Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-28 / 306. szám
XHídutv 1976. DECEMBER 28., KEDD Megmentik a ráckevei járás műemlékeit Tájékoztató táblák — Album és képeslapod Gazdag év végi tárlatok Gödöllői indítású művek - Látogatócsoportok Pest megyéből Sok hónappal ezelőtt szélvi har tépte fel a ráckevei szerb templom tornyát fedő rézle mezt. Tetőcserepei között pe dig egyre több a törött, be- csarog az eső és pusztulással fenyegeti nemcsak a szép, ré gi épületet, hanem a százados festményeket az ikonosztázon — a képfalon — ami a szen télyt eltakarja Az épület mű emlék, mégpedig nemcsak az Országos Műemléki Felügye lőség, hanem a múltat tisz telő, műértő világ nyilván tartása szerint Is. A jelen tős értékeket meg kell men teni. Efelett nincs is vita A templom a ráckevei görög keleti szerb egyházközségé. Az pedig képtelen a tatarozás költségeit előteremteni. Egye lőre azonban még azt sem tud ni mekkora összeg szükséges a renováláshoz. Erről esett szó nemrég azon a megbeszélésen. TV-FIGYELŐ amit Raffay Béla, a járási hi vatal elnöke hívott össze a ráckevei járás műemlékeivel kapcsolatban. Dr. Barcza Géza, a Műemlé ki Felügyelőség osztályvezető je bejelentette, hogy a felügye lőség jövőre, vagyis nemsoká ra hozzákezd a nagy értékű műemlék külső tatarozásához. Továbbá, hogy a ráckevei já rás 47 műemilókjeltegű épüle tén. a sürgősség sorrendjében folyamatosan szintén megkez di a szükséges karbantartási munkálatokat. Megoldódott tehát a ráckevei szerb templom sorsa. Karácson). Most aztán nem lehet okunk szidni a tv-t: iga zán szép karácsonyt csinált a nézőknek. Nemcsak azért, mert gyertyák gyulladtak a stúdióban is — Takács Mari iul lobbantotta lángra őket, kedvesen megilletődve — ha nem azért, mert valóban ün nepi volt a műsorkínálat. A három nap műsorát le hetetlen itt összefoglalni, ezért csak azokról az adásokról szó lunk az alábbiakban, amelyek — megítélésünk szerint — e gazdag választékból is ki emelkedtek. Utolsó pádban. Készítői dél utáni gyermekműsornak szán ták Halasi Mária történetét a kis cigány lányról, ám a felnőtt nézők is megilletődve állhat ták fel a Kende Márta ren dezte film után. Pedig semmi különös nem volt ebben a be illeszkedési, befogadási diák históriában. Csak éppen olyan mértéktartóan, annyi ízléssel mesélték el, hogyan lelhet és kell valakit megszeretni, hogy éppen ettől a visszafogott elő adástól az egész mese meg emelkedett: a gyereklelkek összerímelésének szép példájá vá nemesült. Aki megköny- nyezte, ne szégyellje — a kis lakatos Katiért érdemes volt meghatódni. Rákóczi nyomában, időben is, térben is hatalmas vállalko zása volt a televíziónak a va sárnap délután vetített Rákó czi nyomában című történel mi útirajz. Szinte egés^ Euró pát be kellett barangolni, hogy a most háromszáz éve szüle tett fejedelem hányatott élet útját nyomon követhessék a nézők. Várról várpa, városról vá rosra vándorolt a mikrofon, a kamera, s a néző rendre az adott hely történetét legin kább ismerő magyar, lengyel, szovjet, cseh, osztrák, francia, török szakemberektől tudhat ta meg, hogy miért s hogyan került Rákóczi neveltetésének, eszmélésének, majd tetteinek újabb és újabb állomásaira. A sok új ismeretlen mellett — ilyen volt például Jindri- huv Hradec-i diákoskodásá- nak, lengyelországi emigrá ciójának megannyi adaléka — egy nehezen megfogalmazható érzéssel is gazdagabbak let tünk: jólesően tapasztalhat tuk, hogy bármerre is tuda kozódtak e történelmi útirajz készítői, minden megszólaló szavait átforrósította a tiszte let, a szeretet. Nemcsak a mi szemünkben, de minden, neki átmenetileg szállást vagy tar- tósabb időre otthont adó or szág fiainak szemében is nagy fejedelem volt ő; emlékét Munkácstól Rodostóig, a hoz zá méltó kegyelettel őrzik. Mi VaR ( Két kérdés is el hangzott ezzel a kezdettel:mi van a zsebünkben, illetve, hogy mi van a kamránkban? Szabó Sipos Tamás tette fel mindkettőt, s mind személyes magyarázatával, mind rajzos ábráinak segítségével megpró bált magyarázatot adni rá. Ez a szombati és a vasár napi Mi van? egyaránt pom pás mulatság volt! Éppen a legszárazabbnak tartott tudo mányból, a közgazdaságból fa csart ki annyi humort, ameny- nyi egy vígjátéksorozathoz is elég lenne. Különösen a csör gő kígyó magyarországi meg honosítása tűnt pompás lele ménynek, hiszen ez a képte len ötlet nem is annyira kép telen, ha meggondoljuk, hány hasonló próbálkozás költségei terhelik közös zsebünket. Előbb-utóbb Szabó Sipos Tamás is megkapja majd a maga mindenki mástól meg különböztető titulusát, hiszen mind a korábban látott, mind a most végigszórakozott öko nómiai elemzései annyira egyéniek, annyira hasonlítha- tatlanok, hogy e jókedvű tré famester egyetlen ma érvé nyes skatulyába sem sorolha tó. Bár sokkal többször ka- jánkodna a képernyőn, így nemcsak remekül szórakoz nánk, de végre egy hozzá illő státusnevet is kiötölhetnénk számára. Akácz László Négy műemlék van még a ráckevei járásiban a templo mon kívül. Közülük a Savojay. kastély tökéletes helyreállítá sának megkezdéséről már hírt ad tűnik. A munka jól halad. Munkások szorgoskodnak a hűvös napokban, is az épületen. Persze míg újra a régi pompá jában tündököl a kastély, ad dig legalább két esztendő bele telik. Tóth Julianna, a járási köz- művelődési felügyelő javasla tára néhány hasznos határozat is született a tamácsiházán. Pél dául úgy döntő ttok, hogy fel kérik a Pest megyei Idegenfor galmi Hivatalt, ha rendibe hoz zák a műemléktamplomot, gon doskodjon annak rendszeres nyitva tartásáról, dolgoztassák fel a templom történetét, s ad ják is ki gazdag képillusztrá cióval. Felhívták továbbá a községi tanácsokat, lássák el. — némelyikük már meg is kezdte — Ismertető táblával a műemiékjellegű épületeket. Sőt, helyezzenek el a neveze tesebbeken többnyelvű felira tokat. Felkérik a Képzőművé szeti Alapot, a járás műelmé- keit ábrázoló művészi kivitelű képes levelezőlapok kiadására. A járási úttörőelnökség pá lyázatot hirdetett A lakóhely és központjának nevezetességei című útikalauz megírására. Ennek a könyvnek olyannak kell lennie, hogy azután a kör nyezetismeret- és a történe lemoktatásban is felhasznál hassák az iskolában. Szükségesnek mondták ki, hogy községenként meg kell vizsgálni, melyik műemiékjel legű épület lenne alkalmas helytörténeti gyűjtemény, vagy az esetleg falumúzeum elhe lyezésére. S végül még egy nagy jelen tőségű bejelentés hangzott el: Dél-Pest megye öt járása, a ráckeveán kívül, a dabasi, a ceglédi, a monori és a nagyká- tai együttesen országos fotópá lyázatot hirdet Dél-Pest megye műemlékei címmel. A beérke zett képekből albumot is szer kesztenek és kiállítást rendez nek. Sz. E. Érződik bizonyos ellent mondás a Petőfi Irodalmi Mú zeumban. Indokolatlanul hosz- sziúra nyúlt az épület sokszo rosan szükséges felújítása, ál landó kiállítása is megörege dett Ezt az avittságot ellensú lyozza az, hogy múzeumi fog lalkozásokat tartanak benne az iskolásaknak. Az unalmat oldja fel a Schiller-kiállítás is, mely február végéig tekinthe tő meg, és Weimarból érke zett az NDK—magyar kultu rális kapcsolatok keretében fővárosunkba. A költő szemé lyes tárgyait is láthatjuk, be pillanthatunk képek, doku mentációk segítségévei Schil ler karába, megismerhetjük műveinek határait, adatokat nyerünk Goethe iránt érzett barátságáról. Ez az alapos igénnyel szerkesztett kiállítás szinte maga jelzi a további feladatot, azt, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum bővítse tár- laitrepertoárját elsősorban a baráti országokból kért anya gokból. Szekeres Erzsébet szőnyegei Üj színt jelent a múzeumban a Szekeres Erzsébet szőnyegei ből rendezett tártait is. A mű vész még agrármérnöki ta nulmányai közben kezdett fa liszőnyegeket készíteni népme sék nyomán édesanyja tevé keny közreműködésével. Ezen munkái Gödöllőn, Nyíregyhá zán és Budapesten váltottak ki elismerést. Minden adva volt, hogy munkássága nyomán képmesékkel díszített óvodák szerveződjenek Pest megyében. Ez a lehetőség ma is adva van, de közben lényeges változások is történtek Szekeres Erzsébet munkásságában. Megszerezte a diplomát, megismerkedett Kallós Zoltán népköltési gyűj tésével, s faliszőnyegeinek szí nes varázslata a népballadák nyomába szegődött. Világa teljessé vált, meglelte hatá rait. Érzékeny, friss fantáziá ját tudatos képszerkesztés egé szíti ki; képességeit rendre gyarapítja új szemléleti és technikai elemeikkel. Egészség, erő, tündöklő szín pompa, eszmét építő ötletek bája jellemzi a Kikelet mese táját, ahol páva és virág szik rázik. Az Anya a szeretet áhí tatával emeli fel gyermekét ünnepi tartásban, Az égigérő fa lendületes jelkép, s a Je gyespár a fehér színekkel köz vetít lényeges üzenetet erről az emberi állapotról. A Petőfi Irodalmi Múzeumban bemuta tott művek közül rendkívül vonzó még az Orsa és a Nagy- tarcsai tál szőnyegátköltése, to vábbá a Tizenkét kőműves és Fehér László balladájának ké pi változata. Szekeres Erzsébet a közelmúltbeli, édesanyja ál- Rigoletto Verdi-felújítás az Erkel Színházban VERDI egyik legismertebb, legtöbbet játszott operája a Ri- goletto. Már a herceg első fel vonásbeli áriája (Sok a szép nő) is fülbemászó, dallamos muzsika, a másik ária (Az asszony ingatag) pedig az egész mű, sőt, talán az egész opera- irodalom legnépszerűbb „slá gere'’. Hosszasan sorolhatnánk még az opera híres részle teit: Gilda áriáját, Rigoletto és Gilda kettősét, vagy a ki tűnő négyest az utolsó felvo násból. A Rigolettónak azon ban csupán az egyik erénye, hogy bővelkedik szép meló diákban. A zeneszerző koráb bi művei sem dallamszegé- nyék, mégis a Rigolettót tart juk az első érett Verdi-alko- tásnak. A komponista ugyan is először ebben az operájá ban rendelte alá a cselek ménynek a teljes zenei fel építést. A muzsika minden hangja a drámaiságot szolgálja. Az operának erről a legfon tosabb érdeméről az utóbbi évék hazai előadásain tapasz taltak szerint egyre inkább megfeledkeztek. Az énekesek általában megelégedtek a szépívű dallamoknak a lehe tőségekhez képest minél pon tosabb tolmácsolásával. Más szempontok is a felújítás mel lett szóltak. A cél azonban nem csupán a régfi előadások sallang j adnak az eltávolítása volt, hanem egyúttal értékei nek átmentése is. Hiszen két kitűnő művész: Agay Karola és Radnay György korábban is énekelte már a főszerepeket A Rigoletto színrevitóie egyébként ma sem könnyű fel adat: teljes mélységében ábrá zolja a mű ellentmondásos és összetett jellemeit. MINDEN KORSZAK más képp látja az elmúlt idők re mekműveit, és ez természetes. Az értelmezést ugyanis az adott gondolkodásmód, szín pad- és képzőművészeti szem lélet erősen befolyásolja. Ez a magyarázata annak, hogy most Mikó András rendezése nyomán új RigoJettóval ismer kedtünk meg. A színpadon valódi dráma folyik, és nem öncélú áriázgatás. A nagy jö vés-menések, látványos vonu lások helyett mindenki jelle méből és a szituációból faka dóan cselekszik, és így válik minden szerep hitelessé, a rémtörténet pedig hihetővé és megrázóvá. A korábbi előadá sókon Rigoletto magánéletének tragédiája emelkedett közéleti váddá a zsarnoki önkény ellen. Most is a címszereplő szenve dései vezetik el a néző szánal mát a katarzisig, de ez a Rigo letto valójában gonosztevő. Radnay György plasztikusan jellemezte hangban és játék ban is az udvari bolondot, akinek szemlélete így III. Ri- chárdéhoz hasonlít. Torz kül lemét a világon akarja meg bosszulni, és ezért tudatosan vállalja a herceg céljainak se gítését, a „rossz ügy” szolgá latát. Végzetét megérdemli: az apát szánjuk benne, ember ként viszont elítéljük. A herceg, ellentétben Rigo- lettóval, a korábbinál rokon szenvesebb figura lett. Bár 6 minden tragikus fordulat oko zója, ez nem jellemének tulaj donítható, sokkal inkább tár sadalmi helyzetének. Az álta lunk látott szereposztásban Nagy János inkább hatott a szerelemmel meggondolatlanul játszó sihedernek, mint sok kalandban edzett mantuai kék- szakállnak. Mindez még nem is lett volna baj — hiszen jól beleillik az egységes rendezői koncepcióba —, ha megbirkó zik a szerep leghálásabb ré szével: a szárnyaló dallamok míves tolmácsolásával. Ez vi szont neki még nem sikerült teljesen. Annál inkább Gilda szerepében Ágay Karolának, aki kulturált énekéért mél tán kapott igen sok tapsot. Az epizódfigurák közül Szalma Fe renc Moniteranéja és Begányi Ferenc Sparafuoiléja érdemel elismerést. Korábban négy felvonásban játszották az operát, most há romban mutatták be. Az első és a második kép közötti vál tozást tehát színpadtechnikai- lag gyorsan kel le Üt lebonyolí tani a felvonás hangulati egy ségének megőrzése érdekében. Forray Gábor forgószínpadsze- rű díseüetmegoldása kitűnően eleget tesz ennek a feladatnak, sőt lehetőséget ad arra is, hogy a második és a harmadik fel vonáson belül is változzék a kép. A horizontra Mantegná- nak freskóiból vetítenek. Ma kai Péter jelmezei jól alkal mazkodnak ehhez a képzőmű vészeti korhoz. A KARMESTER Lamberto Gardellit a végére hagytuk. Nevéhez már számos, nagy si kerű budapesti felújítás fűző dik. Másfél évtizede ugyanis operaházunk állandó vendége. A maestro ezúttal is remekelt: biztos kézzel irányította a színpadi történést. Kitűnően megértette a zenében rejlő drámaiságot, amelynek minden szépségét sikerült zenekarából a felszínre hoznia. Gardelli elkerülte mindkét végletet: nem uralta az együttes az éne keseket, de nem is maradt egy hangú, monoton. A zenekar pontosan annyira volt színgaz dag, amennyire alapvetően kí sérő funkciója megengedte. Dalos Gábor tai feljegyzett bal ladát is képpé sű rít A cséplőgépbe esett lány történe tének feldolgozá sával. Megérde melt siker kíséri január 6-án záró dó tárlatát. Mészáros Emő ke, a Szekeres- tárlat rendezője a képkiállítás előze teseként a népköl tészet alapvető ki adványait helyezi el az aula tárlói ban. Ö szervezte meg a Bóbita együttes szereplé sét Szekeres Erzsé bet műveinek megnyitásakor, ő hívta az iskolák tanulóit a tárlat ra, tartott szá mukra rövid elő adást, s utána „to vábbteremtve” Szekeres Erzsébet műveit, teret adott rajzolásra. Vagy ezer gyerekraj-z növeli e gondoskodás nyomain a mú zeum gyűjteményét. Van abban valami szívet melengető, hogy csaknem tíz ezer ember nézte meg Szeke res Erzsébet műveit, s köztük érdi gimnazisták, dunaharaszti, gödöllői, váchartyáni, pilisi általános iskolások. A megyé ben lakók nagy számban ke resték fél a Petőfi Irodalmi Múzeumot Szekeres Erzsébet művei kapcsán; a gödöllői Szabadság szocialista brigád bejegyzése mellett szadai, nagytarcsai véleményeket ol vashatunk a vendégkönyvben. Mindez azért is örvendetes, mert jelzi azt a tényt, hogy Pest megye lakossága egyre nagyobb számban vesz részt képzőművészeti kiállításokon nemcsak egysizerű nézőként, lanem a továbbképzés igé- xyével. Példa erre a szentend- eá járási bölcsődei dolgozók íagyszerű vállalkozása; közö- m tekintették meg Szekeres Irzsébet kiállítását, s ezt a ta- >asztalatszerzést is felhasznál- ák színes bábük készítésére. szekeres Erzsébet művészete íz életet akarja harmonizálni i népköltészet tiszta forrásai val, új művek sorozatával. Weg kell ragadnunk az alkal- nat, hogy a Gödöllőről induló Szekeres Erzsébet oktatási in- ézményeket sziebbítő kezdemé nyezése országos közegben ter jedjen tovább. Műveivel és példájával. Szobrok, festmények, ékszerek, ruhatervek A Műcsarnokban január 16- ig vendégeskedik azon anyag, -nely NDK-szobrászok rajzait is grafikáit gyűjtötte egybe. Alapos alakrajzok váltják jgymást, leendő szobrok mo- Szekeres Erzsébet: Páva A Szekeres Erzsébet tárlata ih- | lette gyermekrajzok egyike. lő színeit sűrítik magukba. Benedek György tárlata sok újdonsággal szolgál, az elvo natkoztatott festmények me rész világát karakteres szobrok józan pontossága kíséri. Mű vei értelmes tettekre hangol ják az embert Üj műveitől többet kaptunk, mint amit vártunk, mostani bemutatko zása ezért meglepetés. Barta Éva szándéka is nyil vánvaló. Különös alkímia, amit végez. Aranyat helyette sít képzelettel, sok ötlettel, íz léssel. A kvarckavics, pléhda- rab egymás összefogásával esztétikai rendszerré gyarapo dik, az olcsó anyag igy maga sodik fel a drágakövek hatá sához, és megteremti a sokszo rosított tömegékszer távlatát, mely társadalmi igény. Az élvszer és az iparművé szeti szinten szerveződő öltö zék, melynek jó példája Prei ser Klára kollekciója, Párizs ból érkezett haza csaknem négy évtizedes távoliét után a kitűnő ruhatervező, ahol Ju liette Greco és Emanuelle Riva is vevőköréhez tartozott. Ez valóban, testet szebbítő, fiatalító pompa — a választé kos fantázia évedet pótol visszafelé, az ifjúság irányába. nagy neveli — Fritz Cremer, Theo Balden mellett elsősor ban Friedrich B. Henkel Ta lajrétegződés tanulmányai és grúziai pásztorai tűnnek ki eredeti megoldásukkal. A Műcsarnok év végére me gint kitett magáért. Nemcsak NDK-művészek munkáit vo nultatta fél, hanem Benedek György festményeit, Barta Éva ékszereit, Preiser KUqa szőtteseit, ruhaterveit is be mutatta. Benedek György kiállítása vitát kelt, és meglepetést okoz. Egyesek szerint műveiben erő teljes a Kolcas-hatás. Mindez azonban csak látszat. Az igaz ság az, hogy Benedek György számára Domanovszky és Ko kas Ignác művészete kiindu lást jelentett, s ez elfogadha tó jó tájékozódást jelentett csupán, nem az egyéniség fel adását. Azt Benedek György sajátos élményvilága, sorsa, összetett technikája megsze rezte. A Vaddisznók esetében a rút esztétikai értékké alakul, szürke hegyek száklarészleté- vé. A Tátra Csontvárynál a panorámában, Benedek György egyik legjobb képén a hasadék zuhatagos dinamiká jában éri el fenségét úgy. hogy a sziklák a nap tündök- A Néprajzi Múzeumban iz galmas kiállítás nyílt, mely a Venezuelai indiánok tárgykul túráját mutatja be az érdek lődőknek. E hazánknál két szerié nagyobb indiánvidék, a Vesete. Vite, Ventauri, Ori noco folyó mentén élő törzsek szokásait, használati eszközeit láthatjuk Edgardo Gonzales Nino gyűjteményében, melyet Boglár Lajos kisebb anyaga egészít ki. Páratlan és pazar a természeti népek őszintesége, tehetsége, — a használati tár gyakat széppé formáló igyeke zete, mely szegénységben, ne héz körülmények között is igyekszik ünneppé varázsolni az életet. Micsoda változatok! Nyakláncokat láthatunk sün- tüskékből, csigákból, vaddisz nó-, patkányfogakból, mag vakból, papagáj toliakból ja guárfogakból fonva, amit a környezet terített a samatari, montero, bánivá indiánoknak — a varekana, mako törzsek nek. A teknős háta hangsze rük lett. és szitáik geometri kus hullámzású mintái Vasa- relyt juttatják eszünkbe. A Helikon Galériában Vaj da Ernő műszaki precizitású, mégis költői hatású természet- fotói vonzzák a közönséget. Igény van erre, a képzőművé szet határán születő termé szettudományos jellegű felvé telekre. Losonci Miklós
