Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-28 / 306. szám
1976. DECEMBER 38.. KEDD Gyártmányfejlesztés - több forrásból 0 — a pomázi írószer Szövetkezetnél A hazai író- és irodaszér- választek jelentős része a po- máai írószer Szövetkezetből kerül ki az üzletekbe. Itt ké szül ugyanis a belkereskede lemben kapható különböző tol lak 40, irodaszerek 60 százalé ka. Termelési értékük az idén ebekből a filléres cikkekből 210 millió forint volt. Hogyan gondoskodnak az vá laszték bővítéséről, a gyárt mányszerkezet korszerűsítésé ről, a minőség javításáról? Ezekre a kérdésekre kerestem választ a pomázi szövetkezet ben. — Ügy érzem, jól kihasznál juk a lehetőségeket — mondja bevezetőben Ördögh Emánuel, a szövetkezet elnöke —, egy részt saját fejlesztőapparátu- sunik dolgozik a termeléke nyebb gépek kialakításán, cik keink minőségének javításán, másrészt nemzetközi kooperá ciók segítségével átvesszük, gyártjuk a kül földön már bevált és ke resett termékeket. Az irodaszerek gyártását 1968-iban kezdték meg a szö vetkezetben a Sax osztrák cég gel kötött együttműködési szer ződés alapján. Jövőre már 600 ezer dolláros megrendelésük van a Sax-féle fűző- és lyu- kasztógiépakire. (A vállalat összesen 80 millió forint tő kés és szocialista exportot bo nyolít le.) 1978-ban lesz esedé kes a szerződés megújítása, amitől azt remélik, hogy érté kesítésüket a nyugati cég ke reskedelmi hálózatán keresztül tovább bővíthetik. Egy-egy kooperáció azonban loockázattal is jár. Nem vált be például az olasz Major-cég gel folytatott együttműködés. Az olasz partner négyszínű go- lyóstollai'khoz szállított alkat- irészéket. Ezek minősége azon ban — bármilyen furcsán hangzik — nem volt megfele lő. A szövetkezetben felkészültek az önálló gyártásra, és a szerződést nem hosszabbították meg. Jövőre tovább szélesítjük a gyűrűskönyvek és blokkok vá lasztékát is — hangzik el a beszélgetés során. — A gyűrűskönyvekkel elég sok személyes, rossz tapaszta latom volt — jegyzem meg — hol a borítót lehetett kapni, hol a hozzávaló füzetet, a kettő vel együtt nagyon ritkán talál koztam. — Hát igen — ismeri be a szövetkezet elnöke. — Ezeket eddig belföldi kooperációban gyártottuk és vagy egyikre vagy másikra találtunk éppen szabad kapacitást. A jövőben házon belül készülnek majd és biztos vagyok benne, hogy si kerül a panaszokat orvosolni. Mi több, az eddigi kétféle típus he lyett négyfélét gyártunk majd. 1977-ben tovább bővül a rostiirónok választéka, az író- csúcsok skálája finomodik. Im porthelyettesítő termékként je lennek meg az írásvetítőkhöz használt projector penek. Jö vő év végén dobják majd piac ra a nyugaton is újdonság számba menő (exftrudált mű anyagcsúcsú) rostirónokat. Részben az új beruházás se gítségével több irodaszert állí tanak elő a jövőben. Ezek kö zül jelentős a gemkapcsok gyártása saját kivitelezésű au tomata gépeken. — Az igényekkel nem is olyan könnyű lépést tartani — szögezi le Ördögh Emánuel. — Jórészt divatcikkeket gyár tunk, a termékek állandóan cserélődnek, a kereslet szinte évente változik. Valóban. De tegyük hozzá, olyan divatcikkekről van szó, amelynek mindennapi életünk nek immár nélkülözhetetlen eszközeivé váltak. H. S. Szi get fő Szakszövetkezet: A jövő útja: az összefogás — Mi az ördögre alapoztátok a húsfeldolgozó üzemet? — kérdezik mostanában nem tit kolt kétkedéssel a szigetszent- Példás következetesség Féldeci helyett tej Reggel hat óra. Az utcákon, a hóesésben mindenütt fázósan siető embe rek. Az üzletek kirakatai ízlé sesen, gazdagon rendezettek. Ünnepi portékákat kínálnak. S bent? A tejboltokban gőzö lög a kakaó a meleg kávé. A csemegeboltokban a zacskós tej mellé felvágottat is árul nak. A megszokott reggeli képből Szentendrén hiányzik valami. Hiányzik a „lélekmelegítő” gyanánt féldecit, sört ivók se rege, akik legtöbbször a bejá rat előtt kortyolgatták a min dennapit, mert az üzletekből kitiltották őket. Akik már munkakezdés előtt elfogyasz tották a nemegyszer üzemi balesetet okozó szeszt. A gyárakban szeszes italt árulni, fogyasztani tilos. Ez azonban egymagában kevés nek bizonyult. A szentendrei tanács ezért állapodott meg a Nyugat-Pest megyei Élelmi szer Kiskereskedelmi Vállalat vezetőivel abban, hogy reggel hat és nyolc óra között a mun kába igyekvőknek sört, pálin kát nem árulnak az üzletek ben. A megállapodás csak akkor ér valamit, ha végre is hajt ják. Szentendrén így történt. Reméljük, így lesz a jövőben is. Hiszen e rendelkezés, ha sokan kétkedve, morogva is fo gadták, nem a dolgozók ellen, hanem az ö érdekükben szüle tett. Dicséret illeti érte a ke reskedelmet. F. A. DABAS, FEHÉR AKAC TSZ Fejlődő állattartás A 11 ezer hektáron gazdál kodó dabasi Fehér Akác Ter melőszövetkezet egyik fő pro filja az állattartás. Korszerű sertéstelepükön, amelyet négy esztendeje 80 millió forintért építettek, évente 15 ezer hízót neveinek. Egy kiló súlygyara podáshoz 3,6 kiló takarmányt használnak. Segítik a háztáji gazdaságok sertésnevelését is: Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt tájékoztatója . / a sertéshizlaló nagyüzemeknek és kistermelőknek Táj'ékoztatj'uk partnereinket, hogy azokért a süldőkért, amelyekre decem ber 31-ig szerződést kötnek velünk, illetve amelyeket 1977. I. negyedévében átadnak, a 31 forintos, szerződéses átvételi áron felül kilónként 3 forintos időszaki felárat is fizetünk. 1977. január 1-e után a 31 forintos, szerződéses süldő-alapár érvényben marad. A sertéshizlaló nagyüzemek és kistermelők szíves figyelmébe ajánljuk, hogy december 31-ig még süldő- és malac-bérhizlalási szerződést is köt hetnek. 1977. január 1-étől a 100—125 kg súlyú hús- és hús jellegű sertésekért - az érvényes időszaki, és a több éves szerződéses felárakkal együtt —, kilón ként legkevesebb 27 forintot fizetünk a sertéshizlalóknak. 1977. január 1-je után kilónként 31 forintos áron, készpénzért eladunk kiváló minőségű, hizlalásra alkalmas süldőt minden vásárolni szándékozó egyéni állattartónak, kistermelőnek, szakcsoportnak, termelőszövetkezetnek, állami gazdaságnak. Azok is vásárolhatnak süldőt, akik azt a saját részükre kívánják meghizlalni. Kérjük a termelőket, hogy már most jelentsék be igényeiket kirendeltsé geinken, felvásárlóinknál vagy a helyi szervezőknél. Ott további felvilágosí tásokkal is szívesen szolgálnak. VARJUK A TERMELŐK SZÍVES ÉRDEKLŐDÉSÉT. AZ ÁllATF0RGALMI ÉS HÚSIPARI TRÖSZT VÁUAIATAI ÉS MEGRÍZ0TTAI az idén több mint 8 ezer da rabot vásárolnak fel a háztá jiban nevelt sertésekből. Jö vőre úgy tervezik, hogy 15 ezer sertés háztáji nevelésére kötnek szerződést. A gazdaság szarvasmarha- állománya jelenleg 1100 da rab. Az idén 25 ezer liter te jet dolgozták fel saját tejüze mükben. Már tervezik egy 600 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelep épületeit. Az építkezéshez 1977-ben kez denek hozzá s még ebben a tervidőszakban üzembe is he lyezik. Ezzel egyidőben évi 40 ezer liter tej feldolgozására kívánják alkalmassá tenni tej üzemüket. A juhtenyésztés is fontos része a gazdaság állattartási programjának. Jelenlegi, 3600- as juhállományukat az ötödik ötéves terv végére 4500-ra kí vánják bővíteni. miklósi Szigetfő Mezőgazdasági Szakszövetkezet vezetőitől, a szakmai berkekben jártas kol légák. A kérdésben ne keres sük az irigység hangsúlyait. Bár az sem lenne meglepő, hi szen a korszerű üzem felépíté séhez szükséges 25 millió fo rintot kigazdálkodni tekinté lyesebb termelőszövetkezetek nek is becsületére válna. Ám a valóság: a szakszövetkezet húsüzeme november óta ontja a finomabbnál finomabb hur kát, kolbászt, sonkafélét, s a szigetfői ízeket egyre többen keresik a járás és a főváros boltjaiban. Másfél hónap alatt ezerötszáz sertést vágtak, dol goztak fel. Ám a bökkenő — amiért a kérdés imigyen hang zik, ahogy az elején idéztük — honnan, miből. Mert a szak- szövetkezet disznóliizl alássa! nem foglalkozik. A háztájiban tenyésztik — Annál inkább foglalkoznak vele tagjaink, a szigetszent- miiklósiak, meg a környékbeli ek — metszi el a kérdezők bo gozta gordiiusi csomót Kulcsár Jenő, a szövetkezet főmezőgaz- dásea. Először aura gondoltunk — folytatódik a magyarázat — amaLyam kisüzemet csinálunk, amely a helybeliek és a szom szédos községek kisgazdaságai ban nevelt négy—ötezer négy lábút fogadja majd. Csakhogy, evés közben jön meg az étvágy, miért ne vásároljunk tízezret, hiszen az épületet úgyis fel kell húzni. S hogy mekkora lesz a kapacitás, az már inkább a gé pektől, a jó technodógdától függ. Szóval néhány év múl tán lő—20 ezer sertést szeret nénk feldolgozni. Ezt a meny- nyiséget viszont már csak ugyan nem lehet egyedül a háztáji- és kisgazdaságokra alapozni. ,Ezért megállapodtunk néhány termelőszövetkezettel és az Észak-pesti Vendéglátó Vállalattal, hogy megosztva az anyagi terheket, kibővítik á hizlaldákat és több malacot fognak hízóra mint eddig. A hús mellé zöldséget is Az ám! A húsleves sem ér sokat zöldség nélkül. A szak- szövetkezet ezer hektárnyi nagyüzemi földjén jól gépesí tett növénytermesztést folytat. Itt, és a tagok művelte továb bi 600 hektárból mindössze 40 —60-at vetettek be zöldségfé lével. No, ez kényes munka, a szakértelmen kívül sok min den kell hozzá. De mert na gyon kell a zöldség, egyszerű társulásra léptek a Csepel-szi geti Duna Termelőszöveikeziet- tel, s öt év alatt közösen 900 hektárra növelik a zöldségter mő területet. Már jövőre en nek több mint egyharmadán kel ki a zöldségmag. Miért e nagy buzgalom? Mert több húst és zöldséget kíván az ország s a Duna-men- tén üdülök a megmondhatói, a ráckevei járásban különösen híján voltak mindkettőnek. El sősorban a helyi ellátás javul tehát a szigebfőiek munkája nyomán, üdülési szezonban és azon kívül is. És egyúttal per sze jől megérdemelt többletjö vedelemhez jutnak valameny- nylen, minid, akik ezt megér demlik. Házasság helyett jegyesség De van más ok is. A jól mű ködő egyszerűbb társulások szaporítása a Szigetfő számá ra a jövő útja egyengetésének mindenki számára elfogadható, úgyszólván egyetlen módja. 1975 január ja óta működnek e név alatt, akkor egyesült a Petőfi és a Csepel szakszövet kezet. Később házasságot kí nált a Duna Tsz, de az egyéni művelés alatt álló nagy terület új „státusának” rendezése akadályozta az erők egyesíté sét. Pedig a nagy teljesítményű gépéket — a Szigetfő büszke sége az úf Rába—Steiger trak tor — a korszerűbb agrotech nikát már nem tudják megfe lelően kamatoztatni, amikor a nadirágszíjak művelésére is ki kell rendelni a közös gépeit. A jövő útja tehát Szigetszent- miklőson is a termelőszövetke zet. De a feltételeket ehhez a társulások érlelik majd meg. A két szakszövetkezet együt tes eredménye három évvel ez előtt 8,3 millió forint volt. Ta valy együtt már 25 milliót szá moltak. S ennyit remélnek az idén is. Ám a dinamikus fej lődés tartalékai a mostani adottságok között lassan kime rülnek. A jövőre pedig — mégha távolabbi is — sohasem lehet elég korán gondolni. Kovács György Attila A PÉNZTÁROS Kedves fitos orrocska, csip keszalaggal leszorított, fél hosszú haj, gyakran mosoly ra húzódó ajkak, s nagyon szapora kezek, ujjak a legfőbb jellemzői Palkó Erzsébetnek, a Nagykóta és Vidéke ÁFÉSZ pénztárosának. Öten-hatan várnak rá, hogy az ő kosaruk ból is kiszedje az árut, s mind egyiknek az árát beüsse a gép be. Vakon dolgozik, azaz nem a kezét, vagy a gépet nézi, ha nem az árura figyel, s időn ként a vevőkre mosolyog. A vásárlók jól ismerik, hi- szer ötödik esztendeje dolgozik az 1-es számú ÁBC-áruház- ban. Mindenkihez van egy kedves fezava, figyelmes meg jegyzése, kérdése. Közben meg nem áll a keze. Egyik kosárból a másikba teszi bal kézzel az árut, jobbjával pedig blokkol. Nagyon kell figyelnie, hiszen ha téved kárt okozhat a bolt nak, a vevőnek, sőt saját ma gának is. De nem téved. Leg alábbis Fekete László, az üz let vezetője szerint ez a 19 esz tendős lány a legpontosabb és a leggyorsabb pénztáros. Nem egy kasszazárás eredménye ként a pénztárnaplóba 60 ezer forint körüli összeget könyvel hetnek (az elszámolást az üz letvezetővel együtt végzik), pedig az ÁBC átlagos napi be vétele ennek mindössze két szerese, s három-négy pénz tárban oszlik meg a forgalom. A karácsonyi forgalom kellős közepén is jól bírta az iramot. Először arról faggatom, ho gyan lett kereskedő, és pénz táros, szokott-e kellemetlensé ge lenni a vevőkkel, majd ar ról, részt vesz-e egy országos pénztárosversenyen. Kérdéseimre fiatalos lendü lettel válaszol, olykor — kissé szégyellősen. — Családunkban nincs ke reskedő, nekem viszont már egészen kicsiny koromban megtetszett ez a szakma. Pilla natról pillanatra változik a munka, más és más vevők for dulnak meg az üzletben, s olykor (no persze nem a kará csonyi csúcsforgalomban), még egy-egy rövid beszélgetésre is van idő. — Míg beszél, ízlé ses selyempapírba csomagol egy hosszúnyakú palack bort. — Nagyon szerettem kiszolgál ni a pult mellett. Az árut ki rakni ugyan nehezebb, azt is szívesen csináltam. Még tanu lóként, szükségből ültettek egy alkalommal a pénztárba. Majd kiesett a szemem, úgy figyel tem, nehogy elhibázzak vala mit. Sikeres volt a kasszazárás, s többször is kisegítettem & pénztárban, de rendszeresen csak a pénztárosiskola befe jezése után ültem a géphez. — A vevőkkel nemigen szo kott nézeteltérésem támadni. Abból indulok ki, hogy külön böző vérmérsékletű emberek, különböző idegállapotban lép nek az üzletbe. Itt jó és rossz hatások érik őket, amelyektől esetleg fokozódik bennük a feszültség. Fontos tehát az ud variasság, a türelem. — Az iskolában mértük a gyorsaságot és a pontosságot. Mindig nagyon jó eredménye ket értem el, s azóta gyakor lottabb is lettem, ezért szíve sen részt vennék országos versenyen. Legalább ellenőriz hetném magam, mennyit fej lődtem, s tanulhatnék a ná lam ügyesebbektől. Sajnos ép pen a közelmúltban volt pénz tárosverseny, de erről csak utólag, a Pest megyei Hírlap ból és a televízióból szereztem tudomást... Cz. V. i i I
