Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-02 / 259. szám
Megkezdődött a tüdőszűrés Tegnap délelőtt Monoron. a Vö/ös Hadsereg út 46. számú házban megkezdődött a tüdőszűrés, mely e hó végén fejeződik be. Senki sem kapott névre szóló idézést, mint korábban, de a jelentkezés elmulasztása változatlanul szabálysértési eljárással, pénzbírsággal jár. MŰSOR MOZIK Gyömrő: A lopakodó hold. Maglód: Az idők kezdetén. Monde: Nyestfiak. Monor: Volt egysizer egy vadnyugat, I—II. Pilis: Murphy háborúja. Cllő: A békesség kora. Ve- csés: Az utolsó szolgálat. MŰVELŐDÉSI HAZAK Ecseren, 18-tól 20 óráig: az iskolai népi tánccsoport próbája. Gyomron, 15-től: orosz levelezők foglalkozása, 15.30- tól: a gyermekkórus próbája, 17-től: a kertbarátok klubjának összejövetele és szolfézs- tanfolyam, 18-tól: a magnós- klub és a fiatal utazók klubjának foglalkozása, valamint szolfézstanfolyam. Maglódon: az irodalmi színpad próbája. Menőén, 18-tól: vöröskeresztes taggyűlés (a tanácsteremben) és a tánccsoport próbája. Péteriben, 18-tól 22-ig: ifjúsági klubfoglalkozás. Jó minőségű termény érkezik a telepre Kéfszázharminc vagon kukoricát vásárolnak fel Szállítás után szárítják a szemeket Ezekben a napokban a mezőgazdasági üzemekben a legnagyobb feladatot a kukorica törése jelenti. A járásban 7 ezer 800 hektáron kell a termést betakarítani. A Budapesti és Pest megyei Gabonafelvásárló és Malomipari Vállalat monori 5. számú telepe is felkészült a kukorica felvásárlására. Az előző évekéinél kevesebb tengerit vesznek meg a tsz-ektől, az idén például 230 va- gonnyi'ra kötöttek felvásárlási szerződést. Eddig már 40 vagonnal leszállítottak a tsz-ek. A legtöbb kukoricát, 150 vagonnal, a sülysápi Tápió-völgye Tsz szállít majd a monori telepre. A nagykátai Kossuth 50, a maglódi Univerzál 30 vagonnal ad le. A monori telepen 160 va- gonnyi tengerit szükséggórék- ban, 70 vagonnyit úgynevezett DV-szinben tárolnak. Ügy tervezik, november végéig az Járda épült Monori-erdőn Társadalmi összefogással készült el Monori-erdő első 150 méter hosszúságú járdája. Az anyagot a tanács adta. Baranyai János tanácstag (képünkön középen) irányítolla a munkát. Andrássy Győző felvétele A Bákonyi—Timkó duó újabb sikere A MEGYEIT IS MEGNYERTÉK Bakonyi Julianna és Timkó Márta, a Monori SE két kitűnő, még úttörőkorban levő tájfutója alighanem az év legeredményesebb járási sportolói közé tartozik. Az országos úttörő-olimpián elért első helyük után, sikerült nekik az újabb bravúr: a 77-es úttörőolimpia Pest megyei döntőjén, csapatban első helyen végeztek. Ez volt egyébként a mo- nori-erdeiek első győzelme megyei úttörő-olimpián. A két kis bajnoknő egyébként szenzációs eredménysorozattal dicsekedhet. Bákonyi Julianna kétszeres járási, megyei és országos bajnok, kétszer végzett a megyei döntőben harmadik helyen, háromszor nyert megyei egyesületi bajnokságot, az Apáczai Csere János-emlék- versenyen harmadik lett. Timkó Márta kétszeres járási, megyei és országos bajnok, egyszer a második helyen végzett a megyei úttörő-olimpián, kétszer nyert megyei egyesületi bajnokságot, egyszer második lett, megnyerte az Édes hazám elnevezésű országos versenyt, második lett a Nyári Kupán. Az idei év legeredményesebb tájfutója az MSE-ben. Persze, nem pihenhetnek babérjaikon: mögöttük egész sor tehetséges kislány a trón- követelő, közülük ketten, Radnics Teréz és Jansik Marika, az. országos döntőbe kerülésért versenyez. A fiúk közt a régiekből csak Bujdos István maradt hírmondónak. Ez az éve gyengébben sikerült, mint a tavalyi. A fiatalabbak közűi Kálmán Mihály rövidesen a legjobbak közé kerülhet, de Páí György és Horsik János is több kitűnő eredményt ért el az idén. Ha nem is érik el a lányok színvonalát, eredményeik, fejlődőképességük biztosíték lehet: a jövőben az MSE fiairól is többet hallunk majd. (sz.) összes mennyiség beérkezik a telepre. Megtudtuk még azt is, hogy a szemek nedvességtartalma meghaladja a 30 százalékot, ezért a termést szárítani szükséges a tárolás előtt. A Sirokkó—10 típusú szárítóberendezés 13,5 százalékosra képes számítani. Az eddig beérkezett termény minősége jó. A kukorica nagyobb részét a szomszédos takarmánykeverő üzemben dolgozzák fel, kisebb részét saját értékesítő telepeiken, Pilisen, Gyomron és Monoron árusítják majd. <g.) • ' - ,A- > E.ST M EGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA;: XVIII. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM 1976. NOVEMBER 2., KEDD Brigádok a ruhaipari szövetkezetben Többletmunkát is szívesen vállalnak Együtt vitatják meg a feladatokat A szocialista brigádmozgalom léte ma már meghatározó tényezőjévé vált a járás szövetkezeteiben, üzemeiben folyó munkának. Mégha tározó tényező Gyomron, a ruhaipari szövetkezetben is, ahol főleg asszonyok, Tűzoltóparancsnokok értekezlete Végrehajtották a tűzvédelmi előírásokat Ellenőrzik a lakóházakat és középületeket A járási hivatal nagytermében értekezletet tartottak a községi és üzemi önkéntes tűzoltóparancsnokok. Fülöp József százados, járási tűzoltóparancsnok először az 1976/77. évi lakóház-ellenőrzések feladatait ismertette: november 1-től április 1-ig a járásban több mint 22 ezer lakóházat és középületet vizsgálnak felül tűzvédelmi szempontból a tűzoltó-egyesületek területi felelősei. Kérik a lakosokat, ne vegyék zaklatásnak az ellenőrzést, hiszen mindenkinek érdeke, hogy egyetlen lakóház se váljék a tűz martalékává. Szó esett a parancsnoki értekezleten a vecsési járási tűzoltóverseny értékeléséről is. Egyöntetű volt a megállapítás, hogy a verseny színvonalasabb volt az előző évekéinél. Száznegyvenhét raj mérte össze tudását. A legeredményesebben a vecsési rajok szerepeltek. Az összevont vecsési úttörőraj a zánkai országos versenyen is első helyezést szerzett. Fülöp József a továbbiakban ismertette a kalászos termények ^ betakarítása során szükségessé vált tűzvédelmi feladatok teljesítését. A mező- gazdasági üzemek jól feikészültek a tűzvédelemre a betakarítási munkák előtt. Mindenütt gépszemlét tartottak, valamennyi gépet tűzoltófelszereléssel láttak el. A gazdaságokban intézkedtek a betakarításban részt vevők oktatásáról is. Az aratás időszakában tartott ellenőrzések azt bizonyították, hasznos volt a felkészítés, hiszen csupán egy tűzeset történt: a pilisi Aranykalász Tsz-ben hét hektár búza égett le, a kár 62 ezer forint volt. A tüzet egy ismeretlen személy álltai edobott cigaretta okozta. Az eldobott csikk az út menti avart meg- gyúj.totta, a láng átterjedt a gabonára. Az, hogy nagyobb kár nem keletkezett, annak köszönhető, hogy a tsz szántóekéi a közelben tartózkodtak, és segítségükkel sikerült a tűz tovaterjedését megakadályozni. A betakarítás időszakában szabálysértési vagy fegyelmi eljárásra nem került sor, a tűzvédelmi szabályok megszegése miatt. A parancsnokok is elmondták véleményeiket, s részletesen megvitatták a lakóházi és középületi ellenőrzések feladatait. G. J. édesanyák dolgoznak. Ökazok, akik a kötelezettségeken túl. szocialista brigád tagokként, többletmunkát is vállalnak, szívesen. Télikabát — exportra Gyomron járva, tanácsi vezetőkkel, iskolaigazgatókkal, óvónőkkel beszélgetve, ha a község hasznát szolgáló közreműködésiről esik szó, évek óta szinte mindig elhangzik: „... segítettek... társadalmi munkában elkészített ajándékokkal leptek meg a ruhaipari szövetkezet szocialista brigádjai. .. ” Meglátogattuk az üzemet, azzal a szándékkal, • hogy ha nem is a brigádtagokkal,, de néhány szocialista brigád vezetőjével váltsunk szót, beszéljenek tevékenységükről, magukról, közösségükről. — Magiunkról mit mond' junk? — nézett fel mosolyogva Göblyös Jánosné, aki spe- oiál gépen gomblyukakat varrt. — A tizenhat tagú Gagarin brigád vezetője vagyok. Mi termékeink befejező műveleteit végezzük. Göblyö&né 18 éve dolgozik a szövetkezetben, tíz éve egyfolytában brigádvezető. Jól ismeri társait. — Középkorúak brigádja vagyunk, teljes köztünk az egyetértés. Kinek könnyebb? Nemcsak életkorban, vezetői idejét tekintve is legfiatalabb brigádvezető Kiss Lajosné. — Nemrég, jó fél éve állok csak a közösség élén, éveken át brigádtagként dolgoztam. — És mikor érezte jobban magát? Kis tűnődés után: — Hát... brigádtagként talán könnyebb volt. Persze, vezetőként is megállja a helyét. A Kossuth-brigád tagjai szép számiban vettek részt az augusztusi kommunista műszakban. Akárcsak az úgyszintén varrodai szalagon dolgozó Béke' brigádbeliek. A Béke-brigád vezetőjét. Kovács Miklósáétól azt kérdeztük meg, tudja-e, hogy mondjuk, az elkövetkező két hétben milyen feladat vár az üzemre, szűkebb közösségére? — Mivel szalagvezető is vagyok, mindenképpen illik tudnom — mondta. — Várhatóan november közepéig a hazai pi- a'cra kerülő férfi télikabátokat készítjük, majd az év hátralevő részében az NSZK exporttétel megy. — Női felsőkabátokát, illetve kosztümöket kell készítenünk, nagyobb tételben. Mindenképpen szólnunk kell még a Pétőfi és a Dobó Katalin szocialista brigádról, ez utóbbi már az ezüst koszorú tulajdonosa. Rendszeres megbeszélések A szocialista brigádmozgalom versenyfelelősének távollétében, Pálinkás Pált, a szövetkezeti bizottság elnökét kértük meg rövid beszélgetésre. — Általában évente egyszer összehívjuk a szocialista brigádvezetőket, s a versenymozgalommal kapcsolatos feladatokat ismertetjük meg velük. Ezek az értekezletek jó alkalmat adnak a gazdasági feladatok megtárgyalására is — mondotta. — Hány brigád dolgozik az üzemben? — Gyomról központunkban öt. Igen ígéretesen kezdett, s - máris hallat magáról a szocialista címért küzdő két munkabrigád, a kávai részleg Rákóczi és a tóalmási részleg Zrínyi Ilona brigádja. Például az augusztusi kommunista szombaton szövetkezetünk dolgozóinak, szocialista, brigádjainak csaknem 90 százaléka részt vett. Jandó István A járás munkásmozgalminak történetéből (18.) Emlékek és dokumentumok Egyenes úton, tántorithatatlanul ]Y'| onoron születtem, 1898. július 13-án, kilencgyer- mekes család tagjaként. Apám kőműves, anyám háztartásbeli volt, de ő a család fenntartásáért igen sok alkalmi munkát is vállalt. Kilencéves koromban, az iskolai szünetben, már aratási munkára szerződtem. Kötélrakás, tarlógereblyézés, majd a cséplőgép mellett, a törekka- parás volt a dolgom, a felnőttekkel azonos munkabeosztásban. Később, mikor iskolába jártam. félnapokat dolgoztam kőművesek mellett, 15 éves koromig. Télen-nyáron cukrot árultam, hogy hozzájáruljak a család megélhetéséhez. ★ Először lemezlakatos inas lettem, de a kevés fizetés miatt, egy év múlva a kőműves szakmában dolgoztam tovább. mert ott valamivel több jövedelemhez jutottam. Behívásom miatt, még 1916-ban, inaséveim befejezése előtt felszabadultam. Katonai szolgálatra vonultam be, majd az orosz harctérre kerültem. Keserves évek után, éhesen és fáradtan, de örömmel telve érkeztem 1918. november 3-án haza, Monorra, majd jelentkeztem leszerelésre, de le sem szereltek és be sem hívtak. Civilruhám nem volt, pénzem sem, a katonai pokrócból, sátorlapból csináltattam öltönyt magamnak, s két évig azt viseltem. November közepe táján ösz- sze találkoztam Pintér József szak társammal, aki a Magyar Építőmunkások Országos Szövetségének ajánlatára javasolta, hogy szervezzük meg a befizető csoportot. November végén megtartottuk az alakuló gyűlést. A csoport elnöke Pintér József lett. Engem bizalminak választottak meg. így kezdtem meg a szervezett munkások életét. A csoport működése során vezetői funkciókat töltöttem be, bizalmi, pénztáros, jegyző, majd hosszú éveken át elnök voltam, az 1932-ben bekövetkezett letartóztatásomig. Községünkben mintegy 200 szervezett építőmunkás volt. Megszervezésükben jelentős részük volt Bajári Károly, Csuzi Imre, Fonál Sándor, Kajli Márton. Pénz Sándor, Läufer József, Virányi Sándor, Tóth Károly, valamint Tapol- csányi Lajos kőműveseknek. Az ácsok közül Kovács Károly, Kovács Sándor, Izmán István, Pénz Mihály, Virányi István, Halka János, Jónás Lajos és Jónás Sándor segített. Működött a községben vasasok helyi csoportja is. Megszervezésében mi, építők is részt vettünk néhányan, és nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki a két csoport között. Néhány sikerült rendezvényt szerveztünk meg közösen. Akkor ismertem meg H. Kovács István, Steiner József, Tóth János és más vasas vezetőségi tagot. ★ A nehéz tél után, boldogabb korszakhoz érkeztünk: 1919. március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Mi ugyan még nem tudtuk felmérni, hogy mi következik, de tele voltunk reménnyel, mert a munkásosztály került hatalomra. Azt hittük, csak az történhet, amit a hatalom birtokosa jónak lát. De nem így lett. Erről nem a munkásosztály tehetett, bár mindenét feláldozta. A kommunista, majd Egyesült Munkáspárt a volt Korona Étterem székházában kezdte meg működését. Tagsága főleg munkásokból, valamint haladó gondolkodású kis- és középparasztokból tevődött össze. Tag volt Kajli Imre, Laborcz József, Seres Károly a munkások részéről, Patter- mann Dezső, Babinszki András, H. Kovács István, Steiner József, Horváth Mihály, Vár- konyi Gyula és Sarnyai Illés, akik egyébként a Munkástanács tagjai voltak. Jómagam, mint egészen friss párttag, nagyon szép feladatot kaptam: készítsem el társaimmal a község felvonulási útvonalai, a Petőfi, Pesti és Kossuth Lajos utcák, valamint a Népház külső és belső feldíszítésének terveit május 1-re. A terv alapján megkezdtük és időben befejeztük a munkát. Az ünnep zerés ébresztővel kezdődött. Ezután a gyülekezőhelyekről elindultak a csoportok. hogy a Népházban meghallgassák a május elsejét, valamint a proletárdiktatúrát méltató beszédet. A szép nap este köztánccal ért véget. ★ Május 5-én Monorról többen mentünk be a szakszervezeti központba, ahol a Vörös Hadsereg megbízottja tartott toborzót. Azonnal jelentkeztünk és még aznap ve’monul- tunk az I. honvédlaktanyába. A szolnoki frontvonalon harcoló Köblös Zászlóalj műszaki százada lettünk, nyolcvanan. Sok eredményes harci esemény után, nagyon lehangoltak voltunk, amikor megkezdtük a visszavonulást Budanest- re, július vége felé. A fegyelemre jellemző volt, hogy visszavonulásunk során senki sem maradt el, pedig menet közben többnek a faluját, lakóhelyét érintettük. Monor már a románok kezén volt, amikor augusztus 3- án hajnalban megérkeztünk, előző napi budapesti leszerelésünk után. A Kaldenecker család házában rejtőztünk addig, amíg a hozzátartozók civilruhát hoztak, aztán mentünk haza, saját lakásunkra. Azon a napon szinte szünet nélkül folyt a vöröskatonák kivégzése az agyagbányában. 1919. augusztus 20-ra, Pilis községbe rendeltek bennünket, katonaviselt férfiakat. Mint. volt vöröskatonákat, elfogtak bennünket, és a tápiósülyi barakktáborba internáltak. Több mint 6 ezer ember szenvedett ott. Tápiósülyből, sok monori társammal együtt, november 27-én szabadultunk, és szakadó esőben, hegyen-völgyön át, gyalogosan indultunk haza, Monorra. ★ Ezután évekig tartó munka- nélküliség következett. Csak alkalmi munkára volt lehetőség. Mindössze 8—10 hetet dolgoztam a szakmában, majd két-három esetben mezőgazdasági munkát kaptam. A szakszervezeti csoportot 1920-ban szerveztük újjá, a Kossuth Lajos utcában levő Pénz vendéglő helyiségében. Részt vettem a vasas és a bőrös csoport szervezésében is. A 20-as években tagja voltam az építők szakszervezete központi nagyválasztmányának is. 1923-tól a szakma kezdett felélénkülni. és attól kezdve már évente többet dolgoztunk, mint korábban Drapál János (Folytatjuk) I
