Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-09 / 265. szám

1976. NOVEMBER 9., KEDD xMtap Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhelyettese a népgazdaság anyagi-műszaki ellátásáról A KSH Pest megyei Igazgatóságának jelentése 19761—III. negyedévének eredményeiről Kecskemét kapta a Hild-emlékérmet A Magyar Urbanisztikai Társaság a dinamikusan épü­lő, megújuló alföldi megye- központnak, Kecskemétnek ítélte oda az idei HilcL János- er.ilékérmst. Ez alkalomból hétfőn ünnepi ülést tartott Kecskemét Város Tanácsa. Fehér Sándor, a városi nép­frontbizottság elnöke köszön­tötte a tanácskozás résztvevőit. Ezt követően Sarlós István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke átnyújtotta a Hild-emlékér­met Gádor Józsefnek, Kecs­kemét város tanácselnökének. Ezután a városi tanács ál­tal alapított kitüntetések át­adására került sor. A városi tanács elnöke a Kecskemét városfejlesztéséért érmet az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat igazgatójának, Benkó Zoltánnak adta át. A Kodály Zoltán szülővárosá­nak tanácsa által adó-—-’----■­zo tt Kodály-emlékérmet Vá- ■ sárhelyi Zoltán Kossutn-öijas, kiváló művésznek. A kezdet: más-más vonású arcok, figyelő tekintetek, élénk érdeklődés. Több tucat külföl­di diák profilja bontakozik ki, akik elhatározták, hogy a ma­gyarországi stúdium idejét nemcsak szakismereteik gya­rapítására, hanem a néhány évre otthont adó föld népei életének, munkájának megis­merésére használják. Akik a nemzetközi diákklub termé­ben ülnek: hazánkban tanuló iraki, etiópiai, bangladeshi, li­banoni, tunéziai, ciprusi, Jor­dániái és görög diákegyesüle­tek vezetői. Ezért hát e színes kavalkád, ezért a különböző arcok, vonások. Az itt ülő diá­kok népei között vannak olya- nok, amelyek egymás ellen harcolnak. E fiatalok azonban barátok. És, akik válaszolnak kérdéseikre: Pest megye álla­mi és társadalmi szervezetei­nek képviselői. Este negyed 8 van — a találkozó kezdete. Nem sokkal 11 óra előtt a fó­rumot be kell rekeszteni, an­nak ellenére, hogy számtalan kérdés még megválaszolatlan maradt. Távoli népek üzenete — Hihetetlenül érdeklődőek a fiatalok — magyarázza Szabó Ferenc tanár, a nemzet­közi diákklub egyik vezetője. — Éppen ezért elhatároztuk, hogy olyan programokat szer­vezünk, amelyeknek segítsé­gével a diákok bepillantást nyerhetnek hazánk életébe. Minden hónap utolsó hetében az ország valamelyik megyé­jébe látogatnak, ezúttal Pest megyét választották. Több mint 50 ország majd hatezer fiatalja tanul hazánk­ban. Minden nemzet diákjai­nak körében vannak kulturális csoportok, szervezetek, egyesü­letek. A külföld, a távoli or­szágok üzenetét hozó fiatalok fáradhatatlanul járják a ma­gyar tájakat, felkereslek ki- sebb-nagyobb falvakat, váro­sokat, népük életéről mesél­nek: magyar barátaiknak. — A napokban Adácson jár­tunk tunéziai, etiópiai és bang­ladeshi diákokkal — fűzi to­vább a szavakat Szabó Ferenc. — Éjszakába nyúló beszélge­téseken vettünk részt, sok ba­rátot szereztünk. Ha jól meg­gondoljuk, évente mintegy 150 rendezvényünk van, heten­te majdnem három. — A szocialista fejlődés megannyi jelét figyelhetik meg hazánkban. Sokuknak e haladás — példa. És, ha ismét hazatérnek szülőföldjükre, új szemléletet visznek magukkal, a haladásba, a jövőbe vetett hitet. Pedig sokan akadnak közöttük olyanok, akikre ha­zájukban üldözés, mellőzés vár. Az egyhetes ismerkedés utolsó állomásánál vagyunk. A külföldi diákok korábban találkoztak Pest megyei fiata­lokkal is, játékosan, szórakoz­A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság anyagi­műszaki ellátási szakosztályá­nak hétfői ülésén Vallus Pál, az Országos Anyag- és Árhiva­tal elnökhelyettese, a szakosz­tály elnöke a népgazdaság jö­vő évi anyagi-műszaki ellátá­sáról tartott tájékoztatót. Elmondta, hogy a Miniszter- tanács a közelmúltban jóvá­hagyta a termékforgalmazás jövő évi közgazdasági szabá­lyozó eszközeit, amelyek to­vábbra is a kereskedelmi mód­szereknek biztosítanak elsőbb­séget az adminisztratív szabá­lyozókkal szemben. A tapasz­talatok bebizonyították, hogy az úgynevezett többcsatornás termékforgalmazás alapjaiban megfelelően szolgálja a nép- gazdasági terv végrehajtását. A termelés és az elosztás ope­ratív folyamataiba az állam központilag csak a feltétlenül szükséges mértékben és módon avatkozik be, csak kivételesen él a központi élosztás, a kon­tingens-előírás, a készletszint- előírás, a szerződéskötési elő­írás és az értékesítő szerv ki­va ismerkedtek egymással. Most a 900 éves Vác hangula­tos házait, történelmi emlé­keit megnézni érkeztek a Du- nalcanyar kapujába, és első­ként az idén elkészült műve­lődési központ termeit, kiállí­tásait keresik fel. Nem sokkal később városnéző sétára indul­nak. Igazgató lesz Szíriában Érdeklődve ballagnak szűk utcákon át, ahol fal-falnak veti hátát, és a földhöz tapadó házak között igyekeznek fel­idézni 900 év egy-egy esemé­nyét, történelmi jelentőségű epizódját. — Nagyon tanulságos volt az elmúlt év — szólal meg a két egymás mellett lépkedő szíriai diák egyike, Zouhair Naal, 29 éves, sűrű, göndör, fe­kete hajú, végzős építészmér­nök-hallgató. Magyarszágon tanul 1970 óta, s ezalatt mind­össze csak egyszer járt hazájá­ban. Kommunista, 15 éves ko­rától. — Nem kockáztathattam — folytatja. Nálunk a kommunis­ta párt félillegálisan dolgozik, még legálisan megjelenő újsá­gunk sincsen. — Jóleső érzés járni a ma­gyar tájakat. A fejlődés, amit megfigyelhetünk, számunkra jelkép. Barátaim, társaim op­timisták, hisszük, hogy a szo­cializmus hazánkban is győzni fog. Társa egy gyorsbeszéd ű, zöld kordbársony kabátos fia­tal, Samir Ghattas is bekap­csolódik a beszélgetésbe. A történelmi hangulatot árasztó városból, Damaszkuszból érke­zett Magyarországra, egyéves gyakorlatra. Decemberig ma­rad, s ha hazatér, egy textil­gyár termelési igazgatója lesz. — Korábban a Német De­mokratikus Köztársaságban, a műszaki főiskolán tanultam — mondja. — Azután vissza­tértem hazámba, s néhány évig egy fonógyárban dolgoztam. Most azért jöttem Magyaror­szágra, a budapesti Május 1. Ruhagyárba, hogy tovább gya­rapítsam ismereteimet. A tex­tilgyár, ahol majd dolgozom, az első ilyen jellegű konfekció­üzem Szíriában, 360 ezer ruhát készítünk majd évente. A ter­melés irányítása felelős meg­bízatás, de magyar kollégáim, barátaim, mindent megtettek, hogy ne vallják otthon szé­gyent... Nicosiából jötlek Félbeszakad a beszélgetést A diákok most a váci Vak Bottyán Múzeummal ismer­kednek, ahol bőven akad lát­nivaló, dokumentum a város múltjából. Aztán a Konstantin tér felé veszik útjukat. Meghitt csend következik, képviselőik koszo­rút helyeznek a szovjet hősök emlékművére. I jelölésének eszközeivel. A I szerződéskötési kényszer alá tartozó termékek aránya olyan kicsi, hogy az nem sértheti a nyereségérdekeltségen alapuló vállalati önállóságot. A beruházások anyagi-mű­szaki ellátása azonban még nem zökkenőmentes. Aránylag kis értékű szerelvényekből, kábelekből, kötőelemekből aa igényeket kellő időben és tel­jes mértékben nem tudtuk ki­elégíteni, ami egyes esetekben hátráltatja a beruházások be­fejezését. Vallus Pál rámutatott, hogy az 1977. évi termékforgalmi előírásokban szigorítás helyett egyes kontingensek megszűné­sével lehet számolni. Ezután arról szólt, hogy a vállalati készletek növekedési üteme az 1974—75. évihez ké­pest tovább csökkent. Készlet­maximumokat 1977-re sem ír­nak elő a vállalatoknak, ame­lyeknek saját érdekük, hogy racionálisan alakítsák ki kész­letük színvonalát és összetéte­lét. — Nicosiából, Ciprus fővá­rosából érkeztem Magyaror­szágra — magyarázza egy ala­csony, fekete anorákos, vállán fényképezőgépet lóbáló lány, Andrulla Neofitu, aki szintén építésznek készül. — Tanul­mányainkon kívül bőven akad megismernivaló Magyarorszá­gon. Mi egy kicsit az építész szemével figyeljük e földet. Budapest vizsgálódásunk ki­meríthetetlen forrása, de jár­tunk Sopronban, Szegeden is. Mindenféle szempontból él­ményt jelentettek e látogatá­sok. Sok barátot szereztünk és tudást tanulmányainkon. Magas', tarisznyás, nicosiai fiú Kyriakosz Paschalisz, veszi át a szót. Kommunista, 21 éves, 3 éve párttag. — A kommunista párt se­gítségével jöttem Magyaror­szágra. Nálunk ez úgy van, hogy a párt válogatja ki azo­kat a fiatalokat, akiket alkal­masnak tart a tanulásra. Több­ségük így került ide. Több, mint negyvenen tanulunk itt ciprusiak. Én földmérő, geoló­gus leszek ha hazatérek. Röviden gondolkozik, majd még hozzáteszi: — Nem mondom, kezdetben nehéz volt a beilleszkedés, az új életbe, a nyelv, az emberek ismerete nélkül, de nagyon sokat segítettek magyar bará­taink. Az előadásokon úgyszól­ván mindent megértünk már, véleményt is cserélünk sok kérdésben. A Duna-part felé kanyarod­nak. Enyhén lejtős, macskakö­ves utcán lépkednek a folyó irányába, a tölgyfalevelek ez­reivel borított járdán. Másfél órás városnéző séta után tér­nek vissza a művelődési köz­pontba. Ebéd következik, majd délután pol-beat zenekarok gondoskodnak a vendégek szó­rakoztatásáról. Végül eljön a búcsúzás ideje. A külföldi diákok, immár ba­rátok, vonatra ülnek, vissza­térnek a kollégiumba, az elő­adó- és szemináriumtermekbe. Aztán az újabb hónap végén ismét vándorútra indulnak Magyarország más tájai felé; ismereteket, új barátokat sze­reznek. Virág Ferenc Bolgár—magyar A Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának rende­zésében bolgár—magyar est volt tegnap Albertirsán. Ez al­kalomból a nagyközségbe láto­gatott dr. Sztoján Radev, a Bolgár Kultúra igazgatója. A tanácsházán fogadta Máté Gyuláné, az MSZMP nagy­községi bizottságának titkára és Kiss Ferenc, Albertirsa ta­nácselnöke. valamint Gyovai János, a Hazafias Népfront helyi bizottságának elnöke. A program keretében megláto­Beruházások A megyében megfigyelt je­lentősebb beruházásokra az év első kilenc hónapjában közel 2 milliárd forintot fordítottak. Ez az éves költségelőirányzat­nak csupán a fele, amely ér­tékben és arányaiban is elma­radt az egy évvel korábbitól. A felhasznált összeg 45 százalé­kát gépi beruházásokra, 39 százalékát építési beruházá­sokra fordították. A gépi be­ruházásokon belül az előző év­hez viszonyítva felére csök­kent az importból beszerzett gépek aránya. A megfigyelt beruházások közül az úgynevezett nagybe­ruházásoknál az éves elő­irányzatnak 64 százaléka való­sult meg. Különösen a Dunai Kőolajipari Vállalat bővítése halad jó ütemben. A vállalati beruházások megvalósítása az előző évhez viszonyítva meggyorsult. En­nek ellenére azonban még mindig jelentős azoknak a vállalati beruházásoknak a száma, amely üzembe helyezé­si határideje lejárt. A III. negyedévben négy fontosabb beruházást helyez­tek üzembe. Mind a négy be­ruházás a tervezett időn túl került átadásra. Ugyanebben az időszakban két célcsoportos és négy vállalati beruházás munkálatai kezdődtek meg. A vállalati beruházások teljes költség-előirányzata közel 500 millió forint, melynek 42 szá­zalékát hitelből, 24 százalékát saját forrásból és 34 százalé­kát az állami költségvetésből tervezik biztosítani. Ipar A megye szocialista ipará­nak termelése továbbra is az országos átlagot meghaladó ütemben, 7,8 százalékkal emelkedett. A , termelés növe­kedésé . csaknem .teljes egészé­ben a termelékenység színvo­nalának javulásából szárma­zott, mivel a vizsgált időszak­ban a foglalkoztatottak száma lényegében változatlan ma­radt. A minisztériumi ipar terme­lése közel 8 százalékkal emel­kedett a megelőző év azonos időszakához mérten, gyorsab­ban, mint az utóbbi évek első kilenc hónapjában bármikor. Ezzel egyidőben tovább csök­kent a foglalkoztatottak lét­száma, így a termelés teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott. A mi­nisztériumi iparon belül azon­ban csak a nehézipari vállala­tok növelték termelésüket, amely meghaladta a 10 száza­lékot. A könnyűiparban és az élelmiszeriparban a termelés, de a termelékenység sem érte el az 1975. I—III. negyedévi szintet. A termelés visszaesé­sét részben létszámhiány, rész­ben élelmiszeripari nyers­anyaghiány okozta. A tanácsi ipar termelésének növekedési üteme csökkenő tendenciájú, a mintegy 3 szá­zalékos termelésemelést azon­ban a termelékenység javulása eredményezte. A legdinamikusabban a szö­vetkezeti ipar fejlődött, terme­lése több mint 12 százalékkal növekedett. E növekedés jelen­tős részét azonban a foglalkoz­tatottak 3,5 százalékos emelke­dése biztosította, amely a ter­melés mennyiségének fokozá­sához közel 30 százalékban já­rult hozzá. est Albertirsán gatták a Dimitrov Termelőszö­vetkezetet, melynek eredmé­nyeiről Farkas Pál elnök tájé­koztatta a vendégeket. Este a tanácsházán gyűltek össze ba­ráti találkozóra a nagyközség dolgozóinak képviselői. Dr. Sztoján Radev előadást tartott a Bolgár Hazafias Arcvonal tevékenységéről, majd filmet vetítettek. A találkozón részt vett Ko­vács Antalné, a Hazafias Nép­front Pest megyei bizottságá­nak titkára is. A megyei székhelyű iparvál­lalatok és szövetkezetek érté­kesítésének arányai megegyez­nek az elmúlt év azonos idő­szakában elérttel. Az év eddig eltelt időszakában az értékesí­tés 13 százaléka irányult a belkereskedelem, 10 százaléka a külkereskedelem felé. Építőipar A megyei székhelyű építő­ipari szervezetek 1976 I—III. negyedévében összehasonlítha­tó áron számolva 2,4 százalék­kal több építési-szerelési munkát, végeztek, mint az elő­ző év azonos időszakában. Az átlagot meghaladóan növelték termelésüket a tanácsi építő­ipari vállalatok és aiz építő­ipari szövetkezetek, míg a szo­cialista szektor termelésének 43 százalékát képviselő mi­nisztériumi vállalatok terme­lése nem érte el a megelőző év szintjét. A szocialista építőiparban a termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott. Mind az összes foglalkoztatottak, mind a fizikai munkavállalók száma alatta maradt az el­múlt évinek. Kedvező, hogy az építőipari szervezetek növelték a magán­megrendelők részére végzett munkák mennyiségét. Míg 1975. I—III. negyedévében az építési-szerelési munkák 1.7 százalékát végezték a lakosság megrendelésére, addig az idén már 2,5 százalékát. Csökkent a megye szocialista építőiparának lakásépítési te­vékenysége. Kilenc hónap glatt 33 százalékkal kevesebb lakást adtak át, mint 1975. azonos időszakában. Az 1976. szep­tember 30-án kivitelezés alatt álló lakások száma 18 száza­lékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban volt. Mezőgazdaság Az időjárás az Idén nem kedvezett a mezőgazdaságnak. Ennek ellenére a megye gaz­daságai az 1,6 százalékkal ki­sebb vetésterületen az előző éveknél nagyobb mennyiségű kalászost takarítottak be. A betakarított mennyiség ke­nyérgabonából 12 százalékkal több, takarmányból 3 száza­lékkal kevesebb volt, mint 1975-ben. A többlettermelés 88 százaléka a hozamok emelke­déséből. 12 százaléka a vetés- arányok változásából adódott. Jelentősen nőtt a kalászosok hozama: 1976-ban 8 százalék­kal haladták meg a IV. ötéves terv átlagos hozamszintjét. A zab kivételével valamennyi kalászos termésátlaga emelke­dett. A nyári aszály után hirtelen lehullott nagy mennyiségű csapadék nehezítette az őszi munkák időbeni elvégzését. 1975. október közepéig a terü­let több mint felén, az idén alig egy harmadában fejezték be a termés betakarítását a gazdaságok. A legnagyobb le­maradás a kukoricabetakarítá- nál van, október 15-ig a vetés- terület 12 százalékán végezték el a csőtörést. A cukorrépának is csak mintegy egynegyedét szedték ki a gazdaságok. A megye szarvasmarha-állo­mánya 1976. szeptember 30-án 101 ezer darab volt, lényegé­ben azonos az egy évvel ko­rábbival. A kisüzemek állo­mányának csökkenése tovább folytatódott. Tehenet és előha- si üszőt is csak a nagyüzemi gazdaságok tartottak többet, mint 1975. szeptemberében. A sertésállomány szeptem­ber 30-án 14 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. Az árak emelkedése ismét fel­lendítette a kisüzemi gazdasá­gok sertéstartási kedvét. Anya­koca-állományukat mintegy egynegyedével növelték, ezt elősegítette a kocakihelyezési akció is. A vágóállatok és állati ter­mékek értékesítése — a vágó­sertések kivételével — ked­vezően alakult. A vágósertés­felvásárlás az év első kilenc hónapjában több mint 3 szá­zalékkal maradt el a tavalyi­tól. A tejipar részére értékesí­tett tej egy év alatt több mint 15 százalékkal emelkedett. Ez­zel szemben a növényi termé­kek felvásárlása — kivéve a gabonaféléket — nagy mérték­ben csökkent. Zöldség- és gyü­mölcsfélékből alig háromne­gyedét vásárolták fel az előző évinek. Foglalkoztatottság, jövedelmek, fogyasztás Az iparban, az építőiparban és a kereskedelemben együtte­sen 1976. első kilenc hónapjá­ban az összes foglalkoztatottak száma 0,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos idősza­kát. Létszámnövekedés csak a kereskedelemben volt, az ipar­ban lényegében változatlan maradt, az építőiparban vi­szont csökkenés következett be. A fizikai foglalkozásúak átlagos állományi létszáma mind az iparban, mind az épí­tőiparban csökkent, csupán a kereskedelemben emelkedett. A, teljes munkaidőben fog­lalkoztatott fizikai foglalkozá­súak havi átlagbére az előző év azonos időszakához viszo- I nyitva mindhárom ágazatban növekedett. A legnagyobb mérvű növekedés az iparban foglalkoztatottaknál volt. A III. negyedévben az első félévihez viszonyítva a pénz­bevételek növekedési üteme megélénkült. Ezt részben a húsáremelést kiegészítő költ­ségvetési hozzájárulás, részben a mezőgazdasággal kapcsolatos bevételek III. negyedévi növe­kedése eredményezte. Ezek ha­tására az I—II. negyedévben a lakosság készpénzbevételei több mint 4 százalékkal emel­kedtek az előző év azonos idő­szakához képest. A lakossági takarékbetétek állománya mérsékeltebb ütem­ben növekedett, mint az el­múlt években. 1976. szeptem­ber 30-án a betétek állománya 11 százalékkal haladta meg az előző év azonos időpontját. A nagy súlyt képviselő takarék- pénztári és; postahivatali, beté­tek állományának növekedése mérséklődött, a takarékszövet­kezeti betétek továbbra is dinamikusan emelkedtek. A lakossági hitelek állománya ugyanakkor az előző évek nö­vekedési ütemét meghaladva, 20 százalékkal emelkedett egy év alatt. Különösen az áruvá­sárlási hitelek iránti kereslet fokozódott, a negyedév végi állomány több mint egynegye­dével volt magasabb, mint 1975. szeptember 30_án. A megye kiskereskedelmi egységei 11,7 milliárd forint értékű árut forgalmaztak az év első kilenc hónapjában, összehasonlítható áron mint­egy 3 százalékkal többet mint 1975. I—II. negyedévében. Az átlagot meghaladóan emelke­dett a bolti élelmiszerek és a vendéglátás forgalma, a ruhá­zati cikkeké viszont elmaradt az előző év azonos időszakától. A lakosság tartós fogyasztási cikkekből az előző évivel azo­nos mennyiséget vásárolt, melynek 26 százalékánál OTP- kölcsönt vett igénybe. A kedvezőtlen időjárás hatá­sára akadozott a lakosság friss zöldséggel való ellátása. A hiányt különféle intézkedések­kel mérsékelték. Egyrészt a gazdaságok a termeléskiesést másod vetéssel igyekeztek pó­tolni. Másrészt a felvásárló szervek módosították a terve­zett értékesítési irányukat; csökkentették az iparnak tör­ténő eladást, s ennek köszön­hető, hogy a boltokba mintegy 3—4 százalékkal több zöldség­féle került az első kilenc hó­napban, mint egy évvel ko­rábban. Azonban mindez nem ellen­súlyozta a szabadpiaci felhoza­tal csökkenését. A megye pia­cainak zöldségfelhozatala kö­zel 30 százalékkal volt keve­sebb, mint egy évvel koráb­ban. Szinte valamennyi fonto­sabb zöldségféléből csökkent a mennyiség. A kínálat csökke­nése következtében az árak mind a piacokon, mind a bol-, tokban nőttek. A zöldségfélék árai 1976. első félévben átlago­san több mint másfélszeresé­vel haladták meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a bolti árak mérsékeltebben, a piaci árak nagyobb mértékben emelkedtek. Megyék hete a nemzetközi diákkiu bban Vándorúton, magyar tájakon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents