Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-10 / 266. szám

1976. NOVEMBER 10., SZERDA Általános iskolai felnőttoktatás Csak viszonylagos elégedettséggel Szomorú tény: folyamatosan újratermelődnek az általános iskolát nem végzettek. Az már ,íö eredmény, hogy Pest me­gyében 7—9 százalékra sike­rült leszorítani azoknak a fia­taloknak a számát, akik nem végzik el a nyolc osztályt. Ta­lán hihetetlennek tűnik, de Pest megyében a lakosság 51 százaléka nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Ez megközelítően 400 000 em- tbert jelent, akik közül 120 000 í harminchat éven aluli. Három oh Ha az okokat keressük, két­■ ségtelenül jelentős a múlt ká­ros öröksége, de a jelen gyen- igesége is: nem tudjuk kellő eséllyel végrehajtani a tankö­telezettségi törvényt. A har­madik jelentős tényező me­gyénk speciális helyzetéből ■ fakad: a más megyékből be­költözők számottevő része nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. — Az 1972-es oktatáspoliti­kai párthatározat nagy fejlő­dést eredményezett — tájé- . koztatott Fábry Mihály megyei ■ vezető szakfelügyelő. — Míg 1971-ben csak 2006 tanulója volt a dolgozók általános isko­láinak, addig ebben az évben már 50S2, sőt a budapesti is­kolákban további 2000 Pest megyei tanul. A számszerű növekedéshez a jobb szervező í munka mellett hozzájárult a 16 hetes, azaz a 160 órás álta­lános iskolai tanfolyam sikere, népszerűsége. Jelenleg me­gyénk 6 városában, 86 közsé­gében, 6 tanyáján összesen 105 dolgozók általános iskolá­ja működik, ezenkívül 69 üze­mi kihelyezett csoportunk van. így az utóbbi években átlagosan kétezren szerzik meg az általános iskolai vég­bizonyítványt. Példás eredmények Az adatokból arra is követ­keztetni lehet, hogy az elmúlt néhány év alatt fokozatosan javult az általános iskolai fel­nőttoktatás tartalmi színvona­la. Csökkent a lemorzsolódás és emelkedett a tanulmányi eredmények átlaga. Az elmúlt tanévben a hallgatóknak mindössze 3 százaléka maradt ki az iskolából és a bukások aránya nem éri el a 7 száza­lékot. A tapasztalatok -szerint kedvezően hatott a gyakorlati foglalkozások bevezetése, ugyanakkor az osztályfőnöki órákon lehetőség nyílt a neve­lési feladatok ellátására is. Az / Megjelent a Ludas Évkönyv fi 1977 vidám naptára, a hu­I morr 220 oldalas kalendáriuma. Megjelent a Ludas Matyi év- > könyve. Írták, rajzolták a sza- • tíra mai művelői, a Ludas Ma­tyi okkal népszerű gárdája. S plusz vendégként Karinthy ’ Frigyes, Heliai Jenő, Hámos * György, Örkény István, Mol- i dova György, Fehér Klára, ' Komlós János, Szilágyi János, Királyhegyi Pál, Art Buch• wáld. A Ludas Matyi pan­teonja idézi a szocialista vicc­lap elhunyt szerkesztői, mun­katársai, Gábor Andor, Gádor Béla, Darvas Szilárd, Stella Adorján, ősz Ferenc emlékét humoreszkjeikkel, Gáspár An­tal, Pályi Jenő, Sándor Ká­roly, Pusztai Pál művészetét kariaktúráikkal. A kötetben olvasható Tabi László kisregé­nye: Két láb és más semmi. iskolák többsége színház- és múzeumlátogatásokat szervez, részt vesznek a művelődési házak és a könyvtárak író— olvasó találkozóin, ismeretter­jesztő előadásain és filmvetí­tésein. Példamutató eredmé­nyeket tud felmutatni a vecsé- si, a pilisi, az aszódi és az ér­di iskola. Biztosított feltételek Az itt felsorolt eredmények egyértelműen hasznosak és tiszteletet parancsolóak, de megelégedettségünk csak vi­szonylagos lehet, hiszen na­gyon lassan csökken az általá­nos iskolát nem végzettek száma. — Ennek érdekében tovább kell javítani a szervező és fel- világosító munkánkat — mond­ta a vezető szakfelügyelő. — Meg kell szerveznünk a dol­gozók általános iskoláját azok­ban a községekben is, ahol érthetetlen módon, már tíz éve nem szerveztek. Ráadásul ezek nem is éppen kis községek, említhetném Isaszeget, Pilis- csabát, Nyáregyházát, Mogyo­ródot, Kákát, Vácegrest és még jó néhányat. A szervezésen be­lül fontos feladat, hogy növel­jük az oktatásban részt vevő mezőgazdasági dolgozók szá­mát — jelenleg mindössze 793- an tanulnak — ennek érdeké­ben a mezőgazdasági üzemek­kel közösen kell megszervez­nünk az iskolát. Erre is min­den lehetőségünk megvan, a feltételek biztosítottak mind pénzügyileg, mind pedig sze­mélyileg, tehát a felnőttokta­tásban nincs pedagógushiány. Ami a tárgyi feltételeket il­leti, akad sürgős javítani való: hiánycikk az iskolai nyomtat­vány (az osztálykönyvtől a ta­nulmányi füzetig) és a fel­adatlapok sem érkeznek meg időben. Több segítségre volna szükség abban is, hogy az is-r kólák könnyebben kiigazodjam, nak a felnőttoktatást szabályo­zó — és nem mindig áttekint­hető — rendeletek között. Kr. Gy. Pest megyei kidllitóteremben Albertirsai festő jelöltek Másodszor rendezik meg az albertirsai kulturális napokat a helyi pártbizottság és ta­nács kezdeményezésére. Eszép és tartalmas összefogás ered­ményeként mutatkozott be igényes kiállításon, ezúttal szintén másodszor, az albert­irsai képzőművészeti szakkör. A Móra Ferenc művelődési otthonban november 14-ig lát­ható festmények, szobrok, raj­zok arról győzik meg a láto­gatót, hogy Rónai Mátyás, aki átgondolt Ady-illusztrációkat mutatott be, komoly szakmai alapossággal vezeti a kör munkáját, s tanítványai a szorgalom és a tehetség be­csületével fejlődnek. Jó közegben, jó szellemi irányításban, jószándéfctól övezve dolgozik együtt két nemzedék, akiknek sorában Ktsz-adminiszfcrátort, főisko­lást és úttörőt egyaránt talá­lunk. Gyócsos Erzsébet taka­rékos színkezelése, Kis Kata­lin szerkesz tőereje, Pozsonyi Ágnes árnyaltsága, Motyovsz- ki Lászlóné bensősége fígye­Gyóesos Erzsébet a tárlatra készült a nyáron. lemre méltó. Érezni vala­mennyiükről, hogy fejlődőké­pesek, mert szerények, mert akarnak tanulni, mert becs­vággyal ostromolják a rajz magaslatait. Ezért lehetséges, hogy az albertirsai összefogás és egyre vonzóbb kulturális élet egyéni ambíciókkal ötvö­ződve eléri, hogy a képzőmű­vészet jelöltjeiből, Mezősi Aranlcából, Bartos Ágotából, Tabányi Erzsébetből, Kovács Katalinból egyszer festő vagy szobrász legyen. L. M. Buborékok Csiky Gergely víg játéka a József Attila Színházban Szélpaíiannak a buborékok ebben a kesernyés vígjáték­ban: mire legördül a függöny, a Solmay család szegényebb lesz néhány fényes illúzióval: a gazdagság, a jó hírnév, a va­gyonos férj vagy a vagyonos feleség megkaparintása lehető­ségének, a régi szép idők to­vábbfolytatásának illúziójával. Ignác úr, a családfő és népes famíliája elvonul Pankotára, hogy ott, a vagyon roncsain, megpróbáljon új életet építe­ni. Nem tudja még szegény Ignác úr, hogy az történt ve­le, amit ma úgy fejezünk ki: a dzsentri deklasszálódása. S ßem tudhatta ezt Csiky Ger­gely sem annak idején, 1884- beú,'amikor darabja első 'ízbén syínre került, ö csak annyit tudott-látott, hogy a középne­mesi réteg — o dzsentrik — magasan anyagi és társadalmi Köszöntő helyett Falu Tamás 95. születésnapjára TI ihetetlen, hogy repül az idő! Minha csak tegnap történt volna, hogy egy riport kapcsán bemutattak a dabasi járásbíróságon dr. Balassa Bajos közjegyzőnek. Akkor hetvenöt éves volt. Neon szégyellem bevallani, aznap tudtam meg azt is, hogy tír. Balassa Lajos azonos Fa­lu Tamással, a költővel. Ennek idestova húsz esztendeje már. Hányszor jártam azóta az ócsai, nagy sárga házba, amelynek több mint fél év­százada vendégszerető gazdá­ja, megszámlálná sem tudom. A kapu mindig nyitva állt az érkező előtt, akár tanácsért jött, akár tiszteletét tenni. Hogy ma hányszor nyílik majd a ház ajtaja, hány jó­barát, ismerős és tisztelő lé­pi át küszöbét, nehéz lenne megmondani. Mint ahogy ne­héz kimondaná ezt is, mert olyan elképzelhetetlenül nagy ez a, szám: ma ünnepli ki- lehcvenötödik születésnapját! éjt esztendő híján egy év- ^ századnyi élet tapaszta­lata. öröme és gondja van már a háta mögött. Ebből ötven­kilenc év a jog, hetvenhat pe­dig az irodalom szolgálatában. Ez utóbbit tizenegy verses- kötet s. ugyanennyi regény fémjelzi. Az első, Költemé­nyek címmel — igaz, még Ba­lassa Lajos néven — éppen a századforduló esztendejében jelent meg. A legutóbbi — Vidéki állomások — két év­vel ezelőtt. Ha munkásságával akar­nám érzékeltetni, mekkora volt e két évszám között a megtett út, csupán két versé­nek címét kellene idéznem: Postakürt, Űrrepülők. A tör­ténelem szemszögéből nézve; volt két világháború, százti- zenkilenc napig élt a Tanács- köztársaság és megérte két el­lenforradalom viharát. Látta még Jókai Mórt, sokszor volt együtt Tóth Árpáddal, Kosz­tolányi Dezsővel, Karinthy Frigyessel, Molnár Ferenccel, együtt lépett fel egy felolva­só esten Móricz Zsigmonddal és találkozott József Attilá­val. Közben bejárta a fél vi­lágot, Stockholmtól Jeruzsá­lemig, de igazán otthon min­dig csak vidéken érezte ma­gát. Monoron, ahol iskoláit kezdte, Cegléden, ahol he­lyettes közjegyzői állást ka­pott, Őcsán, ahol megtelepe­dett és Dabason, ahol évtize­deken át volt hivatala. Az életről mindig csak szűkszavúan, szinte távirati stílusban beszélt. JSzülettem és meghalok. Nagy témába so­ha nem fogtam. Nem is mer­tem fogni, mert a nagy témá­hoz hosszabb vers kellett vol­na. Én meg, úgy látszik, csak apró versek megírásához szü­lettem. Inkább csak olyan só­hajtásokat tudok írni. Min­den, ami a mindennapi em­berhez közel áll/az mind kö­zel áll hozzám, velük érzek és velük élek. Hogy alkot­tam-e olyat, ami fennmarad majd az utókör számára, nem tudom. Nem az én feladatom eldönteni”. FALU TAMAS: Monor Itt múlt el boldog ifjúságom A régi, kedves Monoron. Szép volt az élet, mint az álom, Es sohasem v-olt monoton. Kék ég derült mindig felettem, Az út sosem volt meredek, Itt élt mindenki, kit szerettem, S kiket örökké szeretek. Monor, Monor, két o van benne, / Mint két ablak egy ház falán, Beléjük nézek emlékezve, Ök elfeledtek már talán. Bemásznék rajtuk, mint egy gyermek, Csábítanak az ablakok, De az évek vasráccsá lettek, Rajtuk már át nem juthatok­Születésnap Születésnap van, tölts a pohárba, mámort, ártatlant, talán nem árt ma. Tél van, hideg tél, túl vagy egy éven, öregebb lettél, fogadd részvétem. XI alóban nem az ő felada- T ta. A húszonkét kötetnyi életmű azonban már perdön­tő bizonyíték. Nemesen egy­szerű, tisztán csengő líráját — akárcsak regényeit — finom hangulatok, halkszavúság, gondos kidolgozás jellemzi, s egyúttal olyan gazdag életis­meret, amely csak azoknak adatott meg, akik a minden­napok emberével együtt élték a maguk életét. Amint munkásságának egyik mél tatója irta: „Világa nagy­jából Krúdyévaí . azonos — igaz, hogy annak visszafogot­tabb, domesztikáltabb, kevés­bé látványos váltotta. Még­sem méltatlan hozzá... A kisvárosok környezetének, ut­cáinak, enteriőrjeinek, nö­vényzetének és nem utolsó­sorban lakosainak, azok szo­kásainak, gondjainak, kedv­teléseinek kötetről kötetre, kéziratról kéziratra gyülemlő, kifogyhatatlan böségű topog­ráfiája meg-megközelíti szín­ben Krúdyt”. kilencvenöt esztendő! Kö­^ szöntőt illene mondani. Egyszerű szavakkal tolmácsol­ni nagy érzéseket. Olyan egy­szerűen, amilyen egyszerű ő maga és- költészete. És olyan igazul, amilyen igaz költésze­te. P. P. lehetőségeik fölött óhajtaná­nak élni, őrzik bármi áron a fényes (vagy annak hazudott) családi múlt kötelező hagyo­mányait, s miközben szórják a pénzt, titkon (vagy nem is tit­kon) pénzes polgárlányok vagy polgárfiúk után kutatnak, akik kihúzzák a kátyúból a fa­mília fenn-az_ernyő_nincsen- kasfszekerét. Hogy ez a tematika ismert? Hogy többek között Mikszáth írta meg? Igen. A korszak nagy tematikája ez. És amit a Nagy Palóc regényben rögzí­tett, vagy elbeszélések sorá­ban, azt a temesvári kiugrott papból drámaíróvá lett Csiky színpadi művekben írta meg. A Buborékok, az illúziók bu- borékainak' szétpattanását áb­rázoló vígjátéka, egyik leg­jobb ilyen témájú drámája. S nemcsak a téma okán, no­ha világos, hogy Csiky pompás életismerettel, s kitűnő ka- rakterizáló készséggel rendel­kezett. Hanem azért is, mert maga a történet és a benne fel­vonuló figurák Is életszernek, jól játszhatók —, a vígjáték ma is színpadképes, átdolgozá­sok, dramaturgiai műtétek nél­kül is. Talán az első és a má­sodik felvonás kicsit lazább, terjengősebb, de a harmadik felvonás egyike a legjobbaknak amit Csiky írt. (Még a hepiend édeskésségét is feledtetni tud­ja azzal a fordulattal, amivel Solmay házizsarnok neje, Szi­dónia felülemelkedik a buká­son és megszégyenítésen —, hogy tudniillik Pankotán is ő lesz a társaság központja, te­hát még néhány buboréknak szét kell pattannia ahhoz, hogy Szidónia asszony , is megértsen valamit abból, ami történt.) Mai szemmel a Buborékok elsősorban azért érdekes, mert a fennhéjázás, az anyagiakkal való hencegés, a megengedhe­tőnél pazarlóbb életmód — ha nem is dzsentrikörökben — még nem tűnt el életünkből. A proccság, az újgazdag pénzgőg fellelhető, s hallunk néha ér­dekházasságokról is... Ha ezt az aspektust is kidomborítja egy mai előadás, akkor köze­lebb tudja hozni ezt a letűnt dzsentrivilágot a mai néző­höz. A József Attila Színház Benedek 4 Árpád rendezése érezhetően ilyen gondolatok­kal készült. Ezért hozza kor­ban is előbbre a darabot, a századforduló tájékára (a ru­hák, a díszlet erre utalnak). De mintha nem lett volna eléggé következetes ebbéli szándékában. A pazarlás, a gőg, az alantasabb származá- súakkal szembeni lenézés jele­netei még keményebb megfo­galmazást igényeltek volna ezen a koncepción belül. Szidónia például egyáltalán nem olyan negédeskedő utálat­tal intézi el a jó Morosán De­metert. a családot végül is megmentő pénzes „vállalko­zót” (aki egyébként a rangért és névért szívesen dörgölőzik az ipszilonos nevű famüiához), mint ahogyan Benedek (és a Szidóniát játszó Kállai Ilona) megfogalmazza. Egyáltalán: Szidónia távolról sem. olyan fogatlan, nipporoszlán a Sol- may-házban, minit amilyennek ebbein az előadásban látjuk. Ha egy asszony harminchét éven át le tudta terrorizálni a férjét és a családját, akkor an­nak az asszonynak rendelkeznie kellett valamiféle tiszteletet pa­rancsoló ellenszenvességgel. Ez a Szidónia vtá^ont inkább keí- lemetlenkedően csipkelődik, és nem hisszük el, hogy mindenki fél, sőt retteg tőle. Ezzel pedig felbor Al a játék belső egyensú­lya. Hogy ennek Benedek nem eléggé végiggondolt rendezői megfogalmazása-e az oka, vagy az, hogy a kitűnő Kállai Ilona színészi alkatához nem nagyon illik ez a figura — ne­héz lenne eldönteni. A karakterek egyébként jól megrajzoltak és színészileg is többnyire gondos munkát mu­tatnak. Horváth Gyula Solmay Ignácot úgy játssza el, hogy végig érezteti: a leterrorizált férjben ott szunnyad egy alap­jában véve becsületes, jó, csa­ládját szerető, valamiféle fa­nyar humorral is rendelkező ember jelleme. Helyes, hogy ezt a teljesebb karaktert csak a harmadik felvonásban bon­takoztatja ki, akkor, amikor kezébe veszi a család ügyeinek irányítását. Szilágyi Tibor, mint.Morosán uram ellenáll a figurában rejlő csábításnak, s nem rajzol karikatúrát ebből a nagyon fontos alakból. Maros Gábor, mint Solmay Róbert, a szükségszerűséget felismerő, léha ficsúrból komoly fiatal­emberré fejlődő alakot formál. Üjréti László, a krakéler és os­toba Solmay Bélából az elő­adás egyik legjobb karakter­figuráját faragja. Fülöp Zsig- mond,. rokonszenves és becsü­letes vő, s kedvesen naiv, vé­gül is a férje iránti szeretettől magát meggyőzni engedő Voit Ági, mint Szerafin, a legidő­sebb Solmay lány. Szeren­csi Éva, a némi eman­cipációs hajlammal ren­delkező középső Solmay lány alakjában, üde és kedves jelenség. Margittay Ági, a gaz­dagnak hitt Sereckynéből ki­csit karikaturisztikusabb port­rét teremt, mint az szükséges lenne. Igen jó karakteralakítás Láng József, mackós ügyvédje és Kránitz Lajos, faarcú inasa. Márton András igazából a har­madik felvonásban talál rá a léha, üresfejű Chupor Aladár figurájára. Kemenes Fanny jelmezei, Csinády István prak­tikus díszlete jó keretet adnak az előadásnak. ­Takács István \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents