Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-10 / 266. szám

/ 1976. NOVEMBER 10., SZERDA “^áíiiatP Katonák és civilek A járással a járásért A Budapest—Szolnok kö­zötti vasútvonalat elhagyva az út lassú ívben szeli át a mezőket és a szántóföldeket, mígnem néhány liget és fa­csoport között sűrű erdőben kanyarog tovább. Azt mond­ják a környékbeliek, évszá­zados fák is találhatók itt. A dabasi járás egyik erdejének határában — szinte az első fák vonalához simulva — őr­torony magasodik, mögötte új, frisjsen vakolt épületek — a laktanya. Ismerik a környék­beliek, ami nem is csoda. A dabasd járás, miként a hu­szonöt éves fennállását ün­neplő laktanya, együtt fej­lődött az ötvenes évek óta. A katonák minden időben a munkások, a parasztok követ­kezetes támogatói voltak. Egy nap emlékei — Csak a problémák, a gondok voltak akkor másak — magyarázza Gungli Emil őrnagy. — Számos példát hoz­hatnánk erre. Epizódok, ese­mények sokasága igazolja ezt. Nem rég egy idős parasztem­berrel találkoztam Hernádon, egymásra néztünk, elnevet­tük magunkat. Csak annyit kérdezett: hát emlékszik? Mondtam, igen. A történet pedig egyszerű. A hatvanas évek elején a -termelőszövet­kezeti mozgalom járásbeli ki­bontakozásakor, egy álló na­pot és éjszakát ültem nála, s igyekeztem meggyőzni a kö­zös gazdálkodás előnyeiről. Nehezen ment... Ma már hat lóval sem lehetne a téeszből kivontatni. Negyvennégy éves, szőkés­barna hajú, zömök ember az őrnagy, barátságos kék sze­mekkel. Több mint húsz éve, 1955-től szolgál e vidékén. Hajdan azt hitte, rövid ideig marad csak itt, ma már együvé forrt a tájjal. — Gondoljon csal: bele — mondja megfontoltan —, mi­lyen volt ez a járás a múlt­ban, még nem is olyan régén. Széljárta földek, amelyeket elszórtad egy-egy fás liget tarkított csupán. Emlékszem, fiatal, még mi vágtuk ki az első nyárfákat, a ma országos hírű és fontosságú téesz és ba­romfifeldolgozó helyén. Altkor azt mondtam: megeszem a sapkám, ha ebbel üzem lesz. Szerencsére megvan a sap­kám, pedig az üzem az első kapavágástól számított 14 hó­nap múlva termelt. A szolgá­lat leteltével, szombat-vasár­nap, társadalmi munkában segítettük építését. És össze lehetne-e számolni, hányszor vonult ki viharos sebességgel a laktanya állo­mánya tüzet oltani. Mert volt már tűz Örkényben, máskor pedig Hernádon gyulladt ki a kombájn, azután meg az erdő szökött lángokba. Sokat fej­lődött a kapcsolat a laktanya és a járás lakosai között. Mert azelőtt úgy fogalmazó­dott meg a kérés: tudnak-e elég gépet, embert adni? A betakarítás, a mezőgazdasági idénymunkák idején együtt törték a katonák a kukoricát és szüretelték a szőlőt a hely­beliekkel. Ma már a politikai élet aktív résztvevői, képvi­selőik együtt vitatják meg a járás ügyeit, az államig a tár­sadalmi szervezetek képvise­lőivel. Persze akadtak nehezebb idők. Évtizedekkel ezelőtt a gyakorlatban, a hétköznapi munkában, a mindennapi életben tanulták a szocializ­mus építésének módját, a dolgozók, a katonák. Az aláb­bihoz hasonló epizódok is bi­zonyítják ezt. A fehér zászló Egyedül az egyik közeli községben őriznek az úttörők Magyarországon fehér zászlót. — Az ellenforradalom pusz­títása elérte ezt a járást is — mondja Gungli Emil. — Eb­ben az iskolában is szétziláló­dott az úttörőszervezet A ka­tonák is ott voltait 1958-ban az úttöróavatáson. De nem leltük sehol a csapatzászlót. Végül is fehér zászlót ado­mányoztunk. Ráhímeztettük az úttörőemblémát. A zászló ott található ma is. Immár több mint 20 éve sorakoznak fel előtte a gye­rekek a csapatöszejöveteleken. A kapcsolat azóta sem szűnt meg az úttörőcsapat és a katonák között. Idén pél­dául honvédelmi napot szer­veztek a gyermeknapon, ame­lyen mintegy 10 ezer idős és gyerek és felnőtt is­merkedett a modern hadi- technikával, szórakozott a be­mutatókon, s nézte meg a harcászattal foglalkozó kiállí­tásokat. De említhetnénk a forradal­mi ifjúsági napok esemény- sorozatát is, amikor tisztek vezették a vitákat, s vélemé­nyükkel, állásfoglalásukkal Ne menjen Pestre, Kunszentmiklóson is megkapja TRABANT, WARTBURG, ZSIGULI ÉS SKODA GÉPKOCSIJÁHOZ a szükséges ALKATRÉSZEKET, FELSZERELÉSEKET 8IR AUTÓALKA TRÉSZ-SZAKÜZLETÉBEN Rákóczi út 34. Telefon: 137. ÚJ SZAKÜZLET! ÜJ VÁLASZTÉK! nagyban segítették a fiatalo­kat a helyes nézetek formá­lásában. Szólhatnának a ha­zánk felszabadulása 30. év­fordulójára rendezett ünnep­ségekről is, amikor az úttö­rők szovjet és magyar katona­fiatalokkal együtt járták vé­gig azt az útvonalat, amelyet a szovjet hadsereg a fasisz­ták ellen, vívott harcában 1944 —45-ben megtett Felelős posztokon — Az alakulat valóban so­kat tesz a járás dolgozóinak segítéséért — kapcsolódik be a beszélgetésbe Méhész János, a KISZ dabasi járási bizottságának titkára. — Le­mérhető ez a kisebb-nagyobb események, rendezvények tá­mogatásából. Az együttműkö­désnek azonban egy másik ol­dala is van. Nehéz lenne valóban hirtelenjében össze­számolnunk, hány tapasztala­taiban, ismereteiben gazdago­dott katona fiatal vállal a leszerelés, a sorkatonai szol­gálat letöltése után felelős tisztséget a KISZ-ben, az ál lami vagy a pártéletben. Koncz Miklós őrnagy szól közbe: — Olyan feladatokkal bíz­zuk meg a társadalmi mun­kában is szorgalmas és tevé­keny fiatalokat, amelyeknek teljesítésekor megmutathat­ják, mire képesek. Olyan megbízatásokat adunk nekik a táborozásokon, amelyeket később a mozgalmi munká­ban is hasznosíthatnak. — Jó a kapcsolatunk a já­rás párt- és állami vezetőivel. Képviselőink tagjai a járási pártbizottságnak, a Hazafias Népfrontnak. Éves akcióprog­ramba foglaljuk terveinket, elképzeléseinket... A fiatalok, az újoncok és a leszerelés előtt álló katonák is érzik ezt a törődést, figyel­met, felelősséget, öt KISZ- alapszervezet működik a lak­tanyában. — Igyekszünk segíteni a fiatalok tudásának elmélyíté­sét, ismereteik gyarapítását. Elvégezhetik a nyolc általá­nost, tavaly például 15-en ta­nultak marxista—leninista középiskolában — mondja még befejezésül Koncz Miklós. — Persze a valóságban minden összetettebb és nehe­zebb. A fiataloknak kitartó munkával kell megismerniük napjaink haditechnikáját, vagyis fizikailag és szellemi­leg olyan emberekké kell válniuk, akik minden körül­mények között készek és ké­pesek megvédeni hazájukat, tevékenyen segítik szocialista társadalmunk építését. Virág Ferenc T űzoltótörténelem Tűzoltátörténeti kiállítás nyílt Pomázon. A helytörténeti szakkör az 1901 óta dolgozó községi tűzoltókat köszönti a 75. éves jubileumon. A közönség megtekintheti a századeieji tűz­oltó-felszereléseket és az 1936 óta működő és még ma is hasz­nálatos kismotorszivattyút. A kiállítás naponta 11-től 18 óráig látogatható. Nagy Iván felvétele Magyar ipari kiáiiítás Karachiban Pakisztán gazdasági centru­mában, Karachi'ban, a jövő héten, 18-án nyílik az első önálló magyar ipari kiállítás, a HUNGEXPO rendezésében. Hetekkel ezelőitt hajózott be hosszú útjára Hamburgban 15 magyar külkereskedelmi vál­lalat 30 tonnányi áruja', s már megérkezett a kiállítás helyszínére. A bemutató . ma­gyar berendezői a hazaiaktól alaposan eltérő körülmények között láttak hozzá a 800 négyzetméter alapterületű ki­állítás építéséhez. Pakisztán gazdaságépítő terveihez iga­zodva a bemutató főbb áru­csoportjai a textilipari, elekt­romos és villamos mérőmű­szerek, laboratóriumi eszkö­zök, orvosi berendezések, gyógyszerek, textil-, cipő- és faipari gépek, autóbuszok és garázs-, szervizberendezések, kikötői felszerelések, mérle­gek, fotóanyagok, zománcozott termékek, televíziókészülékek. A kiállítás a magyar—pakisz­táni gazdasági kapcsolatok fejlesztését segíti elő. Intenzív dagasztógép A dabasd kenyérgyár új üzemrészében korszerű gépek segítik a pékek munkáját. Egyebek között működik egy úgynevezett intenzív dagasz­tógép, ami 50 kiló lisztből mindössze két és fél perc alatt készít tökéletes kenyér- tésztát.. Pillantás a jövő esztendőre A tápiószentmártoni tanács előkészületei íróasztalán fekvő egyik ak- taltötegre mutat Dudok Illés vb-iitkár, Tápiószentmárton nagyközség tanácsházán. — Mi már 1977-ben járunk. Most készült el pénzügyi cso­portunk a jövő évi fejlesztési tervre vonatkozó javaslattal, hogy azt rövidesen megtár­gyalhassa a végrehajtó bizott­ság, azután a tanács. Nem könnyű munka a terv előkészítése. Számba kell venni a község­fejlesztési alap várható bevé­telét, a remélhető társadalmi munkát, meg a község legsür­gősebb szükségleteit, de első­sorban a takaró hosszát, hogy meddig nyújtózkodha­tunk. Nem koldusszegény ugyan a mi községünk, még­sem rendelkezünk annyi pénz­zel, amivel minden szükségeset megvalósíthatnánk. Idei ter­vünk is — ehhez mérten — szerény volt, teljesítettük is maradéktalanul. Azaz néhány AUSZTRIÁVAL KÖZÖSEN Szabályozták a határpatakot A nyugat-magyarországi Arany-patakot közösen szabá­lyozták a magyar4—osztrák víz­ügyi szervek. A műszaki át­adása kedden zajlott le a ha­társzéli Búcsú község térségé­ben. Az Ausztriában eredő, 1700 méter hosszan hazánk és Ausztria között határvízfo­lyásként szereplő patak közös szakaszán 23 000 köbméter föld- és 1000 köbméter kőmunkát végeztek. Ezzel osztrák és magyar te­rületen mintegy 200—200 hek­tárnyi földterületet víztelení­tettek. A jövőben művelhetővé válik az eddig terméketlen mezőség, egyúttal megoldódott Bú­csú község árvízmentesíté­se is. A két szomszédos ország vízügyi szervei készülnek a Szentgottnárd és a szomszédos osztrák területek árvízvédel­mét szolgáló Lapincs vízfolyás együttes rendezésére is. napon belül fejezzük be azt a néhány métert, ami még nem készült el az erre az esztendő­re előirányzott 1200 méter hosszú járdából. Természetesen nemcsak jár­daépítésből állt a nagyközség idei terve. Félmillió forint költséggel korszerűsítették a közvilá­gítást is. Ennél is jelentősebb munkálat volt a vízmüvet majdan táplá­ló második kút fúrása. 640 ezer forintba került. Az erre a cél­ra már régebben elkészült kút- tal együtt a nagyközség 720 köbméternyi vízszükséglete most már biztosított. — Megrendelte a tanács 1 millió 200 ezer forintért a víz­mű és a 35 kilométer hosszú vezetékhálózat tervrajzát. Jö­vő esztendő elején megkez­dik a víztársulat szervezését és mostani ötéves tervünk elő­irányzata szerint 1930-ban az egész község belterületén mű­ködnie kell a vízvézetéknek. Másik iratra mutat ezután a vb-titkár. — Ez is már a jövő évre vo­natkozik: a munkaterv. A javaslat alapján sok lé­nyeges beszámolót és fontos kérdést készül napirendre tűz­ni Tápiószentmárton tanácsa. Felkérik például a járásbíró­ság elnökét, ismertesse tanács­ülésen a családjogi törvényt. Vitát szándékoznak rendezni arról is, hogy milyen módszer­rel folyjon a családi életre ne­velés az iskolában és általá­ban az ifjúság körében. A tanács törvényességi'vizs­gálatairól szóló beszámoló kapcsán megvitatják a mun­kaügyek törvényességét a he­lyi szerveknél. A nagyközség­ben például a nyugdíjba vo­nuló dolgozó kénytelen sok u tán járással maga intézni ügyét. Bizottság kellene, vagy legalább egy felelős sze­mély, aki a nyugdíjba ké­szülőket megkímélné a sok huzavonától. Foglalkozni akar a tanács az üzemi demokrácia érvényesü­lésével a helyi szolgáltató szer­veknél. — Persze minderre csak ak­kor kerül sor, ha a tervezetet a tanács többsége megszavazza — teszi hozzá a vb-titkár. — Amiben nem kételkedem, hi­szen számos vb- és tanács­taggal beszéltünk már a ja­vasoltakról és kivétel nélkül helyeselték a tervezet pontjait. bz. E. A szegedi medence környékén Újabb önálló kis olaj- és gázmezők A szegedi szénhidrogén-me­dence környékén a geológu­sok nemrégiben számos önálló kis olaj- és gázmezőt fedeztek fel. Ezeknek egyike a Csongrád megyei Kiszombor alatt húzó­dik viszonylag csekély mély­ségben, a földfelszíntől alig 1200 méternyire. A kiszombori mező kuta­tását gyors ütemben befe­jezték, s már hozzáláttak a kiterme­léséhez, illetve a termelő ku­tak tervszerű mélyítéséhez. A következő években mintegy húsz kutat fúrnak, s az évi termelés eléri majd a 70 000 tonnát. Addigra távvezetéket is ki­építenek Kiszombor és Sze­ged között, amely jelentősen csökkenti majd a szállítási költségeket. OLCSÓ NAPOK november 8-tól 20-ig a M ÉRDI KISÁRUHÁZBAN (a MÁVAUT pályaudvarnál) NŐI ÁTMENETI ÉS TÉLIKABÁTOK, FÉRFIÖLTÖNYÖK, KÖTÖTTÁRUK, FEHÉRNEMŰK 20-40 %-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK

Next

/
Thumbnails
Contents