Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-10 / 292. szám
1978. DECEMBER 10., PÉNTEK Z'zJrrl W 3 Képviselők tanácskozásának napirendjén A kill- és belkereskedelem mérlege, tervei Fehér Péter, az MTI tudó sítója jelenti: A hatékonyság gyorsabb nö velése, a munkaszervezés ja vítása, a munkaidő és a ter melőeszközök jobb kihaszná lása, rugalmas alkalmazkodás a nemzetközi és a hazai piaci igényekhez — ezeket a főbb követelményeket fogalmazták meg az 1977-es terv teljesíté sének feltételeiként csütörtö ki ülésükön az országgyűlés kereskedelmi bizottságának tagjai. Az írásban is közre adott tájékoztató anyagot dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter szóban egészítette lel. Ami külkereskedelmünk idei esztendejét illeti: a rubel- elszámolású piacokon expor tunk is, importunk, is maga sabb lesz a tervezettnél, itt a cserearányok is a tervben jel zetteknek megfelelően alakul nak. Gond viszont az export vártnál alacsonyabb teljesíté se. Ennek okai egyrészt a me zőgazdasági-élelmiszeripari ki esések, másrészt az, hogy gép iparunk sok évi erőteljes nö vekedése után ez évben nem tudta a számított jelentős fel futást megismételni. Az ötö dik ötéves tervben előirány zott időarányos növekedést az 1976-os lemaradások ellenére is meg kell valósítani. Ez azonban azt feltételezi, hogy erősíteni kell a termelés strukturális változásait, a konvertibilis devizákért is értékesíthető termékek előál lítását. A belkereskedelemben már most megállapítható, hogy az idén a kiskereskedelmi forga lom növekedése a tervezettnél alacsonyabb lesz, ezen belül az élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma a számítottat valamelyest meghaladóan, az iparcikkeké viszont a vártnál mérsékeltebben nő. A jövő évi terv előirányzata: a kiskeres kedelemben — folyóáron i— 8 5 százalékos növekedés. A prognózisok biztatóak: a la kossági szükségletek kie’égf- tése biztosított, néhány ter- Bevá^t érdekvédelmi fórum Szakszervezeti jogsegélyszolgálat 150 vállalatnál és 70 ipari szövetkezetben A szakszervezeti jogsegély szolgálat bevált, tisztázódtak továbbfejlesztésének elvi kér dései s technikai feltételeit is folyamatosan megteremtik — erről tájékoztatta csütörtökön az újságírókat Juhász Ottó, a SZOT titkára. Mint ismeretes, 1975-ben kísérletképpen 50 vállalatnál és egy ipari szövetkezetben vezették be , a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot, s mivel a tapasztalatok szerint jó módszernek bizonyult a dolgo zók jogainak fokozott védel mére, a munkahelyhez fűződő kapcsolatok erősítésére. A kor mány. határozata alapján az idén itiár 'valcímenJiyi kiemelt, továbbá a B-kategóriáju ipari, közlekedési és mezőgazdasági vállalatnál, továbbá a legalább 600 főt foglalkoztató vala mennyi ipari szövetkezetben be kell vezetni a jogsegélyszolgá latot, önkéntes alapon pedig más vállalatok és szövetkeze tek is alkalmazhatják e mód szert, ha annak feltételeit szintén meg tudják teremteni- Az említett vállalatoknál és szövetkezetekben a feltételek megteremtése jó ütemben ha lad, s az év végére összesen 150 vállalatnál és 70 ipari szö vetkezetben működik a jogse gélyszolgálat, amely csaknem két és fél millió vállalati és 70 ezer szövetkezeti dolgozónak áll majd rendelkezésére. A SZOT titkára elmondta, hogy létrehozták azt a társa dalmi munkabizottságot, amely arról gondoskodik, hogy a jogsegélyszolgálat elvei egy ségesen érvényesüljenek Ami a jogsegélyszolgálat ügyinté zőinek személyét illeti, az j ideális az lenne, hä a dolgo zók jogi ügyeinek intézését társadalmi munkásokkal le hetne megoldani. Erre ma még nincs mód. A legjobb .megoldás az, &a a Vál lalati szakszervezeti “•bizottsá gok" nagy tapasztalatokkal rendelkező- nyugdíjas jogi szakembereket alkalmaznak. Lehetséges az is, hogy főállás ban jogászt alkalmaznak. Jó képességű munkásfiatalokat hozzásegítenek ahhoz, hogy jogi egyetemre kerüljenek, s utána ők is bekapcsolódhas sanak e munkába. A jogse gélyszolgálat jogásza a válla lattól legyen független, ne a vállalattal, hanem a vállalati szakszervezettel álljon mun kaviszonyban. mék kivételével kiegyensúlyo zott, az ideinél jobb ellátás várható. Előreláthatóan a húsellátás megfelelő lesz, a zöldség-gyümölcs és a burgo nya kínálatát a jövő év első felében a téli tárolási lehető ségek határozzák meg: a tá rolandó meny iség mintegy 10 százalékkal haladja meg a két évvel korábbit. Változatlanul mennyiségi és választéki hiá nyokkal számolnak azonban — az ideihez hasonlóan — az édesipari termékekből, az ol csóbb száraztésztából és a nyári hónapokban sörből. A tájékoztatókat követő vi tában elhangzott, hogy a két tárca, kül-, illetve belkeres kedelmünk gazdái jobban működjenek együtt az import cikkek szállításának ütemezé sében. Példaként hozták fel, hogy nem mindegy: nyáron, építkezési szezonban kapják-e a magánépíttetők az import- cementet, vagy télen, amikor már nemigen tudják felhasz nálni, s raktározásával bizony romlik a minőség. Többen is úgy vélték, hogy a belkeres kedelmi forgalom vártnál ki sebb ütemű növekedésében jelentős szerepet játszik egy- egy áru időszakos hiánya. Egy-egy árucikkből „éves szinten” hiába kielégítő az el látás, ha egy hónapig, kettőig itt-ott nem kapható. A vitában felszólalt dr. Ko mócsin Mihály, Kiss Imre, Bollók Józsefné, dr. Novák Pálné, Inokai János, Teleki Istvánná, Gajdos János, Mráz Tibor és Kovács Istvánná (Pest megye 1. vk.) országgyű lési képviselő. (MTI) A mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság ülése Sándor József elnökletével csütörtökön a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés mentelmi és összeférhetetlen ségi bizottsága. A képviselő ket Sándor József tájékoztatta az országgyűlés következő, téli ülésszakának előkészületeiről, majd Madarast Attila pénz ügyi államtitkár adott ismerte tést a Magyar Népköztársaság 1977-re tervezett állami költ ségvetéséről. * A vitában felszólalt Bodo- nyi Pálné, Varga Zsigmond, Kollár József, Varga István, dr. Mátay Pál, Bozsó Lászlóné (Pest megye, 3. vk.), Várhelyi József és Gáspár Istvánné. Ä fsz'&oii&rssszasra készülve (3.) Korszerű A KÖZÖS GAZDASAGOK a IV. Ötéves terv idején a 23 százalékos termelésnöveke dést csökkenő dolgozói lét számmal érték el. öt év alatt csaknem 120 ezerrel lett ke vesebb a közös munkában részt vevő aktív korú emberek száma. Az V. ötéves terv, mint ismeretes, újabb 130 ezer fős munkaerő-csökkenést irányoz elő a tsz-ekben és ez zel együtt 25 százalékos ter melésfejlesztési A Pest me gyei tsz-ekben mintegy 20— 22 százalékkal csökkent a dol gozók száma. Ugyanakkor a népgazdaság egészében évek óta munkaerő- hiánnyal küzdünk. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fiatalok, amikor munkahelyet válasz tanak, sok mindent mérlegel nek és csak akkor döntenek a tsz mellett, ha biztosak ab ban, hogy megtalálják számí tásukat. Tapasztalatból tud juk, a tények, a számok is azt bizonyítják, hogy az ipari vál lalatok, más munkahelyek kedvezőbb feltételei — a 8 órás munkaidő, a biztos ke reset, a magasabb színvonalú szociális ellátottság, a kultu ráltabb körülmények — gyak ran erősebbnek bizonyulnak, mint egyes, főképp a kedve zőtlen adottságú, gyenge tsz- ek vonzereje. Különösen nagy erővel hatnak ezek a ténye zők a főváros közelében fek vő Pest megyei községekben. miniké - Se a fiatalok, se a szakem berek nem vállalnak szívesen munkát ezekben a bizonytala nul gazdálkodó szövetkezetek ben és ez tovább növeli az ilyen gazdaságok gondjait. El térő módon megy tehát vég be a nemzedékváltás az egyes tsz-ekben. Az erős, gazdag szövetkezetekben ugyanis nincs munkaerőgond, azokban elegendő fiatal jelentkezik fel vételre. Ezt bizonyítja a kö zelmúltban közölt dunavarsá- nyi példa is. KÖZISMERT az is, hogy a szövetkezeti fiatalok elsősor ban a gépesített ágazatokban, a korszerű munkahelyeken dolgoznak szívesen. A régi, el hanyagolt állattenyésztő tele peken alig-alig lehet fiatalt találni. Mindezt figyelembe- véve megállapíthatjuk, hogy a tsz-ek csak úgy tudják tel jesíteni az elkövetkező évek ben a növekvő termelési fel adataikat, akkor lesz elegen dő szakképzett fiataljuk, ha javítják, korszerűsítik a mun kavégzés feltételeit és segítik az életkörülmények fejlődését is. Ezért van olyan nagy szere pe a tsz-ekben is a technika, a kemizálás térhódításának. A gépek, a gyomirtó vegyszerek, az etetőberendez.ések, a szállí tószalagok nemcsak a munkát könnyítik meg, nemcsak a ka szálástól, a zsákolástól, a la pátolástól szabadítják meg az fcilSi élet embert, hanem egyáltalán már a termelés nélkülözhetetlen tényezői. Vagyis: ezek a kor szerű eszközök rengeteg mun káskezet is helyettesítenek, viszont csak akkor hasznosul nak jól, ha tapasztalt, hozzá értő emberek bánnak velük. Az első tehát az ember, akiért és aki által a gazdasá gi fejlődés végbemegy. Jelen leg a tsz-ekben mintegy 640 ezer aktív korú személy dol gozik rendszeresen. A járadé kosok és nyugdíjasok száma valamivel meghaladja - a 400 ezret. A szövetkezetekben az aktív korú tagok átlagos élet kora most 41 év, vagyis 3 év vel alacsonyabb mint 1971- £en volt. Figyelemre méltó az is, hogy a tsz-ben dolgozók csaknem egyharmada már 1945 után született. A szak munkások száma pedig meg közelíti a 110 ezret. SZAMOT VETVE a bekö vetkezett változásokkal meg állapíthatjuk, hogy ma mint egy 360 ezer ember — az ak-» tív korú tsz keresők többsége —, már nem kötődik a hagyo mányos paraszti életformá hoz és életkora, képzettsége, munkájának jellege révén iparszerű munkafeltételeket igényel. Pártunk életszínvonal-poli tikájának megfelelően, a IV. ötéves terv idején jelentősen növekedett a tsz-tagok és al kalmazottak közösből szárma- internacionalizmus, nemzeti érdek Kádár János legújabb könyvéről Lehet-e internacionalista, aki hazafi? Erre a kérdésre egyértelműen igennel felelt Kádár János legújabb könyvé ben, az Internacionalizmus, nemzeti érdekben, amely a napokban jelent meg a Mag vető Kiadó Gyorsuló idő című sorozatában. A szerkesztő a párt Központi Bizottsága első titkárának azokat az írásait, il letve beszédeinek azokat a ré szeit gyűjtötte egybe, amelyek az internacionalizmus és nem zeti érdek összefüggéseit tar talmazzák. Kádár János munkásságát áthatja a marxizmus—lenin,iz mus eszméje; mindent a mun kásosztály, a dolgozó nép szem szögéből, a marxizmus—leni- nizmus elvei alapján vizsgál, így, a nemzeti érdeket, a ha- z.afíság kérdését is. Éppen ezért tud megnyugtató, világos és korszerű választ adni, meg győző érvet szolgáltatni, hogy a kettőt: az internacionaliz must és a nemzeti érdeket nem lehet kettéválasztani, mert tév útra vezet, nacionalizmusba torkollik. Hangsúlyozza — s a törté nelmi tapasztalatok is bizo nyítják —, hogy a nemzeti és nemzetközi érdekeket össze le het és össze kell egyeztetni. Semmiféle vélt vagy valósá gos nemzeti érdeket nem lehet a nemzetközi érdek rovására érvényesíteni, mert ha a szo cialista közösség általános ér dekeit megsértjük, annak vég ső fokon a nemzeti érdek is csak kárát látja. Megfordítva is igaz. A szocialista építés ál talános elveinek és nemzeti sajátosságoknak szembeállítása antimarxista — hangoztatja Kádár János. — Bármelyiknek mellőzése, elhanyagolása meg zavarja és végső fokon lehe tetlenné teszi a szocialista tár sadalom felépítését. Ezt hangsúlyozva, egyben leszögezi: szükség van haladó hagyományaink ápolására, hi szen a régi kiváltságos osztá lyok, a birtokos nemesség és a polgárság soraiból is kerül tek ki nagy emberek, akik he lyesen kormányozták az orszá got, akik dicsőséget hoztak a magyar névre, akikre mun kásosztályunk ma is tisztelet tel emlékezik. Felsorolja István király, Hunyadi János és Mátyás, Rákóczi, Széchenyi, Kossuth és mások neveit, akik naggyá tették az országot, vagy küzdöttek függetlenségéért, szabadságáért, a haladásért. A főnemesi osztály és a burzsoázia adott ugyan az or szágnak néhány kiváló embert zó jövedelme. Az aktív dolgo zókra jutó havi átlagkereset i 53 százalékkal nőtt, az 1970 > évi 1790 forintról 2750 forint ra emelkedett. Ez a növekedési ütem csök kentette a tsz-dolgozók és az állami ipar munkásainak a keresete közötti különbséget. A tsz-ekben a fizikai munkát végzők havi átlagkeresete 1975-ben 11 százalékkal volt kevesebb az állami ipar, és 7—8 százalékkal az állami gazdaságok fizikai dolgozói nak a kereseténél. Megyénk ben jelenleg 36 ezer forint kö rül mozog a tsz-ben dolgozók évi átlagjövedelme. Figyelem be kell azonban azt is venni, hogy a termelőszövetkezeti havi keresetek mögött mint egy 27 százalékkal több mun- ka«rőteljesítés állt, mint akár az állami iparban, akár az ál lami gazdaságokban. A háztájiból származó jö vedelmek megítélésénél pedig figyelembe kell venni, hogy azokat nem egy-egy tsz-tag, hanem gyakran az egész csa lád éri el megfeszített mun kával. És mezőgazdasági kis termeléssel nemcsak a tsz- családok foglalkoznak Ma gyarországon, hanem mások is. A XI. PARTKONGRESZ- SZUS határozata szerint az elkövetkező években a tsz-ta gok jövedelme is olyan arány ban növekedhet, mint a mun kásoké. A rendes, szorgalmas munkának így a tsz-ekben is meglehet az anyagi elisme rése. 4 T. B. Következik: A szövetkezetek gazdája a tagság. is, időnként védte a hazát is i — mondja. — Ezek az uralko dó osztályok azonban ezer éven át kegyetlenül elnyomták és kizsákmányolták a nép dolgo zó tömegeit, a jobbágyokat, a parasztokat, a munkásokat. S ezek az urak, amikor kizsák mányoló hatalmuk megvédésé ről volt szó, nem átallották. cserbenhagyni, elárulni a ha zát, vagyis önös érdekeik vé delme előbbrevaló volt, mint a haza megvédése. Erre na gyon sok példát lehetne fel hozni a magyar történelemből, elég a legutóbbi világháborúra gondolni, amikor a Horthy- rendszer uralkodó körei a hit leristák oldalán léptek a há borúba, s amikor már nyil vánvalóvá vált, hogy a szövet séges hatalmak, a Szovjetunió ereje megsemmisíti őket, ak kor sem volt bátorságuk sza kítani a fasiszta Németország gal —- pedig a nemzet érdeke ezt kívánta meg —, és utolsó csatlósként romba döntötték az országot. Tehát nem ők, hanem a dolgozók voltak azok, akik munkájukkal mindenkor elő teremtették a kenyeret, és vé rükkel védték mindig a hazát — teszi hozzá Kádár elvtárs. — Dózsa, Esze Tamás, Tán csics, majd a munkásosztály nagy fiainak vezetésével a sza badság zászlóvivői, a haza iga zi harcosai voltak. Az ö haza- fiságuk tiszta hazafiság, igaz hazafiság, és mi ennek a haza- fiságnak a folytatását akarjuk. Ezt valósítjuk meg nap jainkban. A munkásosztály er re a hazafiságra építve vezeti az egész népet, a nemzetet tör ténelmi útján. A munkásosz tály zászlajára a szocializmus, a proletár internacionalizmus, az igaz hazafiság, a népek ba rátsága, a béke van írva. A munkásosztály vezető ereje pe dig a párt; a Magyar Szocia lista Munkáspárt, amely min dig a munkások, a dolgozók érdekeit képviselte és valósí totta meg. Márpedig a mun kások, a dolgozók érdeke a boldogabb jövő megteremté se: Ezt a célt, a fejlett szo cialista társadalom építését szolgálja az ötödik ötéves nép gazdasági terv is. Éppen a Központi Bizottság legutóbbi ülése foglalkozott ezzel a kér déssel, s megállapította; Gaz daságpolitikánk helyességét, népünk munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerény mértékben is, de emelkedik a lakosság élet- színvonala, javulnak életkörül ményei. A nehézségeket azért tudjuk leküzdeni, mert nem vagyunk egyedül, velünk van a Szovjet unió, s minden szocialista or szág. A nemzetközi szolidari tás érvényesül. Ezzel kapcso latban mondotta Kádár János: Népünk érdekeit szolgáljuk, az internacionalizmus elveit kö vetjük, amikor részt veszünk a szocialista országok nemzet közi tevékenységében, a Var sói Szerződés szervezetében, és a Kölcsönös Gazdasági Segít ség Tanácsának munkájában. Van-e szocialista hazafiság? Van. Sőt, igazán most bonta kozik ki az igazi hazafiság, mert dolgozó népünket a múlt ban elnyomták, a nemzet Habsburg-uralom alatt sínylő dött, az úri osztály a dolgozó rétegeket nemzet alatt tartót ta, mert a dolgozó osztályok nak legjobb erői nem bonta koztathatták ki képességeiket. Ma lUaS időket élünk. A magyar nép visszanyerte füg getlenségét, a munkásosztály vezetésével kivívta saját ha talmát, és visszavonhatatlanul a szocialista forradalom útján halad. A két dolgozó osztály és a többi társadalmi réteg a Hazafias Népfront-mozgalom ba tömörülve dolgozik hazája felemelkedésén. Teljes a haza fiasság, amelynek természete sen nem lehet más a tartal ma, mint szocialista, hiszen bármilyen világnézetű valaki, ha a szocialista társadalmat építi, akkor erősíti a hazát, s ha büszke országa eredményei re, akkor o szocialista hazafi ság képviselője. A nemzeti ön tudat tehát egyre inkább ki bontakozik, illetve erősödik, népünk öntudatossá válik. Per sze, a tőkésországok vezető kö rei abban reménykednek, hogy az ébredező nemzeti öntudat szembe fogja állítani a szocia lista országokat egymással és a Szovjetunióval. Ezzel kapcso latban Kádár János hangsú lyozza: A mi nemzeti öntuda tunk mindinkább szocialista öntudat, internacionalista ön tudat. A nemzeti érzés, a ha zafiság ma egyet jelent a szo cialista haza szeretetével, az ahhoz való ragaszkodással. De a szocialista hazafiság egyúttal szolidaritás valamennyi más szocialista országgal, testvéri ség a világ minden népével. Erre a nemzeti érzésre hiába számítanak a szocializmus el lenségei. A tőkésországok ve zető köreinek bele kell törőd niük, hogy alakuljanak bárho gyan is a viszonyok, a társa dalmi fejlődésben elért vívmá nyaink örökre szólóak és visz- szavonhatatlanok. A szocialista országok népei nek alapvető érdekei ugyanis egybeesnek. Az egység és a szoros együttműködés közös érdek, és a szocialista orszá gok népeinek közvetlen érde kein túlmenően világpolitikai szükségesség is. Ezt az össze- forrottságot mutatta meg a Varsói Szerződés tagállamai nak legutóbbi bukaresti ülése, amely nyilatkozatában világo san leszögezi, hogy a Varsói Szerződés országai egységesek. Az MSZMP tevékenységé ben mindenkor az internacio nalizmus érvényesítésére töre kedett, mert vallja, hogy a kommunista és munkáspártok nak a nemzetköziségben van fő erejük, munkájuk hatékony sága függ tőle. A szocialista országok kapcsolatában a marxizmus—I eninizmus elvei nek érvényesítésére — álla pítja meg Kádár János — ma sokkal inkább szükség van, mint eddig bármikor, a szocia lista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom, a né pek szabadságharca további erősítése, az imperialista akna munka meghiúsítása és a nyílt agressziók visszaverése érdeké ben. Hangsúlyozza, hogy ma is időszerű Lenin figyelmezteté se: az internacionalizmus egy forradalmi párttól, az egyes országok • munkásosztályától nem csupán szavakat, hanem tetteket követel. S ez a tett nem marad el. Bizonyítja ezt az, hogy ma már 15 ország épí ti hazájában a szocializmust, de szerte a világban egyre in kább teret nyer a szocialista gondolat eszméje. Csaknem 100 kommunista és munkáspárt te vékenykedik földünkön, a kommunisták száma mégha-' ladja az 50 milliót. Napjainkban realitás-e a szo cialista nemzeti egység? Igeh, az. Ma a munkásosztály élcsa patába, a pártba, a tömegszer vezetekbe és tömegmozgalmak ba, a Hazafias Népfrontba tö mörült társadalmilag aktív milliók, az ország felnőtt la kosságának nagy többsége egy akarattal vallja, közös cselek véssel bizonyítja: a Magyar Népköztársaság igazi hazánk: a szocializmus a magyar nép programja, jövője. Mindezt abból indíttatva joggal mond hatja Kádár János, hogy • a magyar nép valóban büszke hazájára, elért eredményeire, s ésszel és szívvel, szóval és tettel egyaránt szolgálja ha záját, munkájával gyarapítja eredményeit, erősíti a szocia lista társadalmat. Amikor összefoglaljuk Kádár János könyvének tartalmát, amely összegezi a magyar nép gondolatait, érzéseit, megálla píthatjuk, hogy reálisan érté keli a helyzetet, világosan fo galmazza meg á magyar nép érdekeit, hiszen az MSZMP céljai a munkásosztály, a nép, az egész nemzet felemelkedé sét szolgálják: hazánknak minden tisztességben élő és dolgozó állampolgára bizalom mal tekinthet a jövőbe, s csak helyeselheti, amit a párt Köz ponti Bizotts4gának első titká ra könyvében megfogalmazott: A Magyar Szocialista Munkás párt a marxizmus—leninizrpus alapján folytatja eddigi szo cialista, kommunista, interna cionalista, a nép érdekeinek megfelelő politikáját. Gáli Sándor
