Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-10 / 292. szám
2 %Mdtm 1976. DECEMBER 10., PÉNTEK Bécs újból bizonyitofta Helsinki csupán a kezdet Az európai biztonsági és együtt működési konferencia óta eltelt idő bizonyította e tanácskozás hasznosságát a magyar kormány nagyra értékeli az ennek nyomán bekövetkezett kedvező eredménye ket és őszinte örömmel látná, hogy azok az elvek, amelyek a helsinki záróokmányban meghatározzák az országok közötti kapcsolatokat, a világ más területeire is kiterjed- nénék — jelentette ki szerdán Ha lász András, a magyar küldöttség tagja, az ENSZ 1. sz. politikai bi zottságában a „Nemzetközi bizton ság erősítése” című napirendi pont vitájában. A magyar kül dött részletesen ismertette kormá nyunknak a záróokmányban előír tak teljesítése érdekében kifejtett tevékenységét, a két- és többolda lú kapcsolatok javítására, a gaz dasági együttműködés kiszélesítésé re irányuló erőfeszítéseit és hang súlyozta, hogy Magyarország a jövőben is mindent megtesz a nem zetközi béke és biztonság erősíté séért. A magyar ENSZ-küldött e szavait a gyakorlatban példáz ta Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titká rának ugyanezen a napon, be fejezett ausztriai látogatása. Miként a bécsi rádió — a két napos látogatásról kiadott köz leményt többször is ismertet ve — hangsúlyozta: a tárgya lások előterében a bilaterális kérdéseken kívül az enyhülés továbbfejlesztése állt és ezért e látogatás túlnőtt a kétoldalú kapcsolatokon. Az osztrák kor mány hivatalos lapja, a Wiener Zeitung is leglényegesebbnek tartotta, hogy az enyhülési po litika folytatásának szükséges sége állt a tárgyalások fókuszá ban. Az Osztrák Kommunista Pártv lapja, a Volksstimme szintén a 'megbeszéléseken ta pasztalható, Helsinki szellemé ből fakadó, jószomszádság szül te kölcsönös készséget értékel te. A Kronen Zeitung pedig mindezt még tetézte, felhívta a figyelmet arra, hogy mily nagy szerepe volt és van Ká dár Jánosnak abban, hogy a két ország viszonya jó és ked vezően fejlődik. Mostani, Bruno Kreiskyvel folytatott megbeszé léseire is jellemző volt a „szo ros együttmunkálkodás”, mely nek eredményeképp várhatóan tovább mélyülnek a két ország kapcsolatai. Ausztria és Magyarország Helsinki szellemében munkál kodik az enyhülési politika to vábbfolytatásán, a belgrádi konferencia jó előkészítésén — írja a Die Presse. — Ez azért lehetséges, mivel a kétoldalú kapcsolatokban nincs különö sebb probléma. Volt idő — emlékezik a lap, mikor a két ország kapcsolatának alakulá sát még sok kérdés rendezet lensége akadályozta, ám az azóta megtett út, a kedvező irányú fejlődés példájává vált a különböző társadalmi rend szerű országok közötti jó egyjittműködésnek. Az Osztrák Szocialista Párt központi lapja, az Arbeiter Zei tung megelégedéssel nyugtáz za, hogy mindkét fél célszerű nek tartja az áruforgalom to vábbi fejlesztését. Ez azért is lényeges, hisz a kát ország egy mással folytatott kereskedel mében az idén is magyar passzívum mutatkozik s ezen változtatni kell. A magyar áruk vámhátrányokat szenved nek Ausztriában és a kérdés ről szakértők folytatnak ta nácskozásokat. A berlini lapok közül a Neuer Deutschland és a Berli ner Zeitung egyaránt hangsú lyozza : a tárgyalópartnerek Helsinkit csüpán a kezdetnek tekintik az európai béke és biztonság erősítésének útján. A nyugatnémet éá a nyugat berlini lapok kiemelik, hogy magyar részről az európai eny hülés érdekében szükségesnek tartják a kommunisták és a szocialisták, illetve a szociál demokraták kapcsolatait, és azt, hogy a régóta' meglevő magyar—NSZK gazdasági kap csolatokat államköziekkel fej lesszék tovább, hisz ez kölcsö nös érdek. Miként a Die Welt bécsi tudósítója írta: Magyar- országnak valóban elsőrendű érdeke a világbéke biztosításá hoz való hozzájárulás, mert miként Kádár János mondotta bécsi nemzetközi sajtókonfe renciáján, a magyar a népek nagy hadiútjainak egyike men tén él s hazájuk fegyveres konfliktus esetén nagy károkat szenvedhet. Aktes B. Tamás Befejeződtek a szovjet-líbiai tárgyalások Moamer El-Kadhafi hazautazott Moszkvából nősen érintő nemzetközi kérdá- Csütörtökön a Kremlben be fejeződtek Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárának, Nyikoláj Podgomijnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Leg felsőbb Tanácsa Elnöksége el nökének, Alekszej Kosziginnek, az SZKP KB Polititi-kai Bizott sága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének és Andrej Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjá nak, a Szovjetunió külügymi niszterének Moamer El-Kad- hafival, .a Líbiai Arab Köztár saság Forradalmi Parancsnok sága Tanácsának elnökével folytatott hivatalos tárgyalásai. A hétfőn kezdődött megbe szélések utolsó szakaszában tárgyszerű, baráti légkörben megvitatták a szovjet—líbiai viszony kérdéseit, és megjelöl ték a két ország közötti együtt működés szélesítésének és el mélyítésének lehetőségeit. Be fejezték a két országot kölcsö- sekről folytatott eszmecseréjü ket is. A tárgyalások után a Szov jetunió és Líbia képviselői kor mányközi megállapodást írtak alá a tengerhajózásról. Ezen kí vül aláírták a két ország kö zötti gazdasági és műszaki együttműködésről folytatott megbeszélések jegyzőkönyvét, valamint az 1977—78. évi szov jet—líbiai kulturális együttmű ködés programját is. Ä közös dokumentumok aláírásánál szovjet részről jelen volt Leo nyid Brezsnyev, Nyikoláj Pod- gomij, Alekszej Koszi gin, And rej Gromiko. Líbiai részről megjelent Moamer El-Kadhafi. A Líbiai Forradalmi Pa rancsnokság Tanácsának elnö ke csütörtökön Moszkvából hazautazott. A líbiai államfőt a repülőtéren Nyikoláj Podgor- nij, Andrej Gromiko búcsúz tatták. A látogatásról közös közleményt hoztak nyilvános ságra. A JKSZ Brezsnyev belgrádi látogatásáról Csütörtökön Bel gr ád ban ülést tartott a Jugoszláv Kommu nisták Szövetsége Központi Bi zottságának Elnöksége és Jo- szip Broz Tito elnök tájékoz tatója alapján megvitatta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának jugo szláviai látogatásáról szóló je lentést. A JKSZ KB Elnöksége meg állapította: A legmagasabb szintű szovjet—jugoszláv meg beszéléseket a barátság, a nyílt ság és a kölcsönös megértés légköre hatotta ót. Ezek a kö rülmények lehetővé tették, hogy alaposan és széleskörűen tanulmányozzák a két ország és a két párt közötti kapcso latok alakulását, az időszerű külpolitikai kérdéseket, vala mint a nemzetközi kommunis ta és munkásmozgalom helyze tét. Franciaország—Szovjetunió Külügyi bizottságok első találkozója Nem nyugszanak az enyhülés ellenzői Kiil- és belpolitikai kérdések szerepeltek az NSZEP KB plénumán A Német Szocialista Egység párt Központi Bizottságának kétnapos üléséről csütörtök délután kiadott közlemény hangoztatja, hogy a KB széles körű vita után — amelyben 18-an vettek részt — jóváhagy ta az 1976—30-as évekre szó ló ötéves népgazdasági tervtör vény, valamint az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés tervezetét. A Politikai Bizottságnak a KB elé terjesztett jelentése megállapította, hogy az eddigi tapasztalatok arra utalnak: az 1976—80-as új ötéves terv első éve az NSZEP IX- kongresszu sán elfogadott irányelvekkel összhangban sikeresen . zárul. Mindez megfelelő- alapot biz tosít a népgazdaság további di namikus fejlesztéséhez, s a la kosság anyagi-kulturális szín vonalának emeléséhez. a napokban felmentette azt a Werner Weinholdot, alti :gy éve az NDK két határőrét orvul meggyilkolta. Erősödnek az olyan törek vések, hogy Nyugat-Berlint be kebelezzék az NSZK-ba, s ílymódon fokozzák a feszültsé get a város körül — állapítja meg az NSZP PB, majd le szögezi, hogy az NDK kapcso latait a Német Szövetségi Köz társaság irányában a békés egymás mellett élés elvei és a nemzetközi jog általánosan el ismert normái alapján kész to vábbfej leszteni. A francia nemzetgyűlésben szerdán megtartották a szov jet parlament két háza kül ügyi bizottsága és a francia nemzetgyűlés külügyi bizott sága küldöttségeinek első munkatalálkozóját. Couve de Murville üdvözlő beszédében kiemelte az immár hagyomá nyos szovjet—francia parla menti együttműködés jelentő ségét. Borisz Ponomarjov, a szovjet küldöttség vezetője a szerdai munkatalálkozón mon dott • beszédében nemzetközi kérdésekről szólva kijelentet te: Nincs más alternatíva, mint a fegyverkezési hajsza beszüntetése és a leszerelés, mindenekelőtt a nukleáris le szerelés megvalósítása. Ezért nevezte a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácsko zó testületének nyilatkozata e kérdést korunk leghalasztha tatlanabb feladatának. ENSZ-KOZGYULES Közel-keleti határozatok A .jelentés kiemelte a Var sói Szerződés politikai tanács kozó testületé bukaresti ülésé nek fontosságát. Egyben fel hívta a figyelmet azokra a reakciós, militarista, revansis- ta, sőt neonáci erőkre, amelyek — mindenekelőtt az NSZK-ban — az enyhülés ellen lépnek fel. Az NSZEP legfelsőbb irá nyító testületé élesen elítélte, hogy egy nyugatnémet bíróság A megfigyelői státussal ren delkező palesztin küldöttség vezetőjének, illetve a belorusz ENSZ-küldöttség egyik kül döttének felszólalása fémjelez te szerdán este az ENSZ-köz- gyűlés közel-keleti vitáját. Az ENSZ-közgyűlés 31. ülés szaka csütörtökön két közel- keleti tárgyú határozatterve zetet fogadott eL Az egyik — elvi jelentőségű — határozat kimondja, hogy mielőbb újból össze kell hívni a genfi közel- keleti békeértekezletet, vala miennyi érdiekéit fél — bele értve a Palesztinái Felszaba dítás! Szervezetet — részvéte lével A másik határozat — kitű zi a genfi értekezlet újbóli összehívásának időpontját — Ford jelentése a helsinki záróokmányban foglaltak megvalósításáról Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke jelentést tér-' j esztett a kongresszus elé az európai biztonsági és együtt működési értekezlet helsinki záródokumentumában foglal tak megválósításának eddigi menetéről. A jelentés minde nekelőtt hangsúlyozta a jövő évre tervezet belgrádi konfe rencia fontosságát, Az Egyesült Államok elnöke rámutatott arra, hogy a hel sinki zárószakasz óta eltelt több mint egy év alaitt sike rült haladást elérni az álla mok közötti jobb kapcsolatok kialakításában. Ford kiemelte, hogy „előre haladás tapasztalható a gaz dasági, a tudományos és a technikai együttműködés te rén, továbbá a külföldi utazá sok. valamint a kivándorlások terén is”. Ugyanakkor kénytelen volt elismerni, hogy az Egyesült Államok nem teljesítette ma radéktalanul a helsinki záró dokumentumban foglaltakat, de a mulasztásokat nem rész letezte. Ford a továbbiakban azzal vádolta a Szovjetuniót és az európai szocialista országokat, hogy — úgymond — „nem teljesítik teljes mértékben az információk szabadabb ter jesztésére vállalt kötelezettsé geiket, Az elnök végezetül hangsú lyozta annak szükségességét, hogy a helsinki záróokmány ban foglaltak megvalósításá nak áttekintésére hivatott 1977-es belgrádi értekezlet „ne a kölcsönös vádaskodások és viták színtere legyen”. Kissinger amerikai és vele együtt Genscher nyugatnémet külügyminiszter arra szólítot ta fed a NATO tagállamait, hogy utasítsák el a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé bukaresti ülésszakának javaslatát. A szocialista országok javasol ták, hogy az európai bizton sági és együttműködési kon ferencia záróokmányának alá írói nyilvánítsák ki: nem használnak elsőként egymás ellen nukleáris fegyvereket. A két miniszter az Atlanti Szerződés szervezetének mi niszteri tanácskozásán beszélt csütörtökön délelőtt, Brüsz- szelben. Az amerikai diplo mácia vezetője szerint nem el lentétes az enyhülés politiká jával, ha a tagállamok a NA TO katonai megerősítését folytatják. James Carter, az újonnan megválasztott amerikai elnök, 1977. márciusát. Külön nem tesz említést a PFSZ részvé teléről, de felszólítja Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárt, kezdjen előkészítő tárgyaláso kat mindazokkal az érdekelt felekkel, amelyekkel már hó napokkal ezelőtt kapcsolatba lépett. Ezek között Egyipto mon, Szírián, Jordánián és Iz- l.raelen kívül ott van a PFSZ is. Ezt a haitáiozatot 122 sza vazattal fogadták el. Ellene ketten szavaztak. — Izrael és az Egyesült Államok. az Egyesült Államok NATO- kötelezettségeinek fenntartá sát és megerősítését ígérte meg az Atlanti Szerződés mi niszteri tanácsához intézett üzenetében. Az üzenetet Kis singer távozó külügyminiszter adta át csütörtökön délelőtt az ülésszak elnökének. ★ A japán külügyminisztérium hivatalos szóvivője csütörtöki sajtóértekezletén pozitívan nyilatkozott a Varsói Szerző dés tagállamai politikai ta nácskozó testületének arról a javaslatáról, hogy a helsinki értekezleten részt vett álla mok vállaljanak szerződéses kötelezettséget: egymás ellen elsői-:ént n^m használnak nuk leáris fegyvert. A japán szó vivő elmondta, hogy bár Ja pán elsősorban annak híve, hogy a világ országai mondja nak le mind a nukleáris, mind Válaszok a bukaresti javaslatra USA és NSZK: nem, Japán: igen Jogaink Az Országos Béketanács és a Magyar ENSZ Társaság az Emberi Jogok Napja alkalmából nyilvánosságra hozott állásfoglalása szerint, midón az Egyesült Nemzetek Szervezete 28 évvel ezelőtt nyilvános ságra hozta az emberi jogok egyeteme? nyilatkozatát, csak összefog lalta az alapvető emberi jogokat. Nem azok egyetemes ervenyesüle- sét deklarálta, hanem csupán az általános szükségletet. Programot adott az emberi jogok érvényesítéséért vívott harchoz mindenütt, ahol még ma is küzdeni kell értük. E jogok tényleges érvényesülése csak békében lehetséges. Ezért csatlakozunk egy emberként a szocialista országoknak, a világ haladó erőinek, a nemzetközi békemozgalomnak az egyetemes békét, biztonságot szolgáló kezdeményezéseihez, s vál lalunk részt azok megvalósításából. A Magyar Szolidaritási Bizottság az emberi jogok deklarációjának napján kiadott nyilatkozatában ünnepélyesen újra kijelenti: ahogy a múltban, a jövőben is mindent megtesz, hogy az emberi Jogok érvé nyesüljenek földünkön és küzd azért, hogy azok a nemes elvek, me lyeket az egyetemes nyilatkozat és az egyezségokmány rögzít, meg valósulhassanak a gyakorlatban. Antigoné emberi jogára hi vatkozott, amikor a király, Kreón megtiltotta, hogy test vérét eltemesse. A Bastille le-( rombolói már polgárjogi dekla rációt fogalmaztak. A nürnber gi törvényszék az emberiség ne- 'vében ítélkezett azok fölött, akik a legelemibb emberi jogo kat, a szabadságot, a világné zetet, a békéhez, boldogság hoz való jogokat meggyalázták. A nácizmus új rabsaolgarend- je és a második világháború adott újabb ösztönzést az or szágoknak, hogy az ember alapvető jogait ezentúl ne egy- egy nemzet, állam belső ügyé nek, hanem az emberiség ügyének tekintsék. Az Egyesült Nemzetek Alap okmánya már 1945-ben leszö gezte: „...Mi, az Egyesült Nemzetek népei elhatározván azt, ... hogy újból hitet te szünk az alapvető emberi jo gok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak, és nők, valamint a nagy és kis nemzetek egyenjogúsága mel lett. .. Megállapodtunk abban, hogy e célok megvalósítására erőfeszítéseinket egyesítjük”. Az. alapokmány idézett gondo lata a továbbiakban szélesedik, kimondja, hogy a Földön min denkit egyenlő emberi jogok illetnek meg — fajra, nemre, nyelvre vagv vallásra való te kintet nélkül. És mivel az ENSZ tagországai azt is vál lalták, hogy kidolgozzák az emberi jogok chartáját, tör vénykönyvét, megszületett az Emberi Jogok Egyetemes Nyi latkozata. A nyilatkozatot az Egyesült Nemzetek Szervezeté nek közgyűlése 1948. december 10-én fogadta el, s azóta min den esztendőben ezen a napon világszerte megemlékeznek az emberi jogokról. Az emberi jogokról, amelye ket a magyar törvényhozás nem egészen egy évvel a fel- szabadulás után, már 1946-Jban törvénybe iktatott, 1949-ben született alkotmányunk pe dig az alaptörvény paragrafu sai közé emelte. Áraikor 1072- ben az országgyűlés módosítot ta a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, tovább szélese dett az állampolgárok alapvető jogainak és kötelességeinek kö re. Bár az ENSZ-tagállamok hu szonnyolc esztendővel ezelőtt ünnepélyes nyilatkozatot fo gadtak el az emberi jogokról, sajnos, ma is vannak rezsimek, amelyek semmibe veszik a nemzetközi akaratot, az ember méltóságát. Gondoljunk csak a chilei fasiszta juntára, a dél- afrikai gyilkos apartheidre, az imperialista hatalmak újgyar- matositó törekvéseire. A Földön mindazoknak, akiknek megadatott, hogy tel jes értékű emberi életet él jünk. kötelességünk, hogy cse lekvő szolidaritásunkkal küzd- jünk a humánum, az emberi jogok maradéktalan érvé nyesüléséért. SPANYOLORSZÁG Sztrájkok és harci hét Hírügynökségek a spanyol dolgozók fokozódó megmozdu lásairól számolnak be. Szerdán több tartományban sztrájkba léptek a fém- és építőipari munkások. Csupán San Sebas- tianban a sztrájkoló fémmun kások száma meghaladja a húszezret. Beszüntette munká ját a CSA repülőgépgyár hét ezer alkalmazottja és sztráj kolnak olyan külföldi kon szernek leányvállalatainak dolgozói is, mint például a Sie mens. A baszkföld demokratikus szervezetei elhatározták, hogy megrendezik az általános am nesztiát sürgető harc hetét. Azt követelik, hogy az év végéig bocsássák szabadon az összes politikai foglyokat. A harci hét keretében nagygyűléseket, fel vonulásokat tartanak. A Bil- baoban tervezett tömeggyűlé sen részt vesznek majd volt politikai foglyok, volt politikai emigránsok, neves politikusok. A spanyol rendőrség szerdán este Madridban letartóztatta a a hagyományos fegyverek al kalmazásáról, egyetért a Var sói Szerződés tagállamainak kezdeményezésével, amely nyilvánvalóan arra irányul, hogy erőfeszítéseket kell tenni egy kevésbé veszélyes világ kialakítása érdekében. A Magyar Távirati Iroda to kiói tudósítójának arra a kér désére, vajon véleménye sze rint a bukaresti értekezlet ja vaslata hozzájárulás-e a nem zetközi enyhülés ügyéhez, és egy nukleáris háború veszé lyének csökkentéséhez, a ja pán külügyminisztérium szó vivője igennel válaszolt. Mint mondotta, Japánt, mint nuk leáris fegyverzettel nem ren delkező országot, természet szerűleg nem érinti közvetle nül a szocialista országok ja vaslata, de ettől függetlenül a japán kormány üdvözli a szo cialista államok javaslatát, mint arra irányuló erőfeszí tést, hogy csökkenjen egy nukleáris háború kirobbaná sának veszélye és növekedje nek a világbéke megőrzésének esélyei. kommunista párt tíz aktivistá ját, akik az utcán a népszí n- zástól való távolmaradásra fel szólító propagandastandot ál lítottak fel. Felrobbantották Lisszabon fő vízvezetéket Incidensek és merényletek tarkítják a vasárnap esedékes portugál helyhatósági válasz tásokat megelőző kampányt. Coimbrában és a Lisszabon közelében levő Caparicaban a szocialista párt és a demokra ta szociális centrum gyűlése ellen tüntetőik összecsaptak a rendőrséggel. Az utóbbi he lyen lövések is eldördültek. Feltételezhetően szélsőjobbol dali terroristák néhány nap pal ezelőtt két lisszaboni he lyiérdekű vasútvonal ellen követtek el pokolgépes me rényletet. Három nappal a vá lasztások előtt, csütörtökre virradóra szélsőséges terroris ták felrobbantották a Lissza bont ellátó egyik fő vízvezeté ket. Az akció következtében a vízművek a szokásos víz- mennyiségnek csali egytizedét tudta biztosítani a portugál főváros lakosságának. Katari százalékok Valentin Hemández Aoosta venezuelai bánya- és kőolaj ügyi miniszter Caracasban be jelentette, hogy a Kőolajexpor táló Országok Szervezete (OPEC) tagországai miniszte reinek értekezlete Katarban az eredetileg tervezett időpontban, december löten kezdődik. A miniszter nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy az ér tekezleten milyen arányú ár emelést határoznak el, mivel szerinte a döntés az értekezle ten részt vevő miniszterek fel adata. Az iráni sah a Der Spiegel című nyugatnémet hetilapnak adott nyilatkozatában közölte: Irán a kőolajárak legalább 15 százalékos emelését óhajtja. A sah szerint az OPEC-országok javaslatai 10 és 40 százalék kö zötti áremelésre vonatkoznak. /