Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-29 / 307. szám
Mire költöttek hatmilliót? Közművelődés a pénz oldaláról Év vége előtt Apai pusztán Hatékony módszerek a termelés segítésében Ha pénzről van szó, gyak ran két Végletes állásponttal találkozunk. Az egyik szerint: minden problémánk megoldá sának kulcsa a pénz, a másik: amolyan „szégyenlős” állás pont, hogy ez van és attól még nem lesz több, ha beszélünk róla. Mi most szándékosan a pénz, az anyagi források olda láról közelítettük meg az Ócsán folyó közművelődési munkát. A több mint kilenc ezer lakosú községben min denkire 670 forint körüli összeg jut a közművelődési kiadásokból évente. Sok ez, vagy kevés, esetleg éppen elegendő? Nehéz eldön teni. Egész biztosan többet is ei tudtak volna költeni erre a célra, de ha egybe mondjuk ki az összeget, bizony tekinté lyes: 6,1 millió forint. Mire költötték ezt a pénzt? — kér deztük Schönweitz Tamástól, a községi tanács vb-titkárától. Elsők az iskolák — Túlnyomó részét, több mint 5 millió forintot az isko la fenntartására — válaszolta. — Ebben az összegben minden benne van, ami egy iskola működéséhez szükséges: a pe dagógusok fizetésétől a kréta megvásárlásáig. Ezenkívül 350 ezer forintot költöttünk fel újításra. Az iskolánk négy épületben — összevont szak mai irányítással — működik. Az Ady Endre utcai iskolát kívül-belül tataroztuk száz ezerért, a központi iskola te tőszerkezetének javítására ugyanennyit költöttünk. A Kossuth Lajos általános isko la központi fűtésének tervei és az eddig beszerzett anyagok ugyancsak százezer forintba kerültek. A negyedik iskolá ban van egy tornaszoba, amelynek felszerelésére — egyebeik között bordásfalat is beépíttettünk — ötvenezer fo rintot fordított a tanács. — Mikorra készül el a Kos suth iskola központi fűtése? — Jövőre és megközelítően félimillió forintos költséggel. — Van-e elegendő tanterem a községiben? — Már most is jelentkezik a zsúfoltság és a következő években jelentősen emelkedni fog a tanulók száma. Éppen ezért nagy öröm az egész köz ségnek, hogy a megyei tanács keretéből — terven felül — új, 8 tantermes iskolát kapunk még ebben az ötéves tervbein. Ezzel a tanteremgondjaink megoldódnak, de fenn kell tartani a jelenleg is működő iskolai épületeket. — Mi a helyzet a művelő dési házzal? — Ebben az évben 330 ezer forintos költségvetéssel műkö dött. A kiadások jelentős ré szét a szakkörökre fordították. Érdekességként említem a művelődési ház ásványgyűjtő szakkörét, ez a csoport ország járó kirándulásokon gyűjti az ásványokat és új szerzemé nyeikből évente kiállítást ren deznek a fotoszakkörrel együtt. Jól működik az ifjú sági klub — külön van KISZ- klub a községben — és I bábcsoportunk is van. Ide so rolhatjuk a 20 gyerek részvé telével folyó zongoraoktatást is. A költségek további jelen tős részét rendezvényekre for dítja a művelődési ház, gyak ran hívnak meg vendégsze replésre fővárosi művészeket. Felújítás és könyvek — Jutott-e pénz a művelő dési ház fejlesztésére? — Megközelítően 300 ezer forint. A belső tatarozáson kí vül felújítottuk a világításit, új függönyt vásároltunk a szín padra, illetve építettünk egy új öltözőt és büfét. — Mennyit kapott a könyv tár? — összesen 86 ezer forintot, ebből 30 ezret új könyvek be szerzésére fordítottak, így a könyvállomány meghaladja a tízezer kötetet. Számok, számok — talán több is a kelleténél, egyet azonban valószínűleg bizonyí tanak: az ócsai tanács, erejé hez, anyagi lehetőségéhez mérten minden eszközzel tá mogatja a község közművelő dését. Erre a számoknál is jobb bizonyíték, hogy már a jövő évre is elkészült a köz ség közművelődési terve. A fejlődés ígérete A célkitűzések fejlődést ígérnek. íme néhány „címszó” a tervből: a dolgozók általános műveltségének növelése érde kében a felnőttoktatás kiszé lesítése; hasznos programok összeállítása a tanulók szabad idejének kitöltéséhez; ifjúsá gi hangversenysorozat beindí tása, az úttörőzenekar újjá szervezése; filmklub létreho zása; író—olvasó találkozók rendszeres szervezése; politikai plakátkiállítás; ünnepségek Ady Endre születésének 100. évfordulójára. S ami egészen újdonság: jövőre először szer vezik meg az ócsai napokat, amelynek keretében képzőmű vészeti és fotókiállítást ren deznek, a község történelmi és földrajzi nevezetességeit nép szerűsítik, valamint nagysza bású hangversenyt rendeznek. Kr. Gy. Űj ipari létesítmények, la kótelepek építői, a földmun kák végzésénél, gyakran talál koznak a távoli múlt üzeneté vel. A muzeológusokra, törté nészekre vár ilyenkor a fel adat, hogy a föld mélyében szunnyadó épület- vagy tárgyi maradványokat kivallassák: mit mesélnek azokról a né pekről, akik a történelem tá voli évszázadaiban hazánk földjén éltek. A Százhalombatta — Dunai Kőolajipari Vállalat úgyneve zett negyvenes blokkjánál az olajtartályok kimélyítésekor, a földásó gépek kishíján pótolhatatlan értékű avarkori temetőt semmisí tettek meg. A régészek által megvizsgált sírokból, gyors mentéssel, in dás díszű bizánci csatot, nagy- gömbös-granulált díszű fülbe valók töredékét, félgömbös és rojtos lószerszámokat, leme zes-pajzs alakú öwereteket, hurkos és hosszú fülű kengye leket, fokosokat és dárdahe gyeket gyűjtöttek össze. Berzsenyi János nincstelen családban született, öt elemit járt ki, aztán kenyeret keres ni beszegődött béresnek a Blaskovich uradalom híres is tállójába. A felszabadulás után nyomban bekapcsolódott ak ifjúsági mozgalomba. Fo gékony, éles esze mindjárt feltűnt, csakhamar vezetőségi tagnak választották, majd be lépett a pártba. Később ta nácselnökké választották, ak- I kor végezte el jó eredmény nyel a tanácsakadémiát. Meg állta a helyét a tanácselnöki poszton. S 1963-ban a helybeli Kos suth Tsz ötmillió forintos mérleghiánnyal zárta az évet. Leváltották a vezetőséget, a tagok pedig egy emberként úgy határoztak, felkérik az el- Alkoholmentes klubok híradója Az alkohol elleni küzdelem Alkohológia című tudományos folyóiratának önálló füzetben megjelenő rovata, a Klubhir- adó, az eltelt tiz esztendő fo lyamán alakult alkoholmentes klubok népszerű fóruma. El ső száma most hagyta el a sajtót és az antialkoholista mozgalom több érdekes, Pest megyei vonatkozású újdonsá gáról is beszámolt. Lapunk megemlékezett róla, hogy Szentendrén működik a Dunakanyar, Budakeszin p. bu dai járási, Pomázon pedig a Dolina alkolholmentes klub. Tehát megyénkben három ilyen klub létezik. Pomázon pedig már tíz éve havonta alkoholellenes sajtóorgánum is megjelenik. Szeszpressz a cí me, alcíme pedig a Dolinái Chrónikusok Krónikája. Budakeszin a budai járási klub érdekes kísérletbe kez dett. Szeszmentes munkásszál lást létesített abból kiindulva, hogy nehéz szeszmentesen él ni, ha valaki rossz társaságba keveredik. Két családdal meg állapodott, az egyiknél két, a másiknál egy szobát bérelt és rendezett be. öt klubtagot tud így megfelelően és szeszmen tes környezetben elhelyezni. | Hasonlóképpen értékes lele- I tek kerültek felszínre a Far mos-Kása dűlő melletti, működő homokbányából: kőszarmata kori telep és késő avarkori temető rész leteit sikerült megmente ni. Itt, a muzeológusok, a szar mata telep 27 objektumát tár ták fel. A megmentett anyag ban két ház töredékei, nagy tömegű állatcsont, sok kézzel formált kerámiatárgy szere pel. Érdekes lelet az a néhány, kézzel festett, második-harma dik századi festett táltöredék, amit az itt lakók a távoli Ró mából hozhattak magukkal. Az avarkori temető sírjaiból Indás övveretek, íjak, le mezes varkocsszoritó ke rült a felszínre. A női sírok csümgős bronz fülbevalót, dinnyemag és más alakú gyöngyiket, római bronzéremből készített nyak láncot, esztergált tűtartót ajándékoztak a kutatóknak. nöki tisztségre Berzsényi Já nost, a községi tanácselnököt. Jól vezeti a község ügyeit, biz tosan jó tsz-elnök is lesz be lőle. Maga Berzsényi János nem volt ennyire magabiztos, mégis vállalta. És néhány esz tendő múltán a Kossuth Tsz a megye legjobb gazdaságai nak sorába emelkedett. Aztán 1975. január elseje óta megduplázódott elnöki teendője: a nagyközség másik és nem kevésbé jól működi} termelőszövetkezete, a Rákó czi egyesült a Kossuthtal. A kettőből lett az Arany Szarvas és a tagok Berzsényi Jánost elnökké választották. Vezeté se mellett szépen feilődött to vább az egyesült gazdaság Még a Kossuth Tsz egye- A Kiskunsági Állami Gaz daság pártvezetősége idén feb ruári ülésén az alábbiakban foglalta össze a gazdaság V. ötéves tervének irányelveit: a mezőgazdasági termelést 1980- ra 25—30 százalékkal kell nö velni; az 1975. évi 216 millió forintos bruttó termelési érték évente 6 százalékkal növeked jék; a dolgozók évi jövedel me átlagosan 6 százalékkal haladja meg az előző eszten deit; a növénytermesztésben javítani kell a termelés tech nológiai és műszaki színvona lát, s vele párhuzamosan a terméseredményeket; az állat tartás korszerűsítésével meg kell teremteni az iparszerű ál lattartás nagyüzemi technikai feltételeit; a termelés bizton sága érdekében indokolt} az öntözés műszaki fejlesztése; a gépi beruházásokat nagy telje sítményű és lehetőleg szocia lista importból származó gé pekkel kell végrehajtani; a szállítási és növényvédelmi fel adatokat teljes mértékben te hergépkocsikkal célszerű meg oldani; a dolgozók szociális és munkakörülményeinek javí tására tervet kell kidolgozni, lakásgondjaik enyhítésére pe dig — a vállalati eredmények től függően — továbbra is évente 1—2 millió forintot kell biztosítani. Nagy célok, nagy feladatok, amelyeknek végrehajtásához mind a 120 kommunista akti vitására, példamutatására szükség van. Decemberre befejezték Bábel Balázst, a gazdaság pártvezetőségének titkárát kér deztem, mi valósult meg a négy alapszervezet cselekvési prog ramjából — és ami ezzel együtt jár — a termelési tervekből. — Hadd kezdjem a legfon tosabbal: az őszi betakarítást december elsejére befejeztük. Éppen idejében, az esőzések beállta előtt. Ami pedig az idei terv főbb feladatait illeti: a me zőgazdasági termelés — az elő kalkulációk szerint — a ked vezőtlen időjárás ellenére is körülbelül 11,4 százalékkal ma gasabb a tavalyinál. A bruttó termelési érték a tervezett 6 százaléknál többel, 216 millió forintról 240 millióra emelke dik december végéig. , Az egyik fontos feladat a gazdaságban az állattartás kor szerűsítése, hiszen ma még a tehenek — 900 van belőlük a rólag szerfás istállókban van nak! Most épül az első kor szerű, 830 férőhelyes szakosí tott tehenészeti telepük; a ter melőistállókat a napokban, a járulékos beruházásokat va lamivel később adják át a ki vitelezők. Jövőre újabb nagy fába vágják a fejszét: 600-as üszőnevelő telepet építenek, mégpedig saját kivitelezésben! — Az elmúlt években ná lunk a műszaki fejlesztés szin te kizárólag a gépesítést szol gálta — így a párttitkár. — Most az öntözést helyezzük előtérbe. Az idén a cukorrépa volt soron, megoldottuk az ön tözését önjáró esőztető beren dezéssel; a kukoricánál — 1300 —1400 hektáron termesztjük — ezer hektárt öntözünk árasz- tással; jövőre a lucerna és a füveshere öntözését fogjuk megoldani. Az adottságaink e tekintetben jók, az öntözőcsa torna-kapacitásunk elegendő, vizet pedig a Dunából nye rünk, zsilipeléssel. Szanálják a hajdani cselédházakat — Beszéltünk már a gépi beruházásokról, terméshozam növelésről, az állattartás kor szerűsítéséről — de nem szól tunk azokról, akik a gépeket kezelik, a termést learatják, az állatokat gondozzák: a dolgo zókról. A pusztai emberekről. Pedig a róluk való gondosko dás is sok figyelmet, áldozatot kíván, hiszen a Dömsödtől be vezető út mentén látott csa ládiházak, tágas-díszes villák mögött, a puszta mélyén áll nak még valahai cselédházak is... A párttitkár sóhajt: — De még mennyi! Több mint háromszáz cselédlakásban laknak még dolgozó családok a gazdaság üzemegységeiben. Rajtuk segíteni, emberhez mél tó otthonhoz juttatni őket — olyan kötelességünk, amit a gazdasági és pártvezetés egy aránt szívügyének tekint. Hogy ez nem szólam, azt tények tanúsítják. Tavaly több mint 19 millió forintos nyere séggel zárta a gazdaság az évet, s ebből 1976-ra kétmillió forintos lakásalapot képzett; egymilliót fordítottak belőle a szolgálati lakások tatarozásá ra, állagmegóvására, egymillió ból pedig tíz dolgozó kapott — 100—100 ezer forintos — lakásépítési kölcsönt. — Az állami gazdasági dol gozók lakásgondjainak megol dásával foglalkozó rendelet le hetővé teszi, hogy a rászoru lók a gazdaságtól és az OTP- től összesen 160 ezer forintos kamatmentes kölcsönt vehes senek fel. Jövőre elsősorban a szanálásra kijelölt cselédházak lakóinak, és azoknak a nagy- családosoknak akarunk ilyen módon segíteni, akik egyéb ként az OTP-kölcsönhöz szük séges alaptőkét sem tudnák összegyűjteni. Olyan terveket dédelgetünk magunkban, hogy jó lenne egy szép kis lakóte lepet építeni Apaj pusztán, kor szerű, közművesített lakások kal — a múltból örökölt cse lédházak helyett. Mint aki hangosan gondol kodik, úgy folytatja: / — A pártvezetőség már rég óta kereste a megoldást, ho gyan segíthetne a sokgyerme kes családoknak előteremteni a házépítéshez szükséges alap tőkét. A kiutat végül is olyan megoldásban találtuk meg, amely az egyénnek is hasznos, a népgazdaságnak is: a háztá ji gazdálkodás fejlesztésében. A megoldás kulcsa: a háztáji gazdaság Tudni kell, hogy a Kiskun sági Állami Gazdaság korábbi kollektív szerződése nem szol gálta a háztáji gazdálkodás ügyét: a baromfi tartásit tiltot ta, nehogy a szétkóborgó apró jószág megfertőzze a nagyüze mi állományt; sertésből is csu pán egy anyakocát és a szapo rulatát tarthatta egy-egy csa lád, azt is csak nyolc hónapig évente; a gazdaságban a ház táji föld mérete dolgozó és csa ládtag után egyaránt 300 négy szögöl személyenként. — Az új — 1980-ig érvényes — kollektív szerződés a tiltó korlátozó rendelkezéseket mel lőzi, sőt: három háztáji kör zet kialakítását határoztuk el a pártvezetőség november vé gi ülésén: egyet Apaj központ jában, a víziszárnyas-üzem- ben, a másikat az ürbő—ju- hászföldi Il-es kerületben, a harmadikat az apaji I-es ke rületben dolgozók számára. A három háztáji körzetben egy- egy agronómust bízunk meg a szakmai irányítással. A sertés- tenyésztés, -hizlalás kifejlesz tése érdekében a gazdaság kü lönböző kedvezményeket nyújt a dolgozóinak, és felvásárol ja a sertést saját húsüzeme számára. Az ólak építéséhez típustervet, háztáji tanácsadó füzetet, faanyagot biztosít. — A baromfi- és sertéste nyésztésből nem lesz millio mos senki, szerény haszonnal jár, de egy összegben kapják a pénzt érte, s azzal már le het valamit kezdeni — mondja a pártvezetőség titkára. Hirtelen fordulattal így fe jezi be a beszélgetést: Kevesebb a nyereség — Az eddigiek alapján úgy tűnhet, hogy nálunk minden ment, mint a karikacsapás, se gondunk, se bajunk. Pedig az idei év nekünk is rosszabbul sikerült a tavalyinál: az aszály miatt a nyereségünk lényege sen kevesebb lesz, hiszen a terméseredményekben is van visszaesés. Tavaly például a kukorica 73 .mázsát adott hek táronként, most legfeljebb 39 —40-et; kevesebbet fizetett a lucerna, a rét-legelő, s a fü veshere is, jövőre épp ezt akarjuk az esőztető öntözés sel kivédeni. — A pártszervezet sokat tett a gazdasági-termelési fel adatok végrehajtásáért. Az alapszervezetek 16 vezetőségi ülésen, majd taggyűlésen fog lalkoztak gazdaságpolitikai kérdésekkel tájékoztatás vagy beszámoltatás formájában. Á pártvezetőségi ülések napirend jének 50 százalékát gazdaság politikai feladatok képezték; két ízben tartottunk összevont taggyűlést, s ezeken négy gaz daságpolitikai jellegű határo zatot hoztunk, amelyeknek végrehajtását — a felsőbb párt szervek határozataival együtt — rendszeresen számonkértük. Most az a feladatunk, hogy új, hatékonyabb módszereket al kalmazzunk a termelés párt irányításában. ellenőrzésében a beszámoltatáson, a feladatok meghatározásán kívül Nyíri Éva nyílt és felette az emeleten bisztró: Kincsem a neve. A tsz-elnök mindig sokat dolgozott és tanult. Képezte magát a mezőgazdasági szak mában, de gyarapította álta lános műveltségét is. A köz életben szintén sokat vállalt, tagja a községi párt-vb-nek, meg a tanács végrehajtó bi zottságának és a járási párt- bizottságnak is. Még arra is szakított időt, hogy a mun kásőrszolgálatnak is eleget tegyen. dűl megépített egy korszerű, nagy borospincét, azután vá góhidat és húsfeldolgozót. Az egyesült tsz zöldségtermékei ből valóságos bolthálózat, négy zöldségüzlet csökkenti Szentmártonban a bevásárlá si gondokat. Tsz-húsbodt is Sosem hagyta abba a tanulást A szomszéd falu, Tápiósző- lős kitüntetett tsz-elnöke Ve res Mihály. Apjának volt föld je, de csupán három hold. Na gyon kevés öt gyermek eltar tására, nevelésére. Így hát Veres Mihály is hamarosan abbahagyta az iskolát, szőlő- munkás napszámos lett belő le, majd gazdasági cseléd. A hadifogságot is megjárta, a földosztáskor sem volt itthon, mégsem feledkeztek meg ró la. Ráosztottak egy fél ma gyar holdnál is kisebb szőlős kertet. 1948-ban a tanyavilág ból megalakult Űjszőlős köz ség, 1950-ben pedig egyszerre két tsz, a Haladás, meg a Rá kóczi. Még abban az eszten dőben egyesült a kettő. Veres Mihály a Rákócziból került az Üj Barázdába. Sok gonddal küzdött az új szövetkezet, kitartott mégis mellette, sőt beiratkozott új ra az iskolába, hogy elvégez hesse a nyolc általánost. Azután, 1957-et írtak akkor, kettős könyvelői tanfolyamot végzett és nem sokkal utóbb a tsz főkönyvelője lett. Nem vodt az Új Barázda akkoriban olyan jó módú, hogy nagy fi zetést adhatott volna. Veres Mihály jól vezette a könyve ket. Később mérlegképes könyvelői oklevelet szerzett, de azóta sem hagyta abba a tanulást. Tíz esztendeje választották meg elnöknek. Fellendült a szövetkezet, de Veres Mihály arra büszke, hogy az Üj Ba rázda elsőnek csatlakozott a nádudvari KITE növényter melési rendszerhez és annak segítségével egyre jobb ered ményeket ér el# búzából, ku koricából, napraforgóból. A tehenészet is jól fejlődik. Érdekes véletlen, a két el nök szinte egyszerre került betegállományba ez év már ciusában. Berzsényi János még lábadozik és ha majd rendbe jön, talán nyugdíjasán is be- bemegy az Arany Szarvas Tsz irodájába. Ha lesz mondani valója a termelési kérdések ben, biztosan meghallgatják Ami pedig Veres Mihályt il leti, amióta járóképes, nincs nap hogy be ne látogasson az Űj Barázda Tsz-be. Szokoly Endre SZÁZHALOMBATTÁN Olajtartályt építettek - avar temetőt találtak K. Z. gazdaságban jelenleg — kizá- Szomszédok a Tápió mentén Felemelkedés: munkával, tudással Tápiószentmárton és Tápió- szölős szomszédos községek. Csak Szentmar ton nagyköz ségnek több a lakosa, nagyobb a határa is. Termelőszövetke zet persze mind a kettőben működik. A tápiószentmárto- ni Arany Szarvas vagy hat ezer hektáron gazdálkodik, a tápiószszőlősi Üj Barázda pe dig a felénél is jóval keve sebben, de átnyúlik a szom szédos nagyközség határába is. Elöljáróban mindezt azért soroljuk fel, mert minap az állt az újságban, hogy Ber zsényi Jánost, az Arany Szarvas Tsz és Veres Mihályt, az Űj Barázda Tsz elnökét nyugalomba vonulásuk alkal mából a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Hogy-hogy, miért megy nyug díjba ez a két ember, amikor egyikük épp csak egy eszten dővel lépte túl az ötvanet, másikuk sem számlál ötven- hét esztendőnél többet? Egész ségi állapotuk megrendült — hallani — és ez így igaz. Azt is hozzátehetjük azonban, hogy tulajdonképpen saját „hibájukból”, mert amint mondani szokták — súlyosan visszaéltek erejükkel: többet dolgoztok, mint amennyit egy ember elbír. Tanácselnökből — tsz-elnök 1976. DECEMBER 29., SZERDA
