Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-23 / 303. szám
1976. DECEMBER 23., CSÜTÖRTÖK Aczél György látogatása a Csepel Vas- és Fémművekben Aczél György, az MSZMP j rát, a jármű- és kon fékei ói pa- Politikai Bizottságának tagja, ; rí gépgyárat és a gyáróriás a Minisztertanács elnökhelyet tese látogatásit tett a Csepel Vas- és Fémmű vekben. A ven déget Ernszt Antal, a pártbi zottság első titkára és Soltész István vezérigazgató fogadták. Aczél György délelőtt fölke- munkásmozgalmi emlékeit őr ző múzeumot. A Minisztertanács elnökhe lyettese délután akitívaértekez- letet tartott, amelyen időszerű bel- és külpolitikai kérdések- reste a Csepel Művek csőgyá- l ről adott tájékoztatásit. Miniszferhelyeftesi kinevezések A Minisztertanács Kálazi József vezérőrnagyot és Szűcs László vezérőrnagyot nyugál lományukba vonulásukra te kintettel, érdemeik elisme rése mellett felmentette hon védelmi miniszterhelyettesi tisztségükből. Egyidejűleg Ko vács Pál vezérőrnagyot és Stadler János vezérőrnagyot honvédelmi miniszterhelyettes sé kinevezte. A magánkisipamak hatos szerepe vm a lakosság szolgálatában- állapította meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága Szerdán délelőtt ülést tartott a Pest megyei Tanács végre hajtó bizottsága. Elsőként el fogadta a megyei tanács és szervei 1977. évi miumkatervé- nek javaslatát, s azt jóváha gyásra a megyei tanács soron- következő ülése elé terjeszti. Ezt követően tájékoztató jelen tés hangzott ei a megye ma gánkisiparának helyzetéről, a változások irányáról. Összehangolt fejlődés Az írásiban beterjesztett anyag, a hozzáfűzött szóbeli ki egészítés éppúgy, mint a vég rehajtó bizottság tagjainak fel szólalása, egyöntetűen aláhúz ta a magánkisipar fontos sze repét a lakossági szolgáltatás ban, s a szocialista szektorral össziehangolt további fejleszté sének szükségességét. A me gyében, tavaly, az esztendő vé gén 5969 önálló maglánkisipa- ros, s 2975 nyugdíj, illetve munkaviszony mellett tevé kenykedő iparűző működött. Számuk az igényekkel össze vetve kevesebb a kívánatosnál, 6 a változás lassúságát igazol ja, hogy öt esztendő alatt a kis iparosok tábora mindössze 286 fővel növekedett. Gondot okoz az is, hogy az önálló kisiparosok száma apad, míg a nyugdíj, illetve a mun kaviszony mellett tevékenyke dőké gyarapodik, s így ugyan a létszám bővülni látszik, való jában, az ún. órakapacitást fi gyelembe véve, kedvező válto zásról nem beszélhetünk. Meg lehetősen nagy ezen a terüle ten is a fluktuáció, míg 1971- ben 1794 kiadott ipar jogosít vánnyal 1998 visszaadott ipar engedély állt szemben, 1975- ben 1320 és 1438. Igazodva az igényekhez Szakmai összetétel szerint a módosulásokat egészségesnek ítélte a végrehajtó bizottság. A lakosság változó igényeit kö vette, hogy bizonyos területe ken megnőtt a kisiparosok szá ma — így egyebek között az építőiparban —, másutt vi szont — például a cipészeknél, a sütőiparban — csökkent. Kedvezőtlen, s a jövőt tekint ve erőteljesen figyelmeztető tartalmú folyamat zajlik le a kisebb településeken: kiörege dés miatt egyre szűkül a kis iparosok köre, s új vállalkozó, a különböző kedvezmények el lenére síneseit. Nehezíti a lakosság javát szolgáló iparhatósági munkát, hogy a idevonatkozó jogszabá lyok egy része áttekinthetetlen, elmaradt a társadalmi-gazda sági fejlődéstől. Közrejátszik az Is a vállalikozókedv hiányában, hogy a kisiparban meglehető sen alacsony a technikai szín vonal — ami a fiatalokat kész teti meggondolásra — a mun ka intenzitása ugyanakkor nagy, nincsenek megfelelő szo ciális és egészségügyi körülmé nyek, s az anyagbeszerzés aka dozik. Mindezek következmé nye, hogy évről évre kevesebb a szakmunkás tanuló a kisipar ban, míg 1972-ben 946-an vol tak tavaly már csak 606-an. Emiatt több hagyományos szol gáltatási területen megszűnt az utánpótlás. A jövőt tekintve sem lehet vérmes reményeket táplálni, folytatódik az eddigi irányzat, csökken az önálló kisiparosok, s lasan növekszik a nyugdíj, munkaviszony mel lett tevékenykedők száma, Meghatározó arány Nagy figyelmet szentelt a végrehajtó bizottság ülése a kisipari tevékenység törvényes kereteinek, s elégedettséggel állapíthatta meg, hogy az ipa rosok döntő része hasznosan, a jogszabályokat tiszteletben tartva, állampolgári kötelezett ségeit teljesítve dolgozik. Ez azért is lényeges, mert a me gyében a lakossági szolgálta tások 62 százalékát a kisiparo sok végezték 1975-ben, s ez nem sokkal kisebb, mint amit — 64 százalék — 1971-ben ér tek el. Tavaly 322 millió forint értékű volt a magánkisipar szolgáltatási tevékenysége, sez hatvanmillióval több az öt esz tendővel korábbi összegnél. Dinamikusan fejlődött a kis iparban a gépjárműjavítás, a textiltisztítás, az elektroakusz tikai és elektromos háztartási gépek javítása, s tetemes az építőipar és lakáskarbantartás teljesítményének gyarapodása. Sokkal lassúbb a változás a személyi szolgáltatásoknál, holott ezek — s erre megkü lönböztetett hangsúllyal mu tatott rá a testületi ülés — lé nyeges befolyásolói a lakosság mindennapjainak. Tovább bo nyolítja a helyzetet, hogy a személyi , szolgáltatást végző kisi óatoiS-ík téjtűleÉ edheli’ezSre- dése egyenlőtlen, vannak tele pülések, ahol számuk megfe lelő, másutt viszont egy sem akad belőlük. Részben ez a magyarázata annak, hogy a munka minősége — s nemcsak a személyi, hanem más lakos sági szolgáltatásoknál is — el marad attól, amit a megye gaz dasági fejlettsége, s a lakosság életszínvonala megkívánna. Lassú növekedés A kisipart tevékenység je lentősége az ötödik ötéves tervben sem kisebbedilk, bár aránya a lakossági szolgáltató- sok egészében — a szocialista szektor fejlődésének eredmé nyeként — valamelyest csök ken, állapította meg a végre hajtó bizottság. A bővítést in dokolja egyrészt a megye fo lyamatosan növekvő népessé ge, másrészt az életkörülmé nyeik javulása, a tartós fo gyasztási cikkek állományá nak gyarapodása, az új laká sok töm eves építése, s az is, hogy évről évre magvobb a megyében az idegenforgalom. A különböző nehézségek azon ban a kívánatosnál lassúbb fej lődést' tesznek csak lehetővé, s így számítások szerint 1980-ra a magánkisipar lakossági szol gáltató tevékenysége nyolc-tíz százalékkal növekszik. Fontos szempont a további út kijelölésében, hogy a kisipa ri tevékenység — az eddigi eredményékre támaszkova — még jobban igazodjon a lakos ság igényeihez, változó szük ségleteihez. A nagy műszere zettséget s gazdag technikád felszereltséget követelő szol gáltatásoknál az állami és a szövetkezeti ipar veszi át fo kozatosan a meghatározó sze repet, más területeken azon ban a kisipar feladatai nem mérséklődnek. A végrehajtó bizottság ezért a mostani alka lommal is felhívta a ügyeimet a helyi iparhatósági munka ru galmasságának növelésére, s arra, hogy a munkahelyek tá mogassák a tanácsok erőfeszí téseit a munkaviszony melletti iparűzés bővítésében. Vállalatok összevonása A megyei tanács végrehajtó bizottsága az egyéb ügyek so rában vállalati összevonásokról döntött. Az ésszerű fejlesztés feltételeinek megteremtése. a :gáádas£0os8é«-'; elvének éivé- nyesítése jegyében úgy határo zott, hogy — a fővárosi tanács állásfoglalásával egyezően — 1977. január 1-i hatállyal a Fő városi Műszaki Kefegyárat a Monori Kefegyárhoz csatolás sal átveszi. Ugyancsak mérleg- beolvasztással önáldó gyáregy ségként a Gödöllői Fémtömeg cikkivari Vállalatot január el sejétől a Pest megyei Fémipari és Kéziszerszámgyártó Vállalat veszi át, s ezzel egyidőben a cég új elnevezése: Pest megyei Fémipari Vállalat. Mérlegbe olvasztással új gyáregységig®! bővül a Pest megyei Műanyag ipari Vállalat. A Ceglédi Cipő ipari Vállalatot veszi át ja nuár elsejétől, s működteti a tovább: adóban önálló gyáregy ségként. Végül a végrehajtó bizottság arról hozott határozatot, hogy az albertirsai Dolina-völgyet, mintegy 46 hektárnyi kiterje déssel, természetvédelmi terü letté nyilvánítja. ■ M. O. Közös munkában kovácsolódott Átszövi Százhalombatta életét a magyar—szovjet barátság — Három MSZBT-tagcsoport a városban Néhány esztendeje adtunk hírt először arról a kezdemé nyezésről, amelyet a százha lombattai Ságvári Endre álta lános iskola és szovjet testvér- lapunk, az Omszkaja Pravda indított el. A város és környé ke felszabadításáért hősi ha lált halt szovjet katonák és hozzátartozóik felkutatására alakult az iskolai keresőklub, az omszki iskolák közreműkö désével. A közös munka ered ményeként 59 elesett harcos hozzátartozóit kutatták fel, s közülük többen azóta már Százhalombattán helyezhették el virágaikat hős szeretteik, sírján. Találkoztak a kereső klub tagjaival is, akik szívü kön viselik a sírok gondozá sát. Alkotásokban testesül meg Egyetlen példa ez csupán, noha igen kiemelkedő és szép példa arra, hogy Pest megye e történelmét tekintve legfia talabb városában máris mi lyen nagyok a hagyományai a magyar—szovjet barátságnak. Ezért is tárgyalta most a mi napi ülésén az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága éppen e városból, hogy miként folyik az itt működő MSZBT-tagcso- portok eszmei-politikai nevelő tevékenysége, különösen az if júság körében. Találó az a megállapítás, amellyel a vá rosi pártbizottság első titkára, Balázs Gézáné által beterjesz tett beszámoló kezdődött, hogy „Százhalombatta városban a magyar—szovjet barátság kö zös munkában kovácsolódott ki és a város létét jelentő al kotásokban testesül meg.” Va lóban szinte kézzelfogható a ba rátság itt, ahova naponta árad, ömlik a Barátság-vezetéken a szovjet olaj, ahol szovjet be rendezések dolgoznak, s ahol szovjet szakemberek adják át rendszeresen tapasztalataikat. A város főterén álló Caz or szágban mind ez ideig egye düli) magyar—szovjet barát sági emlékmű méltón szimbo lizálja mindezt. A város adott ságának és jellegének ezekre az alapjaira épül az egyre szé lesedő barátsági munka, amely a párt- és társadalmi szerveze tek tudatos tömegpolitikai tevékenységének eredménye. Jogosan hangzott el a megyei párt-végrehajtóbizottság ülé sén az a megállapítás, hogy a magyar—szovjet barátsági munka át- meg átszövi a város életét. Mi rejlik a nevek mögött? A tömegbázist ebben a két nagyüzem, a Dunai Kőolajipa ri Vállalat és a Dunamenti Hőerőmű Vállalat jelenti, on nan is különösen a szocialista és ifjúsági brigádok. Ugyan így erős bázis a város tanuló ifjúsága is. E két nagyüzem- A tavaszias határban ben és az általános iskolában alakult három MSZBT-tagcso port összlótszáma a város la kosságának több mint a felét teszi ki. Ez magában véve sem lebecsülendő, de ha hozzávesz- szük, hogy a tagcsoportoknak a város egyéb üzemeivel, Intéz ményeivel kialakított jó kap csolatuk révén munkájuk ha tóköre a lakosságnak mintegy 80 százalékára terjed ki, akkor látható, hogy csakugyan át hatja Százhalombatta minden napjait, életét a magyar—szov jet barátság gondolata. Gagarin, Krupszkaja, Tye- reskova, Komarov, Berego- voj, November 7., Magyar— Szovjet Barátság — e nevek mögött itt, Százhalombattán szocialista brigádok, úttörő rajok dolgoznak, s nemcsak fölvették e nagy tiszteletben tartott személyek nevét, a nemcsak emlékeznek az elne vezéssel arra, amit jelöl, ha nem egész politikai és kulturá lis munkásságuk fő céljául a barátság elmélyítését, tovább- szélesítését tekintik. Amit 300 fiatal szeretne Hagyományos és speciális helyi formák egyaránt gazda gítják e munka gyakorlatát. Különösen kedveltek és ered ményesek a Szovjetunióról rendezett Ki tud többet vetél kedők, amelyek megszervezé sében és lebonyolításában a KISZ-szervezetek és a művelő dési intézmények is nagy sze repet vállalnak. A legutóbbin például 120 szocialista brigád és 520 tanuló bizonyította ismereteit. A vetélkedő nép szerűsége arra is mutat — amely egyébként más forrás ból is bebizonyosodott — hogy az egész lakosság, de Különö sen a fiatalok körében nagy érdeklődés mutatkozik a szov jet nép élete iránt. Szeretnék megismerni a szovjet minden napokat és szinte korra, nem re való tekintet nélkül igen sokan szeretnének ellátogatni a Szovjetunió különböző vidé keire. Jellemző az a felmérés, amelyet a közelmúltban foly tattak Százhalombattán, mint egy 300 fiatal körében. A ba rátsági munka eszmei-politi kai hatását és a fiataloknak a Szovjetunióval kapcsolatos is meretszintjét vizsgálták. Eb ből egyértelműen kitűnt, hogy neri)csak első helyen említik és elismerik a Szovjetunió nemzetközi szerepét, interna cionalizmusát, hanem legtöbb jük szeretné közelebbről meg ismerni a szovjet dolgozók éle tét, munkáját. E megnyilvá nulásokban éreznünk kell a kritikus szemléletet is, mivel ez azt jelenti —, amit egyesek tó is nyilvánítottak —, hogy az MSZBT-tagcsoportok pro pagandamunkájától még töb bet várnak. Adott tehát a teendő: még többet, még job ban életközeiből kell megis mertetni a Szovejtuniót, minél többek részére kell biztosítani az odautazás lehetőségeit, s a számukra legkedvezőbb for máit. A legmélyebb élmény: a személyes kapcsolat Ami a megismertetést jelen ti: a jogos kívánalmak elle nére is igen gazdag, sokrétű, sőt — mint a megyei párt-vég rehajtóbizottság megállapítot ta — példamutató munka fo lyik Százhalombattán. Gondo san rendezik, szervezik a kiál lításokat, köztük különösen emlékezetes volt az a képző- művészeti tárlat, amelyet Omszk megyei művészek al kotásaiból rendeztek, de be mutatták a Pest megyei festők viszonzásul Omszkba induló alkotásait is. Ide tartozik még, hogy minden tagcsoport állan dó MSZBT-híradót gondoz; széles körben, főként a szocia lista brigádokban olvasottak a magyar nyelvű szovjet lapok, s az utóbbi időkben erőtelje sen növekedett az előfizetők száma, az MSZBT-aktivisták munkája nyomán. A tagcso portok közösen szervezett kul turális rendezvényekkel is ha tékonyan szolgálják a Szovjet unió művészeti életének, iro dalmi, képzőművészeti alkotá sainak megismertetését. Isme retterjesztő előadások, könyv tári ajánlások, filmvetítések, szovjet élménybeszámolók te szik teljessé a képet, amelyhez hozzátartozik, hogy nemcsak lakóvárosukban, munkahelyü kön vesznek részt ilyen ren dezvényeken a százhalombat- taiak, hanem látogatói Buda pesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának is. Eddig a város mintegy 50 szocialista brigádja, 20 KlSZ-alapszerve- zete és 700 tanulója vett részt csoportosan a programjain, nem is beszélve az egyéni láto gatókról. A megismerés igé nyéhez sorolandó feltétlenül az orosz nyelvtanulás iránt nö vekvő érdeklődés is. Az ered ményes barátsági munkának is betudható, hogy egyre több tanuló — jelenleg már 80 — jár tanórán kívüli orosz nyelv- oktatásra, s évről évre első he lyezést érnek el a járási, a megyei szaktárgyi versenye ken. A személyes találkozások és a testvérkapcsolatok nyúj tották mindeddig azt a legmé lyebb élményt, amelyből to vább terebélyesedett a magyar —szovjet barátság eszméje és mindennapi gyakorlata. Külö nösen a szovjet testvérme- gyénkhez, Omszkhoz fűződő kapcsolatok gyümölcsözőek, ezen belül is az ottani olajfi nomítóval kialakult együttmű ködés, melyben még közel sem kihasználtak a lehetőségek. Mint a megyei párt-vb. rámu tatott: ajánlatos erősíteni e kapcsolatot, melynek keretén belül egy éhként.már élő való ság a tervező, a berendezése ket gyártó, a szerelő és üzem be helyező, mintegy 15 szov jet üzem és intézmény szak embereinek folyamatos mű szaki együttműködése, a köl csönös látogatások és tapasz talatcserék. Bensőségesek a baráti találkozók a jelenleg a városban élő szovjet szakem berekkel és családjaikkal is. Nem egy maradandó szemé lyes barátság kötődött már az évek folyamán és tartósodott a későbbiekben, a csak látszó lag elválasztó sok száz kilomé ter ellenére is. Ezek a szálak szövik igazán erőssé a magyar —szovjet barátságot. Állandósult tényező * i Személyes kapcsolatok, ba ráti érzések, a közös eszmék, a közös célok és érdekek — mindezek láncolatára épül i Százhalombatta MSZBT-tag- csoportjainak tevékenysége. Elismerően állapította meg róla a Pest megyei párt-végre hajtóbizottság, hogy a helyi politikai munka állandósult tényezőjévé vált és jól egészíti ki a párt- és társadalmi szer vek internacionalista, a ma gyar—szovjet barátságot el mélyítő nevelőmunkáját. Az eredmények méltó kifejezője az az elismerés, amelyet az MSZBT aranykoszorús pla kettjének elnyerésével kapott a DKV tagcsoportja, hat vá rosi MSZBT-aktíva pedig MSZBT aranykoszorús jelvény kitüntetésben részesült. Reá lis alapokra építhet ezután is átgondolt irányító munkájá ban, a városi pártbizottság, amikor most, majd a testületi értékelés után számbaveszi a további teendőket, a város szocialista jelenét és jövőjét meghatározó magyar—szovjet barátság ápolásában, erősítésé ben. L. Z. Magyar—mongol együttműködés A szentmártonkátai Kossuth Termelőszövetkezet 47 hektáros kukoricásáról már beta karították a termést. A közös gazdaság traktorai most a jó idő minden percét kihasznál va, szántják a földeket. A tavaszias napokon szépen halad a talajelőkészítés. Bozsán Péter felvétele Az egészségügy és az orvos- tudomány területeit felölelő magyar—mongol együttmű ködés 1981-ig szóló tervét magyar részről dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, mongol részről dr. D. N.vam- Oszor egészségügyi miniszter írta alá szerdán az egészség ügyi minisztériumban. á
