Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-17 / 298. szám
1976. DECEMBER 17., PÉNTEK sMAsw 3 TANMSKdIIK AZ ® RSZÁ45GYŰI.IS denütt vissza kell állítani jo gaiba a teljesítménybérezést, bővíteni kell alkalmazásá nak körét. Ez szorosan össze függ a munkafegyelem, a munka minősége javításának feladatával. Valamivel részletesebb megvilágítást igényel az, hogy jövőre a mezőgazdaság terme lése 7—8 százalékkal haladja meg az 1975. évit. Átlagos időjárási viszonyokkal szá molva a rendelkezésre álló személyi, anyagi, műszaki és technológiai feltételek olda láról ez megalapozott. A növénytermesztésben — lényegében változatlan vetés- szerkezet mellett — a terme lési érték 10 százalékos növe kedését irányoztuk elő. Igen erőteljes fejlődésre van szük ség a zöldség- és gyümölcster mesztésben. Az állattenyésztésben, külö nösen a sertéstenyésztésben kedvezőek az idei intézkedé sek nyomán előállott változá sok. Ezeket az eredményeket meg kell őriznünk, gondos kodva arról is, hogy fejlőd jék a szarvasmarha tenyésztés, bővüljön a tehénállomány, növekedjék a tejtermelés. A beruházásokról szólva megállapította a Központi Bi zottság titkára, hogy növek szik a száma azoknak a beru házásoknak, amelyek jól elő készítve, határidőre, a terve zett kapacitással, az előirány zott költségkeretek betartásá val kezdik meg a termelést, lépnek üzemibe. Jövőre több nagy beruházás fejeződik be és mód nyílik arra, hogy az ideinél többet kezdjünk meg. Éppen ezért szólnom kell arról is, hogy a beruházási munka kedvező változásai még nem általános érvényűek, van mit tenni, hogy javítsunk a hely zeten. Az előkészítés, a kivite lezés hiányosságai továbbra is gondot okoznak. A körülmé nyes eljárások, az engedélyező hatóságok nem kellően koor dinált munkája: az, hogy még mindig a beruházási pénzfor rások megszerzésében mutat kozik a nagyobb aktivitás, nem pedig a tervszerű kivite lezésben — fékezi a fejlődést. Előre kell lépnünk annak a fontos követelménynek az ér vényesítésében, hogy általános gyakorlattá váljék a beruhá zók, a tervezők és a kivitele zők közős érdekeltsége és fe lelőssége az ésszerű és kevés bé költséges beruházási meji- ddásokbairív igényeljék javaslataikat, támo gassák kezdeményezéseiket. Egy szóval még jobban kell élnünk minden munkahelyen a szocialista demokrácia nagy lehetőségeivel. A szocialista társadalom építésében népünk sok nagy feladatot megoldott, számos nehézséget leküzdött. Ha csak a legutóbbi két évtizedre te kintünk is vissza, mindenki tudja, hogy pártunk és kor mányunk teljesítette a nép szolgálatában vállalat felada tait. Népünk becsüli, nagyra ér tékeli a közös munkával elért eredményeket. Támogatja a fejlett szocialista társadalom építésére irányuló törekvésein ket, amelyekért érdemes oda adással, becsülettel dolgozni. Népgazdaságunk, társadalmunk rendelkezik a további fejlődés szilárd alapjaival. Ha minden ki maradéktalanul megteszi azt, ami kötelessége és felelős sége, a jövő évben sikerrel megoldhatjuk feladatainkat. Kereskedelmi kapcsolatainkat a helsinki záróokmány szellemében bővítjük Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter felszólalása Az életszínvonal ideinél gyorsabb emelkedésére számítunk Népgazdasági tervünk telje sítése feltételezi, hogy tovább fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkamegosztás ban. Erőfeszítéseinket tovább ra is arra kell összpontosítani, hogy a szocialista integráció kenetében elsősorban a Szov jetunióval fejlesszük gazdasá gi kapcsolatainkat. A szocialista export és Im port arányos, kiegyensúlyozott növelése mellett azonban igen nagy feladat a nem rubel el számolású kivitel erőteljes nö velése. Ez lesz talán a jövő év legnagyobb feladata hiszen a terv 18 százalékos növekedést ír. elő. Különösen a mezőgaz dasági és élelmiszeripari ter mékek kivitelében, az ipari ~ ezen belül a gép- és vegy ipari — cikkek exportjában kell előre lépnünk. A terv a lakosság fogyasztá sának 3,7—4 százalékos növe kedését irányozza elő. Ez azt jeleníti, hogy az életszínvonal ideinél gyorsabb emelkedésé vel számolunk, amit az tesz lehetővé, hogy gyorsul a gaz dasági fejlődés és a szpmélyi Jövedelmek kiáramlásának üteme, továbbá sor kerül köz ponti bérpolitikai és szűkebb körben központi szociálpoliti kai intézkedésekre, és az idei nél mérsékeltebben növek szik a fogyasztói árszínvonal, A termelő vállalatoknál a bérpolitikai intézkedések alap vető formája a műszakpótlék emelése lesz. Az iparban, aiz elelmiszer-kiskereskedelem- ben és a vendéglátóiparban 1977. július 1-től sor kerül — éppen a termelés hatékonysá gát ösztönözve — a műszak pótlék egységesítésére, beveze tésére és jelenlegi átlagos mértékének növelésére. Ezzel egy időben a vilLamosenergia- lparban és a ruházati iparban, az alapbéreket is emelik. A lakosság jövedelme a jö vő évben az ideinél erőtelje sebben, bár a korábbi éveké nél még mindig szerényebb mértékben emelkedik. Ilyen körülmények között még in kább alapvető követelmény, hogy a lakosság áruellátása kiegyensúlyozott legyen. A terv előirányzatai biztosítják a vásárlóerő és a megfelelő vá lasztékú árualap összhangját A lakosság szükségletei hazai termelésből és importból ja vuló színvonalon, a választók bővítésével folyamatosan ki elégíthetők. Ez fontos politikai követelmény is mindazokkal szemben, akiknek e téren fel adataik vannak. Fontos fel adat, hogy a fogyasztói árszín vonal a tervezett keretek kö zött maradjon. Ennek érdeké ben fokozni kell az árak szi gorú ellenőrzését, megakadá lyozva minden indokolatlan áremelést. Hangsúlyozni szeretném, hogy nemcsak a gazdaságban van szükség tervszerű, fegyel mezettebb munkára, hanem az élet minden területén. A jövő évi terv sikeres teljesítésének az a legfontosabb feltétele, hogy egységes akarattal fog junk munkához. Minden mun kahelyen és minden beosztás ban fegyelmezetten hajtsuk végre feladatainkat. Dr. Bíró József külkereske delmi miniszter bevezetőben hangsúlyozta: Idei külkereskedelmi forgal munkat értékelve már ma biz tonsággal megállapíthatjuk, hogy gazdaságunkban helyes irányú fejlődés indult meg. Gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban, erősödött a vég rehajtás tervszerűsége, a nép- gazdasági egyensúly helyreál lításának folyamata. Bővültek hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai, fokozódott részvé telünk a nemzetközi munka- megosztásban. A szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval kötött hosszú lejáratú megállapodások hoz zájárultak népgazdaságunk tervszerű fejlődéséhez. A miniszter az 1976. évi népgazdasági terv legfonto sabb külkereskedelmi előirány zatainak várható teljesítéséről szólva többek között elmond ta: A KGST-országokkal külke reskedelmi forgalmunk terv szerűen fejlődik. A kedvezőt len időjárás okozta terméski esés miatt friss és tartósított gyümölcs- és zöldségszállítási kötelezettségeinket nem tud juk maradéktalanul teljesíte ni. Emiatt a teljes export érté- Nem kerül sor a gazdasági szabályozók nagyobb arányú módosítására A terv megvalósításához jó feltételeket teremt, hogy a vállalati és szövetkezeti tervek többsége az év végéig jóvá hagyásra kerülhet, — mondot ta Németh Károly, majd hangsúlyozta, hogy a gazdasá gi szabályozók nagyobb ará nyú módosítására nem kerül sor, csak kisebb kiigazítások ra. Minden gazdasági egység világosan áttekintheti, értel mezheti feladatait. Annak tu datában kell munkához lát nunk, hogy az 1977. évi nép- gazdasági terv eredményes végrehajtása meghatározó je lentőségű az V. ötéves terv céljainak elérésében, a ki egyensúlyozott gazdasági fej lődés, az életszínvonal gyor sabb ütemű növelésének biz tosításában. Ez megköveteli, hogy az irányítás és a 'végre hajtás minden láncszemében következetesen érvényesülje nek a XI. kongresszus hatá rozatának, az V. ötéves nép- gazdasági tervnek a gazdasági építőimunkával szemben tá masztott magasabb követel ményei. A kormánynak az a legfon tosabb feladata, hogy ellenő rizze a gazdasági élet főbb fo lyamatait és ha szükséges, időben intézkedjék, hogy az éves terv teljesítésének fő arányai megfeleljenek a szá mításainknak. Ez az ágazati irányításnak is fontos felada ta. A minisztériumok a vál lalati hatáskörbe tartozó ügyekbe szükségtelenül ne avatkozzanak be, de gondos kodjanak arról, hogy a vál lalati terveket a népgazdasági tervben foglalt követelmé nyekkel összhangban hajtsák végre. A XI. kongresszus megálla pította, hogy gazdaságirányí tási rendszerünk jól szolgálja gazdaságpolitikánk megvalósí tását. Ebből kiindulva a KB titkára megállapította, hogy a nehezebbé vált gazda sági feltételek közepette még inkább az a feladat, hogy érvényt szerezzünk bevált alapelveinknek. Ezért a terv- szerűség javítása érdekében, egyidejűleg erősítjük a köz ponti irányítást és a helyi ön állóságot, felelősséget. Gondoskodni kell arról, hogy a dolgozó kollektívákat mindenütt rendszeresen tájé koztassák az országos és a helyi gazdasági feladatokról, A korszerűbb termelési formákra alapozva Tovább fejfesztjük együttműködésünket a KGST országokkal Dr. Cselőtei László, a gödöl lői Agrártudományi Egyetenr tanszékvezető egyetemi taná ra, a megye 2. választókerüle tének képviselője felszólalásá ban egyetlen problémával, a: általános iskolák tanterem gondjaival foglalkozott. — Köztudott, hogy a hatva nas évek derekán hazánkban e születések aránya 13 ezreiéi alá csökkent — mondotta. Ked vező változást elsősorban a he lyes népesedéspolitikai intézke dések eredményeztek: 1974-tő: kezdve hazánkban a születései száma már elérte a 18 ezrelé ket. A továbbiakban arról be szélt, hogy a születések számá nak örvendetes növekedése gondok forrásává is vált. Kez detben a bölcsődékben és aj óvodákban bizonyult szűknei a hely, nagyszabású társadalmi összefogással azonban sikerüli elérnünk, hogy ma már az óvo dakötelesek mintegy 70—75 százaléka részére biztosítható az elhelyezés. Pest megyében például a IV. ötéves terv idő szakában a tervezett 1 óvodai helyeknek több mint az ötszö röse valósult meg á nagy tár sadalmi összefogás eredménye ként. Mint rámutatott: ami néhány évvel ezelőtt még bölcsődei, il letve óvodai gondot jelentett, az ma már az általános isko lák gondja is. Különösen az Pest megyében, annak is első sorban agglomerációs övezeté ben. A Pest felé mozgó népes ség nagyobb része fiatal, akik nél nagyobb a születési száza lék, s akik az ország más terü leteiről is magukkal hozzák is koláskorú gyermekeiket. A probléma megoldására már eddig is jelentős erőfeszítések történtek. Az elmúlt tervidő szakban például 220 általános iskolai tanterem építését ter vezték Pest megyében, ezzel szemben 418 épült meg. A gon dok mégis megmaradtak, mert az új tantermek használatba vételével egy időben sok el avult. életveszélyessé váló tan termet kellett megszüntetni. —! Súlyosbítja a helyzetet — mondotta —-, hogy az általá nossá váló kétműszakos tanítás nem engedi kellően kifejlődni a napközi otthonos foglalkozta tást, gátolja a szakrendszerű oktatást, a szakköri és gyakor lati foglalkozások kiterjeszté sét. Néhány helyen pedig, így Érden és Dunakeszin be kellett vezetni a háromműszakos ok tatást, ami az előrejelzések ggsgg 58wSr mmr W szerint gyors intézkedések nél kül másutt is bekövetkezhet. Szükséges tehát, hogy egyrészt gyorsuljanak, másrészt növe kedjenek a tanteremépítés le hetőségei. A továbbiakban hangsúlyoz ta, hogy a gyors építés az anya gi feltételek biztosításával egyenértékű feladat. A hagyo mányos építési mód sokkal szű kebb lehetőséget biztosít e területen, mint a házgyári ele mekkel. A megoldás másik módja: a meglevő iskolák ki egészítő épületeiként, ahol azt a helyi adottságok megengedik, alkalmazni kellene a faelemes építkezést. Ma ezt tűzrendésze- ti szabályaink, eltérően más országokétól, nem teszik lehe tővé. Felszólalásának befejező ré szében dr. Cselőtei László az agglomerációs övezet gondjai ról szólva elmondotta, hogy az e településeken lakók nagyobb része — nem egy helyen 80— 90 százaléka — budapesti munkás. Ök fokozottabban igénylik iskoláskorú gyerme keik napközis elhelyezését. Eb ben is jelentős előbbrelépésre van szükség az elkövetkező években. Azt, hogy az életben minden fiatal képességének és hajlamának a legmegfelelőbb területre kerülhessen, már az óvodában és az általános isko lában kell megalapoznunk. — Mint egyetemi oktató — mondotta —, bizonyíthatom, hogy a felvettek egyetemi, majd az életben mutatott tel jesítménye az általános isko lában alapozódik. Nem lehet közömbös tehát senki számára sem — fejezte be felszólalását dr. Cselőtei László —, hogy milyen körülményeket tudunk biztosítani a ma általános is kolásainak. ke is valamelyest a tervezett alatt marad. A rubel elszámolású import ban a tervezettet valamelyest meghaladó forgalmat bonyolí tunk le. Egészében véve nem alakul kedvezőtlenül a nem ru bel elszámolású kereskedelmi forgalmunk sem. Az áruforgal mi mérleg a tervezetthez kö zel álló lesz, azonban a szá mítottnál kisebb volumenű ex port és imDort mellett. A tervezettnél ötszörié több óvoda épült — most a tantermeken a sor Dr. Cselőtei László, Pest megyei képviselő felszólalása gazdasági szervezettől össze hangolt tevékenységet, széles körű összefogást igényel. Sze retném azonban hangsúlyozni, hogy a terv reális. Idei ered ményeink bizonyítják, hogy népgazdaságunk a megválto zott körülmények között is képes nagyobb feladatok ellá tására. Az elmúlt év eredmé nyei, tapasztalatai jó alapot és bíztatást adnak 1977. évi feladataink megoldásához. Ezért is helyes a tervnek az a koncepciója, hogy az 1976. évi külkereskedelmi lemaradást 1977 folyamán pótolni kell és e két év tervteljesítésének együttes mutatói feleljenek meg az V. ötéves tervben ki tűzött céloknak. Befejezésül dr. Bíró Józsel hangsúlyozta, hogy a külke reskedelmi tevékenység nem csak a szorosan vett külkeres kedelmi apparátus, hanem az egész népgazdaság tevékeny sége. Ilyen értelemben annak eredményességéért, hatékony ságáért, a tervben kitűzött cé lok eléréséért egyetemlegesen felelős a gazdasági élet min den ága. E felelősség pozitív jelei már az idén érzékelhe tők voltak. Véleményem sze rint azonban ez csak kezdetét jelenti annak a tevékenység nek és összefogásnak, mely nek célja az V. ötéves terv maradéktalan teljesítése, a gazdasági egyensúly biztosítá sa, egyszóval a népgazdaság dinamikus fejlődése — mond ta a miniszter, s az 1977. évi költségvetést az országgyűlés nek elfogadásra ajánlotta. — arra ösztö nözzük, hogy a szocialista és fejlődő orszá gokon kívül, a tőkés országok cégeivel is köl csönösen elő nyös, hosszú távú együtt működést ala kítsanak ki. Távlati tevé kenységünk el vi megalapozá sa szempontjá ból nagy jelen tőséget tulajdo nítunk annak a munkának, amely az or szág külgazda ságának straté giáját hosszabb távra is átte kinti. összefoglalóan megállapít ható, hogy az 1977. évi terv feszített. Teljesítése minden Jövőre is különösen jelen ős a KGST-országokkal, köz ük .kiemelten a Szovjetunió- mi kialakított kapcsolatunk fejlesztése. Ehhez alapvető politikai érdekeink mellett, lazdasági érdekek is fűződ lek. E kapcsolatokban meg- estesülnek a szocialista nem- :etközi munkamegosztásból •zármazó előnyök, ezek biz- osítják a tervgazdálkodásunk zempontjából felbecsülhetet- enül fontos termelési, értéke- átési és beszerzési biztonsá got. A KGST-országokkal raló együttműködés a magyar tazdaság fejlesztési céljaival összhangban álló export és mport árstruktúrában való iul meg. A KGST-n kívüli szocialis- a országokkal is — terveink- íek megfelelően — interna- ionalisia politikánk alapján, i kölcsönös előnyök figyelem- >e vét elé vei az együttműködés íövelésére és szélesítésére tö rekszünk. Ae fejlett tőkés országokkal gyekszünk kapcsolatainkat ovább növelni. Munkánkat a lelsinki záróokmányban meg- ogalmazottak alapján vé gezzük. Olyan együttműködési ormákat tartunk szem előtt, amelyek á lehető legnagyobb mértékben biztosítják műsza ki és technológiai fejlődésünk, termelési és értékesítési struk túránk világpiaci követelmé nyeknek megfelelő alakítását. A nem rubel elszámolású viszonylatok között kiemelt figyelmet fordítunk a fejlődő országokkal fennálló, vagy kialakítandó kapcsolatainkra, amelyek már ma is nagy je lentőségűek. Bizonyosak va gyunk abban, hogy a kölcsö nösen előnyös együttműködés feltételei mind több országgal valósíthatók meg. A tervelőirányzatban fog laltaknak megfelelően 1977- ben a nem rubel viszonylatű behozatal volumenének mint egy 8 százalékos növelését tervezzük. Ugyanakkor a kül kereskedelmi áruforgalom egyenlegének javítása meg követeli, hogy a kivitel nö vekedési üteme az import nö vekedésének ütemét több mint kétszeresen haladja meg és 17 —18 százalék legyen. A legna gyobb feladat e tekintetben — az idei csökkentés után — az élelmiszeripari és mezőgazda- sági ágazatokra hárul. A tervezett exportnövekmény mintegy 60 százalékát e két ágazattól várjuk. A miniszter hangsúlyozta ezután, hogy mindezeket a tő kés világgazdaság adott poli tikai és gazdasági helyzetéből fakadó légkörben kell meg valósítani. Reálisan sok eset ben továbbra is számolnunk kell a tőkés gazdaság fokozó dó nehézségeiből eredő olyan magatartással, amely expor tunk növelése elé akadályokat gördít: vámhátrányokkal, ese tenként exportunk mennyisé gi korlátozásával is. Jogosan merül fel a kérdés: milyen feltételek mellett lehet e fel adatoknak eleget tenni? 1977- ben gazdasági szabályozóink lényegében nem változnak. Eredményeinket tehát színvo nalasabb irányítással, jobb munkaszervezéssel, a korszerű termelési formák alkalmazá sával, a népgazdaság egyéb irányú tartalékainak feltárá sával kell megalapoznunk Ezt hivatott elősegíteni az a minisztertanácsi határozat, amely előírja: a termelő és külkereskedelmi vállalatok, valamint a vállalati vezetők munkájának megítélésében, anyagi elismerésében alapvető kritérium legyen az, hogy a vállalat tevékenysége mennyi ben segíti elő a népgazdasági terv külgazdasági céljainak elérését. A vállalatok nyereségérde keltségének elemzése után a miniszter elmondotta, a távla ti gazdasági fejlődésünk kere tében vizsgálják, hogy miként, vegyen részt hazánk a KGST- országok célprogramjainak megvalósításában. V általa tainkat — mondotta
