdán éjfélig adott haladékot. Palesztin források szerint kedden Dél-Libanonban, az izraeli határtól mintegy nyolc kilométernyire négyórás ösz- szecsapás zajlott le libanoni baloldali és jobboldali fegyveresek között. Hárman meghaltak és öten megsebesültek. Az izraeli tüzérség a határon túlról lőtte a palesztinai erők állásait Befejeződtek a magyar-török külügyminiszteri tárgyalások Hosszúlejáratú gazdasági megállapodást írtak alá Púja Frigyest fogadta Süleyman Demirel és Fahri Korutürk Púja Frigyes külügyminiszter kedden, törökországi hivatalos látogatásának második napján a délelőtti órádban felkereste a Magyar N ípkóztar- saság ankarai nagykövetségét Délután a török külügyminisztérium épületében Púja Frigyes és török kollégája, Ihsan Sabri Caglayangil ünnepélyes külsőségek közepette aláírta a magyar—török hosz- szúlejáratú gazdasági, műszaki, ipari és tudományos együttműködési megállapodást. A dokumentum, amelyet az elmúlt év decemberében Budapesten parafálták, ratifikálásakor lép érvénybe, és ezt követően öt évig szabályozza a kétoldalú együttműködést a fenti területeken. Ezzel a dokuntentummal a gazdasági érintkezés modern formáit keressük, amelyek jobban megfelelnek a fejlődés diktálta új követelményeknek — jelentette ki Púja Frigyes. Mindkét külügyminiszter méltatta az aláírt dokumentum jelentőségét, hangoztatva, hogy a hosszú lejáratú megál- 1 lapodás új szakaszt nyithat a a kétoldalú együttműködés fejlődésének útján. Az aláírást követően a két külügyminiszter megtartotta zárótárgyalásait. Közös közleményt fogadtak el, amelyek szövegét később hozzák nyilvánosságra. Púja Frigyes este fogadta Süleyman Demirel miniszter- elnök, mad Fahri Korutürk, a Török Köztársaság elnöke. Külügyminiszterünk parlamenti irodájában felkereste Bülent Ecevitet, a legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt elnökét is. Púja Frigyes a késő esti órákban szálláshelyén, a Bü yük Ankara Hotelban díszvacsorát adott Caglayangil külügyminiszter tiszteletére. Cipőipari kutatóbázis Cegléden Jelentős és hasznos tervek - két gyúr egyesülése után Január 1-től a Ceglédi Cipőipari Vállalatot önálló gyáregységként a Pest megyei Műanyagipari Vállalathoz csatolták. Az összevonást az üzemek felügyeleti szerve, a Pest megyei Tanács ipari osztálya rendelte el. Langó Mihály osztályvezető a következőkkel indokolta az intézkedést: — Az összevonással lehetőséget teremtettünk egy cipőipari kutatóbázis megteremtésére. A PEMÜ termékeinek több mint felét teszik ki a műanyag talpak, sarkok és a jelenlegi fejlesztés továbbra is a műanyagok alkalmazása felé mutat. De ezeken a tényezőkön kívül az egyesítés másik oka, hogy a hazai gyermekcipő-ellátás még mindig nem megoldott. A ceglédi vállalat nem képes önerőből a termelés volumenének jelentős növelésére. Az V. ötéves terv végére a ceglédi üzemnek 1 millió pár lábbelit kell termelnie, ehhez szükséges a gazdasági erők összpoqtosítása. Sütő Géza, a Pest megyei Műanyagipari Vállalat műszaTetőtől talpig saját tervezésben A MÁV Dunakeszi Járműjavítóban ebben az évben 30 új büfékocsit gyártanak az utasellátó megrendelésére. Ez a program tulajdonképpen az 1968-ban elfogadott közlekedéspolitikai irányelvekhez kapcsolódik: a hosszabb távolságú belföldi — például balatoni — járatokon tovább emeli az utaskomfort színvonalát. A kocsi prototípusa már egy évvel korábban elkészült. A kedvező gyakorlati, üzemeltetési tapasztalatok alapján adta fel a megrendelést az utasellátó. A járműjavító szakemberei készítették a büfékocsi terveit, a futóműtől a tetőig új konstrukciót kap az utazó- közönség. Konyhaberendezése hasonló a bisztrókocsikéhoz, éttermi része pedig lehajtható asztalaival az étkezőkocsikra emlékeztet. A különböző típusok közötti — bizonyos — azonosság előnyt jelent az üzemeltetésben, például ti- pusraktárkészletekkel lehet dolgozni. ki-gazdasági tanácsadója, a következőket mondotta: — Meggyőződésem, hogy mind népgazdasági, mind vállalati szinten az együttműködés hasznos , lesz. Jelenleg még az egyesítés adminisztratív része okoz gondot. A ceglédiek eddig a könnyűipari ágazatba tartoztak, a mi üzemünk a nehéziparba. Ha minden külön intézkedés nélkül a NIM adózási és bérfejlesztési rendszere alapján kezelnék a Cipőipari Vállalatot, a gyermekcipő gyártása nyomban veszteségessé válna. Reméljük, hogy ezt a felügyeleti és irányító szervek is belátják. — Melyek az elképzeléseink Cegléden? Lehetőséget kaptunk arra, hogy egy cipőipari kutató központot alakítsunk ki. Nekünk is, de a cipőipari vállalatoknak is alapvető érdeke, hogy végre rendet teremtsünk ebben az iparágban. Jelenleg a hazai és nemzetközi piacon is ahány gyár, annyiféle méret. Ez tőlünk, az alkatrészgyártótól azt követeli, hogy szinte minden megrendelésnél újra és újra felszerszámozzuk a gépeket. Ez viszont akadályozza a gazdaságos termelést, mivel az alkatrészek gyártása csak 100 ezer darabos szériában kifizetődő. — Tervezzük egy műszaki csoport létrehozását, ami cipő- és vegyésztechnológusokból, gépészekből és modellezőkből áll majd. Távlati céljaink közé tartozik még — amint a gyermekcipők gazdaságos gyártását Cegléden megvalósítottuk — a szintén hiánycikknek számító úgynevezett szabadidőcipő gyártásának megkezdése is. Hangsúlyozom, elsősorban korszerű gyermekcipőket akarunk előállítani. Az idén alapvető mennyiségi és minőségi váltó ások még nem várhatók. A fejlesztési koncepciót a két gyár közösen március 31-ig készíti el, de terveinkre feljogosít minket az, hogy egy nagyon jól szervezett gyár és kiválóan képzett szakmunkás- gárda került a PEMÜ-höz. Bízunk abban, hogy most már közösen sikerül egy mintagyárat létrehozni, ahol megteremthetjük a cipőipar műanya gosí tásának kísérleti központját. KOZELET Bozsán Péter felvétele I Borbán dl János, a Minisztertanács elnökhelyettese fogadta Nguyen Van Dao-t, a magyar—vietnami gazdasági és műszaki-tuaományos együttműködési bizottság vietnami tagozatának elnökhelyettesét, Külkereskedelmi miniszterhelyettest, aki a kormányközi bizottság soron következő ülésszakának előkészítéséről tárgyalt Budapesten. A miniszterhelyettes, tanácskozásainak befejeztével, tegnap elutazott a magyar fővárosból. Dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Rómában, tegnap az olasz kincstárügyi miniszterrel és az Ipari Vállalkozók Szövetsége elnökével folytatott tárgyalásokat. Georgiozs Mavrosz, a Görög Demokratikus Centrum Unió elnöke, aki delegáció élén tartózkodik hazánkban, tegnap felkereste a Magyar Optikai Műveket és a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemet.
