Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-17 / 298. szám
2 x/dalmi 1916. DECEMBER 17.. PÉNTEK TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS lyozás keretei között átlago san mintegy 5 százalékos bér emeléssel számolunk, ugyan úgy a költségvetési szerveknél is. Ezen felül 500 millió forint úgynevezett bérlted vezményt nyújtunk egyes tervcélok meg valósítására. Növekszik a vil- lamosenergiaipar és a ruháza ti ipar fizikai dolgozóinak bé re, az említett általános szabá lyokon túl is. A teljes munkaidőben fog lalkoztatottak legalacsonyabb — úgynevezett „minimális’’ — bérét a jövő évtől 200 forinttal emeljük. Tennivalóink között tartjuk számon, hogy enyhít sünk az oktatás, a népművelés . és az egészségügy területén meglévő béraránytalanságo- kon. A termelőszövetkezeti dolgo zók reálkeresetének tervezett 2,5—S százalékos növekedése túl is teljesülhet, mivel erőtel jesebb lesz az ösztönzés a me zőgazdasági termelés növelésé ben. Külön adómentességgel segítjük a zöldségtermelés nö velését. 5 évig nem kell adót fizetni a tanácstól bérbe vett, korábban nem művelt földek után. A termelési biztonság erősítését szolgálja, hogy a ta nácsok a jövőben a földterület után az adót több évre előre állapítják meg valamennyi kis termelőnél. A kisközségekben és a váro sok ellátatlan területein szol gáltató tevékenységet folytató kisiparosok és kereskedők több adókedvezményt kapnak. Elő nyösebb lesz az idős vagy csök kent munkaképességű kisipa rosok és kereskedők adója is. Mindezek hatására a lakosság adó- és illetékbefizetései mint egy 600 millió forinttal csök kennek. A jövő évben 88 ezer — az ideinél 3 ezerrel több — lakás épül, ebből állami erőből 31 ezer. A magánlakás-építéshez hosszú lejáratú hiteleket nyúj tunk. Kedvezményeket adunk a munkáslakás-építéshez. Az életkörülmények javulá sához hozzájárul, hogy a költ ségvetésből származó pénzbe li társadalmi juttatások együt tes összeget. forinttal, 11 százalékkal lesz több az ideinél; s ez a növeke dés gyorsabb, mint a lakosság munkából származó jövedel mének emelkedése. Gyermekgondozási segély a szakszövetkezeti tagoknak is A pénzügyminiszter expozé jának befejező részében a szo ciálpolitikai feladatokról, ter vekről szólt. Elmondotta, hogy hazánkban örvendetesen szapo rodik a két- és többgyermekes családok száma. 70—80 ezerrel több gyermek után folyósítunk a jövő évben családi pótlékot. Számításaink szerint mintegy 20 ezerrel többen veszik igény be a gyermekgondozási se gélyt, számuk ezzel meghalad ja a 300 ezret. A gyermekgon dozási segélyre a szakszövetke zeti tagok is jogosultak lesz nek. A nyugdíjakat — csakúgy, mint idén — 2 százalékkal, de legalább havi 50 forinttal ki egészítjük. Szélesebb körű in tézkedésekre most nincs mód, de néhány szociális juttatásra és kiegészítésre itt is gondo lunk. A jövő évtől kezdve min den szakszövetkezeti tag jogo sult a termelőszövetkezeti já radékkal azonos ellátásra. A nyugdíjasok eddig a szakszer vezeti tagság alapján kaptak évenként egyszer 50 százalékos vasúti utazási kedvezményt. Most ezt kiterjesztjük minden nyugdíjasra, s évente négysze ri utazásra. Az egészségügyi intézmé nyek közül a kórházak be fogadóképessége újabb 1500 hellyel bővül. Az átlagosnál nagyobb mértékben kívánjuk növelni az anya-, a csecsemő- és a gyermekegészségügyi el látásra fordított kiadásokat. Növekszik a diákszociális juttatásban részesülő tanulók száma: közel 700 új napközis csoportban mintegy 23 000 ta nuló részére nyújtható ellá tás, elsősorban az ipari tele püléseken. Az egészségügyi, szociális, oktatási és közművelődés: feladatok jórészét a tanácsok és intézmények oldják meg s ehhez a középtávú tervben jó váhagyott pénzügyi források kal rendelkeznek, amit ebben a költségvetésben is megerő sítünk. A tanácsok költségve tése 6,5 százalékkal, fejlesz tési alapja 9 százalékkal bő vül. Egész dolgozó népünk megértésére, támogatására számítunk Az V. ötéves tervben meg határozott társadalompolitikai célok és gazdasági feladatok megvalósítása a jövő évben lendületesebb és következete sebb munkát kíván minden gazdasági szervezettől. Erre megvan a készség és lehető ség, ezt idei eredményeink is bizonyítják — mondotta a pénzügyminiszter, majd expo zéját az alábbiakkal zárta: Gazdaságpolitikánk kulcs kérdései — a hatékonyabb termelő munka, a gazdaságo sabb, exportképesebb terme lési szerkezet, az ésszerű ta karékosság és a színvonala sabb irányítás — világosak. Ezeket a kulcskérdéseket kell megragadnunk és ezeket az alapfeladatokat kell megolda nunk abban a szellemben, ahogyan ezt a XI. kongresz- szus és a Központi Bizottság lengutóbbi határozatai meg jelölték. Nem kívánunk lehetetlen teljesítményeket, csak annyit, hogy a vállalatok, a szövet kezetek és az intézmények ve zetői jobban értsék a nép gazdaság helyzetét, bátran él jenek a lehetőségekkel, legye nek még kezdeményezőbbek, igazodjanak az új követelmé nyekhez és segítsék a Kollek tívákban meglevő tenniakarás, tehetség kibontakozását. A jövő évi terv és költség- vetés ebben bízva határoz meg szocialista jövőnkhöz méltó bátor, előrevivő célokat, ame lyeknek elérésében munkás- osztályunk, parasztságunk, ér telmiségünk, egész dolgozó né pünk megértésére és támoga tására számítunk! Népgazdaságunk ren delkezik a további fejlődés szilárd alapjaival Németh Károiynak, a Központi Bizottság titkárának felszólalása Kemény munkával végigdol gozott esztendő vége felé köze ledünk December elején a párt Központi Bizottsága átte kintette ezt a munkát, értékel te idei gazdálkodásunk tapasz talatait és meghatározta a jö vő évi népgazdasági terv, az állami költségvetés irányel veit. A Minisztertanács ennek megfelelően jóváhagyta az 1977. évi népgazdasági tervet — kezdte beszédét Németh Károly. Az országgyűlésnek most az a feladata — mondotta ezután —, hogy a benyújtott és a jö vő évi tervvel összhangban ál ló állami költségvetés terveze tét megvitassa és törvényerőre emelje. Előrebocsátom, hogy a törvénytervezettel és Falu végi Lajos elvtárs előadói be szédével a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott sága és a magam nevében is egyetértek, azt elfogadom és tisztelt képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. A Központi Bizottság leg utóbbi ülésén átfogóan vizs gálta és értékelte gazdasági helyzetünket. Megállapította, hogy népünk a XI. kongresz- szus útmutatásai alapján, ered ményesen dolgozik a terv vég rehajtásán. Gazdasági fejlődé sünk fő tendenciái megfelelnek gazdaságpolitikai céljainknak. Alapvetően a kijelölt irányban haladunk, de a növekedés üte me nem éri el a tervezettet, az 1976. évi terv fő irányzataitól elmaradunk. Amikor ez évi gazdasági munkánkat mérlegre tesszük, megállapíthatjuk, hogy a nép gazdaság a nehezebb feltételek közepette is fejlődik, alapve tően kiegyensúlyozott az anyag- és energiaellátás, ' lé nyegében zavartalan a fogyasz tók áruellátása és — ha sze rény mértékben is — de emel kedett a lakosság életszínvona la, javultak az életkörülmé nyek. A gazdasági egyensúly javításában is kezdeti ered ményekről adhatunk számot. Köztudott, hogy egész sor, rajtunk kívül álló tényező hát ráltatta, nehezítette fejlődé sünket. Döntően ezért nem si került az 1976-ra tervezett cé lokat minden téren elérnünk. Akadt azonban — és nem Is kevés — olyan gátló tényező, amely nem írható sem a világ- gazdaság, sem az időjárás számlájára. Tény, hogy az irányító, a vég rehajtó munka színvonala, fe gyelme még gyakran elma rad a követel ményektől, és ezért csak ma gunknak te hetünk szemre hányást. A nemzetközi gazdasági élet ben végbeme nő folyama tok okozta ked vezőtlen körül ményeket nem áll módunkban kedvezőre vál toztatni. Az vi szont rajtunk múlik, tudunk-e gyorsabban és olyan módon alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez, hogy ezekkel csökkentsük az árarányok megváltozásából származó hátrányokat. Meggyő ződésem, hogy erre képesek vagyunk. Nemcsak a felada taink, de erőnk, lehetőségeink is nagyobbak annál, amit ed dig fejlődésünk szolgálatába állítottunk. Pártunk Központi Bizottsága is azt állapította meg, hogy jövőre nemcsak töb bet kell tennünk, hanem több re is vagyunk képesek. Jövőre teljesítenünk kell a tervidőszak első két évének előirányzatait Az 1977. évi népgazdasági terv fő előirányzatainak meg határozásakor figyelembe vet tük népgazdaságunk jelenlegi helyzetét, elért színvonalát, adottságainkat, anyagi és szel lemi erőforrásainkat a terv tel jesítésének hazai és nemzetkö zi feltételeit. A terv előirány zatai igazodnak az V. ötéves tervben meghatározott gazda ságpolitikai célokhoz. Ennek megfelelően a jövő évben gyor sítani kell a gazdasági fejlődés ütemét és ezzel összhangban nagyobb mértékben kell nö velni a felhalmozást és az életszínvonalat. Az a felada tunk, hogy a jövő év vé géig időarányosan teljesítsük a tervidőszak első két évére jutó feladatokat. Más szavak kal ez azt jelenti, hogy pótol va az idei elmaradást is, telje sítenünk kell az ötödik ötéves terv 1977-re esedékes előirány zatait. A terv a nemzeti jövedelem növekedését 6—6,5, a belföldi felhasználásét 4—5 százalék ban határozza meg. Az ipari termelés növelésének átlagos ütemét a terv 6 százalékban írja elő. Hangsúlyozni kívá nom, hogy az iparban tovább ra sem lehet célunk a termelés növelésének olyan gyorsítása, amely figyelmen kívül hagyja a hatékonyság, a minőség kö vetelményeit. A növekedést a termelés szerkezetének, mű szaki színvonalának, a termé kek minőségének, a gazdálko dásnak olyan fejlesztésére kell alapoznunk, ami lehetővé teszi a gazdaság kiegyensúlyo zott fejlődésének megalapozá sát Kárt okoznánk, ha a ter melést úgy növelnénk, hogy az készlethalmozódáshoz vezes sen. Az iparban ezért elsőrendű, a mennyiség növelését is meg előző követelmény, a minőség javítása. Gazdasági fejlődésünk dön tően a munka termelékenysé ge növelésének mértékétől függ. Ebben meghatározó sze lepe van annak, hogy milyen színvonalon tudjuk hasznosí tani a rendelkezésünkre álló anyagi- és szellemi erőforráso kat. A termelő munka haté konyságának növelése a válla latoktól, szövetkezetektől még követeli, hogy javítsák az üzem- és munkaszervezést, a gazdasági egységek együttmű ködését, kooperációját, éssze rűen, takarékosan gazdálkodja nak a gépekkel, a berendezé sekkel, az anyagokkal, a mun kaerővel. A takarékosságról szólva a Központi Bizottság -titkára hangsúlyozta: elismerve, hőgy történtek eredményes erőfe szítések a takarékosság foko zása terén, azt is meg kell ál lapítani, hogy gyakran nem gazdálkodunk elég jól az anyaggal, ami pedig drága, a termelés legfontosabb ténye zőjével, a munkaerővel, amelynek külső, üzemen kí vüli forrásai lényegében ki merültek. Egyszóval, nem le hetünk elégedettek a mozgó sítható tartalékok feltárásá val. Itt az ideje, hogy a szigo rú és ésszerű takarékosság az anyaggal, pénzzel és idővel, — ezt talán kétszer is alá kellene húznom — a gazdálkodás állandó, szer ves tényezője legyen, hogy az ésszerű takarékosság áthassa egész életünket, társadal munkban közüggyé váljék. Még vannak mozgósítható tartalékok A szervező munkáról szólva megállapította Németh Ká roly, hogy az üzem- és mun kaszervezés becsületét nem sikerült még mindenütt meg teremtenünk. Nagyobb figyel met kell fordítanunk a szer vezési szakemberek képzésére, e tevékenység anyagi és er kölcsi ösztönzésére. Közös akarattal, összehangolt és konkrét intézkedésekkel el kell érnünk, hogy a foglalkoz tatottak ott dolgozzanak, ahol erre a népgazdaságnak legin kább szüksége van. Minden gazdálkodóegységre érvényes, hogy ne a meglevő létszám hoz tervezzék a munkát, ha nem a tervben foglalt célok megvalósításához, a feladat kör legésszerűbb ellátásához a létszámot. Meggyőződésem, hogy ha így változtatjuk a sorrendet, kiderül: van még mozgósítható tartalékunk eb ben is, aminek nagyon szép példáit mondta el a Nógrád megyéből felszólaló Dancsák Lászlóné elvtársnő. Ezzel párhuzamosan termé szetesen törekedni kell az élő munkát helyettesítő fejlesz tések megvalósítására, külö nösen az anyagmozgatási és általában a kiszolgáló műve letek gépesítésére, termelé kenységének fokozására. Min- I (Folytatás az 1. oldalról.) tendőkben a mezőgazdaságra váró nagy feladatok elvégzé sét — az ár- és pénzügyi in tézkedéseken felül — előse gíti, hogy számottevően gya rapodik a nagyüzemekben a sertés- és szarvasmarha-, és a juhférőhelyek száma, új ön- tözőitelepek épülnek. Kiegészül a géppark traktorokkal, kom bájnokkal, tehergépkocsikkal, pótkocsikkal, traktorekékkel es más speciális gépekkel. Gazdasági fejlődésünk élő- irányzott gyorsulása esetén az ideinél nagyobb mértékben bővülhet a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása. Az ösz- szes anyagi fogyasztás és a la kosság fogyasztása is mintegy 4 százalékkal, a beruházások — szintén összehasonlítható áron számítva — 4—5 száza lékkal haladhatják meg az 1976. évit. Minthogy a terme lés és a nemzeti jövedelem gyorsabban emelkedik, mint a belföldi felhasználás, a nép gazdaság egyensúlya kedve zőbb lesz. Ezekkel számolva az állami költségvetés előirányzott be vételei 1977-ben kereken 359 milliárd forintot, kiadásai 362 milliárd forintot tesznek ki. így a költségvetés hiánya 3 milliárd forint lesz, amit hi telforrásokból fedezünk. A pénzügyminiszter szólt a hitelpolitikai elképzelésekről, a vállalatok és szövetkezetek hozzájárulásáról az állami költségvetéshez, s a jövedel mezőbb gazdálkodás eredmé nyeként várhatóan növekvő nyereségekről, majd így foly tatta: Ösztönző bérezési formák, létszámnövelési tilalom Az elmúllt években végre hajtott termelői áremelések már ösztönzik a vállalatokat a takarékosabb anyaggazdálko- . dósra. '. Több gyárban volna lehetö- »eég az első műszak teljes ki használása méltott a második, esetleg a harmadik műszak ban is a termelésre, mint ahány helyen élnek vele. Ért hető, hogy mindenki szíveseb ben dolgozik az első, a dél előtti műszakban. Ellenben, ha növeljük a több műszakban dolgozók jövedelmét, valószí nűleg többen vállalják a vál- tozó munkabeosztást Ezért ■ az iparban, az élelmiszer-kis kereskedelemben és a vendég látásban 1977 folyamán emel jük a második és harmadik műszákban, valamint a folya matos üzemekben dolgozók bérét. Ez az intézkedés több mint 600 ezer dolgozót érint. A helyes bérpolitikát és a munkaerő-gazdálkodás javítá- tását segíti elő, hogy korsze rűsítjük a vállalati dolgozók munkaköri és besorolási rend jét módosítjuk a bértarifákat. Az alsó és a felső bérhatáro kat az átlagosnál jobban emel jük a nehéz fizikai munkát végzőknél, a kedvezőtlen kö rülmények között dolgozóknál, valamint a magas képzettséget igénylő munkakörökben. Faluvégi Lajos megjegyezte, hogy az szükséges: olyan fel tételeik legyenek, amelyek a folyamatos és fegyelmezett munkára ösztönöznek, sőt kényszerítenek — a közösségi és az egyéni érdekek összekap csolásának józan belátása alapján. Ez évben a jobb munkaerO- gazdáikodást szigorúbb köz ponti intézkedésekkel is előse gítettük. Ennek kedvező hatá sai mutatkoztak is: a túlzott munkaerőmozgás és az indo kolatlan másodállások lénye gesen csökkenitek, az admi nisztratív létszám növekedését sikerült megállítani. A felvéte li zárlatnak adminisztratív munkaterületen azonban nem kívánatos hatásai is jelentkez tek: megnehezítette a fiatal szakemberek munkába állítá sát és a dolgozók egészséges munkahely-változtatását, ne héz helyzetbe hozta a kis lét számú szervezeteket. Most az alapelgondolást megtartva, ru galmasabb és tartósabb meg oldásra térünk át: a létszám zárlatot létszámnövelési tila lommal váltjuk fel, ami to vábbra is takarékos létszám- gazdálkodást kíván, gátolja a létszámbővítést, de lehetővé teszi a minőségi cseréket, as eltávozok pótlását. A kormány az igazgatási te rületen szigorúbb feladatod határozott meg. Ügy döntött, hogy az igazgatási és az úgy nevezett gazdasági középirá ny (tó szervezetek létszámúi 1980-ig 5 százalékkal csökken teni kell, amit a munka éssze rűsítésével, egyszerűsítésével fogunk végrehajtani. Négy új nagyberuházás kezdődik jövőre A pénzügyminiszter expozé jában elemezte azokat a világ piaci árak változásából adódó tényezőket, amelyek különbö ző mértékben befolyásolták az egyes vállalatok jövedelmező ségét, mint mondotta: a diffe renciált termelési adó befize tése összegében megkétszere ződött, 1976-ban. meghaladta a 40 milliárd forintot, 1977-ben már 45 milliárd forintot tesz ki. Tisztában vagyunk azzal — folytatta Falu végi Lajos —, hogy a termelési adónak és a támogatásoknak így ma már erőteljes — sok esetben túl zott — jövedelemkiegyenlítc szerepe van, ami akadályozza a termék- és a termelési szer kezet gyorsabb átalakulását. E felismerésből kiindulva foko zatosan szűkíteni kívánjuk a termelési adót és természete sen a támogatásokat is. A szocialista szektor beru házásai folyó áron mintegy 9 százalékkal emelkednek. A terv szerint összesen 164 mil liárd forintot fórdítunk beru házásokra, 13—14 milliárddal többet, mint ebben az évben. A költségvetés beruházási ki adásai 15 százalékkal nőnek, mert az állami beruházások részaránya emelkedik. A beruházási többletek szá mottevő részét a megvalósí tás alatt álló nagy energetikai fejlesztéseinkre, így a paksi atomerőműre, a 750 kV-os távvezeték építésére és a szén bányákra költjük. A Magyar Nemzeti Bank a gazdaságos export fokozására — csaknem 260 fejlesztéshez — kereken 30 milliárd forintra kötött szerződést. De várjuk a további javaslatokat is, mert erre a célra megfelelő hitel keret áll rendelkezésre. A jövő évre négy új nagy- beruházás: a márkushegyi barnaszénbánya, a Bittó II. Bauxitbánya, a Szikra Lap nyomda és a Szekszárdi Hús kombinát beruházásainak megkezdését már elhatároz tuk, a beruházási javaslatukat jóváhagytuk. A tervnek az életszínvonalat neghatározó előirányzatai ked vezőnek mondhatók. A kerese tek az ideinél gyorsabban, a fogyasztói árak pedig mérsé keltebben emelkednek. Ezek együttes hatására az egy főre jutó reáljövedelem 3,5—4 szá zalékkal lesz magasabb, mint ez évben, s eléri az ötéves tervben 1977-re tervezett üte met. Emelkedik a villamosenergia- és a ruházati ipar fizikai dolgozóinak bére Központi fogyasztói árintéz kedésre az ideinél jóval szű- kebb körben kerül sor. Költ ségvetési támogatással, a ter melés ösztönzésével és árellen őrzéssel szabályozzuk, hogy a fogyasztói árak emelkedése összesen a 3,8—4 százalékot ne haladja meg. Hozzátehetjük: ;bből több mint 1 százalékot az idén évközben végrehajtott húsáremelésnek most már egész évre számított hatása tesz ki, amit a bérben, a nyug díjban, és a családi pótlékban részesülőknél külön ellensú lyoztunk. A fogyasztás növekedésének megfelelően a jövő évben a kiskereskedelmi forgalom fo lyóáron 8—9 százalékkal emel kedhet. Az élelmiszerekben fo- yamatos és zavartalan áruellá tással lehet számolni. A téli- tavaszi burgonyaellátást — részben importból ugyan —, de biztosítjuk, bővül a déligyü- mölcs-behozatal. Javul a kí nálat a ruházati és egyéb ipar cikkekből. A vállalati jövedelemszabá-
