Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-02 / 259. szám

A Szőttes Bagón A CSEMADOK Szőttes ne­vű központi népi együttese szombaton este műsort adott Bagón. Az együttes a csepeli Munkásotthon és a gödöllői járás együttműködési szerző­désének keretében látogatott a községbe. A műsor után a bagi népi együttes tagjai látták vendégül kollégáikat. A Lengyel Kultúra helyettes igazgatójának látogatása a járásban Háromtagú lengyel küldött­ség látogatott a hét végén já­rásunk két községébe: Dány- ba és Isaszegre. Feliks Allina, a Lengyel Kultúra helyettes igazgatója, Czaplinski Zdzis- law és Jerzy Królikowski új­A szovjet kultúra hetének programja November 2., kedd: A gye~:nekra)z-kiállítás meg­nyitója a Légszesz úti általá­nos iskolában, 15 órakor; 17 órakor az Ejzenstein grafikái­ból rendezett tárlat megnyitó­ja a Mozi iskola kiállítótermé­ben. November 3., szerda: A szovjet mezőgazdaság gé­pesítésének fejlesztése a 10. ötéves terv időszakában cím­mel filmvetítéses előadás a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet klubtermében, 14 óra­kor. November 4., csütörtök: Városi ünnepség a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 59. évfordulója tiszte­letére az Agrártudományi Egyetem aulájában. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­I nak, valamint Gödöllő és a gödöllői járás együttműködési szerződésének aláírása, 15 óra­kor. A Szovjetunió népeinek művészete címmel előadás és filmvetítés, népművészeti kiál­lítás megnyitója a városi-já­rási könyvtárban, 18 órakor. November 5., péntek: A kastély dísztermében a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatói adnak kon­certet szovjet szerzők művei­ből, 18 órakor. November 6., szombat: A Petőfi moziban szovjet ifjúsági film vetítése általános iskolásoknak, 13.30 órakor. November 7., vasárnap: Koszorúzási ünnepség a te­metőben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfor­dulója alkalmából, 10 órakor. Ismét népszerű a szén Mentesük ü krikett ad melegei Hideg van. Reggelente fázó­san húzzuk nyakunkat a ka­bát melegébe, és a munka után hazatérve jólesik a fű­tött szoba. Pedig a tél csak közelít Kinek nem jut eszé­be mostanában a tüzelő? J árásunk lakosságának többsége fával, szénnel, ki­sebbik része olajjal „durranit- ja” be tűzhelyét, kályháját. Itt a szezonja a tüzelőbeszerzés­nek. Bíró Zoltánnal, a Budapest környéki TÜZÉP Vállalat kis- tarcsai telepének vezetőjével a jelenlegi és a várható hely­zetről beszélgettünk. Kérdéseinkre elmondta, hogy a telep idáig ezerhétszáz má­zsával több szenet adott el, mint a múlt év hasonló idő­szakában. A már leszállított és a még ezután érkező koksz, szén okvetlenül ele­gendő lesz ahhoz, hogy a mennyiségi igényeket kielégít­sék. Másként áll a dolog a minőséggel, a különböző faj-1 tákkal. A vásárlók többsége ugyanis a jó hírű, s valóban kiváló német brikettet, lengyel kokszszenet keresi. Ezekből azonban nincsenek kifogyha­tatlan készletek. A központi elosztás arányosan juttat a szénfajtákból a helyi tele­peknek. A szállítás ugyan akadozik, de a keretmennyi­ség eddig minden hónapban megérkezett. A baj az, hogy jöjjön bármennyi — mégis kevés. Ezek a fajták magas kalóriaértékűek, sokáig izza­nak, kevesebb kényelmetlen­séggel égethetek. Pótlásukra elegendő tatai és oroszlányi diószenet kínál a TÜZÉP. A belföldi szenek ja­vára szól, hogy fűtőértékük csak 300—400 kalóriával ma­rad el az előzőkétől, és az sem utolsó szempont, hogy má­zsánként 20 forinttal olcsób­bak. Minden évben emelkedik azoknak a száma, akik előre- látóak és már a nyáron be­szerzik a télirevalót. A ked­vezményes vásárlás előnye nem pusztán a pénzmegtaka­rítás, hanem kényelmesebb is. A vásárlónak azért, mert előre váltott utalványát a fu­varozókra bízhatja, és ha a szállítmány a telepre érkezik, rögtön háznál „terem” a ki­választott fajtájú szén. A TÜZÉP-nek pedig azért, mert csúcsidőben könnyebben áll­hatja a hajrát. A kistarcsai telep csak egyi­ke a budapesti központtal dolgozó és egyben Fejér és Komárom megyét is ellátó vállalat Pest megyei kiren­deltségeinek. Feladata, hogy Kistxrcsát, Nagytarcsát és Kerepest szolgálja ki áruval. Forgalmának nagyobbik há­nyadat a lakosság fogyasztása teszi ki, hiszen jelentősebb „kokszfaló” üzem nincs a te­rületén. Az óvodák, iskolák, s egyéb intézmények tüzelő­anyag-szállítását rendszerint nyáron lebonyolítják. Így tör­tént az idén is. A tájékoztatás után Bíró Zoltán mosolyogva mondja: — Én ugyan szerencsés hely­zetben vagyok, Pécelen, ahol lakóim, a vezetékes gáz áldá­sait élvezzük, de ha szénfo­gyasztó volnék, sem kesered­nék el. Igaz, slágerszenet kifogni ilyenkor már nehéz, de fáznia senkinek sem kell. Sokan, akik kipróbálták az olajfűtést, újra a szénhez pártolnak. Olcsóbb és ha ala­posan szemügyre vesszük, egy­szerűbb is. A növekvő szük­ségletet ezért nehezebb kielé­gíteni, de általában sikerül. A telep szomszédságában működik az ÁFOR üzem­anyagtöltő állomása. Itt sze­rezhetik be a fűtőolajat a környék lakói. A nyári elővá­sárlás egyre népszerűbb, hi­szen két forint tíz fillér he­lyett egy forint ötven fillérért árulták az olaj literét. Aki már gondoskodott hordói fel­töltéséről, csak akkor jön újra, ha elfogy a készlete, aki pe­dig nem, az csak az igazi hi­deg beálltakor jelentkezik majd. Remélhetjük, hogy őket sem éri kínos meglepetés? G. Z. ságírók, dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal vezetője, Bene­dek János, Gödöllő város ta­nácsának elnöke, Nyiry Tibor, a járási pártbizottság propa­ganda- és művelődési osztá­lyának vezetője, Németh Sán­dor, a Hazafias Népfront gö­döllői városi bizottságának el­nöke és Vilmos György, a vá­rosi népfrontbizottság titkára társaságában először Dányt keresték fel. A termelőszövet­kezetben Gádor János elnök és Bense István községi párt­titkár tájékoztatta a vendége­ket a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése óta megtett út­ról, a gazdaság eredményeiről, fejlődéséről. A lengyel kül­döttség tagjai sok kérdést tet­tek fel a közös gazdálkodásra vonatkozóan. A beszélgetés után felkeresték a szövetkezet szárítóüzemét, ahol éppen speiális keveréket készítettek nyugati megrendelésre. Isaszegen Bodrogi András tanácselnök és Nagy Ferenc párttitkár fogadta a kedves vendégeket. Tájékoztatták őket a község életéről, majd elbeszélgettek a több évtize­des, hagyományos lengyel- magyar kapcsolatokról. Ezt követően a küldöttség virá­got helyezett el az ismeretlen lengyel kapitány sírjánál, va­lamint a lengyel légiónak a községben levő két emléktáb­lájánál. A falumúzeumban a lengyel—magyar barátság tár­gyi emlékeivel ismerkedtek. A lengyel küldöttség tagjai örö­müknek adtak hangot, amiért a községben így ápolják a történelmi hagyományokat. A múzeum megtekintése után az isaszegi pártházban gyűlésen találkoztak a község lakóival. A Lengyel Kultúra helyettes igazgatója adott tájékoztatót a Lengyel Egyesült Munkás­párt tevékenységéről, munká­járól, politikájáról. Petőfi-szavalóvcrscny Az első aszódi Petőfi-ünnep- ség évfordulóján az idén is megemlékeztek a nagyközség­ben a költőről. A múzeum előtt álló Petőfi-szobornál Kis Károly tanácselnök mondott beszédet. A megemlékezés után a fegyveres erők klubjá­ban tartották meg a járási Petőfi-szavalóversenyt. Fel­nőtt- és úttörőkorúak adtak elő egy kötelező és egy szaba­don választott költeményt. A felnőtt-kategória első három helyezettje: 1. Jónás József, Ipari Műszergyár, 2. Kocsis Katalin, aszódi gimnázium, 3. Valentinyi László tizedes. Út­törők: 1. Maródi llonaf Hévíz- györk, 2. Neczpál Erika, Csö­mör, 3. Valter Mónika, Verseg. A helyezettek könyvutalványt és oklevelet kaptak. III. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM •iknuriiBj 1976. NOVEMBER 2., KEDD Maratoni tanátskoz Jegyzetek a vállalati ifjúsági parlamentről. Könnyebb meghatározni, mi­lyen ne legyen az ifjúsági parlament. Hivatalos és nem hivatalos tanácsadók sosem mulasztják el a fiatalok lel­kére kötni: értekezletük ne váljték termelési tanácskozás­sá, KISZ-taggyűléssé, ne vesz- saeneik el a részletekben, le­hetőleg a vállalati összefüggé­sekre figyelve, fejtsék ki vé­leményüket ; ne rendezzenek panasznapot: bátran vessék fel a hibákat, de nem árt, ha a megoldási javaslatok kerülnek túlsúlyba. Figyelembe véve eme sok fölsorolt — s föl nem sorolt — intelmet, milyen volt az ikladi fiatalok vállalati parlamentje? Bölcsen úgy jeli íemezhetnénk: ilyen is, olyan is. Akadtak időszakok, amikor termelési tanácskozás jelleget öltött, máskor „sírás” jelle­mezte, egyik-másik fölszólaló úgy belemerült a részletek hí­nárjába, hogy csak segítséggel tudott kikecmeregni; nem hi­ányzott a kérések — sőt kö­vetelések — listáját benyújtó sem. S mivel ilyen, sokrétű volt, ha eszményinek nem ne­vezhetjük is, hivatását betöl­tötte. Nagyjából kikerekedett a kép, ami 1976-ban jellemző a vállalatra. Ami vitán felüli: hosszúra sikeredett. Reggel 9- től délután fél háromig tar­tott. A kép Csendes unalom ült az ar­cokon — ha nem is minde­gyiken — míg a vezérigazgató a vállalat múltját, jelenét és jövőjét ecsetelte. Pedig tisz­teletre méltó nyíltsággal be­szélt a gazdasági, műszaki adottságokról, a belső és kül­ső piaci körülményekről, a várható fejlesztés irányáról. Mint akinek tényleg nincs ta- kargaf nival ója, azt is kerek perec megmondta: a gazdasá­gi vezetés csak öt évre látja előre a távlatokat, az utána következők meglehetősen ho­mályosak. Miért hát a kö­Hosszú fuvarok — kevés szabad idő Természetesnek tartjuk reg­geli vásárlásainknál, hogy friss kenyeret és péksüte­ményt kapjunk. Kevesen gon­dolnak arra, hogy ez sok em­ber áldozatkész munkájának köszönhető. Csömörön találkoztunk az Eszak-past megyei Sütőipari Vállalat egyik gépkocsijával, amelyen Kornos Frigyes gép­kocsivezető és Juhász István szállító teljesített szolgálatot. Őket kérdeztük munkájukról. — Éjjel egy órakor kezdünk ma is, hogy az 50 mázsa ke­nyér és a sok péksütemény időben érkezzen a boltokba — mondja Kornos Frigyes. — Naponta átlagosan 150 kilo­métert teszünk meg a megyé­ben. — Komoly igénybevétel a napi 12—13 órás műszak — I fűzi hozzá Juhász István. — ! Túlórapótlékot csak a gépko- ; esi vezető kap. Ez az átalány sem sóik, csupán 150 forint. Nekem mint szállítónak azon­ban ez sem jár, hogy miért azt én sem tudom. A szabad­időm pedig ezekkel a hosszú fuvarokkal nagyon megrövi­dült. B. E. Kornos Frigyes gépkocsivezető a volánnal Juhász István rakodó sok kenyeresládát cipel naponta zöny ? Egyik lehetséges ma­gyarázata, hoigy a gyár dol­gozód tisztában vannak a vál­lalat elmúlt és mai lehetősé­geivel, az exportról szóló mil­liókat, rubeleket és dollárokat, a nyugati valuták árfolyam- inigadozása miatti lavírozáso- kat már többször hallották. A gazdasági kérdések iránt nem közömbös kívülállónak min­denesetre érdekfeszítő volt a vezérigazgató helyzetelemzése, s némi csodálkozással vegyes örömmel állapíthatta meg, nem szakad le a mennyezet, ha ilyen mélységben és részlete­sen nyilvánosság elé tárnak gondokat, megtorpanásokat, a továbblépés gyötrelmes erőfe­szítéseit. Néhány tény Aki ipari kérdésekben nem teljesen járatlan, annak sok minden ismerősen — mond­hatnám, megszokottan — csen­gett. Csökken a létszám, a kilépők máshol többet keres­hetnek; a nagy teljesítményű gépek 1, 2 műszakban dolgoz­nak. Sokkal izgalmasabb azon­ban a vállalat tavalyi és idei eredményeinek összehasonlítá­sa. Kétféle módon tette ezt dr. Sárosi József vezérigazga­tó. Először az idei első kilenc hónap számait vetette egybe a múlt év azonos időszakának tényeivel. Negyven-hatvan szá­zalékos fejlődés. Második megközelítésiben az idei, szi­gorúbbnak becézett szabályo­zók függvényében vizsgálta teljesítményüket. így sokkal rosszabbak az eredmények. De közelebb a 100 százalékhoz. S ez megnyugtató. A szabá­lyozók kényszere felszínre hozta a sokat emlegetett tar­talékokat, amelyeket különben legalábbis lassabban haszno­sítottak volna. Dolgoznak az agyak! Kutatják az új piaco­kat, fejlesztik gyártmányaikat, igyekeznek meglepni és meg­előzni a konkurrenciát. Felhangok Az ifjúság rendszerint he­vesebben tiltakozik a muszáj ellen, mint más korosztalybe- liek. Mégis, néha ők is bele­esnek ebbe a hibába. Azt mondja egy fiatal műszaki, ha valakihez odamennek a szervezők, akkor ne ódzkod­jon, hanem menjen csak el a tanfolyamra, szakkörre, to­vábbképzésre. Emberfők soka­ságát kiművelni így aligha le­hetséges ... Szenvedélyesen szólt az ál­talános iskolát el nem végzet­tekről egy fiatalasszony. Meg­rótta a gazdasági vezetést, mert nem ad még több ked­vezményt, a dolgozók így nem látják értelmét a tanulásnak. Lehetne ironizálni azon. hogy némelyek csak úgy hajlandók elvégezni a hetedik-nyolcadik osztályt, ha időkedvezményt, pótszabadságot kapnak. Ez­zel persze nem használunk senkinek. A kevésbé művelt lelkeket a szellem napvilága felé csalogatni nem biztos, hogy csak pénzzel lehet. Vitát és ellenállást keltett az az eszme is, mely szerint társa­dalmi rendezvényekre munka­időben kerülhessen sor. Elutasították Berecz János javaslatát is, holott nem nél­külözte az ésszerűséget. Való­színűleg az tévesztette meg az elnöki asztalnál ülőket, hogy a fiatalok béremelésére külön keretet kért. Javaslatának azonban nem ez a lényege. Hanem: nemcsak meghatáro­zott időben — ö kampánysze­rűt mondott — adjanak bér­emelést. hanem akkor, amikor valaki éppen jól húz. Az elis­meréssel a teljesítmény fölte­hetően nőne. Annál nagyobb helyesléssel találkozott Berecz másik indítványa: bízzák meg a ' fiatal műszakiakat, gazda­sági szakembereket — az FMKT keretében — a válla­lat 15 éves távlati fejlesztési tervének kidolgozásával. Bér, képzettség Sok szó esett a bérezésről, az adminisztráció túltengésé- ről, az üzemek műszaki, gaz­dasági színvonalának különb­ségeiről, a továbbképzésről. A legutóbbi időben arra töre­kedtek, hogy a pályakezdők bérét rendezzék. Sajnos ebből újabb feszültség keletkezett. Maczkó László takaros sta­tisztikával bizonyította, né­mely kategóriában a 3—5 éve dolgozó ifjak átlagkeresete ki­sebb, mint kezdő társaiké.^ Ellentmondásos a tovább­képzés is. A nyolc általános elvégzéséinek csak egy célja lehet: a műveltség alapele­meinek az elsajátítása. A szakmai képzettség növelésé­nek már praktikuma is kell. hogy legyein. Ha valaki csak azért szerez második szakmát, hogy legyen, fölöslegesen kop­tatta a szemét. Ha a betaní­tott munkás szakmunkásvizsga után is ugyanazt csinálja, mint előtte, fölöslegesnek kell tartanunk fáradozását. A fia­talok és a vezetőség rr\egáUa- podott: az ilyesmire jobban ügyelnek majd. Ne kinyilatkoztatást Ezen a parlamenten isvisz- szatetsző volt, amikor az el­nöki asztalnál kinyilatkozta­tások hangzottak el. Lehet, hogy az illető vezető mindent tudott, amit a fiatalok mond­tak, ám ez nem ok a fölé­nyeskedésre. A parlament kül­döttei nem azért szólaltak fel, hoigy sosem hallott dolgokat 'mondjanak. A gondok meg­szüntetésére tettek jó, vagy ke­vésbé jó javaslatot.. Kör Pál Búcsúbál Veresegyházon A veresegyházi művelődési központ november hónapban is változatos programmal szol­gál. A rendezvények közül fi­gyelmet érdemlőek a TlT-elő- adások, a Forrás színpad fel­lépései. Lesz tánc, vetélkedő. 21-én pedig az ABC-egyiittes mutatkozik be a búosúbálon. SPORT + SPORT Körzeti futóbajnokság Ebben az évben rendezték meg először az általános is­kolai tanulók részére a kör­zeti futó-csapatbajnokságot. Gödöllő város színeit a leá­nyoknál a városi első helyezett Légszesz úti általános iskola és a 2. helyett Petőfi Sándor általános iskola tanulói kép­viselték. A fiúknál elsőként az Imre úti általános iskola, má­sodikként a Légszesz úti is­kola csapata jutott a körzeti versenybe. EREDMÉNYEK: Leányok: 1. Petőfi Sándor általános iskola 45 pont 2. Légszesz úti általános iskola 38 pont 3. Dunaharaszti általános iskola 27 pont 4. Kiskunlacházi általános iskola 20 pont Fiúk: 1. Imre úti általános iskola 46 pont 2. Kiskunlacházi általános iskola 35 pont 3. Légszesz utcai általános iskola 26 pont 4. Dunaharaszti általános iskola 25 pont A megyei versei: jen körzetűn* két a két-két első helyezett csa* pat képviseli. i a i

Next

/
Thumbnails
Contents